Nógrád, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-14 / 267. szám

i (Folytatás az 1. oldalról) az egység jegyében folyamato­san bővülnek. A 2000-ig szóló gazdasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési program előmozdítja a korszerű tech­nológiák bevezetésének meg­gyorsítását. az ipari kooperá­ció fejlesztését. 3. A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy hazánk a békés egymás mellett élés szellemében változatlanul ér­dekelt a más társadalmi rend­szerű országokkal folytatott párbeszédben, a kapcsolatok bővítésében. A kölcsönösen előnyös politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesz­tése az enyhülési folyamatnak szerves része, hozzájárul a nemzetközi légkör javulásához. Kádár János elvárának Nagy-Britanniában tett hivata­los látogatása. megbeszélése Margaret Thatcher kormányfő­vel az elmúlt évben megkez­dett legfelső szintű magyar— brit párbeszéd folytatását je­lentette, és kifejezte a törek­vést egy békésebb világ meg­teremtésére. A tárgyalások megerősítet­ték a két félnek a kapcsolatok bővítésére irányuló szándékát, hozzájárultak az ehhez szük­séges feltételek javításához. Lázár György elvtárs Japán­ban tett látogatása, tárgyalá­sa Nakaszone Jaszuhiro mi­niszterelnökkel alkalmat te­remtett országaink helyzeté­nek, egymás álláspontjának jobb megismerésére, és fontos Jéoés volt a kétoldalú együtt­működés fejlesztésében. 4. A Központi Bizottság meg­erősítette pártunk és népünk szolidaritását az afrikai, ázsi­ai és latin-amerikai országok népeinek a politikai és gazda­dalmi felemelkedésért folyta­tott küzdelmével. Ezt juttatta kifejezésre a Losonczi Pál elvtárs vezette párt- és állami küldöttség hi­vatalos, baráti látogatása An­golában és Zimbabwéban. Az Angolai Népi Köztársaság el­nökével, Jósé Eduárdo dós Santossal, valamint a Zimba- wei Köztársaság vezetőivel, Robert Mugabéval és Canaan Sodindo Bananával folytatott tárgyalások megerősítették ha­zánk szolidaritását a dél-afri­kai agresszió és megszállás el­len küzdő országokkal és a nemzeti felszabadító mozgal­makkal, úgyszintén a koráb­ban kiépített kapcsolatok to­vábbfejlesztésének közös óha­ját. Suhartónak, az Indonéz Köztársaság elnökének ma­gyarországi látogatása állam­közi kapcsolataink fejlesztését szolgálta. 5. A Központi Bizottság megállapította, hogy a nem­zetközi helyzetre továbbra is kedvezőtlenül hat a megol­datlan közel-keleti válság. Az imperialista beavatkozás alá­ásta a térség népeinek bizton­ságát. és növeli a nemzetközi feszültséget. A Magyar Nép­köztársaság változatlanul a közel-keleti válság olyan át­fogó. igazságos, tárgyalások útján történő rendezése mel­lett száll síkra, amely megfe­lel minden érintett fél jogos érdekeinek. A magyar közvélemény ag­godalommal figyeli a Dél-af­rikai Köztársaságban kialakult helyzetet, elítéli a faji meg­különböztetés és elnyomás rendszerét, a jogaiért küzdő többség ellen alkalmazott rend­őri terrort. Támogatásáról biz­tosítja az apartheid telj« fel­számolásáért küzdő haladó és demokratikus erőket. rógi függetlenségéért, a tarsa A Központi Bizottság átte­kintette a VI. ötéves +erv tel­jesítésének tapasztalatait, és megállapította: A terv fő céljainak megfe­lelően, népünk odaadó mun­kájának eredményeként a nehéz viszonyok között is gyarapodott az ország, meg­őriztük a népgazdaság stabi­litását, alapvető szociális vív­mányainkat. A tapasztalatok­ból azonban kitűnik az is. hogy a termelés szerkezeté­nek és a gazdálkodás haté­konyságának lassú ütemű ja­vulása miatt az egyensúlyt főleg a belső felhasználás visszafogásával teremtettük meg. és a nemzeti jövedelem a tervezetnél mérsékeltebben növekede+t. A Központi Bizottság, kiin­dulva a XIII. kongresszus ha­tározatából, mérlegelve az or­szág lehetőségeit, a VII. öt­éves terv legfőbb gazdaság- politikai céljául a gazdasági növekedés élénkítését, a kül­ső és a belső egyensúly meg­szilárdítását, az életszínvonal és az életkörü 1 mén vek érzé­kelhető javítását tűzi ki. En­nek megvalósításához elen­gedhetetlen a hatékonyság fo­kozásának, a műszaki hala­dásnak és a termelési szerke­zet korszerűsítésének a meg­gyorsítása. 1. A Központi Bizottság rá­mutatott, hogy áz intenzív fejlődés kibontakoztatásának alapvető feltétele szellemi és anvagi erőforrásainak jobb hasznosítása. A teljes foglalkoztatottság fenntartása mellett jobban kell érvényesíteni a hatékony foglalkoztatást. Ez megköve­teli a céltudatos, fegyelme­zett munkát, a jobb munka- szervezést, a vállalatok és a dolgozók érdekeltségének nö­velését a teljesítmények fo­kozásában. A termelő ágaza­tokban nagy figyelmet kell fordítani a korszerű, verseny- képes. jövedelmező termékek gyártásának bővítésére, a gaz­daságtalan termelés gazda­ságossá tételére, illetve visz- szaszorítására. A termelés fejlesztésének a gazdaságos kivitel bővítését és a belföldi kereslet megfelelő kielégíté­sét kell szolgálnia. A nemzeti jövedelem hazai felhasználá­sában növekedjen a felhalmo­zás aránya. A beruházásokban nagyobb sűllya.1 szerepeljenek a termelő ágazatok, főleg a feldolgozóipar és az élelmi­szergazdaság. Az irányítás további kor­szerűsítése, valamint a nép­gazdaság fejődésére lényeges hálást gyakorló központi programok megvalósítása já­ruljon hozzá a gazdaság ha­tékonyabb működéséhez. A tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés segítse job­ban a népgazdaság korszerű­sítését, a nemzetközi ver­senyképesség erősítését. Meg kell gyorsítani a gyártmány­fejlesztést. a fajlagos anyag- és energiafelhasználást csök­kentő korszerű technológiák elterjesztését. Magasabb szín­vonalra kell emelni termelési kultúránkat. 2. A Központi Bizottság egyetért azzal, hogy az 1986— 90-es évekre szóló VII. ötéves népgazdasági terv fő előirány­zatai a következők legyenek: Az 1990. évre tervezett növekedés az 1985. évi szint százalékában összesen évi átlagban Nemzeti jövedelem 15—17 kb. 3 Inari termelés 14—16 2.5—3 Enítés-szerelcs 12—15 kb. 2.5 Mezőgazdasági termékek termelése (1986—90 között az 1981—85-höz viszonyítva) 7—10 Belföldi felhasználás 13—16 2,5—3 Lakosság fogyasztása 8—10 1,5—1.8 Egy főre jutó reáljövedelem 9—11 1.7—2 Egv keresőre jutó reálb-r kb. 5 kb. 1 Kivitel összesen 16—18 3—3.5 Behozatal összesen 16—18 3—3,5 2 NÓGRAD - 1985. november 14., csütörtök A szocialista szektor beru­házásaira, 1200—1250 milliárd forint fordítható. 3. Az ipar vállaljon na­gyobb részt a népgazdaság jö­vedelmezőségének fokozásá­ban, exportjának bővítésében. Korszerű, jó minőségű gyárt­mányokkal segítse elő a nép­gazdaság más területein is a színvonalas tevékénység'et, a jövedelmezőbb termékértéke­sítést. Folytatódjon az ipari válla­latok szervezeti rendszerének, belső érdekeltségi viszonyai- aak korszerűsítése. A vállala­tok és a szövetkezetek gazdál­kodjanak jobban a rendelke­zésre álló eszközökkel és a munkaerővel. A piaci szük­ségletekhez igazodva újítsák meg termékszerkezetüket, for­dítsanak nagyobb figyelmet az exportra. Javítani kell az ipari szol­gáltatásokat. Az igények ki- elégítéséhoz növekvő mér­tékben járuljon hozzá a kis­üzemi, kisegítőtevékenység, valamint a magánkisipar. Az építőipari termelés iga­zodjon jobban a kereslethez. Javítani kell az építkezések minőségét, a termelékenysé­get, az eszközök gazdaságos kihasználását; csökkenteni a kivitelezési időt és az építke­zési költségek növekedését. Az új lakások építése mel­lett nagyobb figyelmet kell fordítani a lakásállomány fel­újítására. A mezőgazdaság, az erdő- gazdaság és az élelmiszeriDar termelése az exportlehetősé­gekkel és a hazai igényekkel összhangban bővüljön, csök­kenjenek a ráfordítások A gabonatermés a tervidőszak végére érje el a 17,5—18 mil­lió tonnát. Az állattenyésztés fejlesztését a jól értékesíthető versenyképes áruk bővítésére kell alapozni. Javuljon a ter­mékek minősége, választéka, feldolgozottsága. A háztáji és kisegítő gazdaságok termelé­sét továbbra is támogatni kell. A mezőgazdasági nagy­üzemek a termelésben és az értékesítésben egyaránt szer­vezettebb együttműködést valósítsanak meg a háztáji, a kisegítő gazdaságokkal, a kis­termelőkkel. • A közlekedési ágazat a szál­lítási igényeket a szervezett­ség javításával, a kapacitások egyenletesebb és fokozottabb kihasználásával elégítse ki. Kiemelt figyelmet kell fordí­tani a vasút korszerűsítésére, az országos úthálózat bővíté­sére. Folytatódjon a budapesti metróhálózat építése. A hír­közlésben a legfontosabb fel­adat a telefonhálózat re­konstrukciója és bővítése. 4. A beruházások szolgál­ják a gazdaság hatékonyságá­nak növelését, mindenekelőtt a feldolgozóipar korszerűsíté­sét, a nemzetközi versenyké­pesség javítását, a nem ter­melő ágazatokban pedig a legfontosabb társadalmi igé­nyek kielégítését. A vállalati beruházások állami támogatá­sa ösztönözze a kiemelt nép- gazdasági feladatok megoldá­sát. A Paksi Atomerőmű kivi­telezés alatt álló egységei lép­jenek üzembe, kezdődjön el a további bővítés. Az állam­közi szerződésnek megfelelő­en épüljön a bős—nagyma­rosi vízlépcsőrendszer. 5. A külgazdasági kapcso­latok járuljanak hozzá a gazdaság jövedelmezőségé­nek fokozásához, a külső egyensúly megszilárdításá­hoz. A kivitel a tervidőszak egészében haladja meg a be­hozatalt, javuljon gazdasá­gossága. A behozatalnak fő­ként a versenyképes áruk termelését és a műszaki ha­ladást kell szolgálnia. A Szovjetunióval, a szocia­lista országokkal folytatott együttműködés továbbra is meghatározó nemzetközi gaz­dasági kapcsolatainkban. A közös fejlesztések távlati energia- és nyersanyag-be­szerzési céljainkat szolgál­ják. A KGST keretében ak­tívan részt veszünk az integ­ráció kibontakoztatásában, a hosszú távra szóló együttmű­ködési programok megvaló­sításában, a műszaki-tudo­mányos haladás meggyorsí­tásában. Szorgalmazzuk a vállalatok, intézmények köz­vetlen kapcsolatainak bőví­tését. A fejlett tőkés-és a fejlődő országokkal szélesíteni kell a kölcsönösen előnyös gazdasá­gi és kereskedelmi kapcsola­tokat, a más országok piacain való közös fellépést. 6. A VII. ötéves terv ter­melési előirányzatainak tel­jesítésével megalapozottan emtelni kell az életszínvona­lat, javítani az életkörülmé­nyeket. Az elosztási folyama­tokban jobban érvényre kell juttatni a teljesítmények el­ismerését, társadalmi igaz­ságosságot és az arányos köz­teherviselés elvét. A jövedel­mekben nagyobb súllyal sze­repeljenek a bérek és g ke­resetek, s ezek jobban függ­jenek az egyéni teljesítmény­től, a vállalati munka ered­ményeitől. A szociálpolitika fő feladata változatlanul az, hogy a szociális /jellegű egyenlőtlen­ségek mérséklésével erősítse a létbiztonságot. A juttatá­sokban kapjon nagyobb sze­repet a rászorultság. Növe­kedjen a gyermeknevelés költ­ségeihez való állami hozzá­járulás. Meg kell őrizni a családi pótlék és az ösztöndíj reálértékét. A gyermekgondo­zási segély helyett a gyer­mekgondozási díjat kell foko­zatosan általánossá tenni; A nyugdíjak reálértékét egyre bővülő körben kell megőrizni. Az életkörülmények javítá­sát elsősorban a szolgáltatá­sok, az infrastruktúra fejlesz­tésével kell megalapozni. — A tervidőszakban 320— 340 tezer új lakás épüljön fel. Folytatni kell a felújításokat, korszerűsíteni a lakásgazdál­kodást. jobban megszervezni a terület-előkészítést és a te­lekellátást. A lakásépítésen belül növelni kell az állami bérlakások arányát, de a la­kások többsége — állami, vál­lalati és tanácsi támogatással — személyi tulajdonú lakás­ként épül fel. A tanácsok a lakáselosztásnál és a lakásépí­tés támogatásánál elsősorban a fiatal házasokat és a kis­jövedelmű többgyermekes csa­ládokat segítsék. — Törekedni kell a bölcső-1 dei és óvodai igények minél teljesebb kielégítésére. Az iskolaügy kiemelt feladata a nagy létszámú korosztályok oktatási feltételeinek javítá­sa. Folytatódjon az általános iskolák fejlesztése, a közép­fokú iskolahálózat bővítése, az egyetemek rekonstrukciója. A közművelődés támogatásá­val élő kell segíteni az álta­lános kulturáltság növelését. — Javítani kell az egész­ségügyi alapellátást, nagy fi­gyelmet kell fordítani a be­tegségek megelőzésére, az or­vostechnikai feltételek, a műszerezettség fejlesztésére. Az idős korúak ellátását szol­gáló intézményhálózatot bőví­teni kell. — Az áruellátás jobban igazodjon a kereslethez. A fo­gy syz tói árszínvonal emelke­dése a korábbinál mérsékel­tebb legyen. Javítani kell az árak ellenőrzését, erősíteni a fogyasztók érdekvédelmét. 7. A terület- és település- fejlesztés segítse élő a helyi adottságok és erőforrások jobb hasznosítását, mérsékelje a gazdasági fejlettségben és az életkörülményekben levő indokolatlan különbségeket. A települések aránvosabb fej­lesztése érdekében bővüljön a városok és környezetük kö­zötti térmelési, ellátási és igazgatási együttműködés. Na­gyobb figyelmet kell fordítani a községek népességmegtartó képességének erősítésére. 8. Tovább kell folytatni a gazdaságirányítási rendszer, a kormányzati munka fejlesz­tését; a döntési rendszer vál­jon hatékonyabbá, legyen összhangban a vállalati ön­állóság növelését szolgáló új vállalatvezetési formákkal. Növekedjen a tanácsok gaz­dasági. pénzügyi, döntési ön­állósága, felelőssége. A köz­ségek, a kisvárosok a koráb­binál nagyobb arányban ré­szesedjenek a központi pénz­alapokból. A tanácsok mun­kájukban — a tervezésben, a végrehajtásban és az ellen­őrzésben egyaránt — támasz­kodjanak nagyobb mértékben a lakosságra. A Központi Bizottság a VII. ötéves terv irányelveit megvitatva és elfogadva, ajánlja a Minisztertanácsnak, hogy a tervet véglegesítse, és az erről szóló törvényjavas­latot jóváhagyásra terjessz^ az Országgyűlés elé. | A VII. ötéves népgazdaság! I terv megvalósítása nagy kö- | vetelményeket támaszt a po- ! litikai munkával szemben. A pártszervezetek fejlesszék a gazdasági munkát segítő és ellenőrző tevékenységüket, szerezzenek érvényt gazdaság- politikai elveinknek. Politikai eszközökkel mozdítsák elő a terv céljainak elérését, a he­lyi feladatok helyes megha­tározását és megoldását, a társadalmi aktivitás és kez­deményezőképesség széles kö­rű kibontakozását. A Központi Bizottság fel­hívja a szakszervezeteket, a Kommunista Ifjúsági Szövet­séget, a Hazafias Népfrontot, az összes tömegszervezettet, tömegmozgalmat, hogy segít­ség a VII. ötéves népgazdasági tervben foglaltak valóra vál­tását. Karolják fel a jó kez­deményezéseket, mozgósítsa­nak az országos és a helyi gazdasági, társadalompoliti­kai feladatok megoldására. A szocialista munkaversenyt iga­zítsák a változó körülmények­hez és követelményekhez. • A tömegpolitikai munka, a televízió, a sajtó, a rádió mu­tassa bte a VII. ötéves nép- gazdasági terv céljait, propa­gálja országépítő programun­kat. mozgósítson megvalósítá­sára, támogassa a kibontako- ^ zást szolgáló törekvéseket. A Központi Bizottság fel­hívja a párt tagságát, minden honfitársunkat, szocialista hazánk valamennyi állampol­gárát, hogy ereje, tudása és képességei legjavát nyújtva dolgozzon az anyagi és szel­lemi javakban egyaránt gaz­dagabb élet föltételeit megte­remtő Vít, ''öt'éiiés terv vég­rehajtásáért. (MTI) Á magyar szóvivő tájékoztatója a kulturális fórumon Kedvező légkörben folyik a vita az európai kulturális fó­rum munkabizottságaiban, an­nak ellenére, hogy számos kérdésben ideológiai és poli­tikai véleménykülönbségek is felszínre kerültek, s éles viták színhelye volt a tanácskozóte­rem. Eddig több mint 200 együttműködési javaslatot nyújtottak be a delegációk, amelyek értékelését és feldol­gozását mielőbb el kelil kez­deni. A cél az, hogy közösen elfogadott ajánlások szülesse­nek a résztvevő államok kö­zötti kultuális cserék és együtt­működés előmozdítása érdeké­ben — így összegezte a fórum tanácskozásának eddigi tapasz­talatait Drexler Gábor, a ma­gyar küldöttség szóvivője szer­dán a Budapest Kongresszusi Központban tartott sajtóérte­kezletén. Mint mondotta a fórum el­érkezett ötödik hetéhez, s így az eddig végzett munka már módot nyújt az érdemi átte- kinj«sre. Hangsúlyozta: a hel­sinki folyamatba illeszkedő budapesti tanácskozás sajátos vonása, hogv a kormánytiszt­viselők és diplomaták mellett kiemelkedő kulturális szemé­lyiségek is részt vesznek a munkában. Az üléseken felszínre került nézeteltérésekről szólva elmon­dotta. hogv a résztvevők el­térő társadalmi berendezkedé­sű országokból érkeztek, s a napirenden szereplő kérdése­ket is eltérő társadalmi-poli­tikai értékrend alapián közelí­tik meg. Különböző nézeteket hangoztattak egyebek között az alkotói és kifejezési szabadság értelmezéséről vagy a kultúra általánosságban vett szerepé­ről. Ezzel összefüggésben a szó­vivő rámutatott: a magyar de­legáció e nézetkülönbségeket olyan realitásnak tekinti, amely nem akadályozhatja meg a részt vevő országok kö­zötti kapcsolatok sokoldalú fejlesztését. S mint mondotta, a tanácskozásokon sem a fel­szólalók többsége, sem a résztvevőket elválasztó ténye­zőkre helyezte a hangsúlyt, hanem az együttes érdekekre és a közös értékekre. Egyet­értés alakult ki abban, hogy a kulturális kapcsolatoknak a humanista értékek terjesztését, a népek közötti megértés és bizalom erősítését kell szolgál­niuk. Ugyancsak közös véle­ménynek tekinthető, hogv g nemzeti kultúrák sokszínűsé­ge és eredetisége az európai kultúra dinamizmusának egvik fő forrása, ezért a kapcsola­tok fejlesztésében arra kell tö­rekedni, hogy minden érték a közös európai kultúra részévé váljék. A kis országok képviselői a vitában joggal szorgalmazták, hogy a kulturális cserék során nagyobb figyelmet kell fordí­tani a köícsönösség elvének érvényesítésére, az egymás ér­tékeinek megismertetésében ta­pasztalható aránytalanságok csökkentésére — mondotta a magyar küldöttség képviselő­je. Az eddig benyújtott javasla­tok közül több, hazánk dele­gációja által előterjesztett in­dítván vra hívta fel a figyel­met. Külön kiemelte a kevéssé elterjedt nvelveken létrehozott irodalmi alkotások és más kul­turális értékek szélesebb körű megismertetésének támogatá­sára vonatkozó javaslatunkat, amelvet hazánk Finnországgal és más észak-európai orszá­gokkal együtt fogalmazott meg. Emellett Lengve'ország- gal. az NDK-va! és a Szovjet­unióval közösen javaslatot ter­jesztettünk elő a nemzeti ki­sebbségek kulturális jogainak érvényesítéséhez szükséges fel­tételekről is. Drexler Gábor ezután kifej­tette: álláspontunk szerint a küldöttségek, a résztvevő kul­turális személyiségek által megfogalmazott javaslatok kö- zött számos olyan van, amely konszenzusra tarthat igényt, ezért a kulturális fórumnak ezekkel az elgondolásokkal ér­demben kell foglalkoznia. m“g akkor is, ha a pénzügyi és más lehetőségek korlátokat szabnak annak, hogy minden elképzelés megvalósulhasson.. A magyar küldöttségnek — a résztvevők többségével egyetértésben — az az állás­pontja, hogy nagyon idő­szerű megkezdeni a konkrét elképzelések értékelését, fel­dolgozását; s ugyancsak meggyőződésünk, hogy a ta­nácskozások következtetése­it. eredményeit írásos doku­mentumban célszerű összefog­lalni. A kulturális fórum ak­kor tölti be igazán küldeté­sét a htelsinki folyamatban, ha közösen elfogadott ajánlá­sokkal segíti az érintett ál­lamok közötti együttműködést. Az ezeket rögzítő dokumen­tum kidolgozásához ugyan már rövid a rendelkezésre álló idő, de a feladat elvégezhető, ha az erre irányuló politikai aka­rat mind a harmincöt állam képviselői részéről megnyil­vánul — szögezte le Drtexle# Gábor. A szóvivő hozzáfűzte: a budapesti találkozót ugyan­akkor önmagában is jelentős eseménynek értékeljük, amely már eddig is beváltotta a hozzá fűzött reményeket, mert elősegítette a párbeszédet, egymás jobb megismerését, a szakmai és baráti kapcsola­tok elmélyítését. (MTI) Közlemény

Next

/
Oldalképek
Tartalom