Nógrád, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-12 / 265. szám

TÉVÉALKATRÉSZEK ÉRSEKVADKERTRŐL Mit importál a kereskedelem ? Beszélgetés a BKH főosztályvezetőjével Az idén ősszel ismét megjelent az üzletekben a grape­fruit, és bizonyára menetrendszerűen megérkezik majd a narancs és a banán is. Az utakon Ladák, Skodák, Polski FIAT-ok futnak, az áruházakban NDK háztartási gépeket, csehszlovák üvegedényeket, japán híradástechnikai készülé­keket, román ingeket árusítanak, a szaküzletek Felina és Triumph fehérneműt, Salamander cipőt kínálnak. A külföl­di áruk megszokottak és keresettek Magyarországon akkor is, amikor a nemzetközi fizetési mérleget csak kemény erő- * feszítésekkel lehet egyensúlyban tartani. Minek köszönhető, hogy ilyen körülmények között is válogathatunk az import- termékekben? Erről kértünk tájékoztatást Király Attilától, a Belkereskedelmi Minisztérium nemzetközi főosztály- vezetőjétől. Érsekvadkerten, az Építőipari Szövetkezet üzemében készí­tik az Orion gyár számára azokat a híradástechnikai egy­ségeket, tunereket* amelyeket a felhasználó a fekete-fehér és színes televíziókba épít be. A megrendelőnek az idén 175 ezer darab készülékhez szük­séges modult kell szállítani­uk, ezt a mennyiséget két műszakban, három szalagon gyártja le a Nógrád megyei üzem. A bérmunkában vég­zett tevékenység a tervek sze­rint 12 millió forint árbevé­telt hoz a szövetkezetnek, ezt az összeget újabb kétmillió­val kívánják az év végéig megtoldani. — A lakosság áruellátását alapvetően a hazai ipar biz­tosítja, a magyar gyárak kül­dik az üzletekbe a forgalom­ba kerülő áruknak több mint négyötödét — mondja a fő­osztályvezető. — Emellett fo­lyamatosan szerzünk be kül­földről olyan termékeket, amelyeket itthon nem lehet előállítani — például autót, déligyümölcsöt, fűszereket — és igyekszünk hozzájutni min­den, a választékot bővítő, az életet korszerűbbé, kényelme­sebbé tevő, keresett fogyasz­tási cikkhez. Természetesen erre csak bizonyos határok között van módunk. A korlá­tok ellenére is elmondhatom, hogy az importtermékek kí­nálata az idén sem romlik. — Hogyan oszlik meg a be­hozatal a rubel- és a dollár- elszámolású import között? — Körülbelül kétharmad- egyharmad arányban, vagyis az importcikkek többsége a szocialista országokból érke­zik. Ennek is nagyobb, mintegy háromnegyed részét alkotják azok az áruk. amelyekhez az államközi szerződések értel­mében jutunk hozzá. Az 1985. évi külkereskedelmi államkö­zi megállapodások 692 millió rubel értékű fogyasztási cikk behozatalára nyújtanak lehe­tőséget. ami folyó árakon szá­mítva 1.5 százalékkal több. változatlan árakon valamivel kevesebb a tavalyinál. Ezt egészíti ki évről évre növek­vő mértékben a belkereske­delmi választékcsere, a határ- menti és az áruházi árucse­re. A dolláréizámólásű5 for- gyasztásicikk-import az idén. a tavalyival nagyjából meg­egyezik, de a licene- és know how-vásárlások, liaingek és a különféle barferügyletek ered­ményeként több áru kerül az üzletekbe. — Akik sokat utaznak az országban, azt tapasztalják, hogy az egyes tájakon, me­gyékben más és más import­áruk kaphatók, illetve nem kaphatók. Ez az eltérő kíná­lat netán a helyi kereskedel­mi vállalatok aktivitására utal? — Minden bizonnyal, hiszen az államközi szerződések ér­telmében érkező termékeket országszerte forgalmazzák. vL szont a más konstrukcióban behozottak gyakran csak ott jelennek meg. ahol a vállala­tok szert tettek rájuk. Mind több belkereskedelmi vállalat él az árucsere lehetőségével sőt, azoknak a köre is bővül, amelyek önálló külkereske­delmi joggal végzik ezt a te­vékenységet. Önálló külke­reskedelmi '• jogot nyert a töb­bi között a Skála-Coop, a Fer. rovill, a Vidia, a Délker. A belkereskedelmi vállalatok a különféle belkereskedelmi cse­rék — állami-szövetkezeti vá. lasztékcsere, határmenti és árúházi csere — keretében már tavaly is több mint 210 millió rubel értékű importot realizáltak, ami 10—15 száza­lékkal haladta meg az előző évit. A rubelelszámolású forgal­mon belül növekszik a belke­reskedelmi minisztériumok között úgynevezett állatni cse­re részaránya is — folytatja a főosztályvezető — Űi áru­házak bekapcsolásával fejlesz­tettük az áruházi cseréket: az ezekben részt vevő áruházak száma már jóval megbaladia a kétszázat. Szintén növekvő tendenciát mutat a határmen­ti cseré ennek legnagyobb ‘ részét Csehszlovákiával bo­nyolítjuk le — és az itthon bevált termelteté.sszervpzési kiterjesztettük az európai ba­ráti országokra is. ..Vevők vagyunk” kiállítást rendez­tünk Szófiában, Prágában. Bukarestben, vagyis gyártókat kerestünk mintegy 1700-féle termékre, alkatrészre. A ki­állítások nyomán konkrét ajánlatokat is kaptunk. — Végül is milyen árukat eredményeznek számunkra a különféle cserék a KGST- ország okkal? — A szovjet köztársaságok, kai folytatott árucsere kereté­ben jutottunk egyebek között hűtőszekrényhez, hordozható televízióhoz. pezsgőhöz, Csehszlovákiából különféle építőanyagokat, az NDK-bóJ cipőt, ruhát, lakásfelszerelési cikkeket sikerült behoznunk, hogy csak néhánvat említsek, — Említette, hogy a dollár­elszámolású országokból érke­ző importot is kiegészítik kü­lönféle devizakímélő konst­rukciók. Milyen természetíi'>k ezek, és milyen árukat ered­ményeznek? — Közös jellemzőjük, hogy a külföldi áruért nem devizá­val vagy csak részben azzal fizetünk: az ellentétel, rrta- gvar áru. Megveszünk példá­ul gyártási eljárásokat, és az itthon készített termékekkel ellentételezzük a know how árát. Vagy hasonló módon fi­zetjük külföldi gének, gyár­tósorok bérleti diját. A meg- á'lapodások sokfélék, de kö­zös jellemzőjük, hogy deviza nélkül vagy viszonylag keve­sebb devizáért jutunk hozzá naevobb mennyiségű, az im- ponttal azonos minőségű, kor. szerűség!1! foffvas7tási cikkek­hez. A barterügvletek révén — amelvek keretében a tőkés, országokból érkező cikkeket magyar árukkal ellentételez­zük — az idén már mintegy 125—120 millió dollár értékű áru kerül itthon forgalomba. Ezek a devizakímélő konsb* rukciók lehetővé teszik, hogg a hazai árukínálaton belül az, importcikkek mennyisége és korszerűsége megtartsa, eset­leg még javítsa is az elért színvonalat, ugyanakkor pedig a rendelkezésre állő beszer­zési lehetőséget az alapellá­tást jszoigá^ t* fey ■ például déwgpBmtílésö«. fű­szerek. egyes ruházati és iparcikkek — importjára for­díthassuk — mondta befeje­zésül Király Attila, a Belke­reskedelmi Minisztérium nem­zetközi főosztályának vezető­je. G. Zs. \ Termel a pannonhalmi téglagyár Megkezdődött a nagyüzemi termelés az Észak-dunántúli Tégla- és Cserépipari Válla­lat pannonhalmi téglagyárá­ban. Az évtizedek óta műkö­dő üzemet mintegy 97 millió forintos költséggel bővítették, fejlesztették. A Győr Megyei Állami Építőipari Vállalat egy 4500 négyzetméteres alapterü­letű kéthajós csarnokot emelt, abba helyezték el a nagy tel­jesítményű gépeket: az NDK- beii gyártmányú prést, továb­bá az automata berendezése­ket. amelyek emberi kéz be­avatkozása nélkül rakják ko­csikra a nyers téglát, s to­vábbítják a szárítócsatornába. A szállítmányok meg is szá­radnak addig, amíg a csator­nán keresztüljutnak,. majd ezt követően kerülnek az ége­tőkemencébe. Az új technoló­gia meghonosításával számot­tevően javultak a munkakö­rülmények, megszűnt a nehéz fizikai munka. A berendezé­sek irányításához, ellenőrzé­séhez mindössze 47 dolgozóra van szükség. Az eddigiekhez képest teljesen újszerű fel­adat ellátására időben felké­szítették őket. A fejlesztés eredményeként ez évben 4 milliónál több kis­méretű tégla készül a meg­újult gyárban, jövőre pedig már 12 milliót adnak át a hazai felhasználóknak. (MTI) M indennél jobb a jó név — tartja a régi magyar közmondás. Tan Jó­zsefnek pedig jó neve van, mert éppen Taron lakik. Az 51 éves sovány ember család­fáját az 1800-as évek elejéig tudjű visszavezetni. A nagy­apja harangozó volt. Édesapja napszámos a helyi uraságnál. Már 13 éves koráhan kenyér- kereső munka után kellett néznie. Később a salgótarjá­ni acélgyárba került, azután 1930-tól 1968-ig, a MÁV-nál dolgozott pályamunkásként, váltókezelőként. Tüdőrákban halt meg 1976-ban. — Ketten vagyunk testvé­rek. A húgom boltvezető-he­lyettes, a Nógrád Megyei Élelmiszter Kiskereskedelmi Vállalat egyik kisterenyéi boltjában. 30 éve dolgozik ott. ez az első munkahelye.. Tűri József annak rendje- módja szerint elvégezte az elemi iskolát, a polgári is­kolát, ráadásul Pásztón a kétéves kereskedelmi szak. középiskolát. — A tari tanácsra 1951-ben kerültem, mint pénzügyi elő­adó. Nem volt hálás felada­tom. Az adókat kellett btehaj- tani. Szerencsére senkivel konfliktusom, nem támadt. Végrehajtásra, padlásleseprés- re sem került sor. Fiatalember volt és a lab­darúgás a szerelme Egészen 1962-ig futballozott. Ügy vé­lik. hogy jó kapus volt. Ru­ganyos és a járási válogatott­ságig vitte. — A labdarúgás a további­akban is beleszólt az életem­be. A nagvnéném férje hí­vott Kányásra, hogy labdarú­gócsapat alakul, dolgozzak ott. De ntem alaku'l. Fsv évei vártam. Mit tehettem, jelent­keztem 1954. május 1-én, Kisterenyén a Zagyvavölgyi Állami Erdőgazdaságnál, ahol áthelyezéssel felvettek. Bér­elszámoló lettem, havi 600 forint fizetéssel. A katonaság az 6 életéből sem mradt ki. A karhatalom­hoz vonult be 1955. augusztus 15-én, Szegeden és Budapes­ten szolgált. A fővárosi Baj­csy laktanyában volt 1956 október végén, amikor lesze­relték. Vonattal és gyalog igyekezett haza Tarra. A karhatalomba 1957 januárban jelentkezett. Miskolcon szol­gált. Vesegyulladást kapott, ezért leszerelték. — Az erdészethez 1957 január végén kerültem visz- sza, bérelszámolóként. A pártba is akkor léptem be. Két ajánlóm volt. Az egyik Szaliai Antal, aki már sajnos, nem él. A másik Becze La­jos, aki tanácselnök Taron Nagybátonyban 22 évvel ez­előtt lettem fatelepvezető. Változtak az idők. A Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazda­ság 1970-ben alakult meg. Beleszerettem az erdőbe. Mi­iven fákkal foglalkozunk? Bükk. cser. tölgy, akác és fenyő. Az északi Mátrában meghatározó a bükk-, a tölgy-, es a cserfa. A nagybátonyi erdészetben, ahol Tari József szállításirá­nyító, 170-en dolgoznak. Az idei tervük 28 ezer köbméter fa kitermelése. A tervezteti termelési érték -50 millió fo­rint, a nyereség 5,8 millió forint. Eddig 75 százalékra teljesítették a termelési elő­irányzatot és 90 százalékra a nyereségtervet. Nem rossz eredmények, dectember végéig bizonyára megvalósítják a tervet Már az eddigiekből is ki­tűnik, hogy Tari József soha nem állt mtessze a közéi éti ­ségtől. — Ez így igaz. Tanácstag vagyok Taron, több mint 30 éve. A végrehajtó bizottság munkájában 1967 óta veszek részt. Elnökhelyettes vagyok 13 éve. A KISZ-szervezet megalapításában is vezető szerepet játszottam, 1957-ben, négy évig titkár. voltam. A nagybátonyi erdészetnél 1964 óta vezeti párttitkár­ként a 25 tagú alapszerveze­tet. Büszke arra. hogy jó a szervezeti élet, a tagdíjfizte- tési morál. Kizárás és törlés több mint 20 év alatt nem volt. — Kemény emberek-e az erdei munkások? Igen, De lehet velük boldogulni. Sze­retek velük beszélgetni, vitat­kozni. Ha időm engedi, nem ülök az irodában, hanem kinn vagyok az erdőben. Közepes terdészet vagyunk, 8700 hek­táron gazdálkodunk... Nincs tető a fejük felett, sok függ az időjárástól. Esős, sáros időben az 5 millió fo­rint értékű technika keveset ér. Viszont kell a tűzifa. Az erdészet 58 százalékban ipari fát termel, a többi tűzifa. Mi a fahiány oka? Tari József szerint a készletgazdálkodás. Ez jelentős terheket ró az erdőgazdaságra és a tüzép- telepekre. — Az idén jó idő volt re­ánk. A fa szállítása zökkenö- mtentesen ment. Minimális készletekkel rendelkezünk. Lopják-e a fát? Nem nagyon. Erdei ember, természetes, hogy szeret gombázni. De panaszkodik, hogy kevés idő jut reá. Szabad idejében a leá­nyának segít, aki épitke/ik Taron. Nem szak-, hanem segédmunkát végez, I ptersze erre is nagy szükség van. — Emellett szeretek olvas­ni. Csak egy a baj. 40 évvél ezelőtt a mészpor a szemem­be esett. Budapesten mentet­ték meg a szemem világát, mert különben megvakultam volna. Azóta rövidlátó vagyok. Db olvasni szeretek. Enni nem, ezért vagyok sovány. Melyek a tervei? őszintén reméli, hogy a fia révbe jus­son. Mozdonyvezető-gyakor­nokként keresi kenyerét. . . • Rozgcnyi István Eüyiittmüködési szerződés Együttműködési szerződést kötött a Kaposvári Mezőgaz­dasági Főiskola a Prágai Mezőgazdasági Főiskolával. A két felsőoktatási intézmény kutatói a szarvasmarha-tenyésztésben a különböző fajtájú állomá­nyok húsminőségének megállapításához szükséges módsze­rek kimunkálásában, a sertéstenyésztésben a stresszérzé­kenység! teszt alkalmazásában, a juhtenyésztésben új típu­sú juhlegeltetési módszer kidolgozásában, továbbá a ta­karmányokban előforduló toxikus anyagok hatásának vizs­gálatában működnek együtt. A kutatók, oktatók rendszeres tapasztalatcseréken számolnak be egymásnak,munkájukról. Ezen kívül jövő évtől megszervezik a hallgatók cseréjét is A Prágai Mezőgazdasági Főiskolával kötött együttmű­ködési megállapodásával tovább bővültek a Kaposvári Me­zőgazdasági Főiskola külföldi kapcsolatai. Az intézmény az utóbbi öt évben egy bolgár, két jugoszláviaiakét NDK-beli egy lengyel és egy szovjet mezőgazdasági, állattenyésztési főiskolával, egyetemmel kötött kölcsönösen előinyös együtt­működési szerződést. (MTI) NÓGRÁD — 1985, november 12., kedd 3 Erdőszerelem Valusz Gabriella egy műszakban 250 egység szereléséhez járul hozzá. Az aprólékos munkához, a késztermék pos Ferencné. vizsgálatához olykor nagyítót is használ Si­— képek: kulcsár —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom