Nógrád, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-18 / 296. szám
Munba^egye^mi Helyzetkép a BRG-ben Nem a harag szüli... Egy óra ötvenöt perc. A hatalmas csarnok minden szegletében szorgos kezek munkálkodnak, semmi nyoma a hazakészülődésnek. Asszonyok egy csoportja figyelmesen forgatja a forrasztópákát, másütt a műszerek villódzása jelzi: az utolsó öt perc is a munkaidő része. Teljesítményben dolgoznak a BRG salgótarjáni gyárában, s talán ez az oka, hogy lazítani képtelenség, hiszen azt megérzi a család — „laposabb a boríték”. Vajon mindennapos képpel találkoztunk a modern üzemben, vagy „csupán” az év végi hajrá ösztönzi, kényszeríti az itt dolgozókat a serényebb munkavégzésre? A kérdésre Rigó Dezsőtől, a rendészet vezetőjétől várjuk a választ, S hogy éppen tőle, az nem véletlen, mivel a fegyelmezett munkavégzés egyfajta vetülete a munkájának, az tizem területén kialakult „rendnek”. — A szalagrendszer nem enged lázítást. Gondoljunk csak arra, ha kiesik egy láncszem, egy sor utána következő folyamat leáll. Ez a beidegződés jótékonyan hat a termelésre, de nemkülönben a teljesítménybérezés. Akit a „több és jobb” előállítása serkent, az nem „cselleng” műszak közben, mert érdeke, hogy hó végén az elvárt keresetet hazavihesse. Már a portán feltűnő volt az a szigorúság, amivel fogadtak minket. A belépőket mindenfajta bizalmatlanság nélkül, de határozott ügyrend szerint könyvelik, a kilépők céduláit pedig alaposan tanulmányozzák, nehogy előfordulhasson visszaélés. A gyár dolgozói már azt is megszokták, hogy táskájukat kinyitva bemutatják az ellenőrzést végző személynek. — A szigorú ellenőrzések eredménye, hogy az utóbbi időben — és ezen az elmúlt öt évet értem —, csökkent a lopások száma. Ebben az iparágban egy parányi alkatrész is ezreket érhet, így gondolom érthető az intézkedés. A számok bizonyítják legjobban, hogy javuló helyzetről beszélhetek: 1981-ben kettő, a gyár sérelmére elkövetett lopás történt, s az utána következő években sem emelkedett négy fölé. Idén például egy eset fordult elő. Egyébként az ilyen jellegű szabálysértések elkerülésére magunk is megadjuk a lehetőséget azzal, hogy a leselejtezett anyagokat jutányos áron dolgozóink rendelkezésére bocsátjuk. Mindent egybevetve, a közelmúltban gyárunkban megtartott megyei rendészeti tanácskozás álláspontja is az volt, hogy a BRG-ben a megyei átlaghoz képest jó a munkafegyelem. Kevés üzem dicsekedhet azzal is, hogy zárt. egységes területen tevékenykedhet. És azt hiszem ez nem kevésbé járult hozzá az imént tett megállapításhoz — magyarázza a rendészeti vezető. A kívülálló nem csak az egységes gyárszerkezetet veheti észre, hanem azt is, hogy a környéken 300 méteren belül nincs italmérés. Amikor a munkafegyelemről beszélünk, sajnos, ez a kérdés mindig erőteljesen szóba kerül, így hát beszélgetésünk fonalat itt gombolyítottuk tovább. — A tavalyi 16-hoz képest idén mindössze 13 esetben fordult elő alkoholfogyasztás miatti felelősségre vonás. Ez sem örvendetes adat, bár egyéb iparágakkal összehasonlítva lényegesen jobb a helyzetünk. Októberben alakítottuk meg az alkoholellenes bizottságot, melynek én vagyok az elnöke. Minden üzemi balesetnél szondázást végzünk, de szúrópróbaszerűen is ellenőrzünk. Erre a feladatra létrehoztuk a felderítő- és ellenőrző csoportot, s ennek tagjai időszakosan beszámolnak tapasztalataikról. Drákói rendeletekkel persze nem lehet mindent elintézni. A gyárban 750 női dolgozót foglalkoztatnak, akiknek ügyes bajos dolgait másfajta mércével szabályozzák. Viszont nem tértünk még ki a közép- és felső szintű vezetők ellenőrzésének kérdésére. — A rendészet mindénkor, mindenkit jogosult a fegyelmezett munkára kötelezni, ez alól csak a 6 első számú vezető kivétel. Az ő esetükben azt hiszerft más az elbírálás, hiszen ezekre a posztokra csakis olyanok kerülhetnek, akik nemhogy a munkafegyelmet sértenék, de azt betartatják. Nálunk egyébként 'az a rendszer, hogy az üzemvezető is megmutatja a portán a táskája tartalmát.. S ha már a vezetőknél tartunk, az sem utolsó dolog, miként szervezik tanácskozásaikat, üléseiket, egyszóval milyen a protokoll. — Már évek óta kerüljük a munkaidő alatti rendezvényeket, s ezt vezérigazgatói utasítás szabályozza — szól a témához Gálka József munkaügyi vezető. — Csak abban az esetben kerül ilyesmire sor műszak közben, ha elkerülhetetlen. A protokollból kiűzték az alkoholt, nálunk csak üdítőitalt vagy kávét szolgálnak fel az ügyfeleknek, vendégeknek. De hadd kanyarodjak vissza egy pillanatra a munkaszervezéshez. Az a dolgozó, aki 8 órán keresztül megkapja a szükséges munkaeszközöket, anyagokat, biztosan-* nem kel fel a munkapadtól. Sajnos, nálunk az alkatrészellátás ebben az évben sem volt rózsás, de átszervezésekkel meg tudtuk oldani a folyamatos foglalkoztatást. A szigorodó eljárások, s minden ami a jobb, fegyelmezettebb muríkát szolgálja várhatóan idén is meghozza gyümölcsét: a gyár teljesíti éves tervét. Azok a — sokszor kellemetlennek tűnő — intézkedések, melyek hozzájárultak a sikeres évzáráshoz, a dolgozók érdekeit is védik. Jelenünk gazdasági helyzete mindenképpen indokolja az intézkedéseket, a rejtett tartalékok feltárását, a jobb munkaszervezést. A munkafegyelem ma már nem pusztába kiáltott szó; termelőerővé vált. S hogy a BRG-ben is lehetne még javítani rajta, arról is meg vagyok győződve, bár kétségtelen, ezen a területen elért eredményeik példaképpen szolgálhatnak más üzemek előtt is. T. N. L. Bérbe adják a Kálvin téri Áruházat Jövő év május elejétől ötéves időtartamra bérbe adják a Kálvi téri Áruház alapte- rületének 90 százalékát, ösz- szesen 42 elárusítóhelyet. Az' áruház igazgatója, Krisz- tinitz Pálné az MTI munkatársának elmondotta, hogy a Kálvin téri Áruház —, amely a Centrum egyik legrégibb áruháza —, hosszú idő óta kísérletezik olyan profil megválasztásával, amely képes felvenni a versenyt a nagyáruházakkal, valamint a belváros szaporodó kisüzleteivel. Az erőfeszítések azonban eddig nem jártak kellő eredménnyel, az áruház forgalma évről évre elmaradt a tervezettől. Ezért most új formával kísérleteznek: olyan üzletház kialakítását tervezik, ahol sok, viszonylag kis alapterületű üzlet, vendéglátó- és szolgáltatóhely lesz majd. Kisiparosok, kiskereskedők számára hirdették meg a bérleti pályázatot, s az üzemeltetés jogát versenytárgyaláson nyerhetik el az érdeklődők. A bérletpályázatra december 20-ig lehet jelentkezni az áruházban, s a versenytárgyalásra december 23- án kerül sor. A bérleti díj induló összege négyzetméterenként havonta 1000 forint, s ez az üzemeltetési jogon kívül tartalmazza a helyiség karbantartását, takarítását, a szemétszállítást, az épületgépészeti és az elektromos berendezések működtetését, a rendészeti és tűzvédelmi kiadásokat, a telefonközpont kezelését, vevőinformáció biztosítását. Azoknak, akik a pályázatot megnyerik, anyagilag hozzá kell járulniok az üzletház külső és belső felújításához is. A bérbe adó g megelőlegezett bérleti díjakból vállalja, hogy felújítja a homlokzatot, a portálokat, kiépíti a közlekedési területeket az üzlet- központban. s elvégezteti a szükséges közmflfelújítást. Az üzletiház felújítási tervei már elkészültek, s a korszerűsítési munkálatokat előre láthatóan jövő év januárjában megkezdik. Ha minden az elképzelések szerint történik, a Kálvin téri ü*’’ fház jövő év májusában kezdi meg működésétÉpítőipari kisvállalkozások Változatos az építőiparban az élet, ott sosem voltak ritkák a vargabetűs életutak. De még mozgalmasabbá vált az emberek sorsa, amióta itt is elterjedtek a kisvállalkozások. Mert nemcsak a példabeszédben léteznek olyan szakemberek, akik több évtizedes, megbecsült vállalati múlttal elköszönnek attól a cégtől, ahová nemcsak ifjúságuk, hanem a szakmunka kezdése, megtanulása is köti őket. Ügy látszik, nem elég erősen kötődnek, ha búcsút tudftak mondani. Azt sem az érzelmek motiválják, hogy ugyanők holnapután ismét a régi vállalat munkáin dolgoznak, csak már más cégér alatt, külső emberként, egy alvállalkozó gazdasági munkaközösség tagjaként. Létrejöttük óta viták pergőtüzében állnak a gmk-k, a vgmk-k. Akik kiszorultak ebből a többletjövedelemszerzési lehetőségből, bírálják ezeket a szervezeteket, megkérdőjelezik létjogosultságukat. Akik benne vannak, dicsérik a gyorsan igazodó piaci viszonyokat: jól lehet keresni a hiányszakmák értőinek, és ameddig építőkre szükség van, minden „aranykezű” mesternek lesz megrendelése. A legfontosabb pozitívumuk ezeknek a gazdasági szervezeteknek éppen ez: enyhítették a hiányt, dyiind többen áldozzák fel szabad óráikat, mert nekik is megéri, és a nélkülük várakozni kényszerülő építtető is jól jár. A géemkákra és végéemkákra tehát szükség van, és szükség is lesz még a piacon, hiszen az apróbb, egyedi munkákra nem tud vállalkozni egy nagy- beruházásra berendezkedett állami vállalat. Akik mégis ellenükre szólnak, olyan érveket sorakoztatnak föl, amelyek a megbízhatatlansággal kezdődnek, és a tisztességtelenséggel végződnék. Hogy a gmk-k ahol csak lehet, megkerülik az adózás ■kapuját, hogy mesterségesen növelik az állami vállalatok kapacitáshiányát, mert onnan szívják el a legjobb munkaerőt és így tovább. Mindez valóban igaznak látszik — a partvonalról kívülről nézve. Ám a partvonalon kívülről kiabálók sokszor elfelejtik, miért is nem kerülhettek be a „játéktérre”: mert nem dolgoznak jól, megbízhatóan, amit egy megrendelő joggal vár el az*-esetleg több pénzt számlázó kisszervezettől: Ebből a Szempontból valóban konkurenciát jelentenek egymásnak a kis- és a nagyszervezetek, de ennek csak örülhetünk: a minőségi munkát erősíti ez a nemes versengés, aminek igazi győztese az építtető, a megrendelő. És arról sem szabad elfeledkezni, hogy napjainkban, amikor az építőipari szakmunkások hiánya állandósulni látszik — a viszonylag magas fizetések ellenére is —, új kötő- és megtartóerőt jelentenek a vállalati gazdasági munkaközösségek. Mert manapság azt is mérlegelik már az emberek, mit veszítenek, ha kilépnek egy nagyvállalattól. A legtöbb kisvállalkozásnál ugyanis — tisztelet a kivételnek — nincs mindennap meleg ebéd, kényelmes üzemi fürdő, jól berendezett üdülő meg hasonló, „márpedig ez is érték. Hozzászoktak az emberek az elmúlt évtizedek alatt. Sz. K. Arellenőrzések tapasztalatai A kisiparosok, kiskereskedők, gazdasági munkaközösségek, magántervezők, a szerződéses szolgáltató részlegek és üzletek körében végzett árellenőrzési munkáról adott számot a legutóbbi vérgehajtó bizottsági ülés előtt a salgótarjáni tanács két szakigazgatási szerve, a termelésellátófelügyeleti és a műszaki osztály. A jelentés megállapította, hogy az árellenőrzési munka minősége, szakszerűsége javult, emelkedett a feltárt szabálytalanságok száma, és következetesebbek, szigorúbbak voltak a szankcionálások. A hatékonyabb ellenőrzés hozzájárult ahhoz, hogy a kisüzemi termelőknél csupán minimális a feltárt szándékos árdrágítás, a tisztességtelen áralkalmazás, a lakosság részéről az árra vonatkozó bejelentés csak elvétve érkezik. Mégis az árszabályozási rendeletek be nem tartása miatt kellett szigorú szankciókat alkalmazni, főleg a kereskedelemben és az építőiparban dolgozók között. (Ennek egyik oka az is, hogy e két ágazatban a legbonyolultabb az árszabályozás, s itt változnak leggyakrabban az idevonatkozó rendelkezések.) A termelésellátó-felügyeleti osztály az általános iparban dolgozó kisüzemi termelők között tisztességtelen árérvényesítést nem tárt fel, indokolatlan költségek „beépítését” az árba nem tapasztalták- A kereskedelemben leggyakoribb szabálytalanságként állapították meg a fogyasztói árak kiírásának elmulasztását, az áruk eredetének igazolásával kapcsolatos hiányosságokat, valamint az önbizonylatok tartalmi és formai hibáit. Ügy vélték az ellenőrök, hogy ezek a szabálytalanságok a visszaélés lehetőségét rejtik magukban, ezért ilyen esetekben is gyakran kezdeményeztek szabálysértési eljárást. Kiemelten foglalkozott az idén a műszaki osztály a közúti fuvarozást végző kisiparosok és magántervezők ellenőrzésével. Megállapították, hogy a közúti árufuvarozóknál a bizonylati fegyelem nem megfelelő- Nem ismerik kellően az árszabályozó rendeleteket, normagyűjteményeket. így nem is alkalmazzák azokat az előírások szerint. Az év első három negyedévében a két szakigazgatási szerv összesen 297 ellenőrzést végzett, 38 esetben szabálysértési feljelentést tett, míg 8 alkalommal elegendőnek tartotta a figyelmeztetést is. Munkájuk során azonban elsősorban nem a szankcionálásra törekszenek, hanem az ellenőrzés segítő-megelőző jellegét hangsúlyozzák. Hetven helybéli asszonynak nyújt munkalehetőséget Palotáshalmon a Május 1, Termelőszövetkezet melléküzemága, ahol a Budapesti Harisnyagyár részére végeznek bérmunkát. Az asszonyok a Budapestről leszállított harisnyanadrágokat formázzák, meózzák. majd esomagolják. Ebben as esztendőben ötmillió darab harisnyanadrág kerül az üzletekbe a nógrádi községből. Hírek a kohászatból Zsiga József né a termékek minőségét ellenőrzi. Hazai boltokba kerülő árut csomagol Molnár Ferencnc. (báb-) Egyiptomi vásárló. Ebben az esztendőben már harmadszor járt a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben az az egyiptomi megrendelő, aki nagy mennyiségben vásárolt horganyzott huzalokat- Mivel a kapott termékekkel elégedett, ezért a horganyzotthu- zal-export 40 százalékát ő kapta meg. Mostani tárgyalásán kijelentette, hogy jövőre is számíthatnak rá. Terven felüli targoncák. A szálítási gondok megoldása, valamint az exportterv teljesítése érdekében a beruházási osztály a rendelkezésére álló pénzek átcsoportosításával és gyors intézkedésekkel terven felül 8 targoncát vásárolt, amelyek már napok óta megkönnyítik, meggyorsítják a, év végi szállítási feladatok elvégzésétNÓGRÁD — 1985. december 18. szerda % \ formázást Liptai Andrásné és munkatársai végzik.
