Nógrád, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-26 / 277. szám

Szeptembertől kezdte cl az üzemszerű termelést a BRG legújabb CNC vezérlésű fúró­maró berendezése. Az osztrák és svájci gép 2—3 ember munkáját helyettesíti és az így készült rádióalkatrészek minősége is sokkal jobb. — Kép: Bencze — Öregek új napközi otthona Rútságon Szívből végzett kötelesség Odakint még javában esett a hó, amikor megérkeztem Rétságra, az új öregek nap­közi otthonába. Az átadásra váró épületben, amely régeb­ben orvosi rendelőként és la­kásként szólást,,, .izgatott nyüzsgés fogadott.* Seresné Antalics Ágnes, az intézmény vezetője szívesen mutatta meg az épületet. Amíg szobáról szobára jár­tunk. lassanként gyülekez­tek az idős emberek. Három ízlésesen berende­zett szoba várja „lakóit”. Le­mezjátszó, rádió, később majd egy színes tévé kerül az úgy­nevezett kártyaszobába. Ez­zel szomszédosán lesz az ét­kező. — Az étkezést, minimális­nak mondható térítés fejében a honvédség oldja meg — mondja Seresné. Egv pihenőszoba követi ezt. maid fürdő, mosógéppel, centrifugával. Az előtérből nyílik az a helyiség, melyben maid a redszeresen ellátogató orvos foglalkozhat az idősek­ké . Megható volt. a szó szoros értelmében, amikor egy né­niké szinte felkiáltott: — Ide nem szabadna be­jönni, olyan gyönyörű rend és tisztaság van Van igazsága! Valóban pél­dás a rend és a tisztaság, de mint ezt Babinka Páiné gon­dozó is mondta: — Itt ez a természetes, nélkülözhetetlen. Az átalakítás az előzetes tervek szerint 380 ezer forint lett volna, de sokat dolgoztak a környék üzemeinek szocia­lista brigádjai és a lakosok, csatlakozva a nagyközségi ta­nács, a Hazafias Népfront, a Vöröskereszt, valamint a KISZ helyi szerveinek felhí­vásához. Az óra lassan már három felé iárt és gz éoületben egy­re több ámuldozó idős néni. bácsi nézelődött. Amikor a legelsőnek érkezőt arról kér­deztem, jelentkezett-e az ott­honba. így felelt: — Persze! Itt jobban el megy majd az idő, mint ott­hon, egyedül. Voltak azonban olyanok is, akik ezt válaszolták! — Hogy jelentkeztem-e? Majd ha öreg leszek! Nem kor még az a hatvan-hetven év! És csak jöttek, jöttek a sokszoknyás nénikék, bottal sokan és keresték — ahogy mondták — a régi orvos „he­lyét”. — Kedves nagymamák, nagypapák! Két fontos fel­adatunk van ma. Először át­adni ezt a szép épületet, má­sodszor köszönteni önöket a hagyományos öregek napján. — mondta Grasina István, a nagyközség tanácselnöke. De idézzünk néhány gondo­latot Berki Mihálv, a megvei tanács elnökhelyettese szavai­ból is, aki így adta át az épü­letet: — Nagy öröm. ho?v olyan létesítményt adhatunk át amely azok kényelmét és jobb életét biztosítja, akik eddig sokat tettek közössé­gükért. társadalmunkért. Kö­telességünknek érezzük az időseinkrő! való gondosko­dást, és szívesen, szívből vé­gezzük ezt a kötelességet! Kívánom, érezzék jól magu­kat az intézmény falai kö­zött. legven boldog az együtt töltött idő. és gondoktól men­tesek öreg napjaik! —mondta véffezefüi Berki Mihálv Ezután Grasina István be­mutatta az otthon dolgozóit, Seresné Antalics Ágnes veze­tőt. Babinka Pálné gondozót és Kopcsák Tamásnét. A hagyományos öregek na­pi műsorral folytatódott a délután. Óvodások virággal köszöntötték az öregeket. a vacsora után pedig nótamű­sor szórakoztatta a rétsági nyugdíjasokat. H. R. Digitális kontinensközi rádióközveiítés r A világon először vasárnap to- YÍhbitottaU két kontinens kö­zött rádióműsort digitális techni­kával. A prágai Művészetek Há­zában tartott hangversenyt ilyen r. '•dr kö/vntftetlek Tokióba. a k'- ' ’ •« /ere tap1»*» kedvelői . \ csehszlovák rádió szim­í“>nikus zenekarának tolmácsolá­siban felhangzó Dvorak-, Sme- *111 a ét Suk-muveket a helyszí­nen működő berendezés digitális kódokká alakította, amelyeket kábelen Majna-Frankfurtba és Münchenbe továbbították, ahon­nan műhold közvetítésével ju­tottak el Tokióba. \ közvetítés­ben. amelyet egv 1982-ben meg­kötött csehszlovák—-japán egyez­mény fránvzott elő, hat csehsrfo- vák és négy japán szakértő mű­ködött közre. li !é$pa/$ot Szegeden A várost övező árvédelmi körtöltést xs kihasználják a ga- rázsgoiidok megoldására a szegedi garázsépítő szövetkeze­tek- Főként azok az új lakó­telepek jutnak ilyen módon garázshoz, amelyeknek a szél­ső házsorai a töltés menten épültek- A szövetkezetbe tö­mörült autótulajdonosok egy része — megfelelő építési en­gedéllyel és a helyi vízügyi igazgatóság egyetértésével — a töltés belsejében alakítja ki a garázsát. A félkör, illetve boltív alakú hátsó falak erő­sítik az árvédelmi töltést. A sorgarázsók betontetejét föld­del, illetve gyeppel borítják, s így a garázsok teteje kitűnően alkalmas játszótérnek is. E megoldás révén sem a játszó­tér. sem a garázs nem csök­kenti a lakóházakat övező parkterületet- A terv szerint több száz ilven töltésgarázst alakítanak ki a városban. Ugyancsak a jobb területki­használásra megéoült az új lakótelepek első, 76 férőhe­lyes kétszintes parkolóháza, amelvet hamarosan újabbak köpetnek- Oonsrádban, túl- nvomnrészt Szegeden, az utób­bi másfél évtizedben kétezer korszerű gépkocsitárolót alakí­tottak ki a garázsszövetkeze­tek, s a következő tervidőszak­ban úiabb ezret építenek­Biztosan nagyon jó érzés lehet, ha azt teheti az ember, amit szeret. Pepi kimutatva széles jókedvét, könnyed ne­vetésről ennyiben nyugtázta. — Jól Nekom nagyon jó... Pedig délben, amikor az éhes emberek özöne árad az étterembe, a pincérnek nincs megállása. Különösen ott a Baiassában, Gyarmaton, ahol éppen ezzel a gyorsasággal aztán a kiszolgálás magas színvonalú mesterségének gya­korlásával, a konyha ízeivel szereztek elismerést. Ott az­tán igazán nincs megállás. De a gyorsaság mellett már is­merniük kell a vendég szo­kását — uram boesá’, — szeszélyeit. Mindent egyben, mert a konyhabejárattól egy minutumra áll a főnök. Hor­ny ánszky György és figyel. A pincéreket, a vendégeket. És olvas az arcokból. A pin­cérek izzadnak a loholásban. De arcukon ennek nyoma sincs. Ellenkezőleg mosolyog­nak. Kedvre derítőén. Pepi is. Csak bent a konyhán, amíg a szakácsok elkészítik a rendelést, hozza rendbe magát, aztán hajrá. Felkészülés a hivatásos tiszti pályára Látogatás a Zalka Máté Katonai Műszaki Fűiskolán A KÖZÉPISKOLÁK igaz­gatóinak Nógrád megyei munkaközössége jóvoltából járjuk a Zalka Máté Kato­nai Műszaki Főiskola épüle­teit. Betekinthetünk min­denhová. Pál György vezér­őrnagy, az iskola parancsno­ka és Nagy László őrnagy készséggel áll több mint 30 nógrádi iskola, szakmunkás- képző intézet képviselőinek rendelkezésére. A látogatás azt szolgálja, hogy a középis­kolák. a szakmunkásképző in­tézetek vezetői, tanárai, a pá­lyára irányítás során mind jobban ismerjék meg a tiszt­képzés helyzetét. A baráti be­szélgetés, az első találkozás során Pál György vezérőr­nagy fogalmazott így: — A Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola jelenleg 12 szakon, ezen belül 25 ágaza­ton képez tisztjelölteket. A szaktiszti képesítésen belül a végzős hallgatók a polgári életben is érvényes üzem­mérnök-. illetve üzemgazdász­oklevelet kapnak. Azok a fi­atalok, akik kedvet éreznek a tiszti pályához, a középiskola elvégzése után pályázat és felvételi vizsga alapján ke­rülhetnek a főiskolára. Az iskolaparancsnok felké­szült erre a találkozóra. Szá­mos kérdést intéztek hozzá már írásban is megyénk pe­dagógusai. Ezek közül talán a legfontosabbak: hogyan értékeli a középiskolák pá­lyára irányító munkáját: mi­lyen perspektívái vannak a pályakezdő fiatal tiszteknek? Milyen segítséget kapnak a családalapításhoz; milyen a jövedelem, a lakásszerzés, a szakmai előrehaladás lehető­sége: milyen tapasztalataik vannak a Nógrád megyéből érkező fiatalokról? A vezérőrnagy elmondja, hogy a fiatal tiszt 5200—5400 forint illetménnyel kezdi meg csapatmunkáját. Lakás vala­mennyi felavatott tisztnek jár, a családalapítási segély ma a Magyar Néphadsereg­ben 30 ezer forint. Ezek tér mészetesen a rendfokozattal és a szolgálatiidő-növeke- déssel csak emelkednek. S mit mond a Nógrác megyei fiatalokról ? — Nógrád megye munkás- mozgalmi hagyománya ma is érződik a fiatalok felfogásá­ban. Magatartásukkal ki­emelkednek a hallgatók kö­zött. Természetesen hozzájá­rul a Nógrád megvei fiatalok helytállásához a pedagógusok lelkiismeretes, hazafias-hon­védelmi neveiőmuhkája is Járjuk a kabineteket, úti kalauzunk Nagy László őr­nagy. <5 mondja: — Itt a felderítő rádiós-lo- kátoros kabinetben vagyunk, a teremben a hallgatók gya­korlati kiképzésére kerül sor. Az ország légterét lehet fi­gyelni innen, de az ellensé­ges repülőgépek felderítését is el tudjuk végezni. A következő állomásunk a rádiótechnikai harcálláspont, ahol gyakorlati foglalkozást tekintünk meg. Ennek érde­kessége, hogy az iskola szak­tanárai alkották a jelenlegi oktatási eszközöket. Mint, Nagy László őrnagy büszkén említi, öt év alatt a főiskola tanárai mintegy 400 újítást nyújtottak be, ezek összérté­ke fi.5 millip forint. Járjuk a főiskola épületeit. Találkozunk a harckocsi-gép­jármű javítóműhely okta­tóival, hallgatóival. Látjuk a rakétatechnika korszerű légvédelmi és páncéltörő ra­kéták metszeteit is. Elju­tunk az uszodába, a tornatér mekbe, ahol a kondicionáló- helyiségek a hallgatók álló- képességének növelését segí­tik elő. Ragyognak a tisztaságtól a hallgatói körletek. Itt sike­rült összetalálkozni a Nóg­rád megyéből származó mintegy 20 fiatal növendék­kel is. Székely Róbert har­madéves hallgató Salgótar jánból került a katonai mű­szaki főiskolára, s így vall ön­magáról: — SZÜLEIM SZIGORÜAN neveltek, ezért szeretem is a rendet. Tanáraink kiválóak, magasan kvalifikált oktatók, és tisztek sajátíttatják el ve­lünk az előírt anyagot. Igaz, nagyok a tanulmányi köve­telmények, de aki rendesen dolgozik, aki szorgalmasan tanul, azt tneg is becsülik a főiskolán. Szabad idő? Van bőven Én kórustitkár va­gyok. most érdemeltük ki a Szocialista Kultúráért elis­merést. Szeretnék a pályán maradni, jó szakember, a sorkatonákat szerető tiszt lenni... Halász Ferenc már zászlós, negyedéves hallgató. Dejtári fiatalember, de Salgótarján­ban végzett. Édesapja laka­tos, édesanyja adminisztrátor. — A középiskolában járt egyszer egy zászlós e'rtárs. ő ismertette meg velünk a fő­iskolai életét. Megtetszett és jelentkeztem. Utolsó éves va­gyok, rövidesig csapathoz ke­rülök tisztként. Terveim kö­zött szerepel a Zrínyi Kato­nai Akadémia elvégzése. Szép, de nehéz is ez a pálya. Akik ide jelentkeznek, készüljenek fel az egész embert kívánó feladatok végrehajtására. Szerintem baj, hogy nagyon sok fiatal nem ismeri elég­gé a katonai, a tiszti pálya szépségeit, örömeit, felelősség- teljes feladatait. Répás Tamás most első éves hallgató. Az ember azt hinné, hogy neki könnyebb a helyzete, hiszen édesapja is hivatásos katonatiszt. Éppen ezért fogalmaz így: — Tudom, milyen katona­tisztnek lenni, hiszen még gyerek voltam, amikor édes­apámat éjszaka nem is egy* szer riadóztatták. Mégis von­zódom e pálya iránt. Édes­apám példája után legfonto­sabb feladatom a becsületes helytállás, elvégezni a főis­kolát. s csapatnál folytatni a munkát. Nem könnyű, de nem is olyan nehéz mindez. Úgynevezett katonasztorik teszik kellemessé a társalgást. Szó esik itt a kiképzés so­rán beugrott „bakikról”, a szabadidő-programról, a sport- és kulturális rendezvények­ről, lehetőségekről Pál György vezérőrnagy végül így sum­mázza véleményét: — A FŐISKOLÁN az alap­rendeltetésnek, a kiképzési1 célnak megfelelően szerve­zett, hatékony és magas színvonalú politikai, szakmai, nevelőmunka folyik. Ennek elősegítéséhez, támogatásá­hoz szeretnénk megnyerni Nógrád megye pedagógusait, fiataljait is. Somogyvári László Felújított bányagép Saját erőből korszerűsítették és ismét üzembe helyezték a Mecseki Szénbányák már csak­nem egy évtizede működő ASCS típusú fejtésbiztosítóját' A komlói bár. aüzem Béta-ak­nájában dolgozó Julius Fucik brigád bányászai naponta száz-háromszáz tonna szenet termelnek a felújított berende­zéssel­A béta-aknai gépészet a vál­lalat komlói gépüzemével és a Központi Bányászati Fejleszté­si Intézettel összefogva mén­téllé meg a íe.itesblztosjtót a kiselejtezéstől. Az egykőr hu­szonnégymillió forintért vett berendezést hárommilliós rá­fordítással tettek alkalmassá korábbi feladatának az eddi­ginél is sokoldalúbb, biztonsá­gos megoldására. A meredek dűiésű széntele­pek frontfejtéseinek biztosítá­sára — a bányászok védelmé­re — alkotott szerkezet a kor­szerűsítés eredményeként moz­gékonyabbá vált, mivel har­minc pajzsából hetet hidrauli­kával is felszereltek. Ez a meg­oldás lehetővé teszi, hogy ne csak a föld tömegvonzását és a felülről ránehezedő nyo­mást, hanem önerejét is hasz­nálni tudja haladásához- Ed­dig csak az 50 fokosnál na­gyobb dőlésű telepekben lehe­tett alkalmazni, most pedig akár 30 fokos lejtésű munka­helyen is dolgozni tudnak ve­le a bányászok Ez is a város Pepi a Baiassából... Valamikor régen, amikor Pepi siheder volt a régi Ba- lassában, ott tanulóskodott Rados Béla keze alatt. Mestere volt az a szakmának, a ven­déglátás mestere. Pepi tőle tanulta, hogyan kell az asz­talok között tányérokkal fel­rakod va, cikázva siklani, hogy a vendég abban is örömét lel­je. Aztán a terítékkészítést. Annyi az ága-boga ennek a szakmának. És aki szereti az biztos örömét leli benne. Hát ilyen pincér Balassa­gyarmaton a Balassa étterem Pepije. Így ismerik a becses neve Stocz Jenő, a Hunyadi utcá­ból. Ott is született a hír­neves cipészmester, idősebb Stocz Jenő gyermekeként. Pepi nem tudott a spangli mellett, megragadni, mert igazi fürge gyerek volt. tgv fordult aztán a családban, hogy men­jen pincérnek, mert ott ked­vére futkározhat az asztalok között. Ügy tartják a pincé­rekről, hogy szolgálati idejük alatt megteszik a harminc ki­lométert. Egyszer rendeztek már ők is píncérfutóversénvt. Futottak akár a hivatásos távfutók, csak kezükben egy tálalásnyi csomag is volt le­vessel. Nem is a futás f áraszt ja ki a pincért igazán. Nem, hanem a vendég, aki az esti órákra már felönt a garatra és azt gondolja magáról, hogy most ő lett a világ legerősebb em­bere. Ezt is a pincérnek keil megszelídíteni. Ez a legfárasz­tóbb. Ennek ellenére Pepinek mégis ez a szakma a világon a legszebb. Beleülepedett vé­rébe és hajtja őt. Nem ta­gadja megkeresi a magáét, számítását megtalálja. De mégsem ez az erő, ami már harmincötödik évé- ott tartja a vendéglőben. Inkább az, hogy ismer minden embert a vá­rosban, és őt is ismerik. Mert ő a város egyetlen Pepi pincére. Nem kíván különb lenni, mint a töbiek. Isten mentsen ettől. Kollégái sért- hetetlek számára. Nem ve­zető, nem elöljáró, hánem egyszerűen pincér. Ahogyan megfogalmazta: — Mert pincérnek lenni sze­retek. . . A múltkoriban megbetege­dett és hosszabb ideig volt távol a vendéglőtől. Azt mondta, hogy magányában a vendégekről álmodo-tt. A mun­kahelyétől a távollétet viseli el a legnehezebben. Azaz ak­kor viseli el, ha szabad ide­jében a jóbarátokkal horgász­hat. Ott az igazi pihenője. Ilyen ember Balassagyarma­ton Stocz Jenő, a pincér, akit az egész város Pepinek ismer. Bizonyára azért, mert azt te­heti, amit szeret. Bobál Gyula NOGRAD — 1985. Mvembei 26., kedd 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom