Nógrád, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-27 / 22. szám

\ Új Mlelfeltíteiek a laísásépüökiisk Az év utolsó napjaiban tet­ték közzé az újságok a nép­gazdaság ez évi tervét. Az ipar várható fejlődése, a me. zógazzasógi termelés tervezett alakulása melleit a lakáshoz jutás feltételeinek módosí­tása is helyet kapott az 1986. évi programban. Január elseje után a vál­tozások egyértelműen meg­könnyítik a lakást vásárlók és építők helyzetét. Emslke. dett a szociálpolitikai támo­gatás, a második gyermek után 65 ezer, a harmadik után 125 ezer forint a köny- nyítés. Mindemellett nőtt a hosszú lejáratú, kedvezmé­nyes kamatozású építési köl­csön összege is, ha legalább három fő költözik az új la­kásba. A minisztertanácsi rendelet összes paragrafusának felso­rolására most nincs lehetőség, pedig akad még jócskán az ifjú házasokat és többgyer­mekeseket segítő módosítá­sokból. Ám érdemes egy ki­csit a kulisszák mögé nézni, és a miértre keresni a vá­laszt. Hiszen az utóbbi évek­ben nemcsak a termelőszfé­rában, hanem a lakosság számára is többször módo­sultak a hitelfeltételek. Per­sze nem mindegyik volt egy­értelműen előnyös, például a hitelkamarok emelkedése... De azért arról se feledkezzünk meg, hogy mind többféle jog­címen kaphatunk hitelt a lakásépítéshez és a -vásár!á_- hoz. S lassan elmosódik a különbség a többszintes la­kások és a családi házak építéséhez szükséges feltéte­lek között. Ez pedig már az eciész hitelezési rendszer vál­tozását jelenti, ami a lakás- politikai koncepció módosítá­sát is tükröd. Azt a változást, amely a 80.ss években kö­vetkezett be; a lakáshiány enyhítésére be kellett vonni a lakosság saját erejét, kez­deményezőkészségét is. Ma­gyarán: szükség van a mind nagyobb ütemű magánlakás­építésre is, amelynek - el­sősorban a kis falvakban - a fő formája a családiház­építés. Bár a hitelszféra valóban rugalmasan próbált a felgyor. sült árnövekedéshez alkal­mazkodni, mégsem csökkent érezhetően a lakáshiány, sőt egyes nagyvárosokban, első­sorban Budapesten változat­lanul óriási gondot jelent az első saját otthon megszer­zése. Vagyis nemcsak a hitel oldaláról szükséges változtat­ni a feltételeket, illetve pusz­tán a felvehető összeg eme­lése nem oldhatja meg a problémát. Szükség van a la­kásépítésben érdekelt gaz­dálkodók ösztönzésére is. Az idei jogszabály módosítás ebből a szempontból lényeges változást hozott, sőt lehetővé tette, hogy akár új szerep­lők jelenjenek meg ezen a piacon. Ha ianuár elseje után egy gazdálkodóval kedvezőbb kondíciókkal - alacsonyabb kamattal - kaphat hitelt. Például ha másfél év alatt építi fel a lakásokat, akkor mindössze három százalékot fizet a kölcsön után a bank­nak, ha két éven belül, akkor ötöt, ha viszont három évig húzódik az építés, már tíz százalék a tarifa, s ezen felül kell csak a mindenkor ér­vényes forgóeszközhitei kama­tát fizetni. Tehát ezek a fel­tételek várhatóan a mainál több résztvevőt csábítanak majd lakásépítésre, másrészt a valóban gyorsan építők szá­mára megkönnyítik a finanszí­rozást. A családi költségvetésben egyelőre nem jelenik meg közvetlenül a változás. Pe­dig csak hasonló szellemű in­tézkedésektől várhaijuk, hogy hosszú távon is megoldják a lakáshiány feszítő gondját; hiszen igy bővülhet csak az eladásra szánt lakások köre. Az ingatlanpiac megannyi meglepetést tartogatott szá­munkra az elmúlt években. Reméljük, a kedvezőbb hi­telfeltételek, a nagyobb vá­sárlóerő nem nyomiák maid föl az amúgy is egekben já­ró magánpiaci árakat. Min­denesetre, akik ebben az év­ben költözhetnek új otthonba, kedvezőbb lehetőségekkel élhetnek. I. M. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESULJETEK1 NŐGRÁD AZ, MSZMP NÓSRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA- ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLII..ÉVF., 22. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1986. JANUÁR 27., HÉTFŐ Zárszámadé és lervfárgyaló közgyűlés Báfonyteresiyén Szolidabb árbevétel — szolidabb nyereség A megyében, elsőnek, szom­baton Bátonyterenyén, a Fűtőber nagybátonyi gyárá­nak tanácstermében tartotta meg elmúlt évi zárszámadó és az idei tervet tárgyaló közgyűlését a Mátra Mező- gazdasági Termelőszövetke­zet kollektívája. A megjelen­teket — köztük Czene Józse­fet. a bátonyterenyei városi jogú nagyközségi pártbizott­ság első titkárát, a TESZÖV, a megyei tanács képviselőjét — Kecskés Gizella személy­zeti vezető köszöntötte, majd Percze József számolt be az elmúlt évi munkáról és utalt a jövő feladataira. A mai zárszámadáson ket­tősség vonul . végig. Egyrészt a szövetkezet élete, gazdálko­dása egy nagyszerű ötéves tervet hagy maga mögött, másrészt az elmúlt évet a ne­hézségek, a gondok, a prob­lémák és a csalódások jelle­mezték — kezdte beszámoló­ját a termelőszövetkezet el­nöke. Az ipari övezetbe beépült kedvezőtlen termőhelyi adott­ságok között gazdálkodó kol­lektíva a VI. ötéves tervben árbevételét a tervezettnél na­gyobb mértékben 45 százalék­kal növelte. Az elképzelések­nek megfelelően az évi nye­reség 6.5 és 8,5 millió forint között váltakozott. Ezzel az alacsony hatékonyságú üze­mek csoportjából a közepesek közé verekedtek fel magu­kat. Emelkedett az egy főre jutó bevétel, termelési érték, az alaptevékenységből szár­mazó összeg 60 százalékkal nőtt. Ezen belül a növényter­melés csaknem megduplázó­dott, 2 millióval haladja meg a tervezettet. Az állattenyész­tés több mint 7 millió forin­tos növekedése ellenére 2 millióval elmaradt a tervtől, a kiegészítő tevékenység csak­nem megduplázódott. Az egy dblgozóra jutó kereset a ter­vezett 20 százalék helyett 27,5 százalékkal emelkedett. A gazdálkodásra, az ered­ményekre, a legnagyobb ha­tással a közgazdasági szabá­lyozók voltak, amelyek évről évre szigorodtak. Elvonó­hatását, kényszerítő jellegét, a támogatások csökkenését, ösztönző szerepének mérsék­lődését figyelembe véve a VI. ötéves tervben az elvonás összege 8.5—10 millió forint volt, több mint egyévi nye­reség. Ugyanakkor a terme­léshez nélkülözhetetlen ipari eredetű anyagok árszínvona­la 28, míg a mezőgazdasági termékek felvásárlási ára csupán 17 százalékkal nőtt. A közgazdasági szabályzók legkellemetlenebbül 1985-ben éreztették hatásukat. Ezzel egy időben növekedtek a piaci nehézségek. A támogatás mérséklésének ellensúlyozá­sára 1 termelésbővítést és költségtakarékosságot tervez­tek az év elején. Mivel az időjárás sem kedvezett, ezért az .árbevétel 2,5 millióval ke­vesebb lett az 1984. évinél, a nyereség pedig 6 millió 582 ezer forint, amely szintén ke­vesebb az azt megelőző esz­tendőénél. Ennek ellenére 3 százalékos nyereségrészese­dés kifizetésére került sor. A szerény, szolid, de sok erőfeszítést követelő eredmé­nyekben egy takarékos, költ­ségérzékenyebb, hatékonyabb munka, az üzemek önállósá­gának növekedése és több kezdeményezés húzódik meg. Építve az eddigi eredmények­re, tekintette! a szabályozók kedvezőbb változására 1986- ra 103—105 millió forint ár­bevételi tervet, 7,5 millió fo­rint nyereséget kívánnak el­érni. Ehhez jó alapot ad az elmúlt középtávú tervciklus gazdálkodása. A beszámolót követően Tóth János főmérnök, a terv realitását bizonyította. Czene József hangsúlyozta, hogy a nehézségek ellenére megőriz­tük társadalmi vívmányain­kat, továbbfejlődtünk, a szö­vetkezet dolgozói dereka® munkát végeztek, majd azzal zárta gondolatait, hogy a ve­zetés és a tagság képes a jö­vőben is a magasabb felada­toknak eleget tenni. Dallos József tmk-szerelő több hiá­nyosságot tett szóvá. Sipka József, a Ricó-üzem vezetője elismerte, hogy tervezési hi­ba miatt fagytak szét a radi­átorok, ismertette a megoldás módját, majd tényekkel bizo­nyította, hogy a Dallos József által közölt mulasztások az ő tevékenységéhez kötődnek. A vitában felvetett kérdé­sekre Percze József válaszolt, majd a közgyűlés egyhangú­lag elfogadta a beszámolót, a VII. és 1986. évre szóló fel­adatokat. Befejezésül kitün­tették és megjutalmazták a legjobb dolgozókat, szocialis­ta brigádokat. Befejeződtek megyénkben az egységgyűlések Cselekvő részesei a termelési mozgalmaknak Szombaton délutánra ün­neplőbe öltözött a balassa­gyarmati városi sportcsarnok. Három nagy település — Szécsény, Rétság és Balassa­gyarmat — munkásőrei tar­tották évzáró, évnyitó egv- séggyűlésüket., A Farkas Pál nevét viselő egységgyűlés résztvevőit az irányító párt- bizottságok nevében Varga József, a szécsényi városi pártbizottság titkára köszön­tötte. Üdvözölte a személyi állomány valamennyi tag iát, a családtagokat, hozzátartozóka’, a társfegyveres testületek pa­rancsnokait, a párt- és ál­lami élet vezetőit, a vendé­geket. . A katonai tiszteletadás után Forgács Ákos, az egy­ség parancsnoka mondta el beszámoló jelentését. A iöb- bi között szólt arról, hogy a területen ónűködő munkásőri tevékenység tovább fejlő­dött, működésük a fegyve­res testület követelményeinek megfelelnek. A munkásőrök tudják és érzik a gazdaság követelményeinek változá­sát. mely munkájukban is tükröződik. Elismerik, hogy a termelőeszközök hatéko­nyabb kihasználásában, a szocialista tulajdon védel­mében további tennivalóik vannak. Kijelentette: —egy- ségünk területén működő vállalatok, intézmények, me­zőgazdasági üzemek ered­ményeire büszkék vagyunk és együtt örülünk sikereik­nek. Tényekkel bizonyítot­ta, hogy a munkásőrök cse­lekvő részesei a termelési mozgalmaknak, a takaré­kos. hatékony munkára való törekvésnek. A munkásőrck 83 százaléka szocialista bri­gádtag, közülük 28 szocialis­ta brigádvezető. Itt azt hang­súlyozta. hogy az elkövetke­zendő években is legyenek szószólói, magyarázói. pél­damutatói, végrehajtói a párt XIII. kongresszusán hozott határozatok eredményes vég réhajtásának. Ezután került sor a szoci­alista versenymozg r omban elért eredmények értékelé­sére. Felolvasták a munkás­őrség országos, a megyei és a Farkas Pál munka sőregy- ség parancsnokának paran­csait A fegyveres testületek pa­rancsnokai és személyi állo­mánya megbízásából Vin- cze Zoltán határőr ezredes, kérületparancsnok köszön­tötte az ünnepélyes egység­gyűlést. Szót kért Forgó Imre, a balassagyarmati városi párt- bizottság első nitkára, aki a megyei pártbizottság és az illetékes pártbizottságok meg­bízásából tolmácsolta a jó­kívánságokat. Méltatta az önként vállalt kötelességet, a pártmegbízatás teljesíté­sét, a közösségben végzett munkát, a munkásőröknek a társadalmi életben betöltött szerepét. Szólt a kiképzési eredményekről, majd té­nyekkel bizonyította a gaz­dasági életben eiért ered­ményeket. Hangsúlyozta, hogy példamutató magatartásu­kért tisztelet és megbecsülés övezi munkásőreinket. Felolvasták az országos pp- rancsnok parancsát. Borbély Sándor díszoklevéllel és ki­tüntető plakettel jutalmazta a Romhányi Építési Kerá­miagyár kollektíváját. Az együttműködésért, a közös szolgálati feladatok eredmé­nyes ellátásáért, a fiatalok nevelésében elért kiemelkedő eredményekért díszoklevél­ben és kitüntető plakettben részesítette a BM Határőrség balassagyarmati kerület pa­rancsnokság parancsnokait, személyi állományának va­lamennyi tagját. Az elismeréseket, kitün­tetéseket, a 25, illetve 2ő éve szolgálatot teljesítő munkásőrök feleségeinek az országos parancsnok levelét, virág kíséretében Skoda Fe­renc, a Nógrád megyei párt- bizottság titkára és Péter Ba­lázs, a munkásőrség Nógrád megyei parancsnoka meleg szavak kíséretében adta át Ünnepélyes pillanat volt az előképzés munkásőrök es­kütétele, majd utána Kato­na Pál, a leszerelők nevében adta át fegyverét Déva Ist­vánnak, a most esküt tett munkásőrnek, Mai számunkból Erzsiké, aki kinyitja a száját Gólyán Pálnét, az Ipoly Bútorgyár szakszervezeti ak­tivistáját, mint a szakszervezetek kongresszusán részt vevő küldöttet mutatjuk be lapunk 3. oldalán. Egységűéit az érti 'A meglehetősen széles körű visszhangot kiváltó, Egy­ségben az erő című produkcióról írt kritikát, lapunk 4 oldalán olvashatják. Lejmtanuimásiy Emil barátunk lejmolásban elért sikereinek titkát fe­di fel lapunk 5. oldalán ezzel kapcsolatban megjelent írásunk. ' A salgótarjáni József Attila Művelődési Központban tartot­ta meg szombat délután szalagavató ünnepségét a megye­székhely egészségügyi szakközépiskola és szakiskola két végzős osztálya. A szalag feltűzése után az iskola énekka­ra és néptáneegvüttese, valamint a színjátszókörc adott műsort. Majd este a Furák Teréz Leánykollégiumban va­csora és bál zárta le a diákok számára felejthetetlen ren­dezvényt. — Beneze — Befejezte kongresszusát a pedagógus-szakszervezet és a HVDSZ Vasárnap a vezető testüle­tek, megválasztásával és afel- adataikat meghatározó állás- foglalás elfogadásával ért véget a pedagógusok szakszervezetének XII. kongresszusa. A beszá­molót követő vitában felszó­lalt a szombati napon Sarlós István, a Politikai Bizottság tagja, az Országgyűlés elnö­ke. — Meg kell találni a he­lyes arányokat: mikor kér­nek. javasolnak, kezdemé­nyeznek. követelnek, vagy éppenséggel emelnek vétót — mondotta Sarlós István. Az érdekvédelmi tevékenység né­hány vonásáról szólva kifej­tette, hogy az érdekvédelmet az esetek többségében egyol­dalúan az anyagiakra korlá­tozzák. Az iskolák életével kapcso­latban Sarlós István kitért a pedagóguspálya elnőiesedésé­re és a képesítés nélküli pe­dagógusok problémájára is. A vitában felszólalt Kö- peczi Béla művelődési mi­niszter is. A vitát követően megvá. lasztották a pedagógusok szakszervezetének vezető tisztségeit. Az elnök: Szűcs László, főtitkár: Voksán Jó­zsef, titkárok: Köpi Lászlóné és Sárdi Lajos. A HVDSZ kongresszusán részt vett Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a SZOT elnöke, Marjai József, a Miniszterta­nács elnöke és többen mások. A beszámolóban és a vitában szó volt arról, hogy növekszik a lakosság igénye a kommu­nális szolgáltatások iránt, s nagy feladatok vannak az állami lakások felújításában. A szakszervezet elnöke Fa­bók Zoltán, főtitkár: Sáli Fe­renc, titkárai: Kocsó Illésné, Somoskői Gáborné és Péter István. A két szakszervezet kong. resszusának befejeztével vé­get ért a tizenkilenc iparági- ágazati szakszervezetek kong­resszusainak sorozata. A legjelentősebb kezdeményezé­sek, javaslatok a február 14—16 között sorra kerülő XXV. kongresszus elé kerül­nek. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom