Nógrád, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-11 / 290. szám
EAaa_<SÖT5S2ÍJÉ&W Ügyek es ügyfelek a városi tanácson Mai gazdasági helyzetünk, fejlődésünk igen sarkalatos kérdése a rendelkezésre álló társadalmi munkaidő mind teljesebb kihasználása. A munkaidőalap védelmére a különböző kormányzati szervek széles körű intézkedé_ seket tettek. A hírközlő szervek mind gyakrabban ész- revételezik — jogosan —. hogy a munkidő jelentős része elvesz. a dolgozók egy része munkaideje alatt nem konkrét munkájával, s nem is munkahelyén tevékenykedik, hanem magánügyeit intézi. Az államigazgatás — köztük a városi tanács szakigaz. gatási szervei is — olyan munkaterület, mely jelentős ügyfélforgalmat bonyolít le. A városi tanács végrehajtó bizottsága elsősorban az ügyfelek munkaidőből való kiesésének elkerülése érdekében úgy határozta meg az ügyfél- fogadás idejét, hogy az alatt — az ügyek többségében — az ügyfelek munkaidejükön kívül intézhessék ügyes-bajos dolgaikat. Az ügyfélszolgálati iroda az. apparátus teljes munkaideje alatt, egy napon meghosszabbított időben, hétfőn— kedden 'és csütörtökön 7.45 órától 16.15 óráig, szerdán , 7.00 órától 19.00 óráig, pénteken 7.45 órától 15.45 óráig áll az állampolgárok rendel, kezésére, szombati napokon pedig 8.00-tól 12.00 óráig ügyeleti szolgálatot tart. A szakigazgatási szervek ügyfélfogadási ideje: hétfőn 7.45-től 16.15-ig. szerdán 7.00- től 19.00-ig, pénteken 12.00-től 15.45 óráig. Az ügyfélszolgálati és az ügyfélfogadási idő, valamint a szombati ügyelet e meghatározása azt jelenti, hogy bár. milyen műszakban is dolgozzon valaki — a sürgős" és speciális ügyeket, kivéve — a saját munkaidejének csorbítása nélkül intézheti ügyeit a városi tanácson. Októberben az ügyfélforgalomról tételes felmérést végeztek a tanácson. Az ügyfélforgalom szempontjából a viszonylag „csendes” hónap alatt 3161 ügyfél jelent meg a tanácsnál, s közülük 501 fő. az ügyfelek 15.8 százaléka jött saját munkaideje alatt. Ezeket az ügyfeleket nyilatkoztatták. Saját bevallásuk szerint 98 százalékukat elengedték a munkáltatók, lényegében minden aggály és vizsgálat nélkül, csak bemondásra. Tapasztalat, hogy a délutános műszakban dolgozók is munkaidejükből jöttek engedéllyel, holott délelőtt (szabad idejükben) is intézhették volna ügyeiket, s akkor is elengedik a dolgozót munkaideje alatt, ha az idézésen 2 időpont van feltüntetve, s abból egyik a dolgozó munkaidején kívülre esik. Mindez a munkaidőalap gazdálkodása szempontjából már nem elsősorban a dolgo zók, hanem a munkáltatók felelősséget veti fel. Ezt támasztja alá az is. Hogy a munkaidőből elengedett dolgozóknak csupán 7,2 százalékától vonják le a kiesett mun- időre jutó bért. Az ügyfélszolgálat, ügyfél- fogadás és szombati ügyelet ideje a város munkáltatóinál ismert, hisz’ részükre megküldték azt. a plakátok a nagyobb munkáltatóknál a portán. bejáratoknál ki is vannak függesztve. Ezenkívül havonta a NÓGRÁD-ban is közzéteszik a tisztségviselők fo. gadóóráival együtt. Mindez nem jelenti azt, hogy nem válik szükségessé, hogy indokoltan keresse fel a tanács szerveit az ügyfél, hisz’ előfordul, hogy közvetlenül az osztályvezetővel, vagy a tisztségviselőkkel kell megbeszélnie ügyét, vagy az ügy természeténél fogva az idézés munkaidejére esett, de ez a kisebb rész. A felmérés szerint az 501 főből Vi9i fő (38,1 százalék) jött indokoltan munkaideje alatt. fl nyílt várospolitika fórnma Válaszol: C. Becker Judit, Salgótarján tanácselnöke A MI ÜNNEPÜNK Itt, ebben a tarjáni völgyben élő — való igaz, — kenyeretlen szegényekre mint áldás hullott a Jelszabadulás. Minek idézzük, bár soha nem szabadna feledni mi volt itt. Néhány száz embernek, jó, a kolóniák. cselédudvarok többségének rossz élet. Nincstelenségtől szenvedő élet. Holdak népe voltunk, akik akkor nem fáztak, ha zsákocskánkat néhány darab szénnel megrakhattuk, ott kint meddőhányón. Ilyenek voltunk. mégis tőlünk rettegett mindenki, aki nem velünk valónak született. Tudták miért. Azért, mert mi.a város egy szerű emberei voltunk, többen képviseltük az igazi erőt. Ezekben a szabadulásunkat idéző napokban, menynyi szép emlék elevenedik meg. Előkerülnek fényképek, a lakosság és a szovjet katonák testvéri egyet_ értését igazoló dokumentumok. Mert ebben a munkásvárosban testvérként jöttek a felszabadítók, őket úgy fogadták Forgács-felett az erdőkben. Ügy fogadták Pálfalván, a halda tetején őket, így fogadták mindenütt a város_ ban. Megmutattuk, hogy szabadságunkkal élni tudunk. Megmutattuk, hogy milyen erőt képviselünk. Ezt sem kell nekünk szóval igazolnunk. Igazolja a cselekedetünk. amely ott van a megújult gyárakban, a bányákban. Ott van a megszépült. ma már ország-világ által elismerten szép városunkban. Ott van az iskolákban, az óvodákban, ott van a katedrán, az orvosi gyógyító munkában. Ott van mindenütt az idősebb, a fiatal emberekben egyaránt. Nagy utat tettünk meg, mint a magunk gazdái.*De nem homályosíthatja el te kintetünket a kétségtelen siker. Büszkék vagyunk rá de éppen annak nyomán amint megkezdtük, folytatni kell alkotómunkánkat. így hagyták ránk örökül azok is. akik ezen szabadságunkat elhozták és vérüket ontották érte. Sok még .a tennivalónk, talán nehezebb is mint volt ed dig. És ilyenkor ünnep napján újból és újból neki kell rugaszkodnunk. Ne feledjük az ünnep akkor ünnep igazán. ha gazdag ' sikerekkel következik el. és még gazdagabb sikerek elérésére ösztönöz. Mi így ünnepelünk. E rtgtvrmpkp.j — B — A felmérés szerint az ügyfelek 70,8 százaléka ismeri a szabályozott ügyfélfogadási időt. Mégis munkaidőből kérnek eltávozást ügyeik intézésére, annak oka, a munkáltatók nem kellő következetessége. Az apparátus dolgozói nem küldhetik el az ügyfelet azért, mert munkaideje alatt jött. Az állampolgárok részéről sokszor hangoztatott, hogy egy- egv ügy intézéséhez többször is szükséges felkeresniük az illetékes tanácsi szervet, mert anélkül ügyét nem intézik el. Felmérések szerint 1129 fő, az ügyfelek 35,7 százaléka jelent meg ügyében, egynél több alkalommal. An nak előrebocsátása mellett, hogy még jelentős az ügyek elintézési határidejének túllépése (ennek rövidítésére a felmérés alapján belső intézkedéseket tettek), megállapításaink szerint a többször megjelentek több mint fele „feleslegesen” jelent meg többszőr is. Egyrészt, érdeklődött, hogy ügye hogyan áll, másrészt sürgette, pedig az elintézés határideje még nem telt el. Csupán a felmérés hónapjában 147-en „sürgették” lakásügyük elintézését, pedig erre az ügyintézők a legjobb akaratuk mellett sem válaszolhattak mást. mint az előző érdeklődésükkor, vagy annak, akik lakásügyben szinte hónaponként jelennek meg tisztségviselői fogadóórán, pedig már számtalanszor ismertették velük, hogy a tisztségviselő sem sorolhatja át rendkívüli_ re a lakásigénylést, ismert, hogy az új sorolás ideje a következő évi április—május hónapjai. Elmondható, hogy az ügy- félfogadási idő növelésével — az ügyfélfogadás az apparátus fele munkaidejét teszi ki — biztosítottak az objektív feltételei annak, hogy minél kevesebben essenek ki mun. kaidejükből ügyeik intézésére. További feladat a munkáltatókra és a dolgozÓKra vár, hogy minél kevesebb legyen a munkából kiesett idő, hozzátéve, hogy a városi tanács végrehajtó bizottsága igény esetén készen áll az ügyfélfogadási idő további változtatására. Telt ház volt a minap a József Attila Megyei-Városi Művelődési Központ klubjában, igen sokan kíváncsiak voltak a Hírháttér címmel rendezett fórumra. A művelődési központ kezdeményezése elismerésre méltó, a fórumnak 'köszönhetően, egy képzeletbeli közös asztalhoz ültette a város jelene és jövője iránt érdeklődő polgárokat és a városi tanács elnökét. C. Becker Judit bevezetője, az előre írásban benyújtott és a helyszínen feltett kérdések nyomán minden érdeklődő pontos képet kaphatott arról: milyen eredményeket vehet sorra és milyen teendők előtt áll Salgótarján a terVcikius fordulóján. A VI. ötéves terv eredményeit és a következő tervidőszak koncepciójának főbb vonásait a Hírháttérről szóló tudósításban összefoglalta a NÖGRÁD, ezúttal a városlakók helyszínen feltett kérdéseiből és C. Becker Judit válaszaiból adunk ízelítőt. 16 rangsor A legelső kérdés az állam- polgári kíváncsiságon túl, akár azt is bizonyíthatja, hogy jól rangsorolt a városi tanács a következő ötéves terv legfontosabb céljainak megfogalmazásakor a lakásépítés és -gazdálkodás élre helyezésével, hiszen a fórum első kérdése is ezzel kapcsolatban kért választ. A lakáshoz jutás támogatásrendszeréről a városi tanács elnöke elmondta, hogy az 1982-ben megfogalmazott célok azt tűzték ki: a három- és több- gyermekesek kettő, a két- gvermekesek öt éven belül lakáshoz juthatnak. A várható időpont azóta lecsökkent egy, illetve két évre, 1984- ben pedig kidolgozták a fiatal házasok és többgyerekesek lakáshoz jutását segítő, hároméves programot, ez a támogatási rendszer azóta folyamatosan finomodott. A kezdeményezés bevált, sok fiatal gondja oldható meg ily módon. A támogatási rendszernek köszönhető kedvezmények is segítik valóra váltani a fontos elképzelést: a mennyiségi lakáshiány megszüntetését. A Hírháttér elnevezésű fórumon több kérdés is kapcsolódott a peremkerületek és a vonzáskörzet életéhez. C. Becker Judit e kérdésekre is nyíltan, kendőzés nélkül válaszolt. „A városkörnyéki települések fejlesztésére menynyit fordít a tanács?” — így hangzott például az egyik kérdés. S a válasz: — A vonzáskörzet településeinek ellátási gondjaival a városi tanács nem foglalkozhat. Természetesen a középfokú és felsőfokú ellátásban számolunk az ott élő lakossággal is. Beruházásra tehát egy városkörnyéki településen a salgótarjáni tanács nem vállalkozhat, ez nem is feladata A város peremkerületnek nevezett részein — a tanácselnök szerint nem teljesen helyes ez az elnevezés — azonban már anyagi áldozatot is kell hozni az életfeltételek javítása érdekében. Egv kérdező arra volt kíváncsi: a peremkerületek „hátrányos helyzetének megszüntetésére milyen intézkedéseket tervez a városi tanács?” — Külön intézkedési terv nem készül, mert ezek a településrészek szervesen a városhoz tartoznak. Ezzel együtt azonban élik az önálló életüket is. Olyan alapkérdéseknél, mint a közlekedés, az áruellátás, törekszünk a színvonal javítására, az oktatási alapellátással e városrészekben nagyobb probléma nincs, itt is biztosítjuk a szociális ellátást. Egyébként is az az álláspontunk, hogy „nem szabad szétszakítani” a városrészeket, a megyeszékhely egészében kell gondolkodni. A tanácselnöki válaszhoz csatlakozik egy másik kérdés is: várható-e a peremkerületj művelődési házak felújítása? A válasz ezúttal is nyílt: — A rossz állapotok is igazak, de azt is kár elhallgatni, hogy pénzszűkében vagyunk. Az állagvédelemre készülhet program, de ezzel együtt a működést is meg kell újítani, mert e házak kihasználtságával többször baj van. Ez egyébként a megyeivárosi művelődési központtal közös gondunk. A lakótelepek infrastrukturális ellátásában fellelhető hiányosságok megszüntetését sürgette egv másik kérdező. A válasz szerint> — Együttes, átgondolt fejlesztés a lelke'mindennek. A szükséges hely megvan, pénzügyi okok miatt azonban a megvalósítás több esetben elhúzódik. Addig is a meglevő helyiségek jobb hasznosítása az átmeneti megoldás. Körülményeink között nem mondhatunk le az értelmes kompromisszumokról. A fórumon ismételten szóba került a lakás. Mikor és hová költözhetnek a kolóniák lakói, s ha késői az időpont, akkor milyen intézkedéseket terveznek az életfeltételek javítására. A válaszban elhangzott, hogy 700 kolónialakás megszüntetését tervezték, azonban ebből alig 190-re lesz lehetőség. Természetesen biztosítani kívánják a megmaradók lakhatóságát, s ez igen nagv anyagi áldozatot kíván. Előre sejthető volt. hogy a várospolitikai fórumon szóba kerül a településfejlesztési hozzájárulás. A kérdező így fogalmazott: milyen a teho fogadtatása? C. Becker Judit válasza: Önkéntes alapon — Napjaink egyik igen érdekes kérdése ez, hiszen először fordul elő, hogy a tanács, direkt kivetés helyett önkéntes alapon kér hozzájárulási. Éppen ezért olyan célt kell megfogalmazni, ami minden lakost érint, érinthet. Sok aktíva bevonásával, alapos előkészítés után láttunk hozzá a lakosság megnyeréséhez! Vízre és csatornázásra kértük a hozzájárulást, ezeket a célokat és a településfejlesztési hozzájárulás bevezetését több mint ötven százalék támogatja. A javasolt összeget azonban soknak találták, így úgy látszik, hogy ötszáz forint körüli összeg bevezetése látszik reálisnak. S hogy milyen a hangulat? Mindenkinél attól függ. milyen közelinek látja a közös erővel való megvalósítás lehetőségét. Mindehhez egyéb tények is hozzátartoznak, s ezeket sem hallgatta el a tanácselnök. A településfejlesztési hozzájárulás bevezetése esetén nem kell visszalépni a célkitűzéseket illetően, nem csökken a lakásszám. Mai számítás szerint évi 6,5—7 millió forintot jelenthet a hozzájárulás, elmaradása esetén mintegy 30 milliós módosítás válhatna szükségessé a középtávú tervben. Arról nem is beszélve, hogy az elfogadott és bevezetett településfejlesztési hozzájáruláshoz főhatósági pénzeszközök .elnyerése is párosulhat. Az ifjúság szórakozási lehetőségeit firtató kérdés kapcsán a meglevő intézmények jobb kihasználására hívta fel a figyelmet C. Becker Judit, a parkolási gondok említésekor régebbi mulasztásra utalt, s úgy fogalmazott: ezt a problémát nem annyira megszüntetni, mint inkább enyhíteni lehet. A fórum külön fejezetet szentelt a környezeti kultúra kérdéseinek. Mint megtudtuk: a sok gondnak nemcsak pénzügyi okai vannak, sok múlik a figyelmetlenségünkön is. A városi tanács egyébként utcabútorokat terveztetett; ajánlatot várnak a gyártásra, a mintadarabokról pedig a lakosság véleményének kikérése után döntenek. A város zöldterületét, kurtító kerítések ügyében vizsgálatot ígért a fórum, s elhangzott egy kérdés kapcsán a meg- nvugtatás is: a tanács figyel a zártkertekre, a megfelelő építkezésekre. Arra is volt már példa, hogy bontást rendeltek el. Pártolás A sokszínű kérdéscsokorből álljon itt még egy: milyen a művészetpártolás eredménye Salgótarjánban” A válasz szerint ez korántsem szerény, még a mai lehetőségek között sem. A rendezvények száma sem csökkent, s az elmúlt pár évben hat köztéri szoborral gyarapodott Salgótarján. A művészeket szolgálva, három műtermes lakás épült, egyet felújítottak, elkészült két külön műterem is. A tervekben pedig szerepel újabb három köztéri alkotás elhelyezésé. A csaknem háromórás fórumon elhangzott kérdések közötti szemelgetés is jelzi: jó kezdeményezésnek bizonyait a Hírhát.tér. A nyílt várospolitika fórumát érdemes folytatni. IMI Városkép madártávlatból
