Nógrád, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-27 / 302. szám

F1LM1EGYZFT így felmérés apropóján M őst nevelődik a jövő munkásosztálya Oktatási központ Nigériának A mi családunk Harminc tanteremből álló, 3500 négyzetméter alapterüle­tű szakközépiskolát épített fel A jelesek gimnáziumban tanulnak tovább az általános iskola elvégzése után. A jók és az erős közepesek szakkö­zépiskolába jelentkeznek. Ez durva egyszerűsítés, de az már nem, hogy a gyengék a szakmunkásképzőt célozzák. Nagyon - nehéz helyzetben vannak a szakmunkásképzők; a középiskolákkal ellentétben nem válogathatják meg ta­nulóikat. Az elsős szakmun­kástanulók ismereteinek fel­mérésekor gyakran kétségbe­ejtő hiányosságokra derül tfény, a szakmunkásképzők tanárainak olykor a legele­mibb ismeretek tanításán kell kezdeni, hogy mire a szakmunkásvizsgára kerül sor, mégis kialakuljon vala­milyen elfogadható, ismeret­szint. Mondják a pedagógusok, az «íj tanterv egyelőre inkább rontott a szakmát tanulók helyzetén, mert tovább diffe­renciálta a diákságot: a jó képességűek jobbak lettek, a gyengék gyengébbek. Persze, nem csak az ismeretekre ér­vényes ez, a készségek és jár­tasságok. a neveltség szintje, atz életmódot meghatározó szokások rendszere is elmarad a gimnáziumban tanuló kor­társakétól. S ez nem elhanya­golható apróság, a gyerekek egész jövőjét meghatározó tényező. A szakmunkásképző­nek is nevelő iskolának kell lennie, s nem csak a kiadott bizonyítvány hiteléért, de az egész emberért kell felelőssé­get vállalnia. — Nekünk használható jö­vőképet is adnunk kell a gyerekeknek — mondja er­ről Arató János, a balassa­gyarmati 217. számú Szondi György Ipari Szakmunkás- képző Intézet nevelési igaz­gatóhelyettese. — önmagával és a környzetével harmonikus viszonyban álló, aktív embe­reket kell nevelnünk. Nagy a szakadék azonban a család­tól példaként kapott életesz­mény és a között, amit nekünk kell nyújtanunk. A gyéreitek azt látják maguk körül, hogy az boldogul, aki többletmun­kát vállal, hogy az emberek anyagi értékekért hajtanak. A jól, nagy szakértelemmel végzett munkának legfeljebb csak olyan értelemben van becsülete, hogy talán azzal lehet több pénzt keresni. Ez­zel szemben mi arra igyek­szünk nevelni a diákokat, hogy akarjanak teljes életet élni, harmonikus családot te­remteni, nyolc órát dolgozni és utána művelődni, szóra­kozni. .. — Lehet eredményes az az iskolai törekvés, amelyet nem támogat a társadalmi gyakor­lat? Arató János, aki 1967-től tanít ebben az intézményben tűnődik. — Egyes előrejelzések sze-. rint a hetedik ötéves terv végére, vagy a nyolcadikban kilábalunk azokból a gazda­sági nehézségekből, amelynek kényszerítő hatására dolgoz­nak ma tömegek tíz-tizenkét vagy még több órát naponta, A jövő munkásosztályát nem szabad napi kényszerek ha­tásának megfelelve nevelni. Meggyőződésem, hogy a ren­delkezésünkre álló három év alatt kialakíthatunk olyan szokásokat, a gyerekekben, amelyeknek helyessége hosszú távon igazolódik. Evek óta eredményes a rétsági Asztalos János Művelődési Központban szervezett gyors, és gépírótanfolyam, ahol az Idén is mintegy nyolcvan főt oktatnak az első és második évfolyamon- A résztvevők a képzés befejezésekor oklevelet kapnak, amelynek birtokában szakképzetten helyezkedhet­nek el a különböző ^intézményekben, üzemekben- Képün­kön as érsekvadkerti Szűcs Éva és Holes Zsuzsa a gépírás­gyakorlaton — kulcsár — Minden középfokú oktatási intézményben végeznek kü­lönböző felméréseket az el­sősök körében. Balass »gyar­maton, a szakmunkásképző­ben idén alaposabb munkát végeztek e téren. Három kér­dőívet készítettek, egyet kife­jezetten az elsősöknek, egyet mindenkinek, és egyet az osz­tályoknak. Bár, ezek a kér­dőívek nem értek el szocio­lógiai mélységeket, sok hasz­nos információhoz segítették a tantestületet. Ezernél több gyerek körében azonban igen nagy munka mindenféle kér- dezősködés. Miért vállalkoz­tak rá? Tátrai Judit, kulturális nevelőtanár így látja: — Tavaly, a salgótarjáni József Attila Városi-Megyei Művelődési Központ kezde­ményezésére készült itt egy videoanyag. Annak valami olyasmi lett volna a célja, hogy kiderüljön, milyen ma a szakmunkástanuló. Munka közben azonban nagyon ne­hezen találtuk a tipikust, ne­hézségek árán alakult a kép. Ez indított el bennünket. Mi­vel a gyerekek a kérdőíven névvel nyilatkoztak, most sem biztos, hogy reális képet kaptunk. Értékelés közben olykor felmerült bennünk, hogy a vélt elvárásoknak igyekeztek megfelelni. Pél­dául abban, hogy hány könyv van otthon, vagy hogyan, mi­ért választotta a szakmáját. Érdekes például, hogy bár a gyerekeknek egy igen jelen­tő« hányada külső hatásra választotta a szakmáját, ezt csak kevesen vallják be. — Szerettünk volna valami­féle helyzetképet kapni a gyerekekről, épp a kialakítan­dó jövőkép érdekében. Hiszen csak a realitásokból kiindul­va érhetünk el eredményeket — egészíti ki a nevelési igaz­gatóhelyettes. — HangsfSyozta az élet­módot meghatározó szokáso­kat. Mire gondol? — Egészen apró dolgokra is. A kézmosásra, higiéniás szokásokra éppen úgy, mint annak megértetésére, hogy I mindenhez közünk van... Igen fontosnak tartjuk a mű­velődési igények alakítását. Múzeum, mozi, színház, mű­velődési ház — a gyerekek­nek lehetővé kell tennünk, hogy otthonosan mozogjanak őbenne. Negyvenegy tanulócso­portunk van. általában he­tente két osztály utazik a fő­városba színházba. De a sportot, a tömegsportot ugyan­így komolyan vesszük. Néha nehéz. Mégis meg kell próbálni, csinálni kell. A fiatalokért, a fiatalokkal Hiszen tőlük csöppet sem idegen az a törekvés, hogy másként, szebben ’óbban akarnak élni, mint a minden­kori előző generációk. — veszprémi — Nigériában az Industrialex- porttal együttműködve a szé­kesfehérvári 26-os Állami Épí­tőipari Vállalat. A Modul Sys­tem szabadalom alapján gyár­tott elemekből álló épülete­ket konténerként szállították a helyszínre, és ott két kon­téner egybefordításával alakí­tottak ki egy-egy tantermet, majd nyomban elvégezték a különböző szakmáknak meg­felelő berendezését. Az 544 ta­nuló részére készült oktatási központ végleges elkészítésé­hez és átadásához így a hely­színen csupán 16 magyar szakember kivitelező munká­jára volt szükség. A trópusi változat után a vállalat időközben kidolgozta a Modul System mérsékelt valamint hideg égövi változa­tait is, és elkészítette a pro­totípusokat. Ezek a konténer­ként szállítható épületek egya­ránt alkalmasak tantermek, tanműhelyek, orvosi rendelők, szállás-helyiségek, éttermek és raktárak gyors telepítésére. A számitógépes gyorsnyomtatás új mód/a Egy kanadai vállalat szá­mítógépekhez olyan gyors- nyomtatót készített, amely a jeleket, és az ábrákat ionok­kal alakítja ki. Percenként hatvan 31x27 cm-es papírlap írható tele segítségével; ez megfelel a lassúbb lézernyo­maték sebességének. Csak­hogy az új nyomtató azok­nál jóval olcsóbb. A berendezés kétezer, egy- j mástól szigetelővel elválasz­tott fémes elektródpárból áll. Ha valamelyik elektródpárt 1000 voltos nagyfeszültségű áramlökés éri. közöttük a le­vegő ionizálódik. Az ionok egy finoman átlyuggatott le­mezen át egy forgó dobra ke­rülnek, s azon helyi elek­trosztatikus feltöltődési okoz­nak. Ezt a feltöltődési képet — ugyanúgy, mint a szokvá­nyos gyorsmásoló eljárások­ban és a lézernyomtatókban, — finom festékpor rögzíti, fi­xálja: ahol a töltések van­nak, ott a por tapad. A festé­ket azután nyomással viszik át a papírra. Mivel a szom­szédos lyukak létrehozta pon­tok egymást átfedik, a vona­lak folyamatosnak látszanak. H át kérem, itt kőkemény dolgokról van szó- S aki ezt elénk tárja az megint Magyar József filmrendező és operatőr. Magyar József amióta energiáit nem játékfilmekbe öli (volt ilyen idő,, például: Házasságból elégséges. A vőlegény nyolckor érkezik. Illatos út a semmibe), hanem a doku- mtntumfilmek ostorával csap végig rajtunk, önkéntelenül is új helyet jelölt ki önmaga számára a magyar kultúr­történetben. Nem szeretnék valamiféle avatatlan szobor­állító hírébe kerülni, bizonyára Magyar József is tiltakoz­na ez ellen, de tény, hogy hazai viszonylatban korunk nagyjai közé tartozik. Munkáját tekintve nem az eszköz, a celluloidszalagra való fényképezés a lényeg, hanem val- lami más Mégcsak nem is művészi tartalomról és mon­danivalóról van szó- Egy borzasztóan érzékeny, és mégis kristálytisztán reális látásmódról, amely nemcsak látni, de láttatni is képes. Társadalomtudós, aki bikfanyelv nélkül is tud bonyolult összefügéseket bemutatni és megértetni. Sőt sajátos eszközénél fogva azzal is képes megéreztetni a knyegei, aki még így sem érti. Tevékenysége hasonlatos azokhoz a neves írókéhoz, akik már a második világháború előtt megrendítő szociográfiák sorával tártak olvasóik elé országos bajokat. A Magvarország felfedezése sorozat cél­jainak mai filmes megvalósítója Magyar József. Mostani filmje A mi családunk, abba a sorba tartozik, amit ugyar már pályája elején megkezdett, de ami igazán az l!)80_ban elkészült Mi, büszke magyarok című rövid­film, majd A mi iskolánk révén vált ismertté. Ez utóbbi óriási visszhangot keltett, hiszen itt már nem csupán egy szokásos szatirikus rövidfilmről volt szó. hanem a napja­ink iskolájában folyó oktató-nevelő munkáról. Az úgyne­vezett egész estés dokumentumfilm döbbenetes keresetlen- séggel mutatta be iskoláink tehetetlenségét, néhány esetben abszolút impotenciáját. Görcsös agyonszabályo- zottságának hatásait, ami sokszor a gyerekek tehetségét úgv bunkózta a föld színe alá, hogy csak rendkívüli kö­rülmények között bukkanhat elő újra- Tehát már A mi iskolánk című filmben is olyan kérdéshez nyúlt a ren­dező. ami mindanyiunk számára élesen vetődik fel-' Akár mi magunk éltük vágy éljük át, akár a gyerekeinket nyo­morítja a szemünk láttára. Valójában Magyar József zsenialitása abban rejlik, hogy érzékeli azt, amit mi is látunk, nap mint nap ta­pasztalunk, ami ellen azonban mindennapi taposómal­munkból képtelenek vagyunk kilépni, ő is látja, hiszen itt él. érzi a „nagyfeszültség” elviselhetetlenségét viszont olyan módon mutatja be a rólunk készült látleletet ami meg­hökkent 4és gondolkodásra kényszerít — vagy tán még cse­lekvésre is. Nem tesz mást, csak objektív tényeket sorol elénk, ezek néha nevetségesen hatnak, néha dühítenek, máskor elszomorítanák könnyet csalnak a szemünkbe, egy­szóval hol az értelmünkre, hol az érzelmünkre hatnak olyan erővel, ami kimozdít eredeti állapotunkból- Ennek érdekében kihasználva határtalan egoizmusunkat is, mert magunkat látjuk viszont a vetítővásznon, amint éppen ér­telmetlenül toljuk el egyetlen életünket­Persze nemcsak a saját sorsunkról van szó, hanem másokéról is. A mi családunk életéről. Amiről a gyerekek úgy nyilatkoznak a filmben, hogy alig valamivel több mint a reggeli általános rohangálás, és a késő délutáni, de in­kább es<! tévézés és fáradt veszekedés. Ez lenne hát a csa­lád nevelőtevékenysége? Ugyan mire nevelnek a szűk la­kásban élő. túlórázó, géemkázó, és a világon minden plusz­pénzt ígérő munkát elvállaló szülők? Faradtak, ingerléke­nyek- nem nevelnek- Termelnek és csak a gyors, hatékony­nak vélt módszert alkalmazzák, mert a nyakleves mindig kéznél van. Gyerekeink mindenfélét megkapnak otthon, csak éppen jó szót és meghallgatást nem. A nők kivívták egyenjogúságukat, és mára rádöbbentek, hogy ennek az anyaságuk az ára. Dolgozó nők, .akik gyereket szülnek- Csak biológiai értelemben anyák, az anyaságot nem gyakorolják- A gyerek megszületik és néhány hónap múlva élete nagy részét a bölcsődében, majd óvodában, iskolában tölti. Az iskola és család egymásra mutogatva kér a másikon szá­mon olyasmit, ami soha nem volt a sajátja is. Modern vi­lág, modern generációs rezervátumok: bölcsőde, óvoda, is­kola. nevelő otthon, szociális otthon. Persze azért vannak itt szép és okos gyerekek, akiket az intézet nevel, akiket a részeges szülők nevelnek, és akik kiegyensúlyozott körülmények között élnek. Mindezek elle­nére és ezzel együtt szépek és okosak, de ezért egyaránt zavarban vannak, hogy most valójában mihez is igazodja­nak­A mi családunk ott folytatja, ahol A mi iskolánk abba­hagyta- Nem élesebb hangnemben csak még tény- szerűbben — bár ez majdnem ugyanaz. Képi szoci­ográfiáról van szó, melynek révén felfedezhetjük magun­kat a bölcsőtől a sírig bármely pillanatban- A film min­den képsora külön-külön is gondolatsort vet fel, de ami szíven üt mindenkit: az állami gondozott gyerekek 98 százalékának élnek a szülei és a szociális otthon elhagyott öregjeinek is élnek a gyerekei valahol. Bodnár Mihály Mm mm ■ * műsor I KOSSUTH RADIO: f / 1.25: Ha még nem tudná • .SS: Nóta cső kar 5.33: Jó a dal 3.53: Lottósorsolás 10.05: Elbocsátó szép üzenet 10.13: Paer: A karmester 10.40: Iránytű 12.30: Ki nyer ma — Gödöllőn? 12.45: Grendel Lajos: Áttételek 12.55: Arturo Toscanini vezényli ez NBC szimfonikus zene* karát 14.1«: Az Ambrosian kamarakó­rus M onle y - madr i g álo kát énekel 14.24: Dokumentumműsor Szikiad Sándorról. (Ism.) 15.00: Nemzetiségeink életéből 15.30: Hétszínvirág 16.05: Az Északi park felfedezése 16.53: Muzsikáló természet 17.00: Kossuth-díj korhű keret­ben 4 NÖGRAD - 1985. 17.25: Népdal-előadók hangalbuma 19.15: János-napi vigasságok Kb. *0.15: Jasha Helfet* (hegedd) felvételeiből *0.30: Nem aranyleme*ek ... de lehettek volna *1.30: Gazdasági igazgatók klubja *2.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Hol tartunk, érzelmeink kifejezésében? 22.59: Nagy mesterek — világhí­rű előadóművészek 0.10: Himnusz 0.15: Éjfél után ... PETŐFI RADIO: 8.05: Születésnap, n/2. rés* 9.05: Napközben 12.10: Radnai György operettda­lokat énekel 12.25: Ede« anyanyelvűnk 12.30: Népi muzsika 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Péntektől péntekig 16.28: Slágerlista 17.05: 1985 - az Ifjúság éve 17.30: ötödik sebesség 18.30: Fiataloknak! 19.50: Egészségünkért! 20.00: Régi nóta. híres nőt» 21.05: Rádiószínház: Irodalmi fo- eadónap 21.55: A tatárjárástól a Toséphtne császárnéié 23.20: Anthony Braxton kvartett­je iátszik 0.15: Éjfél után . .. december 27. péntek MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Műsorismertetés. hírek. Időjárás. 17.10: Péntek este Észak-Magyarországon. (A tar­talomból: Oévbúcsúztató — Szilveszteri előzetes — Körkép a három megyéből — Símentő- szo.ga'.at — A posta tanácsolja — Hét végi programok.) Szer­kesztő: Jakab Mária. 18.00: — Eszak-magyarországi krónika. 18.25—18.30:: Lap- és műsorelő­zetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.25: Tévétorna 8.30: Szünidei matiné 9.30: Lázár Ervin: A hétfejű tündér 10 00: Fiatalok pálvaközelben. VII. Az tntarziakészitő 10.20: Himalája-trilógia. II 1,2. rész in ts: Linda 11 50: Képújság 15.10: Hírek 15.15: A sogunörökség. III /2. rész. A Sárkánykirály palotája (lsm.) 16 15: Beszédművelés 16.40: Száz híres festmény 16.50: Három nap tévéműsora 16 55: Pulzus 17.45: Képűlság 17.50: Reklám is.oo: Ablak isoe: R-klám 19.10: Tévétorna 19.15: F.sti mese 19 30: Tv-hiradó *0.00: a cirkusz csillagai — *0.50: Panoráma *1.55: Benedek Marcell­centenárium 22.35: Tv-tükör 22.4:,: Tv-hfradó 3. 22.55: Himnusz 2. mosor: 17.55: Mi és a számítógép 18.25: Képújság 18.30: Borik és csapata. IV/l. rész. ‘19 10: Ecranul nostru 19.30: Alma-Ata 19.50: Mendelssohn: Hebridá k-nyitány 20 00: Gondolkodó 20.50: Tv-híradó 3. 21.10: Dietrich Fischer-Dieskau énekel 21.35: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-niradö 20.00: A győzelem stratégiája. 16. rész 20.55: Éva menj férjhez! 22.15: A lelátó mögött 22.40: Hírek 22.50: Életem legszebb muzsikája 2. mosor: 19.31): Tv mradó 20 110: Fiatalok tv-klubja 21.30: Időszerű események 21 56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Fortunata és Jacinta. 8. rész (ism.) MOZIMŰSOR: Salgótarjánt November 7.: Fé] «-tői, háromnegyed 6-tól: Hamu­pipőke. Színes, szinkronizált amerikai rajzfilm. 8-tól: A túz háborúja. (16) Színes kanadai ka- landfiim. — Balassagyarmati Madách: Fél 4, háromnegyed 6- tól: Gyerekrablás a Palánk ut­cában. Színes magyar film. — 8-tól: Máté evangéliuma. Olasz— francia film. — Pásztói Maira: Üj Gulliver. Szovjet mesefilm. — Szécsén.vi Rákóczi: Titokban Hongkongban. Színes, szinkroni- zádt francia filmvígjáték. — Rét- ság: ördögbarlang. Színes szov­jet történelmi ka land film. Mese­mozi : A róka és a medve. A Érsekvadkert: Egy asszony visz- szanéz. Magyar film. — Nagy- lóc: Ádáz hajsza. <16) Színes, szinkronizált Japán bűnügyi film. 21.55: Benedek Marcel-centenáriuift Egy XX. századi humanista

Next

/
Oldalképek
Tartalom