Nógrád, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-14 / 241. szám
Kondor Béla-emlékkiállifás Wem mindennapi látványosságot kínál ismét a salgótarjáni Nógrádi Sándor Múzeum a látogatóknak. A múzeumi és műemléki hónap idején, október 28-ig tekinthető meg az intézményben a Kondor Béla-emlékkiállítás a Magyar Nemzeti Galériából, gazdagítva a Nógrádi Sándor Múzeum birtokában lévő Kondor-művekkel. A tavalyi galériabeli bemutató után ez a kiállítás tartalmazza a legnagyobb anyagot. így tehát, aki megtekinti ezt a kiállítást, s megvásárolja a galéria által tavaly kiadott Kondor Béla oeuvre-katalógust, amely e műfajban mind tartalmi gazdagságával, mind pedig a technikai kivitelezésévé! szinte egyedülálló, maradandó élményt és áttekintést nyerhet a Kondor-életműről. A katalógust Bolgár Kálmán, valamint Nagy. T. Katalin írta és állította ösz- sze. az anyaggyűjtést 1982-ben zárták. Az oeuvie-katalógus Kondor Béla képzőművészeti anyagát tartalmazza, nem vették be a fotókat, fotogramo- kat, irodalmi jellegű munkákat, sem a művész azon tárgyait, amelyek nem sorolhatók a klasszikus képzőművészeti műfajokba. A katalógusban a művészről Bereczky Lóránd és Németh Lajos elemzéseit olvashatjuk. Kondor Béla (Í931—1972) — ma már ez nyilvánvaló — meghatározó jelentőségű, korszakos fontosságú alakja volt a húszadik századi magyar képzőművészetnek. Akár műfaji, akár ikonográfiái, vagy éppen stiláris szempontból közeledünk hatalmas életművéhez, akár a grafika meg- djítójának ntevezzük, vagy a „festői vonal”, az ikonográfiái gazdagság mestereként ünnepeljük, nem kerülhetjük meg M életmű egészéből következő tanulságok levonását sem. Ezek közül az egyik legfontosabb az, amit Németh Lajos így fogalmazott meg: „Kondornak... szilárd művészi világképet kellett kialakítania, ~s ami ezzel összefüggött, olyan egyéni mitológiát kellett teremtenie, amely egyúttal magába foglalja a kollektív tapasztalatot is”, A kóndori életművel kapcsolatban sokszor leírták már, hogy meghatározói közé tartozik a látomásosság, az egyéni lét és a történelmi folyamatok víziószerű feldolgozása, az a szigorú és kérlelhetetlen etikusság, ami valamennyi művészi megnyilatkozását jellemzi,» s még hosszan sorolhatnánk, hiszen már több kötetnyi irodalom szól róla. Számára a történelem, az évezredek kulturális, művészeti hagyománya nem hivatkozási alap, meg kevésbé valamiféle műveltség bizonygatására alkalmas idézetgyűjtemény, hiszen rendelkezett azzal a valódi műveltséggel, amely lehetővé tette, hogy a tradíciót élő valóságként élje át. Erre csak a legnagyobbak képestek, akikben megvan az egyensúly-érzékenység, arányérzék, amelyet csak ái,élt emberi történelem nyújthat, azzal együtt, hogy természetesen nem iskolás tanulságokat kínál számunkra, hanem inkább az emberi létezés köny- nyel, vérrel, tragikomédiával és ambivalenciával teli csodáját. ,,Egyszerű” témáiban is nagyonis bonyolult viszonyokra figyelmeztet bennünket. Tisztában van a dolgok nem mindig látható, de érzékelhető kettősségével, a ráció és az emóció, a látható és a láthatatlan világ között feszülő belső energiák mibenlétével, s a küzdelem fontosságával, amelyet a harmóniáért vív az ember. Ez a harmónia persze fényévek távolságában van az idilltől, feszültségekkel teljes, miként az élet, s nem nélkülözi a groteszket, az iróniát sem. Kondor Béla életműve azért válhatott korszakhatárrá, mert úgy tudott egyetemes érvényűvé lenni, hogy közben nagyon is szorosan kapcsolódott a korszak magyar valóságához,. A salgótarjáni emlékkiállítás a festőt, a grafikust, az illusztrátort egyaránt bemutatja. Itt van a Kondor-remekművek egész sora, köztük, hogy csak néhányat említsünk, a Géprepülés géniusza, a Darázskirály, a Pléh Krisztus, a Blake-sorozat darabjai, a Pártütő angyal, a Romantikus tanulmány lapjai, az Emberpár, a Régi repülőgép, az Ezékiel angyala bemegy a házba, vagy éppen azon könyvek sora, amelyeket illusztrált, köztük saját köteted, a Boldogságtöredék, a Jelet hagyni és sorolhatnánk. Hiszen ez a kiállítás valóban az életmű legnagyobb részét tartalmazza. Kondor Béla azok közé tartozott. akik személye körül gyorsan megindult a legendaképződés. Bereczky Ló- ránddal értünk egyet, aki azt hangoztatja: „El kell néha oszlatni a legendákat..., az a fontos, hogy belássuk, Kondor Bélát a történelemmel szembesülő etikai tartása tette korszakos jelentőségű művésszé, s lenyűgöző tehetsége a világ dolgairól vallott mondandója alapján bontakozott ki". A salgótarjáni kiállítás lehetővé teszi, hogy a Nógrád- ban élők megismerkedjenek ezzel a hatalmas és összetett életművel. A kiállítást Nagy Katalin rendezte igten nagy szakmai lelkiismeretességgel és emberi szeretettel. T. E. „Sikk'-es légikisasszony voltam... A MALÉV légikisasszonyai és a földön dolgozó személyzet számára varrtak egyenruhákat Szécsényben, a „Sikk” Különlegességi Női Ruházati Szövetkezet konfekcióüzemében, ahonnan október közepén szállították el a hétszáz darabos kollekció utolsó darabjait. A sötétkék és piros színű anyagokból varrt elegáns kosztümök a Pierre Carden Divatház címkéit viselik, így a termékek minőségét különleges figyelemmel kísérték. A megrendelő minden bizonnyal elégedett a szé- csényiek munkájával, ugyanis az év elején már készültek itt MALÉV-egyenruhák, akkor a nyári viseleteket gyártották le, s ennek köszönhető a mostani megrendelés is. Képünkön Henzel Tibomé öltötte magára a légikisasz- szonyok ruháját, hogy meós- ként maga is meggyőződjön a kifogástalan minőségről, a méretek vizsgálatába, a kikészítés pontosságába bekapcsolódik Rácz Ferencné munkatársa is. — kulcsár — Művelődés — kistelepülésen Á nagyterem sem marad kihasználatlanul ' MEGSZÉPÜLT az Őszre a karanessági művelődési ház. Bevezették a vizet, a festők tisztára varázsolták a falakat. A munkák — azt remélik a karancsságiak — csak néhány hónapra szünetelnek. Ha jövőre sikerülne megkapni azt a nyolcszázezer forintot, amit egy pályázat útján szeretnének megszerezni a ház korszerűsítésére, nyomban hozzáfognának az előtér átalakításához, hogy aztán kiállítóteremként is használhassák. Ha meg elkészül a falu új pártháza, akkor a mostani párthelyiség felszabadul a jelenleg a régi óvoda málladozó, felújításra már nemigen érdemes épületében székelő könyvtár számára, együtt lesz tehát minden, ami egy ku/ltúr- ház működéséhez bármelyik faluban szükséges. Persze, esak, ami a tárgyi feltételeket illeti. Hogy falai között találnak-e az emberek figyelemre érdemes látni-, hallani-, meg- élndvalót, az már nemcsak a pénzen múlik. Halasi Zoltánná, a ház je7 lenlegi igazgatója fiatalos energiával, nagy elhivatottsággal törekszik arra, hogy tartalommal teljenek a házban az oda betérők órái, hogy ne sajnálják érte időnként elhalasztani a kapálnivalót a kiskertben. — Négy éve végzem ezt a munkát — kezdjük a beszélgetést az idevalósi fiatalasz- szonnyal, aki rövid ideje költözött el Szécsénybe, de a szívesen vállalt kötelesség naponta ideszólítja most is. — Nem volt könnyű dolgom, de úgy érzem, születtek eredmények, amikért megérte a fáradozás. Ez idő alatt azt tapasztaltam, hogy a lehetőségek leginkább a kiscsoportos foglalkoztatáshoz a legjobbak. Régóta működik a gyerekeknek a Hi-hi bábcsoport. Sokszor szerepelnek más falvakban, versenyeken. Igen színvonalas a bélyeggyűjtő szakkörünk. A negyvenedik évforduló tiszteletére ötvenezer forint értékű nagyszabású bélyegkiállítást rendeztek, melyet a jövőben vándoroltatni szeretnénk a környékbeli üzemekben, kultúrházakban. Van gyerekklubunk, kismamaklubunk, tervezünk egyet a kézimunkák kedvelőinek is. Hamarosan indul a társastánctanfolyam, és a jelentkezők számától függően, angol, vagy német nyelvoktatás. Húszfőnyi állandó gárdával négy éve működik egy cigány folklórcsoportunk, melyben felnőttek és gyerekek életképek, cigánytáncok felidézésével foglalkoznak. — A kiscsoportok nem veszik igénybe az egész házat. Bizonyára a nagyterem sem marad kihasználatlanul... — Természetesen. Nagytermi rendezvényeink főleg a szórakoztatás jegyében zajlanak. Volt már itt a Markos— Nádas duó, Kovács Kati. Korda György, Kabos László, hogy csak a közelmúlt sikeres estjeit említsem. A Fővárosi Gyerfnekszínház rendszeresen vendégszerepel. — Ahhoz képest, hogy a falunak alig több mint ezer lakója van, sokszínű kulturálódási lehetőséget ad a ház. Vannak-e elegen, akik ki is használják ezeket? — NEM CSAK Karancsság, hanem a társközségek. Ságúj- falu és Szalmatercs is hozzánk tartozik. így már háromezer ember érdekelt. Több éves munkám egyik eredményének azt tartom, hogy a három faluból mindig összejön vagy kétszázötven ember egy-egy nagytermi rendezvényre. A legkönnyebb a gyerekeket bevonni. Az iskolával nagyon jó a kapcsolat. A pedagógusok zömére mindig számíthatok, ha segítségre van szükségem, akár szakkör beindításában, akár szakmai jellegű tájékozódásban. A kiscsoportok többségébe is általános iskolás korúak járnak. Legnagyobb kudarcom viszont az, hogy a 15—20 év közötti korosztályt nemigen tudtam tartósan a házhoz kötni. Bár erre magyarázat, hogy közülük szinte mindenki a falun kívül tanul valahol, a $>aráti k^r is inkább odakötődik, a bejárás és a tanulás együtt sok idejüket elrabolja. A felnőtt, már családot alapított korosztály nagy része szintén bejáró, de ők azért el-eljönnek a nagytermi rendezvényekre, az asszonyok, kismamák a klubokba. — Ajánl-e valamit a kul- túrház a legidősebbeknek? — Az öregek napját minden évben megtartjuk, az iskolával közösen. Az idősek nagyon szívesen eljönnek, örülnek a kedvességnek, az együttlétnek. Egy nyugdíjas klubba rendszeresen már nehezen járnak el, „pláne” a napi munka után, mert a falusi nyugdíjasok soha nincsenek munka nélkül. A kert, az állatok mindig adnak tennivalót. Hamarosan meglesz azonban az öregek napközi otthona, ahová már tudunk programokat vinni nekik is. — Egymaga a népművelő sem csinálhat csodákat egy faluban. De még a legkisebb eredményekhez is segítőtársakra van szükség. Akadnak-e támogatói ? — Nagyon sokan. A tanácstól kapott évi költségvetésünk 150 ezer forint. A tsz ezt megtoldja 15 ezerrel, meg egyéb szolgáltatással. Buszt biztosít a társközségek lakóinak, hogy eljöhessenek egy-egy rendezvényre, tüzelőt hoz, és még rengeteg apró. de fontos dologban segít. Az iskola tanáraira, a Vöröskereszt munkatársaira is mindig számíthatok. Egyszóval, nem hagynak magamra. AZ ÖSSZEFOGÁS azt mutatja, hogy a falu intézményei, szervezetei készek arra, hogy tegyenek, ha kell, áldozzanak a kultúráért. A ház eddigi tevékenysége pedig bizonyítja, hogy van igény és lehetőség egy kistelepülésen is a helyi művelődésre. Kovács Erika Frankofon klub Pécsett Frankofon klub alakult ä franciául értő, beszélő emberek számára Pécsett. A klub elnevezése arra utal, hogy programjában helyet kap valamennyi francia nyel- ’ vű ország — Franciaország mellett tehát Belgium, Svájc, Luxemburg, Kanada, egyes afrikai országok — művelődését ismertető, bemutató esemény. A kulturális ismeretterjesztés mellett természetesen a francia nyelv ápolását is segítik a rendezvények. A Janus Pannonius Tudományegyetem francia nyelvi tanszéke és a nevelők háza közösen szervezi a klub programját, amelyhez sokoldalú segítséget nyújt a budapesti francia kulturális intézet. A terv szerint havonta rendeznek előadást, filmvetítést, kiállítást, vagy hangversenyt. A klub első rendezvénye szombaton volt: irodalmi esten emlékeztek meg halála 100. évfordulója alkalmából Victor Hugóra. A Chambéry-i színház vendégművésze. Philippe Roman adott elő a nagy francia író-költő műveiből. Ez alkatommal nyílt meg a francia fényképezés történetét bemutató dokumentumkiállítás. A Frankofon klub megalakulása egyben a pécsi francia kulturális hét nyitó eseménye is volt. KOSSUTH RADIO; *.30: Mit Üzen a Rádió? flsm.) 9.00: A hét zenemüve 9.30: Egy pillanat tükre. Paul Eluard versei 9.39: Ki kopog? »*.#5: Nyitniikék ».35: Fialtad szovjet muzsikusok hangversenye *1.05: Velencei tükör. — Egy utazás hangképei *1.25: Bágya András dalaiból 11.39: A kelletlen leány. XV/13. rész 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Házunk tája 13.00: Magyar elő adóm ű vé szék albuma 14.10: Verbunkosok, nóták 14.45: A varázsló kertje. Csátit Géza novellája 14.55: Édes anyanyelvűnk, asm.) 15.00: Veszélyben. Az Ifjúsági Rádió műsora 15.30: Kóruspódium 16.05: Játékos nyelvtan és mese kisiskolásoknak 17.00: Ecomix 17.30: Népi táncmuzsdka Jemenből 17.40: Operettmúzeum 18.25: Mai könyvajántattmik. (Ism.) 18.30: Esti magazin 19.15: Rádiónapló. Vendég: dr. Hutás Imre, az Egészségügyi Minisztérium áJ- lamtitkáira 19.59: Aranylemezek 20.30: örökzöld dalilamok 21.00: Húszas -stúdió. Valcolun-k I. 21.15: Szovjet drámák szemléje 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Egy rádiós naplójából. Sebestyén János műsora 0.10: Himnusz 0.15: Éjfél után... PETŐFI RADIO: 8.05: N ótaesokor 8.50: Délelőtti torna 9.05: Napközben 12.10: Farkas Antal fúvósrmlveiből 12.25: Ki« magyar néprajz 12.30: Népdalok kóruselőadásba« és népi hangszereken 13.05: Slágermúzeum 14.00: Kettőtől ötig . . . 17.05: Újdonságainkból 17.30: ötödik sebesség 18.30: Zeneközeiben 19.30: Sportvtlág 20.05: Show. ami show 21.05: Tudósítás bajnoki vízilabda-mérkőzésről 23.20: Slágprről slágerre 24.00: Virágénekek 0.15: Éjfél után MISKOLCI STUDIO: 4 NÓGRÁD - 1985. október 14.. hétfő 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.0.5: Hétről hétre, hétfőn este. Zenés magazin. TeLefonügyelet: 35-510. Szerkesztő: Ho.rváth Kálmán. (Közben: El szeretném mondani. Mérő Miklós jegyzete — Válaszolunk hallgatóink leveleire. Karcsai Nagy Éva összeállítása.) 18.00: Északin agyar országi krónika. — Sport. 18.25—18.30: Szemle az Észak- Magyarorszás, a Déli Hírlap, a Heves Megyei Népújság, valamint a NÓGRÁD keddi számából!. MAGYAR TELEVÍZIÓ? 16 35: Hírek 36.40: Csak gyerkeknek 17.10: A királyasszony lovagja. Ruy Bias. Francia film. (1947.) 18.45: Vendégjáték 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Hírek 19 40: Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét Kb.: 21.30: Tessék választani! Hunyadi Sándor: Téli sport. Tévéfilm. (Ism.) T.: 383-122 Jókai Anna: A labda. Tévéfilm. (Ism.) T.: 174-000 Sarkadi Imre: A gyáva. Tcvéíilm. (Ism.) T.: 177-055 22.55: Hírek 23.00: Himnusz BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: A nő. Tv-játék 21.00: Jemen barátai és ellenségei 21.45: Egy normális hónap 22.50: Hírek 2. MŰSOR: 19 30: Hv-híradó 20.00: Marie-Clarie Alain: Franciaországi orgonakoncert 20.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22 00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Az ókori Görögország. 3. rész. (Ism.) 22.30: A XIX. század szlovák költészete MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től: Süsü, a sárkány. Színes magyar bábjátékfilm. Háromnegyed 6-tól: Rettegett Iván. I—IT. Színes szovjet történelmi film. — Kohász: Iván gyermekkora. Szovjet film. — IMH: Sortűz egy fekete bivalyért. Színes magyar- francia koprodukció. — TIT: Sophie választása. I—II. (14) Színes USA-fiim. — József Attila: Borsalino. (16) Francia—olasz film. — Balassagyarmati Madách: Fél 4-től: A negyvenegyedik. Szovjet film. Háromnegyed 6 és 8-tól: Az élet muzsikája. Színes, zenés, látványos magyar—szovjet koprodukció. MESEMOZI: Farkasok és juhok. Színes szovjet rajzás bábfilm-mesesorozat. — Pásztói Mátra: Androidok lázadása. (14) Színes, szinkronizált USA fantasztikus kai arid film. — Nagybátonyi Petőfi: A nap lánya. (14) Színes brazil kaland- film. — Szécsényi Rákóczi: Hurrá, nyaralunk! Színes szovjet film. — Rétság: Fehér Színes NDK-indiánfilm. — Karancs- lapujtő: Hugó, a víziló. Magva.r raizmesefilm. — Kisterenyei Petőfi: A Jedi visszatér. Színes USA fantasztikus kalandfilm. — Ersekvadkert: Sárkánvölő. (14) Színes, szinkronizált USA mesp- n orr or. — Jobbágvi: Fantom az éjszakában. (16) Színes. szinkronizált USA bűnügyi film.
