Nógrád, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-06 / 261. szám
A Reagan-interjú amerikai visszhangja ’ Reagan elnök szovjet újságíróknak adott interjúját kommentálva az amerikai tömegtájékoztatási eszközök felhívják a figyelmet az elnök szavainak ellentmondásosságára, s arra, hogy ezáltal Reagan maga kérdőjelezte meg bizonyos vonatkozás, ban az amerikai politikát. Az ABC tévéállomás beszámolója szerint „az elnök egyes megjegyzései zavart keltettek az Egyesült Államokban”. Reagan — állapította meg egy másik tévé- társaság, az NBC kommentátora, nem tudta meggyőző mó_ «kan tálalni politikáját. Az interjú során Reagan három ízben is azt mondta, hogy az Egyesült Államok addig nem fejleszt ki kozmikus állomásoztatású elemekkel ellátott rakétavédelmi rendszert, amíg — mint az elnök fogalmazott — ,,nem szabadulunk meg atomrakétáinktól, támadórakétáink, tói”. A Fehér Ház helyettes szóvivőjének, Larry Speakes. nek fezzel kapcsolatban számos kérdésre kellett válaszolnia. Az újságírók megkérdezték, azt jelenti-e ez, hogy az amerikai kormányzat megváltoztatta álláspontját ebben a kérdésben? gang Otto kiléte rögtön a háború után kiderült. Thälmann egyik fogolytársa vallomásában őt az elsők közt nevezte meg, de a perre csak most kerül sor. A bíróság épülete előtt tüntetők követelték, hogy derítsék ki a teljes igazságot Thälmann haláláról, és arról, miért húzódott nemzedékeken át a per megindítása. A gyilkos megbüntetését követelő kampányban részt vett Thälmann lánya is, aki az NDK- ban él. és Dominique Prieur esetleges kiutasítását, s így szabadulását — Quiles csak any- nyit mondott, hogy az ítélet november 22-én hangzik el. „Azt kívánom, hogy az új- zélandi igazságszolgáltatás legyen mértéktartó”, A talán legérdekesebb kérdést, a francia kormány tárgyalási aduját illetően Quiles ismét átlátszó célzásra szorítkozott. „Űj-Zéland Francia- ország egyik barátja és vannak kereskedelmi kapcsolataink vele, amelyeket folytatni kívánunk”. Mikor nekiszegezték a kérdést, hogy kilátásba helyeztek-e kereskedelmi retorziókat, a miniszter így válaszolt: ..barátok közötti beszélgetésen sok mindent mond az ember...” (MTI) Speakes megpróbált kitérni az egyenes válasz elől, de végül kénytelen volt azt mondani, hogy az Egyesült Államok nem készül „egyoldalúan leszerelni támadópotenciálját”, azaz lényegében cáfolta, amit az elnök mondott. Az NBC más hivatalos személyiségeket is idézett, akik elismerték Reagan „pontatlanságát”. A Fehér Ház szóvivője arról nyilatkozott, hogy „az Egyesült Államok továbbra is fenntartja magának a jogot a kozmikus elemekkel ellátott rakétaelhárító rendszer kifejlesztésé, re” — hangsúlyozta a CBS televízió. Urban a közkegyelemről „A lengyel hatóságok kedvezően fogadták azt a javaslatot, hogy emberiességi megfontolásból bocsássák szabadon a politikai okokból fogva tartott személyeket” — jelentette ki kedden Urban lengyel kormányszóvivő. Amint már jelentettük, a lengyel hazafias nemzeti újjászületés! mozgalom (PRON) elnöksége indítványozta a közelmúltban a nem köztörvényes bűncselekmények miatt fogva tartott személyek szabadon bocsátását. Jerzy Urban szóvivő keddi sajtóértekezletén utalást tett arra, hogy a várható közkegyelem nem vonatkoznék visszaesőkre. Urban közlése szerint Lengyelországban jelenleg 368 személyt tartanak őrizetben nem köztörvényes bűncselekmény miatt, közülük 277 előzetes letartóztatásban van, a többi büntetését tölti. Szó esett a sajtóértekezleten egy diák tragikus halálesetéről. Október 19-én az észak-lengyeiországi Oisztyn városában egy rendőr járőr a kijózanítóba kísérte Marcin Antinowicz 19 éves ittas diákot. A fiú menet közben kiugrott a rendőrségi teherautóból, koponyaalapi törést szenvedett és meghalt. Egyes vélemények szerint a fiú halálát a rendőrök okozták. A kormányszóvivő nyomatékkai leszögezte: a nyomozás eddigi eredményei kizárják a gyilkosság bármilyen formáját. ENSZ-hírek A Szovjetunió megtett és továbbra is megtesz minden tőle telhetőt a nukleáris katasztrófa veszélyének csökkentése, a nukleáris fegyvertárak bővítésének megszüntetése érdekében. Hatékony megállapodásokra törekszik a fegyverzetkorlátozás és a leszerelés terén, és az a megközelítésmód jellemzi a szovjet felet a genfi leszerelési tárgyalásokon — hangsúlyozza az a válasz, amelyet a szovjet kormány Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár- nak küldött, aki korábban kérte a tagállamokat, hogy számoljanak be az ENSZ keretein kívül folytatott leszerelési és fegyverzetkoriátozá- si tárgyalásaikról. A szovjet válasz kiemeli: Moszkva mindent megtesz az előzetes megállapodások megvalósításáért. Genfben olyan intézkedéseket javasolt, amelyek pontosan megfelelnek az egyenlőség, a kölcsönös biztonság elvének és kizárnák azt. hogy bármely fél katonai fölényre tegyen szert. Ezzel egyidőben a Szovjetunió egyoldalúan gyakorlati kezdeményezéseket is tett. A Szovjetunió kitartóan küzd azért, hogy Genfben megkezdődjön az érdemi vita a fegyverkezési hajsza világűrre történő kiterjesztésének megakadályozásáról. Meggyőződése. ha mindkét fél kellő politikai jóakaratot mutat, meg lehet akadályozni a világűr militarizálását. A szovjet üzenet ugvanakkor megállapítja: az Egyesült Államok sajnálatos módon, mindeddig nem adta világos jelét annak a szándékának, hogy a megoldás útjait keresné Genfben. * Hétfőn az ENSZ közgyűlése megkezdte a kambodzsai kérdés vitáját. Előterjesztett beszámolójában Javier Pérez de Cuellar úgy fogalmazott, hogy a kambodzsai probléma megoldása feltételezi minden külföldi erő kivonását az országból, a nemzeti megbékélést. a kambodzsai nép önrendelkezési jogának elismerését és az .ország függetlenségének, területi egységének, el nem kötelezett státusának tiszteletben tartását.. Mint ismeretes, Kambodzsában, az ottani törvényes kormány kérésére vietnami önkéntesek állomásoznak. Erre azért van szükség, hogy megakadályozzák a Kína és a Nyugat által támogatott, tömeggvilkos Pol Pot-ista erők visszatérését. Thälmann gyilkosának pere I Kedden az NSZK-beü Kre- ffeldben megkezdődött Emst Thälmann egyik gyilkosának pere. Thälmann a Német Kommunista Párt vezetője volt a harmincas évek Németországában. A nácik nem sokkal Hitler hatalomra jutása után b buchenwaldi koncentrációs táborba záratták, ahol 1944. augusztus 17-e éjszakáján egy SS-különítmény Hitler parancsára meggyilkolta. Az egyik tettes, egy SS-őr- mester, a most 74 éves WolfPer Új-Zélandon Pánt Quiles francia hadügyminiszter hétfőn este közölte: Franciaország a színfalak mögötti aktív tárgyalásokon érte el, hogy az új-zélandi bíróság enyhítse a Vádat a két elfogott francia titkosügynök elten, akiket a Rainbow Warrior környezetvédelmi hajó felrobbantása ügyében fogtak perbe. A hadügyminiszter a tv második csatornájának nyilatkozva. igyekezett épp annyi információt adni a közvéleménynek, ami növeli a kormány tekintélyét, de még fenntartja a tárgyalások bizalmas jellegének látszatát. Közölte, hogy mióta szeptember 20-án átvette hivatalát. nagyrészt a két titkos- szolgálati tiszt ügyével foglalkozott. Ami a továbbiakat illeti, — tehát Alain Mafart Felsült a CIA Ellopták, de megszökött Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: Megszökött a CIA fogságából és sajtókonferencián szá. molt be Washingtonban meghurcoltatásáról egy szovjet diplomata, akit Rómában ra_ holtak el a CIA, az amerikai központi hírszerző ügynökség emberei. Vitalij Juresen. ko elrablása miatt a Szovjetunió washingtoni nagykövetségé hivatalos jegyzékben tiltakozott az Egyesült Államok kormányánál. Az amterikai sajtó az elmúlt napokban szenzációs tálalásban közölte, hogy Jur- csenko, aki szerintük a szovjet felderítés vezető munkatársa volt, önként jelentkezett Rómában a CIA képviseleténél és — amerikai tartózkodása idején — „rendkívül értékes felvilágosításokat” adott az állítólagos szovjet felderítő tevékenységről az Egyesült Államokban. A Szovjetunió ' washingtoni nagykövetsége hétfőn délután váratlanul sajtókonferenciát hívott össze, s ezen mutatták be a megjelent újságíróknak Jurcsenkót, aki több hónapos fogság után megszökött a CIA őrizetéből. Jurcsenko elmondotta, hogy augusztus elején hivatalos küldetésben járt Rómában, s számára ismeretlen személyek a nyílt utcán rabolták el. öntudatlan állapotban szállították az Egyesült Államokba, ahol teljés elszigeteltségben tartották és különböző gyógyszerekkel és kábítószerekkel folytatott kezelésnek vetették alá. Bár józan pillanataiban szüntelenül követelte, hogy haladéktalanul kapcsolatba léphessen a szovjet hatóságokkal, ezt megtagadták tőle és erőszakos módszerekkel próbáltak hírszerzési adatokat kicsikarni bfelőle. Jurcsenko korábban a washingtoni szovjet nagykövetségen biztonsági tisztként teljesített szolgálatot, ezzel összefüggő tevékenységéről a sajtókonferencián sem adott felvilágosítást, de mint mondotta, munkája hasonló volt ahhoz, amit az amerikai biztonsági tisztek végeznek a diplomáciai képviseleteken. „November másodikén őreim pillanatnyi figyelmetlfen- ségét kihasználva sikerült megszöknöm és eljutnom a szovjet nagykövetségre” — mondotta Jurcsenko. Az amerikai, hírszerzés vezetői, akiket Jurcsenko sorra megnevezett, s akik a CIA apparátusában felelős beosztást töltenek be, különböző gyógyszerek adagolásával akartak tőle adatokat szerfez- ni az állítólagos szovjet felderítő tevékenységéről. Később azzal próbálkoztak, hogy állítólagos „vallomásait”, a sajtóban tették közzé, s ezzel próbálták most már valódi vallomásra kényszeríteni, arra hivatkozva, hogy számára ezek után nem lehet visszaút a Szovjetunióba. Más alkalommal egymillió dollár készpénzt, évi 62 ezer dolláros fizetést, házat, 48 ezer dollár értékű bútort és egyéb járandóságokat ígértek neki, ha hajlandó a CIA „szaktanács- adójaként” működni. Jellemző a személyének tanúsított fontosságra, hogy William Casey, a CIA igazgatója személyesen is találkozott vele a kémügynökség központjában és gyakran legmagasabb rangú munkatársait bízta meg Jurcsenko „meggyőzésével”. A szovjet, nagykövetség az amerikai külügyminisztérium, hoz intézett jegyzékében egyebek között megállapítja: Jurcsenkót Rómában amerikai ügynökök rabolták el augusztus elsején, de csak októ. bér feléjén ismerték el hivatalosan, hogy az Egyesült Államokban véin. A szovjet nagykövetség ismételt — és a nemzetközi jogi eljárásoknak megfelelő — kérései eile, nére mind Jurcsenkónak. mind a nagykövetségnek lehetetlenné tették a személyes találkozást. Az amerikai közléI sek a jegyzék megállapítása szerint arra irányultak, hogy úgy tüntessék fel, mintha Jurcsenko elárulta volna hazáját és együttműködnék az amerikai felderítő szervekkel. „Teljességgel világos, hogy egy előre kitervelt, rendkívül embertelen akcióról van szó, amellyel az amferikai kü_ lönleges szolgálat elrabolt és erőszakkal fogságban tartott egy szovjet diplomatát”, — szögezi le a jegyzék, amely szerint az érdekelt amerikai szervek „nyíltan lábbal taposták az emberi jogokat, az emberi méltóságot, rendkívüli mértékben megsértették az államközi kapcsolatok és a nemzetközi jog normáit”. „Ez újabb konkrét mfegnyil- vánulása az Egyesült Államok hatóságai részéről az állami szintre emelt terrorizmusnak” — szögezi le a jegyzék. Jurcsenko egyébként maga is így minősítette elrablását és fogva tartását a sajtó- konferencián. A szovjet jegy. zék a leghatározottabb tiltakozást juttatja kifejezésre az ügy kapcsán, és követeli a felelős személyek azonnali szigorú megbüntetését és az illfetékes szervek hivatalos bocsánatkérését. Mint ismeretes, korábban Márkus Gyula, az MTI tudósítója jelenti: A JKSZ Központi Bizottsága a Jugoszláv SZSZK alkotmánya következetes gyakorlati érvényesítése szempontjából kulcsfontosságúnak tartja az ország „szocialista önigazgatású integrációjának” szilárdítását. A Központi Bizottság a múlt csütörtökön tárgyalt az 1974-ben életbe lépett alkotmány rendelkezéseinek gyakorlati megvalósításáról, s erről hozott határozatát most tették közzé. A dokumentum hangsúlyozza, tarthatatlanok azok az állítások, hogy a Jugoszláv SZSZK a köztársaságok és a tartományok valamiféle szerződésének az eredménye, amely pillanatnyi megállapodásuktól függően létezik és működik. A jugoszláv föderáció ugyanakkor nem nevezhető a köztársaságoktól és a tartományoktól elidegenült és önállósult nemzetek feletti államnak sem. A határozat megállapítja, hogy a jugoszláv föderáció alkotmányos koncepciójának gyakorlati megvalósítása napjainkban ellentmondásoktól és elhajlásoktól terhes. „A kommunistáknak a köztársaságokban és tartományokban elsősorban a partikularista és szeparatista tö^ rekvésekre, a föderáció szintjén pedig a centralizmus és az unitarizmus veszélyére kell érzékenyen, elutasítóan reagálniuk” — hangoztatja. A Központi Bizottság kiemeli a központi tervek és az egységes jugoszláv piac meghatározó jelentőségét. Rámutat arra, hogy a köztársaságoknak és a tartományoknak fokozott felelősséget kell érezniük az egész ország fejlődéséért. Közös érdek, — húzza alá —, hogy meggyorsuljon a gazdaságilag elmaradottabb köztársaságok és Koszovo tartománv fejlődése. Leszögezi, hogv az alkotmányos rendelkezések érvényesítése megköveteli a közös érdekek hatékonyabb valóra váltását a föderációban. A dokumentum leszögezi: „harcolni kell az albán nacionalizmus és irredentizmus célja, az etnikailag tiszta Koszovo megteremtése ellen.” Végül felszólítja a köztársaságok és tartományok vezető párt- és állami szerveit, hogv a jövőre sorra kerülő pártkongresszus és a parlamenti választások előkészítése során legjobb ködjeiket jelöljék a központi, föderációs tisztségek viselésére. A japán kormánynak nem áll szándékában a háborús bűnösök rehabilitálása. Na- kaszone azért látogatott el a Jaszukuni-szentélybe, hogy általánosságban tisztelegjen a szigetországi háborús halottak emléke előtt, és a látogatás nem irányult a japán háborús bűnösök tisztára mosására. Japán elfogadta — és elfogadja — a háború után létrehozott tokiói nemzetközi katonai bíróság ítéleteit. Mindezt az a hivatalos nyilatkozat hangoztatta, amelyet a Nakaszone-kormány kedden hozott nyilvánosságra. A kabinet azt követően kényszerült erre a lépésre, hogy egyrészt a környező országok — mindenekelőtt Kína —, másrészt az ellenzéki pártok rendkívül élesen elítélték a Jaszukuni-szentély- ben tett miniszterelnöki látogatást. Azt állították, hogy a háborús halottak, köztük háborús bűnösök emlékét őrző sintoista szentély felkereugyancsak Rómában egy szovjet újságírót raboltak el és előbb az Egyesült Államokba, majd Angliába vitték, ahonnan végül is sikerült hazatérnie. Jurcsenko azt mondotta, hogy a jelek szerint a CIA különleges egységet tart fenn erre a célra Olaszországban. A sajtókonferencián egyébként a szovjet diplomata kijelentette: haladéktalanul haza akar térni családjához, amelyről az amerikai fogságban semmit sem hallott. Egyelőre nem világos, milyen magatartást tanúsítanak ezzel kapcsolatban az amerikai ha. tóságok. Az amerikai külügyminisz. tórium még hétfőn este nyilatkozatban igyekezett tagadni a tényeket. A minisztérium szóvivője szerint a szovjet diplomata „önként ment az Egyesült Államokba”, s akkor hagyhatja el az ország területét, ha az amerikai kormány „meggyőződik .arról, hogy döntése teljesen önkéntes”. A minisztérium egyébként elutasította a szov. jet tiltakozást. Az amerikai hírközlő szervek hétfőn estétől kezdve vezető hfelven foglalkoztak az üggyel. Mivel a legnagyobb lapok, hírügynökségek. rádió. és televíziós állomások munkatársai személyesen voltak jelen Jurcsenko, sajtókonferenciáján, a közlések egy pillanatra sem vonták kétségbe állításainak igazságát. sésével Nakaszone és kormánya kísérletet tett Japán háborús szerepének kendőzésére és — mint fogalmazták — a militarizmus újjáélesztésére. Nakaszone Ja- szuhiro az első japán miniszterelnök volt az elmúlt négy évtizedben, aki — augusztus közepén — hivatalosnak nevezett látogatást tett a Tokió központjában levő szentélyben, számos minisztere kíséretében. A kabinet nem kívánja rendszeressé tenni a szentélyben teendő hivatalos miniszterelnöki látogatásokat, s a mindenkori kormányfőnek kell döntenie arról, vajon hivatalos minőségben felkeresi-e a Jaszukuni-szentélvt, vagy nem — szögezte le a dokumentum. A Jaszukuni-szentély mintegy két és fél millió japán háborús halott emlékét őrzi, köztük Tozso Hideki tábornokét — aki a második világháború alatt Japán miniszterelnöke volt —. valamint több más háborús bűnösét. Esetükben olyan háborús bűnösökről van szó, akiket a tokiói nemzetközi katonai bíróság a háború után halálra, vagy é>°J'ogv- tiglani börtönbüntetésre ítélt. Visszatérők Nicaraguába A managuai kormány amnesztiarendeletével élve visszatért hazájába Hondurgsból 212 nicaraguai, miután hátat fordított az ellenforradalmi szervezeteknek. Mióta a managuai kormány büntetlenséget ígért az ellen- forradalmi tevékenységüket feladó személyeknek, összesen 1430 ember tette le a fegyvert és tért vissza — a legtöbb esetben Hondurasból — Nicaraguába. Az amnesztiatörvény hatálya alá tartozók a sandinista vezetéstől segítséget kapnak újbóli letelepedésükhöz. A managuai kormány levélben tájékoztatta Pérez de Cuellart, az ENSZ főtitkárát arról, hogy az Egyesült Államok lényegében elzárkózott a kétoldalú kapcsolatok normalizálását célzó tárgyalásoktól. Washington olyan előfeltételeket támasztott, amelyeket a sandinista vezetés nem fogathatott el: Washington például követeli, hogy oszlassák fe' a nemrég megválasztott nemzetgyűlést és a managuai kormány üljön lé tárgyalni a fegyveres ellenforradalmi csoportok képviselőivel. (MTI) IKSZ KB-határozat Szilárdítani az önigazgatást Nyilatkozat a Jaszukuni- szentély kapcsán
