Nógrád, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-29 / 280. szám
A Palotáshalmi Május 1. Termelőszövetkezetben Előretekintőén, kezdeményezően, ésszerű kockázatot vállalva dolgoznak A Palotáshalmi Május 1. Termelőszövetkezet, az utolsó. 1975-ben lezajlott egyesülés után alakult ki mai formájában. A hét község határát, csaknem 600 dolgozót magába foglaló gazdaság 6860 hektár területet vall magáénak, a megye déli részén, Pest és Heves megye határán. Területének 50 százaléka — a déli mérésre méltó eredményekhez. A világbanki hitel okos fel- használásával egyidejűleg növelték a gabona vetésterületét, a hozamokat, megoldották a biztonságos tárolást. Nemcsak a termelés komplex gépesítésében történt új korszakot jelentő változás, hanem a termelés technológiájában is. A legjobban termő fajták beállítábiztonságosan megtérült, megtérülMivel a Világbanktól felvett hitelből megvalósított intenzív gabonafejlesztési program jól sikerült, ezért a meglévő eredmények továbbfejlesztése érdekében újabb tízmillió forint hitel igénybevételével kívánják realizálni erre irányuló elképzeléseiket. jCvi 6 millió darab harisnyana drág befejező munkáit végzik a szorgos asszonyi kezek. sával a korábbi 4 tonnás át- REKORDTERMÉS lagtermést ugrásszerűen közel A PÉNZES NÖVÉNYBŐL 6 tonnára növelték hektáronként. Megtehették, mert saját Az árunövények közül a üzemünkben, a Növényter- napraforgónál is úttörőszerepet mesztési Minősítő Intézet meg- vállaltak. A megyében elsőnek bízásábóL kísérleti parcellája- vállalkoztak a jól sikerült fajikon 20—25 fajtával kísérle- takísérleti bemutatóra és an- teznek, melyből a legjobbakat, nak lebonyolítására. A felkíNaponta 40 darab dzseki kés zül a Zenit Ruhaipari Szövetkezet varrodájában. f-ész — sík terület, a másik 50 ezázalék, az északi terület pedig dombos. A közös gazdaságot a jó adottságú termelőszövetkezetek között tartják számon, mert földjeinek aranykorona értéke átlagban eléri a 24-et, amely mögött 7 és 35 aranykoron ás értékű területek váltakoznak. A 6860 hektárból 5100 hektár szántóföld, s ez döntően meghatározza a gazdaság karakterét', tevékenységének, mozgásának, fejlődésének, kibontakozásának, kapcsolatrendszerének meghatározó vonásait. VILÁGBANKI SEGÍTSÉGGEL IS A néhány évvel ezelőtti mélypont után. amelynek kellemetlen következményei — a hiteltörlesztést — még mindig érzik a vezetők és a dolgozók, —- az utolsó három évben a folyamatos, megalapozott, körültekintő fejlődés útjára lépitek, amelynek fundamentumát az előremutató, kezdeményező, ésszerű kockázatot vállaló, új iránt érzékeny, az adottságokhoz és a változó közgazdasági szabályokhoz jól igazodó, megalapozott döntéseket hozó ve- eetőség, a bennük bízó, őket támogató, segítő, cselekvő tagság teremtett megAz idei esztendő 150 millió forintot képviselő termelési értéktervének 75 százalékát az alaptevékenység adja. Ezen belül is meghatározó a növénytermelés, amely csaknem 100 millió forinttal szerepel az árbevételben, a befejezetlen termeléssel együtt. A növénytermelésben bekövetkezett frontáttörés egyúttal jól tükrözi a termékszerkezet előnyös, mára kialakult, stabil formáját- Négy árunövényt foglal magába. A kalászosokat, a napraforgót, a cukorrépát és az exportra termelt vetőmagborsót. A kalászos gabona termesztésében elért sikerek nemcsak a magasfokú szakmai hozzáér Itést bizonyítják, hanem az értelmes, célratörő, vállalkozói magatartás eredményességét is- Az 1984-ben elért 6 tonnás hektáronkénti búzatermés az idén betakarított 5,65 tonnás átlagtermés meghaladja a megyei átlagot. Ezzel az eredménnyel a megye szövetkezetei között az első három közé kerültek. Sikereik eredőjét azzal indokolják, hogy a Világbanktól felvett 15 millió, valamint egyéb más forrásokból táplálkozó plusz húszmillió forintból olyan komplex gépi fejlesztést hajtottak végre, amellyel magas színvonalon megoldották a kalászosok termelését, betakarítását, amely elvezetett a jelenlegi tiszteletreméltó és elisaz adottságoknak legmegfelelőbbeket rögtön a termelésbe állítják. Az évente termelt 6 —7 búzafajtából csak 4—5 marad meg a következő esztendőre, 2—3 pedig újként vonul be a termelési programba- Egyébként a gabonaföldeket a magyar, a martonvásári fajták uralják, mert ez felel meg legjobban az itteni adottságoknak. Emellett szovjet, jugoszláv és francia fajtákból is termelnek. TOVÁBB a MEGKEZDETT ÜTŐN A fajtaváltásban meghonosított folyamatosság mellett az elért eredményekben fontos szerepe volt még a minőségi vetőmag alkalmazásának- A jól előkészített magágyakba csak kizárólag tiszta és kiváló I— II—III. szaporulati mag került. Igaz, ez többletkiadással járt, de a termés eredményeiben nált 24 külföldi fajtából sikerült a legjobbakat kiválasztaniuk, amelynek eredményeként az idén, ebből a pénzes növényből rekordtermést értek el, 650 hektárról, hektáronként 25 mázsát takarítottak beA cukorrépa is a nyereséget hozó árunövények közé tartozik. A Mátravidéki Cukorgyár segítségével teljesen gépesítették a vetést, a növényápolást, a betakarítást, géppel oldják meg még a vegyszerezést is. De egyéb más előnyök is arra ösztönözték a szövetkezet vezetőségét, hogy a korábbi 200 hektárról ebben az évben 435 hektárra növelje e fontos árunövény termőterületétAz ugyancsak árunövényként szereplő borsót vetőmagként szerződéses alapon, zömmel exportra, Angliába, Hollandiába és a Német Szövetségi Köztársaságba termelik. A vetőmagot a külföldiek adják. Az idén 80—100 vagonra valót kapnak az érdekeltek a palotásiaktól. A termékszerkezetben bekövetkezett előnyös, jó nyeie6 NÓGRÁD - 1985. november 29., péntek séget hozó változások a szövetkezet vezetőinek jó stratégiai érzékét, szakmai, vezetői hozzáértését dicsérik- De beszéljenek a tények: 1981-ben a növénytermesztés fedezeti eredménye 11 millió forint volt, 82-ben már 15, 83-ban 22, 84- ben 28, 85-ben pedig várhatóan eléri a 31 milliót. A bevételnövekedés azért alakult így. mert a drágulás ellenére, ha nem is annyival, mint ahogy szerették volna, de évenként 5—7 százalékkal emelték a felhasznált műtrágya hatóanyagmennyiségét. SZERÉNYEBB FEJLŐDÉS A takarmánytermelésben szegényesebb a fejlődés, mint az árutermelésben. A szántóföldi növénytermelésben évről évre csökkentik a silókukorica és a lucerna területét, mert az árunövényeknél jelentkező melléktermékek, a 80—100 vagonra való borsószalmát, a tavaszi árpa szalmáját teljesen takarmányozásra használják- A cukorrépa levélhasznosításá- nak feltételeit pedig most teremtik meg. Mivel a takarmányból mennyiségben is többre van szükség, ezért a Bér-patak völgyében több mint 200 hektáron végeznek majd meliorációs munkát. Eddig 110 hektáron már megoldották ezt a feladatot. Az innen kikerülő silókukorica a korábbi 180—200 mázsa helyett 350—400 mázsával fizet. Részben tápanyagvisszapótlással. részben pedig öntözéssel igyekszenek intenzívebben hasznosítani a rét- és legelőterületeiket. Kétféle megoldást alkalmaznak: legeltetnek, ami ezentúl megmarad, azt betakarítják. Az utóbbi eredményes megvalósítását befolyásolja a talaj egyenlőtlenségeCÉL: A VESZTESÉG MEGSZÜNTETÉSE Az alap tevékenységhez tartozik, csak lényegesen kisebb termelési értékkel az állattenyésztési ágazat. Innen harmincötmillió forint árbevételt várnak az idén. Szarvasmarha- és juhtenyésztéssel foglalkoznak- Az előbbinél a kettős hasznosítás a meghatározó. A tehénállomány létszáma a korábbiakhoz képest változatlan- A 320 tehéntől, tehenenként évente csaknem 5000 liter tejet fejnek. A termelőszövetkezet vezetői az 50 százalékos állami támogatást figyelembe véve azon gondolkodnak, hogy a tejtermelés technológiájának korszerűsítése érdekében megpróbálják tehenészetüket korszerűsíteni. A szavarmarha-tenvésztés másik részét képezi a húsmarhatartás. A 360-as létszám veszteséget termel. Ezért a jövőben olyan intézkedéseket tesznek, amelyek elvezetnek a veszteség megszüntetéséhez. Az ugyancsak veszteséget termelő juhtenyésztésben is a ráfizetés eltüntetése a cél. Ennek érdekében az eddig elöregedett anyaállományt kiselejtezték, újakkal pótolták, a juhoknál hasznosítani kívánják az olcsóbb tömegtakarmányt, átszervezéssel pedig csökkentették az itt foglalkoztatottak létszámát. Az ágazat fölszámolására azért nem gondolnak, mert a tartáshoz szükséges feltételek megvannak. A hazai piac mellett külföldre is kerül a takaró- és te- herautó ponyvából. 3—3,5 millió forint értékben, 15—20-an, ponyvákat szabnak és varrnak. Ez év derekán léptek üzleti kapcsolatba a budapesti Zenit Ruhaipari Szövetkezettel, s 15—20 fő gyermek- és felnőttdzsekiket gyárt. Ez utóbbi eredményességéről korai volna bármit is mondani, mert a betanulási időt, „élik” most barátkoznak meg, és sajátítják el az új, magasabb szakmai követelményeket. A kollektívából 30—40 fő vállalkozik arra, hogy a Budapest és Vidéke MÉH-telep részére, évi 6 millió forint ellenszolgáltatásért kiválogatják a beérkező fémeket, amelyek közül az alumíniumhulladékot Apcra, a Kvalitál-öntödébe szállítják. A három főt számláló kazánjavító csoport pedig az egész ország területén ellátja a Marabu és a Komfort kazánok javítását, karbantartását. Október elsejével egy 80 főt magába foglaló építőipari részleggel bővült a kiegészítő tevékenység. Ez a főágazat jelenleg a gödöllői Ganz Árammérő Gyár rekonstrukcióján dolgozik. Irányításuk, ellenőrzésük, anyagi elismerésük szervesen belesimul a szövetkezet szervezeti és követelményrendszerébe. Egyébként évente 30—35 millió forint árbevételt várnak el ettől az új ágazattól. ÖNÁLLÓSÁG — ÖSZTÖNZŐ ÉRDEKELTSÉG Az eredmények kialakításában szerepe van az ágazatok önállósága növelésének, az ebből adódó előnyöknek, valamint az ösztönző érdekeltségi rendszernek, amely jutalmazza azokat a Részlegeket, amelyek az előírt árbevételi és nyereségtervüket túlszárnyalják. Egyébként az 1985. évre tervezett 9,5 milliós nyereség lehetővé teszi, hogy a tervezettnek megfelelően, 7 százalékkal emelkedjék a szövetkezet dolgozóinak bérszínvonala. Ezzel átlagban elérik az évi 58 300 forintot. Jövőre az anyagi érdekeltség fokozását tervezik a vezetők, mind a dolgozók részére általánossá válik a teljesítménybérezés. A bérszínvonal emelésével egyidejűleg javultak a dolgozók élet- és munkakörülményei is. A harisnyaüzemben és a központi irodában bevezették a központi fűtést, most folyik a gépesítési ágazat központi fűtésének a szerelése, valamint a szociális épület rekonstrukciója. Az'előbbiekre idén a fenntartási költségből egymillió 500 ezer, a fejlesztési alapból pedig 500 ezer forintot fordítottak. önként adódik a kérdés: merre, milyen irányba teszi meg a továbbfejlődést szolgáló, újabb lépéseket a szövetkezeti kollektíva? Lényeges változásokra nem kerül sor. A növénytermelést kettő, az állattenyésztést öt százalékkal kívánják növelni, 6—8 százalékos berszínvonal- fejlesztés mellett. A már említett újabb tízmillió forintnyi világbanki hitelből magasabb színvonalra kívánják emelni a gabonatermesztés technikai feltételeit. Saját erőből pedig hozzáfognak a tömegtakarmányok és a melléktermékek termelésének és betakarításának gépesítéséhez. Megvalósítása érdekében másfél millió forintot költenek gépvásárlásra. Az előbb említett gépfejlesztésre szánt összegek csupán a legégetőbb feladatokat oldják meg. (x) KIEGÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉG HELYBEN Az állattenyésztési ágazatnál valamivel kisebb árbevétellel, 30 millióval szerepel az idén a kiegészítő tevékenység. amelynek termelő- egységei a közös gazdaság területén találhatók és mindegyikük bérmunkát végez. Az ipari tevékenységet folytató üzemek közül évi 7—8 millió forinttal szerepel a Budapesti Harisnyagyárnak végzett bérmunka. Kívánságukra a vastag szálú harisnyanadrágoknál a befejező műveletek: formázás, párosítás, csomagolás elvégzésére vállalkozik az idesereglett 70—80 asszony. A Salgótarjáni Ruhagyár megrendelésére évi Konténere* vetőmagtöltés az őszi búza vetésekor, , ■
