Nógrád, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-17 / 295. szám

George Shultz Budapesten f (Tolv*"*ó> az 1. oldalról) van e téren az együttműkö­dés útjában álló akadályok felszámolására. Várkonyi Pé­ter és George Shultz kiemel­te Mihail Gorbacsov és Ro­nald Reagan genfi találkozó­jának fontosságát, és remé­nyüket fejezték ki, hogy a további tárgyalások elvezet­nek a fegyverzetkorlátozáshoz és a többi időszerű kérdés megoldásához. _ Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke a délelőtti órák­ban parlamenti hivatalában fogadta George Shultzot. A találkozón véleményt cserél­tek a magyar—amerikai kao- csolatokról. valamint a mind­két fél érdeklődésére számot tartó időszerű nemzetközi kér­désekről. A megbeszélésen jelen volt Várkonyi Péter, valamint Házi Vencel és Nicolas Salgo. Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitkára hétfőn délután a Központi Bizottság székházában fogadta George Shultzot, az Amerikai Egyesült Államok külügymi­niszterét. A , nyílt, szívélyes légkörű találkozón áttekintették a nemzetközi helyzet legfon­tosabb kérdéseit. Vélemény- cserét folytattak arról, hogy a genfi szovjet—amerikai csúcs- találkozó eredményeként ki­alakult kedvezőbb feltétele­ket miként lehetne kihasznál­ni a különböző társadalmi rendszerű államok közötti kapcsolatok kölcsönös elő­nyökkel járó bővítésére. A megbeszélésen áttekintették a magyar—amerikai kapcsolatok alakulását és továbbfejleszté­sük lehetőségeit. A találkozón jelen volt Várkonyi Péter kül­ügyminiszter. Házi Vencel, hazánk washingtoni nagykö­vete és Nicolas Salgo, az Egvesült Államok budapesti nagykövete. Az amerikai diplomácia irányítója délután ellátoga­tott a Nemzeti Múzeumba, s megtekintette a magyar ko­ronázási ékszereket. „Értékesnek” és „sikeres­nek” minősítette hétfőn bu­dapesti látogatását, minde­nekelőtt Kádár Jánossal, az MSZMP főtitkárával folyta­tott megbeszéléseit George Shultz. Hozzátette: kedvező benyomásairól beszámol majd Washingtonban. Az Átrium Hyatt Szállóban hétfő este itartott félórás saj­tóértekezletén az amerikai külügyminiszter Kádár Já­nossal folytatott délutáni megbeszéléséről egyebek kö­zött kijelentette: az eszme­csere során részletesen érin­tették a kelet—nyugati kap­csolatokat, s az amerikai fél úgy véli, hogy a szovjet— amerikai viszony, s általában a kelet—nyugati kapcsolatok nagyon fontos, talán ígéretes szakaszhoz érkeztek. A buda­pesti látogatás különösen ér­dekes és értékes megfigyelé­seket kínált e tekintetben — fűzte hozzá. A kétoldalú kapcsolatokról szólva megjegyezte, hogy azokat kielégítőeknek véli. Arra a kérdésre válaszol­va. mit remél az Egyesült Államok a kelet—nyugati kapcsolatokban a genfi csúcs- találkozó nyomán, Shultz em­lékeztetett: noha, e tekintet­ben jósolni nem lehet, Rea­gan elnök igen hasznosnak és értékesnek minősítette talál­kozóját, Mihail Gorbacsovval, s úev véli, ió alkalom volt az alapos véleménycserére. Az Egyesült Államok, hangsúlyozta Shultz, kidol­gozta a maga programját a genfi párbeszéd folytatására. Az amerikai vendég köszö­netét fejezte ki a magyar vezetőknek és az ország né­pének a szívélyes fogadtatá­sért, az érdekes programért, különösen a Kádár Jánossal folytatott megbeszélés lehető­ségéért. Este Várkonyi Péter díszvacsorát adott George Shultz tiszteletére a Gundel étterem kongresszusi termé­ben- (MTI) Tanácsülés Salgótarjánban r (Folytatás az 1. oldalról) • családban az egy főre eső jövedelem nem éri el a há­romezer forintot. Mentesíteni kell az egyedül élő nyugdíja­sokat és a gyermeküket egyedül nevelő szülőket, akiknél az egy főre eső jö­vedelem nem éri el a havi háromezer forintot- Mente­síteni kell az első lakást vá­sárló, illetve építő 35 év alatti fiatal házasok közül azokat, akinél az egy főre jutó havi jövedelem — a la­kás havi összhitel-törlesztési összegének levonása után — kettőezer-ötszáz forint ala‘t marad. Azoknál, akiket a fi­zetés évében közműfejlesztési vagy közműtársulási hozzájá­rulás terhel, a fizetett hoz­zájárulással csökkentett ösz- szeg lesz a jövedelem alao.ja a mentesség megállapítása­kor. A felsoroltakon kívül a városi tanács vb pénzügvi, terv- és munkaügyi osztály egyedi elbírálás alapján mentességet, illetve kedvez­ményt biztosíthat az adott évben ^zok számára, akiknél ezt anyagi és szociális kö­rülményeik indokolják. A ta­nácsrendeletben megfogalma­zott — és az előzőekben fel­sorolt — mentesség, illetve kedvezmény minden esetben csak az ügyfél . kérelmére adható­Elénk vitát váltott ki az időskorúakról való szociális gondoskodás helyzetéről és a további feladatokról szóló előterjesztés- A hozzászólók hasznos javaslatokat adtak ahhoz, hogyan lehetne’ az egyébként minden területen észlelhető fejlődés mellett is, a szociális gondoskodást to­vábbfejleszt eni, tervszerűb­bé igazságosabbá tenni. A továbbiakban határozatot hozott a tanács egves tanács­rendeletek felülvizsgálata és tanácshatározatok hatályon kívül helyezése tárgyában, út- és közműfejlesztési hoz­zá járuláso Icát állapított meg, valamint rendelkezett Salgó­tarján városban a közterület­felügyelet létrehozásáról. Vé­gül interpellációkra kapott választ három tanácstag. ☆ Ülést tartott tegnap délután a Bátonyterenyei Városi Jo­gú Nagyközségi Tanács Vég­rehajtó Bizottsága is. Napi­rendjén szerepelt a tanács káder és személyzeti mun­kájáról, valamint a bérgaz­dálkodás helyzetéről szóló je­lentés- Az utóbbi témával kapcsolatban az előterjesztés megállapította, hogy a múlt évi bérgazdálkodási feladatok között jelentős volt az- egész­ségügyi, az alsófokú oktatási és közművelődési dolgozók kötelező bérbesorolásának végrehajtása, továbbá a pe­dagógusok tavaly szeptemberi rendkívüli béremelése, ami­kor a nagyközségben 202 pe­dagógus részesült béremelés­ben. A testület megállapítot­ta, hogy az elmúlt időszak­ban a bérgazdálkodás megfe­lelő színvonalú volt, segítette a szakmai feladatok még eredményesebb ellátását. A jövő év elsejétől életbe lép­nek a tanácsi gazdálkodás új elemei, s ez még ösztönzőb­ben hat majd az élőmunká­val való hatékony gazdálko­dásra. Tegnapi ülésén tárgyalt még a végrehajtó bizottság az idei lakóház-javítási elő­irányzatok átcsoportosításá­ról, és döntött a fiatal háza­sok és többgyermekes csalá­dok lakáshoz jutásának elő­segítését célzó anyagi támo­gatás odaítéléséről. 2 NÚGRAD — 1985. december 17., kedd Á Hazafias Népfront Vili. kongresszusának A Hazafias Népfront VIII. kongresszusán elfogadott ál- lásfogalás elöljáróban visszatekint a népfrontmozgalom fél évszázados történetére, hangoztatva a Komintern VII. kong­resszusán meghirdetett, a fasizmus elleni küzdelemben ko- vácsolódott összefogás szellemi örökségének fontos­ságát.. Rámutat: a Hazafias Népfront, a mai megválto­zott feltételek között — az alkotmányban is rögzített felada­tainak megfelelően — őrzője, örököse és folytatója a fél év­százados népfrontpolitikának. Az állásfoglalás a továbbiakban megállapítja: a nép­frontmozgalom az eltelt öt esztendőben erősítette a párt szövetségi politikáját és fejlesztette a nemzeti összefogást. Tevékeny résztvevője volt a közéletnek, eredményesen el­látta közjogi feladatait. A jövőben fokozódó mértékben kí­ván szerepet vállalni az országépítésben, a társadalmi vi­szonyok szocialista irányú fejlesztésében. Céljának tekinti népünk összeforrottságának erősítését, az állampolgárok mozgósítását az ország feladatainak megoldására. Arra tö­rekszik, hogy munkája nyomán a társadalom minden osz­tályából és rétegéből egyre többen és mind nagyobb ered­ménnyel vegyenek részt a közéletben, a közakarat mellé közcselekvést is teremtve. Csak a közakarattal párosult kö­zös cselekvés teheti ugyanis lehetővé, hogy az MSZMP XIII. kongresszusának hazánk további építését szolgáló ha­tározatai a nemzet programjaként megvalósuljanak. A dokumentum ezután leszögezi, hogy a népfront a szocialista nemzeti egység érvényesítésének átfogó kerete, politikai tömörülése a szövetségi politika jegyében. Befo­lyása és kezdeményező szerepe a magyar társadalomban, a közéletben növekvő jelentőségű. Múltjának, jelenének ta­pasztalatai alapján a jövőre nézve is érvényesnek tarja, hogy a politikai, a társadalmi egyensúlynak és fejlődés­nek nélkülözhetetlen feltétele az emberek közösségi szán­dékú és szellemű felelős tevékenysége. A nemzeti egység­re törekvés, a szövetségi politika ápolása nem taktika, ha­nem a haladás állandó feltétele és tényezője A társadalom­ban végbement, új ellentmondásokat is teremtő változások miatt á népfront az eddiginél is fontosabb kötelességének tartja, hogy — a párt politikájának szellemében — a kö­zösségi együttműködést saját eszközeivel, önállóan formál­ja, észrevételeivel és javaslataival erősítse a társadalmi köz- megegyezést, a különböző osztályok és rétegek politikai szö­vetségét közös céljaink elérésére. A szövetségi politika helyes értelmezése és alkalmazá­sa teszi lehetővé, hogy világnézete miatt senki sem szenved­het hátrányt sem a munkában, sem a közéletben. Az egyhá­zak, a vallásos emberek részt vesznek az ország építésében, közéleti tevékenységüket a népfront segíti — emeli ki az állásfoglalás. Kitér arra is, hogy a nemzetiségek jól érzik magukat közös hazánkban, dolgoznak érte, boldogulnak ben­ne. Ott vannak képviselőik a társadalmi és az állami élet vezető testületéiben, s ez is előmozdítja egyenjogúságuk fejlődését. A dokumentum fontos feladatként említi a ci­gányság társadalmi beilleszkedésének felgyorsulását, majd megállapítja, hogy a népfront intézményes közéleti cselek­vési lehetőséget kíván nyújtani az ifjúság különböző réte­gei számára, s részt vállal az időskorúak érdekeinek feltá­rásában és képviseletében is. Feladatának tekinti, hogy se­gítse a nemzedékek közötti egység és egyetértés fejleszté­sét. A Hazafias Népfront közjogi funkciójának keretében nagy jelentőségű az a tény, hogy a mozgalom közreműkö­dik a törvények kezdeményezésében, előkészítésében. A leg­jelentősebb feladatok közé tartozik a szocialista demokrácia fejlesztése és gyakorlati érvényesítése a politikai irányítás és intézményrendszer további alakításában. Egyre nagyobb hangsúlyt kap a mozgalomban a társadalompolitika, a helyi önkormányzatok erősítése, a településfejlesztés, a nőpolitika, az időskorúak problémái, az értelmiségpolitika, a szociál­politika; kiemelt jelentőségű az életmód, a családvédelem, az ifjúságpolitika, a művelődés, a környezetvédelem — végső soron a nemzet egészét érintő — ügye. A társadalompolitikai feladatokat áttekintve a doku­mentum szól arról: jövőnk megalapozásának elsőrendű feltétele, hogy a népesség évek óta tartó csökkenését mér­sékeljük, mielőbb szüntessük meg. Ezután hangsúlyozza, hogy az indokolatlan társadalmi egyenlőtlenségekre, s bi­zonyos újratermelődő társadalmi igazságtalanságokra figye­lemmel a népfrontnak is többet és elmélyültebben kell fog­lalkozni a nehezebb sorsú rétegek és családok gondjaival, a szegénység problémáival. A dokumentum, a továbbiakban leszögezi: a népfront ismeri és vállalja az építőmunka nehézségeit, a megújító kezdeményezések kozkázatait, támogatja a párt törekvése­it, a politika, a gazdaság fejlesztésére irányuló erőfeszítése­it. Tisztában van azzal, hogy a gyorsabb haladás alapjait nem lehet rövid távú erőfeszítésekkel szilárdan lerakni. Minden körülmények között szem előtt tartandó követel­mény azonban, hogy a szocializmus építése együttjárjon a lakosság életkörülményeinek javulásával. az életmód, a kultúra, a társadalmi és emberi élet szocialista irányú fej­lesztésével, a társadalmi igazságosság erősödésével; s hogy a nemzet a mérsékletre intő időben is gyűjtsön erőt a to­vábbi haladáshoz. A Hazafias Népfrontnak kötelessége a társadalomban bekövetkezett változásoknak megfelelően és az elmúlt év­tizedekben felnövekedett új nemzedékek igényei szerint ke­resni és megtalálni azt a hangvételt, stílust, tartalmat, azo­kat a módszereket, amelyek az eddigieknél jobban megfe­lelnek országépítő nemzeti egységünknek és a szocialista nemzetköziség eszméjét szolgáló céljainknak. Ugyancsak a mozgalom elemi kötelességeként jelöli meg az állásfoglalás azt, hogy segítse a társadalmunkat, gaz­daságunkat, intézményrendszerünket megújító reformfolya­matot, ennek keretében a tanácsok önkormányzati szerepé­nek, a vállalatok és szövetkezetek önállóságának erősödését. Ezzel összefüggésben megállapítja, hogy mind a települése­ken, mind pedig a munkahelyeken jóval nagyobb teret kell nyernie a közvetlen demokráciának, annak érdekében, hogy a társadalom egyes rétegei — főként a fiatalok — tevéke­nyebb részesei lehessenek az érdemi közéletnek. Ehhez is kapcsolódó feladat a határozott fellépés a felelőtlenség, a fegyelmezetlenség, a naplopás ellen, a korrupció, a jogta­lan előnyszerzés visszaszorítására. Szükséges, hogy a nép­frontmozgalom meggyőző munkájával a társadalmi érték­rend egyik talpkövévé tegye azt a felfogást, amely szerint a munka, a személyes boldogulás legfőbb forrása. A gazdaságpolitikai feladatokat rögzítő fejezet a leg­közvetlenebb tennivalók közül a gazdasági élénkülés meg­indítását és ennek érdekében a megújulási folyamat követ­kezetes továbbvitelét, a rugalmasan alkalmazkodó, haté­konyabb gazdaságirányítás kialakítását tartja a legfonto­sabbnak. A határozottabb cselekvéshez nélkülözhetetlen a tenni­valók pontos meghatározása és a hibák őszinte feltárása, A népfront egyetért azzal, hogy a megalapozott és növek­vő ütemű fejlődéshez elengedhetetlen a termelési és termék- szerkezet átalakításának meggyorsítása, a tudományos ered­mények mind szélesebb körű gyakorlati alkalmazása és a népgazdaság jövedelemtermelő képességének növelése. A dokumentum hozzáfűzi, hogy mindennek feltétele a műsza­ki fejlesztés meggyorsítása, s egyre sürgetőbb, hogy méltó rangot kapjanak a műszaki-tudományos ismeretek. Külön kiemeli a gazdasági célok elérésében oly’ fontos emberi tényezők szerepét, hangoztatva: Helyeseljük a vál­lalati tanácsok, az üzemen belüli új fórumok megalakulá­sát, az igazgatók demokratikus választásának elterjedését. Felvilágosító munkánkban — a szakszervezetekkel együtt­működve — igyekszünk a lehető legszélesebb körben tuda­tosítani, hogy a vállalati, szövetkezeti dolgozók, a fizikai munkások, az értelmiségiek, az alkalmazottak nemcsak szorgalmukkal, hozzáértő, lelkiismeretes munkájukkal és fegyelmezettségükkel mozdíthatják elő a termelés, a szol­gáltatás fejlesztését. Igen nagy szükség van arra, hogv a vállalati önkormányzat keretében véleményükkel, javasla­taikkal részt vegyenek a megalapozott tervek kialakításá­ban, a vállalat irányításában is. Az állásfoglalás leszögezi, hogy a népfrontmozgalom vállalja mindazoknak a kormányzati és vállalati törekvé­seknek támogatását, amelyek célja a nagyipar hatékony­ságának növelése, meghatározó szerepének erősítése. A mezőgazdaság elért eredményeinek, színvonalának fenntar­tásához ugyancsak fontos társadalmi érdekek fűződnek; szükséges, hogy a szabá'vozó rendszer még inkább serkent­se az élelmiszer-termelést, az értékesítési feltételek kedve­zőbbé tételét, s javuljon a mezőgazdaság ipari háttere \ népfront támogatja a szocialista nagyüzemekhez integrált háztáji és kistermelés továbbfejlesztését, erősíti a kertba­rát- és kisállattenyésztfe-mozgalmat. A mozgalom fontos feladatnak tartja, hogy a közre­működésével kidolgozott terület- és településfejlesztési ha­tározat céljai megvalósuljanak. A kiegyenlítettebb és ará­nyosabb fejlesztés nyújtson nagyobb esélyegyenlőséget a települések és lakosaik részére a társadalmi javak elérésé­hez. A településfejlesztéshez nélkülözhetetlen a helyi taná­csi gazdálkodás önállóságának növelése, s az, hogy a nyílt településpolitika mindenütt váljon gyakorlattá. A néníront- bizottságok ezt segítendő vállalják a tervek közösségi véle- vényezésének, s a társadalmi munkaakcióknak megszer­vezését. A környezet- és természetvédelem feladatainak meg­oldásában a cselekvő társadalmi közreműködés szervezését és kiszélesítését vállalja a mozgalom, kiegészítve ezzel az állam, a gazdálkodó szervek környezetvédő és -kímélő tö­rekvéseit. Ugyancsak változatlan feladatának tekinti a fo­gyasztói érdekvédelem erősítését. A művelődéspolitikai teendőkkel foglalkozó fejezet be­vezetőben hangsúlyozza: a népfront ismeretterjesztő tevé­kenysége arra irányul, hogy a lehető legtöbb ember eljus­son a politikai érettségnek arra a fokára, ahol természetes az elkötelezettség és a felelősségérzet, hiszen csak ez lehet a társadalmi közmegegyezés szilárd alapja is. A mozgalom minden kezdeményezést segíteni kíván, akár a szakmai is­meretek gyarapítását, akár az általános műveltség terjeszté­sét szolgálja. A műveltség megalapozója és legfontosabb in­tézménye az iskola — szögezi le a dokumentum, s fontos­nak mondja, hogy a népfront az iskola és a család közöt­ti együttműködés jegyében erősítse kapcsolatait a szülői munkaközösségekkel és a tantestületekkel. A nevelés- és oktatásügy fejlődése érdekében szorosabb együttműködésre törekszik a KISZ-szel és az úttörőszövetséggel. Az állásfoglalás kiemeli a művelődés közösségteremtő és -megtartó erejének jelentőségét, utalva arra, fiogy mind több helyen jönnek létre az állampolgárok öntevékenysé­gének teret nyújtó körök, egyesületek, társaságok, klubok. A szocialista demokrácia gyakorlására is módot adó tevé­kenységük méltó a népfrontmozgalom támogatására. A fe­jezet külön kitér a történelmi múltunk megismerése, a ha­gyományok megőrzése, történelmi önismeretünk erősödése szempontjából, oly’ fontos honismereti mozgalom munká­jára. valamint az Olvasó népért mozgalom tevékenységé­re. amelynek vállalnia kell a társadalmi igények feltárását, ezek továbbítását és a könyvkiadás, illetve -terjesztés fe­letti ellenőrzést egyaránt. Ugyancsak foglalkozik a társadal­mi magatartás- és érintkezéskultúra elsivárosodásával,, ben­ne beszédkultúránk állapotával, hangoztatva, hogy a Ha­zafias Népfront örömmel üdvözölne egy olyan mozgalm.it, amely társadalmilag szentesített és megkövetelt érintkezé­si, magatartási normák kialakítását, elterjesztését tűzné ki célul. Végül a népfrontmozgalom nemzetközi törekvéseit rög­zíti az állásfoglalás. Hangsúlyozza: a népfront részt vál­lal a béke legfőbb s^édelmezőjének, a szocialista közösség­nek erősítéséből. Fejlesztjük együttműködésünket a szocia­lista országok testvérszervezeteivel, mozgalmaival, velük összehangoltan lépünk fel a nemzetközi küzdőtéren. Nem­zeti ügyünknek tekintjük a barátság elmélyítését a Szov­jetunió és a többi szocialista ország népeivel. A , HNF. a kölcsönös érdekek alapján fejleszti nemzetközi kapcsola­tait a békéért és a haladásért küzdő mozgalmakkal és sze­mélyiségekkel, a demokratikus pártokkal, a nemzeti fel­szabadító erőkkel. Szolidáris a fejlődő országok népeivel, támogatja a nemzeti felszabadító mozgalmakat, a népel­nyomó rendszerek, az új gyarmatosítás elleni küzdelmet. A népfront fejleszti kapcsolatait a tőkésországok mindazon szervezeteivel, pártjaival, akik erre az egyenjogúság alapján hajlandók. Kész a közös fellépésre, s a párbeszédre min­den szervezettel, amely híve a katonai és politikai feszültség csökkentésének, a helsinki záróokmánybaji foglaltak m«f valósításának. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom