Nógrád, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-11 / 290. szám

Hí’tizede talán, amikor va­laki a mindennapok csendes hősének titulálta őt. Es mi­lyen találón. Most is illik rá. Ez a csendes, halk szavú em­ber a városunk történelmé­nek egyik alakítója. Amikor Pálfalván a régi bányatele­pen megkérdezi az ember, hogy ismerik-e Molnár Jánost, a legkisebb gyerektől a leg. idősebb emberig válaszolják: igen. Ebben a rövid bizonyító szócskában azonban benne van a tisztelet, a megbecsü­lés is. Mert ez a mindennapok csendes hőse, jól benne a korban, még mindig fárad­hatatlan, ha embertársairól van szó. Párttitkár a bánya­telepen, hatvanöt idős párt­taggal maga mögött. De olyan párttagokkal, akik talán a mozgalommal születtek, akik ma is életük alkonyán, ha bármi történik, elsőnek a párthoz fordulnak. Ezeknek az embereknek a titkára Mol­nár János. Most is örömmel a hangjában mondja, hogy öregek napját rendeztek a népfronttal közösen és a 95 éves asszony táncolni kérte fel. Valamikor régen, negyven esztendeje, Molnár János már ott élt a bányatelepen. Ipolyság környékéről érkezett, 9 lÉnpoL. hogy egész életére oda kösse magát a munkásokhoz. Aztán, amikor a háború ellen tűn. tetve bujdostak a József-lej- tősön, az erdőkben biztatva mindenkit^ emberséges világ megszületését hirdetve, kö­vetkezett el álmaik megvaló­sulása Molnár Jánosnak ott, amikor kijött a bányából és megállóit az első felszabadító katona. Soblianszky Stefan előtt. Ott kezdődött a közéleti szereplése, amely a mai na­pig tart fáradhatatlanul. In­tézett valaha nagy országos és megyei dolgokat, mert ki­emelték a rendhez való hű­ségéért. Most idős korára is kilincsel a segélyre szorulók érdekében. Szalad, ha valaki orvosi segítségre szorul. Min_ dig megy, mindig cselekszik, de mindig mások érdekében. Maga is rászorulna a se­gítségre, mert szerény nyug­diját ott, a bányagépgyárban, ahonnan indult, egészíti ki. mint portás. Éjjel is, meg nappal is tart szolgálatot. És emellett látja el párttitkári kötelezettségét, pontosan, kö­rültekintően. Odahaza, lakása egyik zugában, kicsi kis asz­talkája, azon rendben a párt­iratok, könyvek, újságok. Azt mondta, hogy mindenre szük­sége van a tájékozottsága ér­dekében. Magyarázatként, hoz­záfűzte: — Mert, az emberek, ha idősek is, tudni szeretnének mindenről és gyakran álta­lam ... Nem mondta tovább, nehogy dicsekvésnek tűnjön, amit mondott. Molnár Jánosnak azonban nem kell ettől félnie. Mindent, amit tesz úgy teszi, hogy a célt, nem pedig az ő tetteit lássák. És ezt termé­szetes cselekedettel. Most, amikor megint arra a napra emlékszik a város, amelyen elcsendesült a háború és béke következett, ott a telepi pártalapszervezetben ők is ünnepelnek: az elkövetke­zett élet győzelmeit, sikereit. Amiért talán ők tettek legtöb­bet. hiszen erejük teljében éltek és dolgoztak. Ünnepelnek, de nem feled­ve még ma sem, hogy az ün­nepeket a dolgos hétköznapok hozzák el, amelynek akár a titkárjuk, csendes hősei ma. radnak, ők mindörökké. Jó is lenne, ha sok ilyen Molnár Jánosunk belső fűztől hajtva, fáradozna közügyeinkért. Bobál Gyula Ki lehet próbálni! Recept, a sikeres nyelvoktatáshoz Ahány nyelvet tud valaki, annyi ember! — tartja a köz- modás. Magyarországon min- di« iskola foglalkozik idegen- nyelv-oktatással, ezenkívül a Tudományos Ismeretterjesz­tő Társulat és a külön erre a célra specializálódott taninté­zetek. Ennek ellenére, mi ma­gyarok „híresek” vagyunk ar­ról, hogy kevés nyelvet beszé­lünk és azt is gyengén. Ritka a jó eredménnyel büszkélkedő iskola. A salgótarjáni Gaga­rin Általános Iskola azonban azon kevesek közé tartozik, ahol jó angol, illetve orosz nyelvtudással borsát ják út­jukra nyolcadikból a tagoza­tos diákokat. — Iskolánkban tizenegy év­vel ezelőtt vezettük be az orosz mellé az angol nyelv ta­nítását. A gyerekek kilenc­éves koruktól kezdve. azaz harmadiktól veszik fel tan­tárgyaik közé az angolt — mondta Tordi Ilona, a Gaga­rin Általános Iskola fiatal pe­dagógusa­— Hogyan döntik azt el, hogy ki járhasson tagozatos osztályba ? — Van felvételi és meghall­gatjuk a tanító nénik' vélemé­nyét is. Elsősorban az dönt, hogy a gyerek szeretne-e járni. Még mindig gyakori a szülői erőltetés, ha ilyen tanulót is felveszünk —, ami előfordul — általában hamar beleun, nincs sikerélménye, utána pedig szinte végigkínlódja az ango­los éveket­Beszélgetésünk színhelye a napközis ebédlő volt, ahol négy hetedikes kislánynak tar­tott különórát a tanárnő. — Szükség van pluszórák­ra, az eredetiek mellé? — Akikkel most együttdol­gozom, ők kérték, foglalkoz­zam velük tanítás után is. El­sősorban játszunk, énekelünk, természetesen angolul. Itt lát­szik meg, hogy mennyire sze­retik a gyerekek ezt a nyelvet, hiszen egy ciklusban kilenc­szer találkozunk, ami annyit jelent, hogy majdnem minden­nap. — Nem korai kilencéves korban egy idegen nyelv okta­tása? — Nem — vágta rá azonnal — minél hamarabb kezdik valakinél, annál jobb! A gye­rekeknek, különösen, ha kicsik, igen jó a memóriájuk. Szerin­tem a leghelyesebb az lenne, ha már az óvodákban rendsze­resen tanítanának nyelveket. Ügy tudom. Salgótarjánban már történtek erre sikeres kí­sérletek. Dallal, játékkal lehet a leghamarabb eredményeket elérni a kicsinyeknél. A gye­rekek tanulékonyságával sze­retnék elmondani még egy ér­dekes kis történetet- A testvé- remék Libanonban élnek, a sógorom ugyanis külkereske­dő- A kisebbik gyerekük há­roméves- Esténként videón nézte a meséket, angol nyel­ven Kérdezgetett olykor-oly­kor, hogy ez mit jelent, azt, hogy mondják és három hó­napos kintlétük után megszó­lalt angolul is­— Azt mondják, nehéz rá receptet ajánlani, ön szerint mi a jó nyelvoktatás titka? — összetett dolog. Nem il­lik ugyan ilyet mondani, de nagyrészt függ a pedagógus személyétől. Ha sikerül magát elfogadtatnia, megszerettetnie, sokkal könnyebben mehet a munka. Fontos, hogy egyszerre ne legyenek túl sokan egy csoportban. Kellenének - jó könyvek, azért mondom így: kellenének, mert a mostaniak nagy része öreg és elavult. Nem szeretem a gyerekek tudását jegyekbe foglalni, bár erről nem akarok sokat beszélni, nehogy úgy tűnjék: meg aka­rom reformálni az oktatást. Ezért kedvelem jobban a TIT-en belüli tanítást, ahová a nyelvért magáért jönnek el. Szükség van sok játékra, el­sősorban szerepjátszásra, amit örömmel csinálnak a gyere­kek és a beszédkészségüket is javítja. Jó lenne, ha minden­kinek volna személyes élmé­nye arról, hogy milyen nagy­szerű dolog egy világnyelv is­merete. Vankó Magdolna lövő óv a sportnapoké Kiemelkedő érdeklődés egyes akciókban A szabad szombatok beve­zetésével némiképp nőtt az egyén szabadon beosztható ideje, ezen belül azonban — a tévénézés kivételével — kissé csökkent a kulturális tevé­kenységre és társas életre, va­lamint az aktív sportra, test­edzésre. a szabad levegőn való mozgásra fordított idő. Mennyi a szabad idő? Igen kevés- Ezt bizonyítja, ha megvizsgáljuk, hogyan is alakul egy átlag magyar em­ber egy napja. A férfiak 8 óra 45 percet, a nők 9 óra 30 percet munkatevékenységre, 8—9 órát pihenésre, másfél órát tévénézésre fordítanak. Marad tehát három-öt óra sza­badon beosztható idő, melyből 15—20 percet szánnak egész­ségük aktív védelmére, sporto­lásra. Ezek a számok nem túl biz­tatóak és a belátható jövőben nem is számíthatunk a mun­kacentrikus életforma mérsék­lődésére, sőt az előjelek an­nak további kiszélesedését mu­tatják. Felvethető a kérdés: meddig? Addig amíg egészsé­günk, fizikai állapotunk alkal­massá tesz bennünket a mun­kavégzésre. De nem hagyható figyelmen kívül, hogy sok más tényező mellett egészségkultú­ránk megőrzésének legfonto­sabb alapeleme a szabad idő rendszeres, tervszerű, aktív kitöltése. jellegű sportnapok (téli, 2000 —3000 fő) iránt. Kisebb előrelépés könyvel­hető el a nyitottpálva-akció és az öntevékeny turizmus te­rén- Nagy az érdeklődés az úszás, a síelés, az önvédelmi sportágak, a gyermektorna iránt. A szabadidő-sportban azon­ban átütő fejlődés nem vár­ható. Csak fokozatos, követke­zetes egészségnevelő munkával javítható a közszemlélet bizo­nyos közömbössége. Ezért is örvendetes, hogy Salgótarján­ban a szabadidős-eseményeken résztvevők több mint három­negyede 20 év alatti. Ők je­lentik a tevékenység utánpót­lását és egyben jövőnk mun­kaképes, egészséges utánpót­lását is. 1986 — országos sportnapok éve A szabadidős-sport anyagi háttere sokrétű, a pénzügyi fe­dezete csak az ez irányú együttműködésre hivatott vál­lalatok, intézmények, társadal­mi, tömegszervezetek és a sportolni vágyók anyagi össze­fogásával biztosítható. Az ál­talános előrelépés egyik fontos záloga emellett az lehetne, ha egyértelműen meghatározott pénzügyi alapokkal rendelkez­nének az illetékes sportszerve­ző szervezetek. A jövőben tá­mogatni kell minden öntevé­keny/ önfinanszírozó tanfol-a* mot, akciói, lehetőséget adva minden mozogni vágyó ember­nek, egészsége megóvására­1986 — az országom sport­napok éve- A hagyományos események, versenyek mellett ennek jegyében lesznek új programok is. A városi sport­felügyelőség kiemelten kezeli a Munka és művelődés mozga­lom „Együtt a családdal”, és az ehhez kapcsolódó „Talpon Tarján” sportprogramjait, to­vábbá a tanulóifjúság szün­idei szabad idejének célszerű kihasználását szolgáló ESZ­ES—EN (szünidei sportna­pok) nyári sorozatát. A célok megvalósítására, a szűkülő pénzügyi források ha­tékony felhasználására egyet­len megoldás a széles körű összefogás. Együtt kell gondol­kodni, és ami a legfőbb, együtt kell cselekedni- Csak így lehet megfelelni annak a bizalom­nak, amely elvárja tőlünk sa­ját magunk és mások egészsé­gének védelmét. Verseny- és tömegsport az általános iskolákban Városunkban is fokozott fi­gyelem kíséri a szabadidős-te­vékenység fontosságát. Több jó. sikeres, vagy sikertelen próbálkozás mutatja, hogy egy­re többen ismerik fel az aktív pihenés fontosságát életükben. Salgótarján minden lakójára évente alig több mint öt sport- eseményen való cselekvő rész­vétel jut- Ez az arány közelít az országos átlaghoz­Sikeres programok Szervezett - és folyamatos programok biztosításával las­sú, de egyenletes fejlődés ta­pasztalható a résztvevők szá­mában és a foglalkoztatás mi­nőségében. Kedvezőek a ta­pasztalatok az utóbbi időben a futóversenyekv/íeljesítmény- próbák, tömegsportbajnoksá­gok és a lakótelepi sporttevé­kenység területén. Kiemelkedő érdeklődést mutatott városunk lakossága a kispályás városi bajnokság (fordulónként 800— 1000 résztvevő és ugyanennyi néző), a felszabadulási utcai futóverseny (3008 induló), Pa­lóc 4-j—1 és olimpiai ötpróba akció (próbánkértt változóan 200—1000 induló) és a lakóte­lepi kulturális és sportnapok (Beszterce-telep 1000 fő), idény­Az elmúlt tanévben a vá­ros általános iskoláiban a verseny- és tömegsport to­vábbfejlesztésére és. ösztön­zésére pontozási rendszert ve­zettek be. Talán ennek ha­tására is örvendetes előrelé­pés volt tapasztalható a váro­si sporteseményekre való mozgósítás. Tovább növeke­dett a tebetségkutató akció­kon, versenyeken és a szak­szövetségi verserfyeken indu­ló tanulók száma. Előrelépés szükséges azonban az isko­lák közötti páros és hármas versenyek kiírásában és ren­dezésében. A pontozási versenyben kü- lön-külön értékelték a nagy­iskolák és a kisiskolák tel­jesítményeit. Az önértékelő lapok és a versenyeredmény­jegyzékek szerint az értékelő­bizottság az alábbi sorrendet állapította meg. A nagyiskolák kategóriá­jában első: a Petőfi Sándor Általános Iskola, második: a Lovász József Általános Is­kola. harmadik: a Petőfalvi Lajos Általános Iskola. A kisiskolák kategóriájá­ban az első helyet a Szalvai Mihály Általános Iskola, a második helyet a Somoskő­újfalui Általános Iskola, a harmadik helyet a Csizmadia Üti Általános Iskola szerez­te meg. Az iskolák javaslata alap­ján történt a „Jó tanuló —■ jő sportoló” verseny értéke­lése. amelynek sorrendjét az alábbiak szerint állapították meg. Leányoknál: Első: — Tóth Klára (Petőfi iskola), síző, többszörös úttörő-oljmpiai és magyar bajnok, jó /rendű ta­nuló: Második: Voda Tímea (Petőfalvi iskola) atléta, sok­oldalú, sportoló, jeles tanuló; Harmadik: Csábi Erika (Petőfi iskola) atléta, orszá­gos úttörő-olimpiai csapat­tag, jeles tanuló. Fiúknál: Első: Balázs Dé­nes (Petőfi iskola), atléta és síző, többszörös országos baj­nok, jeles tanuló; Második: Sándor Norbert (Petőfalvi iskola) labdarúgó, a serdülő országos váloga­tott keret tagja, jeles tanuló; Harmadik: Végh György (Lovász J. iskola) atléta, ösz- szetett megyei bajnok, jeles tanuló. redmenyesen munkálkodtak , \ ti város munkásöreinelk életéből — Több mint negyedszázad telt el azóta, hogy magamra öltöttem a munkásői’ök acél­kék , egyenruháját. A kohásza­ti üzemekben nagyon sok ba_ rátom vállalta a munkáshata­lom önkéntes védelmét/ ma­gam is csatlakoztam hozzá­juk. Jól érzem magam kö­zöttük. A kollektíva összeko- vácsolódott és sokat tanulunk egymástól. Ügy is fogalmaz, hatnék, hogy a nevelésem egy részét ők végezték el. A szakmai szeretetük, életük példamutató. Szívemhez, eszemhez legközelebb álló testület a munkásőrség — hall­ja önmagáról Dicse András, a salgótarjáni munkásőregység híradó szolgálatvezetője. a kohászati üzemek, karbantar­tó üzemvezetője. — Negyvenöt éves vagyok, meós-tevéikenységet végzek a város autójavító kisvállala fánál. Már túlvagyok a kikép­zésen, s az ünnepi egységgyű­lésen teszek esküt a munkásőri szolgálat teljesítésére. A fesy verszeretet, a szocializmus vív­mányainak védelme hív erre az igen megtisztelő feladatra. Két lányom van. az ő iövőiíik. népünk védelme, békéjének biztosítása van letéve a ke­zünkbe — summázza így vé Seményét Tariáni János elő­képzés munkásőr. — Már lezajlottak városunk­ban is az alegységek éves értékelő gyűlései, az üzemi párt-végrehajtóbizottságok ér­tékelték a munkásőrök tevé­kenységét. Megállapították, hogy a munkásőrök a terme­lés példamutatói, a kommu. nista ember formálói — fog­lalja össze a végrehajtó bi­zottsági üléseken elhangzotta, kát Godo János, a Vörös Csil­lag Érdemrenddel kitüntetett és a Kun Béla nevét viselő salgótarjáni munkásőregység parancsnoka. így foglalt állást a salgó­tarjáni városi pártbizottság végrehajtó bizottsága is, ami­kor a munkásőregység idei és az elmúlt öt év eredményeit értékelte. Godó János pa­rancsnok jelentette ki: — A végrehajtó bizottság megállapítása szerint az állo­mány erkölcsi, politikai álla­pota szilárd, eredményesen munkálkodhatott a párt XII. kongresszus határozatának végrehajtásán, valamint meg. felelő politikai érettséggel ké­szült a XIII. kongresszusra, hazánk felszabadulásának 40. évfordulójára, a tanácsi vá_ lasztásokra. A pártszervek és -szervezetek politikai eszkö zökkel, a pártirányítás elvei­nek következetes érvényest tésével segítették a munkás­őri pártmegbízatás feladatai­nak megoldását. Néhány számadatot is se. gítségül kellett hívni arra, hogy bemutassuk a város munkásőreinek tevékenysé­gét. Az állomány 80,1 százalé­ka párttag, a folyamatban le vő párttagfelvételekkel az arány év végére várhatóan eléri a 80,7 százalékot. A há­rom generáció együttes jelen léte kedvező. Az állomány 7,5 százaléka alapító tag, s még va­lamit: a nők aránya 3,5 szá­zalékra növekedett. Ebben az évben az állomány cserélődés! üteme reális, megfelél mind a politikai, mind az egység szolgálati követelményeinek A munkásőrjelöltek 66 szá­zaléka pártonkívüli. jelentős a 35 év alattiak aránya, növe­kedett. a nők száma, s ami je­lentős 20.4 százalékuk széllé, mi dolgozó. A szervezésről, kiképzésről egység állományában a nép, a szocialista haza, a párt ügye iránti hűség, áldozatkészség. Növekedett szakismeretünk a szolgálati és harci feladatok végrehajtásában. Jól szolgálja az összehangolt politikai nevelő munkát, hogy a munkásőrök 80—82 százalé­ka a munkahelyen rendszeres politikai oktatásban vesz részt. Nyitottabbá tették a munkás- őri tevékenységet is. Május 1 én például a tűzhelygyárban a munkásőrök a gyár dolgozói­nak. családtagjaiknak tar-, tottak bemutatót. Az egység “hagyományaiból a kohászati üzemek munkásőrei a művelő' dési központban kiállítást ren­deztek szeptemberben, ahol fénykéneken, dokumentumok és kiadványok segítségével beoillant.hattak a látogatók a munkásörök nehéz, de szép munkájába. És ott vannak a munkásőrök a szocialista bri­gádmozgalomban. A tömeg­szervezetekkel, tömegmozgal­makkal, a- fegyveres erőkkel, az ifiúságsal egvrttmnködve dolgozik az egység szilárd fe­gyelméért, szocialista ren­dünk belső védelméért, a köz- biztonság erősítéséért, az ál­lampolgári fegyelem szilárdítá­sáért. A végrehajtó bizottság a jö­vő évi feladatokat is megha­tározta, a politikai nevelő munkában az állományépítő és szervezőmunkában és más téren is. Erről Godó János a következőket mondotta: — A jövő év a munkásőr­ség megalakulása 30. évfordu­lójára való felkészülés és a középtávú harckiképzési prog­ram kezdetének időszaka lesz. A munkásőrség minden tagjának alapvető kötelessé­ge, hogy aktívan vegyen részt a XIII. kongresszus határo­zatainak végrehajtását szol­gáló politikai, felvilágosító és szervezőmunkájában. Ehhez személyi állományunk készen áll, hiszen politikailag szi­lárd, élkötelezetten és cselek­vőén vesz részt a párt politi­kájának végrehajtásában, a munkahelveken. a közéletben, a fegyveres szolgálatban es~- aránt — fejezte be Godó Já­nos. a Vörös Csillag Érdem­renddel kitüntetett. Kun Bé­la nevét viselő salgótarjáni munkásőrsé« egvségnaranc'mo» ka. Somogy vári László a következőket hangsúlyozta Godó János egységparancsnok: — Bizonyossá vált a tervező-, szervezőmunka időszakában, hogy a kiképzés, a kötelék- lőg.yakorlat és a harcászati gyakorlat kivételével, há­romnapos összevont kiképzés keretében megoldható. Ezt a feladatot együttműködve a politikai, gazdasági egységek vezetőivel eredményesen vég rehajtottuk. Az összevont ki­képzést az állomány kedvezően fogadta, a vártnál nagyobb érdeklődéssel. fegyelemmel és eredménnyel hajtotta vég­re. Elmondhatom. hogy a koncentrált kiképzés kiállta a gyakorlat próbáját. Fejlő­dött a politikai nevelés, a szolgálat színvonala, javult a fegyelem, az ellátás, az em­berekről való minden oldalú gondoskodás A kollektívák több napos együttléte hozzá­járult az alegységek összeko vácsolódásához és az elvtársi kapcsolat erősödéséhez. Vég­ső soron ezzel a gyakorlattal az öt évre előírt kiképzési fel­adatunkat befejeztük. Az el telt öt év alatt erősödött az

Next

/
Oldalképek
Tartalom