Nógrád, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-23 / 275. szám

TILÄG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Fórum felnőttednek A gyermekek AZ MS ZV. e NOG HAD M £ G Y E I BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI XLI. ÉVF., 275. SZÁM ARA: 2,20 FORINT 1985. NOVEMBER 23., SZOMBAT Befejeződött az országos elméleti tanácskozás a pártdemokráciáról A szekcióvezetők beszámoló­jával fejeződött be pénteken a pártdemokrácia helyzetét és fejlesztésének feladatait meg­vitató kétnapos országos el­méleti tanácskozás. Az MSZMP KB párt- és tömegszervezetek osztálya, agitációs és propa­gandaosztálya. valamint poli­tikai főiskolája közös konfe­renciáján — Németh Károly­rak, az MSZMP főtitkárhe­lyettesének csütörtöki vita­indító előadását követően — húsz korreferátum hangzott el és harmincnyolcán mondták el e csoportüléseken véleményü­ket, tapasztalataikat. A pártdemokrácia fejlődé­sének történelmi tanulságait e’emző szekció munkájáról Huszár István, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igaz­gatója tájékoztatta a plenáris ülés résztvevőit. A vitában felszólalók a párt belső életé­nek egészét, a politikai me­chanizmus minden fontos vo­nását érintették. A vélemény- csere nem korlátozódott csu­pán történelmi kérdések vizs­gálatára, de hangsúlyozták, hogy a mai elvek helyes ér­telmezéséhez szükség van a ■történelmi fólvamatok tanul­ságainak megfelelő hasznosítá­sára, átgondolására. A demokratizmus fejlődése a pártéletben éppen úgy, minta politikai rendszer egészében nem öncélú- Ezzel összefüggés­ben a vita során ráirányították a figyelmet a XIII- kongresszus határozatának — e tanácsko­zás jelmondataként is válasz­tott — tételére, miszerint: a párton belüli demokratikus, nyílt közösségi viszonyok hat­nak az egész közéletre. A pártdemokrácia és a szo­cialista demokrácia közötti összefüggéseket vizsgáló szek­ció munkájáról Lakos Sándor, a Pártélet felelős szerkesztője számolt be- Mint kiemelte: a tartalmas, nyílt, konstruktív vitában több tapasztalt alap­szervezeti párttitkár beszélt a pártdemokrácia gyakorlatáról, problémáiról. Sok szó esett arról, hogy a párt vezető sze­repének érvényesülése elkép­zelhetetlen a pártdemokrácia fejlesztése nélkül. A résztve­vők hangsúlyozták: a pártde­mokráciát fejlődésében kell vizsgálni, mert a pártnak élen kell járnia a demokrácia tö­kéletesítésében. az új demok­ratikus formák kialakításában, példát mutatva a társadalom egészének- A pártdemokrácia jellemző vonásaként említették a vita résztvevői, hogy az al­sóbb szintű fórumok szerepe növekszik­A közvetlen demokrácia kérdésköre kapcsán szóba ke­rült: tapasztalatok bizonvítiák, hogv annak korábban élő for­mái ma újra léteznek, így például üzemi és falugyűlések egész sora végez hatékony munkát. I Gyakorlati pártmunkások vi­tatták meg a párt működésé­nek, a pártdemokrácia érvé­nyesülésének helyzetét. A cso­portban kialakult vélemény- cserét' Petrovszki István, az MSZMP KB osztályvezetője foglalta össze- A szekció sok­oldalúan vitatta meg az alap­szervezeti, a testületi, a káder­munka. a pártépítés demokra­tizmusát, a párt munkamód­szerét, a párton belüli vita, kritika és önkritika kérdéseit­Azonos vélemény alakult ki arról, hogy a párton belüli de­mokrácia és demokratizmus színvonala sem relatív, sem abszolút értelemben nem ma­rad el a társadalmi élet kü­lönböző területeit átható de­mokráciától és demokratizmus­tól. Lakatos,,Ernő, az MSZMP KB agitációs és propaganda- o'-ztályának vezetője mondott zárszót a tanácskozás befeje­zéseként- Hangsúlyozta, hogy a jelenlévő pártmunkásoknak, elméleti szakembereknek, a marxizmus—leninizmus ok­tatóinak, illetve a tömegkom­munikációs intézmények veze­tőinek mostani munkájában szerencsésen találkozott az el­mélet és a gyakorlat. A pár-1 életében e témában első íz­ben megrendezett tanácskozás nem zárul le, hiszen a szoci­alista demokrácia szélesítése a párt történelmi programja. Nem felejtünk! Kegyeletes megemlékezés a karancsfeitősi bányászeilenállás évfordulóján r fenyőktől övezett csendes völgy az egykori Gusztáv-akna tőszomszédságában, ahol azóta már lebontották a bányász- kolóniái lakásokat. A volt karancslejtősi bánya bejáratánál áll a szép, bazaltból emelt emlékmű, ahol pénteken délután kegyeletes megemlékezést tartottak a salgótarjáni városi part és KISZ, a Nógrádi Szénbányák, a karancslapujtői párt­ós KISZ-szervék képviselői. Jelen voltak — mintegy há­romszázan — a 41 évvel ezelőtti nehéz napok résztvevői, a hozzátartozók, a családtagok, diákok, az egykori ellenál­lók; Brehó Gyula, Rozgonyi Lukács, Molnár István, özv. Machinyák Jánosné, az egyik agyonlőtt bányász özvegye. Fogadás az Országliázban Losonezi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke pén.teken este az Ország­házban fogadást adott az európai kulturális fórum résztvevőinek tiszteletére. Je­len volt Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes el­nöke. Csehák Judit, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, Ka­tona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Köpetzi Béla művelő­dési és Várkonyi Péter kül­ügyminiszter- A delgátusoknak, az európai szellemi, művészeti élet kiválóságainak társaságá­ban részt vett a fogadáson a hazai állami, társadalmi és kulturális élet számos más ki­emelkedő képviselője, s ott volt a budapesti diplomáciai képviseletek sok vezetője is. A fogadáson Losonezi Pál pohárköszöntőt mondott­Az Elnöki Tanács nevében köszöntötte a résztvevőket, s elöljáróban hangsúlyozta: a magyar nép nagy megtisztel­tetésnek tekinti, hogy az el­múlt hat -hét során Budapest vendégül láthatta az európai biztonsági és együttműködési folyamatban részt vevő 35 ál­lam képviselőit, kiemelkedő kulturális - személyiségeit. — Örömmel tölt el ben­nünket — hangoztatta —, hogy a kulturális fórum hasz­nos véleménycserét folyta­tott az elmúlt hetekben. A nyílt és őszinte eszmecserék során az egymást összekötő és nem az elválasztó elemek erősödtek meg, ami remény- teljes a közös európai kultu­rális örökség megőrzése és gazdagítása, az államaink, né­peink közötti együttműködés továbbfejlesztése, az egész helsinki folyamat jövője szempontjából. — Reméljük, lehetőségük nyílt megismerkedni kulturá­lis életünkkel, láttak vala­mit az ország eredményei­ből és bizonyára hallottak gondjainkról is. E személyes tapasztalatok bizonyára meggyőzik önöket arról, hogy mindannyian sve­retnénk jobbá és szebbé tenni életünket — mondotta befeje­zésül Losonezi Pál, hangoz­tatva, hogy Budapest mindig szívesen visszavárja mostani vendégeit. VSZ honvédelmi miniszteri bizottsági ülés Berlinben December első felében a Német Demokratikus Köztár­saság fővárosában, Berlinben tartja soron következő ülését a Varsói Szerződés tagálla­mainak honvédelmi miniszte­ri bizottsága. (MTI) Ismerkedés a papírplasztikávai az Qvegcsarnokhan meg­nyílt kiállításon. —» kép: Bencze — A salgótarjáni Lovász Jó­zsef Általános Iskola ének­karának műsorával tegnap délelőtt megkezdődött a me­gyeszékhelyi József Attila Városi-Megyei Művelődési Központban a II. országos gyermekművészetá fórum. A rangos eseményt a Mű­velődési Minisztérium, a Ma­gyar Úttörőik Országos Szövet-, sége, a Népművelési Intézet, a megyei tanács vb művelő­dési osztálya és a Salgótar­jáni Városi Tanács védnöksé­gével rfendezte meg az intéz­mény, nem annyira a művé­szeti élményt befogadó gyer­mekek számára, mint inkább a gyermekek művészeti ne­veléséért, harmonikus fejlő­déséért felelősséget érző szak­emberek, az alkotó tevékeny­séget menedzselő intézmények munkatársai részvételére szá­mítva. Rád ácsi Lászlónak, a mű­velődési központ igazgatójá­nak köszöntő szavai után La­katos Judit, a városi tanács művelődési osztályának ve­zetője üdvözölte a házigazdák nevében a vendégeket. Be­szédében utalt a két évvel ezelőtt megrendezett első fórumra, amelynek eredmé­nyei, alkotó légkörű vitái most is bizakodással tölthetik el a résztvevőket, hogy ezúttal is sikerül előbbre lépni e gon­doktól, ellentmondásoktól nem mentes területen, mint a művészeti nevelés. Miután Lakatos Judit megnyitotta a fórumot, azok az alkotók, illetve képvise* lóik léptek az üvegcsarnok: mikrofonja elé, akik gyer­mekeknek szánt munkáikat egv kiállítás keretében mu­tatják be ezekben a napokban Salgótarjánban. Elsőként Nádas László mutatta be fa és textil fel* használásával tervezett ját* szótereit, . egynek a makettje évek óta Salgótarjánban vár­ja, hogy megépüljön. Hollós Róbertné pszichológus és nép* művelő Sziráki Katalin já* téksarok-berendezéseit; és Lévai Nóra textilképeit mu­tatta be az érdeklődőknek, majd Sípos Szabó Vilmos be­szélt a lapkiadó vállalat pa- ■pírplasztikáiról. A bemutatóik sorozatát Borbély Sándor, a Móra Könyvkiadó főszerkesz­tője zárta. Délután a színházteremben folytatódott a program, a deb­receni Kölcsey Művelődési Központ Vojtina bábegyüt­tese mutatta be műsorát, majd dr. Gáborján! Péter—Dávid József Tenger című filmjét vetítették le. Később a Ma­gyar Diaf italgyártó Vállalat műhelyeiből frissen kikerült alkotásokat . mutatták be, közülük több premiernek számít. Közben az üvegc'ar- nokban táncházban szórakoz­hattak a fiatalok a Nógrád táncegyüttes és Düvő népze­nei együttes vezetésével. Este a Korái együttes koncertezett a színházteremben, a progra­mok sorát az OKISZ Labor divatbemutatója zárta. Felavatták az M—5-ös első szakaszát Pénteken átadták a forga­lomnak az M—5-ös autópálya tizennyolc kilométernyi teljes pályáját és huszonkét kilo­méternyi fé] pályáját. Az ava­tási ünnepségen Urbán La­jos közlekedési miniszter el­mondta: az útszakasz révén jelentősen megr»yorí»ul a for­galom a főváros és Kecske­mét, illetve Szeged között. Az új út tehermentesíti a rend­kívül zsúfol"1 5-ös számú fő­útvonalat, s számottevően hozzájárul a Budapest kör- nvéki települések közlekedé­si gondjainak enyhítéséhez. A kétszer kétsávos autópá­lya tervei 1977-ben készültek el, a még ugyanabban az év­ben megkezdett kivitelezést kezdetben teljes keresztmet­szetben folytatták, de a fej­lesztési források csökkenése miatt 1981-től csak a fél pályát építették tovább. A beruházás első ütemének me,í*'elelően . felavatták a 11,8-as ég 30.1-es kilométer szelvények közötti kétsztV kétsávos autópályát. Elké­szült a 30.1-tői az 52.7 kilo­méterszelvényig vezető út is, de ez csupán kétsávos, fél autópálya. A későbbiekben tovább­épülő sztrádának — E—5, ké­sőbb E—75 jelzéssel — fontos szerepe lesz az Európa-úthá­lózatban is. Az M—1 autópá­lyával együtt — a távlatok­ban a budapesti M—0-s autó­pályagyűrű sztráda déli szek­torán keresztül — Ausztria, Csehszlovákia és Jugoszlávia között jelentős nemzetköz! tranzitforgalmat bonyolít majd le. Az új sztráda mentén mó­dosult a tömegközlekedes rendje is. Megváltozott a 48-as, az 51-es, az 54-es a 66-os, a 99-es és a 194-es autóbuszok útvonala és több megállója. A változásokról a megállóknál elhelyezett fai- iratok tájékoztatják az utaao» kát. művészeti neveléséért A megemlékezést Lantos István gyógyszerész, a ka- raiicslapujtői községi pártbi­zottság helyettes tátikára nyi­totta meg, majd Osgváni Pál, a karancslapujtői községi pártbizottság -p^ára emléke­zett az 1944. november 23- án kezdődött vészterhes na­pokra. A nyilasok és a né­met fasiszták felszólítása ellenére több mint 300 bá­nyász nem volt hajlandó lö­vészárkokat és tankcsapdákat készíteni, fegyverrel és élel­miszerrel levonultak a bánya mélyébe. Négy nap után mint­egy háromszázan úgy döntöt­tek, hogy kijönnék a felszín­re, de egyijkük sem volt .haj­landó elárulni, hogy kik és hányán maradtak a bányában. Hatan maradtak. Köztük Ko- zik Ferenc, Kozik Rajmund és Machinyák János, akik fegy­veres harc árán végül is ki­törtek a bányából és a Na­rancs hegységben várták meg a felszabadító szovjet csapató, kát. Akik önként a külvilágra jöttek, azok közül hármat a helyszínen, hármat pedig a salgótarjáni laktanya udva­rán ágvonlőttek a németek. Karan csalja és a környező községek 1944. december 28- án felszabadultak a nvilasok és a német fasiszták rémural­ma alól. Egyúttal örökre el­tűntek a Salgótarjáni Kőszén- bánya RT gyűlölt urai, akik csaknem egy évszázadon át elnyomták és kizsákmányol­ták a nógrádi bányászokat. A Vörös Hadsereg győzelmes harcai nyomán új, szebb vi­lág köszöntött a karacslej- tősi bányászokra. A Karancs- völgy községei új színt, szép formát kaptak, lakóinak éle­te új értelmet nyert. Nagy öröm, hogy a 41 évvel ezelőtti karancslejtősi ellen állásban részt vevők közül mé ma is többen közöttünk van nak, és együtt emlékeznek meghatározó napokra. — A karancslejtősi ellen állásban hat bányász áldozt életét, ők meghaltak, de ami ért küzdöttek, győzött. Emié kük arra kötelez bennünkei hogy nagyszerű cselekedetük hoz méltón építsük szocia lista hazánkat, védjük meg szerzett vívmányainkat, őriz zük a békét — mondotta vé gezetül a megemlékezés szó noka. Ezután a kegyelet és hálj virágait helyezték el az em lékmű talapzatára: a párt- é ifjúsági szervezetek vezetői, j Nógrádi Szénbányák dolgozói a Magyar Antifasiszták, Ellen állók Szövetségének képvise lői és az egykori résztvevői hozzátartozói. Egykori partizánok tisztelegnek a hős bányászok emléke előtt. —- bp —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom