Nógrád, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-13 / 292. szám

Jubilál a Liszt Ferenc kamarakórus (1.) Tizenöt év a pódiumon Napjainkban — megyénk­ben is — megélénkültek a művészetpolitikai kérdések körüli eszmecserék, viták. Idő­szerűek a művészeti életet érintő gondolatok, az ama­tőr vagy hivatásos művészek, a kis és nagyobb kultúraköz­vetítő közösségek befolyásoló szerepének növelésével kap­csolatban. Örömmel olvas­tam — a NÖGRÁD hasábja­in —, hogy megyénkben a jö­vőbe“ több alkalmat kíván­nak nyújtani, a jó színvona­lon működő zenekarok és kó­rusok bemutatkozására. Meg­győződésem, hogy e szándék­nak a megvalósítása további lendületet ad Nógrád zenei életének, kórusmozgalmá­nak. A salgótarjáni Liszt Fe­renc kamarakórus 15 éve alakult. A kórusban eltöltött közel hét év után örömmel vállalkozom e kis, művészet­kedvelő közösség életútjának rövid bemutatására. Kégli Katalin, a kórus ala­pító tagja, nagyon élénken emlékezik a kezdeti időszak­ra. Egyik kórustársuk, Andó Piroska esküvőjén beszélget­tünk. — A megalakulás időpont­ja 1970 tavaszára tehető. Ti­zenegy lelkes zene- és ének­szerető ember» élén Gúthy Éva karnaggyal, elhatározta, hogy hetente összetalálkozik a mai táncház egykori ódon épületében. Másfél évtized el­teltével már csak három ala­pító: Sólyom József, Gúthy Éva és én maradtunk meg a kórusban. A többiek idővel házasságkötés, más városba költözés, továbbtanulás, vagy az egyéb irányú nagy leter­heltség miatt kényszerültek abbahagyni a közös éneklést. Az éneklés szeretete, a ze­ne iránti rendkívül nagy alá­zat, a jó kollektív szellem, az őszinte barátság tartotta össze a kórust. Évek múltá­val a létszám egyre gyarapo­dott. Elsősorban a kórus ze­netanár tagjai hozták maguk­kal volt tanítványaikat. — Kezdetben különböző, a CSŰRI által szervezett ren­dezvényeken vettünk részt — fűzi tovább gondolatait Kég­li Katalin. Hamarosan elju­tottunk egy szlovákiai ven­dégszereplésre is. Majd sok­sok gazdag élménnyel követ­kezett Szolnokon, a CSÜRI-kó- rusok első, kétévenkénti visz- szatérő fesztiválja. Az első időben, amíg kis létszámmal dolgoztunk, Gúthy Éva is beállt énekelni, a szoprán­szólamot erősítette és segí­tette. Számomra az 1974—75- ös év volt a kórus csúcsidő- szaka. A kórusnak ebben az időszakban volt leginkább kamarajellege, és vált jó színvonalú amatőr kórussá. Kégli Katalin már a jelen­legi kamarakórus elődjében, a Jávor Zoltán vezette kó­rusban is énekelt, s hosszú évek óta tagja a szimfonikus zenekarnak. Sokirányú tár­sadalmi, politikai elfoglalt­sága ellenére is kitartott a kórus mellett. Az ifjúsági mozgalomban hosszú éveken át végzett kiemelkedő mun­kájáért több magas szintű elismerésben részesült. Bi­zony nagyon megerőltető le­het számára a heti két kó­ruspróba, meg a zenekari próbák, hiszen messzire, Nógrádgárdonyba jár dolgoz­ni. Minden kamarakórusba kell néhány példamutató, egyéni szorgalmával és tu­dásával kitűnő alapító tag. Ilyen ember Sólyom József, aki nagyon tud hiányozni, ha hosszú időn át nélkülözni kényszerülünk. A tenor, a bariton és a basszus szólam­ban egyaránt teljes bizon- sággal énekel. Egy éven át volt távol a kórustól, épít­kezett, de közben is folyama­tosan érdeklődött a kórus belső élete, munkája és ered­ményei felől. A mindig őszinte, nagy ön­fegyelemmel rendelkező fér­fi nem érzi hiábavaló elfog­laltságnak a kórusban eltöl­tőt másfél évtizedet. Szerin­te a kórus bázisát és fő for­rását a salgótarjáni zeneis­kola egykori és jelenlegi tanárai, az iskola volt nö­vendékei képezik. A tagok sorában megtalálható olyan, egykori zeneiskolai magán­énekes, is, mint Deák Pálma. S olyan kórustag is, aki az énekesi pálya 'nehéz hivatá­sát választva, jelenleg Bu­dapesten tanul: Andó Piros­ka, férje neve után Ködmön Piroska. — Én is Gúthy Éva tanít­ványa voltam — mondja Sólyom József. — Nagyon so­kat köszönhetek neki, vala­mint Péczeli Istvánná zene­tanárnak. Nekik jelentős ré­szük van abban, hogy zenei tanulmányokba kezdtem, ké­pezhettem magam és annak idején elkezdtem az általános műveltséget adó középiskolát, majd — a BM pályával ösz- szefüggő — főiskolát elvé­geztem. Sólyom József időközben felsőfokú politikai iskolai végzettséget is szerzett. Szí­vesen emlékezik a kétéven­kénti szolnoki fellépésekre, melyeknek ragyogó elismerése volt Szolnok város dicsérő ok­levele. Sikerélményekkel te­li eseménysorozatként tart­ja számon a kamarakórusok soproni országos találkozóit, elsősorban azért, mert itt mindig jó szakmai kritikát kapott a kórus, és mert ezek a fellépések már szerkesztett műsor alapján valósultak meg. Döntő állomáshelynek, mérföldkőnek tekinti az 1974- es minősítő koncertet a Ze­neakadémián. A kórus ekkor megkapta az aranykoszorús diplomát- mely már országos minősítési fokozat volt. Eb­ben az időben 20—22 kórus­tag énekelt együtt, évente szerepeltek a rádióban. Ügy érzi, hogy 1984 nya­rán a debreceni XI. nemzet­közi kórusversenyen való részvétel volt a Liszt Ferenc kamarakórus életének ed­digi legkiemelkedőbb ese­ménye. A kórus az elvárha­tó legmagasabb teljesítményt nyújtotta. Ennél többet nem lehet várni egy amatőr kó­rusközösségtől. Ugyanakkor, — szerinte — vannak még tartalékok a kórusban. Le­het még igényesebben dol­gozni. A jövőben több egyéni, gyakorlásra, több szólampró­bára van szükség. Néhány kórustagnak az eddiginél mé­lyebb és biztonságosabb kot­taismeretre kell szert tennie. (Folytatjuk.) Nógrádi Béla A balassagyarmati 2. sz. napköziotthonos óvodában 08 gyermekkel 3 csoportban fog­lalkoznak. Az óvodai nevelési program sze rint — a felvételen — a nagycsoportosokat Vezetik be a matematika rejtelmeibe. — bp — Hát ez HALLATLAN! — Az biz’ a! Hogy így összerakódik babona, babona hátán. .Ritka évjárat, amikor egybeesik péntek tizenhar­madikéval, ráadásnak még hozzájön a Luca napja! Fel­élednek a boszorkák. Hogy vannak-e? Voltak is, meg lesznek is, míg világ a világ. Hogy babonaság bolondság? Huncut mesék ezek, de ük- anyáink, öregapáink a való­ságból merítkeztek, amikor kitanálták a boszorkák elle­ni üzelmeket. Tudatlanság, elmaradott­ság? Hát nem mondjuk, az is hozzájátszott a nép hie­delmeihez. De menjünk át a tollfosztóba, ott majd felele­venítjük a régi szokásokat! Invitáltak imigyen a rimá­éi asszonyok, a Röpülj páva kör tagjai, a vidám, fékötös, lajbis, tarka-cifra sokszok­nyás, szókimondó asszonysá­gok; Holecz Istvánná, Per- cze Istvánná, Percze Ferenc- né, meg a 79 esztendős Vin- cze Feri bácsi, aki a demi- zsont, meg a tangóharmoni­kát is a kezében szorongatta. ☆ Fosztottuk a tollat, csipked­tük a libapihét a krosztoná- ról, ami nem egyéb, mint a toll szára. No, aztán ott mi el nem hangzott! — Nagy boszorka volt a Luca, beleavatkozta magát mindenbe. Ezen a napon nem volt szabad fonni, még a nyers fonalat is eldugták, meg ne lássa a boszorka, mert akkor annyi orsót dobál be a kéményen, hogy a fe­hérnép nem győzi telefonni egész évben. — Nem tudott az a házba olyan könnyen begyünni — fűzte a mesét tovább Percze Lajosné, Bözsi ángyom —, mert oszt akkor seprűt tet­tünk az ajtó sarkába cirok- jával felfelé, meg fokhagymá­val keresztet vetettünk a kapura. Jaj, attól nagyon félt. Hogy mik vannak! — Vót ott még más egyéb is. Luca napján a lányok zse­bet varrtak a kötényre, abba raktak egy szem almát, amit cipeltek tizenkét napon ke­resztül. Karácsony este meg, amikor már megették a gu­bát, az angyalcsíkot, kibon­tották a zsebet, kiültek a ház elé a padra. Harapdosták az almát, hacsak időközben meg nem rohadt. Ha-ha-ha! Olyan nevű legény, aki alma- ekés közben elment a lány előtt, lett a szeretője. Ha szerencséje vót, akkor a férje. ☆ Szállt a dal meg a pihe a tollfosztóban, üresedett a de- mizson, jóízű versek kerültek elő az emlékezés tarsolyából. „Ülj le fiam ide mellém, Faragom a Luca székit, Fejőszék lesz annak neve. Sok legyen a tehén teje. Puhuljon rajta az asszony feneke! Hát ez hallatlan! De mi is volt a Luca szé­ke? December tizenharmadi­kán kezdték azt csinálni és karácsonyig mindennap egy szöget vertek bele. A készí­* ptjSSfjjjji A tollfosztóban Faragom a Luca székit... tője karácsonykor az éjféli misén már az első harangszó előtt a templomban volt szé­kestől. Arra állva leste, mi­kor jön be a boszorka. Aki összetett kézzel, egyenes tar­tással, ájtatoskodva érkezett, az gyanún felül állt, de aki a fejét rángatta, kapkodta magát, összevissza, az le nem mosta magáról, hogy ő a bo­szorka. Merthogy a szarvait óvta, nem akarta, hogy be­akadna valamibe. A Luca- székes iszkolt ki a templom­ból, szórta a mákot útra, kút­ba, gödörbe, mert azt a bo­szorkának mind fel kellett szedni, így nem érhette utol azt, akit kiszemelt. Hogy ma nincsenek boszor­kányok? Dehogy nincsenekl Jönnek, mennek az utcán, forgatják magukat jobbra- ,balra, elcsavarják a legények fejét. Akkor aztán se a fel­felé állított cirokseprű, se a fokhagymás keresztvetés nem mentheti meg az áldozatot. Mert a mai boszorkák any- nyira szépek, tetszetősek, hogy ellenállni nehéz nekik• Ta­lán a férfiember ezt nem is óhajtja. Csak a boszorka be ne gyüj­jön! Aki nem hiszi, járjon utána... Pénteken a salgótar­jáni Urpin sörözőben Luca- bált rendeznek. Lesz ott any- nyi szép boszorka, hogy tán nekik kell seprűvel védekez­ni a támadóik ellen... Hát így élnek tovább kifor­dítva, átformálva régi szoká­saink, babonáink. Így, ilyen köznapi módon. Kiss Mária í mm műsor KOSSUTH RADIO: | S.80: Várjuk őket Jövőre la S.45: Huncutkodó ; »JW: Oj Melódia-lemezeinkből 1.33: Pa»t. megyei óvodások éne- ' kelnek 5.53: Lottósorsolás! M.05: Az emberség gyönyöre lO.lfl: Történelmi operákból 11.00: önarckép színes háttérrel 12.$0: Ki nyer ma — Vácott? 12.45: Hankiss Elemér: Az iro­dalmi mű, mint komplex modell 12.55: Operettkeringőfc 13.20: Kamarazene 14.10: Zenekari muzsika 15.00: Erről beszéltünk .. I 15.30: Hétszfnvirág 16.05: Százszorszép Színházi: A sárkány hét feje 17.03: Hogy Ízlik? 17.34: A magyar népdal hete 19.15: Húszas stúdió 20.15: A magyar népdal hete 21.05: Dokumentumműsor Mező Imréről. (Ism.) 21.32: Földközelben. A Szented Árpád Tsz-ben 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Játéktükör 23.00: Nagy mesterek — világhí­rű előadóművészek 0.10: Himnusz 0.15: Éjfél után . •« PETŐFI RADIO! 8.05: Az Izraelit* felekezet ne­gyedórája 8.20: Fényes Szabolcs zenés Já­tékaiból 8.50: Tíz perc külpolitika. (Ism.) 9.05: Napközben 12.10: Joseph Horowitz: Music Halil Suite 12.20: Édes anyanyelvűnk. (Ism.) 12.25: a magyar népdal hete 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Péntektől péntekig 17.30: ötödik sebesség 18.30: Fiataloknak! 19.40: Közvetítés az FTC— Ű. Dó­zsa bajnoki jégkorong- mérkőzésről 19.50: Egészségünkért! 20.00: Régi nóta. híres nóta 21.05: Senki többet? 22.14: Rockarchívum 23.20: Slágerről slágerre 24.00: Itzhak Perlman Joplin-mfl- reket hegedül, saját átira­tában 0.15: Éjied után ... MISKOLCI STÜDlös 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: Péntek este Észak-Magyarországon. (A tarta­lomból : Mirelit és konzervké- szítmények — Ezüstvasárnap előtt — Körkép a három megyé­ből — Luca-nani tanácsok — Té­li túrák, hét vési programok.) Szerkesztő: Jakab Mária. 18.00: Észak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műaoreiőze- te*. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.55: Tv-torna (ism.) 9.00: iskolatelevízió: Magyar irodalom (ált. isk. alsó tagozat) 9.30: Fizikai kísérletek I. 9.40: Systeme Internationale 9.50: Nerccel bélelt kényszerzubbony (ism.) 10.35: Marc Wilson, a bűvész 11.25: Képújság 15.10: iskolatelevízió: Építészet 15.30: Magyar irodalom (ált. isk. 8. oszt.) 15.50: Beszédművelés 16.15: Hírek 16.25: Postafiók 250. 16 40: Képújság 16.45: Száz híres festmény 16.55: Három nap tv-műsora 17.00: Reklám 17.10: Ablak 18.10: A Hazafias Népfront kongresszusa 19 00: Reklám 19.10: Tv-torna 19 15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Szeszélyes évszakok 21.10: A nevem: Hrotkó Károly 21.20: Nézze meg a emberi (Reklám) 21.35: Cicababák. Olasz fáim. (16 éven felülieknek!) 23.25: Tv-híradó 3. 23.35: Himnusz 2. MŰSOR: 17.45: Képújság 17.50: Emberrablók. XIII/13. rész. Választás (ism.) 18 15: Betegség vagy állapot 19.00: Ablak 19.30: Rajmonda sok alakban 20.00: Vszevolod Visnyevszkij: Optimista tragédia 21.30: Tv-híradó 2. 21.50: Placido Domingo 22.50: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-hír,adó 20.00: A Kalahári-sivatag. 1. rész (ism.) 20.25: Pármai kolostor. 6. rész 21.15: Zavarban a szakács. 12. rész 22.20: A túlélés óra NSZK-film 0.00: Hírek 2. MŰSOR: 19 30: Tv-híradó Fiatalok tévéklubja (ism.) ­21.00: Tapasztalatok, amelyek kö­teleznek 21.30: időszerű esemény 21.56: Időjárás-jelentés 22.00; ez történt 24 óra alatt 22.10: Szívből szívhez. Ünnepi koncert MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Há­romnegyed 6 és 8-tól: Break. Színes, zenés látványos amerikai film. Mesemozi: Vándorlások meséje. — József Attila: 6-tól: A vén gazember. Maeyar film Balassagyarmati Madách: Há­romnegyed 6 es 8-tól: A házibu­li folytatódik. Színes, szdnkironá- záilt francia film. Iskolám őzt: Robinson Crusoe. — Pásztói Mát­ra: Iskolám ozi: Gyermekrablás a Palánk utcában. — Szécsényi Rá­kóczi: Az elveszett frigyláda fosztogatói. (14) Színes amerikai kaliand.film. Iskolamozi: Farkasok és juhok. — Rétcág: Megfejő ember kényes adatra. <1*) Szír es magvar noHPko j krimi. Meternozl: vidám körhinta. — Farancslannjtö: Tsko’amnTí rrn- rí csi’lagok. I—IT. — Érs^kríd- kert: Va^sza. I—TT. H4) szovjet film. — Nagylóc: Nyomás utána! (14) Színes, szinkronizáll olasz fdlmvígjáték. 4 NÖGRÁD - 1985. december 13., péntek w I

Next

/
Oldalképek
Tartalom