Nógrád, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-11 / 264. szám

o Hétfői magazin ö Hétfői magazin... n Hétfői magazin .. Ismerőstől ismerősig Felmegyek a padlásra! Egy perc telefon Pataky Attilával Látványos búcsú, sikeres visszatérés Társadalmi összefogással Otthon A pénz nem boldogít — hallani sokszor — persze, nem árt, ha van. De az igazán örömteli emberek azok, akik szenvedélyesek. S mindez ak­kor válik irigylésre méltóvá, ha valakinek a mindennapi munkájával párosul a szenve­délye. A szécsényi múzeum­baráti kör vezetőjét, Horváth Bélánét, sok esetben még éj- lel is múzeumi dolgozószobá­jában találni: tervezi, szer­vezi a klub életét, munkáját, ^ici, vékony, törékeny asz- szony, fekete hajába bele­szőtte ezüstös szálait az idő. Ám olyan lelkes, fürge, hogy nagyon sok nála jóval fia­talabb is megirigyelhetné energiáját. — Inkább dolgozom, mint nyilatkozom — szabadkozott, amikor elmondtam jövetelem célját, de kis rábeszélés után megeredt a nyelve: — Nyolc éve alakult meg a szécsényi múzeumbaráti kör, amely a budapesti Mezőgazdasági Mú­zeumhoz tartozik. Több mint négyszázan vagyunk. Rendkí­vül, széles skálájú a tagság: tizenkét évestől nyolcvanig fi­úk és lányok, asszonvok és férfiak gyűjtenek nekünk. Milyen egyszerűen hangzik, pedig napjainkban ez már igen nehéz. Ugyanis a hatva­nas évek végén, a hetvenes vek elején divatba, jött a folklór. A városokból, elsősor­ban a fővárosból, özönlöttek az emberek vidékre és potom pénzért mindent felvásárol­tak, összeszedtek, holott sem­mi szükségük nem volt rá! Képzelje csak el, hogyan mu­tathat egy panelház ragasz­tott konyhaszekrényének te­tején egy régi korsó, vagy ku­pa. A múzeumbaráti kör hordta össze a helytörténeti kiállítás hetvenöt százalékát. Vannak nagyon lelkes tagja­ink. Mindig kérdezgetik, kü­lönösen év végén, hogy „Ma- nvika kukoricán fogsz min­két térdeltetni, ha nem ho­zunk valamit?” Én meg min­dig azzal ijesztgetem őket, hogy felmegyek a padlásuk­ra és lehozok mindent! — mondta nevetve. — Érkezett már be kiemel­kedően értékes, vagy érdekes tárgy? — Nem is egy! Régi arány­karkötő, például, vagy Ma­dách Imre politikai hitvallá­sa, .Ez utóbbi egy nyomtatott kétlapos dokumentum, ami két hét múlva már a cseszt­vei Madách Múzeumban ka­pott helyet. De a legkülönfé­lébb szécsényi dokumentumo­kat gyűjtik össze. — Nagyszerű pedagógiai érzékkel kell rendelkeznie annak, aki az idősebbeket rá tudja venni árra, hogy félt­ve őrzött relikviákat a mú­zeumnak ajándékozzák. — Tanárnő akartam lenni, de korán meghalt édesanyám, aki rendkívül művelt, okos asszony volt. Halála után kaptam egy mostohát, nem tanulhattam tovább. A mai napig sincs felsőfokú isko­lái végzettségem, de az em­berben kell lenni annyi igé­nyességnek önmagával szem­ben, hogy utánaolvas annak, amivel foglalkozik. — A múzeumbaráti kör tagjainak nagy része műked­velő, nem foglalkozik alapo­sabban a történelemmel. Meg­érthetik ezeket az emeltszin­tű előadásokat? — Minden előadóval be­szélek, mielőtt a haligatóság elé áll. Elmondom neki. hogy milyen a befogadó képessége közönségének és ők ehhez ■ mérten beszélnek egv-egy korról úgy, hogy az előadás ne veszítsen színvonalából! — Már csak azt szeretném megkérdezni, hogy kinek a nyilatkozatát hallaná szíve­sen legközelebb? — Említettem, hogy meny­nyire. szeretem a történelmet, a mondákat, az Igazságos Mátyásról szóló történeteket. Egy késői „kollégájáról” egy bírónőről Olvasnék örömmel. V. M. Az nem vitás, hogy a nyolc­vanas évek elejének legnép. szerűbb magyar rockzeneka­ra az Edda volt. A miskolci ötös fogat hihetetlenül gyorsan ' tört be Budapest élvonalába, az első „vidéki” együttes, amely országos hírre szert tett. Megjegyzem a mai na­pig is az egyetlen. Két évvel ezelőtt azonban elváltak út­jaik, keserű mondatok hagy­ták el a zenekar szinte mind­egyik tagjának száját, a gaz­dasági és a személyes prob­lémák lehetetlenné tették az együtt zenélést. Az év elején röppent fel a hír: újjáalakul az Edda! A hír ma már va­lóság. Pataky Attila az együt­tes énekes, szövegírója új ta­gokat gyűjtött maga köré és elkészítette az Edda együttes sorrendben, ötödik nagyle­mezét, s ezzel e zenei anyag­gal országos koncertkörútra indult. November 11-én Pász- tón, 16-án pedig Kisterenyén ad műsort az Edda Művek. Pataky Attilát telefonon ke­reste fel szerkesztőségünk. — Nagyon örülök, hogy újra sikerült összehoznom, talán nem tűnik beképzelt­ségnek egy „ütőképes” csa­patot. Boldogan léptem fel újra a színpadra. A margitszitjeii vízesés rekonstrukciója November 11-én — vár­hatóan fél évre — leállít­ják a Margitsziget felső csú­csánál, a sziklakért közelében levő vízesést, amely a termál­kút 38 fokos vizével táplálja a halastavat. A Z.si gmond i-forrás fölé épült ház falához kőrakás „támaszkodik” s a víz ezen zúdul a medencébe. Az évek során a kövek között beszi­várgó víz annyira eláztatta az épület falát, hogy a beázás most már veszélyezteti a benne levő két lakást. Az építkezés idejére le kell ereszteni a halastó vizét. Ezért az aranyhalakat, s a mintegy 30 fajta melegvizi növényt áttelepítik a jelenle­gi tó melletti, úgynevezett hi­deg tóba, ahová csővezetéken juttatják el a termálvizet. Rohanunk most is. , Tizenegyre ott kell lenni... Mindig van egy „ott”, de ne- gyedtizenkettökor már tele­fonálni kell Kovácsnak (vagy Nagynak, vagy Kisnek), «2 fontos, mert félkor már nfem lesz a hivatalában, egy má­sik hivatalban lesz, oda nem lehet utána telefonálni, mert az mégis csak fura lenne. .. Háromnegyedre át kell érni Z.-be, mindig van egy Z. vagy valami más, az ebéd esetleg parizerként is felfog­ható a kocsiban ülve, és per­sze száguldva valahová ren­deltetésszerűen. A parizbr ál­lítólag lóhúsból is készül és a lóhús jó a gvomorfekélyr's. Endrefalva után a kettő­zött kanyarban először a sár­ga borítású kamionra nézek, szemben velünk száguld va­lahonnan valahová, megrán­gatja kicsit a kocsit, ahogy elviharzik mellettünk, aztán már alig marad idő jobban megnézni a látványt a nap­sütötte őszi dombon, egy vil­lanás az egész máris új rész­let, új dombhajlat és árok­part, ágak, félig levetett lomb_ ruhák, újabb színek rohannak ' Háromnegyed tizenegy. hcitÜB kof&nfa r Dé az előbbi kép megmaradt a képernyőn belül, nem lehet egykönnyen eltüntetni. Ma­kacs drámai kép, hiába kap­csolnék át valamelyik „csa­tornára” a kép hozzám ra­gaszkodik. Egy öregasszony alakja, ahogy a kettős ka­nyar utáni jobb oldali dombon félig ülő, félig . térdelő test­helyzetben mozdulatlanul vár­ja, hogy a föld befogadja. A dombon mindenütt szépre művelt kertek, az a földda­rab.. aminek a szélén az előbbi öregasszony kucorog — par­laggá dermedt az évek alatt. Amióta a néne nem tudja mégművelni, nincs arra sem pénze, sem más módja, hogy megszántassa valakivel, fel­ásni utoljára talán az örege tudta, amíg tudhatta, de el­ment ő is régen. Egy kilo­méter, kettő előre száguldva. A kép nem tűnik el, nem törli semmi, a történet tovább gurul legbelül mindenféle szöveg nélkül. Mari néni endrefalvai talán, az éjjel ki­jött ide a parlagra és letér­delt a földécske szélén, előtte- mögötte mindenütt a megmű­velt kertek, csak az övé ilyen kórónhagvott. Kiment már az éjjel, hívta valami hang, kényszerítette valamilyen ösz­tön: ott kint elérni az túlsó partra, az lesz a legjobb. Mondom a társamnak, aki a kormányt tartja „fordul­junk vissza...” Láttam vala­mit. Nem mehetünk tovább így rohanva. Nincs kérdése, fékez, manőverez, áthajt a másik oldalra és visszaindu­lunk. Mondom neki, hogy hajtson kicsit lassabban. Nincs bennem semmi kíván­csiság. Nincs bennem féle­lém sem, csak azt érzem, hogy vissza kell menni és meg kell szólítani azt az öreget ott fent a domboldalon, vállalni kell útonjáróként, hogy én találjam meg, hogy megérinti sem az előreszegeződő földbe hajló vállat, mondjak vala­mit még akkor is. Itt a domb újra. Rajta az öregasszony ugyanúgy moz­dulatlanul. Mutatom a társ­nak „nézd csak meg te is... mi az ott fent szerinted, mi ez így együtt...?” — Egy öregasszony. Nem mozdul. Űjra fordulunk, leállunk, nyitom az ajtót, nem beszé­lünk, társam bent marad a kocsiban, nem hívom, ntem tartozik ez most senkire csak egyedül rám, nekem is van egy öregasszonyom, akit ro­hanva nem lehet még csak látni sem, ezt itt fent a dom­bon nekem kell megszólíta­nom egyedül. Lelépek az — Egy-egy zenekart, na­gyon hamar elfelejt a közön­ség. nem félt, hogy nem lesz olyan látványos a visszatérés, mint a távozás? — Bevallom, ettől tartot­tam a legjobban. Teljesen váratlanul ért, hogy egész kis gyerekek álltak az Edda- koncertek első soraiban. Olyan 10—12 éves gyerekek, akik zenénket csak hangle­mezről, kazettáról ismerhet­ték, nagyon jó volt látni, hal­lani, hogy már kívülről tud­ják a nóták nagy részét és ve­lünk együtt énekelnek. — Szerepelt már Nógrád megyében? — Igen, nagyon szeretek itt fellépni. — Mit vár a pásztói, illet­ve a kisterenyei koncerttől? — Jó bulinak kell lennie! Mi mindent megteszünk a magunk részéről, a többi már csak a közönségen mú­lik! — vankó — a rétsági Öregeknek Régi vágya teljesül a rétJ sági időskorúaknak: rövide­sen birtokba vehetik napközi otthonukat. A nagyköz­ségi tanács költségvetési üze­me által kivitelezett munká­latok várhatóan háromszáz- ezer forintba kerülnek, amit jelentős társadalmi munkák egészítettek ki. Ám, így is csupán ötödrészébe kerül an­nak, amennyit egy tervező­kivitelező vállalat kért volna. Egy orvosi rendelőt alakítta­tott át a tanács a Lenin ut­cában. miáltal húsz időskorú embernek biztosít megfelelő körülményeket. Már a nap­közi otthon vezetője munkába állt, s e hónap második felé­ben lakóit is fogadja a nagy­község első ilyen jellegű lé­tesítménye. úi helységnévtár Rövidesen — még e hónap­ban — ismét megjelenik az ország helységnévtára, ame­lyet 12 év után állított össze újra a Központi Statisztikai Hivatal. Sővitik a hőszigetelő vakolatok választékát Az Országos Érc- és Ás­ványbányák pilisvörösvári üzemegysége az idén 21 ezer köbméter perlit alapanyagú hőszigetelő vakolatot gyár­tott. Az osztrák Terranova cég. licence alapján öt éve készít á Vállalat ilyen termé­ket, s bár már megtízszerezte a termelést, a kereslet ennél is dinamikusabban emelke­dett. A nyáron a sajátház­építők csak előjegyzésre, több hónapos várakozás után jut­hattak hozzá ehhez a kere­sett. áruhoz, s ha az üzem győzte volna a gyártást, akár 50 százalékkal több hőszige­telő vakolatot is eladhatott volna. A növekvő kereslet kielégí­tésére bővítik az üzemet. Már árokba, átgázolok rajta, aztán jön a kis rét tele kóróval, gazzal, újabb árokíele követ­kezik kiszáradt patakmeder vagy mi, nemrégiten égettek a partján, ki kell kerülnöm a kormos partoldalt, fel - a kaptatón újra és előre lassan megfontoltan, de semmilyen vísszariadás nem közelíthet már. Innen még nem szólít­hatom meg, az öregek hallá­sa többnyire rossz már, majd szembe kerülök vele a par- lagföldecske másik oldalán kúszva feljebb. Az alak most is ugyanaz, nern mozdul sem­mit. .. Aztán mást gondolok, mégis az ő oldaláról megyek följebb, mert már végképp nem hiszek abban, hogy va­lamit is hallana, ha odaszól­nék neki jó hangosan „jól van nénike. ..? nincs valami baj? mit segíthetnék... megfázik itt fent, jöjjön csak haza­visszük. ..” Megyek feljebb, a sorsra gondolok, sorsunkra, ahogy elhagyjuk az öregeket mindig, s mindennap, elhajt bennünket a dolog, az élet, amit tőlük kaptunk, és már csak akkor érkezünk, amikor késő. Már egészen közel járok, már ki tudom venni a részle­teket is, a fején a főkötőt, valamilyen szürkés, kéktes szí­neket látok rajta... De ez a karó! Fekete műanyagból for­mált madárijesztő. Eldőlt. Visszaszúrom. Lemegyek. T. Pataki László Felirat E szó szoros értelmében szel­lemes plakátból számunkra minden világos, egyértelmű, olyan fiatalosan őszinte. És nem is drága mulatság, gon­doljunk bele, potom 25 fo­rintért diszkózene, belépő és tomboló büfé jár. Persze, a tombolás után nem ártana a szervezőknek egy helyesírási tanfolyamra is beiratkozniuk... fotó: Rigó Tibor A Statisztikai Kiadó Válla­lat gondozásában megjelenő kiadvány az 1985. július 1-i helyzetet rögzíti. Eszerint ha­zánkban 12 év alatt a váro­sok száma 83-ról 109-re növe­kedett, a községeké — össze­vonások és várossá nyilvání­tások következtében — 3106- ról 2955-re csökkent. Az el­múlt évi államigazgatási vál­tozások miatt ennél is na­gyobb mértékben csökkent a községi tanácsok száma: . a fővárosi, a budapesti kerületi és a városi tanácsokon, kívül 1377 nagyközségi és községi tanács látja el a közigazga­tást az országban, szemben az 1973. évi 1669-cel. A helységnévtár tartalmaz-; za az ország valamennyi la­kott településének nevét, ál­lamigazgatási területi beosz­tását, az egyes helységek te­rületének nagyságát, lélekszá. mát, a beépítés jellegét. Rész­letes adatokat közöl arról, hogy a városok, községek központjától a legtávolabbi lakóépület hány kilométerre van. s milyen messzire talál­hatók a településekhez tarto­zó, úgynevezett külterületek. Az is megállapítható a hely­ségnévtárból, hogy a külterü­leteken egyre kevesebben Jak­nak, mind többen beköltöz­nek a tanyákról, majorokból a községekbe. A 12 évvel ezelőtti kiad­vány adataihoz képest nem változott a legnagyobb váro­sok sorrendje: Budapest után a legtöbben változatlanul Mis. kolcon, illetve Debrecenben és Szegeden laknak. Három­mal gyarapodott azoknak a városoknak a száma, ame­lyeknek lakossága meghalad­ja a 100 ezret, ezek: Kecske­mét. Nyíregyháza és Székes- fehérvár. Az adatok tanúsága szerint az ország legkisebb lakott települése a Vas me­gyei Nemesmedves. ahol ti­zenhatan. illetve a Zala me­gyei Felsőszenterzsébet, ahol huszonheten élnek. Száz la- ’•os alatti község az ország­ban jelenleg összesen 41 ta­lálható. A legutóbbi össze- számlálás óta két település — a Veszprém megvei Iharkút és a Baranya megvei Gyűrű­fű — teljesen elnéotelenedett. így ezek a helvséenévtárban már nem szerepelnek. A helységnévtár támpontul szolgál a magyar települések neveinek helyesírásához is, mert a megyék, városok és községek elnevezését a hiva­talos írásmóddal rögzíti. NÓGRAD — 1985. november 11.t hétfő 6 elkészítették egy újabb gép­sor és üzemrész terveit, s a számítások szerint a jövő év­ben tető alá kerül az új üzemrész. A gépsor a jelenle­ginek több mint kétszeresére, évi 50 ezer köbméterre növe­li a hószigetelő vakolat gyár­tását. A választékot a gipsz • és perlit keverékéből készített belsővakolat-termék családdal bővítik. Ez a vakolat is ja­vítja a szobák falának hő- és hangszigetelését. Ugyanakkor ebből az anyagból kiegészítő bevonat nélkül is sima felü­let készíthető, amely azonnal festhető, tapétázható. A ter­melés- és választékbővítés a hazai ellátáson kívül export­ra is lehetőséget nyújt. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom