Nógrád, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-02 / 282. szám
Hétfői magazin. Hétfői magazin .. Hétfői magazin. Ismerőstől ismerősig Az ügyes kéz aranyat ér Mindenki szeret szépen öltözködni, még a kicsi gyermek is örül a csinos ruhadarabnak. Érdekes azonban, hogy ha az új vonalú ruhák szóba kerülnek, mindenki azonnal a hölgyekre gondol. Pedig a nagy divatdiktátorok különös gondot fordítanak a fiúk, a férfiak öltözködésére is. A Salgótarjánban működő méretesszalonban dolgozó Kiss Lászlóné tizennyolc évvel ezelőtt került a műhelybe tanulóként, azóta szabja-varr- ja az öltönyöket, pantallókat és olykor a különböző egyenruhákat. öreg varrógépek mellett beszélgettünk, olyan gépmatuzsálemek előtt, amelyeket ha nem látok működésben el sem hiszem, hogy lehet velük dolgozni. — Az idős gépek, nem vén gépek — mondta mosolyogva Kiss Lászlóné — igazán szépen azokon lehet varrni! Meglehet, nem tud cakkozni, hímezni, gomblyukazni, de ez mind olyan dolog, ami szerintem kézi munka. Akármilyen fejlett lesz ebben a szakmában is a gépesítés, maradnak olyan cérnaműveletek, amit kézzel kell elvégezni! — Az utóbbi években felment a ruhák ára, különösen a kiskereskedőknél, ha valakinek ügyes keze van, úgy tartják „aranyat ér”. A varrónők sohasem vásárolnak készen ruhát? — Férfiszabó vagyok, az én tudásom sokban különbözik a női holmikat készítő kollégákétól. Természetesen a sokéves gyakorlat alatt kitanultam egy-két egyszerűbb szoknya-, blúzvarrás fortélyát, de komplikáltabb női ruhákat nem tudok összehozni. Igaz, az én varrónőm saját magam vagyok, aminek sok előnye van. önkritikusan nézek a tükörbe és csak azt veszem fel, ami jól áll. Van rajtam némi súlyfelesleg, így az egyenes vonalú sötét színű aljakat hordom szívesen, világosabb blúzokkal. Szeretem az apró díszítéseket is, ezek rendkívül „feldobják” öltözékünket. Aki nem tud bánni tűvel, cérnával, az kis szalagokkal, különböző kiegészítőkkel teheti egyedivé ruhatárát. — A női szalonokban rengeteg a külföldi és a magyar divatlap, amiből kiválaszthatja a neki tetsző modellt a vásárló. Itt viszont nem látok egyet sem. — Nekünk is van, de legtöbbször saját elképzeléseiket szeretnék elkészíttetni ügyfeleink. — Egy igazi varrónő sohasem fércei, vsak gombostűz. Így van? — Nem — rázta meg a fejét és kezébe vette a tűtartót — itt csak varrótű van. A válltöméseket a zakóknál, szinte lehetetlen tűvel rögzíteni. Rengeteget fércelünk, azt a legegyszerűbb kibontani, vagy beljebb venni, ha szükséges. — Van olyan munkája, amire szívesen emlékszik vissza? — A dorogi szénbányászok egyenöltönyét rendelték meg nálunk a közelmúltban. Csodaszép fekete bársonyból, arany ujjadiszítéssel, sok jelvénnyel. Több mint száz kész darab került ki a kezünk alól. El tudom képzelni milyen szép lehet egy-egy ünnepség, ahol egymás mellett sorakoznak a feketébe öltözött bányászok. — A varrás intenzíven igénybe veszi a szemet, ebben a helyiségben viszont csak két szemüveges szabó van... — Csak a varrógépes munka kívánja meg az erőteljesebb nézést. Mi sokszor vasalunk is, bár akkor a lábunk fárad el, sajnos, még nem találták fel az ülve vasalás technikáját. Néha az is zavaró, hogy egyhangú, monoton a munkánk, de sikerélményben gazdag. A gyerekeimet is arra tanítom, végezzenek minél több kézimunkát, ami ha elkészül örömmel tekintenek rá. A fiam modellezik, a kislányom szépen köt. S ha most én is kérhetek egy riportalanyt, egy ügyes bábkészítőről olvasnék szívesen. Vankó Magdolna Hullt a hó és hózott. • • A szombati havazás nem okozott gondot Nógrád megyében sem a közutak gondozóinak, sem az utasokat szállító autóbuszoknak és vonatoknak. A közúti igazgatóság tájékoztatása szerint a megye főútvonalai szombatról vasárnapra virradó éjjel is járha- tóak voltak. Forgalmazásuk szerint az „őrjáratos utak” különös figyelmet kapnak ilyenkor. A dombokra kapaszkodó szakaszokon, a veszélyes kanyarokban, kereszteződésekben. vasúti és gyalogátkelőknél. a forgalmasabb és fontosabb utakon az egész megyében elvégezték a sózást az éjszaka. A mellékutakon vasárnap folyt a munka. Volán-bejelentés alapján vonultak például vizs- lási, salgói és Somlyói szakaszokra, hogy a rövid időre megnehezedett közlekedést felgyorsítsák. Így történt ez Katalin-pusztán is, ahová a balassagyarmati üzemmérnökség küldött járművet. A mellékutakon a sárga lámpás gépkocsik érdesíte* nek, azaz salakot szórnak a letaposott hó felületére. Másutt — vasárnap egész nap és éjszaka is — a már meg- kásásodott havat tolták le az utak felületéről tolólapáttal fölszerelt munkagépeik. Nyo- matékkal hívják fel az autósok figyelmét arra. hogy szárazra nem tudják takarítani az utakat, a sózás és tisztítás ellenére is síkosak, Gondot nem okozbtt, annál több örömet szerzett a szombati hó a salgótarjániaknak és az idelátogatóknak. Ereszt' vényben sokan hódoltak a szánkózás szenvedélyének. A sízők bánkódtak csupán: ez a hó még nem alkalmas arra, hogy e téli sport kedvelői is száguldozhassanak a lankákon. Fotó: Bábel csúszósak maradtak egyes útszakaszok — az óvatos köz* , lekedés most sokkal fontosabb, mint egyébkor. A Volán és a MÁV ügyeleté azt közölte, hogy különösebb gondot a havazás nem okozott. Néhány buszjárat öttíz percet késett,. vasárnapra délutánra már ez sem volt jellemző. A megyébe érkező és innen induló vonatok a menetrend szerint közlekedtek. Megnyílt a XIII. országos grafikai biennale Vasárnap a miskolci galériában Borsod megye és Miskolc város vezetői, a rendező és a díjalapító szervek képviselői, valamint nagyszámú közönség jelenlétében ünnepélyesen megnyitották a XIII. országos grafikai biennálét. A galéria összes termében 112 művész 221 grafikai lapját láthatja a nagyközönségAz ünnepélyes megnyitón átadták a biennálé díjait- Nógrád Megye Tanácsának díját Kéri Imre, Salgótarján Város Tanácsának díját Parádi Tamás kapta. A XIII. országos grafikai biennálé valamennyi kiállítása december 31-ig tart nyitva. (MTI) Tisztújító kü Idolt köz gyűlés a Magyar Autóklubnál Szombaton tartotta országos küldöttközgyűlését a Magyar Autóklub, a Budapest Kongresszusi Központban. Az ülésen megjelent Czinege Lajos miniszterelnök-helyettes, valamint Urbán Lajos közlekedési miniszter. Megyénket a salgótarjáni és a balassagyarmati szervezetek képviselték. A délelőtti programban meghallgatták az elnökség jelentését az elmúlt öt év munkájáról, az időszak alatt közlekedési kultúránkban, a technikai színvonalban. a gépjárműállomány állagában bekövetkezett változásokról. 1985 re a klubtagság létszáma elérte a 430 ezret, megvalósult 39 műszaki állomás és 100 fölött van a miniállomások száma, s ez utóbbiak közül Nógrádban két létesítmény valósult meg eo- ben az évben. Nőtt a klub szolgáltatásainak és színvonalának mértéke, melyet a tagság igényelt és pozitívan fogadott. Dr. Csordás György főtitkár és Urbán Lajos egyaránt azokról a gondokról beszélt, melyek az utóbbi években jelentősen megemelkedett személyautók elöregedéséből következett be, de hangsúlyozták a javítóbázisok műszaki feltételeinek fokozatos javítását is. A felszólalók helyi nehézségekről szóltak, és javaslatokat tettek a klub munkájának hatékonyabbá tételére. A délutáni ülésszakon az elnökség javaslatai alapján módosították a működési alapszabályt, majd a társadalmi aktívák kitüntetésére került sor. Ezután megválasztották a következő időszak ügyvezető elnökségét, valamint a szakbizottságok vezetőit. Az új elnökség megtartotta első ülését. s ezzel fejeződött be a küldöttközgyűlés egész napos munkája. A Kisemberrel esti szürkület hozott össze egy falusi útelágazásnál a hídon. A Kisember határozottan ment az útjára, de amikor megszólítottam, feltűnő módon elbizonytalanodott. Estébe hajolva — gondoltam akkor —, lehet már spicces is, bár ennek ellentmond, hogy nyilvánvalóan munkából érkezett a hídra. Az b fajta volt, az hiszem. aki nehezen fejezi ki magát, mi- Fözben belül ékesen szóló monológokkal foglalkozik, mint egy Cicero• Mondtam aztán a Kisembernek, (a termete miatt Kisember, mert amúgy meg olyan nem létezik, hogy valaki kisember legyen, minden ember valódi nagyság), hogy mutatná meg —, hol lakik az, akit keresek- Megtörtént. Már el is felejtettem volna a találkozást, hiszen semmi nem indokolta, hogy örökké emlékezzek egy útkereszteződésben váltott, néhány szóra, amikor társam elmondta —, mi. történt később, mialatt én bent beszélgettem, mit mondott a Kisember? — Jól ismeri maga ezt az újságírót? — kérdezte társaiba t— Azt hiszem, elég jól —. így a válasz. — Nem tudná valahogy elintézni, hogy beírjon engem az újságba? — Miért kellene azt elintézni... ? De, esetleg el tudnám. És akkor a Kisember egy valódi szép történetbe kezdett odakint a télibe forduló csillagos estében- Járt egyszer náluk a faluban egy vadászcsapat, több hírességgel a soraiban és volt közöttük egy író- féle is. Akkor is ő kísérte a társaságot a Mit-tudom-én- milyen dűlőbe, s arról az illető firkász (!) megemlékezett későbbi riportjában. Hosszú időre híres ember lett a Kisember, mindenki mondta még hónapok múltán is, hogy ... „a mi Józsink (vagy Pistánk) kísérte a vadászokat a dűlő' fejezve. S, hogy ilyen köny- nven veszem —, az annak a durvaságnak tulajdonítható egyes-egyedül, amivel (mindenféle érdeklődést mellőzve), a méltánytalanul háttérbe került illető nyílt levelezőlapon engem provokált. Mesmeg másvalaki azért sértődött meg. mert hosszú dolgozatát nem közölte a lap azonnal, s mert magam idéztem belőle néhány sort, miközben többszörösen leírtam a teljes nevét, felértékelve mindenféleképpen az idézett személy emberi értékeit, - tiszteletre méltó szenvedélyét és kutatási szándékait — részemről megígérve mindent, amit ő szeretett volna. Ritka szép kalaplengetés volt. Néhány kollégám szóvá is tette. „no-no, ez azért talán már túlzás is ” Elgondolkodtam aztán a betűvetők sorsán- Hiába lengetünk kalapot. Van, aki beleköt a kalap színébe. T. Pataki László Hagyományos szellemi viadal Országos bajnokság Balassagyarmaton Rangos szellemi viadal gazdagította a hét vége programját Balassagyarmaton. Szombaton immár negyedik alkalommal rendezte meg a Mikszáth Kálmán Városi Művelődési Központ és a Füles szerkesztősége a Balassa Kupa országos egyéni rejtvényfejtőbajnokságot. A nyolcvanhét versenyző két kategóriában, haladó és mesterfokon mérhette össze erejét. A megnyitóra összegyűlt vendégeket dr. Kecskeméthy Gyuláné, a művelődési központ igazgatója köszöntötte, majd Gyolcsi Géza, a Füles munkatársa megnyitotta a versenyt. Egyperces néma felállással emlékeztek meg a barátok a közelmúltban 82 éves korában elhunyt rejtvényfejtő társról. Korchmáms Lászlóról, a Budapest ME- DOSZ rejtvényfejtőklub tagjáról. A feladatok kiosztása után másfél órával már jelentkeztek a leggyorsabb munkát végzett versenyzők. Egyikük így humorizált: — Könnyű volt annak, akinek nem volt nehéz! A végeredmény az alábbiak szerint alakult: mesterfokon — a 21 induló közül — első helyezett lett Bartha Gyula, a MEDOSZ versenyzője, a második Drelicska Attila Pécsről, a harmadik dr. Pátkai László Orosházáról. Haladó kategóriában — melyben 66-an versenyeztek — Takács Zoltán, a Budapesti Volán versenyzője végzett az első helyen, a másodikon dr. Szarka István Tatabánváról, a harmadikon Pap István, a MF.DOSZ színeiben. A hagyományosan jő színvonalú verseny díiáit a balassagyarmati művelődési központ és a Füles szerkesztősége közösen ajánlotta fel. , Magyar művészek vendég- szereplései A magyar zene-, és színházművészet számos képviselőjét hívták meg külföldi vendégszereplésre decemberre. Csehszlovákiában december 16—22. között rendezik meg a magyar kultúra napjait. E rendezvénysorozaton a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekara Prágában, Ostraván és Pozsonyban ad egy egy hangversenyt, a Győri Balett Prágában és Pozsonyban lép fel két-két előadáson, a Katona József Színház négy alkalommal mutatkozik be. Zempléni Mária Puccini Bohémélet, Kukely Júlia pedig Mozart Don Giovanni című operájában lép színpadra. Ugyancsak Csehszlovákiában dolgozik Seregi László koreográfus, Kaszás Ildikó balettasszisztens, Forray Gábor díszlettervező és Márk Tivadar jelmeztervező. Angliába, londoni hangver senyre várják Fellegi Adám zongoraművészt, Varsóba pedig Ránki Dezső zongoraművészt, aki a lengyel fővárosban két koncertet ad. Belgiumba, Puccini La Rondine című művének liége-i előadására Kelen Péter operaénekest hívták meg; B. Nagy János operaénekes Ausztria fővárosában lép fel, Manrico szerepét énekli Verdi Trubadúr című operájában. Csav- lek Etelka 6 alkalommal énekli a párizsi opera színpadán Verdi Traviátájának Violettáját, Miller Lajos pedig tízszer lép színpadra ugyané mű Germont Győr gyének jelmezében. NÓGRÁD — 1985. december 2., héti# kalaplenaetö sorok be . ■. ” A Kisember akkor érezte talán életében először, hogy milyen nagy dolog híresnek lenni? Amikor beszélnek az emberről. Hát, szóval ezért gondolta, hogy szóba hozza szerényen a dolgot, mert talán én nem is akarom őt megírni, hiszen csak kérdeztem valamit... Így utólag értettem meg a hídon tapasztalt határozatlanságát- Akkor felvillant előtte újra a lehetőség. hogy most „itt vannak megint, keresnek valakit, elkísérem őket és bekerülhetek a félhavi halhatatolanságba”. Sajnálom most is, hogy tőle külön nem kérdeztem meg a nevét, de éppen a téma jellege miatt, mindenkinek meghagytam az inkognitóját: csupán csak szociológiai kérdésfelelet lehetett akkor, és ott a megoldás. Mondtam aztán a társamnak, hogy „megkérdezhetted volna a nevét.. ■ szívesen említettem volna névvel is, ha neki nem kellemetlen, sőt..." De az már veszett fejsze nyele volt akkor —. nem emléke- í zett a névre. Nem marad más, i mint ez a kis kalaplengetés j „köszönet a segítségért, köszönet a bizalomért, s talán talál- , kozunk is még ...” < Egy másvalakiről meg azt ; találtam írni egy balga per- ; cemben a minap, hogy azzal a ] foglalatossággal, ami közepette , néhány gyenge sorocskát ír , tam róla — egyedül van Ba- , lassagyarmaton (Cs.). Nosza ] kaptam a másiktól olyan „ked- , vés” sorokat, amit nem teszek . az ablakba- Nem más kérdés, , hogy valaki — összekeverve egy harmadikkal az illetőt — , éppen Balassagyarmaton újsá- golta nemrég, hogy ez a másik elköltözött! Ki gondolná, hogy . hárman is vannak (voltak) a ' városban, ebből a ritka fajtá- ' ból. amelyből más városoknak 1 egy sem jut?! Válaszoltam aztán az udvariatlanság szabályai szerint egyszeri levélváltással úgy. ahogy kell —. s ezzel az ügy a lovagiatlanság útján maradva, részemről be-
