Nógrád, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-30 / 281. szám
December 2tQ-än 1 Összeül az Országgyűlés Szécsény Január 1-töl uáros Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Kádár János tájékoztatta a testületet a brit kormány meghívására Nagy-Bri- tanniában tett hivatalos látogatásáról és Margaret Thatcher miniszterelnökkel, valamint más politikai és gazdasági vezető személyiségekkel ott folytatott tárgyalásairól. Az Elnöki Tanács a tájékoztatót egyetértéssel tudomásul vette és megállapította: a látogatás eredményes volt, elősegítette az előrelépés feltételeinek további javítását a magyar—brit kapcsolatok konkrét területein, hozzájárult a különböző társadalmi rendszerű országok közötti kölcsönös megértés, bizalom erősítéséhez és jól szolgálta az enyhülés ügyét. Az Elnöki Tanács az alkotmány 22. paragrafusának (2.) bekezdése alapján az Ország- gyűlést december 20-án. pénteken 10 órára összehívta. A Minisztertanács javasolja, hogy az Országgyűlés tűzze napirendjére a népgazdaság hetedik ötéves tervéről, az 1986. évi állami költségvetésről és a tanácsok 1986—90. évi pénzügyi tervéről, továbbá a választójogi törvény kiegészítéséről szóló törvényjavaslatokat. A testület megtárgyalta a községi tanácsok pályázatait, amelyekben várossá nyilvánításukat kezdeményezték. Ügy határozott, hogy 1986. január 1-től várossá nyilvánítja; Bács-Kiskun megyében Bácsalmás, Tiszaderecske. Békés megyében Mezőkovácsháza, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Edelénv, Tokaj, Fejér megyében Bicske, Sárbo- gárd. Hajdú-Bihar megyében Püspökladány, Komárom megyében Kisbér, Nógrád megyében Szécsény, Pest megyében Budaörs, Szigetszent- miklós, Somogy megyében Boglárlelle, Szabolcs-Szatmár megyében Tiszavasvári, Szolnok megyében Kunszentmár- ton. Vas megyében pedig Vasvár községet. Az érintett helyi tanácsok kezdeményezésére, az Elnöki Tanács döntött községek egyesítéséről, községi tanácsok és községi közös tanácsok szervezéséről, valamint községi tanácsok alapításáról. A lakosság számának növekedésére, az alapellátás intézményeinek kiépítettségére figyelemmel Érsekhalma, Felsőlajos és Üjtelek belterületét községgé alakította. A továbbiakban az ügyészségi és a bírósági szervezetet érintően a tatai városi bíróság és a tatabányai városi bíróság összevonásáról, valamint a tatai városi ügyészség megszüntetéséről határozott. Az Elnöki Tanács megtárgyalta a közkegyelem gyakorlásáról kiadott törvényerejű rendelet végrehajtásának tapasztalatait, maid kinevezésről döntött, bírákat mentett fel és választott meg. ☆ A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Gábor Ferenc ezredest vezérőrnaggyá kinevezte. (MTI) Tollhegyen Genscher Előtérben a kelet—nyugati kapcsolatok II. Hasszán marokkói király, a minap, egy tévéinterjúban úgy nyilatkozott, hogy Peresz izraeli miniszter- elnök találkozót kért tőle. A rabati uralkodó hozzátette: „ha komoly javaslattal akar előállni, akkor jöjjön és találkozzunk!” Peresz még aznap kijelentette: „boldogan találkozik a királlyal.” A világsajtó szenzációt szimatolt: hogy is ne, hiszen II. Hasz- szán, az iszlám „parancsnoka!” Másnapra megváltozott a helyzet. A király Rabatban újabb tévéinterjút adott, most már francia újságíróknak, párizsi látogatása előtt. „Ha Peresz úrnak konkrét ajánlata van a rendezésre, tegye javaslatát borítékba, és címezze meg az ENSZ főtitkárának!” Az Arab Liga elnöki tisztét is betöltő király hozzátette: csak az arabok párbeszédre való készségét akarta kifejezni. Két feltétellel lehetséges ez: a megszállt területekvisz- gzaadása, és a palesztin nép önrendelkezési jogának elis- m“rése. (P.) Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter csütörtökön Hágában felszólította a NATO európai tagállamait, hogy használják ki a genfi szovjet—amerikai csúcs- találkozó eredményeit. Genscher rövid hágai látogatásán Ruud Lubbers holland miniszterelnökkel az EGK-val kapcsolatos kérdésekről tárgyalt, majd előadást tartott nemzetközi kérdésekről. Ez utóbbi rendezvényen a nyugatnémet külügyminiszter kifejtette azt a véleményét, hogy a nyugat-európai NA- TO-országöknak megkülönböztetett szerepet kell játszaniuk a kelet—nyugati kapcsolatok javításában. Genscher hangot adott annak a véleményének, hogy az amerikaiak és a nyugat-európaiak az atlanti szervezetben egyenjogú partnerek, és a nyugat-európaiak már Genf előtt megmutatták befolyásukat azzal, hogy hozzájárultak a sikeres csúcs feltételeinek megteremtéséhez. A NATO nyugat-európai tagjainak meg kell kétszerezniük a kelet—nyugati kapcsolatok javítására irányuló erőfeszítéseket — mondotta. A Reuter brit hírügynökség ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy a genfi csúcs előtt az Egyesült Államok nyugat-európai szövetségeseinek sürgetését is figyelembe vette, amikor nem nyilvánította érvénytelennek a SALT—II. szerződést, és a rakétaelhárító rendszereket korlátozó ABM szerződés úgynevezett szőkébb értelmezése mellett döntött. Ez utóbbi döntéssel az amerikai kormány gyakorlatilag elismerte, hogy a szerződés nem teszi lehetővé az amerikai űrfegyverkezési program céljait szolgáló új fegyverek hadrendbe állítását. (MTI) Az ipari szövetkezetek és a nyereség Pontosabban a nyereséggel közvetlenül arányos költség- vetési befizetések mellett jelentkező elvonásokról és azoknak a megye ipari szövetkezeteire gyakorolt hatásáról tanácskozott tegnapi ülésén az ipari szövetkezetek megyei szövetsége. Mint. az a szabályozó rendszerből következik, ezeknek a szövetkezeteknek béres vagyonadót kell fizetnie, valamint néhány esettől eltekintve kereseti adóként is elvonnak jövedelmükből. Számukra-.ezért fontos, hogy ezek fedezetének megfelelő nyereséget érjenek el- Ha csak a számítások szerinti alap jövedelmezőséget érik el, akkor fej’ődésükre nincs mód. Az erőforrás arányában történő elvonás kifejezetten szelektálja e szövetkezeteket. Ez kényszerítő erő: az alacsony jövedelmezőségű egységek így visszafejlődnek, esetleg megszűnnek- Éppen ezért a megyei ipari szövetkezetek maguk is szelektálnak adott erőforrásaik körében, hiszen a nem jövedelmetek kifejezetten veszteséget „termelnek”. A Balassa Ruházati és a Szondi Ipari Szövetkezet jól választotta meg a keresetszabályozási formát az idei tervek készítésekor, míg a Nógrádmegyeri Vastömeg- cikkipari Szövetkezet és a Palóc Háziipari Szövetkezet a fejlődést nem biztosító csoportba sorolható. A Pentamer és a Szécsényi Szolgáltató Ipari Szövetkezet a jelen körülmények között tovább nem működhet. A megyei szövetség közgazdasági és piackutató szakbizottsága a rosszul vagy kevésbé jól választó ipari szövetkezetek számára javaslatokat tett, segítséget adva ahhoz, hogy nehéz helyzetükből kilábaljanak. A Krisch Árpád KISZÖV- elnök vezette elnökségi ülésen részt vett és a munkába bekapcsolódott Csákó Endre, az OKISZ osztályvezetője is. A szolgáltatási szakbizottságot vezető Ambrus Imre, aki az UNIVER Vegyesipari Kisszövetkezet elnöke is. a szolgáltatásfejlesztési támogatások fölhasználását elemezte. E támogatást a szükség, hozta létre, hiszen a gazdálkodó egységek többsége a minimális nyereség elérése érdekében a szolgáltatást végző üzleteket, felvevőhelyiségeket elhanyagolta. Az ÖKISZ országos szinten 400 milliós keretösszeget biztosított erre a célra, amiből a megye 12 millióval részesedett- A tizennégy hagyományos és a hat kisszövetkezet — melyek az ipari termelésben részt vesznek — az év nyolc hónapja alatt 750 millió forintos termelési értéket mutathatnak föl, ebből 70 millió a szolgáltatás. A szakbizottság vezetője szólt a fogyasztási szolgáltatást nyújtó szövetkezetek korszerűsítési törekvéseiről. Elmondotta. hogy a korábban szoros elszámolásban veszteséges szolgáltató egységek az átalányelszámolás bevezetése óta eredményesen munkálkodnak. Megyénkben hatvanket- ten vállalták a „rizikót”- E forma bővítése a szolgáltatóházak esetében akadályokba ütközik, pedig a szolgáltatások továbbfejlesztése fontos feladat. A szakcsoportok és gé- emkák hozzájárulása a szövetkezetek nyereségéhez ugyancsak a terület fejlesztését segítikAz elnökség tagjai végezetül tájékoztatót hallgattak meg a két ülés közötti időszakban tett intézkedésekről. MÓGRAD - 1985. november 30.. szombat Megvitatták a népgazdasági tervjavaslatot (Foly 'ás at 1. oldalról) sabb fejlődésre tettünk javaslatot. Erre azonban csak a tervezettet meghaladó gazdasági növekedés esetén kerülhet sor. A szakszervezetek úgy látják, hogy a tervezők eredményes munkát végeztek, a törvényjavaslat megfelel a XIII. pártkongresszus határozatának. A terv az egész társadalom programja, céljait a szakszervezetek is támogatják, végrehajtásáért minden szükséges erőfeszítést megtesznek — mondotta. Előtérben a távközlés Az előadó a törvényjavaslat fő vonásait elemezve kifejtette, hogy a VII. ötéves tervben megfogalmazódik a minőségen alapuló hatékonyabb fejlődés kibontakozása, a műszaki haladás meggyorsítása, s mindezek eredményeként a lakosság életszínvonalának és életkörülményeinek folyamatos javítása. A gazdasági növekedésben tervezett lépésváltás elsősorban a hatékonyság emelését veszi számításba, de növekednek a termelés fejlesztésére fordítható források is: A terv a gazdasági eredményekkel arányos életszínvonal-emelkedést tűz ki célul, A termelő infrastruktúrában — a szak- szervezeti javaslatokat is figyelembe véve — kiemelt szerepet kap a távközlés. Jelentősen csökken a fogyasztói árak növekedési üteme. Továbbra is fenn kell tartani a teljes foglalkoztatást, s egyben meg kell teremteni a munkaerő strukturális változtatásának feltételeit. A szakszervezetek olyan foglalkoztatáspolitikát támogatnak, amely felgyorsítja a munkaerő átcsoportosítását a gazdaságtalanul termelő helyekről azokra a munkahelyekre. ahol ugyanazok a dolgozók hatékonyabb, hasznosabb munkát végezhetnek. Ez az átrendeződés áldozatokkal is jár, terhei megoszlanak a népgazdaság, a vállalatok és az egyének között. Az arányokra gondosan ügyelni kell; az érintett dolgozók jogos igényeit messzemenően figyelembe kell venni. A SZOT- titkára jelentős vívmányként említette, hogy megteremtjük a 40 órás munkahét általános bevezetésének feltételeit. A népgazdaság jelentős ágazataiban már az elmúlt öt évben csökkent a heti munkaidő, ugyanakkor azonban a dolgozók egyes csoportjainál a szabad idő túlzott igénybevétele tapasztalható. A cél az, hogy a munkaidő és a szabad idő között egészségesebb arány alakuljon ki a következő években. A továbbiakban a dolgozók tömegeit érintő egyéb kérdésekről szólt, egyebek között a lakásépítésről, megjegyezve, hogy a lakáshoz juttatásnál jobban figyelembe kell venni az emberek szociális helyzetét. Szükséges az is, hogy a néhány tartós fogyasztási cikk és ruházati termék kínálatában és a tüzelőellátásban tapasztalható hiányokat felszámolják. Fontos, hogy a szak- szervezetek még következetesebben és gyorsabban je’ezzék a jövőben az ilyen és hasonló gondokat az illetékes kormányzati szerveknek. A SZOT titkára a szocialista munka versenyről szólva a szervezőmunka javítását szorgalmazta, most ezzel kell elősegíteni, hogy a dolgozók kezdeményezései jobban alkalmazkodjanak az új követelményekhez. Olvan megoldásokon kell munkálkodni, amelyek előtérbe állítják a minőségi célokat, az innováció társadalmasítását. Nagyok a lehetőségek például a munkások, a műszakiak és a gazdasági szakemberek komplex tevékenységének erősítésében. Hangsúlyozta továbbá: a munkavérsenv résztvevői joggal igénylik a méltányos erkölcsi elismerés mellett azt, hogy eredményeikkel arányos díjazásban is részesüljenek. A szocialista demokrácia megköveteli, hogy a brigádok kapjanak több lehetőséget a döntésekben, növelni kell önállóságukat, szerepüket a munkahelyi életben. A SZOT titkára végül az 1986, évi népgazdasági tervről szólt, amelyben már érvényesülnie kell a VII. ötéves terv fő céljainak és irányainak. Felszólalt Faluvégi Lajos is, aki tolmácsolta a kormány köszönetét azért a munkáért, amellyel a szakszervezetek részt vettek a VII. ötéves tervjavaslat kidolgozásában. — A szakszervezetek véleménye, elképzelései, kritikája. és javaslatai jelen voltak a tervezőmunka minden fázisában — mondotta. A szakszervezetek konstruktív véleménye, józan kritikája komoly befolyással volt a VII. ötéves terv előkészítését megelőző társadalmi vitára is. Ezért az aktív közreműködésért köszönet illeti a szakszervezeteket — mondotta a miniszterelnök-helyettes. A továbbiakban elmondta, hogy a tervtörvény előkészítése során a szakszervezetek 14 fontos kérdésben tettek konkrét javaslatot, ebből a tervező szervek 10-et elfogadtak, s ezek be is kerültek a VII. ötéves terv feladatai közé. Négy további javaslatuk — a reálbérek folyamatos emelése, a nyugdíjak reálértékének teljes körű megőrzése, az eredetileg tervezettnél 20—30 ezerrel több állami, főként bérlakás építése és a vállalati jóléti alapok bővítése — még függőben van. Bármennyire is reálisnak tartja a kormány ezeket a javaslatokat nem biztos, hogy megvalósításuk feltételeit a VII. ötéves tervben garantálni tudja. A reálbérek lehetőség szerinti egyenletes növekedése elsősorban a végzett munkától függ. Ami pedig a lakásépítést illeti, a végleges tervjavaslat figyelembe veszi a SZOT-nak azt a korábbi kezdeményezését, hogy az eredetileg tervezettnél több állami, s ezen belül is több bérlakás épüljön a következő ötéves tervidőszakban, de a javasolt 20—30 ezer helyett csak 10—15 ezer többletlakás építésével lehet számolni. Ennek megvalósítása is nagymértékben azon múlik, hogv a szakszervezetek megyei tanácsai mennyire tudják elfogadtatni ezt a törekvésüket a megyei tanácsok terveiben. A kormány támogatja a szakszervezeteknek ezt a kezzdeménvezését. A nyugdíjak reálértékének megőrzésére megtörténtek az első lépések, ahhoz azonban, hogy ez teljeskörűvé váljék, hoszabb időre van szükség. A vállalati jóléti alapok kérdésével kapcsolatos szakszervezeti javaslatokra az éves tervek kidolgozása során lehet a mindenkori helyzet ismeretében visszatérni — mondotta. Körültekintően Faluvégi Lajos kitért a mostani ülés vitájában elhangzott több felszólalásra, így azokra a megjegyzésekre, hogy a kormány bizonyos teendőkkel, például egyes iparágak helyzetének rendezésével késlekedik. — Ehhez tudni kell — mondotta —, hogy azoknak az ügyeknek a megoldása szenved késedelmet, ahol a körülmények lényegesen módosultak, s jelentős strukturális változásokra lenne szükség. Ezek az intézkedések több tízezer embert fognak érinteni, ezért megalapozásuk, előkészítésük nagy körültekintést igényel. A legsürgősebb tennivalókat a kohászat, a szénbányászat, az építőipar, valamint a húsipar gazdálkodásának, műkö- ködési feltételeinek felülvizsgálata, rendezése adja. Ma már nem érvényesíthető az a korábbi felfogás, hogy a termelés növeléséhez valamennyi vállalatot, valameny- nyi üzemet korszerűsítenek. Az erőforrásokat azoknak a helyeknek a műszaki fejlesztésére kell koncentrálni, ahol a befektetés nyomán gazdaságosan. jó minőségű árut termelnek. A miniszterelnök-helyettes a kormány neveben kérte az egesz szakszervezeti mozgalom, s különösképpen az ágazati szakszervezetek tevékeny segítségét a szakszervezetek által is reálisnak ítélt célok megvalósításához. Kérte, hogy az ágazati szakszervezetek tekintsék át iparáguk feladatait. Vegyék figyelembe, hogy ugyanúgy, ahogy a gazdasági életben szükséges a vállalatok, egész ágazatok szorul együttműködése, ugyanúgy az ágazati szakszervezetek szoros kapcsolata is hasznos, mert együttműködésük iparágaik munkáját is segíti. Ha a szakszervezetek ágazatközi megbeszéléseken egyeztetik tennivalóikat, sajátos eszközeikkel a munkájukkal egymáshoz kapcsolódó vállalatok, ágazatok dolgozóit a legfontosabb teendőkre mozgósíthatják. így közelebb juthatnak a vállalatok az anyagellátási, a kooperációs gondok megoldásához is. Igaz, ugyan hogy az ágazatközi kérdések megoldása elsősorban a kormányzati szervek feladata, de e munkához az iparági szakszervezetek is jelentősen hozzájárulhatnak a feladatok egyeztetésével. ]ól alapozni A szakszervezetek ahhoz is segítséget nyújthatnak, hogy a vállalatoknál elfogadják és érvényesítsék a kormány ár- és bérpolitikáját. A miniszterelnök-helyettes szólt a Szovjetunióval és a többi KGST-országgal létrejött tervkoordinációról, amely külgazdasági oldalról jól' megalapozza következő ötéves tervünket. A továbbiakban felhívta a figyelmet arra, hogy a jövő év feladatainak eredményes elvégzését már most meg kell alapozni, ezért az évből még előttünk álló minden egyes munkanapot eredményesen kell hasznosítani. A jövő évi célok elérése érdekében a szokásos év végi lendületet a jövő év első negyedében is meg kell őrizni. Végül elmondta, hogy a kormány is készül a szak- szervezetek közelgő kongresszusára, figyelemmel kíséri a különféle szakszervezeti fórumokon elhangzó javaslatokat. A felmerülő kérdéseket a kormány és a szakszervezetek közösen áttekintik, s a kormány vállalja, hogy a jogos és teljesíthető kívánságoknak eleget tesz — mondotta Faluvégi Lajos. A tanácsülés okmányt fogadott el, amelyben állást foglal a hetedik ötéves nép- gazdasági tervről és a megvalósítását elősegítő szakszervezeti feladatokról. Ebben rámutat: a szakszervezetek szocialista építőmunkánk következő öt évre tervezett programjával egyetértenek, támogatják, megvalósítását sokoldalúan elő kívánják segíteni. Ezzel is szolgálni akarják előrehaladásunkat, népünk anyagi, szellemi felemelkedését. képviselni a bérből és fizetésből élő dolgozók érdekeit. (MTI) Spanyol támaszpontok Csökkentik az amerikai katonák számát Mindenképpen csökkenteni fogják a Spanyolországban állomásozó amerikai katonai erők létszámát — jelentette ki a sajtó képviselői előtt csütörtökön Felipe González spanyol miniszterelnök. Szavai szerint erre — egyoldalú spanyol intézkedésként 1—akkor is sor kerül, ha az ebben a témakörben Washingtonnal októberben megkezdett tárgyalásokon nem születik megállapodás. Kormányának ezt a kívánságát a szóban forgó tárgyalásokon világosan kifejtette — fűzte nozzá González. Az 19.53-ban kötött megállapodás értelmében négy spanyolországi támaszponton mintegy 12 500 amerikai katona állomásozik. A spanyol közvélemény már régóta követeli létszámuk csökkentését. (
