Nógrád, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-10 / 289. szám
Munkavédelem a Kereskedelemben A megye kereskedelmében és vendéglátásában a VI. ötéves terv időszakára előirányzott munkavédelmi ráfordításokat már az elmúlt év végére 21 százalékkal túlteljesítették. A baleseti helyzet a jelentős áldozatok ellenére sem alakult kedvezően. Évről évre nőtt a balesetek száma, 1984-ben 53 százalékkal volt több az 1980. évinél. Hozzájárult ehhez az is. hogy az üzemi balesetek köre kibővült a munkába jövet és menet közbeni balesetekkel, de szerepet játszik benne a dolgozók leterheltségének növekedése is. Nem kellő az előrelépés az áruszállítás, az anyagmozgatás gépesítésében, a konténerprogram megvalósításában. a súlynormák betartásában. Gyakoribbá váltak a gyakorlatlanság, fegyelmezetlenség és az előírás-ellenes munkavégzés miatt bekövetkező balesetek. A sérülések szerencsére nem súlyosak, jelzi ezt az is. hogy csökkent a kiesett munkanapok száma. s az egy-egy baleset gyógyulási ideje is az 1980-as 27,6 napról 17,3 napra rövidült. Módosított adórendszer Kevesebbet fizetnek a kisebb jövedelműek Magyar bundák külföldön A Pannónia Szőrmekikészítő- Ronfekció és Kereskedelipi Vállalat együttműködési szerződést kötött egy dán és három olasz kereskedelmi céggel, s ennek értelmében jövőre mintegy 80 millió forint értékben szállít divatos női irhakabátokat, panofix bundákat partnereinek- Az utóbbi években Nyugat- Európában igen keresett cikk az irhakabát és a magyar vállalat világszabadalma alapján gyártott panofix bunda. Ezért a Pannónia évről évre növeli tőkésexportját, s áz idén termelésének mintegy a harmadát — körülbelül 250 millió forint értékű szőrmecikket — értékesíti tőkéspiacokon. A korszerű technológia, a finom kidolgozás mellett igen fontos a gyors divatkövetés. Ezt célozzák a legutóbbi megállapodások. ezek ugyanis éppen a modellkialakításban nyújtanak segítséget a magyar szakembereknek. Az európai piacokon jól ismert cégek képviselői már a nyersbőr vásárlásakor jelen vannak, s megrendelik az abból készülő kabátokat, bundá kát. Az együttműködés a gyártás további fázisaira is kitér jed, így a magyar szakemberek megismerkednek a legújabb bundadivat mellett a bőrök kikészítésének, konfekcionálásának úiabb lehetőségeivel is. Így dolgozhatták ki azokat a mintadarabokat, amelyeket a szőrmeiparban eddig ismeretlen technológiával vagyis úgynevezett transzfernyomásos eljárással készítenek. A nyqmott mintás irha kabátokból és panofix bún dákból máris nagyobb tétel szállításáról állapodtak meg külföldi partnereikkel. A szolid elegancia jegyében a szőrméket, — egyelőre csak külföldön — gyakran kabátbélésként használják. A vál lalat legújabb, ilyen jellegű terméke a könnyű, meleg, fes tett, begombolható hörcsögbélés. amit a szakemberek ma gyár alapanyag felhasználásával készíthetnek el- Hörcsögből ugyanis — ellentétben más a vállalat által feldolgozott ál latok szőrével, bőrével — van elegendő hazai példány, legújabb cikkből a vállalat több ezret küld igényes nyu gat-európai partnereinek. Mivel az utóbbi két évben hosszú és hideg volt a tél a bundák iránt itthon is megnőtt a kereslet- Nálunk főként az irhabunda kedvelt, amiből a vállalat 40—45 ezer darabot gyárt évente. A hazai igények pontosabb megismerésére most azt tervezik, hogy a dán céggel közös üzletet nyitnak belvárosban, ahol a magyar bundák mellett a külföldi cég modelljei is megvásárolhatók lesznek majd. Kevés van belőlük Néhány héttel ezelőtti érthetően nagy érdeklődést keltett a Minisztertanács határozata, amely módosította az általános jövedelemadózás jelenlegi rendszerét. A sajtó, a rádió, a televízió azóta is rendszeresen visszatér a kérdésre. Ezen nem lehet csodálkozni. hiszen sokakat érint a változás. Egy adórendszer módosításakor az első kérdés mindig így hangzik: ki fizet többet ezentúl? E kérdésre már az első tájékoztatókon választ adnak az illetékesek: a közteherviselés elvének megfelelően ezentúl a nagy jövedelműek majd többel járulnak hozzá a köz kiadásaihoz. Egységes táblázat — preferenciákkal De már akkor is felhívták a figyelmet arra, hogy a mostani változást a községfejlesztési hozzájárulás január elseje utáni megszűnése is szükségessé tette, mert emiatt jelentősen csökkentek volna az adóterhek. A mostani módosítás célja pedig az, hogy a kisebb jövedelműek a korábbihoz képest va lamennyivel kevesebbet fizessenek, és a költségelszámolások módosításával az eddiginél jobban kifejeződjenek az egyes munkák fontosságának megítélésében mutatkozó különbségek. Az adótáblázat változatlanul egységes, az adott kategóriában mindenki ugyanannyit fizet. De a költségelszámolások kifejezik a preferenciákat. Például az íróknál jelentősen növekedett az elszámolható költségek aránya, így a megkeresett jövedelmüknél az adóalapjuk — ami után fizetniük kell — jóval kisebb. Igv ismeri el az adózás tevékenységük különleges voltát és fontosságát. A kisvállalkozóknál pedig az eddig elszámolható úgynevezett személyi költségek 5 százalékról 10-re nőttek. Ezen kívül például az ellátatlan településeken üzletet nyitók is részesülhetnek a korábbinál nagyobb kedvezményben. (A felsorolás közel sem teljes.) Természetesen előre sohasem lehet pontosan megállapítani, ki jár jobban és ki roszabbul, mint korábban. Az átlagszámítások szerint a kétszázezer forintos jövedelem alattiak kevesebbet fizetnek majd, mint eddig, efölött viszont már növekszik az adó. S, hogy mennyivel? Nos, erre csak az 1986-os adóívek alapján lehet majd pontosan válaszolni. Ahogy arra a kérdésre is, amelyet egyre többször hallani az utóbbi napokban: vajon az adókulcs emelkedése, a legmagasabb kategóriában — az elvonás mértéke 500—700 ezer forintig az összes jövedelem 60 százaléka, 700-tól 900 ezerig 64 százaléka. 900 ezer forint fölött már 75 százalékát viszi el az adó — vajon serkenti-e az iparosokat, kereskedőket, vagy éppen a kisvállalkozókat arra, hogy jövedelmező tevékenységüket tovább bővítsék? A módosítások másik része az adózás mikéntjét érintette. A nagy jövedelmeknél — 500 ezer forint adóköteles jövedelem, illetve kisiparosoknál 2 millió, magánkereskedőknél 8 millió forintos bevétel fölött — az érintetteknek a forgalmukat az egyszerűsített könyvvitel szabályai szerint kell nyilvántartaniuk január után. S ugyanúgy maguk számolják ki az ádójukat, mint eddig a kisvállalkozók. A kisebb jövedelműek pedig választhatnak: vagy átalányt fizetnek, vagy a régi módon, bevallás alapján adóznak. Szigorúbb ellenőrzés Tehát ebből is látható, hogy jóval többről van szó, mint egyszerű adókulcsváltozásról. Eltérő lesz az adófizetés módja is néhány esetben, illetve új szervek veszik át a régiek munkáját. És a pénzügyi hatóságok azt sem titkolják, hogy szigorúbb el' lenőrzésre lehet számítani. Ezek a változások újabb lépést jelentenek az arányos közteherviselés megvalósításához, amelynek célja: mindenki valódi jövedelmének alapján fizessen, járuljon hozzá a közös kiadásokhoz. A premier január 1-én kezdődik, ám az új szerveze. tek létrehozására csak hosz- szas előkészítés után júliusban kerülhet sor. Remélhetőleg ezek — felhasználva a régebbi szervezetek tapaszta. latait — közeli kapcsolatot alakítanak ki az adózókkal; nemcsak ellenőrzik, hanem tanácsokkal és magyarázatokkal segítik őket eligazodni a paragrafusok között. Lakatos Mária Vége az ebédidőnek. Az öltözőből kifelé indulnak az építők, a Nógrád Megyei Állami Építőipari Vállalat pásztói kórház építkezésén. Köztük van a központi ipartelep Kiss János Szocialista Brigád a ran y kos zorúva 1 kitün t et ett lakatosbrigádjának néhány tagja: Jágfalvi Pál, Tari Sándor, Galesik János és Molnár László. Jágfalvi Pállal kezdjük el a kis eszmecserénket. — Április közepétől dolgozunk itt. Azokat a nyílászárókat helyezzük el az épület homlokzati részein, amelyeket a központi telepünkön a mi brigádunk, vagy a velünk egy helyen dolgozó brigádok gyártottak. Minden olyan munkát elvégzőnk, — amely a lakatosszakmába beletartozik — foglalja tömören össze itteni tevékenységük lényegét a gondolatait szépen kifejező fiatal szakember. Igyekeznek, mert az épületet téliesített munkahelynek jelölték ki a központban. — Nem sok van hátra, a kinti homloklezárási munkákból. Utána pedig bent folytatjuk tovább. Addigra az üvegesek is elhelyezik az ablaküveget a nyílászárókban. Az épületben a téli időszak alatt az ajtók passzítását, ameny- nyi-ben szükséges, akkor azok átalakítását látjuk el — utal a soronlevő közeljövő tennivalóira. A kis létszámú, de lelkes csapat minden reggel busszal érkezik munkahelyére, a munkaidő letöltése után azzal tér vissza otthonába. — Nincs különösebb gondunk a minőséggel sem — vált újabb témára Jágfalvi Pál. — A lehetőségekhez képest az» általunk elkészített panelelemek méretpontosak voltak, de nem kifogástalanok. Ilyenkor a kisebb hibákat kijavítjuk, s csak ezután folytatjuk tovább a munkánkat. Az előbbiek miatt bekövetkezett ütemeltolódást eddig még mindig sikerült behoznunk — állítja határozottan a fiatal szakember, majd kisvártatva hozzáfűzi. — Az előbbiekhez hasonló ki- sebb-nagyobb gond nemcsak itt fordul elő, hanem más építkezésen is. Rátérve a folyamatos munka feltételeinek biztosítására, a következőket válaszolja: — Kezdetben apróbb szerszámok hiányoztak, amit folyamatosan pótoltunk. Ugyanis ilyen jellegű munkát még eddig nem végeztünk. Még megtudom tőle, hogy a kollektíva egyetértésben, egymást segítve oldja meg nap nap után tisztességgel és szorgalommal a kiadott feladatokat. Ezt azzal indokolja, hogy régóta együtt dolgoznak, jól ismerik egymást, ráadásul nagyon szeretik szakmájukat. Mindegyikük törzsgárdatag- na-k vallja magát. Van aki már 20 éve dolgozik itt, a legfiatalabb pedig ötéves munkaviszonyt tudhat magáénak. Amikor szóba kerül egyes építőmunkások sebezhető oldala, gyengesége, az italozás. Jágfalvi Pál tiltakozva mondja: — Nálunk ilyesmiről munkaidőben szó sem lehet... Pedig a mostani viszonylag enyhébb napokat bizonyára felváltja majd egy hidegebb időszak, amikor az ember ujja, ha kinn dolgozik a szabadban, bizony ráfagy a kegyetlenül hideg vasra. — Nincsenek gondjaim a munkatársaimmal, egyiküket sem kell a munkára ösztönözni. Ha ebből a szempontból ítélem meg a kollektívát, akikor csak azt mondhatom, jó velük .együtt dolgozni, vezetőjüknek lenni. Kisvártatva a távolabbi jövőre is utalva így folytatja: — Hogy mennyi ideig dolgozunk itt az építkezésen, az sok mindentől függ, és az sem biztos, hogy mi fejezzük be az itteni munkát. Lehet, hogy legközelebb már a bátonytere- nvei szénosztályozónál találkozunk. Vajon Jágfalvi Pál szavait Szabó János, az építkezés művezetőié megerősíti-e? — A fiúk becsülettel végzik feladataikat, fegyelmezettek, kifogástalan a magatartásuk. A tennivalókat, azok sürgősségét, a technológiai folyamatokat megbeszéljük, amit aztán annak megfelelően végeznek el. Nem kell rajtuk csüngenem. Ideális munkatársak, ió velük együtt dolgozni. Kár, hogy kevés van belőlük. Nem, nem vettem észre rajtuk, hogy italoznának. Sőt! A munkaidőt szorgalmasan, egyenletesen és tisztességesen végigdolgozzák. Ezt a magatartást, munkastílust szokták meg, amikor a központban dolgoztak a brigádban. s ettől a jó tulajdonságuktól itt sem térnek el. Mert a szocialista brigád arany fokozat ismételt elnyeréséért, netán egy magasabb fokozat megszerzéséért itt is sokat lehet tenni, ahol szabadabb a lehetőség a csellengésre. V. K. Átadták a gyomaendrödi hidat Hétfőn reggel átadták a forgalomnak a Hármas-Körös felett átívelő felújított gyomaendrödi közúti hidat. A felújításra azért volt szükség, mert a híd teherbírása csak 20 tonna tengelynyomást engedett meg, ezt a felújítás során 40 tonnára növelték. A 11 millió forintos beruházás során a hídépítő vállalat a szerkezetbe beépített kábel- rendszerrel erősítette meg a hidat. A hídszerkezet új szigetelést is kapott. Az átadást követően megszűnt a súlykorlátozás, a sebességet azonban 20 kilométerben maximálták mindaddig, míg a pályatest végleges burkolatot nem kap. Személyszállítás a Voánnál A jövőben is velük utazunk Mozgalmas évet tudhat maga mögött a Volán 2. sz- Vállalat személyszállítási üzemegysége. Az elmúlt tél kegyetlen próbáit kiállták, majd megoldották a helyijárati díjszabás módosításából adódó feladatokat, s pár hete már az általuk kidolgozott menetrend szerint indulnak a megyeszékhely belterületén közlekedő autóbuszok- Ezek azok a változások, melyeket a lakosság is észlelt, de vajon mi van a kulisszák mögött, mik azok a nehézségek, melyekkel szembe kerültek 1985-ben? A gépkocsik átlagéletkora eléri vagy meghaladja a 8 évet, az állomány 40 százaléka nullára leírt busz. Űj járművek vásárlására gondolni ebben a kedvezőtlen gazdasági helyzetben szinte lehetetlen vállalkozás. A rendelkezésükre álló pénzeszközök csak a szinten tartást teszik lehetővé, ezért közös érdekünk. hogy védjük, óvjuk a meglévő vagyont. Hányszor látni felfeslett üléseket, megrongált táblákat, kicsavarozott fogantyúkat! A tevékenységi kör igen széles, a helyi és távolsági szállításon kívül végeznek bérfuvarozást, működtetnek szerződéses és különjáratokat, taxit. Évente mintegy 60 millió utas veszi igénybe szolgáltatásaikat. A 170 autóbuszból 44 a helyi közlekedésben vesz részt. A szigorú szabályzók betartása nehéz feladat, ebben sokat segítenek a brigádvállalások, munkaversenyek- A balesetmentes közlekedés mellett gondot fordítanak az üzemanyag-takarékosságra, az utazás színvonalának emelésére — elsősorban nem eszközökkel, anyagi ráfordítással, hanem a szervezéssel, a felelős emberi tényezők bevonásával. Idei tervüket előreláthatóan teljesítik, s 1986-ban is megtesznek mindent a növekvő utaslétszám elszállítása érdekében. Sofőrjeik rendszeres munkalélektani vizsgálaton vesznek részt, bár a rájuk háruló terhek ebben az évben sem csökkentek. Nem ritka a havi 200—220 óra a volán mögött, s emlékszünk még a kemény tavalyi télre: előfordult, hogy éjjelente többször is be kellett indítani a járművet, a biztonságos reggeli indulás érdekébenÉvek óta nem fordult elő ittasságból eredő baleset, ami azt jelzi, hogy munkájukat felelősséggel, nagy odaadással végzik. Mutatja ezt az a -több száz pozitív vélemény, melyeket a lakosság juttatott el a volán vezetőihez. Két hónapja kezdték el készíteni a rozscipót a Nógrád Megyei Sütőipari Vállalat pásztói üzemében. Az egyre kedveltebb termékből naponta 500—600 darab kerül az élelmiszerboltok polcaira. — bp — Tudományos ülés a lézer orvosi alkalmazásáról „Lézer az orvostudományban” címmel tudományos konferencia keződött hétfőn Budapesten a Semmel weis Orvostudományi Egyetemen. Az ülést dr. Somogyi Endre, a SOTE rektora nyitotta meg. A kétnapos tanácskozáson hazai és külföldi szakemberek cserélnek véleményt a lé-- zer alkalmazásának kérdéseiről az orvosi diagnosztikában, a fej-nyak tumor sebészetben, az urológiai és szemészeti megbetegedésekben. Előadások hangzanak el a lézerrel kapcsolatos munka- védelmi problémákról, valamint a lézeres eszközök fejlesztésének legfrissebb eredményeiről. Az üléssel egyidejűleg kiállítás mutatja be a lézer felhasználásával működő legújabb orvosi műszereket. NÓGRÁD — .1985. december 10.t kedd
