Nógrád, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-20 / 298. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A. MEGYEI TANÁCS LAPJA XLI. ÉVF., 298. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1985. DECEMBER 20., PÉNTEK fi kormány tárgyalta MécEosulnak a lakáshoz jutás feltételéi A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén kegyelettel emlékezett meg elhunyt tagjáról, Oláh István honvédelmi miniszterről. Lázár György, a magyar küldöttség vezetője tájékoztatást adott a KGST 41. — rendkívüli — ülésszakáról, amely megvitatta és elfogadta a tagállamok tudományos és műszaki haladása 2000-ig szóló komplex programját. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. Ugyancsak meghallgatta és tudomásul vette a kormány elnökének a Jugoszláv Szocia. lista Szövetségi Köztársaságba tett hivatalos baráti látogatásáról adott tájékoztatóját. A Minisztertanács • jóváhagyólag tudomásul vette az 1986—1990-es évekre szóló magyar—szovjet tervegyeztetés lezárásáról készített jelentést; Megtárgyalta a KGST- országokkal folytatott 1986— 1990. évi tervkoordináció és a hosszú lejáratú árucsereforgalmi egyezmények eredményeit. Megállapította, hogy a megállapodások összhangban vannak a VII. ötéves terv gazdaságpolitikai céljaival és jelentős szerepet töltenek be azok teljesítésének megalapozásában. A kormány jóváhagyta a VII. ötéves tervidőszakra szóló országos középtávú kutatási és fejlesztési tervet, amely a népgazdasági tervvel összehangoltan a következő öt év tudományos és műszaki fejlesztésének legfontosabb feladatait, valamint a gazdasági fejlődés gyorsításának megalapozását szolgáló kutatási-fejlesztési programokat tartalmazza. ■ A Minisztertanács módosított néhány, a lakásgazdálkodással. illetve a lakásépítés és -vásárlás pénzügyi feltételeivel kapcsolatos jogszabályt. A módosítások a lakáskínálat bővítését célzó ösztönző intézkedések mellett elsősorban a legrászorultabb, többgyermekes családok és a fiatalok lakáshoz jutási feltételeit teszik kedvezőbbé. A kormány megtárgyalta és elfogadta a saját és bizottságainak 1986. I. félévi munkatervét, továbbá a KNEB ellenőrzési tervét. (Kommentárunk a 2. oldalon.) Közös jovonkert A munka az utolsó pillanatig tart: a jövő évi és a VII. ötéves terv kidolgozására ez a megállapítás mindenképpen érvényes. A széles , körű társadalmi vita, amely nem csupán a hivatalos fórumokon zajlott — Nógrádban tíz társadalmi és tömegszervezé’t, -szakmai testület képviselői nyilvánítottak véleményt a társadalmi konzultáció során a megyei koncepcióról :— meghatározta a programkészítést, mi több, ennek összegzését az Országgyűlés soron következő ülésszakának kell elvégeznie, hogy a terv reális törvénnyé alakuljon. Hogy mindez nem formális újságírói fordulat csupán, hanem tény — elegendő ennek bizonyítására az országgyűlési bizottságok megnövekedett beleszólási, véleményezési kedvét említeni. A honatyák komolyan gondolták-gon- dolják a dolgot, a választóktól kapott felhatalmazás tudatában magyarázatokat és indoklást kértek a tervezőktől: miért emelkedik a vállalati adóztatás mértéke, miért jut kevés pénz az infrastrukturális fejlesztésekre, kihasznál- tak-e minden adottságot, lehetőséget arra, hogy az ipar műszaki fejlesztését előmozdítsák. Hallgatva őket az volt az ember érzése, hogy a közvélemény egyre táguló teret kap a jövő kialakításában, nőtt a társadalmi ellenőrzés az ország sorsát eldöntő tevékenységek fölött. Az előzmények nem hagynak kétséget afelől, hogy 1985, a VI. ötéves terv befejező éve nem sikerült jól. Ismerve most már a csaknem teljes évi eredményeket, kiváltképpen az ipar teljesítményének elmaradása okoz gondokat és hátrányokat. A termelés emelkedése nem éri el a tervezett 1 százalékot sem, ezúttal a mezőgazdaság sem remekelt úgy, mint korábban, így a nemzeti jövedelem mindössze fél százalékkal gyarapodik. A statisztika szerint eközben a belföldi felhasználás, a fogyasztás a tervek, de nem a teljesítmények szerint alakul. Vagyis nem javult a gazdaság egyensúlya. A kialakult helyzet — amelyet a párt Központi Bizottsága nemrég elemzett, — nem teremtette meg a várt és remélt jó feltételeket a VII. ötéves terv startjához. Ismét nagy erőfeszítést kell tennünk a külsőbelső egyensúly javítására. Ma összeül az Országgyűlés Ma megkezdi munkáját az Országgyűlés téli ülésszaka. A törvényhozó testületnek a Minisztertanács azt javasolta, hogy az alkotmány és a választási törvény kiegészítéséről, valamint a népgazdaság VII- ötéves tervéről, továbbá az 1986. évi költségvetésről és a tanácsok 1986—90. évi középtávú pénzügyi tervéről szóló törvényjavaslatokat tűzze napirendre. (MTI) KB~titkári tanácskozás Bukarestben Csütörtökön reggel, Bukarestben megnyílt a szocialista országok vezető pártjainak ideológiai és külügyi értekezlete. amelyen a központi bizottságok illetékes titkárai vesznek részt. A tanácskozáson Miu Dob- rescu, az RKP KB PVB póttagja, a központi pártkollégium elnöke mondott megnyitó beszédet, majd a részvevők felszólalásai következtek. Magyar kulturális napúk Prágában Kondor Béla-kiállítás nyílt csütörtökön Prágában a magyar kultúra napjai keretében- A cseh nemzeti galéria modern művészeti gyűjteményében az ünnepélyes megnyitó vendégeit Csorba Géza művészettörténész köszöntötte. Röviden ismertette Kondor Béla munkásságát, hangsúlyozva, hogy a művész a magyar grafikai iskola meg- újítója volt. A február elejéig megtekinthető kiállításon Kondor Béla 1955 és 1972 között készült hatvan festményé és közel száz grafikája látható. A prágai, közönségnek most .bemutatott alkotásokat a Magvar Nemzeti Galériából, a Petőfi Irodalrpi Múzeumból. Veszprémből. Szentendréről és magángyűjteményekből válogatták össze. Az érdeklődők megtekinthetik a művész több jelentős festményét, grafikái közül pedig a Dürer-sorozatot. Este a prágai Smetana Színházban Seregi László koreográfiájával mutatták be Delibes Sylvia című balettjét. A Laterna Magicában prágai vendégjátékának utolsó előadásával lépett közönség elé a budapesti Katona József Színház: Bulgakov Menekülés című játékát adták elő. j (MTI) Havonta átlagosan 1600 tonna horganyzott huzalt állítanak elő 2—2,8 milliméter vastagságban a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben- bp Népi ellenőrök vizsgálták Nehézségek az állattenyésztésben A korábban megtárgyalt, lezárt vizsgálatokról, bejelentésekről, panaszokról szóló elnöki beszámolót vitatta meg első napirendi pontként tegnapi ülésén a Nógrád Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság- A beszámolóhoz kapcsolódó vitában elhangzott, hogy a vásárlók megkárosításának különböző esetei az ellenőrzések gyakorisága mellett is rnég elég sokszor előfordulnak, ezért szükséges lenne, ha a népi ellenőrzés az ez irányú vizsgálatokat a jövőben sem venné le napirendről- összefoglalójában Németh Petemé, a megyei NEB elnöke elmondta, hogy valóban szükség van az ellenőrzések fokozására, társadalmasítására, de mivel elég széles körű tevékenységről van szó, a lakossági; észrevételek, a megkárosítás elleni fellépések módján is változtatni kell: a vásárlók érdeke is, hogy az eset megtörténtekor határozottan lépjenek fel. bátrabban vegyék igénybe az üzletben elhelyezett vásárlók könyvét, ha sérelmesnek tartanak valamilyen üzleti magatartást. , Ezután az állattenyésztéssel kapcsolatos beruházási tevékenység alakulásáról, fejlesztésének lehetőségeiről szóló összefoglaló jelentést vitatta meg a bizottság Percze József előterjesztésében. AV'népi ellenőrök a megye njmW- termelőszövetkezeténél ciz elmúlt ötéves időszakra vonatkozóan azt vizsgálták, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek fejlesztési lehetőségeikből arányosan, a szükségletnek megfelelően fordítottak-e az állattenyésztési ágazatra. Hogyan alakultak az állattartás körülményei, nőtt-e a telepek technológiai színvonala, hogyarí befolyásolják az ágazat fejlesztését a gazdasági szabályozók.Nógrád megyében a termőhelyi adottságok és a hagyományok következtében — az országostól eltérően — a szarvasmarha- és juhtartás a domináló, annak ellenére, hogy a közgazdasági szabályozás hatására a vizsgált időszakban a ' megye sertéstenyésztése fejlődött dinamikusabban, elsősorban a kis* (Folytatás a 2. oldalon.) TESZÖV és MÉSZÖV elnökségi ülések Látnivalóan kényes területen, nagyon szűk mozgástéren kellett egyensúlyozni a tervezőknek. Hiszen 1978 óta tart az alacsony fejlődési ütemmel jelzett időszak, teljesen jogos az az igény, hogy többet fektessünk a fejlesztésbe, s végre növekedjen a reálbér. A társadalom véges tűrőképessége, a szorító világpiaci igények az ipar fejlesztése iránt — mind kétségbevonhatatlan tényező. Ám az egyensúly javítását is elsőrendű célnak kell tekinteni, hiszen bebizonyosodott: a fizetőképesség megőrzéséhez nemzeti érdekünk fűződik, nem szabad vállalni az adósságátütemezés társadalmi-gazdasági hatását. íme a feladat: a vártnál rosszabb adottságokhoz igazodva fejlődést elérni, megtartva az egyensúlyt és javítva — legalább stabilizálni — az életszínvonalat. A VII. ötéves terv erre kísérel meg végrehajtható, gyakorlatban működőképes programot adni. Megismerve a célokat, az állapítható meg: kockázat- vállaló terv született, amit nem az óvatoskodás, a csendes nvugalom jellemez, hanem bizonyos, ám tudatos feszített- ség. Lassan közhelyszámba megy erőfeszítést javasolni. így tettünk tavaly, s tavalyelőtt is. De ma sem mondhat mást az. aki a helyzetével és közös jövőnkkel szembenéz: kulcsfontosságú, sorsdöntő év előtt állunk. A fokozatos fel- emelkedés, a fejlesztés és a reálbéremelés — az életszínvonal' érezhető javítása — csak úgy érhető el, ha a feszített tervet megvalósítjuk. Nem érdemes, és kár sopánkodni rossz világpiaci évjáratokon, kedvezőtlenül alakuló kereskedelmi helyzeten — sajnos, ezzel megküzdve van csak »«.dunk jobb holnapot teremteni. _ Á társulások helyzete, továbbfejlesztésének feladatai Tegnap a Nógrád Megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének elnökségi ülésén a testület többi között megtárgyalta megyénk termelőszövetkezeti társulásainak gazdálkodási helyzetét, továbbfejlesztésének feladatait. Az elnökség megállapította, hogy a szövetkezeti mozgalom szerves részét képező társulások eredményesen gazdálkodtak. Alapvetően megfeleltek a kitűzött célnak, az alapítói érdekeknek, jól segítették az ágazat fejlődését, a fejlesztési eszközök koncentrálásával, azok eredményes hasznosításával beilleszkedtek a megye gazdasági szerkezetébe. Megyénkben 1978-ban tíz önálló ’ jogi személyi társulás működött. Az azóta eltelt időszakban számuk nyolcra csökkent, a gazdasági előnyök érvényesítése következtében. Nettó árbevételük az 1978. évi 591 millió forintról 798 millióra növekedett, amit csökkenő eszközállománnyal és kisebb létszámmal értek el. Az árbevétel növekedésével arányosan növekedtek a költségek is. Ennek ellenére az eszközhatékonyság és a munkatermelékenység eredményeként a bruttó nyereség 25,3 százalékkal volt nagyobb 1984- ben, mint 1978-ban. Az alapítóknak adott visszatérítés 61 százalékkal emelkedett, ugyanakkor a vállalati tiszta, nyereség csaknem 20 százalékkal nőtt. A jogi személyiség nélküli; társulások száma az 1978. évi 8-ról 3-ra csökkent, mert szervezeti átrendezések következtek be. továbbá a beruházáspolitika és az üzemi fejlesztési törekvések ezt indokolták. az ágazati ökonómiai viszonyokkal együtt. A meg-' szűnt társulásoknál a szerve-' ző szerepet a termelési rendszerek vették át. A tervidőszak elején, az országos felhívás alapján, kedvező tapasztalatok birtokában jött létre megyénkben a gazdasági társaságok tevékenysége; amelyben akkbr még négy termelőszövetkezetünk és aa Öcsai Vörös Október Tsz vett részt. Mível jó példát mutattak, ez jelentősen megváltoztatta a szemléletet, egyúttal hozzájárult az ipari szolgáltató tevékenység fellendítéséhez. Az ócsai gazdasági társulás fennállása óta 106 miié lió forint nyereséget hozott az ebben részt vevő megyei szövetkezeteknek. Jelenleg 21 gazdasági társulás tevékeny, kedik megyénk szövetkezetei" ben a kölcsönös előnyök alapján, Megindult az egymás közötti gazdásági társulások szervezése is. A szövetség testületi ajánlás alapján végezte el az ezzel kapcsolatos segítő érdek(Folytatás a. 2. oldalon.)
