Nógrád, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-10 / 263. szám
Gondos, tervszerű, következetes munkát végeztünk Szakszervezeti választói értekezhet a Nógrádi Szénbányáknál A Nógrádi Szénbányák szakszervezeti bizottsága a bizal- miküldöttek választói értekezletét szombaton tartotta Salgótarjánban, a Bányász Művelődési Házban. Az élénk eszmecserén — többek között — részt vett Kovács íjászló, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. Zsuffa Miklós, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, a Nógrádi Szénbányák vezérigazgatója és Letovai Sándor, az Ipari Minisztérium főtanácsosa. — Jöjjön le, és nézze meg hol tart a munka. Ezt telefonon lehetetlen elmondani. . . — tette le a kagylót Pécsi Istvánné, a Karancs Húsipari Szövetkezeti Közös Vállalat főmérnöke. Nézzük csak az előzményeket! A Karancshús 10 millió forintos hitelt kapott, egy ez év végéig befejezendő sertés- vágócsarnok bővítésére. A kivitelezésre versenytárgyalást hirdettek meg, melyet a tei- dányhalászi Kíimavill Gazdasági Társulás nyert ei. Vállalták, hogy a terveknek megfelelően július 30-ra befejezik a toldaléképület építőmesteri és szakipari munkáit, s ekkorra tervezték a gépsor szerelésének megkezdését a kiegészítő tennivalók elvégzését. A bővítés egy nagyobb szabású beruházás első állomása, melynek végeredményeképpen szeretnék elérni, a feldolgozás nagyfokú korszerűsítését, a minőség javítását. Ám a jövő évi hitelkérelem egyik feltétele a mostani munkák határidőre történő befejezése volt, s mivel ez nem teljesült, így hát érthető az aggodalom, mivel október végén még átsüvít a szél a csupasz csarnok falai között. — Nézze, megmondom, ahogy van: az embereik csak dolgozgatnak — folytatjuk a beszélgetést, miközben a főmérnöki iroda felé haladunk. — Nem szül jó vért, ha a mieink látják ezt a „tempót”, s hallják, hogy ezért 400 forintot is meg lfehet keresni naponta. Dolgozóink nagyon kemény 8 óra után legfeljebb 250—300 forintot kapnak. Aztán itt van az italozás. A Karancshús évekkel ezelőtt szigorította rendszabályát, s még a vendégek kedvéért sem kerül elő a szeszes ital. A Kíimavill embereinek figyelmét jóelőre felhívtuk, mégis becsempészték a „reg- gelihezvalót”. Egyik tesetben a rendészünk kénytelen volt jegyzőkönyvet fölvenni, mivel pimasz módon az orrúnk előtt cipeltek be egy szatyor- nyi italt. Azóta már belátták, hogy fölösleges minden próbálkozás. Sajnos, nem a művezető, hanem mi voltunk kénytelenek ilyen intézkedést hozni, őt jószerével alig láttuk itt. Csak azt tudnám ki sztervezi a munkát? — Az első átütemezést azért kérték, mert állítólag nem biztosítottuk számukra a munka időbeni kezdéséhez szükséges feltételeket. Ebből annyi igaz, hogy a szennyvízeívezető csatorna bekötését utólag kellett megoldanunk, de ez pár nap alatt elkészült. Ragaszkodtunk a tervekben szereplő üvegtéglákhoz, ami abban az időszakban hiánycikk vök. Ete ettől még lehetett volna haladni! Most már a harmadik, vagy a negyedik időpontban állapodtunk meg. es mégsincs kész az épület. Nem esak mi aggódunk, a baja iák sem tudják szerelni a gépsort, „áll a pénzük”! Szeptember elején az érdekeit felek abban egyeztek meg, bogy a hó végén kezdődhet a szerelés. Október középén az iránt érdeklődtem a Klismavill GT ügyvezető főmérnökénél, Hegedűs Ferencnél, hol tart a munka: — A legutolsó jegyzőkönyv szerint a Bácshús kérte, hogy a tető legyen beázásmentes, és készüljön el a padlóburkolat. Ezt mi teljesítettük, érthetetlen, hogy miért nem jelezte a Karancshús a bajaiak felé, hogy kezdhetik a vágósor szerelését. Ügy tudom, jelenlegi készültségünk 85 százalékos, ami több hátráltató tényező miatt alakult ki. A csúszásokból a Ka- racshús számlájára kell írnunk egy hónapot, ezt ők is elismerték. Másrészt tervezői hibák miatt elúszott 3 másik hónap is. Nem azt akarom mondani, hogy nem vagyunk hibásak, de mikor egyidejűleg több dolog akadályozza a munkát, az hatványozottan jelentkezik. — A terveket önök is látták a versenytárgyaláson... — Léteznek azonban olyan hibák, melyekre csak az építés során derül fény. Sajnos, ez történt a mi esetünkben is. Az elején említette dolgozóink munkahelyi italozását. Ez építőipari szakmai ártalom. Hiába az időnkénti magas bírság, ha meg elzavarunk valakit, saját magunkat sújtjuk. Egyébként kértük a Pécs inétól a jegyzőkönyvet, de nem adták ki. A Kíimavill GT felügyeletét a szécsényi II. Rákóczi Féltene szövetkezet végzi. Serfőző István elnökhelyettes így látja a helyzetet: — Sajnos, tudom, hogy Hegedűs Ferenc éknek rendkívül sok problémát okozott ez az építkezés. Nézze, itt van egy levél, ezt Pásztóról küldték. Dicsérik a gázszerelőik pontos, határidőre elvégzett munkáját. Hát ilyen is van! A Karancshússal nagyon jó kapcsolatban vagyunkba mostani szerencsétlen állapot mindkét fél hibájából adódott. Nem szedetném kisebbíteni a ránk háruló részt, de a korrektség elvárható mindkét részről. A jegyzőkönyv szerint, a bajainknak már ei kellett volna kezdeni a munkálatokat. mert mi a kötelezettségeinket teljesítettük. Pécsi Istvánné azonban korántsem látja ily«! felhőtlennek ezt az „észrevételt”. — Múltkori találkozásunk óta történt tegy-két változás, a sajtó megjelenése — úgy látszik — jótékony lendületet adott az ügynek. Hogy a ba jaiak miért nem szerelik a gépsort? Nagyon tegyszerű! A törmeléktől meg sem tudnák kö- zeiíteni az épületet. Hiányzott a víz_ és gőzrendszer beszerelése, és a villamos elosztó- szekrény sem volt még sehol! Űjabb szóbeli magállapodásunk szerint vállalták, hogy november elején, „isten bizony” befejezik. S, ha akkor sem, majd 28-ra, vagy karácsonyra... Poén- kodhatnánk is, miszerint hamar munka ritkán jó. Ebben az országban már hosszú ideje tervgazdálkodás folyik. A célkitűzések végrehajtásának előre meghatározott, szigorú következményeket maga után vonó határideje van. Hivatkozni bármikor, bármire lehet, a munkát végrehajtani a legnehezebb. Mi lenne, ha más vállalatok is ilyen szemlélettel dolgoznának? És egy másik lényeges szempont: mikor az építőipar már-már életre-halálra menő harcot folytat versenytárgyalások elnyeréséért, megengedheti-é akármelyik egység a határidők módosítgatásának luxusát ? Sorozatosan semmi esetre sem! Az ügy pérsze az országos hírű szécsényi tsz-nek sem használ, arról már nem is beszélve, hogy néhány vállalat évekre megsínyli a most említett késést. A Klimavillnak át kellene értékelnie tevékenységi körét —, s a pásztói példa mutatja: a jót megőrizni, a „férgesét” viszont könyörtelenül kiirtani! S, a jövőben nem adódik ilyen rosszízű, „húsbavágó” kérdés. ☆ Frissen érkezett a hír, hogy a bajai Bácshús három nap alatt példás szerveztettséggel beszerelte a gépsort, a próbaüzem viszont csak az építőipariak levonulása után kezdődhet. Az elnöklő dr. Lipták Sándor. a Nógrádi Szénbányák szociális igazgatója elmondotta, hogy felelősségteljes feladat bárul a választói értekezlet résztvevőire, akik közűi 101-et választottunk meg. További teendő volt az öttagú számvizsgáló bizottság, a 22 tagú BDSZ-küldöttértekezlet résztvevőinek, valamint a Szakszervezetek Nógrád Megyei Tanácsa 15 küldöttének nyílt választása. A választói értekezlet résztvevői megkapták a vállalati bizalmiküldöttek testületének részletes beszámolóját. Ehhez fűzött szóbeli kiegészítést Farkas József, a vállalati szak- szervezeti bizottság titkára. Dicsekvés nélkül állapította meg, hogy a választások előkészítése gondosan, tervszerűen, következetesen zajlott le a vállalatnál. A közel 6000 fős termelő, gazdálkodó egységnél 488 főbizalmit és helyettest választottak. Közülük 20- an először kaptak bizalmat. A titkárok közül 4-et cseréltek ki. Az 1499 tisztségviselő közül 387 tekinthető újnak. A csoportgyűléseken, az alapszervezeti taggyűléseken sok szó esett a szénbányászok erkölcsi és anyagi megbecsüléséről. A gondok ellenére a szervezettség nem csökkent. Általános a megállapítás, hogy az érdekvédelmi és érdekképviseleti munka színvonala az elmúlt fél évtizedben fejlődött. A szakszervezetek számára is alapvető, hogy miA lakossági jövedelemadóztatás rendszerének korszerűsítése, az adó jövedelemszabályozó szerepének erősítése három fontos jogszabály — az általános jövedelemadó, a lakossági adóigazgatási eljárás, az illetékhivatalokról és az adómegállapító hivatalokról szóló rendelkezések — módosítását tette időszerűvé. Erről döntött a Minisztertanács szerdai ülésén. Az általános jövedelemadózásban 1984-ben bevezetett intézkedések alapvetően be- váltak. A különböző tevékenységekből származó jövedelmek egységes és együttes adóztatása, — melynek célja az igazságosabb közteherviselés — társadalmi méretekben elfogadottá vált — állapította meg a Minisztertanács. A kedvező tapasztalatok ellenére több tényező miatt is szükségessé vált a jogszabályok változtatása. A községfejlesztési hozzájárulás — mint ismeretes — január elsejével megszűnik. Ez az általános jövedelemadó-terhek nagymértékű csökkenését eredményezné. ami a nagy jövedelmű adófizetőknél nem indokolt. A lakossági reáljövedelmek [ megőrzése is szükségessé teszi az adóterhek átalakítását, figyelembe véve a helyi alapellátást szo’gáló kisipari, kiskereskedelmi és más egyéni vállalkozások helyzetét. A jövedelmekkel arányos közteherviselés szintén az adóterhek kismértékű átcsoportosítását teszi szükségessé Az alacsonyabb jövedelműek adói csökkennek, a magasabb jövedelmek terhei nőnek A jövedelemelvonás mértéke az alábbiak szerint változik: az évi 200 ezer forint alatti jövedelmeknél az adókulcs kismértékben (átlagosan 2—3 százalékponttal) csökken a magasabb jövedelemkategóriákban arányosan — 3—8 százalékponttal — emelkedik. Ez a kisebb jöveként alakul a termelés és a gazdálkodás. A mostoha lehetőségek miatt a Nógrádi Szénbányák termelése és gazdálkodása az elmúlt fél évtizedben nem volt töretlen. Mindez elmondható annak ellenére, hogy a VI. ötéves terv időarányos előirányzatát teljesítik és túlmunkával több lakossági szenet adnak, mint tervezték. Aggasztó jelenség, hogy a szénen kívüli tevékenység jövedelmezősége az utóbbi két esztendőben csökkent. Ennek arányában mérséklődött a munkaerő-megtartó képesség is. Ezt a számok ékesen bizonyítják, míg 1981-ben 206-an léptek be a vállalathoz, 201- en elmentek. Tavaly 607-en érkeztek és 745-en vették a vándorbotjukat. A kedvezőtlen folyamat az idén tovább folytatódott. Az év eddig eltelt időszakában 348 új dolgozót vettek fel, viszont 365-en vették a sátorfájukat és odébb- álltak, mert vagy kevesellték a fizetést, vagy veszélyesnek ítélték a föld alatti munkát. A vállalatnak természetesen szociálpolitikai feladatai is vannak. A nem teljes munka- képességű dolgozók száma jelenleg 456 és egyre növekszik. A nyugdíjasok aránya szintén egyre nagyobb. Panaszkodnak, hogy romlik a nyugdíj vásárlóértéke. Az előadó megemlítette, hogy az ágazati kongresszuson, amelyet november 30—december 1. között tartanak Budapesten, mindezekről a gondokról delműek esetében segíti a jövedelmek reálértékének megőrzését, a nagyobb jövedelmet elérők terheit — továbbra is kielégítő érdekeltséget biztosítva — növeli. Az ezer forinton aluli eseti jövedelmeknél az adókulcs az eddigi 2 százalék helyett egységesen 6 százalékos lesz. A magasabb adókulcsot az indokolja. hogy csekély összegekről lévén szó, ezeket utólagosan a jövőben nem összesítik, és más jövedelmekkel nem adóztatják együtt, ami magasabb terhet jelentene. A szociálismentesség, amely az időskorú, vagy rokkant adózókat illeti meg, az évi 48 ezer forintos jövedelemhatárról 60 ezer forintra emelkedik. Az egyéni vállalkozók részére adható termeléspolitikai kedvezmények összege évi 50 ezer forintról 120 ezer forintra változik. Ezt a kedvezményt elsősorban a kistelepüléseken működő, a lakosság alapellátását biztosító vállalkozók kaphatják. A vállalkozóknál az adózta tás hatékonyságának növelését és az eljárás egyszerűsítését további két új rendelkezés is szolgálja. A nagyobb vállalkozók — gazaasagi munkaközösségekhez hasonlóan — saját maguk fogják adójukat nyilvántartón:, bevallani és kiszámítani. így az adminisztráció csökkenthető, több idő jut az ellenőrzésekre, a nagy jövedelmű adózók vizsgálatára. A kis- és középjövedelmű adózók két lehetőség között választhatnak: vagy átalányadót fizetnek, vagy hagyományos módon adóbevallás alapján adóznak. Az átalányadó mértéke a forgalomhoz kötődik. Adott bevétel azonban a szakmai körülményeket figyelembe véve három — egy alacsonyabb, egv közepes és egy magasabb mértékű — adósávba sorolszintén szó lesz és várhatóan intézkedések is történnek. Farkas József alapos számvetését követően Skuta Gusztáv, a számvizsgáló bizottság elnöke számolt be a pénzügyi munka fél évtizedes tapasztalatairól. Kiemelte, hogy tervszerűen, munkaterv szerint dolgoztak és 148 esetben végeztek ellenőrzést. Az általános ellenőrzések száma 59, az utóellenőrzéseké 15 volt. A tagdíjbesorolás kapcsán 42 vizsgálatot hajtottak végre. Az ellenőrzési jog a művelődési házak kapcsán 1981-ben került vissza a szakszervezetekhez. Azóta rendszeresen vizsgálódtak, de szabálytalanságokat nem tapasztaltak. A szénbányászok szervezettsége az elmúlt fél évtizedben javult, ugyanis 98,7 százalékról 99,1 százalékra emelkedett. Dicsekvés nélkül elmondható, hogy ez jobb a magyar szénbányászat, sőt az országos átlagnál is. Az előterjesztő jelentős teret szentelt annak, hogy miként élnek a nyugdíjas bányászok. Nógrádban összesen 9 alapszervezet működik 4482 taggal. A nyugdíjasok száma évről évre növekszik. A velük való foglalkozás egyre fokozottabb figyelmet igényel. A továbbiakban Tőzsér Gáspár országgyűlési képviselő, á mandátumvizsgáló bizottság elnöke kapott szót. Elmond^- ta, hogy a szakszervezeti ki - döttek választása az előírás' >k szerint zajlott le és a 101 szavazati jogú meghívottból 87 százalék volt jelen. Szünet után a tanácskozás vitával folytatódott. Ezután került sor a szakszervezeti szervek, a tisztségviselők és küldöttek megválasztására. A választói értekezlet ismét Farkas Józsefet választotta meg a vállalati szakszervezeti bizottság titkárának. ható be. A besorolás attól függ, hogy az adott vállalkozó miiyen feltételek között dolgozik, milyenek értékesítér si, piaci, jövedelemszerzési lehetőségei. Az átalányadó konkrét mértékét az adóhatóság állapítja meg az érdek - képviseleti szervek véleményének figyelembevételével. Az átalányadó három évre szól és csak kivételes esetben módosítható. A szerzői, a különböző művészeti tevékenységek adóztatásánál a szakmai sajátosságok és a kultúrpolitikai érdekeltségek miatt az adóalap csökken. Mértéke 30—60 százalék között lesz. Egy további új rendelkezés értelmében módosul az adó- igazgatási apparátus szervezete és feladatköre is. A jelenlegi kisipari és magánkereskedői adóközösségek — hasonlóan a tanácsok pénzügyi feladatot ellátó szakigaz gatási szerveihez — bővülő hatáskörrel adómegállar hivatalként működnek vább. Az átállás 1986 júk - és szeptember között történ1 c meg. Az új hivatal eddigi f> adata: mellett lehetőséget km arra, hogy az illetékhivataltól átvegye az adókivetési teendőket. Az intézkedéstől. a megfelelő munkamegosz' :>s. kialakításától a szakembe 'k azt remélik, hogy az illető - hivataloknál ezután több idő jut az adóellenőrzés növelésere. Időszerűvé vált egy országos hatáskörű kis létszámú adóellenőrzési egység létrehozása is. Ennek a szervezetnek a feladata, hogy elvégezze a vállalkozások gyors operatív ellenőrzését, illetve elősegítse a pénzügyi szabályé c betartását. Az egység szervezetileg a Pénzügyminisztérium ellenőrzési főigazgatóságához fog tartozni. T. Németh László Kapo >lő’.;at, irány,jelzőket és lámpákat kész itenek a VIÍXÉRT Szövetkezet részére a Pásztói Építő-, Szerelő- es Szolgáltató Ipari Szövetkezet női szerelorészlcgében. — bp — (MTI' l NÓGRÁD — 1985. november 10., vasárnap 3 fi minisztertanács tárgyalta fiz általános jövedelemadózás változásai KoroniBSfifi« kwwtru Rlfimraftl Szerződésszegés
