Nógrád, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-15 / 268. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÓGRÁD AZ MSZMP rt'ÓGR AD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA Gazdagodó, emberközpontú békemozgalom Az Országos Béketanács Nógrád és Heves megyei tagjoirak iájértekezlete Béke- és szolidaiitási gyűlésen a kisiparosok és kiskereskedők XLI. ÉVF., 268. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT Biztató kontrasztok Kora reggel az autóbuszban, egy baszksapkás, bajuszos fiatal férfi tanulmányozta az újságot. Az egyik kezében az aktatáskáját fogta, a másikkal a feje fölött lógó fogantyút szorongatta, miközben két szabadon hagyott ujjával a sze­me elé tartotta kedvenc lapját, azt a részét, amely táblá­zatba foglalta a VII. ötéves terv legfontosabb előirányza­tait. Vagyis azt, hogy a program szerint mennyivel nő a nemzeti jövedelem, az ipar, a mezőgazdaság termelése 1986—90. között, hog^ alakul a lakosság fogyasztása, a reáljövedelmünk, vagyis mindaz, amire az ötéves tervek előirányzatait olvasva — mindig is a legkíváncsibbak vol­tunk és leszünk. A- hol fékező, hol gyorsító autóbuszban, az előre meg- hátra dőlő utasok között valóban nehéz elmélyültebben ta­nulmányozni, egy ilyen dokumentumot. Ám este, a mun­kából hazatérve, ha elővesszük, a VI. ötéves terv eddigi tel­jesítésének mutatószámait, vagyis azokat az adatokat, ami­ket az idén márciusban megtartott XIII. pártkongresszus sajtóanyagában olvashattunk, tanulságos összehasonlítá­sokra és persze következtetésekre nyílik alkalmunk. Tegyük hát egymás meilé az 1981—84-es teljesítés, vala­mint az 1986—90-es terv főbb számainak táblázatát! Négy év során (ez alatt mindig az 1981—84. közötti idő­szakot fogjuk érteni!) 8.5 százalékkal nőtt nemzeti jövedel­münk, Efe egyévi növekmény tehát bő 2 százalék. 1986—90. között viszont 15—17 százalék szerepel a programban, vagy­is mintegy évi 3 százalék. Ugyanilyen, vagy hasonló arányú eltérésekre figyelhetünk fel szinte minden más mutatószámnál. Évi 2,5 százalékkal nőtt például az ipar termelése 1981—84. között, 1986—90. időszakában viszont 2.5—3 százalék az előirányzat. Egy év­re eső átlagban 186 milliárd forintot költöttünk beruházás­ra az elmúlt esztendőkben, ám 240—250 milliárd forintot szánunk erre évenként 1986—90. között. Az egy főre jutó reáljövedelem 1,5, a lakosság fogyasztása ugyancsak 1.5 szá­zalékkal emelkedett évenként a VI. ötéves terv első négy esztendejében, a VII-ben viszont 1,7—2 százalékos reáljö­vedelem s 1,5—1,8 százalék fogyasztásnövekedést terve­zünk évenként. Az, aki többre, látványosabb programra várt. minden bizonnyal csalódik. Meggyőződésünk, hogy az ilyen állam­polgárok száma kevés. Az elmúlt nehéz évtizedben, sőt, 12 'évben annyit beszéltünk ugyanis a gazdasági életről, né­pünk közgazdasági műveltsége olyan észrevehetően nőtt, hogy a mai átlagos újságolvasó nemcsak értékéit, habéin becsüli is a számok mögött rejlő kontrasztokat. S tudatában van annak is, hogy az ország, a nép sorsáért felelősséget érző. párt nem tűzhetett ki látványosabb célt, hiszen még a nemzetközi helyzet sem kedvez a mutatósabb prog­ramoknak. Minthogy az átlagos magyar állampolgár külpolitikai mű­veltsége is sokat nőtt az elmúlt évtizedekben így sokan fel tudják mérni: Reagan oly sokat emlegetett csillagháborús terve mögött nemcsak mérhetetlen önhittség rejlik (az a téveszme, hogy meg tudják védeni magukat az ellenfél atomcsapásaitól), hanem valami ilyesfajta okoskodás is: egyelőre fejlettebb országok vagyunk, mint szocialista el­lenfeleink. s ez abban is megnyilvánul, hogy nálunk észre­vehetően magasabb az egy főre jutó nemzeti jövedelem, mint ott. Ezért mi még a csillagháborús kiadásokat sem érezzük meg annyira, mint, ahogy ők megéreznék. Ily mó­don a kíméletlen gazdasági háború eszközévé válik a csil­lagháborús felkészülés is... Ilyen összefüggésekben szemlélve az MSZMP KB novem­ber 12-i üléséről kiadott sajtóközleményt — illetve annak nemzetközi kérdésekről szóló részét —, válik nyilvánvalóvá a szocialista, köztük magyar diplomácia erőfeszítéseinek célja: keresztül húzni az imperialista számításokat. Ezért, amikor árról olvasunk, hogy az őszi hónapokban milyen országokban jártak a vezetőink, s hány magas rangú ven­déget fogadtunk, ez mind annak a mutatója, dokumentuma, hogy szocialista partnereinkkel, mindenekelőtt a Szovjet­unióval karöltve ebben az oly nehéz nemzetközi helyzetben is el tudtuk érni, hogy ne kelljen fegyverkezésre költeni erőforrásaink nagyobbik felét; hogy változatlanul a fejlesz­tési célok homlokterében maradhasson- a Paksi Atomerőmű bővítése, a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer megvalósí­tása, a 320—340 ezer lakás felépítése, a budapesti metró to­vábbépítése, és sok más. Szépítés volna azt írni, hogy ez mind biztosan megvaló­sul. A közlemény nem garantálja, hanem feltételekhez köti a sikert. E feltételekhez tartozik például a nemcsak teljes, hanem hatékony foglalkoztatás, aszelektív fejlesztés, vagy­is a gazdaságtalan termelés visszaszorítása; az iparvállala­tok szervezési rendszerének, belső érdekeltségi viszonyai­nak további korszerűsítése, a minőségi követelmények el­sőbbsége, a tényleges versenyképesség, és meg sok minden más. Vagyis az, amiről így szóit Kádár János vitaösszet'og- laló.iában a XIII. pártkongresszuson: „A felszólalók helyesen mutattak rá arra, hogy nem több, hanem jobb munka kell”. Magyar László Tanácskozás a műszaki fejlesztésről A műszaki fejlesztéssel kap­csolatos időszerű kérdésekről kétnapos országos tanácsko­zás kezdődött csütörtökön Pé­csett. A Szervezési és Vezeté­si Tudományos Társaság Ba­ranya megyei szervezetének Bneghívására a hazai vállala­tok kétszáz vezető szakembe­re érkezett a mecsekaljai vá­góéba, hogy eszmecserek foly­tasson a következő öt év vál­lalati műszaki fejlesztési fel­adatairól az Országos Tervhi­vatal, a Pénzügyminisztérium, az Országos Műszaki Fejlesz­tési Bizottság, az Ipari, illetve a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium, vala­mint a tudományos intézetek képviselőivel. (MTí) 1985. NOVEMBER 15., PÉNTEK Népi ellenőrök tanácskoztak Balassagyarmaton Közös érdek: védeni a társadalmi tulajdont Sajnálatos jelenség, hogy el­szaporodtak a vállalatoknál, a szövetkezeteknél a társa­dalmi tulajdon elleni vétsé­gek, bűncselekmények. Ezek táptalaja gyakran a védelmi hiányosságok, a szabályok, a bizonylati fegyelem kijátszá­sa. megsértése. Társadalomra veszélyességük közismert — ezért is vált szükségessé, hogy a népi ellenőrök napirendre tűzzék e fontos témát Balas­sagyarmaton, ahöl csütörtök délután került sor a tanács­kozásra. Csordás Pál elnök vezetésével. Mint Vermes Imre és Nagy Árpád vizsgálatvezető hang­súlyozták. arra a kérdésre keresték a választ, hogy mi­lyen gondossággal foglalkoz­nak a balassagyarmati és a szécsényi építőipari szövetke­zetekben, a Magvarnándor; Költségvetési Üzemben és a szécsényi termelőszövetkezet­ben a társadalmi tulajdon védelmével. Alapos, feltáró munkájuk során sorra vették a szabályozási rendszer, az anyaggazdálkodás egyes ele­meit. Egyebek között megál­lapították. hogy a bizőnvlati rendszer megfelel a szabályo­zott követelményeknek, alkal­mas a társadalmi tulajdon védelmére és a vállalati bel­ső ellenőrzés működtetésére. Hozzátették azonban, hogy a gyakorlati alkalmazás során több probléma is adódik. A felelősségi rendszer anya­gi és erkölcsi összhangját, ösztönzését jónak találták, ál­talában kellő szigorra] járnak el. Például a szécsényi ÉF- SZÖV-nél tavaly 11 esetét tártak fel, s ezek szankciója­ként három ízben született elbocsátó határozat. összefoglalóan elmondották, a vizsgalatot végző népi el­lenőrök, hogy az említett gaz­dálkodó egységeknél a va­gyonvédelem helyzete megfe­lelő, kirívó szabálytalanságok nem voltak, a személyi és tárgyi feltételek zömmel (Folytatás a 2. oldalon) Tájértekezletet rendeztek tegnap délelőtt Salgótarjánban a Hazafias Népfront megyei bizottságának épületében az Országos Béketanács Nógrád és Heves megyei tagjai részé'- re. A megjelenteket — köztük Sebestyén Nándornét, az Or­szágos Béketanács elnökét, a Béke-világtanács alelnökét — Letovai Ildikó, a népfront me­gyei titkára köszöntötte. Rö­viden szólt arról is, hogy a békemozgalom célja minél em- berközpontúbbá válni. E cé­lok érvényesültek a közel­múltban lezajlott népfrontbi­zottsági választásokon is, ame­lyen a megyében mintegy ti­zenötezren vettek részt, s a megjelentek közül minden tize­dik ember hozzászólásával se­gítette a munkát. Ezt követően Sebestyén Nán- dorné adott tájékoztatást a múlt évben megrendezett X. békekonferencia óta eltelt idő­szak munkájáról, tapasztalata­iról, és ismertette 1986 nem­zetközi békeév fontosabb tennivalóit, rendezvényeit. Az egy év mérlegét pozitívnak ér­tékelte, a békekonferencia jó útmutatást adott, s a béke- mozgalom aktivistái a béketa­nács és a népfront közremű­ködésével igyekeztek eljutni a legkisebb falvakba is. A bé- ketanáes kezdeményezései, ak­ciói gazdagították a mozgal­mat olyan rendezvényekkel, mint a béke- és barátsági hó­nap, a leszerelési hét, az őszi szolidaritási akciók, s méltón emlékeztek meg a hel­sinki záróokmány aláírásának 10. évfordulójáról is. Szólt arról, hogy sok kisbé- kecsopórtosulás alakult ország­szerte, több gimnáziumban bé­keklubok szerveződtek, s ez nem járt a mozgalom szétap­rózódásával, mivel ezek a he­lyi klubok kapcsolatot terem- ’ tettek és segítséget kapta* az Országos Béketanács Ifjúsági bevonásának fontosságáról, s front megyei bizottságának ei- Békebizottságától. A békemoz- arról, hogy mindig a legmeg- nöke. galom büszke lehet arra, hogy feleiőbb rendezvényekkel kell Az ifjúsági bék?drjas Temp- a fiatalok figyelme egyre na- megtalálni az utat az embe- ress együttes békéért kiáltó, gyobb mértékben fordul felé- rek más-más csoportjához, ré- szép műsora után Szigetvári jűk. ám ez nem töltheti el tegéhez. — A tájértekezlet után János rendőr alezredes, a TIT őket elégedettséggel, továbbra a résztvevők ellátogattak a nemzetközi .szakosztályának is kezdeményezni kell az üze- Salgótarjáni Kohászati Üze- titkára szólt a jelenlévőkhöz, meken belül, a mezőgazdasági mekbe. ahol rövid tájékoztatás Milyen világban élünk? —tet- munkahelyeken, hogy a béke- után a gyár Béke Szocialista te fel bevezetőül a kérdést, mozgalom tevékenysége rend- Brigádjának ' tagjaival • talál- Olyanban, melyre egyrészt szeresebbé váljon. Az együtt- koztak. büszkék lehetünk, hiszen a tu­működés további formáinak "fr domány eredményeinek révén keresése, kiszélesítése még ak- A KIOSZ Nógrád megyei az eget ostromoljuk, idegen kor is szükséges, ha az utóbbi vezetősége mellett működő bolygóra léptünk, s képesek időkben jelentősen javult is a nő- és ifjúságpolitikai munka- vagyunk nagyobb hőfokot elő- béketanáes propagandamunká- bizottság béke- és szolidaritási állítani, mint maga a nap. ja. gyűlésre hívta a salgótarjáni. Ugyanakkor azonban ma egyet­A szóbeli tájékoztatás után és pásztói kisiparosokat, ids- len nap alatt többen halnak 3 béketanács Nógrád és Heves kereskedőket. A kisiparosok és éhen, mint a második világhá- megyei tagjai közvetlen han- kiskereskedők rendezvényén ború évei alatt összesen, sok* gú vitában mondták el véle- részt vettek az Országos Béke- millió a munkanélküliek szá- ményüket, tapasztalataikat , a tanács Heves és Nógrád me- ma. S az ember, aki a terme* békemozgalom feladatairól, a gyei tagjai, ott volt Sebestyén szét rendjének mesterséges mozgósítás különböző módsze- Nándorné. az Országos Béke- alakítására is képes, pusztító reiről. amelynek elsőrendű tanács elnöke, a Béke-világta- fegyvereket állít elő és hai- célia a mozgalom kiszélesítése, nács alelnöke, valamint Koj- moz fel. Többen is szóltak az ifjúság nők Nándor, a Hazafias Nép- (Folytatás a 2. oldalon) Sebestyén Nándorné felszólalása a kisiparosok és kiskeres­kedők rendezvényén. — Kép: Bencze — Tanácsülés Pasztán Vita után döntöttek a város címeréről Pásztó Város Tanácsa csü­törtökön ülést tartott, a tes­tület munkájában részt vett Juscsák György, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a Mátraaljai Állami Gaz­daság igazgatója és Sándor Gábor, a választókerület or­szággyűlési képviselője is. A tanácskozás ünnepélyes pil­lanatokkal kezdődött, a Himnusz elhangzása után Fekete Attila tanácselnök megemlékezést tartott, a ta­nácsok megalakulásának 35. évfordulója alkalmából. Ezt követően 35 szál vörös szek- fűvel köszöntötték a Kiváló munkáért kitüntetéssel elis­mert Monori Andrásné fő­előadót, aki kezdettől fogva, három és fél évtizede taná­csi dolgozó. A testület ezután tájékoz­tatót hallgatott meg . ország- gyűlési képviselői és tanács­tagi választások tapasztalatai­ról, majd tanácsrendelet megalkotása következett. A napirend szerint a város címeréről és zászlójáról, ezek használatáról kellett dönteni. Mint Fekete Attila tanácsel­nök hangsúlyozta, a tanács- rendelet megalkotásához a szavazásnál minősített több­ségre van szükség, az érvény- belépéséhez a negyven ta­nácstagból 21 igenlő szavazat kell. A címerre1 két javaslatot dolgoztak ki. Ezek ismerteté­se és a vita után a jelenlévő 26 tanácstag kézfelemeléssel véleményt nyilvánított, de egyik javaslat sem kapta meg a szükséges számú sza­vazatot. A tanácselnök szüne­tet rendelt el, ezt hosszú és alapos vita követte. A tanács­tagok véleményt mondtak a címertervek motívumairól, többen az alaposabb előké­szítés igényéről szóltak, s olyan hozzászólás is akadt, amely szükségesnék tartotta volna a lakossági vélemények kikérését. A v-ita után a Ja* nácselnöki indítványra a többség amellett foglalt ál­lást. hogy a címeralkotás ügyé­ben még ezen a tanácsülésen dönteni kell. Az újabb szavazás során egy tartózkodás mellett huszonhármán támogatták a két címerjavaslat közül az elsőt. Eszerint Pásztó címeré­nek formája négyszögletű, csücskös talpú pajzs. A pajzs­fő köztepe felett Zsigmond király — ő adományozott elő­ször városi címet Pásztónak — jobbra néző aranyszínű i portréja látható, amelyhez ; zöld babérkoszorú kapcsoló­dik, követve a pajzs vonalát, egészen annak talapzatáig. A pajzstalpnál látható zöld he­gyek a Pásztót övező Mátra és Cserhát vonalát jelölik. A két hegycsúcson a pajzs fel­ső, kék színű, mezőjében jobbra néző ágaskodó fehér ló látható, amely a Pásztó név szláv nyelöek szerinti jelentését — ménló — jel­képezi. Az elfogadott tanács* rendfelet döntött a város zászlajáról, valamint a címer és a zászló használatának rendjéről is. A továbbiakban rendeletet alkotott a testület a tanács és szervei, szervezeti és mű­ködési szabályzatáról, majd tanácsi bizottságokat válasz­tottak meg. A városfejleszté­si és ellátásszervezési bizott­ság' felnöke Báthy Károlyné, a művelődési, egészségügyi és sportbizottság elnöke dr. Kö- vesi Lászlqné, a hatásági bi­zottság elnöke pedig Tar! Ottó lett. A testület javasla­tot fogadott el a városi ta­nács végrehajtó bizottsága el­látó szervezetének létrehozá­sára, majd személyi kérdés­ben döntött. A városi tanács a városfejlesztési és gazdálko. dási osztály vezetőjévé kine­vezte Nagy Miklósné osztálv- vfezető-h elvet.test, aki korádé ban a Senior Váci Kötöttáru- gyár pásztói gyáregységének főkönyvelője volt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom