Nógrád, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-11 / 264. szám

Szakszervezeti választás a megyei tanácson Jelentős feladatot lát el a nagybatonyi lakosság ellátásában a Nógrádker vas-műszaki üzlete. Szögféleségtöl a színes televízióig számtalan, a háztartásban nélkülözhetetlen cikkel árusítanak. Készletük értéke eléri a négymillió forintot, éves forgalmuk pedig meghaladja a 13 milliót. Október végéig 10.1 millió forint bevételt könyvelhettek el. ami időarányosan jónak tekinthető, s várhatóan a karácsonyi forgalom lehetővé teszi a terv teljesítését. • Fotó: Bábel A sikeres évzárás feltétele Kártyáson Hegy ne legyen „gépészeti vető" A fokozott tervte’jesítés és n népgazdasági kívánság eb­ben az évben egyaránt rend­kívüli erőfeszítéseket köve­teit a bányászoktól és termé­szetesen a gépi berendezé­sektől is. A múlt idő azon­ban csak részben helytálló, hiszen az igazi hajrá most kezdődik. Termelését tekint­ve a Nógrádi Szénbányák Kánvás-bányaüzeme meg­határozó szerepet kapott és kap a jövőben is. Lfvó László gépészeti vezetőt arról fag­gattuk, milyen problé­mák nehezítik a termelést és melyek azok a feladatok, amiket a sikeres évzárás cél­jából el kell végezniük és egyben meghatározzák a jö­vő évi lehetőségeiket. — „Elvileg” 4 szabadnap! termelés vár ránk 1985 vé­géig, azonban ismerve ered­ményeinket és megelőzendő a tavalyi télhez hasonló ellátá­si zavarokat, ennél főbb vár­ható. Két front beépítését és egy kiszerelést kel! elvégez­nünk. Ezenkívül két vágat­hajtó „bekapcsolását” tervez­zük a szállítóláncba, mellyel termelésük megkétszereződ­het. A fő gumiszalagok tér-' heltsége a „mezőkoncentrá­lás” miatt többszörösére nö­vekszik, ezért ezek megerősí­tése — sebesség- és szalagszé- lesség-növeléssel — szintén feladataink között szerepel. — Hogyan tudják beüte­mezni a tervszerű, megelő­ző karbantartást? — Első látásra olyan ez, mint a „22-es csapdája ’. Egy­részt a hét minden napján termelünk, „kopik” a gép, másrészt, valamikor le kelle­ne állnunk, a tmk-munkák elvégzésére. A kör bezárult, kérdésére tehát akkor adok reális választ, ha azt mon­dom: nehezen. — Milyen ar. alkatrész­ellátás ? — Sokfajta berendezés üze­mel bányánknál, ezért nem egyszerű feladat a beszerzé­sük. Az utóbbi pár évben tí­pustörekvéseink vannak, ami azt jelenti, ha csak lehet, ak­kor nagyrészt ugyanazon gyártó cég termékeit vásárol­juk. Jók a kapcsolataink a főbb javításokat végző nagy- bátonyi gépüzemmel, ezért is csökkent az állásidő. Per­sze a bányaüzemek is segí­tik egymást, ezzel is köny- nvítve a bürokratikus útvesz­tő kikerülését. Ha van jó gép és alkatrész- ellátási zavar sem tarkítja a hétköznapokat, már csak a jó szakember keli, aki az eset­leges üzemzavart leghama­rabb el tudja hárítani. Ilyen viszont kevés van, ugyanis a visszafejlesztés időszakában a leginkább „használható” korosztály esett ki; a 40—50 év közötti. Többen elmentek nyugdíjba, és a fiatalok még c-sák most tanulják a gépek kezelésének fortélyait. Livó László szerint a vgm-eknek nagy szerep jut — most és a jövőben is — gépészeti és vil­lamosfeladatok elvégzésében. — A következő években so­kat várunk a készülő diszpé­cserközponttól. Érmek a mun­kálatai félidőben vannak: a fő kábeleket már lefektettük, jelenleg a külszín „befonása” történik. A helyiség betono­zásával végeztek az építők, ezért hamarosan elkezdhetjük a betelepítést. Nemcsak a hangosbeszékí-hátózat infor­mációi, hanem az üzemálla­pot-kijelzések is ide futnak be, sőt a gumiszalagsort is innen vezérlik majd — ma­gyarázza a gépészeti vezető. Lesz tehát mit tenniük az „iparosoknak” év végéig, de bíznak benne, hogy a kifo­gástalan szénellátás érdeké­ben nem csak a szenesek — ők is kiveszik részüket a munkából. T. IS. Ij. nincs téli álom az építőiparban! A magánházak építői álta­lában úgy szervezik munká­jukat, hogy a téli időszakra lehetőleg ne maradjon „pu- fajkás” tennivaló a ház kö­rül, s ha mégis akad. azt fűtött lakásban lehessen be­fejezni. Az építőipar koránt- sincs ilyen kellemes helyzet­ben, az embereket foglaikoz- tatni kell, természetesen az ésszerűség és gazdaságosság határain belül. Nógrád megye három leg­nagyobb építőipari egységénél már legalább egy éve tudják, mi lesz a hideg hónapok fel­adata, hiszen szervesen be­leillesztik a hosszú és rövid távú terveikbe. A nyári mun­kák persze befolyásolhatják elképzeléseiket, ás az enyhe ősz sem mindig kecsegtet jó idővel. A Nógrád Megyei Állami Építőipari' Vállalat hasonló szellemben szervezte munká­latait. Végleges fűtéssel ren­delkező épületeik közül szak­ipari műveletek befejezése várható a SZÜV-székháznál, e Pécskő úti 12 B jelű épület egyes területein, Pásztón a kórházi konyha belső hideg- burkolásán, Vácott a hal­lássérültek részére épülő iskolánál, a balassagyarmati Isórházkonyha technológiai •Mt elésénél és Budapesten a M A LÉ V- roti torműheiy fel­újításán. Ideiglenes fűtőbe­rendezés alkalmazásával dol­goznak a balassagyarmati 24 A jelű épületen. Budapes­ten a SOTE „b” pavilonjának vakolásán. Bátonyterenvén pedig a szén mosó épületében. A szerkezetépítést folytatják a salgótarjáni városi tanács- ház építkezésén, az Arany János úti Ifi tantermes isko­lánál, a Pécskő úti 12 C jelű épületen, a megyei könyvtá­ron, Balassagyarmaton az 57-es számú lakótömbön és ugyanitt hatlakásos sorház építésén. A Nógrád Meg\*?i Tanácsi Építőipari Vállalat legfonto­sabb munkái közül kiemelke­dik Salgótarjánban a Hárs­fa úti építkezés 1-es és 2-es jelű épületének befejezése, év végéig. A gáz bevezetésével nem biztatott a Közmű- és Mélyépítő Vállalat, kényszer- helyzetben olajfűtést alkalmaz­nak majd. Gázellátás nem hátráltatja majd a Csizmadia úti építőket, ahol egyaránt adódik belső szakipari tevé­kenység és szerkezetépítés. Pásztón 36 lakásos garzonház munkálatait folytatják, Ba­lassagyarmaton sorház alapo­zása kezdődött, s hasonló munkát indítottak Baglvason is. Kisterenyen befejezik négy lakásból álló sorházukat és kisebb nagyságrendű meg­rendeléseket elégítenek ki az ötvözetgyárban és a tűzhely­gyárban. Ezeken a területe­ken biztosított a téli munka, s úgy tűnik, anyaghiány sem gátolja majd a tanácsi építő­ket. Megyénk legnagyobb kapa­citású szövetkezeti építőipari vállalata a STÉSZ. Minden év szeptemberében megtár­gyalják a hideg hónapok ten­nivalóit, melyről munkatervet készítenek. Kiemelt feladata­iknak érzik a Hársfa úti la­kásépítés építőmesteri és szakipari munkáit, valamint a megyei kórház „F” jelű épületének átalakítását szo­ciális otthonná. Az említett építkezéseken nem okoz gon­dot a fűtés, folyamatosan dol­gozhatnak. Télén sem szüne­tel a nyomda rekontsrukció- ja, a tűzhelygyári szennyvíz- kezelő építése, és amíg az időjárás engedi, készül a Palócz Imre téri pavilonsor. A tagság zömét tudják majd foglalkoztatni, s remélhetőleg az időjárás is kegyes lesz az építőkhöz és nem kell kiadni a fagyszabadságot. Az építőknek mindenkép­pen nehéz időszakkal kell szembenézniük, a tervszerű előkészítés azonban könnyít­heti munkájukat. Új módszer, közvetlen szavazás — Ez bizony nem egyszerű — mondta egy hölgy, amikor kezébe vette a szavazólapot az ajtóban, és megkapta a fel- világos itást, hogy a szakszer­vezeti bizottsági tagnak jelölt 16 személy közül csak kilenc maradhat az érvényes szava­zólapon. A Nógrád Megyei Tanács 357 fős szakszervezeti alap­szervezetének tagjai közvetlen szavazással választották meg a közelmúltban a szakszerve­zeti bizottságot, a számvizs­gáló bizottságot és a szakszer­vezeti küldötteket. Több mint három hónapja, július 4-én hagyta jóvá a bizalmitestület, hogy a Közalkalmazottak Szak- szervezetének legnagyobb me­gyei alapszervénél, a megyei tanács dolgozói körében az új, kétfordulós, közvetlen válasz­tási rendszert alkalmazzák. Aggodalom a szavazáson Habár gondos előkészítés előzte meg az újfajta válasz­tást, mégis a szavazási nap to lógatta a legtöbb izgalmat. A megyei tanács első emeletén a tanácsterem kis előterében elhelyezett két urna várta a szavazókat. Reggel hét órakor dr. Far­kas Miklós, a szavazatszedő bizottság elnöke már a hely­színen volt. — Ekkor szavaztak ie azok, akik vidékre mentek, és a gondnokság dolgozói — mond­ja. — Aztán az előírt menet­rend szerint fél tizenkettőtől kettő óráig «íz osztályok dol­gozói adják le voksukat. Az öt-tíz fős csoportokban érkező emberek a tanácste­remben vagy a mellette lévő kis helyiségben tanulmányoz­ták a jelölőlistát, a szavazó­lapot. Kézbe kellett venni a tollatl Mert az érintetlenül hagyott szavazólap nem tarto­zik az érvényesek közé. Így aki nem is ismerte volna a ■jelöltek nevét, az is kénytelen volt „megbarátkozni” azokkal. A folyosón a szavazás után a vélemények megoszlottak. — Ki kellett volna „szűrni” a listáról azt, hogy egy osz­tályról három jelölt is legyen — észrevételezte egyikük. — Lehetett volna bizalmi­csoporton kenj vagy osztályon­ként is szavazni egy-egv je­löltre. úgysem ismerem mind­egyiket — így a másik. A szavazás rendben, fegyel­mezetten zajlik. A szavazat­szedő bizottságban mégis ké­telyek merülnek fel. — Valóban, lehet, hogy sok a 16 jelölt a 9 helyre. Mi lesz, ha 9-en sem kapják meg a szavazatok ötver százalékát? A pótszavazáenek háromszáz ember körében már nemigen lesz ekkora sikere — ez lehet az aggodalom gyökere. Ezt említi Bodor Lászlómé is, a közalkalmazottak megyei bizottságának titkára, aki ér­deklődik a helyszínen a sza­vazás menetéről. Két órakor befejeződik a szavazás. Másnap még az ide­genforgalmi hivatalhoz és a pedagógus-továbbképzési ka­binethez viszik el az urnákat, hogy az ott dolgozók is lesza­vazhassanak. Ezután lesz vég­leges eredmény. Konfliktus nélkül Pár nappal a szavazás előtt az újonnan megválasztott bi­zalmiak, a „régi” összetételű szakszervezeti bizottság és a jelöltek részvételével válasz­tói értekezletet tartottak a megyei tanácson. Az estébe nyúló gyűlésen dr. Baráthi Ottó szb-titkár értékelte az elmúlt öt év szakszervezeti munkáját. Az eltelt fél évtizedben ne­hezebb gazdasági körülmények között tevékenykedett a dol­gozók érdekvédelmi szerve, mégis kedvezően hatott a mun­kára a hivatalvezetés segítő és a tagság aktív hozzáállása. Jelentős eredményként emlí­tet1- hogy a tanácsi igazga­tás-szervezés korszerűsítése, amely több ízben is nagyará­nyú létszámcsökkentéssel is járt, konfliktusok nélkül zaj­lott le. A tanácsi apparátus dolgozóinak bérezésében érez­hető a pozitív változás, ja­vultak a munkahelyi körül­mények, s több technikai fej­lesztés teszi könnyebbé és pontosabbá a munkát. Nagy lelkesedéssel indult öt évvel ezelőtt a munkakollek- tíva-mozgalom, időközben azonban a nagy lendület le­apadt. s így mostanra a moz­galomban részt vevők száma a felére csökkent. Üj elem­ként jelentkezett a szakszer­vezeti tagság körében azosz- tálvvezetők munkájának véle­ményezése, és néhány helyen e demokratikus fórumról már­is jó tapasztalatok mondhatók. A számvizsgáló bizottság vezetője, Kurdy Lajos kriti­kus hangon elemezte a szak- szervezet pénzügyi, elszámolá­sának folyamatosságát, a szak- szervezeti bizottság hozzáállá­sát. Eltérő érzékenység A beszámolót követő vitá­ban szó esett arról, hogy jó színvonalú a dolgozók üdülte­tése, a főidényen kívüli igény azonban még mindig kevés. Romasz Adolf, a megyei ta­nács elnökhelyettese az álta­lános fejlődés melleit arról is beszélt, hogy ellentmondások is tapasztalhatók a szakszer­vezet munkájában. Néhol — talán túlzottan — elvan jog- követelésekkel is fellépett a szakszervezet, amely hatáskö­rén kívül esik, máshol pedig ott sem élt jogával, ahol le­hetett volna. Felhívta a fi­gyelmet az ügyintézés hiá­nyosságaira, véleménye sze­rint nincs „szinkronban” a* első számú vezetők, az osz­tályvezetők és az ügyintézők problémaérzékenysége, és ez jó néhány ügyben visszássá­gokat okoz. Megítélése sze­rint ma megfelelő nyílt vita-1 légkör nincs. Ezt támasztotta alá Bodor Lászlóné gondolata is, misze­rint ha a bizalmitestületi vagy a bizottsági ülésen el­hangzottakat „megtartják ma­gukban” a megválasztott ak­tívák, úgy joggal kérheti szá­mon tőlük a tagság a nyitott­ságot. A választói értekezlet a je­lölőbizottság minden jelölt­jét felvette a szavazólapra és új jelölteket nem állított. A kétszakaszos választás mindenesetre dicséri az alap­szervezet kezdeményezőkészsé­gét, bátorságát, hiszen több helyen a „régi” módszerek között zajlik még a választás. Arányok itt és ott Végül is a szavazatok ötven százalékát nem is csak 9 szb- tag, hanem 11 kapta meg, így ketten már nem kerülhettek a bizottságba. A jelölőlistán sze­replő személyek a munkabi­zottságokban kapnak majd megbízást. A második választói érte­kezlet után Petrény Gáborné, az ismét megválasztott szb-el- nök arról beszél, hogy vára­kozáson felüli sikert hozott az újszerű választás. — A tanácsi apparátus nagy külterületi mozgása miatt at­tól tartottam, hogy kevesen vesznek majd részt a szavazá­son. Nem így történt. A 357 tagból 314-en szavaztak. s ezek közül 297 volt az érvé­nyes szavazat. Az érvénytele­nek abból adódtak, hogy a szavazók elszámolták a jelöl­teket, többet vagy kevesebbet hagytak a szavazólapon. Négy új személy került a bizott­ságba. s ezt a „frissítéshez” elegendőnek tartjuk. Nem vál­tozott a nők létszáma, most is hárman vannak. Ez kissé feltűnő, ha ősszel vetjük a bízálrriitestülét ősz- síietételévél.' ah'ÖI 2(5 bizalmi­ból 20 a nő. Azt mondják; azért, mert a nők szókimon­dóbbak. így hát a szakszerve­zeti bizottság nem lett szóki­mondóbb?! Eldönti majd a következő öt év. ☆ Egy vélemény a szavazás után. Spalek Jánosné, a sport- osztály munkatársáé: — Ismertem a jelölteket, többségük neve a személyes elbeszélgetéskor is felmerült. Most kétszer annyi jelöltből kellett választani, s azt hagy­tam a listán, akit jobbnak tartottam. Ügy szavaztam, hogy a jól dolgozó „régiek” mellé újak is kerüljenek a bi­zottságba. Demokratikusabb- nak tartom ezt a módszert... Zsély András árugyárban megkezdte az üzemszerű termelést az a hat korszerű kötőgép és három kikészítő berendezés, amelye­ken egy új gyártmánycsalád, a sportos szabadidő-ruházat alapanyagát gyártják. A nagy­teljesítményű, NSZK-beli kö­tőgépeken úgynevezett bélés- befektetéses árút készítenek: kívül a pamuttal kevert mű­szál a formatartósságot, belül a tiszta pamut „bélés”, a ru­galmasságot és a légáteresz- tést biztosítja. Korábban a BFK ilyen, a belföldi fogyasz­tók körében is mindinkább keresett terméket nem tudott előállítani, az utcai viseletre is alkalmas szabadidő-ruhá­zati termékeket tőkésim­portból vásárolta a belkeres­kedelem. A vállalat külföldi tervezőkkel is együttműköd­ve most olyan cikkcsaládot — több részes, festett- és nyomottmintás modelleket — alakított ki, amelyek gyártá­sával helyettesíthető az ed­digi import. A 22 millió forintos beru­házás a vállalat tervei sze­rint egy év alatt térül meg, és a korszerű berendezéseken még az idén 120 ezer, főként a fiatalok körében kedvelt ruházati cikk alapanyagát dolgozzák fel késztermékké. Az új magyar divatcikkek, amelyekből jövőre már 300 ezer darabot készítenek, az eddigi tőkésimportból szár­mazó, azonos színvonalú ter­mékeknél 15—20 százalékkal lesznek olcsóbbak, és döntő többségük az amerikai Wran­gler márkanéven kerül for­galomba. Erre azért nyílik le­hetőség, mert a magyar gyár­tók bemutatták a világhírű cég képviselőinek legújabb kollekciójukat, akik hozzájá­rultak ahhoz, hogy folyama­tos ellenőrzésük mellett a magyar vállalat alkalmazhas­sa a márkanevet. A sportos szabadidő-ruhákat a gyártók a karácsonyi vásárra már az üzletekbe küldik. Több villanytűzhely Pápáról A pápai Elekthermax gyár­ból a második félévben 3 ezerrel több villanytűzhelyet szállítanak a hazai üzletek­nek, mint az első fél évben, és hasonló arányban növelik az exportot is. Minderre azért volt szükség, mert a belföldi piacon hiánycikk a villanv- tűzhely, és a gyár még az ex­portlehetőségeit sem merítet­te ki. A termelés növelésének feltételeit a többi között a Dunai Vasmű és a pápai Elekthermax között kialakult hatékony együttműködés te­remtette meg. Az ennek ke­retében kifejlesztett jó minő­ségű, megfelelően zománcol- haló lemezből készítik az ev második felétől a tűzhelye­ket. Egyidejűleg a konstruk­cióváltás is befejeződött: a hazai piacra már kizárólag azonos nagyságú, energiata­karékos tűzhelyek készülnek. A vállalat a jövőben bizton­ságosan ki tudja elégíteni a hazai vásárlók igényeit. 3 (MTI) NÓGRÁD — 1S35. november 11% hétfő Hazai terméké Wrangler márkanéven A Budapesti Finomkötött-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom