Nógrád, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-26 / 277. szám

Szeptembertől kezdte cl az üzemszerű termelést a BRG legújabb CNC vezérlésű fúrómaró berendezése. Az osztrák és svájci gép 2—3 ember munkáját helyettesíti és az így készült rádióalkatrészek minősége is sokkal jobb. — Kép: Bencze —

Öregek új napközi otthona Rútságon

Szívből végzett kötelesség

Odakint még javában esett a hó, amikor megérkeztem Rétságra, az új öregek napközi otthonába. Az átadásra váró épületben, amely régebben orvosi rendelőként és lakásként szólást,,, .izgatott nyüzsgés fogadott.*

Seresné Antalics Ágnes, az intézmény vezetője szívesen mutatta meg az épületet. Amíg szobáról szobára jártunk. lassanként gyülekeztek az idős emberek.

Három ízlésesen berendezett szoba várja „lakóit”. Lemezjátszó, rádió, később majd egy színes tévé kerül az úgynevezett kártyaszobába. Ezzel szomszédosán lesz az étkező.

— Az étkezést, minimálisnak mondható térítés fejében a honvédség oldja meg — mondja Seresné.

Egv pihenőszoba követi ezt. maid fürdő, mosógéppel, centrifugával. Az előtérből nyílik az a helyiség, melyben maid a redszeresen ellátogató orvos foglalkozhat az idősekké .

Megható volt. a szó szoros értelmében, amikor egy néniké szinte felkiáltott:

— Ide nem szabadna bejönni, olyan gyönyörű rend és tisztaság van

Van igazsága! Valóban példás a rend és a tisztaság, de mint ezt Babinka Páiné gondozó is mondta: — Itt ez a természetes, nélkülözhetetlen.

Az átalakítás az előzetes tervek szerint 380 ezer forint lett volna, de sokat dolgoztak a környék üzemeinek szocialista brigádjai és a lakosok, csatlakozva a nagyközségi tanács, a Hazafias Népfront, a Vöröskereszt, valamint a KISZ helyi szerveinek felhívásához.

Az óra lassan már három felé iárt és gz éoületben egyre több ámuldozó idős néni. bácsi nézelődött. Amikor a legelsőnek érkezőt arról kérdeztem, jelentkezett-e az otthonba. így felelt:

— Persze! Itt jobban el megy majd az idő, mint otthon, egyedül.

Voltak azonban olyanok is, akik ezt válaszolták!

— Hogy jelentkeztem-e? Majd ha öreg leszek! Nem kor még az a hatvan-hetven év!

És csak jöttek, jöttek a sokszoknyás nénikék, bottal sokan és keresték — ahogy mondták — a régi orvos „helyét”.

— Kedves nagymamák, nagypapák! Két fontos feladatunk van ma. Először átadni ezt a szép épületet, másodszor köszönteni önöket a hagyományos öregek napján. — mondta Grasina István, a nagyközség tanácselnöke.

De idézzünk néhány gondolatot Berki Mihálv, a megvei tanács elnökhelyettese szavaiból is, aki így adta át az épületet:

— Nagy öröm. ho?v olyan létesítményt adhatunk át amely azok kényelmét és jobb életét biztosítja, akik eddig sokat tettek közösségükért. társadalmunkért. Kötelességünknek érezzük az időseinkrő! való gondoskodást, és szívesen, szívből végezzük ezt a kötelességet! Kívánom, érezzék jól magukat az intézmény falai között. legven boldog az együtt töltött idő. és gondoktól mentesek öreg napjaik! —mondta véffezefüi Berki Mihálv

Ezután Grasina István bemutatta az otthon dolgozóit, Seresné Antalics Ágnes vezetőt. Babinka Pálné gondozót és Kopcsák Tamásnét.

A hagyományos öregek napi műsorral folytatódott a délután. Óvodások virággal köszöntötték az öregeket. a vacsora után pedig nótaműsor szórakoztatta a rétsági nyugdíjasokat.

H. R.

Digitális kontinensközi

rádióközveiítés

r

A világon először vasárnap to- YÍhbitottaU két kontinens között rádióműsort digitális technikával. A prágai Művészetek Házában tartott hangversenyt ilyen r. '•dr kö/vntftetlek Tokióba. a k'- ' ’ •« /ere tap1»*» kedvelői

. \ csehszlovák rádió szimí“>nikus zenekarának tolmácsolásiban felhangzó Dvorak-, Sme- *111 a ét Suk-muveket a helyszínen működő berendezés digitális kódokká alakította, amelyeket kábelen Majna-Frankfurtba és Münchenbe továbbították, ahonnan műhold közvetítésével jutottak el Tokióba. \ közvetítésben. amelyet egv 1982-ben megkötött csehszlovák—-japán egyezmény fránvzott elő, hat csehsrfo- vák és négy japán szakértő működött közre.

li !é$pa/$ot Szegeden

A várost övező árvédelmi körtöltést xs kihasználják a ga- rázsgoiidok megoldására a szegedi garázsépítő szövetkezetek- Főként azok az új lakótelepek jutnak ilyen módon garázshoz, amelyeknek a szélső házsorai a töltés menten épültek- A szövetkezetbe tömörült autótulajdonosok egy része — megfelelő építési engedéllyel és a helyi vízügyi igazgatóság egyetértésével — a töltés belsejében alakítja ki a garázsát. A félkör, illetve boltív alakú hátsó falak erősítik az árvédelmi töltést. A sorgarázsók betontetejét földdel, illetve gyeppel borítják, s így a garázsok teteje kitűnően alkalmas játszótérnek is. E megoldás révén sem a játszótér. sem a garázs nem csökkenti a lakóházakat övező parkterületet- A terv szerint több száz ilven töltésgarázst alakítanak ki a városban.

Ugyancsak a jobb területkihasználásra megéoült az új lakótelepek első, 76 férőhelyes kétszintes parkolóháza, amelvet hamarosan újabbak köpetnek- Oonsrádban, túl- nvomnrészt Szegeden, az utóbbi másfél évtizedben kétezer korszerű gépkocsitárolót alakítottak ki a garázsszövetkezetek, s a következő tervidőszakban úiabb ezret építenekBiztosan nagyon jó érzés lehet, ha azt teheti az ember, amit szeret. Pepi kimutatva széles jókedvét, könnyed nevetésről ennyiben nyugtázta.

— Jól Nekom nagyon jó...

Pedig délben, amikor az éhes emberek özöne árad az étterembe, a pincérnek nincs megállása. Különösen ott a Baiassában, Gyarmaton, ahol éppen ezzel a gyorsasággal aztán a kiszolgálás magas színvonalú mesterségének gyakorlásával, a konyha ízeivel szereztek elismerést. Ott aztán igazán nincs megállás. De a gyorsaság mellett már ismerniük kell a vendég szokását — uram boesá’, —

szeszélyeit. Mindent egyben, mert a konyhabejárattól egy minutumra áll a főnök. Horny ánszky György és figyel. A pincéreket, a vendégeket. És olvas az arcokból. A pincérek izzadnak a loholásban. De arcukon ennek nyoma sincs. Ellenkezőleg mosolyognak. Kedvre derítőén. Pepi is. Csak bent a konyhán, amíg a szakácsok elkészítik a rendelést, hozza rendbe magát, aztán hajrá.

Felkészülés a hivatásos tiszti pályára

Látogatás a Zalka Máté Katonai Műszaki Fűiskolán

A KÖZÉPISKOLÁK igazgatóinak Nógrád megyei munkaközössége jóvoltából járjuk a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola épületeit. Betekinthetünk mindenhová. Pál György vezérőrnagy, az iskola parancsnoka és Nagy László őrnagy készséggel áll több mint 30 nógrádi iskola, szakmunkás- képző intézet képviselőinek rendelkezésére. A látogatás azt szolgálja, hogy a középiskolák. a szakmunkásképző intézetek vezetői, tanárai, a pályára irányítás során mind jobban ismerjék meg a tisztképzés helyzetét. A baráti beszélgetés, az első találkozás során Pál György vezérőrnagy fogalmazott így:

— A Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola jelenleg 12 szakon, ezen belül 25 ágazaton képez tisztjelölteket. A szaktiszti képesítésen belül a végzős hallgatók a polgári életben is érvényes üzemmérnök-. illetve üzemgazdászoklevelet kapnak. Azok a fiatalok, akik kedvet éreznek a tiszti pályához, a középiskola elvégzése után pályázat és felvételi vizsga alapján kerülhetnek a főiskolára.

Az iskolaparancsnok felkészült erre a találkozóra. Számos kérdést intéztek hozzá már írásban is megyénk pedagógusai. Ezek közül talán a legfontosabbak: hogyan

értékeli a középiskolák pályára irányító munkáját: milyen perspektívái vannak a pályakezdő fiatal tiszteknek? Milyen segítséget kapnak a családalapításhoz; milyen a jövedelem, a lakásszerzés, a szakmai előrehaladás lehetősége: milyen tapasztalataik vannak a Nógrád megyéből érkező fiatalokról?

A vezérőrnagy elmondja, hogy a fiatal tiszt 5200—5400 forint illetménnyel kezdi meg csapatmunkáját. Lakás valamennyi felavatott tisztnek jár, a családalapítási segély ma a Magyar Néphadseregben 30 ezer forint. Ezek tér mészetesen a rendfokozattal és a szolgálatiidő-növeke- déssel csak emelkednek. S mit mond a Nógrác megyei fiatalokról ?

— Nógrád megye munkás- mozgalmi hagyománya ma is

érződik a fiatalok felfogásában. Magatartásukkal kiemelkednek a hallgatók között. Természetesen hozzájárul a Nógrád megvei fiatalok helytállásához a pedagógusok lelkiismeretes, hazafias-honvédelmi neveiőmuhkája is

Járjuk a kabineteket, úti kalauzunk Nagy László őrnagy. <5 mondja:

— Itt a felderítő rádiós-lo- kátoros kabinetben vagyunk, a teremben a hallgatók gyakorlati kiképzésére kerül sor. Az ország légterét lehet figyelni innen, de az ellenséges repülőgépek felderítését is el tudjuk végezni.

A következő állomásunk a rádiótechnikai harcálláspont, ahol gyakorlati foglalkozást tekintünk meg. Ennek érdekessége, hogy az iskola szaktanárai alkották a jelenlegi oktatási eszközöket. Mint, Nagy László őrnagy büszkén említi, öt év alatt a főiskola tanárai mintegy 400 újítást nyújtottak be, ezek összértéke fi.5 millip forint.

Járjuk a főiskola épületeit. Találkozunk a harckocsi-gépjármű javítóműhely oktatóival, hallgatóival. Látjuk a rakétatechnika korszerű

légvédelmi és páncéltörő rakéták metszeteit is. Eljutunk az uszodába, a tornatér mekbe, ahol a kondicionáló- helyiségek a hallgatók álló- képességének növelését segítik elő.

Ragyognak a tisztaságtól a hallgatói körletek. Itt sikerült összetalálkozni a Nógrád megyéből származó mintegy 20 fiatal növendékkel is. Székely Róbert harmadéves hallgató Salgótar jánból került a katonai műszaki főiskolára, s így vall önmagáról:

— SZÜLEIM SZIGORÜAN

neveltek, ezért szeretem is a rendet. Tanáraink kiválóak, magasan kvalifikált oktatók, és tisztek sajátíttatják el velünk az előírt anyagot. Igaz, nagyok a tanulmányi követelmények, de aki rendesen dolgozik, aki szorgalmasan tanul, azt tneg is becsülik a főiskolán. Szabad idő? Van bőven Én kórustitkár vagyok. most érdemeltük ki a Szocialista Kultúráért elismerést. Szeretnék a pályán maradni, jó szakember, a sorkatonákat szerető tiszt lenni...

Halász Ferenc már zászlós, negyedéves hallgató. Dejtári fiatalember, de Salgótarjánban végzett. Édesapja lakatos, édesanyja adminisztrátor.

— A középiskolában járt egyszer egy zászlós e'rtárs. ő ismertette meg velünk a főiskolai életét. Megtetszett és jelentkeztem. Utolsó éves vagyok, rövidesig csapathoz kerülök tisztként. Terveim között szerepel a Zrínyi Katonai Akadémia elvégzése. Szép, de nehéz is ez a pálya. Akik ide jelentkeznek, készüljenek fel az egész embert kívánó feladatok végrehajtására. Szerintem baj, hogy nagyon sok fiatal nem ismeri eléggé a katonai, a tiszti pálya szépségeit, örömeit, felelősség- teljes feladatait.

Répás Tamás most első éves hallgató. Az ember azt hinné, hogy neki könnyebb a helyzete, hiszen édesapja is hivatásos katonatiszt. Éppen ezért fogalmaz így:

— Tudom, milyen katonatisztnek lenni, hiszen még gyerek voltam, amikor édesapámat éjszaka nem is egy* szer riadóztatták. Mégis vonzódom e pálya iránt. Édesapám példája után legfontosabb feladatom a becsületes helytállás, elvégezni a főiskolát. s csapatnál folytatni a munkát. Nem könnyű, de nem is olyan nehéz mindez.

Úgynevezett katonasztorik teszik kellemessé a társalgást. Szó esik itt a kiképzés során beugrott „bakikról”, a szabadidő-programról, a sport- és kulturális rendezvényekről, lehetőségekről Pál György vezérőrnagy végül így summázza véleményét:

— A FŐISKOLÁN az alaprendeltetésnek, a kiképzési1 célnak megfelelően szervezett, hatékony és magas színvonalú politikai, szakmai, nevelőmunka folyik. Ennek elősegítéséhez, támogatásához szeretnénk megnyerni Nógrád megye pedagógusait, fiataljait is.

Somogyvári László

Felújított bányagép

Saját erőből korszerűsítették és ismét üzembe helyezték a Mecseki Szénbányák már csaknem egy évtizede működő

ASCS típusú fejtésbiztosítóját' A komlói bár. aüzem Béta-aknájában dolgozó Julius Fucik brigád bányászai naponta

száz-háromszáz tonna szenet termelnek a felújított berendezésselA béta-aknai gépészet a vállalat komlói gépüzemével és a Központi Bányászati Fejlesztési Intézettel összefogva méntéllé meg a íe.itesblztosjtót a kiselejtezéstől. Az egykőr huszonnégymillió forintért vett berendezést hárommilliós ráfordítással tettek alkalmassá korábbi feladatának az eddiginél is sokoldalúbb, biztonságos megoldására.

A meredek dűiésű széntelepek frontfejtéseinek biztosítására — a bányászok védelmére — alkotott szerkezet a korszerűsítés eredményeként mozgékonyabbá vált, mivel harminc pajzsából hetet hidraulikával is felszereltek. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy ne csak a föld tömegvonzását és a felülről ránehezedő nyomást, hanem önerejét is használni tudja haladásához- Eddig csak az 50 fokosnál nagyobb dőlésű telepekben lehetett alkalmazni, most pedig akár 30 fokos lejtésű munkahelyen is dolgozni tudnak vele a bányászok

Ez is a város

Pepi a Baiassából...

Valamikor régen, amikor Pepi siheder volt a régi Ba- lassában, ott tanulóskodott Rados Béla keze alatt. Mestere volt az a szakmának, a vendéglátás mestere. Pepi tőle tanulta, hogyan kell az asztalok között tányérokkal felrakod va, cikázva siklani, hogy a vendég abban is örömét lelje. Aztán a terítékkészítést. Annyi az ága-boga ennek a szakmának. És aki szereti az biztos örömét leli benne.

Hát ilyen pincér Balassagyarmaton a Balassa étterem Pepije.

Így ismerik a becses neve Stocz Jenő, a Hunyadi utcából. Ott is született a hírneves cipészmester, idősebb Stocz Jenő gyermekeként. Pepi nem tudott a spangli mellett, megragadni, mert igazi fürge gyerek volt. tgv fordult aztán a családban, hogy menjen pincérnek, mert ott kedvére futkározhat az asztalok között. Ügy tartják a pincérekről, hogy szolgálati idejük alatt megteszik a harminc kilométert. Egyszer rendeztek már ők is píncérfutóversénvt. Futottak akár a hivatásos távfutók, csak kezükben egy tálalásnyi csomag is volt levessel.

Nem is a futás f áraszt ja ki a pincért igazán. Nem, hanem a vendég, aki az esti órákra már felönt a garatra és azt gondolja magáról, hogy most ő lett a világ legerősebb embere. Ezt is a pincérnek keil megszelídíteni. Ez a legfárasztóbb. Ennek ellenére Pepinek mégis ez a szakma a világon a legszebb. Beleülepedett vérébe és hajtja őt. Nem tagadja megkeresi a magáét, számítását megtalálja. De

mégsem ez az erő, ami már harmincötödik évé- ott tartja a vendéglőben. Inkább az, hogy ismer minden embert a városban, és őt is ismerik. Mert ő a város egyetlen Pepi pincére. Nem kíván különb lenni, mint a töbiek. Isten mentsen ettől. Kollégái sért- hetetlek számára. Nem vezető, nem elöljáró, hánem egyszerűen pincér. Ahogyan megfogalmazta:

— Mert pincérnek lenni szeretek. . .

A múltkoriban megbetegedett és hosszabb ideig volt távol a vendéglőtől. Azt mondta, hogy magányában a vendégekről álmodo-tt. A munkahelyétől a távollétet viseli el a legnehezebben. Azaz akkor viseli el, ha szabad idejében a jóbarátokkal horgászhat. Ott az igazi pihenője.

Ilyen ember Balassagyarmaton Stocz Jenő, a pincér, akit az egész város Pepinek ismer. Bizonyára azért, mert azt teheti, amit szeret.

Bobál Gyula

NOGRAD — 1985. Mvembei 26., kedd 5