Nógrád, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-23 / 19. szám

/ Már két és fél ezer Minta­A jelesebb boltok vitrinjei előtt mindig állnak. Szívesen nézelődnek, mert a mutatóból odabenn is van jócskán kíná­lat. A jelesebb értékítéletet ezúttal nem a szakmabeliek fogalmazzák így egyöntetűen, hanem maguk a vásárlók — a valójában legérdekeltebbek. Az ipari mintaboltokról van szó. melyeknek száma az utób- b esztendőkben -örvendetesen mőtt. Pedig a berkekben kezdet­ben nem arattak osztatlan si­kert. Nemritkán a személyes érdekeltség, a rosszul értelme­zett presztízsveszteség mi­att. .. Kétségtelen 'ugyanis, hogy e boltok a nagy keres­kedelemhez képest sokkal jobban el vannak látva áruval. Dehát végtére is a leglényege­sebb: a vásárló azt kapja pénzéért, amit keres, amit el­vár. Márpedig e boltokból rit­kán távozik üres kézzel... Jelenleg immár több mint két és fél ezer minta-márka­bolt van országszerte. Köztük számos, a kereskedelemmel közösen üzemeltetett egység. Forgalmuk részesedése az or­szágos bolti forgalomtól ugyan növekvő, összességét tekintve azonban egyelőre még csekély, átlagosan hat százalék. Ezen belül viszont az egyes ága­zatokban szerepe, ily módom forgalmi részesedése is igen eltérő. Miképpen súlyát ma­guk a vállalatok is eltérően ítélik meg. Sokhelyütt ez az értékesítési forma immár ter­mészetes eleme a vállalat ke­reskedelempolitikájának, míg másutt nem tulajdonítanak neki különösebb jelentőséget. A lakosság által is jól ér­aékelhető módon legnagyobb Jobba! remélnek Nem a legjobb hangulatban készülődik a februárban ese­dékes zárszámadásra a Alsó- toldi Cserhátvidéke Mgtsz. Mint a 3200 hektár összterü­letű termelőszövetkezet fő­könyvelője, Szentesi Gyulámé elmondotta, mindössze 1800 hektár megművelhető szántó- területtel rendelkeznek. Ez azt is j elep ti egyben, hogy az árumövény-termesatés és az állattenyésztés csupán 40 szá­zalékot. képvisel, míg a ki­egészítő tevékenységek a más termelőszövetkezetekkel közösem létrehozott gazdasági társaság produktumát is be­számítva — 60 százalékot. Ez a tény, az elmúlt évek­ben, önmagában nem okozott sok gondot a tsz_nek, a tava­lyi, számukra igen kedvezőt­len időjárás azonban annál inkább. Kevesebbet hozott a reméltnél faiipari tevékeny­ségük is, pedig a raklap- és • faroistköztes-készítésbeo az elmúlt esztendőik során, dol­gozóik nagy gyakorlatot sze­reztek, s hasonló a helyzet a konténerkészítéssel is. Mind­erre a Hatvani Konzervgyár korábban jó- vevőnek bizo­nyult, miként az üvegmosási feladatok elvégzésére is. Saj­nálatos módon azonban az előző esztendőkhöz képest 1985 itt szintén hanyatló ér­deklődést, kevesebb megren­delést hozott. Kifutóban van az alsótoldi fbefőttes) gumi- grűrűgvártás. így aztán mii sem természetesebb, mint. az, hogv ilyenkor, év eleién úiabb lehetőségek után kutatnak. És nem eredménytelenül. Mint a főkönyvelőnő elmond­ta, most-tárgyalnak műanyag zacskók és csomagolótermé­kek készítéséről, és úgy tű­nik, hogy talán erősíteni lehet a Hatvani Konzervgyárral ki­alakult kapcsolatokat is. A raklapok iránt ugyanis foko­zódik az érdeklődés. Kár, hogy a tsz-ben kevés a férfi- munkaerő, a fűrészelés ugyanis mindmáig férfi- munkának számított, és ez bizonyára így is marad. Min­den esetre, remélik, hogy idén már mindhárom fűrészgépü­ket használni tudják, és ha az időjárás jobban kegyeibe fo­gadja őket, mint az elmúlt két évben, a tavalyi, négy­millió forint körüli nyereség­nél bízvást többre számíthat­nak majd. és márkaboltok tekintélye a könnyűiparnak van. Csupán 1985 első félé­ben tizenhárom cég nyitott új üzletet. A sorban: a Ma­gyar Posztó, a Budapesti Fi­nomkötöttárugyár. a Pannó­nia Szőrme, a Minőségi Cipő­gyár, a Flamingó, a Hódiköt. Ebben az egyetlen iparágban több mint félszáz mintaboltot jegyezhettek ez idő tájt. Pél­dául mintabolthálózatán ke­resztül értékesíti belkereske­delmi kínálatának mintegy negyven százalékát a Buda­pesti Harisnyagyár, egyötö­dét az Elegant Május 1. Ru­hagyár, egyharmadát a bú­toripar. E saját avagy közös üze­meltetésben, érdekeltségben fenntartott egységekben ki­váltképp érzékelhető. ■ hogy zsebre megy a „játék”. Ke­vesebb hát az egymásra mu­togatás, mikor is a kereske­delem azt mondja, hogy a kért portékát azért nem ad­hatja, mert nem gyártja, nem akarja gyártani az ipar. Ille­tőleg, hogy az üzem arra hi­vatkozik, miszerint ' azért nincs, mert nem kell a keres­kedelemnek. Az effajta vi­tákban, mint köztudott, min­denképp a kedves vevő ma­rad alul. A könnyűipari mintaboltok gyarapodását más ágazatok eltérő ütemben követik, igaz rendeltetésük sem azonos. Vi­szonylag | kevés található a műszeriparban, a híradásipar­ban, a gépiparban, a kohá­szatban. a vegyiparban. Bár az előrelépés e területeken is egyértelműen tapasztalható. Örvendetes viszont, hogy im­már több gyártó és forgalma­zó cég vállalkozott — szin­tén közös üzemeltetésben, ér­dekeltségben —, hogy végre egyhelyütt kínálja az egy­máshoz illő portékákat füg­getlenül attól, hogy más-más cég produktuma, megint más­más beszerzési csatornán ke­rülhet hagyományos módon a nagyközönséghez. Az első fecskék ' között a tavaly meg­nyílt Grobaplast-Texért Áru^ ház, valamint a Budapesti Bútoripari Vállalat, valamint a Texért közös boltja: Aligha képezheti vita tárgyát: ezek az üzletek, áruházak megnyi­tása a vásárlók számára is kedvező fejlemény. Amint az Ipari Minisztéri­um közelmúltban végzett fel­mérése is hangsúlyozza: a kü­lönféle értékesítési lehetőség közül a nagykereskedelem közvetítésével jut el az ipari termelés belkereskedelmi kí­nálatának mintegy nyolcvan százaléka, s ez — a minta­boltok számának gyarapodása ellenére — változatlanul meg­határozó. Mégis igen fontos, hogy a piacérzékeny, rugal­mas. értékesítési , formákat ösztönözzék, ezen belül is a termelői saját, továbbá a már említett közös üzemeltetésű boltokat, nem utolsósorban pedig, hogy a meglévő háló­zatot továbbfejlesszék. Szükséges ez mindenekelőtt azért, mert ezekben az üzle­tekben kétségtelenül gyorsab­ban tesztelhető a fogyasztó, az új termékekről közvetlen információt szerezhet a gyártó cég, melynek-nyomán, a piap szavára gyorsabban alakíthat­ja, módosíthatja gyártmány- f szerkezetét, technológiáját. Cs. B. J. Hegy érzi magát igazgató elvtárs? Üzemi érdek az úfitök támogatása A napokban fejezték be üzemeinkben az elmúlt évi újítási javallatok értékelé­sét. Az ÉMÁSZ Salgótarjáni Üzemigazgatóságán sikeres­nek minősítették az újítási kedvet, melyhez nagymér­tékben hozzájárult a június 30-tól december 15-ig tartó „újítási fél év”. Az összesen benyújtott 79 pályamű közül 52 született ebben az idő­szakban. Kilencvenkilenc fő részére mintegy 34 ezer fo­rintot utaltak ki, bár a kí­sérleti stádiumban lévő mun­kákat később újra értékelik. A hasznosított alkotások kö­zül kettőt a vállalat központ­jában alkalmaznak; együt­tes megtakarításuk eléri a 85 millió forintot. Az újítók na­gyobb százalékban (54) a fizikai állományból kerültek ki, viszont kedvezőtlen mér­leget mutat, hogy 30 év alatt mindössze ketten pályáztak. 1985-ben 10 fölkért közremű­ködője volt qz újításoknak, s részükre 32 ezer forintot fi­zettek ki. Idén még nem nyújtottak be új ötletet az üzemigazgatóság dolgozói. Hasonlóan jó eredmények­ről kaptunk hírt a BRG Sal­gótarjáni Gyárából. Tavaly 37 elképzelést adott be 44 dol­gozó. Ebből közvetlen haszno­sított 14 darab volt, kísérlet­re hármat .javasoltak. Az újításokban részvevők 32 850 forint jutalmat vehettek át, s közülük 29 volt a fizikai dolgozó. A pályaművek vál­lalati haszna elérte az 1,4 millió forintot. Örvendetes, hogy a tavalyelőtti évhez képest kilenccel nőtt a javas­latok száma. Energia-, anyag- és élő­munka-megtakarítás jelle­mezte a Salgótarjáni Bánya­gépgyár újítóinak pályamun­káit. Az elmúlt évben 28 al- . kotás érkezett 49 dolgozótól. A 18 hasznosított mű 'válla­lati eredménye elérte az 535 ezer forintot. Mint az előbbi esetekben, itt is a fizikaiak viszik a prímet; számuk kö­zel kétszerese a szellemi dol­gozóknak. Az ötletek finan­szírozására a gyár nem saj­nálja a pénzt, ezt jelzi a ki­fizetett 73 ezer forint újítási díj. Legjelentősebb pálya­munka a csapágyház készíté­sének importmegtakarító módszerét írja le; ez az; el­járás 306 ezer forintot ered­ményezett. Idén megszületett az első yötlet is, mely egy SCH-hegesztőgép átalakítá­sára tesz javaslatot. — Köszönöm jól. De nem­csak mint igazgató, hanem mint magánember is — tárul­kozik ki már az első pillanat­ban a jól megtermett, köz­vetlen, barátságos, beszélge­tésre. reális információkra mindig kész, vidám alapter- mészetű Pataki Sándor, az ÉLGÉP 5-ös számú pásztói gyárának igazgatója. — Egyik kislányom befejezte az egye­temet, biológusként Budapes­ten, a gyógyszerkutatóban dol­gozik, másik lányom pedig férjhez ment, tegnap jöttünk haza tőlük — mondja öröm­mel a hangjában. — És a nagyobb családról, a kollektíváról mit tud mon­dani? Jó irányú elmozdulások — Tavaly az első fél év után kevesen voltunk opti­misták, mert nem sikerült el­képzeléseinket sem időarányo­san, sem pedig úgy megvaló­sítani, ahogy szerettük volna. A harmadik negyedévben vi­szont bekövetkezett a kívánt fordulat. Olyannyira sikerült felpörgetnünk a termelést és gazdálkodást, hogy a negyedik negyedévben már egy kicsivel túlszárnyaltuk egész évi ere­deti elképzeléseinket. A 120 milliós termelési terv érték­tervünket 4 millióval megte­téztük — summázza az 1985. év lényegét, egyúttal legna­gyobb gondját is az igazgató, majd így folytatja: — Előze­tes számításaink szerint nye­reségünk eléri a 14 milliót. A kollektíva sikere sok erő­feszítést, újbóli nekirugasz­kodást, a termelés jóirányú elmozdulását rejti magában. Ilyeneket: megszüntették a veszteséges gyártmányok elő­állítását, helyükbe olyanokat állítottak, amit a Szovjetuni­óba exportáltak. A másik em­lítésre méltó dolog a gazdál­kodást előnyösen befolyásoló energiafelhasználásban követ­kezett be. — Hatmillió forintból — 3 millió energiaracionalizálási hitel, 3 millió saját erő — teljesen kiépítettük az új földgázhálózatunkat. Ily módon megszüntettük az olaj- és kokszfelhasználást. Ez azzal járt. hogy a bázishoz képest 7, a tervhez pedig 15 száza­lékkal csökkentettük az ener­giaköltségeinket —. bizonyítja az energiaváltás előnyeit Pa­taki Sándor. De még ezzel sem zárhat­juk le a jóirányú változások folyamatát. — Változott anyagfelhasz­nálásunk is. Amíg korábban olcsóbb alapanyagokat dolgoz­tunk be termékeinkbe, addig tavaly a drágább anyagokat használtuk fel gyártmányaink­ba. berendezéseinkbe. Ez azzal is járt, hogy növelnünk kel­lett munkakultúránkat, az igé­nyességet és a szakmai hozzá­értést. Az anyagváltozás elő­nye mellett, jelentkezett an­nak hátránya is: nehezen tud­tuk beszerezni a szükséges mennyiséget. Például a múlt év második felében vagonba rakva nem is érkezett a drá­gább, értékesebb anyagokból, — pergeti vissza a közelmúl­tat az igazgató. Hogyan tovább? Az 1985-ös, erőfeszítésekkel teli, de sikeres esztendő után önként kínálkozik a kérdés; Mi­lyen feladatokat tűztek az idén maguk elé? — Tervünk szerint terme­lési értéktervünket a tavalyi­hoz képest az idén 3 száza­lékkal növeljük. Mivel a szo­cialista exportunk mérséklő­dik, a testvérgyárakkal egyez­tettük újabb piaci lehetősége­inket. Ennek megfelelően mi Kínának az idén 15—16 mil­lió forint értékben küldünk takarmánykeverő berendezése­ket. Emellett Nigériába 3 mil­lió forint értékű exportképes berendezéseket szállítunk. A belföldi ellátást a tavalyihoz hasonló termékösszetétel szol­gálja. Tovább folytatjuk gyárt« mányaink felfrissítését. A vál­lalat központjában papírra vetett tervnek megfelelően a harmadik negyedévben hoz­zákezdünk az önjáró tisztító új, magtári gép sorozatgyártá­sához, amennyiben a piaci igények ezt megkívánják, A prototípust megrendelésre már elkészítettük — foglalja tömö­ren össze az idei esztendő lé­nyeges tennivalóit Pataki Sán­dor. Ezután a feltételekről válto­gatjuk a szót. — Az előjelzések szerint gondjaink lesznek az import­anyagok időbeni beszerzésé­nél. Nem sok jóval biztatnak bennünket a villanymotor­gyártók sem. Ami viszont az évindítást jelenti: minden munkahelyre az év első nap­jától jutott elegendő feladat. Március végéig nincs gondunk. Egyébként az éves tervünkhöz még 20 milliónak megfelelő megrendelés hiányzik. Azt fog­juk gyártani, amit év közben igényel tőlünk a piac — vá­laszol az igazgató. — Vajon lesz-e elég mun­káskéz az elképzelések való­ra váltásához? — A múlt év közepén meg­állt az elvándorlás. Egyéb­ként már megszoktuk, ha pa­naszkodunk; attól úgysem lesz több a szabad munkaerő. Ezért továbbra is a vállalati gazda­sági munkaközösségekre tá­maszkodunk. A kiadott fel­adatokat versenytárgyalásos alapon beszéljük meg velük. A vállalkozók egészen más, egyedi feladatokat végeznek, nem azt csinálják, amit a fő munkaidőben — szól ismét az igazgató. Akárcsak tavaly Amennyiben valóra váltják terveiket, akkor az idén is, akárcsak tavaly 5—6 százalék közötti, differenciált bérfej­lesztésre lesz lehetőségünk. , Venesz Károly Esztergályos a display mellett Nem a gép, hanem a dis­play kezelése a feladata az új, a számjegyvezérlésű gép ke­zelését elsajátító esztergályos­nak. A moszkvai Ordzsoni- kidze szerszámgépgyár új fej­lesztésű berendezésénél az esztergályos csak a megfele­lően megválasztott program végrehajtását ellenőrzi. A gép robotmanipulátor segít­ségével önállóan állítja be a félkész terméket, választja ki a forgácsolószerszámot és helyezi a szállítószalagra a készterméket. A? új gép a hazai elismerések mellett ko­moly sikert ért el az euró­pai szerszámgépgyártók han­noveri kiállításán is. Három épületben összesen 6 lakás épül, Diós.jenő központjában. Az új otthonokból ket­tőt a termelőszövetkezet biztosít saját szakemberei számára. a fennmaradó négyet OTP-öröklakásként értékesítik. A tulajdonosok várják a mielőbbi beköltözést, s az átadási határidő további csúszásának megakadályozását. —kj — Tervpályázat­Szentendre városrendezésére Szentendre történelmi bel­városához délről csatlakozó városrésznek, elsősorban a Kossuth Lajos utca 'és kör­nyékének rendezésére tervpá­lyázatot hirdetett az Építés­ügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium, Szentendre Váro­si Tanácsa és a fejlesztésben érdekelt más országos és re­gionális intézmény. Az a eél ugyanis, hogy a megjelölt te­rület — a Bükkös-patakkal és a Dunakanyar körúttal közre­fogott térség — városképe és hangulata harmonikusan iga­zodjon Szentendre idegenfor­galmi, műemléki jellegéhez. A pályázók szabad kezet kapnak a szükséges építésze­ti beavatkozások megtervezé­sere. Kötelező feladat csak annyi, hogy egy nagy keres­kedelmi egységet és egy 12 tantermes szakközépiskolát helyezzenek el a megjelölt te­rületen. Fontos cél, hogy a Dunakanyar körút mentén a Duna felől is egységes, befe­jezett városképet formáljanak a pályázók. Javaslatokat vár­nak a tervezőktől a római Castrum területének feltárá­sára, felhasználására és be­mutatására is. A tervezők ma­guk választhatják ki a legal­kalmasabb helyeket a parko­sított területek, a kereskedel­mi hálózat bővítésére, idegen­forgalmi létesítmények építé­sére, gépkocsi-tárolóhelyek kialakítására, a jármű- és gyalogosközlekedés legcélsze­rűbb útvonalaira. A pályázati kiírást már át­vehetik az érdékeltek az EVM-iben és-- a Szentendrei Városi Tanácson. A kész ter­veket legkésőbb május 5-ig kell postán elküldeni a szent­endrei tanácsnak. A legjobb pályamunkák díjazására és megvásárlására 600 ezer fo­rintot irányoztak elő. A bírá­lóbizottság legkésőbb május végéig hirdeti ki a pályázat eredményét. Erőmű a föld alatt A világ ' legmagasabb gát­jának a tadzsikisztáni rogu- ni vízi erőmű gátjának épí­téséhez áthatolhatatlan szik­lák között vágtak utat. A bá­nyászok befejezték a Vahs folyóhoz vezető közlekedési alagút kiépítését. Pontosan azon a helyen, ahol a folyó a két hatalmas ázsiai hegy­rendszert, a Pamirt és a Ti- en-Sant elválasztja. A szűk kanyonban a folyót a 325 méter magas gát rekeszti el. A gát a vízierőmű-rend- szer egyetlen olyan létesítmé­nye, amely a föld felszíne fölé magasodik. A erőmű gépterme, miként a különbö­ző szolgálati helyiségek, a föld aiatti folyosókban kap­tak helyet, mivel a sziklák itt olyan kaotikus össze-visz- szaságban halmozódtak fel, hogy semmit sem lehet építe­ni rájuk. A roguni vízi erőmű épí­tését a XII. ötéves tervben fejezik be. A mederelzáró gát előtt 12 milliárd köbméter vizet befo­gadó víztározó keletkezik. Az a víz hozza majd működés­be az összesen 3.6 millió ki-' lowatt teljesítményű hat energiablokkot. r NGGRAD — 1986. január 23i csütörtök

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom