Nógrád, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-10 / 263. szám

Gondos, tervszerű, következetes munkát végeztünk Szakszervezeti választói értekezhet a Nógrádi Szénbányáknál A Nógrádi Szénbányák szakszervezeti bizottsága a bizal- miküldöttek választói értekezletét szombaton tartotta Salgó­tarjánban, a Bányász Művelődési Házban. Az élénk eszme­cserén — többek között — részt vett Kovács íjászló, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. Zsuffa Miklós, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, a Nógrádi Szénbányák vezérigazgatója és Letovai Sándor, az Ipari Minisztérium főtanácsosa. — Jöjjön le, és nézze meg hol tart a munka. Ezt tele­fonon lehetetlen elmonda­ni. . . — tette le a kagylót Pécsi Istvánné, a Karancs Húsipari Szövetkezeti Közös Vállalat főmérnöke. Nézzük csak az előzménye­ket! A Karancshús 10 millió forintos hitelt kapott, egy ez év végéig befejezendő sertés- vágócsarnok bővítésére. A ki­vitelezésre versenytárgyalást hirdettek meg, melyet a tei- dányhalászi Kíimavill Gazda­sági Társulás nyert ei. Vál­lalták, hogy a terveknek megfelelően július 30-ra be­fejezik a toldaléképület épí­tőmesteri és szakipari mun­káit, s ekkorra tervezték a gépsor szerelésének megkez­dését a kiegészítő tennivalók elvégzését. A bővítés egy na­gyobb szabású beruházás első állomása, melynek végeredmé­nyeképpen szeretnék elérni, a feldolgozás nagyfokú korsze­rűsítését, a minőség javítását. Ám a jövő évi hitelkérelem egyik feltétele a mostani munkák határidőre történő befejezése volt, s mivel ez nem teljesült, így hát érthető az aggodalom, mivel október végén még átsüvít a szél a csupasz csarnok falai között. — Nézze, megmondom, ahogy van: az embereik csak dolgozgatnak — folytatjuk a beszélgetést, miközben a fő­mérnöki iroda felé haladunk. — Nem szül jó vért, ha a mi­eink látják ezt a „tempót”, s hallják, hogy ezért 400 fo­rintot is meg lfehet keresni naponta. Dolgozóink nagyon kemény 8 óra után legfeljebb 250—300 forintot kapnak. Az­tán itt van az italozás. A Ka­rancshús évekkel ezelőtt szi­gorította rendszabályát, s még a vendégek kedvéért sem kerül elő a szeszes ital. A Kíimavill embereinek fi­gyelmét jóelőre felhívtuk, mégis becsempészték a „reg- gelihezvalót”. Egyik tesetben a rendészünk kénytelen volt jegyzőkönyvet fölvenni, mi­vel pimasz módon az orrúnk előtt cipeltek be egy szatyor- nyi italt. Azóta már belátták, hogy fölösleges minden pró­bálkozás. Sajnos, nem a mű­vezető, hanem mi voltunk kénytelenek ilyen intézkedést hozni, őt jószerével alig lát­tuk itt. Csak azt tudnám ki sztervezi a munkát? — Az első átütemezést azért kérték, mert állítólag nem biztosítottuk számukra a munka időbeni kezdéséhez szükséges feltételeket. Ebből annyi igaz, hogy a szenny­vízeívezető csatorna beköté­sét utólag kellett megolda­nunk, de ez pár nap alatt el­készült. Ragaszkodtunk a ter­vekben szereplő üvegtéglák­hoz, ami abban az időszakban hiánycikk vök. Ete ettől még lehetett volna haladni! Most már a harmadik, vagy a ne­gyedik időpontban állapodtunk meg. es mégsincs kész az épü­let. Nem esak mi aggódunk, a baja iák sem tudják szerel­ni a gépsort, „áll a pénzük”! Szeptember elején az érde­keit felek abban egyeztek meg, bogy a hó végén kez­dődhet a szerelés. Október középén az iránt érdeklőd­tem a Klismavill GT ügyveze­tő főmérnökénél, Hegedűs Ferencnél, hol tart a munka: — A legutolsó jegyzőkönyv szerint a Bácshús kérte, hogy a tető legyen beázásmentes, és készüljön el a padlóbur­kolat. Ezt mi teljesítettük, érthetetlen, hogy miért nem jelezte a Karancshús a baja­iak felé, hogy kezdhetik a vágósor szerelését. Ügy tu­dom, jelenlegi készültségünk 85 százalékos, ami több hát­ráltató tényező miatt alakult ki. A csúszásokból a Ka- racshús számlájára kell ír­nunk egy hónapot, ezt ők is elismerték. Másrészt tervezői hibák miatt elúszott 3 másik hónap is. Nem azt akarom mondani, hogy nem vagyunk hibásak, de mikor egyidejű­leg több dolog akadályozza a munkát, az hatványozottan jelentkezik. — A terveket önök is lát­ták a versenytárgyaláson... — Léteznek azonban olyan hibák, melyekre csak az épí­tés során derül fény. Sajnos, ez történt a mi esetünkben is. Az elején említette dolgo­zóink munkahelyi italozását. Ez építőipari szakmai ártalom. Hiába az időnkénti magas bírság, ha meg elzavarunk valakit, saját magunkat sújt­juk. Egyébként kértük a Pé­cs inétól a jegyzőkönyvet, de nem adták ki. A Kíimavill GT felügyele­tét a szécsényi II. Rákóczi Fé­ltene szövetkezet végzi. Ser­főző István elnökhelyettes így látja a helyzetet: — Sajnos, tudom, hogy Hegedűs Ferenc éknek rend­kívül sok problémát okozott ez az építkezés. Nézze, itt van egy levél, ezt Pásztóról küld­ték. Dicsérik a gázszerelőik pontos, határidőre elvégzett munkáját. Hát ilyen is van! A Karancshússal nagyon jó kapcsolatban vagyunkba mos­tani szerencsétlen állapot mindkét fél hibájából adó­dott. Nem szedetném kisebbí­teni a ránk háruló részt, de a korrektség elvárható mind­két részről. A jegyzőkönyv szerint, a bajainknak már ei kellett volna kezdeni a mun­kálatokat. mert mi a kötele­zettségeinket teljesítettük. Pécsi Istvánné azonban ko­rántsem látja ily«! felhőt­lennek ezt az „észrevételt”. — Múltkori találkozásunk óta történt tegy-két változás, a sajtó megjelenése — úgy látszik — jótékony lendületet adott az ügynek. Hogy a ba ja­iak miért nem szerelik a gép­sort? Nagyon tegyszerű! A tör­meléktől meg sem tudnák kö- zeiíteni az épületet. Hiányzott a víz_ és gőzrendszer besze­relése, és a villamos elosztó- szekrény sem volt még sehol! Űjabb szóbeli magállapodá­sunk szerint vállalták, hogy november elején, „isten bi­zony” befejezik. S, ha akkor sem, majd 28-ra, vagy karácsonyra... Poén- kodhatnánk is, miszerint ha­mar munka ritkán jó. Ebben az országban már hosszú ide­je tervgazdálkodás folyik. A célkitűzések végrehajtásának előre meghatározott, szigorú következményeket maga után vonó határideje van. Hivat­kozni bármikor, bármire le­het, a munkát végrehajtani a legnehezebb. Mi lenne, ha más vállalatok is ilyen szem­lélettel dolgoznának? És egy másik lényeges szempont: mi­kor az építőipar már-már életre-halálra menő harcot folytat versenytárgyalások el­nyeréséért, megengedheti-é akármelyik egység a határ­idők módosítgatásának luxu­sát ? Sorozatosan semmi esetre sem! Az ügy pérsze az orszá­gos hírű szécsényi tsz-nek sem használ, arról már nem is beszélve, hogy néhány vál­lalat évekre megsínyli a most említett késést. A Klimavillnak át kellene értékelnie tevékenységi körét —, s a pásztói példa mutatja: a jót megőrizni, a „férgesét” viszont könyörtelenül kiirta­ni! S, a jövőben nem adódik ilyen rosszízű, „húsbavágó” kérdés. ☆ Frissen érkezett a hír, hogy a bajai Bácshús három nap alatt példás szerveztettséggel beszerelte a gépsort, a pró­baüzem viszont csak az épí­tőipariak levonulása után kezdődhet. Az elnöklő dr. Lipták Sán­dor. a Nógrádi Szénbányák szociális igazgatója elmon­dotta, hogy felelősségteljes fel­adat bárul a választói érte­kezlet résztvevőire, akik közűi 101-et választottunk meg. To­vábbi teendő volt az öttagú számvizsgáló bizottság, a 22 tagú BDSZ-küldöttértekezlet résztvevőinek, valamint a Szakszervezetek Nógrád Me­gyei Tanácsa 15 küldöttének nyílt választása. A választói értekezlet részt­vevői megkapták a vállalati bizalmiküldöttek testületének részletes beszámolóját. Ehhez fűzött szóbeli kiegészítést Far­kas József, a vállalati szak- szervezeti bizottság titkára. Dicsekvés nélkül állapította meg, hogy a választások elő­készítése gondosan, tervszerű­en, következetesen zajlott le a vállalatnál. A közel 6000 fős termelő, gazdálkodó egység­nél 488 főbizalmit és helyet­test választottak. Közülük 20- an először kaptak bizalmat. A titkárok közül 4-et cse­réltek ki. Az 1499 tisztségvi­selő közül 387 tekinthető új­nak. A csoportgyűléseken, az alapszervezeti taggyűléseken sok szó esett a szénbányászok erkölcsi és anyagi megbecsü­léséről. A gondok ellenére a szervezettség nem csökkent. Általános a megállapítás, hogy az érdekvédelmi és ér­dekképviseleti munka színvo­nala az elmúlt fél évtizedben fejlődött. A szakszervezetek számára is alapvető, hogy mi­A lakossági jövedelemadóz­tatás rendszerének korszerű­sítése, az adó jövedelemsza­bályozó szerepének erősítése három fontos jogszabály — az általános jövedelemadó, a lakossági adóigazgatási eljá­rás, az illetékhivatalokról és az adómegállapító hivatalok­ról szóló rendelkezések — módosítását tette időszerűvé. Erről döntött a Miniszterta­nács szerdai ülésén. Az általános jövedelemadó­zásban 1984-ben bevezetett intézkedések alapvetően be- váltak. A különböző tevé­kenységekből származó jöve­delmek egységes és együttes adóztatása, — melynek célja az igazságosabb köztehervise­lés — társadalmi méretekben elfogadottá vált — állapítot­ta meg a Minisztertanács. A kedvező tapasztalatok ellené­re több tényező miatt is szük­ségessé vált a jogszabályok változtatása. A községfejlesz­tési hozzájárulás — mint is­meretes — január elsejével megszűnik. Ez az általános jö­vedelemadó-terhek nagymér­tékű csökkenését eredményez­né. ami a nagy jövedelmű adó­fizetőknél nem indokolt. A lakossági reáljövedelmek [ megőrzése is szükségessé te­szi az adóterhek átalakítását, figyelembe véve a helyi alap­ellátást szo’gáló kisipari, kis­kereskedelmi és más egyéni vállalkozások helyzetét. A jö­vedelmekkel arányos közte­herviselés szintén az adóter­hek kismértékű átcsoportosítá­sát teszi szükségessé Az ala­csonyabb jövedelműek adói csökkennek, a magasabb jöve­delmek terhei nőnek A jövedelemelvonás mér­téke az alábbiak szerint vál­tozik: az évi 200 ezer forint alatti jövedelmeknél az adó­kulcs kismértékben (átlago­san 2—3 százalékponttal) csökken a magasabb jövede­lemkategóriákban arányosan — 3—8 százalékponttal — emelkedik. Ez a kisebb jöve­ként alakul a termelés és a gazdálkodás. A mostoha lehe­tőségek miatt a Nógrádi Szén­bányák termelése és gazdál­kodása az elmúlt fél évtized­ben nem volt töretlen. Mind­ez elmondható annak ellené­re, hogy a VI. ötéves terv időarányos előirányzatát tel­jesítik és túlmunkával több lakossági szenet adnak, mint tervezték. Aggasztó jelenség, hogy a szénen kívüli tevékenység jö­vedelmezősége az utóbbi két esztendőben csökkent. Ennek arányában mérséklődött a munkaerő-megtartó képesség is. Ezt a számok ékesen bizo­nyítják, míg 1981-ben 206-an léptek be a vállalathoz, 201- en elmentek. Tavaly 607-en érkeztek és 745-en vették a vándorbotjukat. A kedvezőtlen folyamat az idén tovább foly­tatódott. Az év eddig eltelt időszakában 348 új dolgozót vettek fel, viszont 365-en vet­ték a sátorfájukat és odébb- álltak, mert vagy kevesellték a fizetést, vagy veszélyesnek ítélték a föld alatti munkát. A vállalatnak természetesen szociálpolitikai feladatai is vannak. A nem teljes munka- képességű dolgozók száma je­lenleg 456 és egyre növekszik. A nyugdíjasok aránya szin­tén egyre nagyobb. Panaszkodnak, hogy romlik a nyugdíj vásárlóértéke. Az előadó megemlítette, hogy az ágazati kongresszuson, ame­lyet november 30—december 1. között tartanak Budapes­ten, mindezekről a gondokról delműek esetében segíti a jö­vedelmek reálértékének meg­őrzését, a nagyobb jövedel­met elérők terheit — tovább­ra is kielégítő érdekeltséget biztosítva — növeli. Az ezer forinton aluli eseti jövedelmeknél az adókulcs az eddigi 2 százalék helyett egy­ségesen 6 százalékos lesz. A magasabb adókulcsot az indo­kolja. hogy csekély összegek­ről lévén szó, ezeket utólago­san a jövőben nem összesítik, és más jövedelmekkel nem adóztatják együtt, ami maga­sabb terhet jelentene. A szociálismentesség, amely az időskorú, vagy rokkant adózókat illeti meg, az évi 48 ezer forintos jövedelemhatár­ról 60 ezer forintra emelke­dik. Az egyéni vállalkozók részére adható termeléspoli­tikai kedvezmények összege évi 50 ezer forintról 120 ezer forintra változik. Ezt a ked­vezményt elsősorban a kis­településeken működő, a la­kosság alapellátását biztosí­tó vállalkozók kaphatják. A vállalkozóknál az adózta tás hatékonyságának növe­lését és az eljárás egyszerű­sítését további két új rendel­kezés is szolgálja. A nagyobb vállalkozók — gazaasagi mun­kaközösségekhez hasonlóan — saját maguk fogják adójukat nyilvántartón:, bevallani és kiszámítani. így az admi­nisztráció csökkenthető, több idő jut az ellenőrzésekre, a nagy jövedelmű adózók vizs­gálatára. A kis- és közép­jövedelmű adózók két lehető­ség között választhatnak: vagy átalányadót fizetnek, vagy hagyományos módon adóbevallás alapján adóznak. Az átalányadó mértéke a for­galomhoz kötődik. Adott be­vétel azonban a szakmai kö­rülményeket figyelembe véve három — egy alacsonyabb, egv közepes és egy magasabb mértékű — adósávba sorol­szintén szó lesz és várhatóan intézkedések is történnek. Farkas József alapos szám­vetését követően Skuta Gusz­táv, a számvizsgáló bizottság elnöke számolt be a pénzügyi munka fél évtizedes tapaszta­latairól. Kiemelte, hogy terv­szerűen, munkaterv szerint dolgoztak és 148 esetben vé­geztek ellenőrzést. Az általá­nos ellenőrzések száma 59, az utóellenőrzéseké 15 volt. A tagdíjbesorolás kapcsán 42 vizsgálatot hajtottak végre. Az ellenőrzési jog a művelő­dési házak kapcsán 1981-ben került vissza a szakszerveze­tekhez. Azóta rendszeresen vizsgálódtak, de szabálytalan­ságokat nem tapasztaltak. A szénbányászok szervezettsége az elmúlt fél évtizedben ja­vult, ugyanis 98,7 százalékról 99,1 százalékra emelkedett. Di­csekvés nélkül elmondható, hogy ez jobb a magyar szén­bányászat, sőt az országos át­lagnál is. Az előterjesztő jelentős te­ret szentelt annak, hogy mi­ként élnek a nyugdíjas bá­nyászok. Nógrádban összesen 9 alapszervezet működik 4482 taggal. A nyugdíjasok száma évről évre növekszik. A velük való foglalkozás egyre foko­zottabb figyelmet igényel. A továbbiakban Tőzsér Gás­pár országgyűlési képviselő, á mandátumvizsgáló bizottság elnöke kapott szót. Elmond^- ta, hogy a szakszervezeti ki - döttek választása az előírás' >k szerint zajlott le és a 101 sza­vazati jogú meghívottból 87 százalék volt jelen. Szünet után a tanácskozás vitával folytatódott. Ezután került sor a szakszervezeti szervek, a tisztségviselők és küldöttek megválasztására. A választói értekezlet ismét Far­kas Józsefet választotta meg a vállalati szakszervezeti bi­zottság titkárának. ható be. A besorolás attól függ, hogy az adott vállalko­zó miiyen feltételek között dolgozik, milyenek értékesítér si, piaci, jövedelemszerzési lehetőségei. Az átalányadó konkrét mértékét az adóható­ság állapítja meg az érdek - képviseleti szervek vélemé­nyének figyelembevételé­vel. Az átalányadó három év­re szól és csak kivételes eset­ben módosítható. A szerzői, a különböző mű­vészeti tevékenységek adózta­tásánál a szakmai sajátossá­gok és a kultúrpolitikai érde­keltségek miatt az adóalap csökken. Mértéke 30—60 szá­zalék között lesz. Egy további új rendelkezés értelmében módosul az adó- igazgatási apparátus szerve­zete és feladatköre is. A je­lenlegi kisipari és magánke­reskedői adóközösségek — hasonlóan a tanácsok pénz­ügyi feladatot ellátó szakigaz gatási szerveihez — bővülő hatáskörrel adómegállar hivatalként működnek vább. Az átállás 1986 júk - és szeptember között történ1 c meg. Az új hivatal eddigi f> adata: mellett lehetőséget km arra, hogy az illetékhivataltól átvegye az adókivetési teen­dőket. Az intézkedéstől. a megfelelő munkamegosz' :>s. kialakításától a szakembe 'k azt remélik, hogy az illető - hivataloknál ezután több idő jut az adóellenőrzés növelé­sere. Időszerűvé vált egy orszá­gos hatáskörű kis létszámú adóellenőrzési egység létreho­zása is. Ennek a szervezet­nek a feladata, hogy elvégez­ze a vállalkozások gyors ope­ratív ellenőrzését, illetve elő­segítse a pénzügyi szabályé c betartását. Az egység szerve­zetileg a Pénzügyminisztéri­um ellenőrzési főigazgatósá­gához fog tartozni. T. Németh László Kapo >lő’.;at, irány,jelzőket és lámpákat kész itenek a VIÍXÉRT Szövetkezet részére a Pásztói Építő-, Szerelő- es Szolgáltató Ipari Szövetkezet női szerelorészlcgében. — bp — (MTI' l NÓGRÁD — 1985. november 10., vasárnap 3 fi minisztertanács tárgyalta fiz általános jövedelemadózás változásai KoroniBSfifi« kwwtru Rlfimraftl Szerződésszegés

Next

/
Oldalképek
Tartalom