Nógrád, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-21 / 299. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! MSZMF N 0 G h A u M E G Y E I _B IZ 0 T T S A G A ES A MEGYEI XLI. ÉVF., 299. SZÁM ÁRA: 2,20 FORINT 1985. DECEMBER 21., SZOMBAT Megnyílt az Országgyűlés féli ülésszaka r Pénteken délelőtt 10 órakor a Parlamentben megkezdődött az Országgyűlés téli ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Lo- sonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára; Lázár György, a Minisztertanács elnöke. A téli ülésszakot Sarlós István nyitotta meg. Az Országgyűlés elnöke kegyeletes szavakkal emlékezett meg a legutóbbi ülésszak óta. elhunyt képviselőkről: Nánási Lászlóról, és Sugár Imréről, valamint Oláh. István had. seregtábornok, honvédelmi miniszterről. Az elhunyt képviselők emlékét az Országgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg, s az ülésszak résztvevői egyperces néma felállással rótták le kegyeletüket. A Sugár Imre elhalálozása miatt megüre. sedett képviselői helyre az Országgyűlés dr. Borsos Sándor, a marcali városi kórház osztályvezető főorvosa mandátumát igazolta. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságától és a Hazafias Népfront Országos Tanácsától közös átirat érkezett az Országgyűléshez, amely javasolja, hogy az Országgyűlés Bognár Rezsőt az Elnöki Tanács tagjává válassza meg. Az Országgyűlés a javaslatot egyhangúlag elfogadta. A törvényhozó testület tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának az őszi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését. Ezután Sarlós István bejelentette, hogy a Minisztertanács benyújtotta az alkotmány és a választási törvény kiegészítéséről szóló, a népgazdaság VII. ötéves tervéről szóló, továbbá a Magyar Nép- köztársaság 1986. évi költségvetéséről és a tanácsok 1986—90. évi középtávú pénzügyi tervéről szóló törvényjavaslatot. A képviselők ezután döntöttek a tanácskozás napirendjéről; 1. az alkotmány és a választási törvény kiegészítéséről szóló törvényjavaslat; 2. a népgazdaság VII. ötéves tervéről szóló törvényjavaslat; 3. a Magyar Népköztársaság 1986. évi költségvetéséről és a tanácsok 1986—90. évi középtávú pénzügyi tervéről szóló törvényjavaslat; 4. interpellációk. Ezután — az elfogadott napirendnek megfelelően — Markója Imre igazságügyminiszter emelkedett szólásra. Markója Imre beszéde — Két évvel ezelőtt, 1983 decemberében foganta el az Országgyűlés az 1983. évi III. törvényt, az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról. Űj választási törvényünk szabályozása tovább bővítette az állampolgári jogokat, javította ezek gyakorlásának feltételeit, határozott intézkedésekkel erősítette a népképviseleti testületek társadalmi-politikai szerepét, s épp a demokratikus elemek gyorsabb kibontakoztatása érdekében ésszerűsítette és egyszerűsítette a választások előkészítését és lebonyolítását. — Ez év júniusában már az űj választási törvény alapján zajlottak le a képviselői és a tanácstagi választások. Ezek a választások a vezető politikai testületek és a közvélemény egyöntetű megítélése szerint az igen sikeres, eredményes jelzőt kapták. És valóban. a választások kiegyensúlyozott, jó politikai légkörben. a szocialista nemzeti ösz- szefogás jegyében zajlottak le. A magyar nép ez alkalomból is hitet tett a szocialista társadalom építése és a béke megvédése mellett. Kifejezte egyetértését a párt politikájával, a Hazafias Népfront választási felhívásában meghirdetett országépítő programmal. Ez a pozitív értékelés egyben azt is jelzi, hogy az Országgyűlés alapvetően jó, az eredeti politikai szándékoknak és a társadalmi igényeknek megfelelő törvényt alkotott. — A választások és az új választási törvény alkalmazása tapasztalatainak e kedvező, alapvetően pozitív megítélése természetesen nem jelenti azt, hogy a továbbiakban ne lenne szükség e, tapasztalatok részletekbe menő elemzésére, az elemzés alapján a szükséges következtetések levonására, s ha és amennyiben ez szükségesnek látszik, bizonyos javítások eszközlésére a jogi szabályozásban is. Ezt a munkát minden bizonynyal a két választás közötti időszak közepe táján el fogjuk végezni. — Felmerült azonban egy olyan probléma is, amelyről úgy gondoljuk, már most rendezésre érett. Ez pedig az országos választási listán megválasztott képviselők megüresedett helyéneK betöltésére vonatkozó, hiányzó szabályozás pótlása. A választások óta éltéit időszakban, sajnálatos halálesetek miatt, eddig már két hely üresedett meg az országos választási listán. Miután az országos listán, a különböző társadalmi érdekek és rétegek kiváló képviselői kaptak helyet, méitánytalan lenne, ha utánpótlásuk csak a következő választások során történne meg. Ez egyébként a választóknak azt a jogosultságát is sértené, hogy érdekképviseletük a lehető legteljesebb körű legyen. — A megoldásra több lehetőség is kínálkozott. A politikai és alkotmányossági szempontokat leginkább kielégítő megoldásként a most előterjesztett ja\'aslatot láttuk helyesnek elfogadni. Eszerint az országos választási listán megválasztott képviselő megüresedett helyére az Ország- gyűlés választ képviselőt, a Faluvégi Lajos: megüresedést követő egy éven belül. A jelölés joga, a Hazafias Népfront Országos Tanácsát -illeti meg. — A közvetett választásnak a javaslatban szabályozott új formáját az alkotmányban kell rendezni, méghozzá a 71. paragrafus 1. bekezdésének kiegészítésével. — Az alkotmány ezen új rendelkezésének megfelelően szükség van a választási törvény módosítására is azzal, hogy e törvény már szabályozza a megüresedett képviselői hely betöltésének határidejét is. Az egyéves határidő lehetővé teszi, hogy kellő előkészítés után e törvénynek megfelelően választhasson képviselőt az Ország- gyűlés. — A Minisztertanács megbízásából kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot fogadja el, és ezzel tegye lehetővé az országos választási listán megválasztott képviselők megüresedett helyeinek betöltését — mondotta Markója Imre, s befejezésül tájékoztatta a képviselőket arról. hogy a törvényjavaslatot megtárgyalta az Országgyűlés jogi. igazgatási és igazságügyi bizottsága is, s azzal egyetértve felkérte őt: nevükben is javasolja a törvényjavaslat elfogadását. A törvényjavaslathoz hozzászólásra senki nem jelentkezett. Az Országgyűlés az alkotmány és a választási törvény kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. Ezután megkezdődött a népgazdaság VII. ötéves tervéről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese tartotta meg expozéját. élénkítsük, s a beruházásokat növeljük. Ezért a tervnek az a fő törekvése, hogy egyre nagyobb teljesítményekre alapozva, meggyorsítsa a gazdaság korszerűsítését, fokozatosan élénkítse a gazdasági növekedést, s ezzel összhangban érzékelhetően javítsa népünk életszínvonalát, erősítse hazánk védelmi képességét. Tervezőmunkánk egybefonódott a jövőképet felrajzoló és foiTná'ó. hosszú távú tervezéssel. E munka keretében született meg hosszú távú népesedéspolitikai. valamint terület- és településfejlesztési koncepciónk, s tekintettük át — egyebek között — hazánk iparának, mezőgazdaságának, energiaellátásának. oktatásügyének. közlekedésének és természeti környezetének jövőjét. A soron következő öt esztendő nagyszabású feladatainak kimunkálásában a legelső munkaszakasztól kezdve, széles körű szakmai, tudományos és társadalmi háttérre támaszkodtunk. Faluvégi Lajos ezután a tervjavaslat néhánv, különösen fontos összefüggését emelte ki, részletezve a VI. ötéves tervidőszakban elért eredményeket, a gazdaság gondjaitA tények ismeretében ma azt mondhatjuk, hogy a VI. ötéves terv az előző középtávú tervekhez képest akkor sokak számára borúlátónak látszott, ám — főként a világgazdasági föltételekhez, de a belső teljesítmények alakulásához viszonyítva is — inkább derűlátónak bizonyult. Mint ismeretes, a világban végbement gazdasági és politikai események nyomán számunkra is rendkívüli mó(Folytatás a 2. oldalon.) fi végzett munka és a lovábbi feladatok Kibővített ülést tartott a megyei pártbizottság Tegnap, Salgótarjánban, a megyei pártbizottság székházában kibővített ülést tartott a megyei párbizottság. A testület tagjain kívül részt vettek megyénk jelentősebb üzemeinek igazgatói, az üzemi pártbizottságok, pártvezetőségek titkárai, a nagyobb termelőszövetkezetek elnökei, pártalapszervezetük titkárai, az állami és tömegszervezetek vezetői, a termeléssel foglalkozó szakszervezetek megyei titkárai és a megyei pártbizottság osztályvezetői. Az egybegyűlteket Ozsvárt József, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte- Javaslatára a testület jegyzőkönyvben örökítette meg a nemrég elhunyt Hankó János, megyei pártbizottsági tag érdemeit, majd egyperces néma felállással adózott emléké nek. Ezután a testület elfogadta a napirendi pontokat. Géczi János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára szóbeli kiegészítőt fűzött az előzőleg írásban kiadott anyaghoz, amely Nóg- rád megye hetedik ötéves tervi területfejlesztési irányelveivel. továbbá az 1985. évi tapasztalatokkal és az 1986. évi feladatokkal foglalkozott. Géczi János szóbeli kiegészítőiében ismertette a népgazdaság hatodik ötéves tervének alakulását, ezen belül foglalkozott az 1985. évi tervteljesítés kilátásaival, maid részletesen ismertette megyénk hatodik ötéves tervének várható teljesítését. Ennek során elemezte az 1985- ben végzett munka eredményeit, vázolta gvengeségeit, majd rátért a megye hetedik ötéves tervi területfejlesztési irányelveinek ismertetésére, végül az 1986. évi konkrét tennivalókról beszéltA szóbeli kiegészítést követő vitába felszólalt Forgó Imre, a megyei pártbizottság tagja, a balassagyarmati városi pártbizottság első titkára, aki az eredmények mellett a mellékhatásokról is szólt. Hu- szák Artúr, a megyei pártbizottság tagja, a ' Nógrád Volán Vállalat igazgatója közölte, hogy a személy- és áru- szállításban szeretnék megőrizni az eddig elért színvonalat. Mákos Nándor, a Nógrádi Szénbányák városi jogú pártbizottságának titkára elmondta, hogy az 1986. évi egymillió tonna szén kitermeléséhez szükséges feltételek jó részét biztosítani tudják, majd részletesen felsorolta a tennivalókat. Szabó István, a megyei pártbizottság tagja, a megyei párbizottság gazdaságpolitikai osztályvezetője a pártszervezetek munkájának megújulásával kapcsolatban fejtette ki véleményét- Romasz Adolf, megyei tanácselnök-helyettes a hatodik ötéves tervben végzett tanácsi munka eredményeit, a meglévő feszültségeket és a befedik ötéves terv elképzelése- < it ismertette. Kovácsné Mól_ nár Katalin, a megyei párt-1 bizottság tagja, a Szécsénvi II. Rákóczi Feren z Termelő- szövetkezet műsza'kvezető i e. az anyagi érdekeltség személyekre szóló lebontásának- eredményeivel foglalkozott. Ürmössy László, a megyei pártbizottság tagja, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek' vezérigazgatója, a gazdaságos export fejlesztésének akadályait tette szóvá. Kazinczi Gyula, a salgótarjáni öblösüveggyár igazgatója a megyei párt-végrehajtóbizottság gyárral foglalkozó, gazdálkodásával és fejlődésével kapcsolatos feladatait tárgyaló, augusztus 20—i ülésén hozott határozat több területen történő eredményes végrehajtásáról adott számot. Seprényi Attiláné. a salgótarjáni kereskedelmi vállalatok pártbizottságának titkára a többcsatornás, valamint a helyi árubeszerzés eredmé- nyességéről szólt, majd a gondokra utalt- Varga László, a megyei párt-végrehajtóbi- zoftság tagja, a síküveggyár műszaki főosztályvezetője az újat akaró és azt befogadó szellemű alkotó magatartás megvalósítását szorgalmazta. Kovács Gyula, a salgótarjáni szolgáltató vállalatok pártbizottságának titkára a szolgáltatások színvonalának javulásáról beszélt. Krisch Árvád, a KTSZÖV elnöke az ipari, építőipari, szolgáltató szövetkezetek hatodik ötéves tervének eredményeit ismertette. A vitában elhangzottakra Géczi János válaszolt, majd a testület egyhangúlag elfogadta az előterjesztéseket, a vitában elhangzottakkal kiegészítve. A módosító javaslatok elhangzása után ugyancsak elfogadta a megyei párt- bizottság az ,1986. évi munka- programját és üléstervét. Ezután meghallgatta Géczi János tájékoztatóját a Központi Bizottság 198.5. november 12_i üléséről. Befejezésül személyi kérdéseket tárgyalt. A testület kiegészítette a párt- bizottságot, a munkabizottságait, majd Szabó Istvánt, munkája elismerése mellett felmentette a gazdaságpolitikai osztály vezetése alól és Balázs Miklóst nevezte ki osztályvezetőnek. Meggyorsul a gazdaság fejlesztése Elöljáróban hangsúlyozta: a VII. ötéves terv most beterjesztett törvényjavaslata az MSZMP XIII. kongresszusának határozatán és a kormánynak az Országgyűlés által elfogadott munkaprogramján alapul- A társadalmi előrehaladásnak és a gazdasági fejlődésnek reális céljait tűzi ki elénk. — A belföldi felhasználás kényszerű visszafogásában rejlő — az egyensúlyt javító — lehetőségeket az elmúlt években javarészt kiaknáztuk. Ezen az úton már nem járhatunk tovább. Meg kell kezdenünk a kibontakozást! Amiként azonban az egyensúly megszilárdítását sem alapozhatjuk már kizárólag arra, hogy a belföldi felhasználást korlátozzuk, akként a kibontakozás- sem épülhet pusztán ennek ellenkezőjére: arra, hogy a hazai keresletet Munkában az Országgyűlés, felvételünk az ülésteremben készült.
