Nógrád, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-12 / 291. szám

Válaszol az illetékes Á közös tulajdon megszüntetése Az elmúlt évekbn ingó és ingatlan tárgyaink megszapo­rodtak. Ki úgy jutott hozzá, hogy elhunyt hozzátartozóitól örökölt, ki pedig saját munkájával gyarapította vagyonát. Akinek testvére van, az öröklés során, akinek pedig házas­társa. az az együttélés alatt közös tulajdonra tett szert. A közös tulajdon megszüntetésének legegyszerűbb mód.ia az, amikor a tulajdonostársak megegyeznek. Idejüket, pén­züket kímélő megoldás ez. Ha semmiképp nem jutnak kö­zös nevezőre, csak akkor forduljanak bírósághoz. Hogyan szünteti mes a bíróság, a közös tulajdont? Ha az termé­szeténél fogva eleve megosztható. akkor a természetbeni megosztást alkalmazza. De bármelyik tulajdonostárs magá­hoz válthatja a közös tulajdont. Ha az előbbi módokon nem lehet megszüntetni a közös tulajdont, akkor a tárgy vagy tárgyak értékesítésére kell sort keríteni. Fontos sza­bály az, hogy a bíróság nem választhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik. Mi a helyzet az ingatlan közös tulajdonának megszün­tetésénél? Tegyük fel, hogy adott egy több szobás ház, amit a volt házastársak megosztva tudnának használni, kü­lön lakrészek leválasztásával. Ilyenkor az a feltétel, hogy az építésügyi hatóság (tanács vb építési osztálya) jogerős határozattal engedélyezze az ingatlan két új önálló ingatlan­ra való megosztását. Ha az ingatlanok kialakítása során valamelyik tulajdo- nostárs nagyobb, illetve értékesebb ingatlanrészhez jut. mint ami tulajdoni hányada szerint megilletné, természetesen az értékkülönbözetet pénzben meg kell térítenie. Amikor az egyik tulajdonostárs a másik tulajdoni hánya­dát ellenérték fejében megszerzi — a következők az irány­adók: Először is a bíróság azt vizsgálja, hogy a megváltás­hoz szükséges anyagiakkal rendelkezik-e. Ha a közös tu­lajdon megszüntetését kérő tulajdonostárs ezt nem tudja igazolni, a keresetét a bíróság elutasítja. Speciális eset az, amikor a közös tulajdonú ingatlanban az egyik fél benne lakik, és neki nagyon megfelel ez a helvzet. Semmit nem tesz annak érdekében, hogy a másik is valami módon hoz­zájusson a tulajdoni részéhez. Ilyenkor a bíróság őt köte­lezheti a magához váltásra, feltéye, hogy anyagi helyzete erre módot ad. Ha az előbbi módokon nem sikerül dűlőre jutni a vagyon­megosztásban, akkor következik az árverés, bírósági végre­hajtó közreműködésével. A magához váltás és az árverés esetén fokozottan szá­mít, hogy valamelyik, tulajdonostárs benne lakik-e az in­gatlanban vagy sem. A bentlakás értékcsökkentő tényező. Az irányelv az, hogy az értékcsökkentő körülményt a bent­lakó tulajdonostársnak kell viselnie: Ez alól azonban van számos kivétel is. Például, ha a testvérek tulajdonközössé­gének megszüntetésére kerül sor, figyelembe kell venni, hogy a bentlakó hosszú évekig tartotta idős, beteg szüleit, míg a másik testvér (vagy testvérek) semmivel sem járul­tak ehhez hozzá. Ugyanúgy meg kell vizsgálni a házas­társak esetében a lakáshasználattal kapcsolatos egvéb ren­delkezéseket, mert azok is eltérést engedhetnek a főszabály alól. Dr. Kertész Éva Áfész-nyugdíjasok találkozója A Salgótarján és Vidé­ke Afész gazdasági és szak- szervezeti vezetése novem­ber végén tartotta az éven­ként hagyományossá vált nyugdíjas-találkozót. A Rákóczi úti szövetkezeti székház nagytermében kö­zel száz nyugdíjas gyűlt össze. Igazi baráti találko­zó volt ez: terített asztal várta a munkában megfá­radt, de még jó kedélyű asz- szonyokat, férfiakat. Szám- szerint az asszonysereg volt túlsúlyban, hiszen ez az ak­tív dolgozók esetében is így van. A megjelent nyugdíjaso­kat Vincze József, az áfész igazgatóságának elnöke kö­szöntötte baráti szavakkal. Ezt követően Ugaros László, személyzeti vezető tartott rövid megemlékezést. Beszédéből kitűnt, hogy a szövetkezetnél a nyugdíjasok köre az elmúlt egy évben tovább bővült, 10 dolgozó ment nyugállományba. Az aktív dolgozók létszámára vetítve a nyugdíjasok ará­nya 17 százalék. Ez az arány az országos átlagnál alacso­nyabb A szövetkezet szociálpoli­tikai tervében egyik fő he­lyet foglalja el a nyugdíja­sokról való erkölcsi és anya­gi gondoskodás. A rászoruló, alacsony nyugdíjban része­sülők számára a szövetkeze­ti bizottság segélyt folyósít. A nyugdíjasok az aktív dol­gozókkal egyenrangúan ré­szesülnek kedvezményes üdültetésben, tetszés szerint, vagy a tiszaföldvári szövet­kezeti üdülőben, vagy SZOT- üdiilőben, vagy SZÖVOSZ- üdülőben, vagy pedig Cseh­szlovákiában. Látkvban, a fii- leki gyárral kötött esere- üdü'tetésben. ^ nyugdíjasok egyéb . kedvezményes meg­mozdulásoknál is ott vannak, mint a különböző kirándulá­sokon. A nyár folyamán pél­Teljesobb kép a népfront munkáról Szemelvények a megyei értekezlet írásbeli hozzászólásaiból Nagy aktivitás jellemezte a népfront VIII. kongresszusát előkészítő megyei értekezle­tet. Mint tudósítottunk róla az ötévi • munkát értékelő beszámolóhoz tizenhatan szól­tak hozzá. Sokan idő hiányá­ban nem mondhatták el véle­ményüket, javaslataikat, ezért a megyei népfrontértekezle­tet követően csaknem egy .tu­catnyian írásban juttatták el hozzászólásukat a Hazafias Népfront Nógrád Megyei Bi­zottságához- Ezekből adunk most összefoglalót, hogy tel­jesebb legyen a népfrontmun­káról kialakított kép. Szakai Jenő, a balassagyar­mati városi népfrontbizottság titkára: — Az elmúlt években la­kótelepek sora alakult ki, ah­hoz azonban, hogy valóban közösségek jöjjenek létre, a városi és városkörzeti« nép- frontbizoitságoknak is felada­tot kellett vállalni- Sokrétű, társadalmi igényt elégítettünk ki azzal hogy e munkának szervezeti keretet is adtunk, amikor 1983 szeptemberében megalakítottuk a városszépí­tő egyesületet. Az eltelt . két év bizonyította életképességét, szükségességét. Bizalomerősítés Utalt az előforduló gondok­ra és ezzel kapcsolatban az emberi érzékenységre. — Még inkább meghatáro­zó. hogy aprónak tűnő gond­jaival hová fordulhat a la­kosság. Ha a népfront az a fórum. amely teret és for­mát ad ezeknek, sőt tevékeny kerete a megoldás keresésé­nek is. akkor töltheti be iga­zán szerepét. Ha kell, közve­títő, ha szükséges, bizalom- erősítő, de épp így a közös cselekvésnek is kerete a moz­galom. Kőszegi László nyugállomá­nyú hivatásos tiszt a felada­tok végrehajtásában a terve­zés fontosságát húzta alá, fel­hívta a figyelmet a népfront­aktivisták megbecsülésére. A politikai tömegmunkáról pe­dig megjegyezte: — Azt tapasztaltuk. hogy mindig eredményesebb volt a munkánk, ha a körzeti párt­vezetőséggel, a tanácstagok­kal, a nőklubbal, a TIT-tel, s újabban a Vöröskereszttel összehangolva dolgoztunk. Az írásban beadott hozzá­szólás további részében ele­mezte a testvérkap tsolatok alakulását és jelentőségét, fel­hívta a figyelmet az idősek­ről való gondoskodásra, vala­mint a hazafias és honvédel­mi nevelés fontosságára. Németh Péterné, a fogyasz­tók megyei tanácsának elnö­ke egy újszerű népfrontos munka mérlegét vonta meg, amikor beszámolt a megala­kulástól végzett tevékenység­ről­Érdekvédelem — A fogyasztók megyei 'tanácsa megteremtette an­nak lehetőségét, hogy vala­mennyi település és vala­mennyi réteg információval szolgáljon a fogyasztói, ér­dekvédelem gondjairól, aktu­ális feladatairól. Több feszültséget hordozó ellátási szolgáltatási kérdés­sel is foglalkozott a tanács, az értékelés szerint pedig a gaz­dálkodó szervek és a hatósá­gok is egyre jobban támasz­kodnak a fogyasztók vélemé­nyére- Németh Péterné meg­köszönte azt a munkát is, amivel a népfront segítette a megyei népi ellenőrzési bi­zottságot. Mint összegezte: „A népfrontbizottságok a lakos­ság véleményének összegyűjté­sével jól segítették a vizsgá­latoknál a reálisabb helyzet- megítélést, a feladatok meg­határozását­Dehény Zoltán, a megyei népfrontértekezlet salgótarjáni résztvevője dinamikusan fej­lődőnek minősítette a környe­zetvédelmi tevékenységet, majd indítványozta: — Nagyon hasznos, és elő­re viszi a mozgalmat, ha a körzeti, községi népfrontbi­zottságok -a környezetvédelmi programok kialakításakor fel­veszik a kapcsolatot a terüle­tükön működő tanintézetekkel. A család szerepe A termelőmunka és a kör­nyezetvédelem érdekei hosszú távon azonosak. A hozzászó­lás az indoklás után így foly­tatódott. ..A környezetvédelem problémáját egyedül állam- igazgatási, törvényhozási esz­közökkel megoldani nerrf le­het, A társadalom egyetérté­sének megnyerésére is szük­ség van.” Remenár Jánosné, Bátony- terenye küldötte, a mozga­lom széles körű tevékenysé­géből többek között kiemel­te: „A népfront fontosságá­nak megfelelően foglalkozik a családdal, támogatja a szülői munkaközösségeket. ”A csalá­di nevelés fontosságát hang­súlyozva pedig megállapította: „Felgyorsult világunkban, a bonyolultabb gazdasági Vi­szonyok között a család sze­repe még nagyobb. A hozzá­szóló megrázó példákkal iga­zolta: „nem elég a dráglf já­ték, s minden földi jó. ha nincs idő a meghitt együtt- lélre.” Trizna Jánosné KISOSZ- titkár a magánkereskedők számának növekedéséről, az el’átásban betöltött szerepük­ről írt hozzászólásában- A kistelepülések ellátását em­lítve megállapította: ezeken a helyeken kellő támogatás szükséges a helyi vezetőktől a létrehozandó boltok élet­képessegéhez. Fekete András, Nemti nép­frontbizottságának elnöke a kis nyugdíjasok helyzetére hívta fel a figyelmet. majd a falu népességmegtartó ké­pességének fontosságát emlí­tette. A közérzetet jelentősen befolyásoló közlekedési gon­dokat is szóvá tette, mielőb­bi változást sürgetve- Hozzá­szólását ezzel fejezte be: na­gyobb hangsúlyt kell fektetni a fiatal nemzedék közéietiség- re való nevelésére. Méhes András, a megyei KISZ-bizottság titkára a KISZ kongresszusát megelőző ké­szülődésről, a mozgalmi mun­ka politikai jellegének erősí­téséről adott tájékoztatást. — A kéréseink közül ki­emelem. hogy törekedjünk szorosabb együttműködésre annak érdekében, hogy a fia­talok lakóhelyükön érdemi szerephez jussanak a helyi politikai viszonyok, a környe­zeti kultúra és az emberi kapcsolatok formálásában. ☆ Az írásban beadott hozzá­szólásokat, a megfogalmazott javaslatokat a Hazafias Nép­front megyei bizottsága épp­úgy felhasználja a következő feladatok kialakításánál, mint azokat, amelyek a népfrontér­tekezleten hangzottak el. —k— „Ws ka! is hal* Az elmúlt héten 20 wattos fénycsöveket akar­tam vásárolni. Először a Lak- berendezési Aruházat keres­tem fel, ahol udvariasan a tudtomra adták, hogy semmi­féle fénvcső néni kapható. Ja­vasolták: menjek ki Károly- aknára a VILLÉRT-lerakat- hoz, mert ott van fénycső. Mivel nem akartam odautazni elmentem a Centrum Áru­házba, hátha ott több szeren­csém lesz. Ott sem volt. Azt mondták nézzek be az Ezer­mesterboltba. Mondanom sem kell hiába mentem, de udvarias tanácsot kaptam: nézzem meg az Arany János úti barkácsboltban. Érde­mes volt a negyedik helyre mennem végre, megkaptam a 20 wattos fénycsöveket! Mondhatják ezek után, hogy akkor most mi a gondom? —, ha végül is sikerült hozzá­jutnom ahhoz amit akartam. Csupán az, - hogy olyan nagy és széles választékú villamos- szaküzletben mint a „Lakbér”, vagy a Centrum Áruházak nem rendelkeznek fénycső­készlettel, amikor helyben van a beszerzési forrás, a VILLÉRT helyi lerakata. A hiányt még a készletgazdál­kodás nehéz helyzete sem ma­gyarázza, hiszen akár naponta egészíthetnék ki fénycső­készleteiket a helyi forrásból! Igaz, nem nagy értékrendről Van szó, hisz az általam meg­vásárolt fénycsövek ára alig haladta meg a negyven forin­tot. De. mint a jó kereskedő is mondja „Kis hal is hal”. Ezért is helyes lenne jobban odafigyelni az apróbb cikkek értékesítésére is! M. Laios Salgótarján Pásztón a kollégium szabad idős kultűrfoglalkozásainak egyik programja a zenehall­gatás, a városi könyvtárban. Nagy Péterné vezetésével havonta egy alkalommal ismer­kednek a komoly zenével a zenebarátkor tagjai. — bp' — Műszaki hiba okozta a késést Lapunk november 14-i számában „Ismét a MÁV” c. írás nyomán a MÁV Miskolci Igazgatósága az alábbi tájékoztatást adta: — November 8-án olyan műszaki hiba fordult elő Nagyút és Ludas állomások között, ami miatt a vonat- forgalom a hiba elhárí­tásáig szünetelt. A hiba kijavításának idejét körül­belül egy órában állapí­tották meg, ezért úgy dön­töttek a forgalmat irányító szakemberek, hogy a hat­vani gyorsvonat megvárja az Eger állomásról érkező gyorsvonatot, és azzal egyesítve közlekedik. A hiba elhárítása közben ál­lapítottak meg olyan to­vábbi hiányosságokat, ame­lyek a munkálatokat meg- hosszabították, és így azok végeredményben két órát vettek igénybe. A késés miatt menetdíj- visszatérítésre nincs mód. Az utasoknak hasonló esetben több választási lehetősége van. Igv: le­mondhatnak az utazásról és a le nem utazott út vi- feldíját a MÄV visszaté­ríti. Magasabb szolgálta­tást — kocsiosztályt, vo­natnemet vehetnek igény­be —, stb. Gál Sándor igazgatóhelyettes Válasz a válaszra Enyhén szólva furcsának találjuk a MÁV Miskolci Igazgatóságának fenti vá­laszát. Mert, azt még meg­értjük — kénytelenek va­gyunk megérteni! —, hogy a kérdéses helyen és idő­ben műszaki hiba történt. Ilyesmi sajnos, a mi vona­lainkon bizony előfordul, méghozzá nem is olyan rit­kán. A MÁV igazgatóhelyette­sének javaslata viszont el­gondolkodtató. Ezek sze­rint az utas választhat: 1. Mondjon le a további utazásról; 2. Vegyen igénybe ma­gasabb kocsiosztályt, il­letve vonatnemet. Aligha gondolhatják ezt komolyan az illetékesek, hiszen már úton lévőknek javasolni, hogy álljanak el utazási szándékuktól — képtelenség. Arról nem is beszélve, hogy aki mifé­lénk vonatra száll, ezt többnyire nem kéjutazási szándékból, hanem vala­miyen fontos intéznivaló miatt teszi. Nem szép tehát a MÁV-tól, ha fél útról ha­zatanácsolja szegényt... Ami pedig a magasabb kocsiosztály, illetve vonat­nem igénybevételének ja­vaslatát illeti — ez már több mint bosszantó. Eny­hén szólva furcsa lenne ugyanis, ha a várakozásra ítélt szerelvény kocsijai közül csak a 2. osztályúak vesztegelnének tétlenül, az 1. osztály viszont nyűgöd-' tan folytatná útját célja felé. Az efféle válasz legalább olyan rossz tréfának tűnik, mint a sorompókkal való, gyakran teljesen öncélúnak tűnő „csiki-csuki” játék, vagy az olvasónk által pa­naszolt kétórás várakozta­tás. (ku-ti) t dául még a szegedi szabadté­ri ünnepi játékokon is részt vettek. A nyugdíjasok tájékozód­hattak a szövetkezet jelenle­gi gazdasági helyzetéről . is. Megtudhatták, hogy a tagsá­gi kapcsolat elég erős a szö­vetkezetnél, hiszen ez évben közel 10 millió forint cél­részjeggyel sietett a tagság a szövetkezet beruházásának megsegítésére. Ennek ered­ményeképpen olyan új üzle­tek kerültek megnyitásra, mint a salgótarjáni Skála­divat, Delikátesz, a Besz- terce-telepi ABC és Urpin söröző. Nagy súlyt kapott az utóbbi években a kistelepü­lések boltjainak rekonstruk­ciója is. amelyhez a SZÖVOSZ is nyújtott anyagi támoga­tást. A szövetkezet a munkában mindig számított a munka­képes nyugdíjasok részvéte­lére is. Az ez évi munkát nem lehetett volna zavarta­lanul elvégezni. segítségük nélkül. Az előadó ezúton mondott köszönetét idős Ná­dor Istvánnak és feleségének, akik a vásárcsarnoki ter­ményboltban. Várszegi Jó- zsefnének. aki a kishartyáni élelmiszerboltban, idős Dé­nes Józsefnénak, aki a karancslapu.itői TÜZÉP-te- lepen. idős Ben kő Jánosnénak és Márkus Daszlónénak. akik a salgótarjáni sósrúdüzem- ben, Gyurcsik Istvánnénak, aki a Csokonai úti büfében, Detván Alajosnak, aki a 8. sz. ÁBC-ben. és Handó Fe­rencnek, aki a számviteli munkában nyújtott segítséget. Az előadó ezúton is buz­dította a munkaképes nyug­díjasokat. hogy a jövőben is működienek közre a keres­kedelmi munkában. hisz’ nagy gyakorlati tapasztala­tukkal a fiatal kereskedelmi dolgozóknak is nagy segít­séget nyújthatnak. Dudás Pál

Next

/
Oldalképek
Tartalom