Nógrád, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-16 / 13. szám

Otthonunk Étkezőkonyha Vi!ágk-összis r r ff I vivonok a Caoia Kupáért j „Visszavágó" Ketten a salgótarjáni Boltexről Beszélgetés Petra Tesarovával és Nora Bajciltovával Ahol újonnan építenek, vagy csak átalakítanak, mo­dernizálnak, gyakran dönte­nek úgy, hogy az étkezés he­lye legyen a konyhában, ami nagy könnvebbség a háziasz- szony számára. Az étkezőasztal és néhány szék elhelyezésével a konyha máris étkezőkonyhává válik, de arra is alkalmas, hogy külön szobaként funkcionál­jon: ha nincs étkezés, az asz­tal mellett tanulhat a gyerek, de ez a helyiség adhat teret a barkácsoló papának, a ma­mának, aki tud szabni-varr- rii, vagy éppen vasalni kí­ván, de itt beszélgethet, játsz­hat együtt a család. Akár konyhában, akár a hallban, a lakószobában ta­lálható az étkezőasztal, több­féle igényt elégít ki. Éppen ezért úgy tudjuk leginkább kihasználni, ha kinyitható, megnagyobbítható. Viszonylag legkevesebb hely a téglalap alakú asztalnak szükséges, mível egyik rövi- debb oldalával a falhoz tá­maszkodhat. A kor alakú asz­tal nagyobb helyet igényel, mivel a körötte ülők mögött is járóhelyet kell biztosítani. A négyszöglete« asztal álta­lában csak négy fő számára kényelmes. Az étkezőasztal kialakításá­nál nem elegendő csak arra gondolni, hogy előrelátható­lag hány személy foglal majd itt helyet, hanem az asztal körüli mozgáshoz — például a tálaláshoz — is helyet kell biztosítani. Az étkezőasztalhoz csatla­kozó szék legyen könnyű, ké­nyelmes, háttámasztó. Ha na­gyon helyszűkében vagyunk, az étkezőt tehetjük a helyi­ség sarkába is, ahol két fa­lon vagy három falon futó kis pad igényli a legkevesebb helyet. ?Ti Ha a konyha olyan szűkre méretezett, hogy az étkezést csak ienyitható asztallap vagy összecsukható asztal oldhatja meg, akkor egymásba rak­ható székeket vegyünk. Ezek könnyű műanyag bútorok, s noha hosszabb üldögélésre nem alkalmasak, kevés he­lyet igényelnek. Az etkező padlója erős igénybevételnek van kitéve; szennyeződhet ételtől, kávé­foltos lehet, ezért nagyon hasznos a könnyen tisztítható műanyag, mettlachi és PVC- padló. Igen fontos az étkezőasztal jó megvilágítása. A családi együttes étkezések gyakran villanyfényben történnek. A sarokban vagy a hallban le­vő étkezőasztal egyébként nappal is kevés fényt kap. Az asztal fölé függesztett lámpa, amely fényét az asztalra ve­títi elengedhetetlen. S egyébként is, ahol a konyha egyben étkező is, lé­nyeges szempont, hogy jól megvilágított kisebb felületek legyenek, minthogy az egész konyha fényárban ússzon. Bányai Katalin Nagy feltűnést keltett, ami­kor 1983-ban a Caola kozme­tikai cikkeket előállító válla­lat nevével és jelentős anya­gi támogatásával bekapcsoló­dott a hazai Világ Kupa vívó­versenyek sorozatába. Az vi­szont természetes volt, hogy a szépségápolási cikkeiről hí­res cég a női tőrözők felett vállalt „védnökséget” nem pedig valamelyik férfifegy­vernemet szemelte ki. Az idei, sorrendben negyedik Caola Kupa versenyre szombaton és vasárnap kerül sor. A hét végi VK-viadalra ti­zenhat ország nevezett, s elő­reláthatóan 170 vívónő kezdi meg az első fordulót, amelyet szombaton húsz páston bo­nyolítanak le reggel 9 órától a Nemzeti Sportcsarnokban. Az első napon a legjobb 48- ig jut a mezőny, vasárnap 8 órakor lesz a folytatás, s 17 órakor impozáns környezet­ben, a Hilton Szálló bálter­mében a nyolcas döntő. A világranglista első tizen­két helyezettje közül tíz in­dul. A mezőnyt olyan világ­klasszisok fémjelzik, mint a francia Modaine, Gaudín, a Maygret testvérek, az olasz Mochi, Zalaffi, Sparaciari, az NDK-ból Nicklaus, Funke és Rieper, a nyugatnémet Bi- sehoíf, Fichtel és Weber, a svéd Palm, a lengyel Dub- rawska és Wysochanska, a magyar élgárdából többek kö­zött Jánosi Zsuzsa, Kovács Edit, Szőcs Zsuzsa. (A? SK3E- ből Kenessey, Somogy,, Tyu- kodj és Erdős iép pástra.) Szőnyeg, padlószőnyeg tisztítása Az embert » legkoraibb Időktől kezdve végigkíséri a hidegtől óvó, kényelem- érzetet adó szőnyeg hasz­nálata. Kezdetben az állat­bőröket ismertük, később a szövés-fonás megismerésével már a növényi anyagoké, majd a műszálaké lett a főszerep. A méretes szőnyegek tisz­títása, javítása többféle mó­don történhet, a hibától, vagy az elpiszkolódás foká­tól függően. Kézzel otthon valamilyen szőnyegtisztító folyadék-hab alkalmazásá­val, s .ugyanígy géppel (köl­csönzőből órákra is bérel­hetők). Ha nagyobb méretű a szennyeződés, lyukak, sza­kadások mutatkoznak az anyagban, speciális javítóba kelt őket adni. Kissé nehe­zebb a helyzet a faltól fa­lig szőnyegek esetén, mert ezeket nem lehet egyszerűen felszedni és elvinni, tisztí- tásukat-javításukat valami­lyen módon saját magunk­nak kell megoldani. A vizes átmosás szóba sem jöhet, csakis a vegyi anyagok segítségét vehetjük igénybe. Távfűtött lakások­ban elég alacsony a pára- tartalom, ezért a szinteti­kus szálakból készült sző­nyegek elektromosan feltöl­tődnek, és még. inkább fog­ják a porj. Az állandó já­rásvonal mellett hamarabb kikopnak, de ezen nemigen lehet segíteni. Azon már inkább, hogy a széklábak ne okozzanak maradandó sérülést. Legjobb ha görgő­sek a fotelok. A kisebb da­rabok lába alá szegezzünk a kereskedelemben többfé­le méretben kapható alá­tétekből. Most pedig ve­gyük sorra a legáltaláno­sabb szennyeződéseket, ame­lyek használat közben a szőnyegpadlót érhetik, mi­képpen lehet megtisztítani a helyüket. A feketekávét, a gyümöl­csöt. a vért hidegvize* ru­hával felitatjuk, s utána a foltot valamilyen szőnyeg­samponnal a használati uta­sítás szerint kezeljük. A Coca-Cola-foltra is sző­nyegsampont fújjunk, s né­hány percnyi várakozás után hideg vízzel többször mossuk át. Etalfoltoí, csokoládét, sőt cipőkrémet is eredményesen tisztíthatunk a samponnal. Ha felszáradt, tiszta alko­hollal dörzsöljük át a te­rületet, s ismételt száradás után következik a langyos- vizes áttörlés. A korom- és rozsdafoltot először alaposan szívassuk át a porszívóval, jöhet a sampon, s végül a hideg víz. A vizeletet először feltör­lőruhával alaposan felitat­juk, utána következik a sző­nyegsampon, s végül ismét a hidegvizes többszöri át­mosás. Az ürüléket (ahol kisku­tya van a lakásban, ez gond) óvatosan eltávolítjuk, elő­ször vízzel könnyedén át­mossuk, majd samponozás után a foltot alkohollal ala­posan átmossuk. (Félreértés ne legyen: nem benzint, mindenkor gyógyszertárban kapható tiszta alkoholt használjunk.) Ugyanez az eljárás, ha kiömlik a tej, bármiféle tejtermék. Végül a vörösborfoltra vas­tagon sót hintsünk, kis ideig hagyjuk rajta állni utána jö­het a szőnyegsampon. Végül a foltot vízzel ótkeféljük, és puha ronggyal szárazra dör­zsöljük. Nehezebb a dolgunk, ha lyukat, foltot, szakadást akarunk a szőnyegpadlóból eltüntetni. Ha van tartalék darabkánk, a javítás meg­oldható. Körzővel pontosan kimérjük a hiba területét, rendkívül éles késsel ki­metsszük a szőnyegből a hibás részt. Ugyanakkora darabot metszünk a tarta- lékanvagból az eredeti szál­irányával megfelelően a helyére illesztjük. s lera­gasztjuk. A használatkor a pótlás világosabb színárnya­lata rövidesen eltűnik. , Komáromi Magda Üzemi bajnokság A Nógrád Megyei Tanács Útkarbantartó Költségvetési Üzeme 14 résztvevővel ren­dezte meg 1986. évi üzemi sakkbajnokságát. A férfiak­nál az első helyet Kiss Imre szerezte meg 12 ponttal. Má­sodik Mező Zoltán 11, míg harmadik Nagy Pál lett 9,5 ponttal. A nők versenyében a sorrend: 1. Bibók Istvánná. 2. Bazsó Lászlóné, 3. Tóth Ottóné. A győztesek és helye­zettek értékes ajándéktárgya­kat kaptak jutalmul. Világcsúcsok Osakában nemzetközi fedett­pályás atlétikai viadalt rendez­tek. A verseny fénypontja a fér­fiak GO méteres síkfutása volt, ahol a célba érkezés után az óra •.50 mn-et mutatott a evfíz- tes kanadai Ben Johnsonnak. A kanadai atléta teljesítménye 4.1 fedettpélvás világcsúcs, az ame­rikai McTear 1378-ban elért 04 mp-es rekordiát adta át a múlt­nak. Johnson után a szoviet Szergej Bubka is világcsú­csot lavffott. A férfi rúrfncróv UiiTff Alrn^ f a jcrnvipt ver«eOvW5 5.87 mpf-orrol mrprtf». q pt pw ponffvet inHh #7 pTnprfVai Oi«nn tjiirniv decemberbe** <»,Ärt rekordjánál. (MTI) A két csehszlovák lány tu- | lajdonképpen úgy jutott a | szocialista országok fedettpá­[ lyás teniszkörversenyének salgótarjáni döntőjébe, hogy I szinte elég volt benevezniük | és pályára lépniök. A magyar ! női mezőny legjobbjai: Te- | mesvári, Bartos, Rózsavölgyi, éppen külföldön versenyeztek 1 vagy más elfoglaltságuk volt, I így a „spiccről” egyedül Ko- vacsics Rita jött el a nógrá­di megyeszékhelyre. De ő is csupán a középdöntőbe jutott —. ott nemcsak megállította, hanem szinte leiskolázta őt a későbbi győztes. Aztán szombat délután egymás kö­zött intézte el a kupa egy évre szóló tulajdonjogát a két magas, csinos, fiatal lány. Érdemes kicsit közelebbről megismerni őket: Petra Te- qarovát és Nora Bajcikovát. 1. Mióta teniszezik és miért épven ezt a sportágat válasz­totta? P. T.: — Ott laktunk a Ru- da Hvezda Praha, az egyik legismertebb fővárosi sport­egyesület, teniszpályái mel­lett. Volt ott persze hely az atlétáknak, a focistáknak és a többi labdajáték művelői­nek is. A nővérem Renata, például válogatott úszó lett. Én is kiskoromtól kezdve fu­tottam, síeltem, végül a fe­hér sport mellett kötöttem ki. Édesapám volt a pálya- gondnok és az első edzőm is. Ennek éppen nyolc éve. Egyébként 19 éves vagyok, mint Nora barátnőm is. 2. Mit szeret a legjobban ebben a sportágban? N. B.: — Én kilenc éve te­niszezem. A szomszédban la­kó barátnőm vitt 1« először a salakos pályára Pozsonyban, ahol éltünk. Az Inter Bratis- lavában kezdtem, Zelincan edző keze alatt, akitől elsa­játíthattam a teniszezés alap­jait. Aztán átkerültem a Slo- vanhoz, ahol most Mackó László szakedző foglalkozik velem. Már négy éve. ifjúsá­gi korúként a felnőtt első osztályban. játszottam, 15 évesen válogatott és a kor­osztályom harmadik legjobb­ja lettem Csehszlovákiában. P. T.: — Számomra min­den partiban van valami új. Mérkőzés közben én is alko­tok, improvizálok. Régi sport ez, mégsem lehet újítások nélkül a csúcsra kerülni és ott maradni. 3. Hogyan ítéli meg önma­ga erényeit a sportágban és mi az, amin még javítani kell? P. T.: — Úgy érzem, elég sokat és gyorsan tudok fut­ni a pályán, de az adogatá­saim még nem igazán védhe- tetlenek. 4. Sokat foglalkozik a te­niszezéssel? P. T.: — Az idén még ke­vés meccset játszottam, ezért is lendültem nehezen formá­ba. A körverseny előző állo­másai közül Litvinovban nyertem, Szófiában nem vol­tam- Salgótarján pedig a vég­állomás ebben a sorozatban. 5. Mit tart élete eddigi leg- naayobb teniszsikerének? P. T.: — Még tizenhat éves Edzői monológ Mérlegen a balassagyarmati férfi-kézilabdázás „Még 1966-ban kezdődött ami­kor hazajöttem Balassagyarmat­ra. Csináltunk egy 'kézilabda- csapatot a MEDOSZ-ban. Aki akart, jöhetett. Jó kis csapat jött össze: Peterdi, Gaál, Zor- ván, Szabadhegyi és mások. Az­tán 1973-ban, már mint a Bgy. SE egyik szakosztállyá, a me­gyei bajnokság megnyerése is sikerült a Nagybátonyi Bányász előtt. A feljutás ugyan még nem si­kerülhetett. de valami elindult, az már látszott. Ezután kezdő­dött a komolyabb munka. Rend­szeres edzések, utánpótlás-neve­lés és minden, ami a jobb ered­ményekhez szükséges. Szárnyait bontogatta Csert Péter, Kürtös- sy Aladár, Kovács Sándor, Le- szák Kálmán, Kovács József és a többiek. Az öregebbek közül az elnyűhetetlen Gál, Kövér, Ke­nyeres, Kiss ... Es 1978-ban: NB II-be jutás! Kitűnő fél szezon után — megint kiesés (Cseri Pé­ter távozása mlett) —. de egy­értelműen bebizonyosodott a sportág helyi létjogosultsága. Két év után ismét NB Il-be jutás; ekkor viszont Kovács S. és Kürtössy bevonulása gyen­gítette meg a csapatot, így is­mét kiesés következett. Időköz­ben olyan. NB I-et megjárt já­tékosok fordultak meg a csa­patban, mint Bakonyi Ernő, Tiffinger Alajos és Szlávik Vik­tor. Szerették a csapatot a játé­kosok és a szurkolók egyaránt. Az 1983. év választóvíz a sport­ág városi életében. A Bgy. SE megszüntette mindkét szakágát (a nőit és a férfit), s kérdéses­sé vált az egész sportág jövője. A kábelgyár — ekkor már a megye egyik legnagyobb üzeme volt — vezetése segítő jobbot nyújtott a férficsapatnak: egye­sületet hozott létre és biztosítot­ta a működéshez szükséges fel­tételeket. A gesztus elérzékenyülést kel­tett a játékosokban. Hálából, cserébe eredményeket ígértek. És azok jöttek is: 1983 őszén is­mét bajnoki cím a megyében, a sok vihar után azonban még si­kertelen osztályozó az NB II- ért. Az 1984-es év végén már a másodosztályba jutás igényével Indulj: útnak a csapat a minő­sítő osztályozó™, ahol csak a Petra Tesarova (baloldalt), Nora Bajcikova és Vladimír Stránsky mérnök: a salgótarjáni nemzetközi teniszverseny női döntőjének két résztvevő je és a csehszlovák csapat vezetője. Verebélyi László felvétele koromban, az olaszországi Avenirben megnyertem egy nemzetközi juniortoirnát. Egy­szer pedig már a csehszlo­vák ranglista előkelő helyén álló Budarovát is megver­tem, persze ugyancsak tenisz­ben. Bajcíkovától egyébként még sohasem kaptam ki... Pedig csak eggyel áll mögöt­tem a hazai listán. Én éppen a tizenharmadik vagyok. 6. Mi a célja a sportban és magánéletben? P. T.: — A WTA világ- ranglistáján jelenleg körülbe­lül a háromszázadik helyen állok; szeretnék legalább a százötvenedikig fölkérünk Ta­valy érettségiztem, most kül­kereskedelmi szakiskolába já­rok, tanulok angolul, németül és oroszul. Szeretném majd a jogi • főiskolát Is elvégezni. 7. Végül: hogy érezte ma­gát Salgótarjánban? P. T.: — Másodszor va­gyok itt, és mondhatom: min­den tetszett! Nagyon szép helyen, a strand mögött, ki­tűnő szállodai szobákban lak­tunk, nagyokat és finomakat ettünk, kifogástalan vcüt az ellátás. És, ugye, győztem is... N. B.: — Azért kedvelem a teniszt* mert rendkívül gyors .játék, amelvhez erős összpon­tosítás, széles technikai re­pertoár, jó helyezkedés]' kész­ség kell és hibátlan reflexek. (3. Hogyan ítéli meg önma­ga erényeit a sportágban és mi az, amin még javítania kell?) N. B.: — Azt hiszem, elég erősek a szerváim és az üté­seim, a technikai képzettsé­gem is jó. de nem szeretek szaladgálni... (4. Sokat foglalkozik a te­niszezéssel?) N. B.: — Télen hetente 15—16 órát gyakorolok, nyá­ron viszont kétszer ennvit. Szeretem az ilyen gyors pályá­kat. mint amilyen a Boltex- szőnveg meg a füves talaj. Tavalv egyébként itt Salgó­tarjánban ugyancsak második lettem. (5. Mit tart élete eddigi leg­nagyobb teniszsikerének?) N. B.: — Egyszer Angliá­ban, . egy négy versenyből ál­ló sorozat peterburgi állomá­sán második, Londonban har­madik lettem, összesítésben szintén második. Otthon meg­vertem már Marsikovát, Bu­darovát, Holikovát is egyszer­egyszer a pályán, pedig ők már világjárók, nagy verse­nyeket is nyertek. Utóbbi például ifjúsági bajnok volt Wimbledonban. (6. Mi a célja a sportban és a magánéletben?) N. B.: — Szeretném én is följebbtomászni magam a csehszlovák és a világrang­listán, és még sok örömet szerezni egyesületemnek* ed­zőmnek, a teniszezés pozso­nyi híveinek. Ez a legfonto­sabb, úgy hogy nekem a te­nisz a magánéletem is. Ja, és jó lenne egyszer, egészsé­gese»} visszavágni Petrának! (7. Végül: hogy érezte ma­gát Salgótarjánban?) N. B.: — Péntekig semmi bajom nem volt. a román Vanta ellen, viszont már lázasan játszottam a döntő­be jutásért. Megfájdulta man­dulám, és ez persze zavart a döntőben is. Szokatlan volt az itteni sporcsarnok világí­tása is... Azért a két lány igazán nem panaszkodhat, hiszen Nórának is bőven lesz még alkalma javítani. Bizonyára szívesen jönnek jövőre is a nógrádi megyeszékhelyre, ahol az új évben az első nemzet­közi versenyt .rendezték Ma­gyarországon. A csehszlovák csapat vezetőjével, Vladimír Stránsky mérnökkel, (aki az országos szövetség, illetve a Slovan Bratislava elnökségi tagia), az elődöntők után fo­gadtam. hogv Petra nyeri a viadalt, ő Bajcikovára szava­zott. Hogy veszített-e végül is ? Szerintem mindannyian nyertünk. Várkonyi Ferenc balszerencse ütötte el a gárdát a jó helyezéstől. Fortuna végül azonban rámosolygott az egye­sületre: legjobb harmadikként mégis sikerült a feljutás. Ekkor már kiforrott, megfele­lő átlagéletkorú, kellő tudás­szintű játékosállomány verbuvá­lódott össze a szakosztályban. A gyár jó kereseti lehetőséget, a-z egyesület színvonalas sportolási feltételeket teremtett játékosai­nak. Tudásban , — szakemberek véleménye ez — biztos bennma­radást kelilett volna elérnie en­nek a gárdának, még osztályo- zóra sem lett volna szabad ke­rülni. És mégis... A görcsös akarás ellenére is kiesés. Dióhéjban a város férfi-kézi­labdázásának a történetét eleve­nítettem fel. Tevékeny résztve­vője voltam mindvégig. A játé­kosok többségét én tanítottam a sportág alapjaira, tehát a ku­darcban bizonnyal nekem i*s sze­repem van. A lelkiismeretem mégsem szólal meg. Mert ebben a sikertelen évben a játékosok nem megfelelő felkészülése volt a “bűnös«. Ereztem év közben: baj lebet. Vezetőtársaimmal — s főleg ők — sokat tettünk a fel­tételek maxim ális m egterem lésé­ért. A csapat tagjai közül sokan azonban nem váltak partnereivé sem az edzőnek sem a vezetők­nek. Az év elején pedig nagy volt a fogiadkozás, és a tavaszi szezonban még ment is a -sze­kér«. Az őszí idény előtt vi­szont beütött a pénzkeresési iáz. Varga hazaköltözött Bujákra, új munkahelyet kérésért. Bélák fu­varozó lett, Kürtössy először disznókat hizlalt, majd ő is fu­varosnak csapott fel. Kovács S. házat épített egész évben, majd a család megszaporodása vo*V*a el figyelmét a játéktól. Voltak* fegyelmezetlen sportolók is ezektől meg kellett válni (Cseri G., Czunyl, Takács). Meghatáro­zó játékosok hiányoztak, így a mérkőzéseken hiába volt az aka­rat — a küzdés nem bizonyult elegendőnek. Az idő sok mindent megold. Az elkeseredés nem tarthat so­ká: aki szereti a kézilabdát, an­nak _ tennie keli Ismét a felemel­kedésért. A vezetők ebben bíz­nak. És bizonyíthatnak a játé­kosok 1s újra. akár régebbek, akár most kerülitek az egyesü­lethez. A Baiaesiagvarmati Ká­bel SE ferfik07iilabda-rsapa*a ugyanis — az id*n megint az NR IT-ben folytathatta szereplé­sét. A Ferencvárosi Vasutas he­lyett a nógrádiakat soro’ták he a Ke7eti poonortba. ahova a Sal­gótarjáni Énftők is átkerült Sok sikert, -fiúk«!*’ Gombos István NÓGRAD - 1986. január 16., csütörtök 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom