Nógrád, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-04 / 284. szám

V1LÄG PROLETÁRJAI EGYESUUETEKI NÓGRÁD Z MSZMP NÓGRAO MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XLI. ÉVF., 284. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1985. DECEMBER 4., SZERDA illést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának ülését december 4-re összehívták. Az üléspn — a Politikai Bizottság javas­latára — tájékoztatót hallgatnak meg a Var­sói Szerződés tagállamai pártvezetőinek prá­gai találkozójáról, valamint megvitatják az 1986. évi népgazdasági terv és állami költ­ségvetés irányelveiről szóló előterjesztést. (MTI) Berlinben tanácskoznak a VSZ honvédelmi miniszterei Sajtónapi ünnepség a munkásőrségben A magyar sajtó napja al­kalmából keddeh ünnepséget rendeztek a Munkásőrség Or­szágos Paranosnokságán- Az eseményen részt vett és fel­szólalt Bányász Rezső állam­titkár, a Minisztertanács Tá­jékoztatási Hivatalának elnö­ke- Megjelent Karvalics László, az MSZMP Központi Bizott­ságának osztályvezető-helyet­tese . is. Borbély Sándor or­szágos parancsnok beszédeben méltatta a szocialista magyar sajtó érdemeit, majd kiemel­kedő színvonalú alkotásaikért, publikációikért közösségi elis­meréseket. egyéni nívódíjakat, kitüntetéseket, jutalmakat adott át szerkesztőségi kollek­tíváknak. újságíróknak, mű­vészeknek. nyomdászoknak. , Az országos parancsnok díszoklevelet és kitüntető plakettét adományozott a Magyar Rádiónak és a Ma­gyar Televíziónak: az elisme­réseket Hárs István, a rádió elnöke, illetve Kigyós Sándor, a televízió pártbizottságának titkára vette át. A munkás­őrség 1985. évi nívódíjában Tábori András, a Magyar Hír­lap főszerkesztő-helyettese. Magv Jenő. a Fejér Megyei Hírlap főszerkesztője. Révész László, Liszt-díjas karnagy, a Magyar Rádió zenei rovatve­zetője, Tihanyi János, a Sza­bad Föld főmunkatársa és Cseri Sándor, a Pest Megyei Hírlap főmunkatársa részesült. Tizennégy újságíró a Haza Szolgálatáért‘Érdemérem kü­lönböző fokozatait vehette át, többen jutalmat kaptak. , . (MTI) Vállalati tanácstagok képzése Újszerű oktatási forma szol­gálja a MÉM-hez tartozó vál­lalatoknál. üzemekben és gaz­daságokban a vállalati taná­csok tagjainak képzését. Nem szerveznek központi tanfolya­mot, hanem az üzemben, a helyszínen tartják a tájékoz­tatást. az előadásokat. Az egy-, két-, illetve háromnapos ren­dezvényeket a MÉM Mérnök­éi Vézetőtovábbképző Intéze­tének szakemberei irányítják. Ám nem csupán az intézet szakgárdája foglalkozik a ta­nácstagokkal, hanem az ÉDOSZ és a MEDOSZ mun­katársai is bekapcsolódnak a képzésbe. Szükség esetén a minisztérium is elküldi a vál­lalatirányítással foglalkozó előadóit az üzemekbe, segítve a képzést. A vállalati tanácsok tagjai a jogi és adminisztratív teen­dőkről kapnak részletes tájé­koztatást. A konzultációkon sajátos feladataikat is megvi­tathatják. és választ kaphat­nak a helyben felmerülő kér­désekre is. Az előadók koráb­ban tájékozódnak a vállalat helyzetéről és felmérik a vál­lalati tanács működésének ed­it ;gi t-nasztalatait. A konzul­tár; " n ezek • ismeretében „e- ' fél” a tanfolyam mun­karendjét. Kedden Berlinben megkez­dődött a Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi mi­niszteri tanácsának soros ülé­se. A tanácskozás megnyitása­kor a résztvevők néma felál­lással adóztak a hétfőn várat­lanul elhunyt Heinz Hoff­mann hadseregtábornok, az NDK nemzetvédelmi minisz­tere emlékének^ Az ülésen részt vesz Dobri D zsurov hadseregíábornok bolgár nemzetvédelmi minisz­ter. Milán Václavik vezérei- redes, csehszlovák nemzetvé­delmi miniszter, Florian Si­Miloslav Boda, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság munka- és szociálisügyi mi­nisztere december 2-án, és 3- án hivatalos látogatást tett Magyarországon Rácz Albert államtitkárnak, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal el­nökének meghívására' A mun­kaügyi főhatóságok vezetői tá­jékoztatták egymást a két or­szág gazdasági eredményeiről, különös hangsúlyt helyezve a munkaügyi kérdésekre- Kor­mányközi megállapodást írtak alá a magyar és csehszlovák állampolgárok határmenti te­rületeken történő kölcsönös foglalkoztatásáról. Az egyezmény — a már 15 éve óta tartó ilyen jellegű együttműködés folytatásaként — a jövőben is lehetővé teszi a határ mentén működő ma­gyar és csehszlovák gazdálko­dó szervezetek számára, hogy szükség szerint munkaszerző­dést kössenek szomszédos or­Hétfő este érkezett me­gyénkbe a walesi tartomány háromtagú szakszervezeti delegációja. A delegáció veze­tője Mr. Jim Ryan, a walesi szakszervezeti tanács elnöke. Tagjai: Mr. David White, a szakszervezeti tanács gazda­ságpolitikai munkabizottságá­nak elnöke és Mr. John Foley, a szakszervezeti tanács tag­ja. A küldöttséget Ágner Gyula, az SZMT vezető titkára fo­gadta. aki kedden délelőtt az SZMT székházéban tájékoz­tatta a küldöttséget megyénk­ről és a-. megye szakszervezeti életéről. A délutáni program­nak megfelelően ellátogattak Szécsénybe. ahol megtekintet­ték a Kubinyi Ferenc Múzeu­mot, majd felkeresték a ba­lassagyarmati kábelgyárat. Mai — szerdai — program­wicki hadseregtábornok, len­gyel nemzetvédelmi miniszter, Oláh István hadseregtábornok, magyar honvédelmi minisz­ter, Constantin Olteanu vezér- ezredes, román nemzetvédelmi miniszter, Szergej Szokolov marsall, a Szovjetunió hon­védelmi minisztere, Fritz Streletz vezérezredes, az NDK nemzetvédelmi miniszterének helyettese, valamint Viktor Kulikov marsall, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka és Ana­toli? Gribkov hadseregtAoor- nok, az egyesített fegyveres erők törzsének főnöke- (MTI) szág állampolgáraival. A munkavállalás a -hatérmenti megyék tanárai munkaügyi osztályainak közreműködésével valósul meg. Az elvileg na- t>onta átjáró külföldi dolgo­zókra a munkajogi téren a fogadó ország állampolgárait is megillető jogok és kötele­zettségek vonatkoznak. A két ország közötti határmenti munkaerő-kooperáció mindkét fél számára segítséget jelent a munkaerő-kereslet kielégí­tésében, a határmenti terüle­tek vállalatai közötti jobb együttműködés elősegítésé­ben, egymás munkamódszerei­nek, tevékenységének jobb megismerésében. Miloslav Bodát fogadta Cse- hák Judit miniszterelnök-he­lyettes. Az egyezmény ünne­pélyes aláírásánál jelen volt Ondrej Durej, • Csehszlovákia magyarországi nagykövete is. (MTI) jukban szerepel a Salgótarjá­ni Kohászati Üzemek megte­kintése. ahol találkoznak a gyár vezetőivel és üzemlátoga­táson vesznek részt- A délutá­ni programjuk a város megte­kintésével folytatódik- Ennek során felkeresik a Beszterce- telepi lakónegyedet, köztük a szolgáltatóházat, ezt követően ellátogatnak az itteni általá­nos iskolába, majd. a Beszter- ce-telepi óvodásokkal való ta­lálkozás után fejezik be napi programjukat. A holnapi nap — csütörtök — is gazdag ismeretszerzésre ad lehetőséget. A delegáció elutazik Budapestre a Bánya-' ipari Dolgozók Szakszervezeté­nek székházába, ahol Kovács László főtitkár tar? tájékozta­tót a vendégek számára, majd ezután a SZOT által megszer­vezendő fogadáson vesznek Kölcsönös foglalkoztatás a határmenti területeken Magyar—csehszlovák munkaügyi tárgyalások Walesi szakszervezeti delegáció megyénkben Törlénészkonferencia Szécsénybsn Gazdaság és mentalitás a török kiűzetésének idején A történészkonferencia résztvevői Welmann Imre előadását hallgatják. — kulcsár-fotó — A szécsényi országos tör­ténészkonferenciának már hagyománya van. A tegnap kezdődött és ma befejeződött tanácskozás 1980. és 1983. után harmadik a sorban, s miköz­ben szervesen illeszkedik az előzőekhez, némi eltérést is mutat. A történelem kedvelői bizonyára emlékeznek még, hogy a megyei tudományos életben a középrétegek kuta­tása kiemelt feladatot jelent, s e témakörön belül a közne­messég életviszonyainak ala­kulásával a Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatósága, il­letve a szécsényi Kubinyi Fe­renc Múzeum foglalkozik. S arra is emlékeztetünk, hogy a szécsényi konferencia éppen ezekre a kutatásokra alapozó­dik. Már a mostani konferen­cia nem a középnemességet állította vizsgálódásának kö­zéppontjába. áz előadok —' te­kintettel társadalmi, gazda­sági. ideológiai és politikai sú­lyukra — mégsem hallgathat, tak róluk. A kétnapos országos tör­ténésztanácskozás a Kubinyi Ferenc Múzeumban a Gaz­daság és mentalitás Magyar- országon a török kiűzetésének idején címet viseli. Meghirde­tőinek — a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem középkori magyar tanszéké­nek. a Magyar Történelmi Társulat Nógrád megyei cso­portjának és a Nógrád Me­részt, A késő délutáni órákat pedig Budapest belvárosának megtekintésével töltik el. Pénteken ismét megyei programokon vesznek majd részt. Mielőtt meglátogatnák’a kányási aknaüzemet és talál­koznának az üzem vezetőivel, megtekintik a salgótarjáni vá­sárcsarnokot. Az egész napos bányászprogram a bükkszéki bányászüdülő megtekintésével zárul. A rákövetkező napot — szombatot — is Salgótarján­ban töltik majd el. Ellátogat­nak a József Attila Művelő­dési Központba, megtekintik a megyei könyvtárat, s időt sza­kítanak a Nógrád Sándor és a bányamúzeum felkeresésére is. A walesi szakszervezeti de­legáció vasárnap reggel utazik vissza Budapestre. gyei Múzeumok Igazgatósá­gának — szándéka szerint kapcsolódik ahhoz a tudomá­nyos eseménysorhoz, amely jövőre lesz hazánkban Buda­vára visszafoglalásának em­lékére. A 300. évforduló le­hetőséget kínál a történelem­tudomány múvelőineK, hogy összegezzék imereteinket a korról, tisztázzák a vitás kér­déseket, és ráirányítsák a közvélemény figyelmét a tö­rök magyarországi kiűzetésé­nek viharos évtizedeire, a ko­rabeli társadalmi, gazdasági, szellemi folyamatokra. A tanácskozás első napi munkájában az ország min­den részéből mintegy százan vettek részt: történészek, le­véltárosok, muzeológusok, történelemtanárok, múzeum­baráti körök tagjai. A megje­lenteket Praznovszky Mihály, megyei muzeumigazgató üd­vözölte és tájékoztatta a kon­ferencia céljáról, időszerűségé­ről. fő kérdésköreiről. A 16 előadás és korreferátum alap­vetően három témakört vilá­git meg részletesen. Foglal­kozik azzal, mi volt Magyar- ország szerepe a török uralom alóli felszabadításban; fel­térképezi, hogy a civilizált vi­lág, Európa milyen képet ala­kított ki a magyarságról; elemzi a felszabadító háború gazdasági hátterét, a konszo­lidációt. a társa'dalom újjá­szervezésének különböző kon­cepcióit. A délelőtti tanácskozáson R. Várkonyi Ágnes, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára elnökölt. Az első előadást Welmann Imre történész tar­totta Gazdasági élet Magyar- országon a felszabadító há­ború idején címmel. Töb­bek között említést tett a nemesség anyagi természetű panaszairól, a parasztság nagymérvű kifosztásáról, a- császári katonaság önkényes­kedéséről, kegyetlenkedései­ről. Taglalta Montecuccoli Bécsre döntően ható. a ma­gyarok érdekeit figyelmen kívül hagyó álláspontját. A korreferátumok előadói — Heckenast Gusztáv, N. Kiss István, Búza János és Vass Előd — részben módosítva bizonyos megállapításokat, gazdagították meglevő isme­reteinket. Az előbbi két tör­ténész a bányászatról és ipar­ról, illetve a parasztság ter- heiről, az utóbbi »kettő a tö­rök birtokosok helyzetéről és gazdálkodásáról szólt. Délután Kosáry Domokos akadémikus vette át az elnöki tisztet. Hangsúlyozta: a török uralom katasztrófát jelentett az ország számára, s becslé­sek szerint a magyar etni­kum egynegyedét pusztította el. R. Várkonyi Ágnes Ország- egyesítés és gazdasági fejlődés címmel tartott előadást. Té­nyekkel alátámasztva, lénye­ges politikai kérdéseket vetett fel a három részre szakadt Magyarország általános gaz­dasági helyzetére vonatkozó, an. Meggyőzően mutatta be, hogy a török uralom aláásta a magyar társadalom és gaz­daság erejét, pusztítást, rom, lást hozott, a félelmet tette ál­talánossá az emberekben, s minimálisra szorította a kéz, deményezést. Cáfolta azt a közkeletű véleményt, miszerint a török kiűzése elsősorban meggyengülésével íúggött össze. Utalt Erdély és a ki­rályi Magyarország politiku­sainak, gondolkodóinak ket­tős törekvésére: életben tar. tani az európai kapcsolatokát és belső reformokat végrehaj­tani a védelemre, az önálló­sulásra. Benczédi László és Iványi Emma fűzött korreferátumot az előadáshoz, Kollonich bí­boros alakjára és újratelepí- tési tervezetére, az Einrich- tungswerkre koncentrálva. . A tanácskozás első napjának utolsó előadója Köpeczi Béla akadémikus, művelődési mi­niszter volt. Az Európa ma­gyarságképe 1686-ban című előadása a címben jelölt idő­pontnál szélesebb kitekintést; adott, egyúttal elgondolkodtató elvi megállapításokat tett. Kifejtette, hogy a nemzetké­pek kialakulásában az érdek és a hagyomány dialektikája érvényesül. A nemzetkép ál­talában sztereotípiákra épül, melyek a hagyományt jelen­tik, s ennek felhasználása pe­dig az adott uralkodó osz­tály érdekeitől függ. Ez az’ elvi megállapítás vonatkozik a XVII. század végi magyar­ságképre, de a maiakra is.' Köpeczi akadémikus angol, francia, holland, olasz, osztrák és német pamfletek. illetve más írások alapján alapos jel­lemzését nyújtotta nemzetünk-' nek. megjegyezve, hogv ezek. a sztereotípiák jelenleg is fellelhetők nem csupán Nyu- gat-Európában, s úgy véli, időszerű a magyarságképet va­lóságos történelmi, pszicholó­giai keretek közé foglalni. Az országos történészkon­ferencia ■ ma újabb korreferá­tumokkal és hozzászólásokkal folytatja munkáját-

Next

/
Oldalképek
Tartalom