Nógrád, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-14 / 293. szám

Gázüzemű vízmelegítő új technológiával Hazánkban egyre több lakást építenek, újítanak fel. Ehhez nyújt segítséget a esőszere­lőipari vállalat kémény nélküli gázbojlerje, amely minden gázzal ellátott lakásban a csőhálózat bővítése nélkül, utólag is felszerelhető. A vállalat kőbányai telephelyén az idén mintegy 1200 darab 125 literes bojlert készítettek a hazai igények kielégítésére. Balaton József felvétele A szénbányászai nem eltartottja... A nPItirPÜ !ezaílott őszinte, nyílt, IIGIIII CJj eredményeket, elismerő, ugyanakkor a szénbányászat jogos, megol­dásra váró gondjait, sem eltitkoló bányász- kongresszuson egyértelművé vált, hogy az egyesek által, mostanában hol nyíltan, más­kor meg burkoltan elhangzó vád nem igaz. Vagyis, a magyar szénbányászat nem eltar tottja a népgazdaságnak, hanem fontos nem­zeti jövedelemtermelő ágazata. Ezért fejlesz­tése nem kizárólagosan iparági feladat — utalt felszólalásában a lényegre dr. Kapolyi László ipari miniszter a bányászkongresz- szuson. Akik netán gyorsan elfelejtenék a közel­múltat, azoknak figyelmébe szükséges aján­lani és ismételten hangsúlyozni a követke­zőket: az energiaellátás, amelynek nagy­részét nálunk a szén adja, meghatározza minden ország, — köztük hazánk — gazda­sági, társadalmi és kulturális fejlődésének ütemét. Ezt a gondolatot tovább folytatva a mosta­ni VII. ötéves tervben elképzelt és saját, jól felfogott érdekünkben megvalósuló gazdasá­gi élénkülés elképzelhetetlen a szénbányá­szat fejlesztése nélkül. Többletenergiára van szükség a jövőben is. A korszerű, új termék- gyártáshoz, az infrastruktúra fogalmába tartozó létesítményekhez, az újak építésé­hez, a gyárak, intézmények rekonstrukció­jához. És akkor még nem szóltunk a lakos­sági igények kielégítéséről, arról, hogy ne ismétlődhessen meg a tavalyi és az idei, ke­délyeket felkorbácsoló szénhiány. De szük­sége van a hazai és viszonylag olcsó szénre, még ha gyengébb is a kalóriája, az ala­csony nyugdíjasoknak, akiknek népes a tá­boruk, az alacsony keresetű, többgyerme­kes, nehéz körülmények között élő csalá­doknak. A bevezetőben említett helyzetet azért sem fogadhatjuk el, mert hamis számításokra és olyan illúziókra épülnek, amelyeket mosta­nában tértői-időtől függetlenül egyre gyor­sabban felkapnak és egyre gyakrabban mondják. Ez pedig az importverseny növe­lésére irányuló lobbiban ölt testet. Olyan­kor történik mindez, amikor a hazai szén­bányászat — köztük megyénk is — a koráb­bi indokolatlan, gyors és nem eléggé meg­alapozott visszafejlesztés következménye­ként,— amely sokkal többe került, mint a szintentartás, vagy folyamatos visszafejlesz­tés — az eszmélés és a talpraállás idősza­kát éli. Akkor, amikor technikailag csaknem teljesen lerongyolódott, olyan mélypontra süllyedt a szénbányászat, hogy az elmúlt rövid időszak alatt képtelen volt valamelyest megújulni, az évenkénti módositott közgaz­dasági szabályozók fokozatos szorításában. Megyénkben a nullára leírt gépek aránya meghaladja az országos átlagot. Olyankor alakult ki ez a helyzet, amikor a feltáró munkában képtelenek voltunk megszerezni kívánatos előnyt, amikor a bányamunka, szépsége elvesztette jogos munkával, helyt­állással kivívott presztízsét, társadalmi elis­merését, amikor az ország lakosságának rossz közérzetét szülő kedvezőtlen szénellá­tási helyeiben csak a szabadnapok feláldo­zásával tudták bányászaink jórészt kielégí­teni a szükségleteket. Ilyen körülmények között a világpiaci árakkal összehasonlítani az ágazatot, s azt mondani, hogy veszteséges, nem helytálló. De az ilyen összehasonlítás nem állja meg a helyét azért sem, mert hasonlít ahhoz, ami­kor egy testileg jól fejlett, erőteljes, izmos ki sportolt, egészségtől duzzadó embernek felállított követelményrendszert, győzelmi célként előírnak egy több órás. igen nehéz műtétet megélt, lábadozni is alig tudó beteg számára. Valószínű, lesznek, akik a hasonlatot túl­zásnak tartják. Ahhoz viszont, hogy a pályán kívülállók valamelyest is érezzék a mai. fe­szítő gondokat, szükséges, hogy ne feled­kezzenek el a visszafejlesztés kemény, em­bert próbáló összeütközéseiről, feszültségei­ről, az azt követő morális visszaesésről, az akkori időszak kegyetlen valóságáról. Még­pedig okulás és reális megítélés céljából. Hogy mennyire megalapozatlan a világpia­ci árakhoz viszonyított veszteségre utaló fel­fogás, ennek hangoztatása ismét csak a való­ság cáfolata. A lakosság ellátására vásárolt külföldi tü­zelőanyag átlagosan 60 százalékkal drágább, mint a hazai szén termelési költsége. Ha ezt az összehasonlítást megyénk bányaüzemei­re vetítjük, akkor Kányáson csaknem 50 szá­zalékban olcsóbban állítunk elő egy mázsa szenet, mint az importszén ára. Szorospa­takon és Ménkesen 20, illetve 35 forinttal kevesebb, de még ennél olcsóbban is lehet és kell termelni! Ebben az évben a népgazdaság 3,5 milliárd forintot költött egymillió tonna importszén beszerzésére. Ebből az összegből fel lehetne építeni egy közepes teljesítményű bányát. Az importfűtőanyagot egyetlen télen eltü­zeli a lakosság, míg egy bánya évtizedeken át termel, — utal, érvel többi között felszóla­lásában az ipari miniszter. (Hazánknak jelenleg 4,5 milliárd tonna szénvagyona van. Ez biztonságot jelent a la­kosságnak, a népgazdaságnak, ugyanakkor nemcsak megteremti, hanem kényszeríti is a hosszú távú bányászkodás hatékony és ter­melékeny fenntartását. A VII. ötéves. tervben évi 24 millió tonna szén kitermeléséhez szükséges műszaki, pénzügyi feltételeket megteremti majd a kormány. Itt azonban nem szabad, de nem is lehet megállni, mert az igények már most meghaladják a jelenlegi tervcélokat. Ha eh­hez hozzáadjuk a tervezett új lakásokat, köztük a magánlakásokat is, ahol a lakóte­rület jelentősen megnőtt, s ennek eredmé­nyeként a korábbi évek 40—50 mázsás évi széntüzelő-felhaszriálása egy fűtési idényben 120 mázsára növekedett, ha tovább folytat­juk a kormány energiaracionalizálási prog­ramját, amely ismételten a jelenleginél bő­vebb területre terjeszti ki a szénfelhaszná­lást, ha tudomásul vesszük, hogy a szénter­melés fokozásával együtt a vegyipar a mos­taninál többet dolgozhatna fel, és több föld­gáz jutna a lakosság ellátására, akkor csak egy végkövetkeztetésre juthatunk: a szén­bányászat fejlesztése, korszerűsítése nélkül képtelenek vagyunk a népgazdaság más ipar­ágainak fejlődését felgyorsítani, a növekvő igényeket kielégíteni. A korszerű, hatékonyságot, termelékenysé' get, nyereséget javító technikai-technológiai feltételekhez, amelyet hazánk bányagépgyár­tó ipara már garantál, illetve nemzetközi kooperációban megteremt, szükség van a bá­nyászok eddiginél nagyobb anyagi megbe­csülésére, újabb vonzó kedvezményekre. A bányászok nem kémek többet, mint ameny- nyit a nehéz, föld alatti munka megérdemel; — hangsúlyozta kongresszusi beszámolójá­ban Kovács László, a bányászszakszerve­zet főtitkára. A kormány, ahogy mondani szokták, „vet­te a lapot”, az MSZMP Központi Bizottsága legutóbbi, decemberi ülésén pedig közzétet­te. hogy január elsejével soron kívüli bér­emelésben részesülnek a szénbányászatban, a szénfalon dolgotok, a közvetlen termelés- irányítók és segítők. f£ kedvsző elmozdulást segítő köz­ponti intézkedések mellett azonban megyénk bányavezetőinek és bányászainak a maguk területén is az adottságokhoz és a lehetőségekhez képest többet, jobbat kell tenni. Ezt szorgalmazta a megyei párt-végrehajtóbizottság legutóbbi ülésén, amikor a Nógrádi Szénbányák gaz­dálkodásával és a VII. ötéves terv feladatai­val foglalkozott. A kedvező változásra azért is szükség van, hogy a szénbányászat to­vábbra is bizonyítsa; nem eltartottia, hanem fontos, nemzeti jövedelmet termelő ágazata a népgazdaságnak. Venesz Károly Erdei Ferenc-emlékülés az Akadémián Két szavazat híján Közgyűlés Balassagyarmaton Hetvennyolc főt számlál a Balassagyarmati Autóipari Szolgáltató Kisvállalat, amely három esztendeje vált önálló­vá. Első közgyűlésüket tartot­ták tegnap délelőtt a városi tanács dísztermében. A köz­gyűlés — új irányítási for­ma ez a kisvállalat életében — Kristóf Elemér igazgatóéi nökletével fogott fontos mun­kájához. Ott volt az esemé­nyen Zentai Csaba, a párt városi bizottságának titkára, és Pető Ottó a megyei tanács osztályvezető-helyettese­A tegnapi közgyűlés teen­dői közé tartozott, hogy elfo­gadja a kisvállalat szervezeti és működési szabályzatát, és döntsön az igazgató szemé­lyéről. Háromtagú bizottság készítette el már korábban a szabályzattervezetet, amit az igazgató rövid ismertetése után a jelenlévők egyhangú­lag kiegéest-ós és ellenszava­zat nélkül elfogadtak. Előkészítő bizottság kérte ki a dolgozók véleményét Az Országgyűlés külügyi bizottságának ülése Pénteken a Parlamentben lyettes válaszolt, majd a bi- Szűrös Mátyás elnökletével zottság tagjai egyhangúlag ülést tartott az Országgyűlés elfogadták a költségvetés ter- . ,. .. , . .... vezetet, külügyi bizottsága. Az ülé­sen részt vett és felszólalt Ezután Szűrös Mátyás tájé- Péter János, az Országgyűlés kozta tót tartott a közelmúlt- , , p. 13311 Genfben lezajlott szov­jet—amerikai csúcstalálkozó- Kővári Péter külügvminisz- ról, valamint az ezt követő ter-helyettes a testület elé prágai tanácskozásról, ame- terjesztette a Külügyminisz- lyen a Varsói Szerződés tag- térium 1986. évi költségveté- államainak pártvezetői és sének tervezetét. Az erről tar- külügyminiszterei vettek tott vitában felszólalt Barcs részt. A beszámoló után Sándor (országos lista), Ré- Szentágothai János (országos ger Antal (országos lista), _ ... , Apró Antal (Csongrád me- llsta)’ Ká,dy 2011311 <orsza* gye). Fekete János (Békés g°s lista), Péter János, va- megye), Szakács József (or- lamint Apró Antal fejtette ki szágos lista), valamint Szű- véleményét az előterjesztett rös Mátyás. A képviselők kér- . ,. , , , .. déseire Kővári Péter. Péter tájékoztatóval kapcsolatban, János, valamint Medgyessy amelyet a bizottság tudomá- Péter pénzügyminiszter-he- sül vett. (MTI) j NÓGRAD — 1985. december 14., szombat 3 " Időrendben Születésének 75. évforduló­ján ünnepi ülésen emlékez­tek meg Erdei Ferenc mun­kásságáról pénteken a Magyar Tudományos Akadémia dísz­termében. Az ülésen — ame­lyet az MTA—MÉM Agrár- gazdasági és Szövetkezetel- ftíéleti Bizottsága és az Or- iW.Agos Szövetkezeti Tanács */lib juás szervezettat wfe­zét tel együttműködví rende­zett — az 1971-ben elhunyt agrár közgazdász, politikus és tudós gazdag életpályáját az egykori munkatársak méltat- . ták, A megemlékezésen , részt vett Láng István, az MTA főtitkára és Villányi Miklós mezőgazdasági és élel­mezésügyi minisztériumi ál­lamtitkár. (MTI) Á vállalati tanácsok alakulí ülését valamennyi helyen azo nos napirendi pontok szabá­lyozzák: megállapítják a szer vezeti és működési szabályza. tot, megválasztják a tanács elnökét és annak helyettesét végül az igazgató személyérí szavaznak- Az ismétlődő sor rendiség ellenére csak ünne pélyességükben hasonlók a: alakuló ülések. A hangulat, ; stílus más és más- Aszerint hogy milyen közegben, mifél« remények és várakozások kö­zepette lát munkához az új­donatúj tanács. A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárban keresve sem lehetett volna jobb alkal mat találni e hivatalos ak tusra, mint éppen ezt a no­vember végi napot. A csak­nem kétezer tűzhelygyár! munkás már tudja, hogy vi­gasztalan hosszú évek után most végre emelt fővel lehel u évet értékelő munka ré ízese. Büszkén, önérzetesen vallhatja magát tűzhelygyári, nak, mert munkája eredmé­nyes, kenyere biztos. Az alakuló ülés hangulata tehát bizakodó — és joggal az. Kemény vitára nem lehet számítani, hiszen a csaknem egyévi előkészítő munka nem hagyott nyitott kérdéseket, Véleményt viszont annál töb­ben mondtak, hiszen azok, akik itt ülnek, bőségesen ki­vették részüket az előkészü­letekből. Szalai János, főmérnök: — Hosszadalmas, aprólékos mun­ka volt a szervezeti és mű­ködési szabályzat összeállítá­sa- Ami most a vállalati ta­nács asztalára kerül, jól kö­rülhatárolja a hatásköröket, a vállalati tanácsét is. Támasz­kodva rá, a nagy horderejű -cérdésekben közös lesz a dön­tés, ugyanakkor elegendő mozgástere marad az első szá­mú vezetőknek is. Pampurik György személy. teti előadó: — A szervezeti és működési szabályzat, mely­nek elfogadásában most dön­tünk, kézzelfoghatóvá átlát- natóvá teszi a jogszabályo- <at. Nem írott malaszt, nem így dokumentum a sok közül, nanem a vállalat törvénye. (Javaslat hangzik el a vál­lalati tanács elnökének , és nelyettesének személyére- El­nöknek Mede Sándor közgaz- lasági főosztályvezetőt, helyet- réséül Kurinka János karban­tartó és szolgáltató gyáregy- sésvezetőt ajánlják.) Pacsa Tivadar hidegüzemi qyáregységvezető: — Tagja voltam az előkészítő bizott­i Ságnak- Tapasztalhattam, hogy • a gyáriak roppant nagy je- - lentőséget tulajdonítanak an­nak, ki kerüljön be a ta­nácsba, ki lehessen az elnök és annak helyettese. Még er­re a két tisztségre is több : javaslat született. Mellettük munkabírásuk és szakmai át­tekintő készségük döntött. (Lipták János szb-titkár ja­vaslatot tesz az igazgató je­lenlegi funkciójában való megerősítésére. Indoklásából az alábbi portré kerekedik ki. Gressai Sándor a vállalati gazdálkodás mélypontján lett tűzhelygyári igazgató. Irányí­tásával létrejöttek a hatéko­nyabb gazdálkodás feltételei- Agitatív, nyílt, kritikus, szak­mailag jól felkészült vezető. Ösztönzi a kezdeményező munkastílust, anyagi és er­kölcsi megbecsülést ad az ér­téket teremtő munkának. Az utánpótlással hangsúlyozottan foglalkozik, szigorú, követke­zetes-) Angyal Gyula villanyszere. 16 csoportvezető: — Az elő* készületek során a kszgypárt- alapszervezete is véleményez­te az igazgató tevékenységét. Az aíapszervezetbez tartozó kommunisták úgy látják, hogy az utóbbi két és fél esz­tendőben jó irányba fordult a vállalat hajója, vitorlát a gazdasági „sz,él járásnak” meg­felelően bontott- Most arra van szükség, hogy közös ha­jónkat minél több hasznos és minél kevesebb haszontalan teherrel navigáljuk. Merlák Mihály hidegüzemi betanított munkás: — Mi. a szereidében azt tapasztaltuk, hogy sürgős, hathatás intéz­kedéseket hozott, eredményes megoldásokat talált. Darányik Béláné melegüze- mi gyáregységvezető: — Két és fél esztendő alatt ebben a gyárban sokért kaptak bizonyí­tási lehetőséget. Magam is közéjük tartozom. Nem állí­tom, hogy felhőtlen lett vol­na az igazgatóval való kap­csolatom, olykor összetűzé­sekre is sor került. De ezek a viták végül elvezettek oda, hogy ma őszintébb, nyíltabb köztünk a munkakapcsolat Meg kellett tanulnom azt is, hogv minden helyzetben ön­állóan döntsék. Ebben nincs választási lehetőség, az önál­lóság kötelező! Dániel Pál, az Ivari Mi. visztérium párttitkára: — Gressai Sándor posztián való megerősítésében egyszerű volt a dolgunk, a gvár eredményei minősítik munkáját- Egyetér­tünk azzal, hogy továbbra is kapjon bizalmat. De meg kell mondanom azt is. javas­latunk ellenére se erősítették meg mindenütt az igazgatót. Az ebbéli felelősség most megoszlik a minisztérium és a tűzhelygyári kollektíva között, s a döntő szót itt mondják ki. Ozsvárt József, a megyei pártbizottság titkára: — Itt ma nemcsak az igazgató meg­erősítéséről van szó. A válla­lat sorsa a kollektíva kezébe került, a tanács döntéseivel felelős az itteni csaknem két­ezer emberért, az innen ki­kerülő termékekért- Ezért nem túlzás, hogy történelmi esemény a gyár életében ez a mai. Akaratban itt a ne­héz években sem volt hiány- Ahhoz azonban jó vezető is kell, hogy az emberi akarat kamatozzék. Idén már ko­moly sikerekre s «ámíthat a tűzhelygyár, ■ ez egymilliár­dos termelési érték jó alapul szolgál ezek megerősítéséhez. (Kiosztják a szavazólapokat. A vállalati tanács tagjai be­dobják voksukat az urnába. A szavazatszedő bizottság ha­mar befejezi munkáját: a ta­nács 25 tagjának mindegyike igent mondott. A vállalati ta­nács a következő öt évre megszabja az igazgató leg­főbb teendőit. A funkciójában frissen meg­erősített igazgatónak is illik pár szót szólni. Ebből bizony nem lesz semmi- Gressai Sán­dor nemcsak állítja, hogy meghatódott, hanem ez szem­mel láthatóan igaz is. S hogy az érzelem feltoluló hullámai elmossák az igazgatói beszé­det? Hát, istenem... A vál­lalati élet olyan színtér, ahol forintok, tonnák, teljesítmé­nyek mellett az emberi érzel­meknek is helye van-' Szendi Márta már hetekkel ezelőtt, s a be­szélgetéseken azt tapasztal­ták, hogy Kristóf Elemér je­lenlegi igazgatót a nagy több­ség alkalmasnak ítéli az ed­digi feladatok további ellátá­sára is. A titkos szavazás mégis meglepő eredményt ho­zott. A közgyűlésen jelenlévő és szavazatát leadó 74 válla­lati dolgozóból 47 voksolt Kristóf Elemérre, 27 en elle­ne foglaltak állást a kis pa- ptrcédulán- A 47 szavazat azonban kettővel kevesebb a szükséges kétharmados több­ségnél: tehát Kristóf Elemért nem erősítették meg tiszt­ségében- Az előkészítő bizott­ság hamarosan pályázatot hirdet meg a Balassagyarma­ti Autójavító Szolgáltató Kis­vállalat igazgatói állásának betöltésére. Csak ezután vá­laszthatják meg a két köz­gyűlés közötti időszakban in­tézkedő vezetőséget, amely­nek ötödik tagja éppen a pá­lyázatot elérő igazgató lesz majd.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom