Nógrád, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-24 / 20. szám

VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! NÓGRÁD A Z MSZMP. NÚGRÁD’MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLII. ÉVF., 20. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1986. JANUAR 24., PÉNTEK Helyes gyakorlat: Társadalmi vita döntések előtt Ötéves munkaprogram — Értekezlet tanácsi tisztségviselőknek r Együttes munkaértekezleten vettek részt tegnap a helyi tanácsok képviselői Salgótar­jánban. a megyei tanács nagy­termében. Nógrádi megye he­lyi tanácsainak elnökei, vb- titkárai és a városi tanácsok szakigazgatási szervének ve­zetői a > munkaértekezleten Devcsics Miklósnak, a Nógrád Megyei Tanács elnökének elő­terjesztését hallgatták meg a tanácsok 1985. évi tevékeny­ségének értékeléséről, továbbá a Nógrád Megyei Tanács 1986—1990. évi munkaprog­ramjából adódó feladatokról. Az elmúlt évekről szólva a megyei tanács elnöke megál­lapította, hogy a feladatokat a tanácsok összességében eredményesen hajtották vég­re, megfeleltek a politikai el­várásoknak és a lakosság igé- nveinek. Mindezt olyan kö­rülmények között tették, ami­kor a gazdaságban feszültsé­gek voltak, s nem a gazda­sági növekedés, hanem az egyensúly megtartása volt a fő feladat. Ugyanebben az időben került sor a tanácsi intézmények korszerűsítésére, és új feladatokat hozott a tanácsok számára a település- fejlesztési hozzájárulás szer­vezése is. Nagymértékben nőtt a lakosság bevonása a fel­adatok megoldásába, tükrözi ezt az is, hogy a megye lakói által végzett társadalmi mun­ka értéke évente elérte a 400 millió forintot. — Az elmúlt időszakban nőtt a tanácsok társadalmi tekintélye — mondotta Dev­csics Miklós. • — A nagyobb tanácsi önállóság ugyan nem járt —■' nem járhatott — együtt korlátlan jogi és pénzügyi le­hetőségekkel. A tanácsi veze­tés akkor vizsgázik jól, ha a célok és lehetőségek össz­hangját meg tudja teremteni. A településfejlesztési hozzá­járulás tanácsi szervezésével kapcsolatban a? előterjesztő szólt arról, hogy a helyi ta­nácsok fele igen jól oldotta meg ezt a feladatot, míg a tanácsok negyven százaléká­nál szükség volt arra. hogy megyei tanácsi segítséggel találják meg azokat a célokat, amelyek egybeesnek a telepü­lés lakóinak elképzeléseivel. A további néhány tanácsnál pe­dig még ennél is nagyobb se­gítségre, instrukcióra volt szükség ahhoz* hogy reális, elfogadható célok szülessenek a tehóval kapcsolatban. Ez is példázza azt, hogy helyi tanácsok többsége képes fel­adatát önállóan megoldani. Ezt követően a megyei ta­nács által az elkövetkező öt évre elfogadott munkaprog­ramból adódó kiemelt felada­tokat ismertette Devcsics Mik­lós. — Folytatni kell azt a fo­lyamatot, amelyet a VI. öt­éves tervben megkezdtünk, mégpedig új tanácsi tervezési, gazdálkodási rendszerben. Igaz, nem elég a pénz ahhoz, hogy minden jogos igényün­ket kielégítsük a VII. ötéves tervben, de az eszközök bő­víthetők. Elsősorban is a társadalmi munkával, más­részt a tanácsok érdekeltségi- bevételének különböző lehe­tőségeivel, harmadsorban pe­dig a településíeljesztési hoz­zájárulással. Legfontosabb fel­adat ebben az ötéves időszak­ban a meglévő, működő in­tézményhálózat színvonalának megőrzése — mondotta beve­zetőjében a megyei tanácsel­nök. A továbbiakban a munka­program néhány fejezetéről szólt részletesen. Alapvető feladatként kell tekinteni a testületi tevékenység politikai tartalmának további erősíté­sét. A lakosság széles körét érintő döntések előkészítésé­ben társadalmi vita során kell feltárni a véleményeket, s az előterjesztett javaslatok mellett sokoldalúan kell tud­ni érvelni. Nem szégyen ki­sebbségben sem maradni, a lé­nyeg az, hogy a döntés a te­lepülés napi és távlati érde­keit jól szolgálja. A munkaprogram társada­lompolitikai feladatai • közűi Devcsics Miklós hangsúlyozta, hogy kiemelten kell foglal­kozni két réteg problémájával. Így az időskorúak helyzetével, s erre még akkor is figyelni kell, ha nem ők keresik fel a helyi tanácsot. A másik réteg az ifjúság, itt előtérbe kell, hogy kerüljön lakásgondjuk megoldása, az iskolából kima­radtak foglaLkoztatása, kultu­rális és sportolási lehetőségeik megteremtése, elősegítése. Az előterjesztés után dr. Körmendy József, a megyei tanács vb-titkára adott tájé­koztatót a közeljövőben vár­ható vizsgálatokról, részlete­sen megemlítve azt, hogy ez­zel kapcsolatban mire kell felkészülniük a helyi taná­csoknak. Ezután hozzászólásai­ban több tanácsi tisztségviselő szólt jövőbeni feladataikról, amelyben szó esett a külön­böző fórumok demokratizmu­sának növeléséről, illetve mód­szereiről, a döntésekhez vezető folyamat fontosságáról, a feladatok, hatáskörök diffe­renciált elválasztásáról, a ta­nácsi hatósági munka jelleg­zetességeiről, színvonalának javításáról. Az SZKP kongresszusának etőkészülelelről A Szovjetunió Kommunista Pártja közelgő XXVII. kong­resszusának előkészületeiről, a plenum elé kerülő doku­mentumokról. valamint más aktuális kérdésekről tájékoz­tatta az újságírókat, a sajtó vezető képviselőit Borisz Sztu- kalin, a Szovjetunió magyar- országi nagykövete csütörtö­kön Budapesten, a Szovjet Kultúra és Tudomány Házá­ban. Az intézményben műkö­dő újságíróklub rendezvényén megjelent Bányász Rezső ál­lamtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának el­nöke és Bereczky Gyula, az MSZMP KB alosztályvezetője is. A jelenlévőket Siklósi Norbert, a Lapkiadó Vállalat vezérigazgatója, az úiságíró- klub elnöke köszöntötte. Borisz Sztukalin részletesen szólt az SZKP KB új szer­kesztésű programjának tavaly októberben közzétett terveze­téről, a dokumentumban meg­fogalmazott feladatokról. A kétoldalú kapcsolatok fejlődé­sét méltatva kiemelte orszá­gaink gazdasági és műszaki­tudományos együttműködésé­nek jelentőségét. Emlékezte­tett arra. hogy a napokban fontos, egyezmény született többek között a mikroelektro­nikában, az agráripari komp­lexumok terén és a közfo­gyasztási cikkek gyártásában való együttműködésről. A nagykövet kérdésekre vá­laszolva szólt a Szovjetunió társadalmi, gazdasági, politi­kai és kulturális életéről, va­lamint Mihail Gorbacsov ja­nuár 15-i nyilatkozatának nemzetközi fogadtatásáról. Eredményes eeszlendőt zár­tak 1985-ben a BRG Rádió- technikai Gyárában Salgótar­jánban. Elérték az egymilli- árd forintos árbevételt, amely összegből mintegy 295 millió forint nyereséget köny­velhetnek el. Az idei esztendő is sikerrel kecsegtet a tarjá- ni üzemnek, tervezett árbe­vételük egymilliárd 128 mil­lió forint, s eredményük vár­hatóan 300 millió forintot tesz ki. Az év első háromnegyed évére már szerződésileg biz­tosított a munkájuk. A to­vábbi megrendelések sem maradnak el, amelyek értel­mében a korábban is kere­sett rádiótelefon-rendszere­ket, adó-vevő készülékeket és zavarszűrőket gyártják. Ter­mékeik mintegy 80 százaléka exportpiacokon talál gazdára, túlnyomó többségben Szovjet­unióba szállítanak, ezen túl NDK-beli, bolgár és csehszlo­vák partnereik várják cik­keiket. Képünkön: Lóeskal János FM—301-es rádió adó­vevő készüléket szerel. (Képriportunk lapunk 3. oldalán) Feíííídik, népszerűsítik a rádiózás Klubközgyűlést tartott csü­törtökön délután az MHSZ salgótarjáni városi rádió­klub a szövetség megyei szék­házában, amelyen megjelent Baila Árpád, Nógrád megyei MHSZ-titkár-helyettes és Bagyinszki Ferenc, Salgótar­ján város MHSZ-titkára. A klubg.vűlést Szabó József rá­diótechnikai főelőadó nyitot­ta meg, majd értékelte az el­múlt év és egyben az ötéves terv munkáját. Az eltelt időszakban a rá­diós szakág folyamatosan fej­lődött, nőtt a klubhoz tartozó rádióamatőrök létszáma. A rádiósportban elsősorban a rádióforgalmi versenyek ered­ményei kimagaslóak. Összes­ségében elmondhatjuk: a rá­diós szakág fejlődésében nagy szerepe volt mindazoknak, akik a kezdeti időszakban a rádiós szakág vezetői, ak­tivistái voltak, akik megala­pozták és fejlődésnek indí­tották a rádiósportot. Ezután Hajdara Ferenc klubtitkár ismertette 1986 főbb felada­tait, majd köszönetét mon­dott a munkájukat segítő társadalmi aktivistáknak és a rádióklubbal együttműködő 2 szocialista brigádnak. Tevé­kenységükért a klubvezetőség elismerő oklevelet adományo­zott a Nógrádi Szénbányák Junior ifjúsági szocialista bri­gádnak, és a Salgótarjáni Ko­hászati Üzemek Petőfi Sán­dor MHSZ szocialista bri­gádnak. A klubgyűlés után baráti beszélgetésen vettek részt a rádióamatőrök és ven­dégeik. Hé! kiadó 43 műve a mezőgazdasági keiyvhinapoo A január 31-én Nádudva­ron megnyíló 29. mezőgazda- sági könyvhónap esemény­sorozatáról, valamint a me­zőgazdasági könyveket gon­dozó kiadó terveiről tájékoz­tatták az újságírókat csütörtö­kön a népfront Belgrád-rak- parti klubtermében. A könyvhónapra hét kiadó 43 művet jelentet meg mint­egy 600 ezer példányban, ez csaknem kétszerese a tavaly ilyenkorra kibocsátottnak. A legtöbb könyvújdonsággal, a Mezőgazdasági Kiadó jelent­kezik: harminceggyel gaz­dagítja a szakkönyvek válasz­tékát. A Statisztikai Kiadó 5, az Akadémiai Kiadó, vala­mint a Közgazdasági és Jogi Riadó 2—2 művet jelentet meg, a Kossuth, a Medici!«? és a Műszaki Könyvkiadó pedig 1—1 újdonsággal szol­gál. A kiadók együttműködé­sének is köszönhető, hogy a könyvhónapi kínálat az élel­miszer-gazdaság valamennyi ágazatához kapcsolódik. Figyelemre méltó, hogy bár az elmúlt években a mező- gazdasági könyvek ára is emelkedett, a most megjele­nő művek közül csupán hat­nak az ára több 100 forint­nál. A népszerű Biofüzeték ‘nevét viselő sorozat egy-egy példánya csupán 16 forintba kerül. A könyvűjdonságok között található a Láng István ál­tal szerkesztett „A biomassza hasznosításának lehetőségei” című könyv, Benet Iván írta „Az agráripari egyesülések útkeresése” című művet. Do_ hy János a húsmarhatenyész- tésről, Páll Endre a gím­szarvasról. Koltai László a méhek betegségeinek megelő­zéséről szerkesztett egy-egy kiadványt. A horgászok bar- kácskönyvét Antos Zoltán állította össze. Egyre többen érdeklődnek az értékelemzés iránt, erről Sárközv Péter írt könyvet. Flórisné Sípos Ida műve ugyancsak igen időszerű témát, a mezőgazda- sági környezetvédelem ökonó- raai kérdéseit taglalja. Meglepetéssel szolgál- az Akadémiai Kiadó, amelyélet- műsorozat kiadását kezdte még Erdei Ferenc munkáiból. A sorozat első kötetét a me­zőgazdasági könyvhónapra jelenteti meg. A Nádudvari Művelődés1 Központ színháztermében sorra kerülő ünnepi megnyi­tó alkalmából szakkönyv­kiállítást is rendeznek. A tá­jékoztatón azt is elmondot­ták, hogy a könyvhónapban általában 1000—1200 kisebb- nagyobb rendezvényt tarta­nak a megyei intézmények, és szervezetek, könyvtárak, művelődési otthonok, könyv­értékesítők. Gyakoriak lesz­nek a szakkönyvíró-olvasó találkozók. A mezőgazdasági könyvhónap jeles eseményére készül a Művelt Nép Könyv- terjesztő Vállalat: január 31- én Debrecenben 500 négyzet- méter alapterületű szakkönyv- áruházat nyitnak meg. Növekedett a távoi-keieti kereskedelmünk Az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülése Csütörtökön a Parlament­ben Nyers Rezső elnökletével ülést tartott az Országgyűlés kereskedelmi bizottsága. A testületet Veress Péter kül­kereskedelmi miniszter tájé­koztatta hazánk és a távolke­leti országok közötti külkeres­kedelmi kapcsolatokról. Elöljáróban elmondotta: a távol-keleti térségben Japán, az Egyesült Államok, a Né­met Szövetségi Köztársaság, Nagy-Britannia. Franciaor­szág. Hollandia. Belgium és Svédország játszik vezető sze­repet a külkereskedelmi for­galmat illetően. Hazánk gaz­daságfejlesztési törekvései iránt egyre élénkebb figyel­met tanúsít Kína, s a ma­gyarországi tapasztalatokat, sa­ját elképzelései megvalósítá­sában is igyekszik hasznosí­tani. Jó példa erre. hogy a GATT-hoz való csatlakozása­kor is az általunk alkalma­zott formát részesítette előny­ben. Az utóbbi esztendőkben a Kínába irányuló magyar kivitel jelentősen növekedett, ugyanakkor a behozatal nem érte el a kívánatos szintet. Ennek részben az volt az oka, hogy a kínai árucikkek vá­lasztéka. minősége elmaradt az itteni követelményektől. Bár több tárgyalás megkez­dődött már. hogy. kínai ru­házati. mezőgazdasági cikkek, valamint gépek, szerszámok importját növeljük a tarto­mányokkal létesített közvet­len kapcsolatok útján, ezen a téren áttörés még nem kö­vetkezett be. A Délkelet-Ázsi- ába irányuló kivitelben nem várható a korábbi éveket jel­lemző növekedési ütem. a jö­vőben az export évi 20 szá­zalékos emelésére számítha­tunk ebben a térségben. Ta- valv kiemelkedően magas volt a külkereskedelmi forgalmunk JaDánnal, importunk minden eddigi szintet meghaladott, ugyanakkor exportunk nem érte el az 1984. évi mennyi­séget. Vásárlásaink volumene folyamatosan bővül, a ma­gyar iparcikkek értékesítése lassú ütemű az igényes japán piacon. A távol-keleti térség orszá­gainak gyors gazdasági fejlő­dése élénkítette kereskedelmi kapcsolataikat is. Céltudatos külkereskedelem-politikájuk egyik fontos eleme, hogy Ja­pán és az Egvesült Államok túlsúlyát gyengíteni kívánják a forgalomban. A magyar vállalatok igen nehéz körül­mények között versenyeznek ezeken a piacokon, például egészségügyi berendezéseink ára a tapasztalatok szerint jóval magasabb a konkur- rens cégekénél. A jövőben elsősorban Ma­laysiával, Thaifölddel, Indo­néziával bővíthetnénk keres­kedelmi kapcsolatunkat. A tájékoztatót követően a képviselők kérdéseket tettek fel az elhangzott, témákkal kapcsolatban. Ezekre válaszol­va Veress Péter egyebek közt elmondotta1: mindenekelőtt ér­dekeltté kell tenni a vállala­tokat, hogy fokozzák piacku­tató ' tevékenységüket. Az egyedi ösztöpzések nem je­lentenek igazi megoldást eb­ben a kérdésben. Kínával ’ kapcsolatban kiemelte: a tex-; tilioari, gyógyszeripari, egész­ségügyi berendezések exoorl- járól. illetve a mezőgazdasá-. gi, élelmiszer-ipari együttmű­ködésről folvó tárgyalások las­san haladnak előre. A mi­niszter tájékoztatást adott azokról a megbeszélésekről, amelyek egy janán—magyar személygépkocsi-összeszerelő üzem hazai építésének lehe­tőségeiről folynak. Zárszavában Nyers Rezső egvebek közt arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar vál­lalatok erőteljesebben' kancsolódjanak be a jövőben; a kínai üzemek: — például) a Magyarországról szállított: csőgyár — rekonstrukciójába, s a külkereskedelemmel fog-; Ialkozó szakemberek körében, gyarapítani szükséges ,a Ki-, nával kancsolatos ismerete­ket. A távol-keleti térsége1 irányuló kereskedelmi tevé­kenységünkben kívánatos a közvetlen kapcsolatok , kiérn'- tése, illetve a nvueat-euróoai közvetítések elkerülése. Fon­tos. bogv a magvar kereske­dőházi rendszer a jövőben úgy feilődiék, hogy segítse a a világbanki programokba való bekaocsolódásunkat. A vitában felszólaltak: Ber­ta Alajos ("Heves megvet, Pck Tibor (Komárom megve), Heiner Károly (Budapest),' Pál József (Gvőr-Sonron mp- gve). Polpárdi József (Pest megve) kénviselők, illetve Lőrmeze Péter, a Maevpr Ke­reskedelmi Kamara főtitkára, Oblath Györay. az Interm- oneration vezérigazgatója. Tá­las Barna, Tervgazdasági lo- tézet osztályvezetője és Var- Pa György, a Figyelő sz'ér- kesztője.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom