Nógrád, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-11 / 264. szám
o Hétfői magazin ö Hétfői magazin... n Hétfői magazin .. Ismerőstől ismerősig Felmegyek a padlásra! Egy perc telefon Pataky Attilával Látványos búcsú, sikeres visszatérés Társadalmi összefogással Otthon A pénz nem boldogít — hallani sokszor — persze, nem árt, ha van. De az igazán örömteli emberek azok, akik szenvedélyesek. S mindez akkor válik irigylésre méltóvá, ha valakinek a mindennapi munkájával párosul a szenvedélye. A szécsényi múzeumbaráti kör vezetőjét, Horváth Bélánét, sok esetben még éj- lel is múzeumi dolgozószobájában találni: tervezi, szervezi a klub életét, munkáját, ^ici, vékony, törékeny asz- szony, fekete hajába beleszőtte ezüstös szálait az idő. Ám olyan lelkes, fürge, hogy nagyon sok nála jóval fiatalabb is megirigyelhetné energiáját. — Inkább dolgozom, mint nyilatkozom — szabadkozott, amikor elmondtam jövetelem célját, de kis rábeszélés után megeredt a nyelve: — Nyolc éve alakult meg a szécsényi múzeumbaráti kör, amely a budapesti Mezőgazdasági Múzeumhoz tartozik. Több mint négyszázan vagyunk. Rendkívül, széles skálájú a tagság: tizenkét évestől nyolcvanig fiúk és lányok, asszonvok és férfiak gyűjtenek nekünk. Milyen egyszerűen hangzik, pedig napjainkban ez már igen nehéz. Ugyanis a hatvanas évek végén, a hetvenes vek elején divatba, jött a folklór. A városokból, elsősorban a fővárosból, özönlöttek az emberek vidékre és potom pénzért mindent felvásároltak, összeszedtek, holott semmi szükségük nem volt rá! Képzelje csak el, hogyan mutathat egy panelház ragasztott konyhaszekrényének tetején egy régi korsó, vagy kupa. A múzeumbaráti kör hordta össze a helytörténeti kiállítás hetvenöt százalékát. Vannak nagyon lelkes tagjaink. Mindig kérdezgetik, különösen év végén, hogy „Ma- nvika kukoricán fogsz minkét térdeltetni, ha nem hozunk valamit?” Én meg mindig azzal ijesztgetem őket, hogy felmegyek a padlásukra és lehozok mindent! — mondta nevetve. — Érkezett már be kiemelkedően értékes, vagy érdekes tárgy? — Nem is egy! Régi aránykarkötő, például, vagy Madách Imre politikai hitvallása, .Ez utóbbi egy nyomtatott kétlapos dokumentum, ami két hét múlva már a csesztvei Madách Múzeumban kapott helyet. De a legkülönfélébb szécsényi dokumentumokat gyűjtik össze. — Nagyszerű pedagógiai érzékkel kell rendelkeznie annak, aki az idősebbeket rá tudja venni árra, hogy féltve őrzött relikviákat a múzeumnak ajándékozzák. — Tanárnő akartam lenni, de korán meghalt édesanyám, aki rendkívül művelt, okos asszony volt. Halála után kaptam egy mostohát, nem tanulhattam tovább. A mai napig sincs felsőfokú iskolái végzettségem, de az emberben kell lenni annyi igényességnek önmagával szemben, hogy utánaolvas annak, amivel foglalkozik. — A múzeumbaráti kör tagjainak nagy része műkedvelő, nem foglalkozik alaposabban a történelemmel. Megérthetik ezeket az emeltszintű előadásokat? — Minden előadóval beszélek, mielőtt a haligatóság elé áll. Elmondom neki. hogy milyen a befogadó képessége közönségének és ők ehhez ■ mérten beszélnek egv-egy korról úgy, hogy az előadás ne veszítsen színvonalából! — Már csak azt szeretném megkérdezni, hogy kinek a nyilatkozatát hallaná szívesen legközelebb? — Említettem, hogy menynyire. szeretem a történelmet, a mondákat, az Igazságos Mátyásról szóló történeteket. Egy késői „kollégájáról” egy bírónőről Olvasnék örömmel. V. M. Az nem vitás, hogy a nyolcvanas évek elejének legnép. szerűbb magyar rockzenekara az Edda volt. A miskolci ötös fogat hihetetlenül gyorsan ' tört be Budapest élvonalába, az első „vidéki” együttes, amely országos hírre szert tett. Megjegyzem a mai napig is az egyetlen. Két évvel ezelőtt azonban elváltak útjaik, keserű mondatok hagyták el a zenekar szinte mindegyik tagjának száját, a gazdasági és a személyes problémák lehetetlenné tették az együtt zenélést. Az év elején röppent fel a hír: újjáalakul az Edda! A hír ma már valóság. Pataky Attila az együttes énekes, szövegírója új tagokat gyűjtött maga köré és elkészítette az Edda együttes sorrendben, ötödik nagylemezét, s ezzel e zenei anyaggal országos koncertkörútra indult. November 11-én Pász- tón, 16-án pedig Kisterenyén ad műsort az Edda Művek. Pataky Attilát telefonon kereste fel szerkesztőségünk. — Nagyon örülök, hogy újra sikerült összehoznom, talán nem tűnik beképzeltségnek egy „ütőképes” csapatot. Boldogan léptem fel újra a színpadra. A margitszitjeii vízesés rekonstrukciója November 11-én — várhatóan fél évre — leállítják a Margitsziget felső csúcsánál, a sziklakért közelében levő vízesést, amely a termálkút 38 fokos vizével táplálja a halastavat. A Z.si gmond i-forrás fölé épült ház falához kőrakás „támaszkodik” s a víz ezen zúdul a medencébe. Az évek során a kövek között beszivárgó víz annyira eláztatta az épület falát, hogy a beázás most már veszélyezteti a benne levő két lakást. Az építkezés idejére le kell ereszteni a halastó vizét. Ezért az aranyhalakat, s a mintegy 30 fajta melegvizi növényt áttelepítik a jelenlegi tó melletti, úgynevezett hideg tóba, ahová csővezetéken juttatják el a termálvizet. Rohanunk most is. , Tizenegyre ott kell lenni... Mindig van egy „ott”, de ne- gyedtizenkettökor már telefonálni kell Kovácsnak (vagy Nagynak, vagy Kisnek), «2 fontos, mert félkor már nfem lesz a hivatalában, egy másik hivatalban lesz, oda nem lehet utána telefonálni, mert az mégis csak fura lenne. .. Háromnegyedre át kell érni Z.-be, mindig van egy Z. vagy valami más, az ebéd esetleg parizerként is felfogható a kocsiban ülve, és persze száguldva valahová rendeltetésszerűen. A parizbr állítólag lóhúsból is készül és a lóhús jó a gvomorfekélyr's. Endrefalva után a kettőzött kanyarban először a sárga borítású kamionra nézek, szemben velünk száguld valahonnan valahová, megrángatja kicsit a kocsit, ahogy elviharzik mellettünk, aztán már alig marad idő jobban megnézni a látványt a napsütötte őszi dombon, egy villanás az egész máris új részlet, új dombhajlat és árokpart, ágak, félig levetett lomb_ ruhák, újabb színek rohannak ' Háromnegyed tizenegy. hcitÜB kof&nfa r Dé az előbbi kép megmaradt a képernyőn belül, nem lehet egykönnyen eltüntetni. Makacs drámai kép, hiába kapcsolnék át valamelyik „csatornára” a kép hozzám ragaszkodik. Egy öregasszony alakja, ahogy a kettős kanyar utáni jobb oldali dombon félig ülő, félig . térdelő testhelyzetben mozdulatlanul várja, hogy a föld befogadja. A dombon mindenütt szépre művelt kertek, az a földdarab.. aminek a szélén az előbbi öregasszony kucorog — parlaggá dermedt az évek alatt. Amióta a néne nem tudja mégművelni, nincs arra sem pénze, sem más módja, hogy megszántassa valakivel, felásni utoljára talán az örege tudta, amíg tudhatta, de elment ő is régen. Egy kilométer, kettő előre száguldva. A kép nem tűnik el, nem törli semmi, a történet tovább gurul legbelül mindenféle szöveg nélkül. Mari néni endrefalvai talán, az éjjel kijött ide a parlagra és letérdelt a földécske szélén, előtte- mögötte mindenütt a megművelt kertek, csak az övé ilyen kórónhagvott. Kiment már az éjjel, hívta valami hang, kényszerítette valamilyen ösztön: ott kint elérni az túlsó partra, az lesz a legjobb. Mondom a társamnak, aki a kormányt tartja „forduljunk vissza...” Láttam valamit. Nem mehetünk tovább így rohanva. Nincs kérdése, fékez, manőverez, áthajt a másik oldalra és visszaindulunk. Mondom neki, hogy hajtson kicsit lassabban. Nincs bennem semmi kíváncsiság. Nincs bennem félelém sem, csak azt érzem, hogy vissza kell menni és meg kell szólítani azt az öreget ott fent a domboldalon, vállalni kell útonjáróként, hogy én találjam meg, hogy megérinti sem az előreszegeződő földbe hajló vállat, mondjak valamit még akkor is. Itt a domb újra. Rajta az öregasszony ugyanúgy mozdulatlanul. Mutatom a társnak „nézd csak meg te is... mi az ott fent szerinted, mi ez így együtt...?” — Egy öregasszony. Nem mozdul. Űjra fordulunk, leállunk, nyitom az ajtót, nem beszélünk, társam bent marad a kocsiban, nem hívom, ntem tartozik ez most senkire csak egyedül rám, nekem is van egy öregasszonyom, akit rohanva nem lehet még csak látni sem, ezt itt fent a dombon nekem kell megszólítanom egyedül. Lelépek az — Egy-egy zenekart, nagyon hamar elfelejt a közönség. nem félt, hogy nem lesz olyan látványos a visszatérés, mint a távozás? — Bevallom, ettől tartottam a legjobban. Teljesen váratlanul ért, hogy egész kis gyerekek álltak az Edda- koncertek első soraiban. Olyan 10—12 éves gyerekek, akik zenénket csak hanglemezről, kazettáról ismerhették, nagyon jó volt látni, hallani, hogy már kívülről tudják a nóták nagy részét és velünk együtt énekelnek. — Szerepelt már Nógrád megyében? — Igen, nagyon szeretek itt fellépni. — Mit vár a pásztói, illetve a kisterenyei koncerttől? — Jó bulinak kell lennie! Mi mindent megteszünk a magunk részéről, a többi már csak a közönségen múlik! — vankó — a rétsági Öregeknek Régi vágya teljesül a rétJ sági időskorúaknak: rövidesen birtokba vehetik napközi otthonukat. A nagyközségi tanács költségvetési üzeme által kivitelezett munkálatok várhatóan háromszáz- ezer forintba kerülnek, amit jelentős társadalmi munkák egészítettek ki. Ám, így is csupán ötödrészébe kerül annak, amennyit egy tervezőkivitelező vállalat kért volna. Egy orvosi rendelőt alakíttatott át a tanács a Lenin utcában. miáltal húsz időskorú embernek biztosít megfelelő körülményeket. Már a napközi otthon vezetője munkába állt, s e hónap második felében lakóit is fogadja a nagyközség első ilyen jellegű létesítménye. úi helységnévtár Rövidesen — még e hónapban — ismét megjelenik az ország helységnévtára, amelyet 12 év után állított össze újra a Központi Statisztikai Hivatal. Sővitik a hőszigetelő vakolatok választékát Az Országos Érc- és Ásványbányák pilisvörösvári üzemegysége az idén 21 ezer köbméter perlit alapanyagú hőszigetelő vakolatot gyártott. Az osztrák Terranova cég. licence alapján öt éve készít á Vállalat ilyen terméket, s bár már megtízszerezte a termelést, a kereslet ennél is dinamikusabban emelkedett. A nyáron a sajátházépítők csak előjegyzésre, több hónapos várakozás után juthattak hozzá ehhez a keresett. áruhoz, s ha az üzem győzte volna a gyártást, akár 50 százalékkal több hőszigetelő vakolatot is eladhatott volna. A növekvő kereslet kielégítésére bővítik az üzemet. Már árokba, átgázolok rajta, aztán jön a kis rét tele kóróval, gazzal, újabb árokíele következik kiszáradt patakmeder vagy mi, nemrégiten égettek a partján, ki kell kerülnöm a kormos partoldalt, fel - a kaptatón újra és előre lassan megfontoltan, de semmilyen vísszariadás nem közelíthet már. Innen még nem szólíthatom meg, az öregek hallása többnyire rossz már, majd szembe kerülök vele a par- lagföldecske másik oldalán kúszva feljebb. Az alak most is ugyanaz, nern mozdul semmit. .. Aztán mást gondolok, mégis az ő oldaláról megyek följebb, mert már végképp nem hiszek abban, hogy valamit is hallana, ha odaszólnék neki jó hangosan „jól van nénike. ..? nincs valami baj? mit segíthetnék... megfázik itt fent, jöjjön csak hazavisszük. ..” Megyek feljebb, a sorsra gondolok, sorsunkra, ahogy elhagyjuk az öregeket mindig, s mindennap, elhajt bennünket a dolog, az élet, amit tőlük kaptunk, és már csak akkor érkezünk, amikor késő. Már egészen közel járok, már ki tudom venni a részleteket is, a fején a főkötőt, valamilyen szürkés, kéktes színeket látok rajta... De ez a karó! Fekete műanyagból formált madárijesztő. Eldőlt. Visszaszúrom. Lemegyek. T. Pataki László Felirat E szó szoros értelmében szellemes plakátból számunkra minden világos, egyértelmű, olyan fiatalosan őszinte. És nem is drága mulatság, gondoljunk bele, potom 25 forintért diszkózene, belépő és tomboló büfé jár. Persze, a tombolás után nem ártana a szervezőknek egy helyesírási tanfolyamra is beiratkozniuk... fotó: Rigó Tibor A Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában megjelenő kiadvány az 1985. július 1-i helyzetet rögzíti. Eszerint hazánkban 12 év alatt a városok száma 83-ról 109-re növekedett, a községeké — összevonások és várossá nyilvánítások következtében — 3106- ról 2955-re csökkent. Az elmúlt évi államigazgatási változások miatt ennél is nagyobb mértékben csökkent a községi tanácsok száma: . a fővárosi, a budapesti kerületi és a városi tanácsokon, kívül 1377 nagyközségi és községi tanács látja el a közigazgatást az országban, szemben az 1973. évi 1669-cel. A helységnévtár tartalmaz-; za az ország valamennyi lakott településének nevét, államigazgatási területi beosztását, az egyes helységek területének nagyságát, lélekszá. mát, a beépítés jellegét. Részletes adatokat közöl arról, hogy a városok, községek központjától a legtávolabbi lakóépület hány kilométerre van. s milyen messzire találhatók a településekhez tartozó, úgynevezett külterületek. Az is megállapítható a helységnévtárból, hogy a külterületeken egyre kevesebben Jaknak, mind többen beköltöznek a tanyákról, majorokból a községekbe. A 12 évvel ezelőtti kiadvány adataihoz képest nem változott a legnagyobb városok sorrendje: Budapest után a legtöbben változatlanul Mis. kolcon, illetve Debrecenben és Szegeden laknak. Hárommal gyarapodott azoknak a városoknak a száma, amelyeknek lakossága meghaladja a 100 ezret, ezek: Kecskemét. Nyíregyháza és Székes- fehérvár. Az adatok tanúsága szerint az ország legkisebb lakott települése a Vas megyei Nemesmedves. ahol tizenhatan. illetve a Zala megyei Felsőszenterzsébet, ahol huszonheten élnek. Száz la- ’•os alatti község az országban jelenleg összesen 41 található. A legutóbbi össze- számlálás óta két település — a Veszprém megvei Iharkút és a Baranya megvei Gyűrűfű — teljesen elnéotelenedett. így ezek a helvséenévtárban már nem szerepelnek. A helységnévtár támpontul szolgál a magyar települések neveinek helyesírásához is, mert a megyék, városok és községek elnevezését a hivatalos írásmóddal rögzíti. NÓGRAD — 1985. november 11.t hétfő 6 elkészítették egy újabb gépsor és üzemrész terveit, s a számítások szerint a jövő évben tető alá kerül az új üzemrész. A gépsor a jelenleginek több mint kétszeresére, évi 50 ezer köbméterre növeli a hószigetelő vakolat gyártását. A választékot a gipsz • és perlit keverékéből készített belsővakolat-termék családdal bővítik. Ez a vakolat is javítja a szobák falának hő- és hangszigetelését. Ugyanakkor ebből az anyagból kiegészítő bevonat nélkül is sima felület készíthető, amely azonnal festhető, tapétázható. A termelés- és választékbővítés a hazai ellátáson kívül exportra is lehetőséget nyújt. (MTI)
