Nógrád, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-21 / 17. szám
Harminc asszony részére biztosít munkalehetőséget a pösténypusztai nyomdaüzem, amelyet a Szécsényi II. Rákóczi Termelőszövetkezet üzemeltet. Az elmúlt év áprilisától működő melléküzemágban nyomdatermékek előállítása mellett könyvkötészettel és PVC-iratgyűjtők gyártásával foglalkoznak. A nyomdába különféle anyagnyilvántartó lapok, ügyviteli nyomtatványok öntapadós címkék, népszerű oktatókönyvek, csomagoló- xsákok, levélpapírok és borítékok készülnek. (Rigó Tibor felvételei) Ismét kiváló eredmény a kazán gyáregységien Felfutó bérmunkaüzemek Minden harmadik termék exportra R Börzsöny oljdn mandták: „Vissza nem fejlesztünk!” Kemény hideg van, még így, a meleg vonat ablakából is látszik. Borzas varjak húzzák össze magukat a Diósje- női Börzsönyalja Termelő- szövetkezet földjein. A gépek téli pihenőjüket töltik a közös gazdaság műhelyeiben; a téemkások a nagyjavításokat végzik, hogy tavaszra harcra készen, bevethető állapotban legyenek a traktorok, vontatók. A fagy megfogta a havat, fehérek a Börzsöny hegyei, vakítanak a napsütésben a behavazott szántások. Kenéz László főagronómus és Hajzsel Gyula főkönyvelő az elmúlt évi munka számvetésén dolgozik csakúgy, mint a szövetkezet sok más szakembere. — Nehéz évünk volt — szögezi le a főkönyvelő. — Bennünket sem kímélt, a tavalyi kemény tél. Megfizettük később az árát. A kétezerkétszáz hektáron gazdálkodó diósjenőiek szántói nem a legjobbak, de nem is a legrosszabbak a megyében. „Sík terepen könnyen szalad a traktor” — pillant- gatnak a hegyvidékiek lefelé, az Alföld felé. Nem véletlenül törekedtek hát arra mindig, hogy a legésszerűbben mozgassák a sok energiát fölemésztő masinákat, minél kevesebbet guruljanak ' munka nélkül. Mert az is nyereség, amit nem költenek el — vallják a számok emberei. — Fő növényeink többet hoztak hektáronként a tervezettnél — mondja a Ceglédről idekerült főagronómus. — A fekete szeder viszont kifagyott, ami nyolc- százezer forint veszteséget jelentett. — Csak hogy ez a többlettermés nem ellensúlyozta a fölmerült költségeket — veszi át rögtön a szót a korosabb főkönyvelő. — Sajnos. A hideg miatt csak késve foghattunk a vegyszerezéshez, a sörárpa, is megsínylette az áprilisi vetést. Nem hiába mondták a régiek: áprilisi árpa maradjon a zsákba! — Repülővel vegyszerez- tünk, hogy a megpendült növényekben ne okozzon kárt a gép. Pedig mindenünk megvan a gyomirtáshoz, csak hát nem használhattuk — jegyzi meg Kenéz László. Hajzsel Gyula már teszi is hozzá a számokat: bizony félmillióba került a repülőgép, ha „földi” módon vegyszerezhet- nek a felébe sem. Nem beszélve arról, hogy komplex műtrágyát kellett használni. Azzal meg az a baj, hogy amikor a mezőgazdaságban használatos vegyszerek árán igazítottak, éppen ezen változtattak a legtöbbet. Fölfelé. S ez megint forintokat húzott ki a szövetkezet zsebéből. Panaszra azért nincs ok. Hektáronként a búza 42 mázsa fölött, a sorárpa 40. a napraforgó pedig 20 mázsát hozott. A 330 tejhasznú szarvasmarha szaporulataival együtt 750 körülire gyarapítja az állományt. Szép eredmény, hogy túljutottak az 5000 literes tejhozamon. A jövő biztosítéka: az üszőket fölnevelik, közöttük már ott vannak a jövő 5 és fél ezer liter körüli tejmennyiséget „tudó” egyedei. A két szakember baromfiágazat nehéz évét is elősorolja. Szerintük gyenge kelőanyagot kaptak a rendszergazdaságtól, de rosz- szabb volt a korábbi aszály miatt a tápok béltartalma is. Veszteséges ugyan nem lesz a baromfitenyésztés, de jóval csekélyebb eredményt hoz. mint volt korábban. — Az őszi szárazság is csak a költségeket növelte, hiszen egy hónappal korábban kellett az állatok etetését megkezdeni — állapítja meg a főagronómus. — Mindent egybevetve — summázza a főkönyvelő —, alaptevékenységünk nem lett veszteséges az elmúlt évben. Évek óta tudják, hogy szerencsés dolog volt az ipari ágazat fölfejlesztése. Kiváltképpen az a jó gondolat, hogy a szépfekvésű községben együtt kell tartani a kisüzemeket, hiszen így jól ellenőrizhetők, nincs külön költség a dolgozók szállításán, de a munka föltételeinek biztosítása is kevesebb pénzt emészt föl. Tíz emberünk dolgozik mindössze Budapesten. tűzjelző berendezéseket. szerelnek, ami egyfe’ől alaposabb szakértelmet kíván az ott dolgozóktól, másfelől viszont tisztes nyereséget hoz a közös gazdaságnak. — Visszaestek ugyan a megrendelések — kér szót a főkönyvelő —, de így is túlteljesíti az ágazat a tervezett nyereséget. Még nem végle. gesek az adatok, de előzetes számításaink szerint 13 milliós eredményt mutatnak a melléküzemágak. Még ez a nehéz esztendő is gyöngébbnek bizonyult a Börzsöny alján élő szövetke* zet tagjainál, dolgozóinál, hiszen kevés híján 9 millió forintos nyereséget terveztek, g azt teljesítik is. Amikor az idei tennivalókat fogalmazták, akkor leszögezték a vezetőség tagjai* szó sem lehet bármelyik ágazat visszafejlesztéséről. Csak jobban kell dolgozniuk a közösség tagjainak. Ahogyan sikerült a növekvő árak mellett szinten tartani az energiafölhasználást, s ahol csak lehetett, takarékoskodtak az anyaggal, úgy azt tovább is fejleszthetik az idén. Kialakult már a három fő növény termesztési technológiája, de azért kísérleteznek a mustár és a lencse meghonosításával is; üzlet látszik benne. Az év második felében a szarvasmarhatelep rekonstrukciójába kezdenek, amihez a megyei tanács támogatását várják a saját pénzük mellé, de hitelt is igényelnek hozzá. Az idén 141 milliós árbevételt terveznek. A megvalósítás félezer ember mindennapi gondja, öröme. Hortobágyi Zoltán ] Emelkedett a keresetszint Hosszú évek óta megszokott, hogy hosszúra nyújtott léptekkel halad előre a Senior Vá:i Kötöttárugyár. A világbanki beruházás gyors megvalósításának is köszönhetően nemcsak megőrizte a szabadidős termékek versenyképessegét. hanem korábbi világpiaci pozícióit még javítani is tudta. A Világbank szakembereinek vizsgálatai kimutatták, hogy a vállalat technikai, technológiai színvonala a fejlett nyugat-európai színvonalhoz képest 85—90 százalékos, s ez az egyik legfőbb garanciája a jó minőségű gyártásnak. A vállalat az elmúlt évben is túlteljesítette árbevételi tervét, 1 milliárd 400 millió forintos árbevétellel zárta az évet. Ezen belül is kiemelkedő fontosságú, hogy nem rubelelszámolású export. szervezte a termelést a kazári gyáregység, tőlük is készáru érkezik be. A termelés szerkezetén belül további eltolódás történt — a külső üzemek javára. Míg 1982-ben a gyáregységi termelés több mint nyolcvan százalékát adta a belső varroda, ez az arány tavaly nem érte el az 54 százalékot. A külső üzemek megnövekedett súlya, fontossága elengedhetetlenné teszi jó ellátásukat, műszaki és technológiai szervizelésüket. Rendkívül fontos a helyszíni ellenőrzésük, ami nemcsak a gyakoriságot, hanem a teljeskörűsóget is érinti. A gyáregységben előállított készáru 96,1 százaléka első osztályú minőségű. Konfekció- hibából eredő reklamációt tavaly egyetlen esetben sem szám bővülése a tíz százalékot sem érte el. Ez időben a tőkéspiacokra irányuló export 3,4-szeresére nőtt, termelésen belüli aránya pedig 19 százalékról 34 százalékra ugrott. Míg a konfekcionált termékeken belül az első osztályú minőség részaránya öt éve 93,8 százalék volt, jelenleg meghaladja a 96 százalékot. Rába: még nagyobb célok 1986-ra Zavartalanul indult az idei termelési program a győri Rába gyárban. Január első felében az előirányzottnak megfelelően egymilliárdos termelési értéket hoztak létre, elindították az első exportszállítmányokat. kedő eredményeket ért el: árbevétele 23,5 milliárd forint volt, 100 millió dolláros tőkés- és több mint 400 millió rubeles szocialista exportot teljesített. 1986-ra még nagyobb célt: 25 milliárdos árbevételt tűz- :J tek ki, a tőkés- és a szociaA Rába 1985-ben kiemel- lista export szinten tartása mellett. Elsősorban a motor* gyártást, a mezőgazdasági erőgép- és a kamiongyártást növelik. Futóművekből több mint 150 ezret gyártanak, s az év második felében szovjet megrendelésre megkezdik földmunkagépekhez szükséges új fajta futóművek előállítását. ja eléri a 280 millió forintos kaPott az exportvevőktől, nő- értéket. Az éves munkát várhatóan mintegy 170 millió forintos nyereség kíséri, mely lehetővé teszi a korábbi évekhez viszonyított igen nagyszabású bérfejlesztési program végrehajtását. A kazári gyáregység fejlődési tempója semmiben nem marad el a vállalatétól. Túli teljesítve az előirányzottat 316 millió forintos árbevételi ért el, ami az élőző évihez mérten 43 százalékos növekedésnek felel meg. A manapság szokatlan mértékű termelésbővülés a belső varroda teljesítményén túl a bérmunkaüzemek felfutásának köszönhető. A ceredi üzem például változatlan létszám mellett 53 százalékkal növelte termelését. A mátramind- szenti üzemben tavaly létrejött a központi adjusatáló, melyből minősített, adjusztált áruk érkeznek be a gyáregységbe. Az ózdi bérmunkaüzem az elmúlt évben látott munkához. Teljesítményének értékét növeli; hogy negyedikenként legalább egy új termék *»tt. ha nem rubelelszámolású exportja tavaly ismét jelentős mértékben nőtt: az előző évi 87,1 millió forintról tavaly 108,2 millió forintos értékre emelkedett. Ezzel az export termelésen, belüli részaránya már meghaladja a 34 százalékot. A minden tekintetben eredményes munkát többek között a keresetszint számottevő emelkedése is elismerte. Az 1984. évi bő 46 ezer forintos egy főre jutó kereset tavaly megközelítette az 51 ezer forintot, miután év közben 9,6 százalékos fejlesztést hajtottak, végre. Külön figyelmet érdemel, hogy a termelés nagymértékű bővülése közben nem romlottak a fajlagos költségek. A szigorú tavalyi tél ellenére is sikerült a fűtőolaj-felhasználást az előző évi szint alatt tartani — a technológiai gőz ésszerű alkalmazásával. A kazári gyáregység évenkénti fejlődése a VI. ötéves tervidőszak alatt a termelési bevezetésére vállalko- érték megkétszereződését eredMűszaki fejlesztés és a tudomány a nógrádi Szénbányáknál Amikor a tudományról beszélünk, óhatatlanul fehérköpenyes laboránsok, színes folyadékokkal töltött üvegcsék járják képzeletünket és talán éppen ezért nehéz megtalálni azokat a szálakat, melyekkel a bányászat összekapcsolható a tudományos tevékenységgel. — Nem az a célunk, hogy önálló kutatásokat végezzünk, sokkal inkább a kor legfejlettebb technikájának alkalmazása a feladatunk — fejteget1 Kovács Ödön, a Nógrádi Szénbányák műszaki osztályvezetője. — Egy ipari üzem meg sem engedhetné magának ezt a „luxust”, de azt sem mondhatjuk, hogy teljesen bezárjuk kapuinkat előtte. A tudományos értékek tudatos hasznosítása meghatározója lehet egy ország, egy ipari központ, vagy akár egy vállalat fejlettségének, egyben az előrelépés záloga. Ha végigkövetjük az egymásba kapcsolódó bányai folyamatokat, rögtön szemünkbe tűnik az a láncszem. amelyik nem éri el a többi termelékenységi szintjét, ezért visz- szafogja azok előnyös tulajdonságait. Kezdjük talán a szén „megkutatásával”, ahogy a bányánál elnevezték ezt a tévé. A bedolgozóknál is át- ményezte, miközben a lét-) kenységet. A mélyfúrások hozzávetőleges térkép készítését teszik lehetővé a szénmező elhelyezkedéséről, s az már a geológusok feladata, hogy kiszámítsák: érdemes-e mély-, vagy külszíni műveléssel kitermelni. Ma már legtöbb frontfejtésen korszerű önjáró biztosítóberendezéseket alkalmaznak, eltekintve a kényszer szülte kézi szene- léstől, ahol gazdaságtalan lenne más módon termelni. Maga a jövesztőberendezés marótárcsa vagy széngyalu, mindkettő elfogadottan a legkorszerűbb változatok közé tartozik. Ezen a területen éri a legnagyobb igénybevétel a gépeket, meg kellett hát \ találni a legideálisabb szerkezeteket, legmegfelelőbb anyagokat. De nézzük tovább a folyamatot, hiszen a szenet a külszínre kell juttatni. A szállítószalagok kialakításában nem sok változás történt az elmúlt pár esztendő alatt, bár a heveder minősége sokat javult. Látványosabb dolog a vezérlésük, melyet korábban kapcsolótábla-kezelők végeztek, jelzőkürttel értesítve egymást. A legdinamikusabban fejlődő ágazat a tüzeléstechnika. Nem csak a hőerőművekben, ipari kazánoknál, de a háztartásokban is nagyobb hatásfokú, gépesített készülékek üzemeinek. Ezen a területen már világszínvonalú berendezést is gyárt a Nógrádi Szénbányák kisterenyei vállalkozási üzeme, például a fluidi- zált ágyas füstgázgenerátort. A nevéből is „látszik”, hogy ez már a jövő század technikája, sajnos, hiába a 97 százalék körüli égéshatásfok, az üzemeltetése nem térül meg rövid távon. — Az alkalmazott tudomány akkor új, akkor a leghasználhatóbb, miikor egyes megjelenési formái — például egy korszerű szénmosó. kenv.séget technológiai folyamata — üzemelni kezd, használjuk — magyarázza Kovács Ödön. — Minden napra nem jut belőle, pedig a kutatás nem áll meg! szinte hetente hoz újat. A meglevő eszközeink „lépés- hátrányát” a fokozatos műszaki fejlesztés teszi lehetővé. Lényegesnek tartom, hogy a műszaki fejlesztés legyen tudatos. Tudjam, kinek fejlesztek, lesz-e számottevő eredménye, szükséges-e minden esetben a „szűkös anyagiakat” emlegetni és így tovább. Nálunk ma még hi- ánvzik a hibák keresése, átsiklunk olyan dolgok felett, amit hasznos ötletekkel megárthatnánk, fejleszthetnénk, ehelyett azokért az erőltetett megoldásokért fizetünk mérnökeinknek, aminek később — gazdája híján — nena, vagy alig látjuk a hasznát. A gondolatmenet másik oldala sem érdektelen: mikor megbízok egy kutatócsoportot, dolgozzon ki számomra egy újszerű megoldást, már az előkészületek pillanatában beadják azt a találmányi hivatalba, holott ez volt a munkájuk, ezért kapják a fizetést. Említettem, hogy a műszaki fejlesztés eredményessége milyen fontos kérdés. Számon kérik-e bármelyik vezetőn, ha mégsem látjuk a hasznát. Más szempont, hogy a biztonság, vagy a termelékenység volt-e a cél. Sajnos, a mi műszaki fejlesztéseink nagyrészt csak az előbbit valósították meg. jelentős termelé- a korszerű gépparkkal sem értük el. Egyszerű példát mondok: aszal- lítóláncunk állapota sokat javult, mégsem tart lépést a jövesztőgépek teljesítményével. ☆ Sokfelé hangoztatjuk, hogy vállalataink megújulásának alapvető feltétele a tudomány legfrissebb eredményeinek hasznosítása, a tervszerű műszaki fejlesztés. Az ilyen szemlélet nem olcsó mulatság, de megvilágíthatja bá- nváink sötét vágatait, biztosíthatja megyénk legnagyobb ioari üzemének jövőjét. Gondoljunk a kánvási rekonstrukcióra. mely kezdeti lépése ennek a folyamatnak. T. N. L. j NÓGRÁD - 1986. január 21, kedd
