Nógrád, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-12 / 240. szám

Hadtörténeti és nyelvtörténeti jelentőségű Az első magyar nyelvű katonai szabályzat Linda — halet Görbe Nóra portréja Az X. cím „A cégéres vét­kekről, a büntetésekről és némely hadi succenssiókról” ír. Ide tartoznak az ' élet, a testi épség és az egészség elleni bűntettek. Itt kap­tak helyet a tulajdon elle­ni bűncselekmények, a val­lásszabadság megsértése, közokirat-hamisítás stb; Ér­dekességként a, bűncselek­mények elkövetőinél az it­tasság nem enyhítő körül­mény. A II. cím „Minden­féle vitézlő rendeknek ma­gok alkalmaztatásáról”, vagyis a katonai fegyelem­ről, a foglyokról, a zsák­mány felosztásáról, a men­levél tiszteletben tartásáról intézkedik. A III. címben az őrszolgálatról olvasha­tunk, a IV. címben pedig „A tábor megindulásának mód­gyárul”: dob- vagy trom­bitaszóra mindenki siessen egységéhez. Egészséges em­ber engedély nélkül masíro- zás közben nem ülhet a poggyászszekérre. Rákóczi fejedelem arcképe II. Rákóczi Ferenc neve Brökre összeforrott hazánk történetével. Nincs senki, aki ne tudná, ki volt a ve­zérlő fejedelem. Működésé­nek mégis van olyan terü­lete, amely kevéssé ismert: az a munka, melyet a felkelt sereg fegyelmezett haddá szervezéséért fejtett ki. Felismerte, hogy rend nélkül nem lehet háborút vfeefm. A százezer fős se­reg eletet szabályozni kell. Káloóczd már 1707 előtt is adott ki több mint egy to­rát részletes hadi szabály­zatot, valamint több vár- szolgálati rendtartást, tábo­ri és gyakorlati szabályza­tot, mégpedig —• s ez na­gyon lényeges — magyar »yelven. De a koronát erre a munkára az 1707. évi •módi országgyűlésen tör­vényerőre emelt, magyar nyelvű szervezési szabály- *a*a (Regulámon tűm) és a hozzá csatolt szolgálati sza­bályzata (Edietum) rakta föl. Jelentősége hadtörténeti és nyelvtörténeti szempontból azért nagy, mert ez az első, teljes, magyar nyelvű álta­lános katonai szabálvza- temk, és az első összefüggő «»agyar katonai büntető- törvénykönyvünk. Ezzel — közei két évszázad után — ismét döntő szerephez jut­tatta katonai életünkben az addigi német és Latin he­geit a magyar nyelvet. A szabályzat az ezredek részére korábban kiadottak felhasználásával, a leszűrt tapasztalatok figyelembevé­telével. most már a teljes haderőre alkalmazva került az országggyűléx elé. Előké- e®tését a Bercsényi Miklós vezette bizottság végezte, a tervezetet Kajaiy Pál fő- badbíró és Vay Ádám ud- tewi marsall terjesztette elő. A „regulamentum” szó a korabeli szótár szerint „zsi­nórmérték”, amely a mai értelemben a hadsereg szer­vezésével, beosztásával, élel­mezésével és fizetésével foglalkozó szervezési sza­bályzat Az „adictum” ma­gyarul ugyancsak a korabe­li Pápai—Pariz-szótár sze­rint — mert hiszen ezt for­gatták Bercsényiék — „pa­rancsolat”, vagyis viselkedést előíró szolgálati szabályzat. A Regulamentum Uni­versale a fejedelmi köszön­tést követően történelmi pél­dákkal bizonyítja, hogy ha­di sikereket csak fegyelme- nett és képzett sereggel le­het elérni. Ezért itt az ide­je, hogy a tanulatlan fel­kelőkből rendes katona vál­jék. A szervezési szabályzat hét részből áll. Az I. Rész 12 létszám- és fizetési táb­lázatot tartalmaz, „ ...mint­hogy a fizetés zabolája a rendnek s az engedelmes­ségnek.” A II. Rész tartal­mazza a fizetés, az . abrak és a ruházat kiosztásának módját, a lakosság hadi hoz­zájárulását. Intézkedik az újoncokat sorozó bizottsá­gokról, valamint arról, hogy a tisztek havi zsoldjának minden forintja után egy garast le kell vonni a kö­zös ezredkassza céljaira, pénzügyi tartalékalapra. A III. Rész a hadak téM el­szállásolásáról, a rendfenn­tartásról, a nyári kihelyezé­sekről, továbbá a beszál­lásolás ailól mentes épüle­tekről intézkedik. Az V. Rész pénzügyi kér­déseket tartalmaz, mint a vármegyékre kivetett ha<fi- költségek beszedése, keze­lése, elszámolási rendje, el­lenőrzése stb. A VI. Rész a katonai területi parancsnok­ságok körzetével összhang­ban szabályozza a hadtáp- szolgálatot. A VII. rész a hadi törvények eljárásjogi szabályait adja elő, s min­den vezénylő tábornok mel­lé beosztott egy hadbírót. A Regulamentumhoz szo­rosan kapcsolódik az Edic- tum Universale, vagyis az első katonai büntetőköny­vünk, amely 12 címre (ti­tulusra) tagozódik. Az V. címben >rA zászlói­kat elhagyókrul, szökőkrül, passzus nélkül járókra!” in­tézkedik. A szökés bünteté­se halál, mert „a nemzet igaz ügye mellett mindenki élete fogytáig köteles hada­kozni.” Itt szól a szimu­lánsokról is: „Harc alatt vagy előtte magát betegnek mondó érdeme szerint la­kói.” A VI. cím „Az erős­ségek feladásárai, megegye­zéséről, ellenséggel való ösz- szemenésrül. corresponden- tiárul, besziélgetésrül, árul- tatásrál, kémről” szól, s ahogy írja: „a kémeket, tit­kos üzenetvivőket a hóhér nyársalja fel.” A VII. eím a kvártélyról, a VIII. cím a gyújtogatásról, a IX. a fegyverek és hadi eszkö­zök karbantartásáról szól, a X. cím a mustrát, a XI. cím pedig a hadbírók jo­gait és kötelezettségeit sza­bályozza. A XII. cím tar­talmazza a hadbíróság! el­járást. Ez azért fontos ré­sze az Edictnmnafc, mert itt találjuk a magyar hada tör­vényszék és a katonai bün­tető perrendtartás első, nyomtatásban megjelent összefoglalását. Szabályoz­za az idézést, az ügymene­tet, a fellebbezést, rendel­kezik a védőről, a hadifog­lyokkal kapcsolatos bánás­módról. Figyelemre méltó a törvénykönyv gördülékeny stílusa, ízes magyarsága. Dr. Csonkaréti Károly Linda (Görbe Nóra) fiibéli szüleivel, akiket Bodrogi Gyű la és Pécsi Ildikó alakít. Augusztus közepén egy tv- játék főszerepében láthattuk. Kemény, öntudatos Vivie volt Shaw drámájában, a Warren- né mesterségében. Szeptember elején á Kis­stadion közönsége tapsolt ne­ki egy rockkoncerten: az R-GO együttes vendégeként lépett pódiumra, több sikeres számot énekelt. A jövő évben az új Linda- sorozatban láthatjuk, s a ter­vek szerint táncosnőként is bemutatkozik a Pécsi Balett vendégeként a színházi évad második felében. Ezek után joggal merül fel a kérdés: ki ez a sokoldalú művész? Ki voltaképpen Gör­be Nóra? — Édesapám, Görbe János, Kossuth-díjas művész volt. Tizenöt éves múltam, auláikor meghalt. Anyám pedagógus, a gyermekkoromat vele, töltöt­tem Szarvason, ahol tanított, mert a szüleim elváltak, ami­kor én hároméves voltam. Szarvason kezdtem el balet- tozrtí, nagyon szerettem vol­na balerina lenni. Később versenyszerűen művészi tor­náztam, majd a Bartók együt­tesben táncoltam. Gimnazista­ként gondoltam először a szí­nipályára, jelentkeztem a Pin­ceszínházba, amelynek tagja lettem. Ott szereztem színpa­di gyakorlatot, s bizonyára ez is hozzájárult, hogy első ne­kifutásra bejuthattam a színművészeti főiskolára. A harmadik évet végeztem, ami­kor Bacsó Peter rámbízta az Áramütés című film főszere­pét, majd a diploma után a MAFILM színészstábjába szerződtem, ma is ott dolgo­zom. ■— Évfolyamtársai, Dörner György, Bán János, Gáspár Sándor, Pap Vera s a többiek már számos színdarabban arattak sikert. Nem hiányzik a színház, az állandó társur lat? — A filmgyári stáb tagja­ként módom nyílik vendég- szereplésekre is. Játszottam már Debrecenben, Veszprém­ben, Székesfehérvárott,. Buda­pesten, a Radnóti Színpadon és a Játékszínben. — Édesapját a film tette országos hírű színésszé, bár a Nemzeti Színházban, az Ifjú­sági, a Jókai, valamint vidé­ki színházakban is jelentős alakításokat nyújtott egy-egy szerepében. Látta őt játszani? — Színpadon, sajnos, nem láthattam, de később minden filmjét megnéztem az Embe­rek a havasontöl kezdve a Ház a sziklák alatt és a Húsz órán keresztül, a Feltámadott a tengerig. Ügy érzem, apám megérdemelné, hogy a televí­zió sorozatban levetítse ezeket a filmjeit. A mai fiatalok alig-alig ismerik a nevét. — Az önét annál inkább. A Linda-sorozat három epizód­ja ismertté tette. Éppen ezért csodálkoztam, amikor körül­Lassan száz éve lesz, hogy egy európai műveltségű Bé­kés megyei író és földbirto­kos téli és nyári színházat épített kastélyának parkjában, s dohánytermesztő kétkezi munkásokból szervezeti szín- társulatával Shakespeare-t, Moliére-t, görög klasszikusokat mutatott be pesti és külföldi úri vendégekből meg környék­beli parasztokból verbuválódó hálás közönségnek. Justh Zsigmond parasztszínháza messzire ható jelképpé vált — s szerencsére nem is maradt követők nélkül a magyar mű­velődés történetében. És ha a pusztaszenttornyai Körszínház­hoz mérhető emberfeletti vál­lalkozásról nem is hallottunk a Justhot követő száz eszten­dőben, itt-ott mindig fölbuk- kaint egy-egy ihletett és su­gárzó akaratú személyiség, aki több-kevesebb ideig művészi magaslatokat tudott ostromol­ni a köznapiság fölé emelke­dés örömét megízlelő ifjak, gyerekek vagy éppen meglett emberek körében. Jóllehet a mai mecénások fontolgatóbbak — s talán sze­gényebbek is a boldog emlé­kű Justh Zsigmond úrnál —, ha rendezői szándék és sze­replési vágy egymásra talál, a legtöbb faluban fedél is ke­rül az elszántabb csoportok feje fölé. Szerencsés esetben még az igényes művészi mun­Pusztaszenttornyától Kimiéig A falusi színjátszók találkozója MÓG&AD - ms, október V2„ szombat ka egyéb feltételeire is áldoz valaki (s talán tudja is a zsebbe nyúló üzem, szövetke­zet, tanács vagy gyáregység, hogy nem annyira áldozat, mint inkább beruházás min­den fillér, amelyet a lakóhe­lyi közösségi művelődési le­hetőségek gazdagítására for­dítanak). 1983 májusában a TOT, a SZÖVOSZ. a Népművelési In­tézet és a Győr-Sopron Me­gyei Művelődési Központ meg­rendezte a falusi színjátszók országos találkozóját. Jelentős esemény volt ez azért is, mert — eltérően a többi társadal­mi réteget képviselő művésze­ti csoportoktól — tíz éve nem találkoztak országos fórumon a falusi színjátszók. A kimlei rendezvény mindenki számára nyilvánvalóvá tette, hogy el­térő színvonalon és sokfélé változatban bár, de él és kö­zönségre talál falvainkban az amatőr művészetnek ez az ága. A rendező szervek 1986 májusára ismét meghirdetik az országos találkozót. Ennek szervezési elve — hasonlóan a korábbiéhoz — nem felfutá- sos rendszerű, azaz nem kény­szeríti egymással való versen­gésre a csoportokat. A rész­vételre pályázó produkciókat megyei és országos tájékozott- ságú szakemberekből álló zsű­ri tekinti meg, s a legérdeke­sebb, legjellegzetesebb vagy éppen a legvitathatóbb előadá­sokat hívja meg K,imlére. Pályázhat a részvételre min­den rendszeresen működő fa­lusi együttes az amatőr szín­játszás bármely műfajával (drámai játék, komédia, tra­gédia, vígjáték, vásári és né­pi komédia, szerkesztett mű­sor vagy hagyományőrző né­pi játék). Az előadások idő­tartama nem haladhatja meg a 60 percet, a szereplők szá­ma pedig a 20 főt. A pályá­zatokat a megyei művelődési központokba kell benyújtani 1985. november 15-ig. A me­gyei találkozóknak (vagy he­lyi bemutatóknak) március 1- ig* kell lezajlaniuk. Kiugró teljesítménnyel a kimlei ta­lálkozón kívül a kazincbarci­kai országos fesztiválra is el lehet jutni. A szervezők maguk is tud­ják: fájdalmas pontja a rész­vételi feltételeknek a korláto­zott létszám — és főleg az időtartam. Ezt a szigort az 1983-as tapasztalatok diktál­ják A találkozó időtartamába ugyanis nem férnek bele a hosszabb előadások, a novák- pusztai kastély befogadó- és kiszolgálóképességé is véges. A nyoicvanhármas szakmai ta­nácskozáson így fogalmazódott meg a kérdés: vagy meg kell növelni a találkozó időtarta­mát (és a Vendégfogadási le­hetőségeket), vagy csökkente­ni a meghívandó csoportok számát. Az egyik megoldás nehéz, a másik fájdalmas, A viszonylag legjárhatóbb utat a fentiekben jelzett korlátozá­sok jelentik. Ezek azonban azt a veszélyt hordozzák maguk­ban, hogy a rendezők — a zsűri sugallatára vagy azt megelőzve — egész estét be­töltő produkcióikat próbálják egy órányira csonkítani — s bizonyos esetekben talán még szereplők is kimaradnak (egy­szer és mindenkorra!) az együttesből. Remek alkalom — mondhat­ni országos ügy — a jövő májusi találkozó, ám sok min­dent meg kell fontolniuk ad­dig a szervezőknek és a pá­lyázóknak egyaránt. Talán az kiderül még, hogy nem e kényszerű csonkítás az egyet­len megoldás. Trenesényi Imre belül két évvel ezelőtt visz- szavonult a szerepléstől egy időre. — Gyerekét akartam. Ügy éreztem, hogy a szakmai si­ker, a népszerűség családi háttér, gyerek nélkül nem elég. S, ugyanez fordítva is igaz: hiába boldog családanya valaki, ha munka nélkül, si­kerélmények hiányában lé­zeng a pályán. — Mostanában nem lehet panasza, már hónapok óta na­pi 10—12 órát dolgozik, ta­vasszal kezdték forgatni a Linda újabb epizódjait, s a munka az év végéig tart. Ha már a tévésorozatnál tartunk: hogyan született a Linda öt­lete? — Él a környezetünkben egy lány, aki éppen olyan al­katú, mint én. Sovány, fiús, törékeny, első látásra, akár egy tini. Senki sem gondolná róla, hogy rendőr hadnagy. Gáti Györgynek, a film ren­dezőjének támadt az ötlete a karatézó rendőrlányról. For­gatókönyvet írt Polgár And­rással, így született a Linda. Az új, hétrészes sorozatot már hattagú alkotó gárda ír­ta, hogy minél több ötlet, ka­land legyen benne. Beszélgetésünk színhelye a városligeti Petőfi-csarnok. A bejáratnál hatalmas plakát hirdeti az Első emelet együt­tes koncertjét — Lindával. — Énekelni fog? — Nem. A sorozat Pappo­kol című epizódjának egyes jeleneteit vesszük fel „élő­ben”, . egy popkoncerten. A közönség nemcsak zenét hall­gathat, hanem mázsás pofono­kat, nagy verekedést is lát­hat. Egyébként már sok ér­dekes helyszínen forgattunk az elmúlt hetekben. Vereked­tem Lindaként a Közgazda­ságtudományi Egyetem áll- ványsorán a magasban, sőt a margitszigeti halastóban és a Sportuszoda magasugrótornyá- ban is. — Űgv tudom, dublőr nél­kül forgat. Nem fél ezektől a veszélyes jelenetektől? — Van, amikor egy kicsit félek. Egyik éjszakai forgatá­son a Dunába kellett esnem Leányfalunál, s azonnal elra­gadott a víz. Félelmetes volt sötétben a Duna. Azok a mo­toros üldözési jelenetek sem voltak veszélytelenek, amelye­ket az utcai forgalomban vet­tünk fel. De szerencsére so­sem történt baleset. A Lindán kívül milyen fel­adatok várnak még önre? — ősszel megjelenik egy nagylemezem, Linda, a zöld öv címmel, ezen dolgozom, s a lemez négy dalához video- clippet készítünk a tévében. Szóba került egy másik nagy­lemez is, erre a jövő év ta­vaszán kerülne sor. S újra táncolni tanulok, gyakorolok, hogy ne maradjak szégyenben, amikor a Pécsi Balett vendé­geként színpadra lépek a Pa- vanne című tánckompozíció­ban. Kárpáti György

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom