Nógrád, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-27 / 278. szám
<0 r, iah ■■Op VllAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NOGRAD A Z M SZfct'P N Ó,e R A-Bv'M E g Y E 1' b i,z ott.« A S- A MEGYEI TANÁCS LAPJA. XLI. ÉVF., 278. SZÁM ARA: 1.80 FORINT 1985. NOVEMBER 27.. SZERDA ß Kósjrád Megyei Tanács Végrehajtó Bizet sága tárgyalta Hosszú távú terv a hulladékeihelyezésben Ülést tartott tegnap Salgótarjánban, a Nógrád Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Elsőnek jelentest hallgatott meg a megyében élő cigany- lakosság helyzetéről, a további feladatokról, majd a megyei tanács decemberi ülését készítette elő. A testület áttekintette a megye hosszú távú komplex 'hulladékelhelyezési és -ártalmatlanítási tervét. A környezetvédelemmel kapcsolatos, sürgető feladatok indokolták, hogy a megyei tanács e tanulmánytervet elkészíttesse. A tanulmány összegzi a megyében keletkező termelési és kommunális hulladékok mennyiségét, területi eloszlását, javasol ja az ártalmatlanítás módját. Ezzel a környezetvédelemben a megyei tanács tervei az elkövetkező időszakban jelentősen előrelephetnek. Megyénkben 1981-ben több mint 314 ezer tonna nem veszélyes termelési hulladék keletkezett, amelynek megközelítőleg 70 százalékát hasznosították. A mennyiség 10 százaléka igényel megkülönböztetett kezelést, míg 27 százaléka a kommunális hulladékkal együtt lerakható. A szabbtávon 13 lerakó üzemeltethető megfelelő berendezéssel. A tanulmányterv javasolja a többi között, hogy valamennyi vállalat számolja fel a telephelyen kívüli, közterületen lévő lerakóhelyeit. A szilárd termelési hulladék a kommunális hulladéklerakó helyen helyezhető el. Az ipari szennyvizet és az egyéb termelési jellegű folyékony hulladékot tisztítás után a jelenlegi befogadóba kell eljuttatni. Javasolják, hogy az ezredfordulóig Kazár és Kisecset térségében a termelési hulladékoknak lerakóhelyet alakítsanak ki. A veszélyes hulladék végleges ártalmatlanítására az Aszód környékén megvalósuló központi egység lesz alkalmas. A tanulmánytervet a végrehajtó bizottság a tanácsülés elé terjeszti. A továbbiakban a testület megvitatta a megyei tanács 1986—1990. évi munkaprogramját. amit a tanács szintén megtárgyal majd. A helyszínen tekintették át, a Nógrád Megyei Tanácsi Éoítő- ipari Vállalat munkáját, majd egyéb ügyeket tárgyaltak. ß Rcmhányi Építési Kerámiagyárban Megválasztották az üzemi tanácsot Demokratikusan, körültekintően és alapos előkeszítő- munka után került sor tegnap a Romhányi Építési Ke. rámiagyárban a vállalati tanács megválasztására. A testületi ülésen részt vett és felszólalt Géczi János, az MSZMP Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Sziics Endre, az ÉVM miniszterhelyettese, Kiss Sándor, az R—III. gyáregység vezetője. Megjelentek még az állami és társadalmi vezetés ágazati és területi vezetői. A testület Kollár József Igazgató előterjesztésében megtárgyalta és elfogadta a vállalat következő évekre szóló szervezeti és működési szabályzatát. A testület elnökének. Jaloveczki Ferencet, a tmk-vezetőjét, helyettesének pedig Kormos Józsefet, a technológiai és gyártmányfejlesztési osztály vezetőjét választották meg. A szervezeti és működési szabályzat ismertetése után a felszólalók elismeréssel szóltak az eddig végzett mun. ka eredményeiről. melyben meghatározó szerepe volt a vállalat vezetésének. Szóba kerültek a XIII. pártkongresszus határozatából adódó termelési-gazdálkodási tennivalók: a hatékonyság, a ver. sényképesség és az exportképesség stb. fokozása. Erőteljesen hangsúlyozták, hogy a mára kialakult előnyös folyamatokat a jövőben még- jobbán ki kell bontakoztatni. Elhangzott, hogy a fiatal szakembereknek megvan a mozgásterük, sok segítséget, és biztatást kapnak munkájukhoz. A termelés és gazdálkodás tennivalói mellett a környezetvédelemmel, az élet- és munkakörülmények, valamint az életszínvonal javításával kapcsolatos feladatok is elhangzottak. A 20 tagú vállalati tanácsra — amelynek 50 százalékát a dolgozók választották meg saját soraikból titkos szavazással — nagy feladat hárul, mert a vállalat irányításában azoknak a jogoknak nagy részét gyakorolják és a velejáró kötelességeket vállalják, amelyeket korábban a minisztérium látott el. De meghatározó szerepe lesz a demokratizmus kiszélesítésében, tartalmi munkájának javításában is. Ezt követően a dolgozók választott küldötteiből, illetőleg a vállalatvezetés képviselőiből álló testület egyhangú döntés alapján a vállalat irányítását az elkövetkezendő öt évben, a jelenlegi igazgató. Kollár József látja el. A testület befejezésül döntött az igazgatói munkával kapcsolatos követelményekről és a munkáltatói kérdésekről. Az alakuló ülés jó légkörben zajlott le. NSZK-exportra készül a képen látható acélszerkezet a GanzMÄVAG mátranováki gyáregységében. A {joíiy karok már sejtetik, hogy forgóhinta lesz az alkotmányból, melyet a megrendelő — neu es egyszerűség« I fc-i _ke Dance” nek keresztelt. A rendkívül precíz munkát igényló berendezés a gyáregység jövő éti doliárexporttervének első kiszállítandó darabja, elkészítésének határideje ugyanis január 10. Fotó: Bábel László Hat hétig tartó tanácskozássorozat után kedden a hajnali órákban plenáris üléssel befejezte munkáját Budapesten az. európai kulturális fórum. Összehívásáról két évvel ezelőtt határoztak Madridban a helsinki- záróokmányt aláíró 33 európai és a 2 észak-amerikai állam képviselői. A tanácskozásra a helsinki folyamat részeként került sor, de sajátos új vonása volt. hogy munkájában kiemelkedő kulturális személyiségek, alkotóműveszek veitek részt. A fórumon a kulturális alkotótevékenység, tér. jesztés és együttműködés kérdéseit vitatták meg. Az első hét plenáris üléseit követően négy munkabizottságban folyt az eszmecsere. A résztvevők a képző- és iparművészet, az építészet és a műemlékvédelem: az előadóművészelek. a film, a rádió és a televízió kulturális műsorai; az irodalom, a könyvkiadás és a műfordítás; továbbá az egymás kultúrájának ismeretével és a kulturális örökséggel összefüggő fl K10SZ megyei választmányának ülése fl kisiparosok VII. ötéves fejlesztési terve Salgótarjánban, a KIOSZ Nógrád megyei titkárságán tegnap megyei választmányi ülést tartottak. A többi között dr. Nagy Lajosné, megyei titkárneiyettes előterjesztésében megtárgyalták a megye kisiparosainak hetedik ötéves tervvel kapcsolatos fejlesztési elképzeléseit. A megyei választmányi ülést megelőzően az alapszervi küldött-taggyűléseken foglalkoztak a témával. Ezeken az eszmecseréken több mint kileneszázan vettek részt és csaknem százan mondíák el véleményüket, adták közre elképzeléseiket. Ugyanakkor szó esett arról, hogy a hatodik ötéves terv szolgáltatás és termelésfejlesztési elképzeléseinek időarányos része megvalósult. Mivel megyénket az aprófalvas település jellemzi, ezért s soron következő ötéves tervben a fogyasztási szolgáltatásban a megye kisiparosai területenként eltérően, 40—90 százalékban vesznek majd részt. Nem várható lényeges változás a szolgáltatások struktúrájában sem. A tennivalók között kiemelt szerephez jut a hagyományos, illetve a személyi szolgáltatások iránti igény kielégítése, az ipari szolgáltatások részaránya pedig a jövőben is az elmúlt időszaknak megfelelően, 40 százalék körül lesz. Az előterjesztésből kiderült, hogy továbbra is meghatározó szerepe lesz az építőipari szolgáltatásnak, amely hosszabb távon is 40—45 százalék között alakul. Ezzel a teljesítménnyel a kisiparosok továbbra sem tudják kielégíteni a lakosság igényeit, ezért még ma is jelentős a kontártevéknvség. Tetézi a gondokat, hogy az utóbbi időben nőttek a közterhek, s emiatt, ha csekély sértőkben is, de csökkent •z építőiparban foglalkozó Kisiparosok száma. A tervek szerint a hetedik öteves tervben évenként 60 fővel kívánják növelni a létszámot. Erőteljesen emelkedik azok száma, akik a munka- viszony mellett dolgoznak majd. A megye kisiparosai a jövőben az eddiginél jobban élnek a műszaki-fejlesztési lehetőségekkel, mert az kedvező számukra, A kiemelt népgazdasági célokhoz csak kismértékben tudnak kapcsolódni, ugyanakkor egyetértenek és támogatják a kormány anyag- és energiatakarékossági programját, a másodlagos anyagok felhasználására irányuló elképzeléseket, és a környezetvédelmi feladatok ellátását. Az előbbiek mellett a lakossági áruválaszték -bővítésére törekednek, kibontakoztatják a sokat ígérő, népművészeti hagyományokon alapuló kézműipari tevékenységit, rendszeressé teszik a kiállításokat. Az eredményesebb munka feltételeinek megteremtése érdekében Balassagyarmaton befejezik és használatba veszik a 12 műhelyből álló műhelysort, Szé- csényben pedig a KIOSZ épületében három műhelyt alakítanak ki. Az előterjesztéssel egyetértett Urbán Ottó asztaloskisiparos, megyei vezetőségi tag. Banelli Árpád, a KIOSZ országos vezetőségének tagja is jónak ítélte az elképzeléseket, majd tájékoztatta a jelenlévőket az új adó- és vámrendeletről, az országos vezetőség elképzeléseiről. Baranyai Kálmán, a KIOSZ megyei titkára a megyei sajátosságokkal indokolta az elképzelések realitását. Dr. Fekete Mihály, a megyei tanács ipari osztályának helyettes vezetője az együttműködés és közös tennivalókról beszélt. A megyei választmány az lőterjesztést, a felszólalásokai együtt elfogadta. folyamatban, hangoztatták azt az óhajukat, hogy a fórum eredményei, a kulturális együttműködést szolgáló javaslatok a tanácskozás befejeztével, ne merüljenek feledésbe. Elismerésüket fejezték ki á vendéglátó ország kormányának és a magyar népnek, valamint a fórum végrehajtó titkárságának a tanácskozás megrendezéséhez nyújtott feltételekért, körülményekért, a szervezőmunkáért. Kifejezésre juttatták, hogy a kulturális fórum a helsinki folyamat jelentős állomása, amely hozzájárult a nemzetközi párbeszéd előmozdításához, a szakmai és baráti oapcsoiatok, a kölcsönös megértés elmélyítéséhez, az euró- Dai népeket összekötő közös íumanista értékek tudatának srősítéséhez. Végül a magyar küldöttség íeveben — s házigazdaként — Küpeczi Béla művelődési niniszier, a delegáció vezet6- 2 szólalt fel. Elöljáróban nait a fórum egyedülálló vo- rasára, a konferencián részt ;eu kulturális személyiségek ikísv, gyümölcsöző tevékenységere. hangoztatta: a kulturális fórum nagy felelőssége, hogy itt elhangzott javaslataikból az államok igyekezzenek mindent megvalósítani, ami megvalósítható a kétvagy többoldalú együttműködésijén. Ezután a tanácskozás vitáit idézve arról szólt, hogy a különböző társadalmi rendszerekhez és kulturális régiókhoz tartozó országok ' képviselőinek eltérő nézetei vannak a kultúra funkcióiról és a kulturális politikáról, annak feladatairól. A résztvevők különböző nézeteket képviseltek, egyebek között az alkotás szabadságáról, az emberi jogok érvényesítéséről a kultúra területén, a kulturális jogokról és értékekről, az állam, illetve az egyén szerepéről — mutatott rá. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nemcsak az elválasztó vonások jellemzik a mai európai helyzetet. Vannak olyan közös sajátosságaink, amelyek nem csupán az európai kulturális örökségből származnak, hanem azokból a leghumánusabb törekvésekből is, amelyek ma az irodalomban, a művészetekben és a tudományban Európa minden ré» (Folytatás a 2. oldalon) . i folyékony hulladék mennyisége ez időben 635 ezer köbméter volt. Minisztertanácsi rendelet határozta meg a veszélyes hulladékok keletkezésének ellenőrzésével és ártalmatlanításával kapcsolatos tennivalókat. Megyénkben jelenleg 69 vállalat, 103 telephelyén képződik veszélyes hulladék, ennek 85 százaléka Salgótarjánban, Bátonyterehyén és Pásztón. A veszélyes hulladék kezelése általában nem megfelelő, az üzemek telephelyén csak átmenetileg tárolhatják. A tanulmányterv javasolja Szaimatercs térségében egy központi, átmeneti, műszakilag kifogástalan, tároló létesítését. a veszélyes hulladék ártalmatlanítására. A településeken keletkező hulladékok mennyisége 1981- ben 217 ezer köbméter volt, 199G-re várhatóan 326 ezer köbméter lesz. Jelenleg 80 településen két vállalat és öt költségvetési üzem gyűjti ösz- sze és rakja le. A lerakóhelyek száma a megyei Köjál intézkedése alapján az elmúlt négy tv alatt tizenkilenccel csökkent. Az elképzelés szerint 1990-ig 16, hoszBilf i«e2e«S®f az együttmíiködÉsSsen Befejeződött az európai ku.turális fórum területeken vizsgálták meg az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségeit. A résztvevő államok kulturális életének vezető kép- J viselői valamennyi szakmai területen hasznos és érdemi eszmecserét folytattak. A küldöttségek, a tanácskozás munkájában résztvevő kulturális személyiségek számos konstruktív javaslatot terjesztettek elő a két-és többoldalú kulturális egvüttműkör dés továbbfejlesztése érdekében. A hétfőn késő este kezdődött nyílt plenáris záioülésen sorrendben Franciaoiszág. Nagy-Britannia. Luxemburg, Ausztria, a Néniét Szövetségi Köztársaság, Német Dernoxra- tikus Köztársaság, Spanyolország, Csehszlovákia, Lengyel- ország, Portugália, az Amerikai Egyesült Államok. Törökország, Olaszország, Bulgária, Dánia, Norvég»;: Hollandia, Svédország, Szovjetunió és Kanada képviselője szólalt fel. A delegátusok méltatták a fórum jelentőségét a helsinki
