Nógrád, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-12 / 240. szám
(Folytatás az 1, oldalról) kő társadalmi, gazdasági programok kidolgozásakor, vagy — ha az lehetséges — haladéktalanul érvényesítik. Kifejezte azt a véleményét: a vita is hozzájárult ahhoz, hogy a kormány még megalapozottabb javaslatot terjeszthessen majd az Országgyűlés elé a VII. ötéves tervről. Elismerően , szólt a hozzászólások oldotts ágáról, arról, hogy minden kérdésről — a valaha talán kényesnek nevezettekről is — azzal a természetes nyíltsággal esett szó, ami csak a közvéleményünket jellemző demokratikus légkörben lehetséges. Minden korábbinál nagyob hangsúlyt kaptak a társadalom egészét foglalkoztató kérdések. Hogyan tehetjük eredményesebbé a szocialista építőmunkát, miként hasznosíthatjuk jobban a társadalmunkban rejlő lehetőségeket, milyen módon fejlesszük tovább a demokratizmust. Lázár György egyetértett fezokkal, akik a kormányprogram tervezetében foglaltakat az eddigi munka folytatásának tekintik, hangsúlyozva ugyanakkor azt az új vonást, hogy a feladatok sokában most már nem az egyensúly megteremtése kerül az első helyre, hanem annak megszilárdítása. Más szóval: nem a korlátozás, hanem a fejlődés programja lez. A program végrehajtásának feltételeiről szólva a Minisztertanács elnöke egyetértett azokkal a felszólalókkal, akik feszítettnek, de reálisnak értékelték a kormány előterjesztésében foglalt feladatsort. Több képviselő foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy eddig tartalékaink felszínre hozásában a szükségeshez képest lassabban haladtunk előre. Az észrevételekhez hozzáfűzném: nálunk sokkal gazdagabb országok sem engedhetik meg maguknak, hogy dolgozóik a törvényes munkaidőnek csak körülbelül 80 százalékát használják ki, mint ahogy az ma nálunk történik. ■ — Más tényezőket is említhetek: például állóeszközeink, meglévő termelőberendezéseink kihasználtságát, vagy exportált termékeink „életkorát”. Kezünkben van egy jelentős eszközállomány, nagy szellemi kapacitással számolhatunk, s ezeket pótlólagos, beruházások nélkül, vagy kevés pótlólagos beruházással is jobban fel kell használnunk. Ez is segíthet abban, hogy erőforrásokat teremtsünk, elvégezhessük az elengedhetetlen befektetéseket, s ezután még gyorsabban haladhassunk előre. Lázár György ezután a társadalom aktivizálásának fontosságát hangsúlyozó hozzászólásokra reagálva kifejtette: bátrabban kell élni a demokratikus viták lehetőségével, a társadalmi kontroll eszközével. — A Minisztertanácsban kialakult gyakorlat szerint — hangsúlyozta — a kormánytagok úgyszólván egyetlen, a sajtó útján hozzánk érkező jelzést sem hagynak figyelmen kívül, s az esetek nagy részében ezekből olyan intézkedések születnek, amelyek létező problémák megoldását szolgálják. Igényeljük azonban. hogv a jogos kritikai hang mellett azzal is foglalkozzék a tömegkommunikáció, miként lehet kijavítani a hibákat. s a új kérdések megközelítését a „lebeszélő” stílus helyett gyakrabban jellemezze a „rábeszélő” stílus. A miniszterelnök válasza után határozathozatal következett. Az Országgyűlés a kormány programját tartalmazó előteriesztést jóváhagyólag — egyhangúlag — tudomásul vette. Hetényi István Pénzügyi politikánk a népgazdaság érdekeit szolgálták nyos vállalatok száma körülbelül száz, ebből mintegy tizenötöt tekintünk olyannak, amely valóban súlyos gondokkal küszködik és a terhek részbeni rendezése -3 milliárd forinttal terhelte az állami költségvetést. Az 1985-ös év nehéz körülmények között indult, és az. erőfeszítések ellenére sajnos kiderült, hogy nem egyszerűen téli problémákról van szó. Az eredmények csak igen lassan javulnak. Már most világos, hogy az állami költség- vetés hiánya meg fogja haladni azt, amit az Országgyűlés jóváhagyott, és úgy vélem, hogy éppen a struktúra átalakítása, a kedvező folyamatok élénkítése, a szociális, kulturális stabilitás indokolja, hogy ne ragaszkodjunk mereven a jóváhagyott hiány adatához, hanem a lehetséges keretek között a gazdaság eredményességét szolgáló támogatások terén tegyünk lépéseket. ' Nagyon időszerű és sürgető az MSZMP Közppnti Bizottságának 1984. áprilisi állás- foglalásában meghatározott komplex gazdaságirányítási feladatok végrehajtása. A szabályozókat, az intézményi és döntési rendszert megújító munkában elengedhetetlennek tartjuk a költségvetés megreformálását is. Ennek a folyamatnak egyes lépései már az 1988. évi költségvetésben is tükröződni fognak. Ismételten szembe kell néznünk azzal, hogy a hatékony termelés kibontakoztatását a költségvetési politikának nem az állam jóléti és struktúra- alakító feladatainak csökkentésével, hanem a veszteségek csökkentésével kell szolgálnia. A kormány a kívánatos folyamatok meggyorsítása érdekében a népgazdaság, valamint a súlyos gazdálkodási gondokkal küzdő vállalatok hitelezőinek és dolgozóinak érdekeit egyaránt szem előtt tartó jogszabálytervezeteket fog kidolgozni. A vállalatok viszont joggal számítanak arra, hogy a veszteségéit csökkentéséből felszabaduló Összegek egy része a jól dolgozó vállalatok közvetlen verfielt mérsékli majd. A sokszor terhesnek tartott pénzügyi feltételek enyhítését Bevételek tehát nem a hatékonysági követelmények csökkentésének, hanem a pénzügyi rendszer ösztönző ereje fokozásának, a teljesítmények és jövedelmek igazságosabb összehangolásának kell szolgálnia. Feladatnak tekintjük a vállalatok és a lakosság önkéntes megtakarításainak további ösztönzését, mert ez is segít abban, hogy a költségvetési terhek mérséklődjenek. A lakossági adórendszerben mél- tányosabb közteherviselést eredményező intézkedéseket kell hozni mind az adó-, mind pedig az illetékrendszerben. A pénzügyminiszter végül elmondotta, hogy a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság alapvetően pozitívan értékelte a pénzügyi és költségvetési politika szerepét, de rámutatott arra a jogos igényre is, hogy a költségvetési tervezés legyen megalapozottabb, az évközi módosítások valóban csak az ésszerű rugalmasság igényéhez igazodjanak. _— Ezt a megállapítást Lázár György elvtárs vitaösszefoglalójában teljes mértékben megerősítette. Igyekszünk olyan rendszert és munkastílust kialakítani, amely e hiányosságokat mielőbb csökkenti, s remélhetőleg előbb- utóbb teljesen kiküszöböli — mondotta Hetényi István, majd kérte az Országgyűlést, hogy a beterjesztett törvény- javaslatot a bemutatott költségvetési mérleg adatainak megfelelően hagyja jóvá. Az állami költségvetés helyzete 1984-bén tovább javult. Ezt a jövedelemközpontosítás fokozása és a takarékosabb költségvetési gazdálkodás eredményezte. A költség- vetési hiány mérséklésére, illetve az el nem költhető költségvetési célmegtakarítások (pl. a hitelfedezeti alap fel- töltése) ‘ növelésére a fizetőképes kereslet és a belföldi árukínálat összhangjának a megőrzése, valamint a belföldi hitelezéshez szükséges banki pénzforrások biztosítása érdekében került sor, mert a külföldi források csökkentek. Az állami költségvetés bevételei és kiadásai a következőik szerint alakultak: Milliárd forintban! 1983. tény 1984. tény Vastag Ottilia és Tőzsér Gáspár országgyűlési képviselők a tanácskozás szünetében 1 Ezt követően az elfogadott napirendnek megfelelően Hetényi István pénzügyminiszter terjesztette elő az 1984. évi állami költségvetés végre- hajtásá'ról szóló törvényjavaslatot. A tavalyi pénzügypolitikai törekvések a népgazdaság több éve előttünk álló céljait szolgálták: a külgazdasági egyensúly javítását, a külföldi adósság csökkentését, és a lakosság fogyasztásának szerény mértékű emelését. E célok szolgálatában a költségvetés a jövedelmek átcsoportosításával elősegítette, hogy a megtermelt nemzeti jövedelem elosztása igazodjék a külső egyensúly követelményeihez; a belföldön fel nem használható jövedelmet megtakarítjuk, és létrejöjjenek az élet- körülmények javulásának, a kulturális és szociális ellátásnak a tervezett anyagi feltételei — mondotta a miniszter. A vállalatok és szövetkezetek fejlődő gazdálkodása biztosította. hogy az ország nemzeti jövedelme összehasonlító árakon számítva 2,7 százalékkal emelkedjék. Az összes jövedelem folyó árakon 9 szá- ' zalékkai nőtt, és 8 százalékkal növekedhetett a belföldi felhasználás; ’az ütemkülönbség a külső egyensúly javítását szolgálta. A kiadások közül a legnä*- gvobb tétel a költségvetési intézményeké és a társadalom- biztosításé. Ezekre kereken 300 milliárd forintot fordítottunk, ami 9 százalékkal több mint az előző évi. Igyekeztünk megfelelni a takarékosság kö- vetelménvének úgy, hogy biztosítani tudtuk: a szociális, kulturális és az életszínvonalat közvetlenül szolgáló kiadások /Valamivel gyorsabb ütemben nőttek, mint ahogyan 1983-ban. Lehetőség nyílott új szociálpolitikai intézkedések végrehajtására is. amelyek több mint 3 milliárd forinttal növelték a lakosság jövedelmét. A családi pótlék, a gyermekgondozási segély és meghatározott körben a nyugdíjak összegét emelni tudtuk. Szeptember 1-től 10 százalékkal növekedett a pedagógusok fizetése. A kormányzat változatlanul nagy figyelmet fordított a lakásépítésre, 70 ezer új lakás épült, bár közülük kevesebb az állami bérlakás, mint a korábbi években. Hetényi István a továbbiakban rámutatott: — A vállalatok sokszor kényszerűen nagy terhet vállalnak á költségvetési kiadások finanszírozásából. Ennek ára van, például az,~ hogy a vállalati beruházások 1984-ben 2 százalékkal csökkentek az előző évihez képest. Miközben csupán 2 százalékkal nőttek a beruházások, mégis örvendetes, hogy a vállalatok e nehéz helyzetben is 11 százalékkal több műszaki fejlesztési alapot képeztek, mint korábban. A nehéz körülmények között természetesen nőtt a pénzügyi nehézségekkel küszködő vállalatok száma. De a közhiedelemmel. ellentétben, azért ez sem általános jelenség. A vállalatok többsége növelte eredményességét. Tavaly 600 olyan vállalat volt, ahol a nyereséget egyik évről a másikra több mint 20 százalékkal sikerült növelni. Ezzel szemben 48 nem mezőgazda- sági vállalat zárta összesen 2 milliárd forint veszteséggel gazdálkodását. Az alaphiáVállalati gazdálkodó szervezetek befizetései Lakossági befizetések Költségvetési szervektől származó bevételek Nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból és egyéb forrásokból származó bevételek Bevételek összesen: Kiadások PŰGRAD- 4985. októ bar szómba! * 1 Felhalmozási kiadások és hitelfedezeti alap (eltöltése Vállalati gazdálkodó szervezetek támogatása és fogyasztói ártámogatások Költségvetési szervek kiadásai Társadalombiztosítási kiadá sok Nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból eredő és egyéb kiadások . Kiadások összesen: Hiány A költségvetési bevételek mintegy 82 százalékát kitevő vállalati és szövetkezeti befizetések közül elsősorban a társadalombiztosítási járulék és a nyereséget terhelő adók emelkedtek. A támogatáscsökkenés legnagyobb része abból adódott, hegy a fogyasztói árkiegészítések mérséklődtek. A termelési támogatások csökkenését évközi intézkedések is elősegítették, így például 10 százalékkal mérséklődött az ipar, a közlekedés, a belkereskedelem támogatása. A vállalatoktól származó nettó — támogatásokkal csökkentett — bevételek részarányának, vagyis a központosításnak a növekedésében a korábbiaktól eltérően kiemelkedő szerepet játszott a támogatások és adó-visszatérítések 15,6 milliárd forintnyi mér- •ékléfefe. 443,7 468,2 37,6 45,1 46,0 49,5 13,1 10.1 543,7 572,9 Milliárd forintban! 1983. tény 1984. tény 67,0 71,6 162,4 146,7 172,4 183,8 107,2 120,0 40.8 54,5 549.8 576.6 6,1 3,7 A kifizetett bérekkel és jövedelmekkel, valamint a kisvállalkozások terjedésével függ.össze az, hogy 1984-ben erőteljesen nőttek a költség- vetésnek a lakosságtól származó' bevételei. A lakosság 1983-hoz képest, több mirlt 20 százalékkal nagyobb összeget fizetett be a költségvetésbe társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék címén. A lakossági adók és illetékek 2.6 milliárd forinttal haladták meg az 1983 évit. Ezt döntően a kisvállalkozási formákban részt vevő magánsze- mélvek számának és adó alá vonható jövedelmének gyors növekedése eredményezte. A költségvetés felhalmozási célokra fordított kia fásának nagyobbik hányada — mintegy 80 százaléka — a központi és a vállalati szövetkezett beruházások finanszírozását, kisebbik része pedig a magánerőből való lakásépítés támogatását és bizonyos gazdálkodó szervezetek fejlesztési forrásainak kiegészítését szolgálta.’A nagyberuházások közül a tervnek megfelelően határidőre és költségmegtakarítással befejeződött a Szolnoki Papírgyár rekonstrukciós bővítése, átadták az észak—déli metróvonal újabb — az Élmunkás tér és az Ár- pád-híd közötti — szakaszát, forgalomba helyezték a megújult Árpád-hidat és a Flórián teret. A központi költségvetési szerveknek nyújtott támogatás összege 70.6 milliárd forint, ez az előző évit 1,8 milliárd forinttal haladta meg. A tanácsi intézmények kiadása 81,5 milliárd forint volt, az előző évit 6,2 milliárd forinttal haladta meg. Az egészségügyi és szociális szervek kiadása 32,3 milliárd f,.-int volt. Az egészségügyi hálózat 1400 gyógyintézeti ággyal bővült. Az időskorúakat gondozó intézményhálózat bővítése és a gép- és műszerállomány korszerűsítése azonban elmaradt a szándékolttól. A tervezett 73 öregek napközi otthona helyett csak 46 új otthon létesült. Az oktatás, a kultúra, a sport és a tudományos kutatás 1984. évi kiadása 54 milliárd forint volt, a,z előző évinél 2,7 milliárd forinttal több, 1054 új tanterem létesült. A gyermek- és ifjúság- védelem ráfordításai 1984-ben 1L5 százalékkal növekedtek. Bővültek a nagykorúvá vált állami gondozottak önálló életkezdését segítő pénzkeretek. A rendszeres és rendkívüli nevelési segélyek a tervezettnél nagyobb ütemben növekedtek, így is hozzájárulva ahhoz, hogy minél kevesebb gyermek kerüljön veszélyeztetett helyzetbe anyagi okok miatt. A tudományos kutatások költségvetési ráfordítása 1984-ben 6.2 milliárd forint volt, ez az előző évinél 6,1 százalékkal több. ' Á társadalombiztosítás kiadása 120 milliárd forint volt, 12 százalékkal több mint 1983-ban. Az 1984-ben végrehajtott szociálpolitikai intézkedések 3.6 milliárd forinttal növelték az érintettek jövedelmét. Az intézkedések keretében például január 1-től a családi pótlék és a jövedelem- pótlék összege gyermekenként havi 70 forinttal egészült ki. A gyermekgondozási segélyre jogosultak — a gyermekek számától függetlenül — havi 70 forint kiegészítésben részesültek. pótlékra 18,8 milliárd forint ■ jutott (3,3 milliárd forinttal több mint 1983-ban). Varga Gyula (Zala m.. 2. vk.), .az MSZMP Zala Megyei Bizottságának nyugalmazott első titkára, a terv- és költségvetési bizottság előadója elmondotta, hogy a kormány áltál benyújtott. Magyar Népköztársaság 1984. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés állandó bizottságai felelősen és nagy aktivitással vitatták meg. Határozathozatal következett. Az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1984; évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfő-1 gadta. Ezután Vida Miklós (Budapest. 23. vk.), a Fővárosi Gázművek műszaki igazgatója interpellált a kormányhoz új egységes energiatörvény megalkotása ügyében. — Hat olyan . törvényünk van, amely teljes egészében vagy részben foglalkozik az energiahordozók, illetve, különböző' előállított energia- fajták termelésével,, szétosztásával és - felhasználásával. Ezek többsége 10—20 éves, úgynevezett kerettörvénv, amelyeket számos végrehai- tási szabályozás követett, korszerűsítésük ma már indokolt. Az interpellációra a kormány nevében Kapolvi László ipari miniszter válaszolt. — A kormány egyelőre nem tervezi az egységes energiatörvény ’ kidolgozását — mondotta. — Voltak ezzel kapcsolatban korábban is kezdeményezések, erre vonatkozó vizsgálatok. Az elemzések arra a következtetésre jutottak — az akkori feltételek között —, hogy egyelőre nem időszerű ilyen törvénynek a megalkotása. A jelenlegi felvetés azonban indokolt, ezért a megfelelő intézmények bevonásával megvizsgálják az egységes energatörvénv megalkotásának lehetőségét. Ennek eredményeiről az interpelláló képviselőt és az illetéke- ket tájékoztatni fogják. Az . ipari miniszter válaszát az interpelláló képviselő és az Országgyűlés' egy-, hangúlag tudomásul vette. Az elnöklő Sarlós István — az ülésszakot bezárva — megemlékezett egy száz esztendővel ezelőtti eseményről: akkor tették az' első kapavágásokat az Országház építkezésén. A családvédelemre fordított Ezzel az Országgyűlés két- kiadás 24,1 milliárd forint napos őszi ülésszaka — volt, 3,3 milliárd forinttal amelyen Sarlós , István és (15.9 százalékkal) több mint Cservenka Ferencné felvált- XS83-ban. Ezen belül családi va elnökölt, — véget ért. Befejezte miinüksaieit ez Országgyűlés
