Nógrád, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-14 / 267. szám
i (Folytatás az 1. oldalról) az egység jegyében folyamatosan bővülnek. A 2000-ig szóló gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési program előmozdítja a korszerű technológiák bevezetésének meggyorsítását. az ipari kooperáció fejlesztését. 3. A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy hazánk a békés egymás mellett élés szellemében változatlanul érdekelt a más társadalmi rendszerű országokkal folytatott párbeszédben, a kapcsolatok bővítésében. A kölcsönösen előnyös politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztése az enyhülési folyamatnak szerves része, hozzájárul a nemzetközi légkör javulásához. Kádár János elvárának Nagy-Britanniában tett hivatalos látogatása. megbeszélése Margaret Thatcher kormányfővel az elmúlt évben megkezdett legfelső szintű magyar— brit párbeszéd folytatását jelentette, és kifejezte a törekvést egy békésebb világ megteremtésére. A tárgyalások megerősítették a két félnek a kapcsolatok bővítésére irányuló szándékát, hozzájárultak az ehhez szükséges feltételek javításához. Lázár György elvtárs Japánban tett látogatása, tárgyalása Nakaszone Jaszuhiro miniszterelnökkel alkalmat teremtett országaink helyzetének, egymás álláspontjának jobb megismerésére, és fontos Jéoés volt a kétoldalú együttműködés fejlesztésében. 4. A Központi Bizottság megerősítette pártunk és népünk szolidaritását az afrikai, ázsiai és latin-amerikai országok népeinek a politikai és gazdadalmi felemelkedésért folytatott küzdelmével. Ezt juttatta kifejezésre a Losonczi Pál elvtárs vezette párt- és állami küldöttség hivatalos, baráti látogatása Angolában és Zimbabwéban. Az Angolai Népi Köztársaság elnökével, Jósé Eduárdo dós Santossal, valamint a Zimba- wei Köztársaság vezetőivel, Robert Mugabéval és Canaan Sodindo Bananával folytatott tárgyalások megerősítették hazánk szolidaritását a dél-afrikai agresszió és megszállás ellen küzdő országokkal és a nemzeti felszabadító mozgalmakkal, úgyszintén a korábban kiépített kapcsolatok továbbfejlesztésének közös óhaját. Suhartónak, az Indonéz Köztársaság elnökének magyarországi látogatása államközi kapcsolataink fejlesztését szolgálta. 5. A Központi Bizottság megállapította, hogy a nemzetközi helyzetre továbbra is kedvezőtlenül hat a megoldatlan közel-keleti válság. Az imperialista beavatkozás aláásta a térség népeinek biztonságát. és növeli a nemzetközi feszültséget. A Magyar Népköztársaság változatlanul a közel-keleti válság olyan átfogó. igazságos, tárgyalások útján történő rendezése mellett száll síkra, amely megfelel minden érintett fél jogos érdekeinek. A magyar közvélemény aggodalommal figyeli a Dél-afrikai Köztársaságban kialakult helyzetet, elítéli a faji megkülönböztetés és elnyomás rendszerét, a jogaiért küzdő többség ellen alkalmazott rendőri terrort. Támogatásáról biztosítja az apartheid telj« felszámolásáért küzdő haladó és demokratikus erőket. rógi függetlenségéért, a tarsa A Központi Bizottság áttekintette a VI. ötéves +erv teljesítésének tapasztalatait, és megállapította: A terv fő céljainak megfelelően, népünk odaadó munkájának eredményeként a nehéz viszonyok között is gyarapodott az ország, megőriztük a népgazdaság stabilitását, alapvető szociális vívmányainkat. A tapasztalatokból azonban kitűnik az is. hogy a termelés szerkezetének és a gazdálkodás hatékonyságának lassú ütemű javulása miatt az egyensúlyt főleg a belső felhasználás visszafogásával teremtettük meg. és a nemzeti jövedelem a tervezetnél mérsékeltebben növekede+t. A Központi Bizottság, kiindulva a XIII. kongresszus határozatából, mérlegelve az ország lehetőségeit, a VII. ötéves terv legfőbb gazdaság- politikai céljául a gazdasági növekedés élénkítését, a külső és a belső egyensúly megszilárdítását, az életszínvonal és az életkörü 1 mén vek érzékelhető javítását tűzi ki. Ennek megvalósításához elengedhetetlen a hatékonyság fokozásának, a műszaki haladásnak és a termelési szerkezet korszerűsítésének a meggyorsítása. 1. A Központi Bizottság rámutatott, hogy áz intenzív fejlődés kibontakoztatásának alapvető feltétele szellemi és anvagi erőforrásainak jobb hasznosítása. A teljes foglalkoztatottság fenntartása mellett jobban kell érvényesíteni a hatékony foglalkoztatást. Ez megköveteli a céltudatos, fegyelmezett munkát, a jobb munka- szervezést, a vállalatok és a dolgozók érdekeltségének növelését a teljesítmények fokozásában. A termelő ágazatokban nagy figyelmet kell fordítani a korszerű, verseny- képes. jövedelmező termékek gyártásának bővítésére, a gazdaságtalan termelés gazdaságossá tételére, illetve visz- szaszorítására. A termelés fejlesztésének a gazdaságos kivitel bővítését és a belföldi kereslet megfelelő kielégítését kell szolgálnia. A nemzeti jövedelem hazai felhasználásában növekedjen a felhalmozás aránya. A beruházásokban nagyobb sűllya.1 szerepeljenek a termelő ágazatok, főleg a feldolgozóipar és az élelmiszergazdaság. Az irányítás további korszerűsítése, valamint a népgazdaság fejődésére lényeges hálást gyakorló központi programok megvalósítása járuljon hozzá a gazdaság hatékonyabb működéséhez. A tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés segítse jobban a népgazdaság korszerűsítését, a nemzetközi versenyképesség erősítését. Meg kell gyorsítani a gyártmányfejlesztést. a fajlagos anyag- és energiafelhasználást csökkentő korszerű technológiák elterjesztését. Magasabb színvonalra kell emelni termelési kultúránkat. 2. A Központi Bizottság egyetért azzal, hogy az 1986— 90-es évekre szóló VII. ötéves népgazdasági terv fő előirányzatai a következők legyenek: Az 1990. évre tervezett növekedés az 1985. évi szint százalékában összesen évi átlagban Nemzeti jövedelem 15—17 kb. 3 Inari termelés 14—16 2.5—3 Enítés-szerelcs 12—15 kb. 2.5 Mezőgazdasági termékek termelése (1986—90 között az 1981—85-höz viszonyítva) 7—10 Belföldi felhasználás 13—16 2,5—3 Lakosság fogyasztása 8—10 1,5—1.8 Egy főre jutó reáljövedelem 9—11 1.7—2 Egv keresőre jutó reálb-r kb. 5 kb. 1 Kivitel összesen 16—18 3—3.5 Behozatal összesen 16—18 3—3,5 2 NÓGRAD - 1985. november 14., csütörtök A szocialista szektor beruházásaira, 1200—1250 milliárd forint fordítható. 3. Az ipar vállaljon nagyobb részt a népgazdaság jövedelmezőségének fokozásában, exportjának bővítésében. Korszerű, jó minőségű gyártmányokkal segítse elő a népgazdaság más területein is a színvonalas tevékénység'et, a jövedelmezőbb termékértékesítést. Folytatódjon az ipari vállalatok szervezeti rendszerének, belső érdekeltségi viszonyai- aak korszerűsítése. A vállalatok és a szövetkezetek gazdálkodjanak jobban a rendelkezésre álló eszközökkel és a munkaerővel. A piaci szükségletekhez igazodva újítsák meg termékszerkezetüket, fordítsanak nagyobb figyelmet az exportra. Javítani kell az ipari szolgáltatásokat. Az igények ki- elégítéséhoz növekvő mértékben járuljon hozzá a kisüzemi, kisegítőtevékenység, valamint a magánkisipar. Az építőipari termelés igazodjon jobban a kereslethez. Javítani kell az építkezések minőségét, a termelékenységet, az eszközök gazdaságos kihasználását; csökkenteni a kivitelezési időt és az építkezési költségek növekedését. Az új lakások építése mellett nagyobb figyelmet kell fordítani a lakásállomány felújítására. A mezőgazdaság, az erdő- gazdaság és az élelmiszeriDar termelése az exportlehetőségekkel és a hazai igényekkel összhangban bővüljön, csökkenjenek a ráfordítások A gabonatermés a tervidőszak végére érje el a 17,5—18 millió tonnát. Az állattenyésztés fejlesztését a jól értékesíthető versenyképes áruk bővítésére kell alapozni. Javuljon a termékek minősége, választéka, feldolgozottsága. A háztáji és kisegítő gazdaságok termelését továbbra is támogatni kell. A mezőgazdasági nagyüzemek a termelésben és az értékesítésben egyaránt szervezettebb együttműködést valósítsanak meg a háztáji, a kisegítő gazdaságokkal, a kistermelőkkel. • A közlekedési ágazat a szállítási igényeket a szervezettség javításával, a kapacitások egyenletesebb és fokozottabb kihasználásával elégítse ki. Kiemelt figyelmet kell fordítani a vasút korszerűsítésére, az országos úthálózat bővítésére. Folytatódjon a budapesti metróhálózat építése. A hírközlésben a legfontosabb feladat a telefonhálózat rekonstrukciója és bővítése. 4. A beruházások szolgálják a gazdaság hatékonyságának növelését, mindenekelőtt a feldolgozóipar korszerűsítését, a nemzetközi versenyképesség javítását, a nem termelő ágazatokban pedig a legfontosabb társadalmi igények kielégítését. A vállalati beruházások állami támogatása ösztönözze a kiemelt nép- gazdasági feladatok megoldását. A Paksi Atomerőmű kivitelezés alatt álló egységei lépjenek üzembe, kezdődjön el a további bővítés. Az államközi szerződésnek megfelelően épüljön a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer. 5. A külgazdasági kapcsolatok járuljanak hozzá a gazdaság jövedelmezőségének fokozásához, a külső egyensúly megszilárdításához. A kivitel a tervidőszak egészében haladja meg a behozatalt, javuljon gazdaságossága. A behozatalnak főként a versenyképes áruk termelését és a műszaki haladást kell szolgálnia. A Szovjetunióval, a szocialista országokkal folytatott együttműködés továbbra is meghatározó nemzetközi gazdasági kapcsolatainkban. A közös fejlesztések távlati energia- és nyersanyag-beszerzési céljainkat szolgálják. A KGST keretében aktívan részt veszünk az integráció kibontakoztatásában, a hosszú távra szóló együttműködési programok megvalósításában, a műszaki-tudományos haladás meggyorsításában. Szorgalmazzuk a vállalatok, intézmények közvetlen kapcsolatainak bővítését. A fejlett tőkés-és a fejlődő országokkal szélesíteni kell a kölcsönösen előnyös gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat, a más országok piacain való közös fellépést. 6. A VII. ötéves terv termelési előirányzatainak teljesítésével megalapozottan emtelni kell az életszínvonalat, javítani az életkörülményeket. Az elosztási folyamatokban jobban érvényre kell juttatni a teljesítmények elismerését, társadalmi igazságosságot és az arányos közteherviselés elvét. A jövedelmekben nagyobb súllyal szerepeljenek a bérek és g keresetek, s ezek jobban függjenek az egyéni teljesítménytől, a vállalati munka eredményeitől. A szociálpolitika fő feladata változatlanul az, hogy a szociális /jellegű egyenlőtlenségek mérséklésével erősítse a létbiztonságot. A juttatásokban kapjon nagyobb szerepet a rászorultság. Növekedjen a gyermeknevelés költségeihez való állami hozzájárulás. Meg kell őrizni a családi pótlék és az ösztöndíj reálértékét. A gyermekgondozási segély helyett a gyermekgondozási díjat kell fokozatosan általánossá tenni; A nyugdíjak reálértékét egyre bővülő körben kell megőrizni. Az életkörülmények javítását elsősorban a szolgáltatások, az infrastruktúra fejlesztésével kell megalapozni. — A tervidőszakban 320— 340 tezer új lakás épüljön fel. Folytatni kell a felújításokat, korszerűsíteni a lakásgazdálkodást. jobban megszervezni a terület-előkészítést és a telekellátást. A lakásépítésen belül növelni kell az állami bérlakások arányát, de a lakások többsége — állami, vállalati és tanácsi támogatással — személyi tulajdonú lakásként épül fel. A tanácsok a lakáselosztásnál és a lakásépítés támogatásánál elsősorban a fiatal házasokat és a kisjövedelmű többgyermekes családokat segítsék. — Törekedni kell a bölcső-1 dei és óvodai igények minél teljesebb kielégítésére. Az iskolaügy kiemelt feladata a nagy létszámú korosztályok oktatási feltételeinek javítása. Folytatódjon az általános iskolák fejlesztése, a középfokú iskolahálózat bővítése, az egyetemek rekonstrukciója. A közművelődés támogatásával élő kell segíteni az általános kulturáltság növelését. — Javítani kell az egészségügyi alapellátást, nagy figyelmet kell fordítani a betegségek megelőzésére, az orvostechnikai feltételek, a műszerezettség fejlesztésére. Az idős korúak ellátását szolgáló intézményhálózatot bővíteni kell. — Az áruellátás jobban igazodjon a kereslethez. A fogy syz tói árszínvonal emelkedése a korábbinál mérsékeltebb legyen. Javítani kell az árak ellenőrzését, erősíteni a fogyasztók érdekvédelmét. 7. A terület- és település- fejlesztés segítse élő a helyi adottságok és erőforrások jobb hasznosítását, mérsékelje a gazdasági fejlettségben és az életkörülményekben levő indokolatlan különbségeket. A települések aránvosabb fejlesztése érdekében bővüljön a városok és környezetük közötti térmelési, ellátási és igazgatási együttműködés. Nagyobb figyelmet kell fordítani a községek népességmegtartó képességének erősítésére. 8. Tovább kell folytatni a gazdaságirányítási rendszer, a kormányzati munka fejlesztését; a döntési rendszer váljon hatékonyabbá, legyen összhangban a vállalati önállóság növelését szolgáló új vállalatvezetési formákkal. Növekedjen a tanácsok gazdasági. pénzügyi, döntési önállósága, felelőssége. A községek, a kisvárosok a korábbinál nagyobb arányban részesedjenek a központi pénzalapokból. A tanácsok munkájukban — a tervezésben, a végrehajtásban és az ellenőrzésben egyaránt — támaszkodjanak nagyobb mértékben a lakosságra. A Központi Bizottság a VII. ötéves terv irányelveit megvitatva és elfogadva, ajánlja a Minisztertanácsnak, hogy a tervet véglegesítse, és az erről szóló törvényjavaslatot jóváhagyásra terjessz^ az Országgyűlés elé. | A VII. ötéves népgazdaság! I terv megvalósítása nagy kö- | vetelményeket támaszt a po- ! litikai munkával szemben. A pártszervezetek fejlesszék a gazdasági munkát segítő és ellenőrző tevékenységüket, szerezzenek érvényt gazdaság- politikai elveinknek. Politikai eszközökkel mozdítsák elő a terv céljainak elérését, a helyi feladatok helyes meghatározását és megoldását, a társadalmi aktivitás és kezdeményezőképesség széles körű kibontakozását. A Központi Bizottság felhívja a szakszervezeteket, a Kommunista Ifjúsági Szövetséget, a Hazafias Népfrontot, az összes tömegszervezettet, tömegmozgalmat, hogy segítség a VII. ötéves népgazdasági tervben foglaltak valóra váltását. Karolják fel a jó kezdeményezéseket, mozgósítsanak az országos és a helyi gazdasági, társadalompolitikai feladatok megoldására. A szocialista munkaversenyt igazítsák a változó körülményekhez és követelményekhez. • A tömegpolitikai munka, a televízió, a sajtó, a rádió mutassa bte a VII. ötéves nép- gazdasági terv céljait, propagálja országépítő programunkat. mozgósítson megvalósítására, támogassa a kibontako- ^ zást szolgáló törekvéseket. A Központi Bizottság felhívja a párt tagságát, minden honfitársunkat, szocialista hazánk valamennyi állampolgárát, hogy ereje, tudása és képességei legjavát nyújtva dolgozzon az anyagi és szellemi javakban egyaránt gazdagabb élet föltételeit megteremtő Vít, ''öt'éiiés terv végrehajtásáért. (MTI) Á magyar szóvivő tájékoztatója a kulturális fórumon Kedvező légkörben folyik a vita az európai kulturális fórum munkabizottságaiban, annak ellenére, hogy számos kérdésben ideológiai és politikai véleménykülönbségek is felszínre kerültek, s éles viták színhelye volt a tanácskozóterem. Eddig több mint 200 együttműködési javaslatot nyújtottak be a delegációk, amelyek értékelését és feldolgozását mielőbb el kelil kezdeni. A cél az, hogy közösen elfogadott ajánlások szülessenek a résztvevő államok közötti kultuális cserék és együttműködés előmozdítása érdekében — így összegezte a fórum tanácskozásának eddigi tapasztalatait Drexler Gábor, a magyar küldöttség szóvivője szerdán a Budapest Kongresszusi Központban tartott sajtóértekezletén. Mint mondotta a fórum elérkezett ötödik hetéhez, s így az eddig végzett munka már módot nyújt az érdemi átte- kinj«sre. Hangsúlyozta: a helsinki folyamatba illeszkedő budapesti tanácskozás sajátos vonása, hogv a kormánytisztviselők és diplomaták mellett kiemelkedő kulturális személyiségek is részt vesznek a munkában. Az üléseken felszínre került nézeteltérésekről szólva elmondotta. hogv a résztvevők eltérő társadalmi berendezkedésű országokból érkeztek, s a napirenden szereplő kérdéseket is eltérő társadalmi-politikai értékrend alapián közelítik meg. Különböző nézeteket hangoztattak egyebek között az alkotói és kifejezési szabadság értelmezéséről vagy a kultúra általánosságban vett szerepéről. Ezzel összefüggésben a szóvivő rámutatott: a magyar delegáció e nézetkülönbségeket olyan realitásnak tekinti, amely nem akadályozhatja meg a részt vevő országok közötti kapcsolatok sokoldalú fejlesztését. S mint mondotta, a tanácskozásokon sem a felszólalók többsége, sem a résztvevőket elválasztó tényezőkre helyezte a hangsúlyt, hanem az együttes érdekekre és a közös értékekre. Egyetértés alakult ki abban, hogy a kulturális kapcsolatoknak a humanista értékek terjesztését, a népek közötti megértés és bizalom erősítését kell szolgálniuk. Ugyancsak közös véleménynek tekinthető, hogv g nemzeti kultúrák sokszínűsége és eredetisége az európai kultúra dinamizmusának egvik fő forrása, ezért a kapcsolatok fejlesztésében arra kell törekedni, hogy minden érték a közös európai kultúra részévé váljék. A kis országok képviselői a vitában joggal szorgalmazták, hogy a kulturális cserék során nagyobb figyelmet kell fordítani a köícsönösség elvének érvényesítésére, az egymás értékeinek megismertetésében tapasztalható aránytalanságok csökkentésére — mondotta a magyar küldöttség képviselője. Az eddig benyújtott javaslatok közül több, hazánk delegációja által előterjesztett indítván vra hívta fel a figyelmet. Külön kiemelte a kevéssé elterjedt nvelveken létrehozott irodalmi alkotások és más kulturális értékek szélesebb körű megismertetésének támogatására vonatkozó javaslatunkat, amelvet hazánk Finnországgal és más észak-európai országokkal együtt fogalmazott meg. Emellett Lengve'ország- gal. az NDK-va! és a Szovjetunióval közösen javaslatot terjesztettünk elő a nemzeti kisebbségek kulturális jogainak érvényesítéséhez szükséges feltételekről is. Drexler Gábor ezután kifejtette: álláspontunk szerint a küldöttségek, a résztvevő kulturális személyiségek által megfogalmazott javaslatok kö- zött számos olyan van, amely konszenzusra tarthat igényt, ezért a kulturális fórumnak ezekkel az elgondolásokkal érdemben kell foglalkoznia. m“g akkor is, ha a pénzügyi és más lehetőségek korlátokat szabnak annak, hogy minden elképzelés megvalósulhasson.. A magyar küldöttségnek — a résztvevők többségével egyetértésben — az az álláspontja, hogy nagyon időszerű megkezdeni a konkrét elképzelések értékelését, feldolgozását; s ugyancsak meggyőződésünk, hogy a tanácskozások következtetéseit. eredményeit írásos dokumentumban célszerű összefoglalni. A kulturális fórum akkor tölti be igazán küldetését a htelsinki folyamatban, ha közösen elfogadott ajánlásokkal segíti az érintett államok közötti együttműködést. Az ezeket rögzítő dokumentum kidolgozásához ugyan már rövid a rendelkezésre álló idő, de a feladat elvégezhető, ha az erre irányuló politikai akarat mind a harmincöt állam képviselői részéről megnyilvánul — szögezte le Drtexle# Gábor. A szóvivő hozzáfűzte: a budapesti találkozót ugyanakkor önmagában is jelentős eseménynek értékeljük, amely már eddig is beváltotta a hozzá fűzött reményeket, mert elősegítette a párbeszédet, egymás jobb megismerését, a szakmai és baráti kapcsolatok elmélyítését. (MTI) Közlemény
