Nógrád, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-18 / 15. szám

CSB-mérkőzések Salgótarjánban Á csoport- elsőséqért lépnek ringbe az SBTC-sek Tájfutók megyei rangsora Az egykor NB I. B-s salgótarjá- _ ni ökölvivóesa- IV pat 21 év után f | újra a másodosz­tály küszöbén áll. A papírforma sokat ígér: a bajnoki táblázat jelenlegi j éllovasa a* SBTC. Két győ- ! zelemmel, 32—26-os pont­aránnyal, veretlenül áll az élen. A feljutásra ugyancsak pályázó ellenfél, a Kaposvári Dózsa már a tavaszi forduló első mérkőzésén is túl, va­sárnap 15—13 arányban le­győzte a Nyíregyházát. Ezzel pontozómban utolérte az SBTC-t, de a nógrádiak egy- gyel kevesebb csapatbajnoki mérkőzést játszottak. A ma. 17 órakor, a városi sportcsarnokban kezdődő ta­lálkozó tehát döntő jellegű lesz. A Bányász-ökölvívók már döntetlen esetén is fel­jutnak az NB II-be. A ha­zaiak felkészüléséből Pintér János vezető edző és Botos András egyaránt nagy részt vállalt. A CSB őszi fordulóinak be­fejezése után, december 26-áig pihenőt kaptak a ver­senyzők. Az ünnepeket kö­vetően megkezdték az aktív felkészülést. Ennek irama és intenzitása az utolsó héten fokozódott. Hranek Sándor és Botos Tibor, továbbá az I. osztályú címre esélyes Oláh Kálmán napi kettő, a többiek naponként egv-két órás, ke­mény edzéssel készültek fel a bajnokságra. A veretlen csapatban változások lesz­nek. Kötelek közé léphet — az eddig gyengén szereplő if­júságiak helyett — a serdülő korcsoportból feljebb került Ferencz, Vidák, Csík. Farkas, esetleg Simon is. A felnőt­teknél akad, majd egv-két változás. Az utolsó hét, a nagy edzési intenzitás mel­lett, fegyelmet és önfeláldo­zást kívánt a versenyzőktől, s esetenként még fogyasztás Is szükséges volt. A sorsdöntő találkozóra * versenyzőgárda pihenten áll ki. A pénteki edzés után a TIT_bázison volt „összetar­tás”. A versenyzők egyöntetű véleménye, ismerve a meg­erősödött ellenfél küzdeni tu­dását és technikai készségét: győzni kell! — mátyus — immáron nyolc éve, hogy a sportág országos egyéni rangsorolása mellett Nógrád megyében is összegzik min­den táj futó-versenyév egyéni eredményeit, és ennek alap­ján a rajthoz állt versenyző­ket korosztályuktól függően rangsorolják. Elsőként a legfiatalabbak, a 10—12 éves gyermekek rangsorát közöljük. A fiúk­nál: 1. Bognár Attila (MÁG­Pásztó. edző: Zentai' József) 103.13, 2. Szőke Sándor (MÁG- Pásztó) 119,93. 3. Csépe Tiha­mér (MÁG-Pásztó) 139,13. 4. Bodrogi László (St. Dornyai SE) 188.10, 5. Sálek Hubert (MÁG-Pásztó) 192,14. 6. Su­lyok Gábor (St. Dornyai SE) 212.14, 7. Dudás Attila (St. Dornyai SE) 214,05, 8. Fedelin Gábor (MÁG-Pásztó) 214.56, 9. Ürmösi Tamás (MÁG- Pásztó) 215.10, 10. Fedelin Ti­bor (MÁG-Pásztó) 219,00 szá­zalék. A kategóriagyőztes a mátra- keresztesi Bognár Attila, idő­közben már a Bp. Honvéd at­létája lett,. így a jövőben bi­zonyára a sportág már nem számíthat rá. Nagyon jó szá­zalékszáma az országos kor­osztályi rangsorban is igen előkelő. Év közben megnyerte az idősebbek Hermann Ottó nemzetközi rangsorolóverse­nyét, második lett az ugyan­csak nemzetközi Vasutas Ku­pán, jó hajrágyőzelemmel; összetettben a Mecsek Kupa ezüstérmese volt. Nagyon te­hetséges versenyző, amit nem­csak a tájfutásban, hanem at­létikában, labdarúgásban és síben is bizonyított! Klubtár­sa, szőke Sándor rendkívül megbízhatóan versenyzett. Ke­vés’ hiányzott, hogy felkerül­tön az idősebbek közé az or­szágos számítógépes ranglis­tára. Némi meglepetés az újonc, a hasznosi Csépe Ti­hamér előkelő helye, amit a Bognár Attila nyári, ötnapos Hungária Ku­pán elért eredményének kö­szönhet. A többiek százaléka a győzteshez viszonyítva (100 százalék) igen magas számot mutat. Lányok: 1. Bognár Gabri­ella (MÁG-Pásztó, edző: Ko­máromi Katalin), 111.61, 2. Csetneki Ágota (MÁG-Pász­tó) 135.66, 3. Mikes Gabriel­la (MÁG-Pásztó) 135.89, 4. Hegedűs Erika (SS. Dornyai SE) 158,75, 5. Décsey Emőke (St. Dornyai SE) 189,47, 6. Bognár Mónika (Mág-Pásztó) 196,64, 7. Odler Timea (MÁG- Pásztó) 203,01, 8. Bognár Krisztina (MÁG-Pásztó) 228,58 százalék. Az 1984. évi győztes Cset­neki Ágotát fölényes bizton­sággal előzte meg klubtársa, Bognár Gabriella, a pásztói Dózsa György Általános Is­kola tanulója. Jó futóképes­séggel rendelkező versenyző, aki már jól alkalmazza a modern tájékozódást. Ennek eredményeképpen az őszön f már országos rangsorpontos Jj versenyzőket megelőzve végzett a Verseghy Kupa élén. Ugyan­csak ő nyerte az 1985. évi, megyei úttörő-olimpiát is a III. korcsoportban. Több or­szágos verseny dobogós he­lyezettje. Klubtársai közül nagyon hullámzó teljesítményt ért el a második helyezett Csetne­ki. míg az újoncnak számító Mikes Gabriella igen biztató formát mutatva a'z év végén t rendezett romániai Maros Ku- p pán. nagy meglepetésre, a második helyen végzett. Eb-1 ben a két korcsoportban fő-1 ként Salgótarjánban és Pász-1 tón foglalkoznak a gyerme- j kék sportegyesükben való j szereplésével. Reméljük, hogy ] a most megalakult MDSZ le­hetőséget ad további városok­ban. nagyközségekben a di­ákok szervezett keretek kö­zött való sportolására. Z. J. Női és férfi NB II. Túl a bajnokság harmadán Alapoz a Nagybátonyi Bányász ' A területi bajnokság Mátra, csoportjában szereplő Nagy- bátonvi Bányász labdarúgó- csapata elkezdte a felkészü­lést az 1985/86-os évad tava­szi folytatására. Az érdemi munka a múlt hét közepén kiadós futással, gimnasztiká­val és rövid kiskapuzással kezdődött; a következő na­pokban — a hét végét kivé­ve — folytatódott a program. A Tnódosítást a futások távol­ságának növekedése, az in­tenzitás fokozódása, illetve a tornatermi erőfejlesztő gya­korlatok beiktatása jelentette. Az alapozás — amelyet Ré­pás Béla edző és Zagyi Ist­ván pályakezdő irányít — úgynevezett ..tiszta felkészü­lési időszaka” január végéig tart. Azt követően előkészü­leti mérkőzésekre kerül sor. Az 1985—86. évi NB II.es kosárlabda-bajnokságnak az [ adja az érdekességét, hogy ! nagymértékben megváltoztat- ! ták a lebonyolítását. Az ed- ; digi három csoport (Kelet, ; Nyugat és Közép), mint fő- ! csoportok ugyan megmarad- ! tak, de ezeket területi elvek ! alapján 10—10 csapatra osz- ! tották. A bajnokság első ré- ! szében ezek oda-vissza ala- j port döntik el a tízes sorren- ' det. A folytatásban a helye- ! zéseknek megfelelően, a fő­csoporton belül összes«.)rsolják az első-második* a harmadik- hatodik és a hetedik-tizedik helyen végzett csapatokat. Igv kialakul a főcsoporton belül, 1-től 20-ig a sorrend. A baj- noltság harmadik szakaszában már csak a három főcsoport első négy helyezettje küzd az NB II. abszolút bajnoki cí­méért és egyben az NB I-be való feljutásért. Ennek alapján az SKSE kosarasai a következő célki­tűzéseknek kívánnak eleget tenni: a férficsapat a húszas mezőny 4—6. helyén, a nők az 5—8. hely valamelyikén végezzenek. A bajnokságra való felkészüléskor már érez­hető volt, hogy a két csapat közül az utóbbi van nehezebb helyzetben. Folytatódott a ru­tinosabb játékosok (Fazekas, Takács, Sólyom) kiválása. A bajnokságra négy kivétellel (Miskolczy, Hegedűs, Karaka- sev, Horváth) ifjúsági korú gárda készült. A jó felkészülés eredmé­nye volt az első mérkőzésen a rutinos Debreceni Univer­sitas SE legyőzése. A folyta­tás is szép sikereket hozott — a csapat egyre érettebb játé­kot nyújtott. A Leninvúrosi Olefin SE ellen maratoni küzdelemben, kétszeres hosz- szabbításban harcolták ki a győzelmet. Ezen a mérkőzésen az egyéni teljesítmények is kiemelkedtek: Angyal és Si­pos jó játéka nagymértékben hozzájárult a sikerhez. Kilenc mérkőzés közül csak idegenben, a MEAFC-tól és az Egri TK-tól szenvedtek vereséget a lányok. A jó eredmények következménye lett, hogy az előkelő második helyről folytathatták a baj­nokságot. Sajnos, az idegen­ben lejátszott, első visszavá­gó mérkőzésen, a Miskolczyt nélkülöző csapat gyenge tel­jesítményt nyújtott. így el­szenvedte harmadik veresé­gét. A tavaszi „menetrend” ne­héz feladat elé állítja Szarvas József edzőt, mert a műté­ten átesett Miskolczy Kata­lint nehéz lesz pótolni. Re­méljük* a fiatalokból álló csa­pat összefog és sikeresen ve­Hét végi sportműsor SZOMBAT ÖKÖLVÍVÁS NB III. CSB: SBTC—Ka­posvári Dózsa, Salgótarján, városi sportcsarnok, 17 óra. SAKK Városi CSB befejező for­dulói, Salgótarján, városi sportcsarnok, 14 óra. OTTÖRÖ-OLIMPIA Téli úttörő-olimpia, megyei döntő, Salgótarján, eresztvé- nyi sípálya, 10 óra. VASÁRNAP LABDARÚGÁS Városi teremfoci-bajnok­ság helyosztói, Salgótarján, városi sportcsarnok. Prog­ram: Sportcsarnok—ÉMÁSZ (VII—VIII. helyért), 15.30 óra; Sík-KISZ—Sík ’85 (V— NÓGRÁD - 1986. január 18.. szombat VI. helvért), 16.20 óra; Áfész—BRG (III—IV. he­lyért) 17.10 óra; Főiskola— NOTÉV (döntő). 18 óra, ün­nepélyes eredményhirdetés. 19 óra. TERMÉSZETJÁRÁS Az SBTC nyílt téli túrája a Salgó-várhoz és környéké­re. A túra 9.30 órakor a zagy­varónai helyijárati buszvég­állomástól indul. ÚTTÖRŐ-OLIMPIA Téli úttörő-olimpia, megyei döntői, Salgótarján, eresztvé- nyi sípálya, 10 óra. szí az akadályokat, megfelel­ve az elvárásoknak. A férficsapat, a sorsolás szeszélye folytán, az első for­dulóban már a volt NB I-es NyíTegyházi TK gárdájával került össze. Az idegenben lejátszott mérkőzésen gyenge teljesítményt nyújtottak a tarjániak. A folytatás hideg zuhanyként hatott; elmaradt a Debreceni USE ellen re­mélt győzelem. Ezzei a két vereséggel már nehéz. hely­zetbe került a Kohász, mert így csökkent az esélye, hogy a tíz csapat közül az első vagy a második helyen végez­zen. A következő bajnoki talál­kozón már eredményesen sze­repeltek Baloghék; például a Nagykálló csapatának az el­múlt tíz év eddigi bajnoki kosarát dobták! 144-et! (Saj­nos. ez az eredmény a baj­nokság színvonalát is tükrö­zi, mert az élmezőnyhöz tar­tozó négy csapaton kívül a többi csak szerény képessé­gekkel rendelkezik.) Az ed­digi mérkőzések közül a leg­jobb színvonalú — a vereség ellenére — az idegenben le­játszott. MEAFC elleni és a tavaszról előbbre hozott, Nyí­regyházi TK elleni (győztes) meccs volt. A főiskolásokat — akik bajnokesélyesek —. nagy küzdelemben, a hosszabbítás­ban sfkeiáilt megverni. (91—85). I Az év ’ utolsó mérkőzésére ' Debrecenben került sor az Universitas csapata ellen. A visszavágás reményében uta­zott az iSKSE. de sajnos az időjárás közbeszólt: nagy és hosszan tartó köd lassította a j haladást. A csapat a buszból ■ szinte azonnal a pályára lé­pett. és a megfelelő bemele­gítés hiánya meglátszott a játékosok teljesítményén. Ez- i zel a vereséggel valószínűleg végleg elbúcsúztak attól a le­hetőségtől, hogy az első vagy \ második helyen végezzenek. A tavaszi mérkőzéssorozat ; ma kezdődik. Re­! mélhetőleg. az elmúlt évek- , hez hasonlóan, jó sorozattal I sikerül elérni vagy legalább- ! is megközelíteni a csapatok í elé tűzött- célokat, j — omaszta — Gyermekeknek A NYÚL ÉS A KÁPOSZTA Történt egyszer, hogy a ró­ka üldözőbe vett egy nyulat. Nem kötelességből futott, ha­nem azért, mert éhes volt. A nyúl pedig azért futott, mert életben akart maradni. De ereje egyre fogyott és a nyúl, hogy megmeneküljön, a me­redek partról beugrott a fo­lyóba. Kétségbeesett erőfeszí­téssel sikerült átúsznia a túl­só partra. A róka nem tudott úszni és tovább futott, hogy gázlót keressen. A nyúl eközben elvánszor- gott egy veteményeskerthez, ahol jókora káposztafejek so­rakoztak. Kiválasztotta a leg­nagyobbat, és elrejtőzött alat­ta. Olykor óvatosan kikém­lelt. de a rókának színét sem látta. Beköszöntött az este, a nyúl összekuporodott a káposztafej alatt és elaludt. A róka átgázolt a túlsó partra, kimerültén lehevere- dett az erdőben, és elnyomta az álom. Reggel mindketten feléb­redtek: a nyúl a veteményes­kertben. a róka a fák között, és mindketten éhesen voltak. A róka a nyúl keresésére ira­modott, a nyúl pedig elhatá­rozta. hogy megreggelizik. Szép kényelmesen megette az egész káposztafejet, amely alatt elbújt, és így fedezék nélkül maradt. Odaszaladt a róka. észre­vette a nyulat, és szőröstül felfalta. A tanulság: ne edd meg a káposztát, amely mögött el­bújhatsz. JÖ MESTER ÉS ROSSZ MESTER A rossz fazekas egyszer igy szólt a jó fazekashoz: — Azt mondják, néha te is készítesz görbe köcsögöket. ■— A jó mester olykor rossz holmit is készíthet, a rossz fazekas kezéből azonban so­hasem kerül ki jó holmi — válaszolta a másik. Különben, nemcsak erről van szó. Hanem főként arról, hogy a rossz mesterek mindig a jó mesterek gyenge pontjait keresik. A TÖNK A tönk jól szolgálta az em­bert. Az ember rajta vágott fát, faragta a háza javításá­hoz szükséges fadarabokat. A tönk pedig örült, hogy az em­ber segítségére lehet a mun­kájában. Ünnepi lakoma előtt az em­ber a fatönkön vágta le az asztalra kerülő kisbárányt vagy kakast. Ezért az udvar­ban élő összes háziállat kissé félt a tönktől. A fejsze pengéje mindunta­lan forgácsot és apró darab­kákat hasított le a tönk kér­géből, de magából a fájából is. De a tönk éppen azért tönk, hogy ne érezzen fájdalmat, és mindez édeskeveset zavar­ta. — Semmi sem történhet ve­lem — így gondolkodott a fatönk —, hiszen nagy érde­meim vannak az ember előtt. A tönk azonban napról nap­ra kisebb, vékonyabb lett. és egyszer aztán az ember érté­kelőn végigmérte és megál­lapította : — Ennek is eljött az ideje! Azzal felkapta a fejszét, kivágta a tönköt, s kifordí­totta a földből. Mindenkire rákerül a sor, aki segítséget nyújt ahhoz, hogy másokat lekaszabolja­nak. .. Hriszto Pelitev Fordította: Gellért György A bagoly és az ember (Grúz népmese) Egy ember fogott egy baglyot, épített neki egy helyes ka- titkát, beleúltette és jól tartotta. Négy évig semmi szükséget nem engedeit az ember neki elszenvedni. A bagoly mégsem volt elégedett. Egy alkalommal az ember készülődött valahova. A bagoly észrevette és megkérdezte: — Hová mész? — A városba — felelte az ember. Akkor a bagoly igy szólt: — Útközben átmész az erdőn. Ott találkozol a pajtásom- mai. Mondd meg neki, hogy élek és egy kalitkában la­kom. Az ember útnak eredt. A városhoz vezető út tényleg az erdőn át vezetett. Egy alacsony fa ágán az ember megpillan­tott egy ott ütő baglyot és odaszóit neki: — A barátod nálam van, kalitkában tartom, és jól érzi magát. A bagoly alighogy ezt meghallotta, lefordult a fáról. Az ember odament hozzá, de az mar döglött volt. Akkor ott­hagyta feküdni, és folytatta az útját. Amikor újra hazaérkezett, elmondta a ketrecben ülő ba­golynak, hogy hogyan járt a barátjával. Akkor a bagoly holtnak tetette magát, és a ketrec sarkába esett. Az ember gyorsan kinyitotta az ajtót, kivitte a baglyot, és sokáig pró­bálta életre kelteni. De miután az több életjelt nem adott, az ember kivitte és eldobta. A bagoly abban a pillanatban meglendítette a szárnyait, és elrepült az erdő felé. Migray Ernőd fordítása j Ápendi lúdja (Kirgiz népmese) Egv napon Apendi levágta egyetlen lúdját, s miután kondérban megfőzte, a hóna alá csapta, s útnak eredt, hogy elvigye a kánnak aján­dékba. Útközben azonban ko­rogni kezdett a gyomra, ezért a lúd egyik combját meg­ette. Megérkezik a kánhoz, az meg a féllábú lúd láttáin kér­dőre vonja: — Ej, Apendi, hol a másik lába ennek a Iádnak? — Ö, kánom — feleli Apen­di —, az idei ludak, ahányan csak vannak, mind féllábú- ak. Ha nem hiszed, nézd meg a karámodbeli ludakat. A kán karámjában nagy falka lúd tanvázott, s eső Utáni idő lévén, valameny- nyien fél lábon álldogáltak. Azt mondja erre a kán a dzsigi tjének: — Fogj egy botot hamar, s verd ki a ludakat a karám­ból Megven a dzsigit veri a ludakat bottal, mire azok, persze, páros lábbal eredtek futásnak. — Hazudtál., Apendi — szólt a kán a szaladó ludak- ra mutatva —, hisz azoknak kettő a lába. — Ha téged is elvernének egy bottal, te nem két, ha­nem négy lábon szaladgál — vágott vissza Apendi a kán­nak. Kirgizből fordította: Buda Feren« > ! )

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom