Nógrád, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-20 / 16. szám

frervezés! vagy etikai kérdés? feltűnően viiatack és túl okos... Lekerült végre a Pásztói Szerszám- és Készülékgyár kapujáról a munkásfelvételt hirdető tábla az elmúlt év­ben — s éppen jókor. Ez az év volt ugyanis az, amikor enélkül is elég gond ja volt a gyárnak. Tavaly kellett hoz­zászokni ahhoz, hogy önálló nyereségterv alapján dolgozik, noha annak előtte a műve­ken belül átlagérdekeltség alapján részesedett a haszon­ból. A takarékosabb költség- gazdálkodás mellett a piaci munkában is tempózni kel­lett. Mert Pásztón nagyon is észrevehe+ő volt, hogy a ha­zai üveggyárakban sorra alakultak a gazdasági mun­kaközösségek: a készülék­gyártót már csak olyan mun­kákkal keresik meg, amit helyben valóban nem tudnak megoldani. Ezekkel viszont annál sürgősebben! (Pádár Sándor igazgató: — Rövidültek az átfutási idők. A tavalyi munkanap-fényké­pezések a korábbinál is szem­betűnőbben jelezték, hogy a műszaki előkészítés színvo­nalát, javítani kell. S nem­csak a mérnöknek, hanem a szakmunkásnak is! Soroljuk akár a műszaki, akár a fe­gyelmi körbe, ebben minden- képoen lépnünk kell.) Jól 'jött, hát, hogy sikerült a mennyiségi munkaerőgon­dokat- megoldani, mert így a figyelem a belső rend erősí­tése felé fordulhatott. A pász­tói gyárban ezt vallják: az­zal kell gazdálkodnunk, amink van. Adottságaik kö­zepette kell megkeresni a pi­aci esélyeinket is növelő te­endőket. Megtalálni lehet, de végre­hajtani fegyelmezett kollek­tíva nélkül — aligha.- A ve­zetői érdekeltség eleve a ter­melési program teljesítésé­hez, a költségek alakulásá­hoz és a minőségi paramé­terekhez kötődik, ,s ezzel ma­gában véve is fegyelmezet­tebb munkára sarkall. A szakmunkások javadalmazá­sa teljesítményükkel mu­tat szoros kapcsolatot. Az eddigieknél fegyelmezettebb munkához azonban mindez nem elegendő. Annyiban feltétlenül sze­rencsés a gyár, hogy egyet­len kocsma sincs a közelében. Akad viszont az állomásnál, — márpedig a készülékgyár dolgozóinak fele bejáró. Ne­vezetes névnapokon bizony- a táskába való bepillantás sem bizonyul fölösleges- bizal­matlanságnak. (Mikes József üzemveze­tő: — A feltűnő vitatkozó­kedv, a túlzott okoskodás; a szokásosnál nagyobb határo­zottság általában alkoholos állapotra utal. Az italos em­ber saját magára hívja fel a figyelmet, kollégáitól ezt aligha várhatnánk. Noha, egyetértenek az italos ember hazaküldésével, mégis — bo­csánatos bűnnek tekintik a műszak előtti szeszkóstolga­tást.) Ugyanúgy, mint az 5—10- perces késéseket. Köztudott dolog, .hogy a műszakba va­ló érkezés idejét nem a por­tánál, hanem a munkás mun­kahelyén mérik. Mentegető­zés gyanánt mégis megannyi-, szór előfordul; de hiszen már benn voltam a gyárban! Mikes József munkaidejé­nek egyébként 15—20 száza­lékát teszi ki a fegyelmezés. Igaz, nem vagyunk angyalok T- ennyi azonban mégis túlsá­gosan soknak tetszik. Hi­ányzik az igazán értelmes és hasznos termelésirányításból, megkurtítja az értékteremtő munkát. A fegyelem erősítésében a szocialista brigádok lehetnek valóban jó partnerek. S ahol a brigádon belül csapatmun­ka folyik, ahol kinek-kinek az eredményességében az egész brigád érdekelt — ott azok is. Ilyen például a for- magyártó üzem Munkácsy brigádja, az öntödei Fasola és Gábor Áron brigád. Ha ar­ról van szó. hogy el kell kap­ni a fegyelmezetlenkedő mun­kás frakkját, egyik sem té­továzik. Hiszen mindannyi­uk pénze, becsülete forog kódján! Arra is szolgáltattak példát, hogy átmenetileg ki­zárták soraiból a rendet el­fogadni nem tudó brigádta­got. A szigor igen hatásos, a csapatból való kényszerű kikerülés szégyen, s ehhez már külön magyarázat nem is szükségeltetik. Szervezési vagy etikai prob­léma a munkafegyelem? A kérdés megválaszolása a Pásztói Szerszám- és Készü­lékgyárban sem egyértelmű. Annyi tény, hogy az erköl­csös ember egyben jogtiszte­lő is, a gyári rendszabályok­nak, belső utasításoknak már csak belső tartásánál fogva is eleget tesz. Ám a szerve­zetlenség, a döcögő munka­ellátás nagy, kísértés. Hivat­kozási alapot kínál a saját hiba mentésére is. Olykor jelentéktelennek tűnő mulasztás is, számotte­vő károkat okozhat. Egyszer kényes munkadarab, készí­tését programozták az auto­mata vezérlésű esztergagép­re. Utasításba adták hát, hogy minden egyes darabot sorszámmal kell ellátni, s ha már az első daraboknál is gond mutatkozik, nem sza­bad tovább gyártani. Sem ezt, sem azt nem tartották be, jó­kora selejt jött össze, mire a hanyagság kiderült. Talán taktikázás, talán a várható felelősségre vonás alóli kibú­jás vezette a munkást, ami­kor elengedte az utasítást a füle mellett. Csakhogy az ilyen számítás vajmi ritkán válik be... A dolgozó embert — mun­kálkodjék bár vezető vagy beosztott poszton — érdekei vezetik. (Pádár Sándor igazgató: — Az érdekeltség legfőbb cso­móit tovább bogozva kell megtalálnunk a feszítő pon­tokat. Aprólékos, precíz mun­ka ez, de el kell végeznünk. Komoly feladatok előtt ál­lunk. melyeket megbízható, fegyelmezett munkásgárda nélkül nem tudunk megol­dani.) Szendi Márta ZÁRSZ emsokára megyénkben is megkezdőd­nek a zárszámadó-tervtárgyaló köz­gyűlések és küldöttgyűlések. Ezek több szempontból is eltérnek a korábbiaktól, mert nemcsak az elmúlt évi munka eredményei­ről, gyengeségeiről lesz szó. Szükséges visz- szatekinteni a VI. ötéves tervben végzett munkára, elismerve azokat az erőfeszítése­ket, előnyös változásokat, amelyek követ­keztében megyénk mezőgazdasága, — fi­gyelembe véve kedvezőtlen termőhelyi adottságaikat is — elismerésre méltó helyet vívott ki magának. Akárcsak az ország többi részén, így me­gyénkben is a mezőgazdasági ágazat a mos­tani tervciklusban is dinamikusan fejlődött. Hozzájárult a népgazdaság egyensúlyi hely­zetének javításához, ahhoz, hogy a nemzet­közi összehasonlításban is jól megálljuk he­lyünket. A VI. ötéves tervet megyénkben a termékszerkezet előnyös és folyamatos vál­tozása, a piaci igényekhez való gyorsabb igazodás, a jövedelmező növények térhódí­tása, a meliorációban történt kedvezőbb elő­relépés, a gazdálkodás színvonalának növe­kedése, a szakemberek számának bővülése, A nyereség fokozatos emelkedése, az utóbbi egy-két évben pedig az alacsony hatékony­sággal dolgozó üzemek számának jelentős csökkenése jellemezte. A gabonatermelésben tavaly például a második legnagyobb termést takarítottuk be, azt megelőzően pedig hat gazdaságunk érte el a hektáronkénti 6 tonnás gabonaterme­lést. Valamelyest javul az állattenyésztés színvonala, nőtt a tejtermelés. Különösen a tervciklus első három évében fejlődtek di­namikusan megyénk termelőszövetkezetei. Az évenként szigorodó közgazdasági sza­bályozók jelentősen megnehezítették a gaz­dálkodást, annak feltételrendszerét. Ennek ellenére az üzemek többsége nemcsak talpon maradt, hanem képes volt megújulni, meg­lévő tartalékaikat ügyesen, saját maga ja­vára kamatoztatni, az igen szűkre szabott fejlesztési lehetőségeket kihasználni. Áz utolsó két évben az országoshoz ha­sonlóan megyénk termelőszövetkezeteiben ris erőteljesebben jelentkeztek a fejlődést hátráltató gondok, akadályok. Visszaesett az állattenyésztés fejlesztésének üteme mind a közösben, mind a háztájiban, megtoroant a műszaki-technikai, techiyalógiai fejlesztés, lefékeződött és tisztulóban vary a kiegészítő Tények és remények Tizenhatan a várossá válás útján Megváltozott 16 magyar te­lepülés státusa. Január else­jétől Bácsalmás, Bicske, Bog- lárlelle, Budaörs, Szigetszent- miikiás, Sárbogárd, Edelény, Püspökladány, Kisbér, Kun- szentmárton, Tiszakécske, To­kaj, Tiszavasvári, Mezőko- vácsháza, Vasvár és a Nóg- rád megyei Szécsény meg­szűnt nagyközség lenni, vá­rossá nyilvánították. Ily mó­don 125-re szaporodott váro­saink száma. De vajon a változás mit je­lent az immár várossá lett településeknek? Tapasztala­tok szerint a „város” cím lendületet' ad a fejlődésnek; élénkül a közélet, több tár­sadalmi munkát vállalnak az ott élők, a helyi üzemek pe­dig inkább hajlandók anya­gilag is támogatni egy-egy új beruházást, iskola, óvoda, szakorvosi rendelő építését. S természetesen az sem közöm­bös, hogy városban nagyobb összegű településfejlesztési hozzájárulást kérhetnek, mint falun A bírálók alaposan körül­néztek a jelentkezők háza tá­ján. Sokmindenre kíváncsi­ak voltak. Többek között ar­ra, hogy a nagyközség köz­pontjának van-e városias jel­lege. milyen a környezet, az épületek külső megjelenése, rendezettek-e az utcák, a terék? Vizsgálták a falu tör­ténelmi, társadalmi értékeit, hagyományait, továbbá azt. hogy milyen kapcsolata van a vonzáskörzetével, s egyál­talán milyen hatást gyakorol rá? És természetszerűleg szá­mos más kérdésre is választ kellett adniuk a falu gazdái­nak. Az egvséges összehason­lítás érdekében a statisztiká­hoz nyúltak a bírálók. A pá­lyázók adatait összehasonlí­tották a hasonló nagyságú városokéval. összevetették például az összkomfortos la­kások arányát, a csatornahá­lózat hosszát, az egy körzeti orvosra jutó lakosok, az óvo­dai, a bölcsődei férőhelyek számát és így tovább. A dön. tés-előkészítésben azonban az is szerepet játszott, hogy a pályázó település városhiá­nyos területről jelentkezett-e? Az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztériumban hallot­tunk Tiszavasváriról, hogy tud­niillik a település külterülete csupán átlagosnak, közepes­nek mondható, mégis város lett a faluból, mert a környék városhiányos. Az tény, számos szervezet, mint például a Magyar Ur­banisztikai Társaság nem ka­pott meghívást a bírálóbi­zottságba. A MUT szérint va­lamennyi magyar városi jogú nagyközséget, várossá kellene nyilvánítani, hiszen a mosta­ni 16 szerencsés település jo­gai sem változnak, illetve változtak meg. Dr. Laczkó László megerősíti: a várossá nyilvánított faluk nem kap­ták meg azokat a privilégiu­mokat, amelyeket a korábbi városok megkaptak, azért, mert a tarifaváltozásokból — mint a közlekedési. netán áramdíjcsökkentéséből — be­következő különbözeiét sem a szóban forgó falu. sem áz or­szág nem nélkülözheti. Ugyan­akkor tudvalevő, nem örök­életű megkülönböztetésről van szó. később az új váro­sok is kérhetnek, s a' lehető­ségek szerint nyilván kapnak is maid pénzt ilyen vagy olyan forrásból. Egyébként az ÉVM nem tartja szükséges­nek. hogy akár a MUT, vagy más szervezet, egyesület részt vegyen a bírálóbizottságban. Jelen volt viszont a Hazafi­as Népfront, s ily módon a legszélesebb nyilvánosság előtt zajlott a pályázatok el­bírálása — vélekedett dr. Laczkó László. Az ÉVM az érvényben le­vő pályázati rendszert meg­felelőnek és az ésszerű tele­pülésfejlesztés egyik eszközé­nek tartja, mivel a „város” címet elnyerő ialvaknak ko­moly kötelezettségeik vannak a környező településekkel szemben. Hogy ezeknek sike­rül-e eleget tenni. vagy sem, vagyis, hogy a szóban forgó települések alkalmasak e a város szerepkör betöltésére — lehetetlenség megjósolni.. Egy utólagos összevetés, felmérés adhat majd csak pontos vá­laszt. Bár arra még nem volt példa, hogy akár egy tele­pülést is visszaminősítettek volna faluvá, megvonva tőle a „város” címet. H. T. tevékenység. Az előzetes számítások azza! biztatnak, hogy 1985. évi termelés és gaz­dálkodás garantálja az üzemek döntő több­ségének talpon maradását, további fejlődé­sét. A hatodik tervciklusban több szövetkeze* tünk elnyerte a Kiváló szövetkezet címet, van állami díjas elnökünk, jelentősen nőtt a Kiváló szövetkezeti dolgozók, a Kiváló dol­gozók, és egyéb kitüntetésben részesülők száma. Előbbre léptünk a korszerűbb ter­melési módszerek alkalmazásában, ugyan­akkor minden évben akadt, — 5 így lesz 1985. zárszámadáskor is —, néhány üzem —amely veszteséggel zárt, s csak a szanálás segítette gazdálkodásuk rendezését. Az el­múlt év a szabályozók kedvezőtlen hatása miatt növelte a gazdaságok pénzügyi fe­szültségeit, több helyen pedig tartósította azt. Az új tervciklus, a VII. ötéves terv. kez­detén, az 1986-os év elejen jóleső érzéssel és jogos büszkeséggel pillantunk tehát visz- sza megyénk termelőszövetkezeteiben a ne­hézségekkel és erőfeszítésekkel, megpróbál­tatásokkal teli VI. ötéves tervre, benne az 1985. évi eredményekre is. Ugyanakkor a számvetésnél nem hallgathatjuk el a saját hibáinkból adódó gyengeségeket sem. gt% ' kormány 1986. évi mezőgazdaságot érintő közgazdasági szabályozói a jövedelemtermelő képesség növelését se­gíti elő megyénk minden gazdaságában. Ezek támogatások, adókedvezmények és más formában teremtenek kedvezőbb feltétel- rendszert a további fejlődéshez. Ez azonban csak akkor válik előnnyé, ha akár csak ed­dig, megyénk termelőszövetkezeteinek dol­gozói és vezetői okosan élnek ezzel, ezt ér* zékeltetik 1986. évi és középtávú terveikben, hozzáteszik tudásuk legjavát, fokozzák a tagság érdekeit szolgáló kezdeményezésü­ket, képességükst, gyorsabban igazodnak a változó körülményekhez. Ez utóbbiak ma már nem különleges vezetői erények, ha­nem az élet természetes követelményei, mert csak ezek birtokában lehet a kívánalmakat a hatékonyságot, a hozamokat növelni, a legkorszerűbb technikát, technológiát al- r kalmazni, jól felmérni a piaci igényeket és ehhez igazítani a termékszerkezetet, a gaz­dálkodás követelményeit. V. K. I Mi várható az idén Nógrádban? A mezőgazdasági beruházások növekedésével számol az AGROBER A nógrádi mezőgazdasági nagyüzemek, tavaly fejleszté­sekre, az előző éviméi 12 százalékkal többet költöttek, vagyis 450 millió forintot. En­nek jelentős része gyorsan megtérülő gépvásárlás és technológiai korszerűsítés volt. Az idén növekszik a mező­gazdasági nagyüzemek érdek­lődése a beruházások, a re­konstrukciós bővítések iránt. Az AGROBER az igények kielégítésére korszerűsítette belső vállalati szervezetét és — miként Matus Amdrásjmű- szaki igazgatótól megtudtuk — újszerű szerződéseket is kínálnak megbízóiknak. A vállalat tavaly közei 1 mil­liárd forint árbevétellel zár­ta az évet. A Nógrád megyei kirendeltségen 15 millió folyt be a kasszába. A vállalatnál országosan arra számítanak, hogy, ha a bevételek összege az idén nem is növekszik a korábbinál nagyobb arány­ban. kapnak megbízatást a mezőgazdaságtól és az élel­miszeripartól. Az AGROBER a korábbinál rugalmasabban működő vállalati keretet alakí­tott ki. A megyeszékhelyeken 12 jolyan irodája van, ahol a legjobban felkészült szakem­berek nem csak a szűkebb környezet számára, hanem or­szágos megvalósításra is ké­szítenek terveket, vállalkoz­nak beruházások lebonyolítá­sára. Nógrádban érdekvédel­mi irodát hoztak létre. Két helyen közös vállalat kezdte meg működését. E forma le­hetővé teszi, hogy a vállalat legnagyobb megbízói, a terme­lőszövetkezetek közvetlen anyagi érdekeltséget is kap­janak a tervezői és végrehaj­tói munkában. A közös válla­latokban az AGROBER tu­lajdonjoga 25—30 százalék, ezért a téeszeknek számotte­vő beleszólásuk van a vál­lalti ügyek intézésébe. ' Az idén a korábbinál gaz­dagabb szerződési ajánlatokat kínál megbízóinak. A tavalyi kedvező tapasztalatok alapján Nógrádban is az eredmények­ben való közös érdekeltség erősítését tervezik. A beru­házókkal, kötött szerződések pontosan meghatározzák a létesítmények kivitelezési ha­táridejét és a kiadásokat. Amennyiben bármelyik fél hibájából nem sikerül telje­síteni az előirányzottakat, a vesztes partner anyagi köve­telésekkel állhat elő. Ám ar­ra is lehetőség nyílik, hogv kedvező teljesítéskor, az AG­ROBER akár a tervezési díj 10 százalékáig többletbevétel­T E L ü Z Traktor segít a farönkök szállításában. Munkában a fűrész. hez jusson. Közös vállalko­zásra szintén tesznek ajánla­tot. Ennek értelmében új el­járások, sokat. ígérő tervek megvalósítására kötnek szer­ződést vállalatokkal,, gazda­ságokkal, majd sikeres vég­rehajtás után az AGROBER is részt kap a közösen elért jö­vedelemből. Jó példa erre az Aerobot-kazán, amelynek gyártását a Komárom megyei kocsi termelőszövetkezettel ol­dották meg. Abban az esetben, ha nem akadna vállalkozó partner egy-e^y elképzelés megvaló­sítására, akkor a maguk ere­jére támaszkodnak. Mintegy 5—6 millió forint keretből sa­ját kockázatukra tervezik meg. az új módszert, eseten­ként a megvalósításra is ön­erőből vállalkoznak és az elért eredmények ismeretében kínálják átvételre a gazda­ságoknak a kész tervdokumen­tációkat. Az adatok azt jelzik, hogy az idén a korábbinál nagyobb számban terveznek a hazai termelőszövetkezetek és álla­mi gazdaságok állattartóte- lep-rekonstrukciókat. A he­lyi élelmiszer-ipari tevékeny­ség bővítésére is keresik a jövedelmező lehetőségeket. Az AGROBER saját kockáza­tára esetenként ingyenes elő­tanulmányokat végez és gaz- ! daságossági számításokra is ' vállalkozik. Amennyiben ezek a majdani beruházókat meg­győzik a terv gazdaságosságá­ról. akkor az AGROBER vál­lalkozik a fejlesztési program teljes lebonyolítására. A be­ruházók szakmai teendőit szintén vállalják. Ebben az esetben a beruházó gazdasá­gok nevében is intézkednek és gvakorlatilag kulcsátadás, ig részt vesznek a fejleszté­si munkában. A fejlesztési források fel- használásában Nógrádban a folyamatos feladatok mellett — ilyenék a gvorsan megté­rülő gépvásárlások, tárolótér- bővítések. talajjavítás — az idén kívánatos hogy oalóc- földön is kerüljenek előtérbe az állattenyésztés technológiai korszerűsítésének lehetőségei. Erősödi ön a szelektivitás, és növe’zodien a re-edebn^ző ágazatok részesedése az árbe­vételből. x r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom