Nógrád, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-06 / 261. szám
nehogy erkaflócfjanalc" Üj utakon az úttörőélet A mozgalmi életben az újítások, változások időszakát éljük. Nem egy KISZ- és útto- rővezetőtől hallottam, hogy új formákat, új tevékenységi köröket kell keresni, hogy meg tudják a fiatalokat tartani. Ez volt az alapgondalata annak a beszélgetésnek is, amit Markóné Gyarmati Máriával, a balassagyarmati Dózsa iskola csapatvezetőjével folytattunk. — Ügy tudom, önöknél új, kísérleti formában folyik az úttörőmunka. Mi is ez valójában? — Megszüntettük az úttörőélet hagyományos kereteit. Nincsenek őrsök és rajok, hanem mindenki érdeklődésének megfelelően, úgynevezett körökben tevékenykedik. Igaz, az országos vezetőség az egész iskolára irányozta elő a kísérletet, de mi úgy gondoltuk, csak a hetedik és nyolcadik osztályokban vezetjük be. — Miért? — Az alsóbb osztályokban kifejezetten jó a régi forma. Ehhez csak hozzájárul az a körülmény, hogy ennyi gyereket ilyen formában nem is tudnánk foglalkoztatni, nem lenne annyi helyiség, nevelő. Itt tehát, ha akarnánk sem tudnánk bevezetni. — Hogyan születtek a körök? — Elsősorban a gyerekek igényeit vettük figyelembe. Megpróbáltunk segíteni nekik irányelvekkel, de ezek jórészt a szervezésre vonatkoztak. Ügy tudom, az országban húsz iskolában csináljuk ezt a formát, ahányan. annyiféleképpen. Így segítséget az jelent, hogy bármikor elutazhatunk egymás iskoláiba eszmecserékre, ugyanakkor rendszeres budapesti összejöveteleink is ezt a célt szolgálják. — Mi tette szükségessé ezt a változtatást? — Az érdektelenség. Sajnos, a . úttörőélet vesztett vonzerejéből, egy-egy osztályban négyen-öten dolgoztak, a többiek ..csak voltak”. Elmondta a tanárnő, hogy így a régi keretek megszűnésével minden olyan körülmény megváltozott, ami a kényszerűség érzését keltette. Szabadon választhatnak, sőt alakíthatnak köröket. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint, hogy az idén néhány tavaly működött kör be sem indult, mert mások voltak a kívánságok. De az is előfordult, hogy egy tanuló évközben átkérte magát másik körbe. — Nem kicsik ezek a gyerekek ahhoz, hogy ilyen súlyos kifejezéseket használjunk: érdektelenség? — Nem. A mai 11—13 évesek sokkal „öregebbek”, mint az ilyen korú gyerekek voltak öt-hat évvel ezelőtt. így már itt az általános iskolában vigyázni kell, nehogy az utcát, a csavargást válasszák. Már itt ügyelni kell arra, nehogy elkallódjanak. Gyorsan haladt az idő. közben kicsöngettek. A tanáriba belépő pedagógusok ahogy megtudják miről beszélgettünk, odajönnek, modanak egy-két dolgot. Leglelkesebbek a körvezetők. Nagy hévvel magyarázzák kis csoportjuk „hőstetteit”, terveiket. Aztán becsöngetéskor újra csöndes lesz a tanári szoba. — Meg sem kérdezem, a nevelők hogyan fogadták az új rendszert. A látottak önmagukért beszélnek — mondom kicsit még mindig meglepődve lelkesedésükön. — Igen. ök néha jobban élvezik, mint a gyerekek. Nekik is jobb olyan dolgokkal foglalkozni délutánonként, amit szívesen csinálnak. — Csak tanárok vezetik a köröket? — Tavaly is voltak, és az idén is vannak szülök. Sajnos, nem annyian, amennyire szükségünk lenne. Illetve nem is így mondanám, inkább szeretnénk, ha minél többen jönnének. — Az előbb szó esett a gyerekek koraöregedéséről, „veszélyeztetettségéről”. Valóban ennyire rossz a helyzet? — Egyáltalán nem. A gyerekek most azt érzik, hogy megváltozott valami, ami nekik jó. Azzal foglalkozhatnak, amit szeretnek, amihez legjobban értenek. Vannak például rosszabb képességű gyerekek, akiknek i+t lehetnek sikerélményeik. — Tehát ez a helyes módja a gyerekek megtartásának? — Nem biztos. Mi csak kísérletezünk, nem állítja senki, hogy ez az egyedül „üdvözítő” megoldás. Csak tapo- gatódzunk, de a jobbítás szándékával. Azt hiszem, ha sikeres, látogatott programokat biztosítunk, már megtartottuk őket a mozgalomnak és gyerekeknek. Valóban új a forma, sokan vonnak bizonyára ellenzői is, mint minden újnak. De mellette szóló érv is van: — Az új mozgalmi formában a gyerek a központ — mondta a beszélgetés végén Markóné Gyarmati Mária. H. R. Á baranyai nemzetiségek demográfiai helyzete r A Baranyában élő nemzetiségi lakosság demográfiai helyzetét feltáró és elemző mű jelent meg a „Nemzetiségek Magyarországon” című dokumentációs sorozat, ban. A több mint 400 oldalas kötet három intézmény — az MTA regionális kutatások központja, a Baranya Megyei Tanács művelődési osztálya és az Állami Gorkij Könyvtár — közös munkájának gyümölcse. Az 1980-as népszámlálás adatait felhasználva minden eddiginél sokoldalúbb vizsgálatot foly_ tattak a szakemberek a baranyai németek és délszlávok helyzetére vonatkozóan. Ennek eredményeként pontosabban, egyértelműbben meg lehetett határozni a nemzetiségek lélekszámát, belső szerkezetét és életviszonyainak alakulását, valamint a társadalmi-gazdasági folyamatok hatását a nemzetiségi lakosság különböző csoportjaira. Hazánk leginkább nemzetiségi jellegű területe Baranya: a német anyanyelvű lakosság 38 és a szerb-horvát anyanyelvű lakosság 25 száza* léka él febben a megyében. Éppen ezért Pécsett — a tudományegyetemen — kezdődött meg legkorábban a nemzetiségek demográfiai kutatása. Az 1960. évi nép- számláláshoz kapcsolódóan még csak egy járás területén végeztek kísérleti jellegű adatgyűjtést, az 1970-es és az 1980-as népszámlálás ntán viszont már az összes baranyai községre kiterA hagyományosnál száz grammal súlyosabb kukoricacsöveket sikerült kinemesíteni moldáviai tudósoknak a magok vörös lézerfénnyel történő besugárzásának ered_ menyeként. Az új genetikai állományt további hibridfajták kinemesítése céljából átadták a növénytermesztőknek. A szakemberek szferint a korábban alkalmazott r,ad*ojesztették a vizsgálatot. A megye 291 települése közül ugyanis 236-ban élnek németek és 156-ban délszlávok. A pontos, részletes demográfiai adatok ismerete hozzájárul nemzetiségi politikánk tudományos megalapozásához, illetve gazdagításához, továbbá segítséget nyújt a nemzetiségi közművelődés igényeinek és szükségleteinek reális felméréséhez. Az 1970-es és 1980- as népszámláláshoz kapcsolódó vizsgálati eredmények összevetése már arra is módot ad, hogy figyelemmel kísérjék a nemzetiségek helyzetében és struktúrájában egy évtized alatt végbement változásokat. A baranyai nemzetiségek demográfiai tulajdonságai számos eltérést mutatnak a magyar lakosságéhoz viszonyítva. Mind a németek, mind a délszlávok között magasabb a nőtöbblet, jóval kisebb a gyermekkorúak és szembetűnően nagyobb az öregko- rúak aránya. Régi foglalkozásukhoz a délszlávok ragaszkodnak leginkább, ezért közöttük a legmagasabb a mezőgazdaságból élők aránya. A délszlávok 12, a németek 17 és a magyarok 18 százaléka végez szellemi munkát. A lakásviszonyokat illetően a németek vannak legkedvezőbb helyzetben, s a délszlávok is jobb körülmények között laknak, mint a magyarok. A falusi lakosság elvándorlása a legerőteljesebben a dél- szlávoknál jelentkezik. (MTI) izotópos besugárzással, illetve hőkezeléssel szemben a lézeres módszer legfőbb előnye a megfelelő „irányíthatóság”. A sugárzás színe, időtartama, intenzitása és iránya folyamatosan ellenőrizhető, ami lehetővé teszi a sikeres kísérlet megismétlését és azok folytatásának stabilitását. A régi Ferihegyi rekonstrukciója A betonútépítő vállalat dolgozói a Ferihegyi repülőtér új forgalmi épületéhez kapcsolódó munkák befejezése után átvonultak az új építési területre: megkezdték a régi ferihegyi kifutópálya rekonstrukcióját. Teljesen felújítják a régi, 3060 méter hosszú pályát, átépítik a vízelvezető-rendszert, korszerűsítik a fénytechnikai berendezéseket, a villamosenergia-ellátó rendszert, a gépek leszállítására szolgáló műszereket, a meteorológiai berendezéseket. A teljes beruházás egymilliárd 40 millió forintot igényel, ebből a vállalat mintegy hat-hétszáz millió forint értékű munkát végez, a feladatok másik részére alvállalkozók kapnak megbízást. A rekonstruk_ ció 1087 végére fejeződik be. A vállalat már megkezdte a betonpálya alapozásának előkészítését: összetörték a régi burkolatot — ez szolgál majd alaprétegként. Erre több réteget terítenek majd, a pályaszerkezet körülbelül ©0—65 centiméter vastag lesz. A legfelső réteg, speciális bazaltbeton-burkolat lesz, amely jól ellenáll az időjárás viszontagságainak. Litke kis határfalu Nógrád megye északi részén, az Ipoly partján. Lélekszáma kilenc- száz fölött van, de nem éri el az ezret. A környező falvak közül azonban mégis a legnagyobb. Körzetesített általános iskolájába Mihálygergé- ről, Egyházasgergéről és Ipolytarnócról járnak a gyerekek. Az alig tizenkét éves iskola napjainkra zsúfoltnak bizonyult, minden termet ki. használnak a tanításra, bele. értve a napközit és az úttörőszobát is. Még febben az évben szeretnék megkezdeni a műhelyterem építését, ahol jó körülmények között, korszerű szerszámokkal oktathatják a politechnikát. Továbbra is kiemelt figyelmet fordít á tanács az utak és a járdák állapotára. A közelmúltban készült el a főút vízelvezető lésze. NOGRAD KÉRDEZ AZ OLVASD Hiányosságok a társadalmi tulajdon védelmében Ezúttal harmadik és egyben utolsó részként közöljük azokat a válaszokat, amelyeket a NÖGRÁD-fórum legutóbbi vendége, Szerémi Sándor rendőr ezredes, a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője ádott a fórumon feltett kérdésekre. Ebben az összeállításban a társadalmi tulajdon védelme, a népgazdasági vagyon elleni bűncselekmények, illetve azok megelőzésének eszközei, lehetőségei kerültek előtérbe. Szó esik az erőszakos jellegű bűncselekmények okairól, és a rendőrség igazgatásrendészeti tevékenységéről. — Létrejött a gazdasági rendészet. Milyen eredménynyel járt a megyében eddigi munkájuk? — Belügyminiszteri parancs értelmében a népgazdasági és társadalmi tulajdon" védelmi feladataink hatékonyabb végrehajtására ez évben a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányságon — Nógrád és Heves megyére is kiterjedő illetékességgel — gazdasági rendészet kezdte meg működését. A döntés időszerűségét igazolják a kezdeti eredmények. Ez idáig több jelentős bűnügyben kezdeményeztek eljárást, főként üzérkedés, árdrágítás, sikkasztás, csalás és vesztegetés bűncselekményeinek alapos gyanúja miatt. Megyénket ebből Oláh Győző apci magánfuvarozó és társai bűnügye érintette, melyről a Nép- szabadság hasábjain tudósítás jelent meg. — A társadalmi tulajdon védelmében vannak-e olyan jellemző vállalati mulasztások, hiányosságok, amelyek megkönnyítik a bűncselekmény elkövetését? Fellép-e, s milyen eszközökkel a rendőrség ezek ellen? 1 — Jogszabályok írják elő a társadalmi tulajdon gondos kezelését, az illetéktelen támadásokkal szembeni védelmét. A büntetőeljárásról szóló törvény az eljáró hatóság — rendőrség — kötelességévé teszik, hogy „ ... a bűncselekmény elkövetését lehetővé ie\ő, a büntetőeljárás során felderített okokról és körülményekről a további bűncselekmények megelőzése végett az intézkedésre illetékes szervet értesítse ”. S hogy vannak vállalati mulasztások, hiányosságok, mutatja, hogy évente 160—180 ilyen értesítést — szignalizációt — és több ezer figyelemfelhívó levelet küldünk. Fellépünk a büntetőjog eszközével is és indokolt esetben hűtlen vagy hanyag kezelés, illetve más bűncselekmények miatt kezdeményezünk eljárást. Az elősegítő okok sokfélék: az ellenőrzés, ügyviteli-szervezeti rendelkezés, biztonságtechnikai berendezés, raktározás, őrzés stb. hiányosságai. — A vagyonvédelmet növelő biztonságtechnika alkalmazása mennyire elterjedt megyénkben? — Erőfeszítéseink, kezdeményezéseink kevés sikerrel járnak. A gazdasági vezetők — anyagi megfontolásból?! — idegenkednek a hatékony technikai védelem elterjesztésétől. A közelmúltban megjelent belügyminiszteri utasítás is arra kötelez bennünket, hogy a korszerű technikát minél több érdeklődő számára hozzáférhetővé tegyük. Természetesen vannak olyanok, akikkel eredményesen együttműködünk és a rendőrségi ügyeletek, mint „ingyenes éjjeliőrök” vigyázzák vagyonukat. — Mi az oka, hogy Nóg- rádban viszonylag sok az erőszakos, garázda bűncselekmény? — Az évente ismertté vált jogsértések 15 százalékát az erőszakos, garázda cselekmények alkotják. Megítélésem szerint nem a bűncselekmények száma, inkább azok jellege miatt félthetik környezetük nyugalmát állampolgáraink. Hiszen jobban érzékelhető mindaz, ami az utcán, tereken, parkokban, nyilvános szórakozóhelyeken történik, vagy jobban felháborít a helyenként megnyilvánuló vandalizmus, rongálás, erőszakosság. gátlástalanság. Az okok között első helyen az alkohol említhető, de tapasztalataink szerint erősödött az önbíráskodási hajlam is. További okként reálisan számolunk azzal is, hogy ilyen cselekmények láttán állampolgáraink inkább a rend őreit hívják a helyszínre, elkerülve az esetleges kellemetlenséget. Szolgálatunkban — mint ahogy eddig, a jövőben is — kifejezésre juttatjuk, hogy az együttélési szabályok védelme, megőrzése nem puszta védekezést, hanem dinamikus cselekvést igényel valameny- nyiünktől. Litkei fervek Mivel Litke határfalu, nagyon sok önkéntes határőr dolgozik. Kicsi a település, hamar feltűnik, ha id'sgen ember sétál az utcán. Sokszor tettek már a helyiek értékes bejelentéseket. A litkei tanácshoz tartoznak Ipolytarnóc gondjai is, a település igazi nevezetessége a Csapás-völgy, ahol európai hírű ősnövény- és ősállatnyomo- kat találtak. Ezenkívül itt van a híres „gyurtyánfa” is. Sajnos, amíg nem ismerték a leletek értékét sok tönkrement és sokat fclhordtak hozzá nem értő emberek. Amit sikerült megmenteni, azt konzerválták és nemsokára megnyitják a természetvédelmi te. rületet is, ami mellé elkészültek a geológus lakások. óta látja el ezt a tisztséget. Örömmel mondta el, hogy ahogy telnek az évek, úgy lesz kevesebb a probléma is. A tanácstagi fórumokon mindenki elmondhatja gondját, észrevételét. A jelenlegi tanácstagok nagyszerűen képviselik választóik érdekeit. A tizenkilenc választó- kerületben mindenhol meg. tartották a településfejlesztési hozzájárulásról a gyűléseket. Sokfélfe javaslat hang. zott el, hogy mire költsék a pénzt és, hogy mennyi legyen a hozzájárulás összege. A legégetőbb probléma a vezetékes viz hiánya Ipoly- tarnócon és Litkén. Előreláthatólag a VII. ötéves tervben sikerül megoldani a vízproblémát. — A Salgótarján, Rákóczi út 2—10. számú ház lakói sérelmezik, hogy az ott kihelyezett padokon reggeltől estig részegek tartózkodnak, italoznak, zaklatják a járókelőket. Mit lehet tenni? — A közterületi szeszesitalfogyasztást megyei tanácsi rendelet tiltja, tehát, aki az előírásokat megszegi, szabály- sértést követ el, melynek elbírálása tanácsi hatáskörbe tartozik. A magatehetetlen részegeket URH-szolgálatunk kijózanítóállomásra szállítja, vagy mentővel elszállíttatja. — Mit jelent a rendőrség Igazgatásrendészeti tevékenysége, mennyi ezekben az ügyekben az ügyintézési határidő? — Ha a kérdésre teljesség igényével válaszolnék, egy önálló fórumra volna szükség. A szakszolgálat főbb teendői címszavakban: — gondoskodik a lakosság személyi igazolvánnyal történő ellátásáról, — engedélyezi a határsáv-’ ba való belépést, letelepedést, — ellátja a magyar állampolgárokat útlevéllel, — végzi a külföldiek eíletW őrzését, — állampolgársági bizonyítványt állít ki, javaslatot tesz a magyar állampolgárság honosítással, vagy visszahono- sítással való megadására, — nyilvántartja a bíróság által elítélteket, — dönt névváltozási kérelmekben, — eljár hatáskörébe utalt szabálysértésekben, — véleményezi a záróra- meghosszabbitási, valamint tánc-, zene-, és kártyajátszási engedélyeket, — ellátja a lőfegyverek, lőszerek, ipari célokat szolgáló robbantóanyagok és lőterek ellenőrzésével, rendészetével kapcsolatos feladatokat, és még sok egyéb! Az ügyintézési határidő általában 30 nap, de például útlevél-ügyintézés esetén 14 nap, s van olyan terület, ahol 60, illetve 90 nap. — Mit jelent a kitiltás, élnek-e ezzel a megyében? i — A kitiltás rendőrhatósági kényszerintézkedés, szabályait BM-rendelet tartalmazza. Mint kivételes bűn- megelőzési eszközt, akkor alkalmazzuk, ha a személy társadalomra veszélyes magatartása, életvitele kapcsolatba^ van az adott területen való tartózkodással és az onnah való eltávolítása garanciát ad a törvények tiszteletére, betartására. Az elmúlt öt évben 6 személlyel szemben rendeltünk el kitiltást. — Felelősségre vonható-e a részegnek, vagy fiatalkorúnak szeszes italt kiszolgáló személy? — Igen, az egyes szabály- sértésekről szóló módosított kormányrendelet büntetni rendeli az ilyen személyt. Cselekményéért helyszínen bírságolható, vagy szabály- sértés címén 3000. illetve 5000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. A litkei tanács fiatal el- i " ' ------n őké Kovács Zoltáaaé, 1983, { NOGRAD — 1385. »Member 6» szerda 6 Lézer a növénynemesítésben
