Nógrád, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-20 / 272. szám

Mérkőzés elölt mmm fflSMKSMl A neurózis — népbetegség BESZÉLGETÉS DR. FÜREDI JÁNOS EGYETEMI DOCENSSEL Megyei bajnokság Nyolc csapat nem talált a hálóba A lexikon szerint * nép­betegség. „valamilyen , meg­határozott területen élő embercsoport vagy egész or­szág lakossága körében ál­landó jelleggel és nagy szám­ban fordul elő.” De vajon elmondható-e ez korunk egyik betegségéről, a neuró­zisról. Ezzel a gondolattal kezdtük beszélgetésünket dr. Füredi János egyetemi do­censsel, a neves pszichiáter­rel. — Végletes számok vannak erről forgalomban. Egyes vélemények szerint a lakos­ság hetven-nyolcvan száza­léka szenved ebben a beteg­ségben. Más adatok szerint az orvosi rendelőkben meg­fordulók egyharmada neu­rotikus panaszaira — álmat­lanságra. fejfájásra, szoron­gásra — keres orvoslást. Mi az igazság? — Kevés a kiegyensúlyozott ember. Olykor szinte min­denkinek támad valamilyen családi vagy munkahelyi konfliktusa. De a legtöbben úgy jutnak túl rajta, hogy különösebb zavart nem okoz számukra. Sőt valamilyen fur­csa módon még erősebbek, amikor kilábalnak a bajból, igazolva a római közmondást: teher alatt nő a pálma. De ha valakinek a tünetei gyakori panaszokat okoznak, sokszor nyomott a hangulata, foko­zottan szorong, azt már nem mondhatjuk Egészségesnek, igaz, neurotikusnak sem. Be­tegnek azt tekintjük, akinek panaszai olyan mérvűek, hogy szinte lehetetlenné te­szik életvitelét. Ha adatot kí­ván tőlem hallani, akikor dur­ván elnagyoltan azt mondha­tom: a lakosság 20 százaléka teljesen egészséges ebből a szempontból, hatvan százaléka küszködik a -neuroticizmus tüneteivel és 20 százalék az, •ki valóban bteteg. — De hát mi t* ez a neu­rózis, amiről annyit hallha­tunk. de lényegében oly’ ke­veset tudunk?! — A neurózis a személyiség alkalmazkodóképességének átmeneti zavara, ami azon­ban egyeseknél egy egész életen át tart. Arról van szó ugyanis, hogy azokat a jelen­ségeket, amelyekét szinte minden ember megél, a neu­rotikus . felnagyítja, és ezzel életműködését, munkaképese ségét megnehezíti, olykor időlegesen lehetetlenné te­szi. Tulajdonképpen mind­annyian többé-kevésbé szo­rongunk, de ha tez a félelem valakin olyannyira elhatal­masodik, hogy elmegy az élet­kedve, semminek sem tud örülni, például súlyos zavarai támadnak a nemi életben is, akkor már neurózisról beszél­hetünk. Előfordul, hogy egy ember kellemetlenül érzi magát, ha le kell tekintenie az ötödik emelteiről, de ha ez tériszony- nvá fajul, ha ki sem mer menni az utcára, fél a közle­kedéstől, akkor a diagnózis: fóbiás neurózis. Ezek a fo­kozatok jól érzékelhetők a kényszerneurózisnál is. Ter­mészetes, hogy szeretünk ke­zeit mosni. De ha valaki azt túlzásba viszi, bármihez ér is hozzá azonnal a csap alá tartja a kezét (a bőr persze kiszárad ilyenkor), az már kényszercsetekvés, amit ha elhagv, a félelme felerősödik. — Mint e néhány példából is látja, a neurózis lényegé­ben az élet minőségében je­lent változást, a minden em­berben levő jelenségek felerő­södését, eluralkodását az egyensúly feltett. — Mi a különbség egy ide­ges és egy neurotikus ember között? — Az idegesség tulajdon­képpen a neurózis magyar, népsze " elnevezése, de va­lójában i?mmit sem takar. Sokan a, nosítják a kifára­dással, az indulatos magatai t ás sál, De ha valakinek ha­mar „lila lesz a feje”, az nem betegség, csupán feszült ideg­állapotot jelez. — Mit szeretnek jobban « pszichiáterek, ha valaki ki­adja magából a mérgét, vagy ha tapintatból „lenyeli”? — Mi azt szeretjük, ha mindenki ott, akkor és azzal szemben vezeti le az indu­latát, aki kiváltotta. Persze kulturált formában. Az sem fogadható el, ha valaki fel­jogosítva érzi magát arra, hogv másokat sértegessen. Ezakntek a „másoknak” is van ugyanis idegrendszerük. Egyik betegem a napokban mondotta: ő bizony kiabálós ember, de beosztottai ezt el­fogadják, mert tudják, hogy hamarosan lehiggad. — Tehát nem mindenki neurotikus, aki annak hiszi magát? — A beteg az, aki ennek minden feltételével rendel­kezik. De az egészségesből' is lehet beteg, ha nem kap ide­jében megfelelő segítséget. Még azt sem szabad az or­vosnak elutasítania. akiről feltételezi, hogy szimulál, mert így akar több gondoskodást, figyelmet kicsikarni környe­zetétől, családjától. Minden orvosi segítséget kérő ember páciens, még akkor is. ha a vizsgálatok nem mutatnak ki semmiféle kórosat. Nemrit­kán kiderül, hogy az illető csak az orvos együttérzésére, megnyugtatására, esetleg tá­mogatására vágyik. — Eíogyan gyógyítják a neurotikus betegeket, és mi­lyen eredménnyel? — A többség meggyógyít­ható, de vannak olyan kró­nikus betegek, akikhez igen nehéz megtalálni a „kulcsot”. A gyógyulás kilátásait nagyon is befolyásolja az egyén sze­mélyisége, családi, munka­helyi környezete. Mint ahogy egy tüdőgyulladás kimenete­lét is befolyásolhatja a be­teg pillanatnyi lelkiállapota, fokozottan áll ez a pszichés betegségekre. Minden ember és minden család más és más felépítésű. tulajdonsá­gú. Ezért a kezelés kimenete­le is változó. Hiba, hogy sok éven át szinte kizárólag gyógyszerekkel kezelték a neurotikus betegeket. Ez vagy elfedte a tüneteket, vagy függő viszonyt teremtett a gyógyszerekkel. .—!• Mikor korszerű a gyógy­ei járás? — Ha a pszichoterápia kü­lönböző formáit alkalmazzák. Az ember életét elsősorban a családi kapcsolatainak rend­szerében lehet csak megérte­ni. Ebből nőtt ki a család- terápia, illetve a párterápia. A csoportos foglalkozással azoknál érünk el eredményt, akinek a kapcsolatteremtés- stel vannak súlyos problémá­ik. A szexuálterápiával a frigiditás, a korai magömlés, az impotencia viszonylag si­keresen orvosolható. A sze­xuális élet zavaraival hosszú időn át nőgyógyászok és urológusok foglalkoztak, de az újabb kutatások bebizo­nyították, hogy ez a pszichiát­riára tartozik. — Mi dönti el, hogy mi­kor ég melyik módszert alkal­mazzák? — A beteg elemzése alap­ján a családdal történt be­szélgetés után határozzuk el, hogy melyik kezelés lesz a célravezető. A neurózisok többségé — mint említettem — gyógyít­ható, halványítható. De mint minden betegséggel kapcso­latban, a lelki bajok és be­tegségek tekintetében is a megelőzésre kell törekedni. Idejében meg kell tanulni azt, hogy az élet konfliktu­sokkal terhes, és fel ktell ké­szülni ezeknek elviselésére Lehetőleg már ifjúkorban. Székelyné Kertész Katalin Keményebb az egri dió a csepelinél Az esélytelenek nyugalmá­val léphet pályára ma 12.30 órakor az SBTC labdarúgó- csapata Egerben, a Magyar Népköztársasági Kupa legjobb nyolc együttese közé jutásért lejátszandó találkozón. Bár ez az esélytelenség hasonló a csepeliek elleni, múlt szerdai mérkőzés előtti állapothoz — végül mégis az alsóbb osztá­lyú salgótarjániak kerekedtek felül. Ügy tűnt, hogy az amúgy is tartalékos fővárosiak hullámvölgye mé’yebb még a Bányász-csapaténál is. Koráb­ban a Debreceni Kinizsi, a Baja és a Komló ugyancsak minimális győzelmi remény­nyel utazhatott a nógrádi me­gyeszékhelyre, bajnoki meccs­re — mégis nyert. Ilyen ér­telemben Haász Sándor edző csapatának sem szabad előre feladni a reményt. Igaz: az Eger két pont előnnyel, egyetlen vereséggel és a legkevesebb (15) ka nőtt góhal vezeti az NB II. tabel­láját, s egy híján kétszer annyi találatot ért el eddig, mint a mezőny második felé­be visszacsúszott Salgótarján, amely bajnoki mérkőzésen hosszú hetek óta nem tudott nyerni — a labda gömbö­lyű !... A rivális DVTK-t, a volt NB I-es Nyíregyházát is két vállra fektető hevesieknek is lehet rossz napjuk! A feke­te-fehérek szakvezetője — szo­kása szerint — nyilván most is a siker reményében állítja majd össze együttesét, ám a kezdő tizenegy névsora csak a meccs előtt alakul ki. Győzelemmel felérő döntetlen ORSZÁGOS IF.IŰSÁGI ÉS SERDt; LÖBA JNOKSÁG Ifjúságiak: SBTC—BVSC 0—0 Salgótarján, tóstrandi pá­lya, v.: Szeretni. SBTC: Tar- lósi — Dániel (Kobolák), Haj­ón, Makovinyi (Hegedűs) — Gáspár, Janik, Kun, Hunyás — Bartus, Jambrik, Radics. Edző: Patkó József. A bajnoki tabella egyik él­lovasa, az ifjúsági válogatot­takat is felvonultató BVSC ellen, bátor kontraakciótokal teremtettek gólhelyzeteket is a hazaiak, ám Bartus és Ra­dics többször is hibázott. Szü­net után, egy hazai támadás végén tizenegyest reklamál­tak a salgótarjániak — az „eredmény”: két vendég- és egy nógrádi játékost kiállí­tottak. Helyzetei alapján biz­tosan nyerhetett volna az SBTC, ám a döntetlen is nagy sikernek számít. Serdülők: BVSC—SBTC 2—0 (1—0) Salgótarján, tóstrandi pá­lya, v.: Laczkó. SBTC: Csong­rádi — Váradi. Sándor, Mes­ter, Baiya — Hozmán, Sza- lay, Juhász — Sikna, Rigó, Balázs (Tarlósi). Edző: Kö­kény József. A rendkívül képzett vas­utasfiatalok ellen a hazai ser­dülők sokáig „azonos súly­csoportban”, egyenlő eséllyel küzdöttek, még helyzeteket is kialakítottak, ám csak a ven­dégek tudtak betalálni a há­lóba. Itt mindkét játékrész­ben reklamáltak a nógrádiak egy-egv meg nem adott tizen­egyest — hiába ... Salgótarján, v.: Záhony, Széphal­mi. SVT SC: Szkiba, Percze. Szép, Czankné, Schujer, Handó- né. Cs.: Oláhné, Kemencsik, Deák. Póczos. Edző: Czankné Nagy Edit. Az első percekben a ven­dégek tettek szert pár pon­tos előnyre, majd feljött a nógrádi együttes; Handóné és Szép sikeres támadás­1 ' befejezéseivel egyenlített, Czankné pontos ütéseivel és jó szerváival pedig bebiztosí­Mélypontra zu­hant a góllövő készség a megyei labdarúgó-baj­nokság őszi 13. fordulójában. Mindössze 17 gólt lőtt a me­zőny; nyolc támadósor maradt gólképtelen. A hazaiak tíz, a vendégek hét alkalommal ta­láltak a hálóba. Megoszlot­tak a pontok is. Három talál­kozót nyertek a vendégek, hármat a hazaiak, s két mér­kőzés végződött gól nélküli döntetlennel. Egy kiállítás és kilenc sárga lapos figyel­meztetés történt a forduló­ban. Nézsa—Szügy 1—0 (0—0) Szügy, 300 néző, v.: Gál. Nézsa: Szépvölgyi — Pront- vai, Bera, Mrella, Solti — Rapavi, Gáli, Kovács — Ta­kács, Füle, Csapó. Cs.: Széke- si. Edző: Majnik János. Szügy: Szokolai, — Velkovics, Csordás, Magos, Mészáros — Magyar,. Bohács, Hodászi — Oláh. Jónás, Stolcz. Cs.: Szá­lai, Hugyecz. Edző: Szalai István. A többet kezdeménye­ző vendégek jobb hajrával, Csapó góljával nyerték a ta­lálkozót. A hazaiak hadilá­bon álltak a gólhelyzetek ki­használásával. Jó: Mrella, Gáli, Csapó, ill.: Velkovics, Magyar, Hodászi. St. ötvözetgyár—Érsekvadkert 2—0 (2—0) St., Zagyvaróna, 300 néző, V.: Safranka. St. ötvözet: Hulitka — Mag, Győré, Sza­bó, Páldi — Jánosi, Nagy, Miklós — Borbély, Bogár, Lakatos (Fiikor). Edző: Kris- kó Lajos. Érsekvadkert: Jam- rik — Molnár. Balga, Karacs, Keresztes — Nógrádi, Hol­man, Kiss — Urbán, Szabó, Puruczki (Kordics). Edző: Légrádi Gábor. Az első ne­gyedórában veszélyesebben támadtak a vendégek, aztán a hazaiak átvették a játék irányítását, és Nagy két pa­rádés góljával biztos vezetés­re tettek szert. A 45. percben Jamrik kapus reklamálásért a kiállítás sorsára jutott. A II. félidőre tíz főre csökkent vendégcsapat az eredmény tartására törekedett. A hazai­ak több helyzetet elügyetlen­kedtek, vagy Szabó, a me­zőnyjátékosból lett vadkerti szükségkapus védett remekül. Jó: Győré. Szabó, Páldi, Bor­bély, Nagy, ill.: Balga, Ka­racs, Szabó, Urbán, Kiss. Mátranovák—Karancslapujtő 4—0 (1—0) Mátranovák, 300 néző, v.: Tálas. Mátranovák: Miskei — Nagy, Mihály, Danyi, Mezei — Tóth Cs. (Földesi). Laka­tos, Kerényi — Gubán, Tóth M., Hársi. Edző: Szoó Miklós. Karancslapujtő: Cseh — Tóth Zs., Horváth, Lantos, Jaku- bovics — Rozgonyi T. (Da­nyi), Romhányi, Tőzsér — Tóth L., Orosz A., Juhász I. (Rozgonyi G.). Edző: Tóth László. A sportszerű mérkő­zést könnyedén játszva, biz­tosan nyerték az erőteljesebb hazaiak. A vendégek csak az I. félidőben nyújtottak el­fogadhatót. Góílövő: Hársi (2), Lakatos, Földesi. Jó: Nagy, Tóth. Cs.: Lakatos, Kerényi, Hársi, ill.: Horváth, Romhá­nyi, Orosz. tóttá a játszmagyőzelmet. Fordulás után végig a tűz­helygyáriak irányították a játékot, és Szkiba jól sikerült leütése hozta meg a 15. pon­tot. Az utolsó szettben még fellángoltak néha a békés­csabaiak, de a hazai gárda mindig időben megállította őket. Színesebb lett a játék és 13—10 után már nem volt vitás a végső győzelem. Ez­zel az újabb sikerrel harma­dik hete őrzi bronzérmes he­lyét a bajnoki tabellán a sal­gótarjáni együttes. Jó: Czankné, Szép, Handó­né. St. Kohász—Erdőkürt 3—1 (2—0) Salgótarján, 300 néző, v.: Herczeg. SKSE: Vári — Ju­hász, Kovács, Antal, Stark — Fülöp. Bérezi, Gaál — Balya, Tőzsér, Berki S. Cs.: Mátrai, Berki L. Edző: Gáspár Mi­hály. Erdőkürt: Pusztai — Csitári, Bacsa, Számpor II., Balogh — Magyar. Számpor I. , Nedeliczki — Petrás, Dom­bi, Jakus. Cs.: Holicza. Edző: Haviár János. A sportszerű, jó iramú mérkőzést biztosan nyerték a végig többet kez­deményező, s több helyzetet teremtő .hazaiak. A vendégek szünet után javultak fel. Gól­lövő: Tőzsér (3), ill.: Petrás. Jó: Vári, Fülöp. Antal, Tő­zsér, ill.: Bacsa, Petrás, Szám­por I. Balassi SE—Pásztó 0—0 Nagyoroszi. 300 néző, v.: Raffai.. Balassi SE: Radics — Legéndi, Kónya T., Berki, Rózsahegyi — Jámbor, Ke­resztes, Németh Cs. — Né­meth Zs., Guzsaj, Rónai. Cs.: Száj bért, Bőgér. Edző: Nagy J. László. Pásztó: Halasi — Bodó, Andó, Boros. Szeles — Molnár, Alapi (Tóth), Szabó (Farkas), Antal — Tarcsányi, Veres. Edző: Szabó Jácint. A két, jól felkészült csapat cél­tudatos, tervszerű játékkal, nagy iramú küzdelmet vívott. A vendégek birtokolták töb­bet a labdát, s teremtettek több helyzetet; a hazaiak gyors ellentámadásaikkal keltettek veszélyt. Jó Radics, Kónya T., Keresztes, Rónai, ill.: Halasi, Andó, Tarcsányi, Antal (a mezőny legjobbja), Veres. St. Volán—Szőnyi SE 0—0 St., Baglyas, 100 néző, v.: Kiss Gy. St. Volán: Szikora — Földi, Miklós, Póczos, Ko­vács O. — Tőre, Tábori, Fe­kete L. — Fekete M., Dénes, Paróczai (Szűcs). Edző: Kis Imre. Szőnyi SE: Bangó — Szrena, Török, Jancsó, Ungi — Csorba J., Csorba G., Ko­csis — Kün (Németh Z.), Petre, Kocsa (Kozma); Edző: Csorba Tibor. A küzdelmes mérkőzésen a védelmek jeles­kedtek. Az eredmény igazsá­gos. Jó: Szikora, Miklós, Pó­czos, Fekete L., ill.: Szrena, Török, Ungi, Csorba G., Kch csis. Ceredvölgye—Kisterenye 1—0 (0—0) Kisterenye, 200 néző, v.: Szabó M. Ceredvölgye: Tajti F. — Dániel, Bucsok, Tajti Gy., Bódi Zs. — Bódi Gy., Pádár, Kakukk — Kaspár, Kiss-Simon, Herman. Edző:, Szalay Miklós. Kisterenye: Hiesz — Varga, Osváth, Sze- kula, Hegedűs — Laczkó, Babcsány, Oláh S. — Patai, Szomora J., Bajnóczi. Cs.: Ra­dics, Szajkó. Edző: Szilágyi Gyula. A küzdelmes mérkőzé­sen a hazaiak kezdeményez­tek többet, de hadilábon áll­tak helyzeteik kihasználásá­val. A vendégek a korábbiak­nál gyengébb játékkal, de Kiss-Simon góliával megérde­melten szerezték meg a két pontot. Jó: Bucsok, Bódi Zs., Kiss-Simon. ill.: Ostváth, Sze- kula, Oláh S. Szécsény—Somoskőújfalu 4—1 (3—1) Somoskőújfalu. 200 néző, v.: Dóra. Szécsény: Hegedűs — Szabó, Molnár, Kiss, Kovács — Sági. Pintér, Szerémi — Majoros, Sisa, Zsidai. Cs.: Galcsik, Gonda. Edző: Balogh Ferenc. Somoskőújfalu: Orosz — Kovács, Nagy L., Tóth 1., Brezovszky — Kajzinger, Ke­leti, Póti — Hlavati. Rácz Gy.. Czene Z. Cs.: Berki Zs., Balázs R. Edző: Bandúr Mi­hály. A hazaiak támadtak többet, s a hazaiak bánták. A lendületesebb vendégek ugyanis gyors' ellentámadásai­kat rendre gólokkal fejezték be, és meglepően biztos győ­zelmet arattak. Góllövő: Sisa (2), Sági, Szerémi, ill.: Hla­vati. Jó: Molnár, Kiss, Majo­ros. Sisa. ill.: Nagy, Kajzin­ger, Keleti. A bajnokság állása 1. St. ötvözet. 13 10­3 34-12 2» 2. Pásztó 13 7 4 2 27- 8 18 3. Ceredvölgye 13 8 1 4 35-15 17 4. St. Kohász 13 7 3 3 20-11 17 5. M.-novák 13 7 2 4 29-17 16 6. É.-vadkert 13 7 2 4 23-19 16 7. Balassi SE 13 7 1 5 28-18 15 8. Nézsa 13 6 2 5 21-15 14 9. Szécsény 13­6 1 6 21-20 13 10. St. Volán 13 4 4 5 31-10 12 11. Szőnyi SE n 3 4 6 17-24 1 • 12. St. Somos. 13 5­8 16-32 ;o 13. K.-terenye 13 4 1 8 11-24 ü 14. K.-lapujtő 13 4 1 8 16-36 9 15. Szügy* 13 3 2 8 21-33 7 16. Erdőkürt* 13 2­11 11-58 3 *=pontelvonással büntetve. Összeállította: Andó Miklós A NÓGRÁD totótippjei, 47. hét 1. Bayern München—Bremen 1 2. I. FC Köln—Mannheim 1 3. Saarbrücken—Frankfurt X 2 4. Hannover—Kaiserslautern 1 X 2 5. Uerdingen—Mönchengladbach 2 6. Karlsruhe—Bielefeld X l 7. Osnabrück—Stuttgarter Kickers 2 X 8. Atalanta—Verona 2 9. Como—Sampdoria 1 X 10. Internazionale—Juvenius 1 X 2 11. Lecce—Avellino X 1 12. Roma—Milan X 2 13. Arezzo—Brescia 1 14. Blau Weiss—Kassel l 15. Monza—Lazio X 16. Lanerossi—Cesena X GólfQfópályázal Múlt heti pályázatunkra 247 darab szelvény érkezett. A két kiemelt mérkőzés végeredménye: Brescia—Sambene- dettese 0—1, Campobasso—Lanerossi 1—0 volt. A 17 eg.y- találatos szelvény mellett negv telitalálatos is akadt. Be­küldőik közül sorsolás útján 10—10 darab totószelvényt nyert: Jakab János, Salgótarján, Úttörők u. 21., Fekete And­rás, Nemti, Kossuth u. 61., Majnik Ilona, Nőtincs, Szondy út 48. Góltotó 1. COMO—SAMPDORIA, végeredmény: 2. LECCE—AVELLINO, végeredmény: NÉV: LAKCÍM: NÓGRÁD - 1985. november 20., szerda NB II. nők Handónéék a harmadik helyen SVT SC—BÉKÉSCSABA 3—0 (8, 9, 10)

Next

/
Oldalképek
Tartalom