Nógrád, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-19 / 297. szám

Soha ilyen jó évet nem zártak a Váci Kötöttárugyár kazári gyáregységében. Háromszáztíz­millió forintos árbevételük 45 százalékkal haladja meg az előző évit, amely elsősorban az itt dolgozók lelkiismeretes munkájának eredménye. A kazáriak a hét végi műszakok­kal. a minőségi munkával hívták fel magukra a figyelmet. Képünkön készülnek az ADI­DAS szabadidős-ruhák Garas Istvánná és munkatársai keze nyomán. — kulcsár — Hegynyűvö'k CSÍPŐS, HIDEG szél ural­ja a tájat. A fagyott földön mély keréknyomot követ a kis Barkas, nehezen birkózva a dózerút göröngyös talajá­val. Csibajon vagyunk, a Nóg­rádi Szénbányák legifjabb külfejtési üzeménél. »Nyáron — az indulásnál — még fű­szálakat lengetett a szél a kö­zeli dombtetőn; a mostani kép alapján már rá sem ismer­ne az ember. A hatalmas, mesterséges hegygerinc aljában serény munka folyik: teherautók, dózerek, rakodógépek várják az üzemanyagot, vagy a ki­sebb javításhoz szükséges al­katrészeket. Amerre csak já­runk, „Volán” feliratú monstrumok, nem is gondolná a gyanútlan idegen, hogy itt szénbánya működik. Dübörgő hangú Tátra las­sít mellettünk: vezetője, Kő­műves István, örömmel szá­mol be arról, hogy sikerült megjavítaniuk a .fűtőventillá­tort. Még korán reggel fog­tak hozzá a javítóműhelyben, enélkül ugyanis befagyna az ablak, kiesne egy szállítójár­mű. — Tiszta jégpáncél az út — újságolja az „Egyetértés” komplex szocialista brigád so­főrje, aki imént érkezett a 15 tonnás tízkerekűvel. — „Csuk­lóson” voltam 12 évig, de előt­te dolgoztam teherkocsin is — folytatja. — Ahol az első kenyeret kapta az ember, oda húz vissza a szíve. Időközben persze megismertük a bá­nyászkodást is. már ami az it­teni művelési folyamatot ille­ti. Most, hogy egy kicsit meg­fagyott a föld, öröm az autó­zás, de látta volna, mi volt itt novemberben! Kiment a talaj a kocsi alól, akkora sárban pusztítottuk a hegyet. Mert addig nincs ám szén, amíg mi le nem takarítjuk a fedő­réteget ! A bányamester közben meg­nyugtatóan közli telefonon az osztályzóval. hogy már elin­dultak a „pótos Tátrák”, de lehet, hogy a csúszós' út mi­att később érnek be. Majd így folytatja Kőműves Ist­ván : — Azért nem ijedünk meg egy kis latyaktól, csakhát a gépek nehezen bírják. „Ko­ruk” van. Éjjel-nappal men­ni kell, szombaton is, vasár­nap is, nincs ideje a motor­nak egy kis lehűlésre. A csa­pat nagy része többszakmás, így, ha adódik probléma, ha­mar kijavítjuk. Éjszaka pél­dául csak magunkra hagyat­kozhatunk, mivel akkor nincs ügyelet. De ne haragudjon, mennem kell az UB alá (kot­rógép; a szerző), mert nincs alatta gép! Az Egyetértés brigád tagjai után kutatva újabb dózerúton döcögünk: irány Nvírmed 2. Suták Miklós, a Caterpillár ura. csendes ember, megszok­ta, hogy tizenkét órán át csak « 60 tonnás gépóriás az egyet­len partnere. — Két éve, mióta megjött ez az amerikai masina, azóta vagyok a nyergében. Jó gép, megbízható, eddig még egy­szer kém hibásodott meg. Nem véletlen, de elengedhe­tetlen: a drága szerkezethez szükséges egy gondos gazda, s jobb szakembert keresve sem találhattak volna, minta szécsényfelfalui Suták Mik­lóst. A Volánnál működő szinte valamennyi gépre meg­van a jogosítványa. — A MAGAS FÜLKÉBŐL nehéz irányítani ezt a behe- mótot, mivel a tolólap takará­sa miatt nincs kilátás. Egyéb­ként nagy megtiszteltetés és egyben öröm rajta dolgozni, hiszen Magyarországon ez az egy létezik. A teljesítménye sem lebecsülendő: ha nem kell „bicskázni” (a talajszaggatást hívják így), 4000 köbméter földet is megmozgat egy mű­szak alatt. 12 óra „magány” után irány az otthon. Várja felesége és két kiskorú gyermeke. Rövid számolás után kiderül, hogy a családra szánható idő 9 óra és ebből legalább 6 az alvá­sé. Tudja, de tudják itt mind, hogy kell a szén: mikor ol­vastak az újságban a nógrádi bányászok sikerét, egy kicsit magukénak is érezték az el­ismerő jelzőket — nem ok nélkül. Utunk következő állomása a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek. Hatalmas daruskocsi ve­zetőfülkéjéből kászálódik ki Szabó Sándor, az Egyetértés brigád vezetője- Első hallásra szokatlan, hogy egy brigádve­zető egészen más területen dolgozik, mint társai, de hi­szen ez komplexcsapat. Gép­kezelők, fuvarosok alkotják. — Itt „csak” 8 órát dolgo­zom — kezdi szinte kérdés nélkül —. utána gyakran kijá­rok a külfejtésre, főleg javí­tásokhoz. Különben 1975-ben alakultunk és az időközben vállalt munkák szakítottak el bennünket egymástól. Regge­lente azért találkozom a fi­úkkal, s ilyenkor elbeszélge­tünk ügyes-bajos dolgainkról. Van akinek az építkezésben akad gondja, aztán meg nemrég ment nyugdíjba egyik társunk, és úgy gondoltuk, hogy bankettet rendezünk á tiszteletére. Talán ez is mu­tatja: jó az összhang közöt­tünk. Volt idő, mikor alkat­rész-beszerzési gondjaink vol­tak. A brigád kiselejtezett jár­művekből mentette ■ a még használható szerkezeteket, hogy emiatt ne álljon a gép. A javítóbázison megszervez­tük a gumicserélőhely betono­zását, a Caterpillár lánctalpá­nak cseréjét pedig úgv üte­meztük, hogy a munkához szükséges 6 napból hármat műszakban és hármat a no­vember 7-i ünnepek alatt töl­töttünk el. Míg beszélgetünk egy nyer­gesvontató érkezik Tápiósze- léről; dudaszó jelzi, hogy vár­ják a darust, A Volán 2. sz. Vállalat te­herforgalmi üzemegységénél ér véget utunk. A telep veze­tője — látva ,kipirosodott ar­cunkat —, a szobájába invi­tált. — Ugye, érdemes volt vé­gignézni? — kérdi Veszelka Nándor. — Láthatták. nem akármilyen együttesről van szó! Ezek az emberek legin­kább ki vannak téve az idő­járás viszontagságainak, hó­ban, sárban, dermesztő hideg­ben nyűvik a hegyet, nem beszélve a félnapos munka­időről, a szombat, vasárnap feláldozásáról. Hiszem, hogy nem elsősorban a pénz do­minál. bár az sem mellékes. Szeretik csinálni ■*— egymás­hoz szoktak. AZ ÉV ELEJÉN, a Volán 147 brigádja csatlakozott a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyhez. A komplex- brigád 18 fővel indult. Ered­ményük nem lebecsülendő: a tervezett évi 270 ezer tonna szén .helyett várhatóan 340 ezret szállítanak a népgazda­ságnak. T. N. L. Oktívaiilés Salgótarjánban (Folytatás az 1. oldalról) talatait idézte. Mint mondot­ta, ennek és a kedvezőbb eredményeknek köszönhető, hogy egyre jobb híre van az SVT-nek. A beszélgetés során tá­jékoztatták Hámori Csabát az SVT-ben dolgozó fiatalok helyzetéről is. Nagy Jolán KISZ-titkár elmondta, hogy a háromszáz fiatalból 160—170 a KISZ-tag, helyzetüket pedig nehezíti, hogy ötven százalé­kuk vidékről — sok esetben nagy távolságról — jár be dolgozni. A Politikai Bizottság tag­ja a szanálási folyamatról, a ezzel összefüggő személycse­rékről kért további felvilá­gosítást, majd üzemlátogatás következett. A vendégek meg­tekintették a gáztűzhely gyár­tásának egész folyamatát. A sajtoló megmunkálóban, a zománcozóban és a szereidé, ben a munkafázisokkal ismer­kedett a vendég, s közben a nők munkája, az éjszakai és a hét végi műszakok iránt érdeklődött, a zománcozóban pedig az egészségvédelmet szolgáló szűrővizsgálatokról ■ is tájékozódott. A szereidében az Április 4. Szocialista Bri­gid képviseletében Riczák József né köszöntötte a Poli­tikai Bizottság tagját, aki sokatmondó egyszerűséggel örökítette meg a látogatást a brigádnaplóban: „Sikeres munkát, megfelelő keresetet, jó egészséget kívánok!” A szereidében végül hosszasan elidőzött a vendég a Karancs 3T gáztűzhelyek előtt. Az üzemlátogatás az öntö­dében folytatódott, ahol első­ként az anyagmozgatást köny. nyitó gépesítést tekintették meg. Az évi hatezer tonnás öntödei teljesítménynek ter­mészetesen csak kicsiny há­nyada az öntött korlátelem, amit ugyancsak megszemlél­tek a látogatók. Erre jegyez, te meg Gressai. Sándor: ..Nem ez a fő profil, de mindent készek vagyunk gyártani, amit megfizetnek”. A gyárlá­togatáson még számos egyéb kérdésről, így az értékesítés­ről, a kereskedelmi út lehet­séges lerövidítéséről, a válla- lalati és tanácsi együttműkö­désről is szó esett. Hámori Csaba felvilágosítást kért arról is, hogy a gyárban hány függetlenített politikai mun­kás irányítja a párt-, a KISZ-, illetve a szakszervezeti tevé­kenységet. A gyárlátogatás befejező aktusaként Hámori Csaba felkereste a KISZ-ap- parátust. Délután á megyei pártbi­zottság székházában aktíva­ülésre került sor, amelyen a párt és KISZ megyei bizott­ságának tagjai, a párt és a KISZ városi, a városi jogú nagyközségi bizottságainak titkárai, az állami, a társa­dalmi és tömegszervezetek Termékváltás az ipari szövetkezetekben Tanácskozol» a KISZOV megyei elnöksége A Nógrád megyei ipari szö­vetkezetek termelési szerke­zetének változását, fejlődését tekintette át tegnapi salgótar­jáni ülésén a KISZÖV me­gyei elnöksége- Megállapítot­ta a testület, hogy az utóbbi években a termelés, s kivált a termékszerkezet átalakulása lassúnak bizonyult, a szövet­kezetek kevés új, a piacon jól értékesíthető termékkel jelentkeztek­A megújítási folyamat alap- feltétele a technológia kor­szerűbbé válása, a műszaki fejlődés felgyorsulása. Éppen ez az, ami a jelenlegi gazda­sági viszonyok közt óriási terheket- jelent a szövetkeze­tek számára, hátráltatva a jó felismerések gyors gyakorlati megvalósulását. A beruházási lehetőségek a VII. ötéves tervidőszakban sem bővülnek lényegesen, ez idő alatt a szövetkezetek együttesen 290 millió forintot szánnak a cél­ra. A jelenleginél is nagyobb jelentőséget kap tehát az üzem. és munkaszervezési belső tartalékok feltárása, hasznosítása, az együttműkö­désben kínálkozó alkalmak okos kihasználása. . Termékváltásról elsősorban a könnyűipari ágazatban dol­gozó ipari szövetkezetek ese­tében beszélhetünk. A balas­sagyarmati ruhaipari szö­vetkezet például új termék­ként vezette be a hazai pia­con gyakran hiányzó kamasz­öltönyök gyártását, ugyan­akkor a műszaki feltételek megteremtésével most készül fel az. exporttermékek gyár­tására- A Salgó Cipőipari Szövetkezet a kaliforniai el­járással készített tetszetős, könnyű lábbelikkel jelent meg a piacon, női csizmákat, balerinacipőket is előállít, a saját talpgyártás bevezetésére pedig fröccsöntőgép beszer­zését tervezi. A szövetkezeti szolgáltatást az eltelt évek alatt a minősé­gi átalakulás jellemzi. Meg­újultak. korszerűbbé váltak az üzletek, s ma már a pia­con vannak olyan új szolgál­tatásokkal is (ékszer- és szá­mítógép-javítás), melyek a ko­rábbinál magasabb igényt elégítenek ki. S, ugyancsak az utóbbi években olyan sza­kosodási folyamatnak is ta­núi lehettünk — főként a kisszövetkezetek megalakulá­sával —„ melynek eredmé­nyeként kedvezőbbé vált a szövetkezetek gazdálkodása­Az építőiparban a termék- váltás — figyelembe véve az egyedi igények alapján ké­szült munkákat — szinte na­ponta megtörténik- A terme­lési szerkezetben is jelentős változások következtek be: a beruházási igények megcsap­panásával az összetétel a fenntartási feladatok javára tolódott el. Számottevő mértékben nőtt az utóbbi esztendőkben az ipari szövetkezetek termelé­kenysége. A közvetlenül nem termelő dolgozók részaránya azonban esetenként még min­dig magas, további belső tar­talékot jelent. Az ipari szövetkezetek most készítik jövő évre szóló ter­vüket. Az előirányzat egy esztendőt ölel fel, ám akkor igazán megalapozott, ha tá­volabbi kitekintést is tükröz. képviselői, a nagyüzemek gaz­dasági, párt- és KISZ-bi- zottságainak, az oktatási in­tézmények vezetői, továbbá a megye országgyűlési képvi­selői Vettek részt. Hámori Csaba időszerű- kül- és bel­politikai kérdésekről tartott tájékoztatót. Elöljáróban mél­tatta a genfi csúcstalálkozó eredményeit, azokat az erőfe­szítéseket, amelyeket a Szov­jetunió és a szocialista or­szágok tesznek a nukleáris háború elkerüléséért. Szólt a párt aktív nemzetközi po­litikájáról, mindenekelőtt a szocialista országokkal erő­södő, szélesedő nemzetközi kapcsolatairól. A továbbiakban a népgaz­daság helyzetéről, a VI. öt­éves terv teljesítésének vár­ható eredményeiről, s ebben az idei esztendő tapasztala­tairól, majd a VII. ötéves terv elképzeléseiről beszélt a Politikai Bizottság tagja- A többi között elmondotta, hogy a VI. ötéves tervben azt a két alapvető célt tűztük magunk elé, hogy folyamato­san javítsuk a népgazdaság egyensúlyi helyzetét és meg­őrizzük életszínvonal-politi- ''kánk elért vívmányait. Jól­lehet, a népgazdaság; az ipa­ri és a mezőgazdasági üze­mek nem kevés gonddal küszködtek — a szigorúbb körülménvek sem késztették mindegyiket arra, hogv meg­felelően éljenek a meglévő lehetőségekkel — összességé­ben eredménvesnek mondhat­juk a tervidőszakot. A meglévő feszültségek le­hetséges és szükséges oldásá­nak útját, módját kutatva szólt az előadó a következő évek — a VII- ötéves terv — legfontosabb feladatairól- A népgazdaság egyensúlyi hely­zetének folyamatos javítása, a gazdaság dinamikus fejlő­désének fontos feltételeként említette a többi között a műszaki fejlesztés gyorsítását, a termékszerkezet korszerűsí­tését, a termékek minőségé­nek javítását, a költségek csökkentését, az alacsony ha­tékonyságú üzemek, ágazatok —, így a szénbányászat, kohá­szat — helyzetének megnyug­tató rendezését, az irányítás korszerűsítését, valamint a fegyelmezettebb, tervszerűbb munkát. Kiemelte az export, elsősorban a tőkésexport erő­teljesebb növelését, a jövő­ben várható kedvezményeket, amelyek az export gyorsabb ütemű növekedését szorgal­mazzák. Foglalkozott a lakos­ság életkörülményeit javító — a következő években fokoza­tosan bevezetésre kerülő — intézkedésekkel, amelyeknek a tisztességesen végzett, ered­ményes munka adja az alap­ját. Végezetül ifjúságpolitikai kérdésekről, a párt ifjúság- politikájáról szólt a KISZ Központi Bizottságának első titkára. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt években a közvéleményben lényeges változás következett be az ifjúság megítélésében. A fi­atalokat mindinkább munká­juk. a közösség érdekében végzett felelős tevékenységük alapján ítélik meg. A továb­biakban elemezte a párt if­júságpolitikai állásfoglalásá­nak lényegét, a Politikai Bi­zottság ezzel kapcsolatos leg­utóbbi döntését, a KISZ- kongresszus előkészületeit. Szólt a várható változásokról, a mozgalmi munka, a szer­vezeti élet új elemeiről. Ki­emelte az ifjúsági szövetség tartalmi munkájának javítá­sát, politikai jellegének erő­sítését, követelményrendsze­rének módosítását, tömegbe- -folyásának növelését elsősor­ban a munkás- és parasztfi­atalok körében, a szervezeti élet folyamatos javítását a lakóterületeken- Hangsúlyoz­ta: fontos, hogy olyan mun­kamegosztás jöjjön létre az ifjúság nevelésében, amely­ben a párt-, a KISZ-, az ál­lami, a társadalmi és tömeg- szervezetek egyaránt végig­gondolják tennivalóikat, s en­nek megfelelően tegyék dol­gukat. Szóba került az is: a KISZ Központi Bizottsága ér­zékeli a fiatalok gondjait, amelyet az önálló pályakez­dés és élet jelent számukra. Enyhítésük a gazdasági. a párt-, az állami és a társa­dalmi, a tömegszervezetek, valamint a fiatalok közös ügye. Az előadás után Hámori Csaba válaszolt a résztvevők kérdéseire­Hámori Csaba programja az esti órákban Balassagyar­maton folytatódott, a vendé­get elkísére Géczi János, Devcsies Miklós és Juhász András- A Mikszáth Kálmán Művelődési Központban For­gó Imre, a balassagyarmati városi pártbizottság első tit­kára, dr. Győri Sándor, a a városi tanács elnöke és Kanyó Tibor, a KISZ városi bizottságának titkára köszön­tötte a Politikai Bizottság tag­ját. A művelődési központ éle­tét bemutatva, dr. Kecske­métiig Gyuláné igazgató min­denekelőtt elmondta, hogy a sok funkciót ellátó művelődé­si központot a volt járási hivatal épületében alakították ki a megye és a városi tanács anyagi segítségével. Felada­tait azonban csak úgy tudja az intézmény megoldani, hogy más helyiségeket is igénybe vesz. A munkát az adottsá­gokhoz igazítják, a tevékeny­ség elsősorban a diákságot és a felnőtt lakosságot egyaránt szolgáló műhelymunkából áll. Gond, hogy nagyobb töme­geket kiszolgáló rendezvény­re nincs lehetőség, ezt némi­képp enyhíti a középiskolák segítsége, valamint a sport­csarnok. Dr- Kecskeméthy Gyuláné elmondta, hogy az általános iskolákban is mű­ködtetnek csoportokat. A mű­velődési központ valamennyi tevékenységének részletes is­mertetése után az igazgató megemlítette, hogy a városi KISZ-bizottsággal igen jó kapcsolatot alakítottak ki. A művelődési központnak is ön­álló KISZ-alapszervezete van, amely saját rendezvényeket is 'szervez. A tájékoztató után a ven­dégek megtekintették a mű­velődési központot, ízelítőt kaphattak a különböző cso­portok mindennapi életéből* Különösen sokat időztek a kisiskolások körében, akik a számítógépekkel ismerkedtek­Nógrád megyei programját befejezve, Hámori Csaba a késő esti órákban visszauta­zott Budapestre. ___ A Z árak 390 ezer Ladához Már teljesítette az idei szovjet megrendeléseket az ELZETT Művek sátoraljaúj. helyi gyára: 300 ezer Lada gépkocsi-ajtóveretet és :zärat szállítottak ebben az évben a Szovjetunióba. A három gépkocsitípushoz készülő zá­rakat a gyárban fejlesztették ki, és a gyártáshoz szükséges célgépeket is maguk készí. tették. A tervezettnek megfelelő üteműek a gyár tőkésexport­szállításai is, december elejé­ig mintegy 250 millió forint értékű terméket^ speciális mágneses zárakat, különböző színű, galvanizált ajtóverete- ket értékesítettek az NSZK* ban, az Egyesült Államokban, Irakban, Kanadában és több más országban, A termékeik iránti külföldi igény megha­ladja a gyár kapacitását, ezért az elkövetkező ötéves tervidőszakra, mintegy há_ romszázmilliós fejlesztést ter­veznek a termelés növelésé­re, illetve új exporttermékek előállítására. NÓGRÁD — 1985. december 19- csütörtök 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom