Nógrád, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-12 / 240. szám

(Folytatás az 1, oldalról) kő társadalmi, gazdasági programok kidolgozásakor, vagy — ha az lehetséges — haladéktalanul érvényesítik. Kifejezte azt a vélemé­nyét: a vita is hozzájárult ahhoz, hogy a kormány még megalapozottabb javaslatot terjeszthessen majd az Or­szággyűlés elé a VII. ötéves tervről. Elismerően , szólt a hozzászólások oldotts ágáról, arról, hogy minden kérdés­ről — a valaha talán ké­nyesnek nevezettekről is — azzal a természetes nyíltság­gal esett szó, ami csak a közvéleményünket jellemző demokratikus légkörben le­hetséges. Minden korábbinál nagyob hangsúlyt kaptak a társadalom egészét foglalkoz­tató kérdések. Hogyan tehet­jük eredményesebbé a szoci­alista építőmunkát, miként hasznosíthatjuk jobban a tár­sadalmunkban rejlő lehető­ségeket, milyen módon fej­lesszük tovább a demokra­tizmust. Lázár György egyetértett fezokkal, akik a kormány­program tervezetében fog­laltakat az eddigi munka folytatásának tekintik, hang­súlyozva ugyanakkor azt az új vonást, hogy a feladatok so­kában most már nem az egyensúly megteremtése ke­rül az első helyre, hanem annak megszilárdítása. Más szóval: nem a korlátozás, hanem a fejlődés programja lez. A program végrehajtásának feltételeiről szólva a Minisz­tertanács elnöke egyetértett azokkal a felszólalókkal, akik feszítettnek, de reálisnak ér­tékelték a kormány előterjesz­tésében foglalt feladatsort. Több képviselő foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy eddig tartalékaink felszínre hozásá­ban a szükségeshez képest lassabban haladtunk előre. Az észrevételekhez hozzáfűzném: nálunk sokkal gazdagabb or­szágok sem engedhetik meg maguknak, hogy dolgozóik a törvényes munkaidőnek csak körülbelül 80 százalékát hasz­nálják ki, mint ahogy az ma nálunk történik. ■ — Más tényezőket is említ­hetek: például állóeszközeink, meglévő termelőberendezése­ink kihasználtságát, vagy ex­portált termékeink „életkorát”. Kezünkben van egy jelentős eszközállomány, nagy szellemi kapacitással számolhatunk, s ezeket pótlólagos, beruházások nélkül, vagy kevés pótlólagos beruházással is jobban fel kell használnunk. Ez is segíthet abban, hogy erőforrásokat te­remtsünk, elvégezhessük az elengedhetetlen befektetéseket, s ezután még gyorsabban ha­ladhassunk előre. Lázár György ezután a tár­sadalom aktivizálásának fon­tosságát hangsúlyozó hozzá­szólásokra reagálva kifejtette: bátrabban kell élni a demok­ratikus viták lehetőségével, a társadalmi kontroll eszközé­vel. — A Minisztertanácsban ki­alakult gyakorlat szerint — hangsúlyozta — a kormányta­gok úgyszólván egyetlen, a sajtó útján hozzánk érkező jelzést sem hagynak figyel­men kívül, s az esetek nagy részében ezekből olyan intéz­kedések születnek, amelyek létező problémák megoldását szolgálják. Igényeljük azon­ban. hogv a jogos kritikai hang mellett azzal is foglal­kozzék a tömegkommunikáció, miként lehet kijavítani a hibá­kat. s a új kérdések megkö­zelítését a „lebeszélő” stílus helyett gyakrabban jellemezze a „rábeszélő” stílus. A miniszterelnök válasza után határozathozatal követ­kezett. Az Országgyűlés a kormány programját tartal­mazó előteriesztést jóváhagyó­lag — egyhangúlag — tudo­másul vette. Hetényi István Pénzügyi politikánk a népgazdaság érdekeit szolgálták nyos vállalatok száma körül­belül száz, ebből mintegy ti­zenötöt tekintünk olyannak, amely valóban súlyos gondok­kal küszködik és a terhek részbeni rendezése -3 milliárd forinttal terhelte az állami költségvetést. Az 1985-ös év nehéz körül­mények között indult, és az. erőfeszítések ellenére sajnos kiderült, hogy nem egyszerű­en téli problémákról van szó. Az eredmények csak igen las­san javulnak. Már most vilá­gos, hogy az állami költség- vetés hiánya meg fogja halad­ni azt, amit az Országgyűlés jóváhagyott, és úgy vélem, hogy éppen a struktúra át­alakítása, a kedvező folyama­tok élénkítése, a szociális, kul­turális stabilitás indokolja, hogy ne ragaszkodjunk me­reven a jóváhagyott hiány adatához, hanem a lehetséges keretek között a gazdaság eredményességét szolgáló tá­mogatások terén tegyünk lé­péseket. ' Nagyon időszerű és sürgető az MSZMP Közppnti Bizott­ságának 1984. áprilisi állás- foglalásában meghatározott komplex gazdaságirányítási feladatok végrehajtása. A sza­bályozókat, az intézményi és döntési rendszert megújító munkában elengedhetetlennek tartjuk a költségvetés megre­formálását is. Ennek a folya­matnak egyes lépései már az 1988. évi költségvetésben is tükröződni fognak. Ismételten szembe kell néz­nünk azzal, hogy a hatékony termelés kibontakoztatását a költségvetési politikának nem az állam jóléti és struktúra- alakító feladatainak csökken­tésével, hanem a veszteségek csökkentésével kell szolgálnia. A kormány a kívánatos folya­matok meggyorsítása érdeké­ben a népgazdaság, valamint a súlyos gazdálkodási gondok­kal küzdő vállalatok hitelezői­nek és dolgozóinak érdekeit egyaránt szem előtt tartó jog­szabálytervezeteket fog kidol­gozni. A vállalatok viszont joggal számítanak arra, hogy a veszteségéit csökkentéséből felszabaduló Összegek egy ré­sze a jól dolgozó vállalatok közvetlen verfielt mérsékli majd. A sokszor terhesnek tartott pénzügyi feltételek enyhítését Bevételek tehát nem a hatékonysági kö­vetelmények csökkentésének, hanem a pénzügyi rendszer ösztönző ereje fokozásának, a teljesítmények és jövedelmek igazságosabb összehangolásá­nak kell szolgálnia. Feladatnak tekintjük a vál­lalatok és a lakosság önkén­tes megtakarításainak továb­bi ösztönzését, mert ez is se­gít abban, hogy a költségve­tési terhek mérséklődjenek. A lakossági adórendszerben mél- tányosabb közteherviselést eredményező intézkedéseket kell hozni mind az adó-, mind pedig az illetékrend­szerben. A pénzügyminiszter végül elmondotta, hogy a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság alapvetően pozitívan értékel­te a pénzügyi és költségveté­si politika szerepét, de rámu­tatott arra a jogos igényre is, hogy a költségvetési tervezés legyen megalapozottabb, az évközi módosítások valóban csak az ésszerű rugalmasság igényéhez igazodjanak. _— Ezt a megállapítást Lá­zár György elvtárs vitaössze­foglalójában teljes mértékben megerősítette. Igyekszünk olyan rendszert és munkastí­lust kialakítani, amely e hi­ányosságokat mielőbb csök­kenti, s remélhetőleg előbb- utóbb teljesen kiküszöböli — mondotta Hetényi István, majd kérte az Országgyűlést, hogy a beterjesztett törvény- javaslatot a bemutatott költ­ségvetési mérleg adatainak megfelelően hagyja jóvá. Az állami költségvetés hely­zete 1984-bén tovább javult. Ezt a jövedelemközpontosí­tás fokozása és a takaréko­sabb költségvetési gazdálko­dás eredményezte. A költség- vetési hiány mérséklésére, il­letve az el nem költhető költ­ségvetési célmegtakarítások (pl. a hitelfedezeti alap fel- töltése) ‘ növelésére a fizető­képes kereslet és a belföldi árukínálat összhangjának a megőrzése, valamint a belföl­di hitelezéshez szükséges ban­ki pénzforrások biztosítása érdekében került sor, mert a külföldi források csökkentek. Az állami költségvetés be­vételei és kiadásai a követ­kezőik szerint alakultak: Milliárd forintban! 1983. tény 1984. tény Vastag Ottilia és Tőzsér Gáspár országgyűlési képviselők a tanácskozás szünetében 1 Ezt követően az elfogadott napirendnek megfelelően He­tényi István pénzügyminisz­ter terjesztette elő az 1984. évi állami költségvetés végre- hajtásá'ról szóló törvényjavas­latot. A tavalyi pénzügypolitikai törekvések a népgazdaság több éve előttünk álló céljait szol­gálták: a külgazdasági egyen­súly javítását, a külföldi adós­ság csökkentését, és a lakos­ság fogyasztásának szerény mértékű emelését. E célok szolgálatában a költségvetés a jövedelmek átcsoportosításával elősegítette, hogy a megter­melt nemzeti jövedelem el­osztása igazodjék a külső egyensúly követelményeihez; a belföldön fel nem használ­ható jövedelmet megtakarít­juk, és létrejöjjenek az élet- körülmények javulásának, a kulturális és szociális ellátás­nak a tervezett anyagi felté­telei — mondotta a minisz­ter. A vállalatok és szövetkeze­tek fejlődő gazdálkodása biz­tosította. hogy az ország nem­zeti jövedelme összehasonlító árakon számítva 2,7 százalék­kal emelkedjék. Az összes jövedelem folyó árakon 9 szá- ' zalékkai nőtt, és 8 százalék­kal növekedhetett a belföldi felhasználás; ’az ütemkülönb­ség a külső egyensúly javítá­sát szolgálta. A kiadások közül a legnä*- gvobb tétel a költségvetési in­tézményeké és a társadalom- biztosításé. Ezekre kereken 300 milliárd forintot fordítottunk, ami 9 százalékkal több mint az előző évi. Igyekeztünk megfelelni a takarékosság kö- vetelménvének úgy, hogy biz­tosítani tudtuk: a szociális, kulturális és az életszínvona­lat közvetlenül szolgáló kiadá­sok /Valamivel gyorsabb ütem­ben nőttek, mint ahogyan 1983-ban. Lehetőség nyílott új szociálpolitikai intézkedések végrehajtására is. amelyek több mint 3 milliárd forint­tal növelték a lakosság jö­vedelmét. A családi pótlék, a gyermekgondozási segély és meghatározott körben a nyug­díjak összegét emelni tudtuk. Szeptember 1-től 10 százalék­kal növekedett a pedagógu­sok fizetése. A kormányzat változatlanul nagy figyelmet fordított a la­kásépítésre, 70 ezer új lakás épült, bár közülük kevesebb az állami bérlakás, mint a korábbi években. Hetényi István a továbbiak­ban rámutatott: — A vállalatok sokszor kény­szerűen nagy terhet vállalnak á költségvetési kiadások fi­nanszírozásából. Ennek ára van, például az,~ hogy a vál­lalati beruházások 1984-ben 2 százalékkal csökkentek az elő­ző évihez képest. Miközben csupán 2 száza­lékkal nőttek a beruházások, mégis örvendetes, hogy a vál­lalatok e nehéz helyzetben is 11 százalékkal több műszaki fejlesztési alapot képeztek, mint korábban. A nehéz körülmények között természetesen nőtt a pénz­ügyi nehézségekkel küszködő vállalatok száma. De a köz­hiedelemmel. ellentétben, azért ez sem általános jelenség. A vállalatok többsége növelte eredményességét. Tavaly 600 olyan vállalat volt, ahol a nyereséget egyik évről a má­sikra több mint 20 százalék­kal sikerült növelni. Ezzel szemben 48 nem mezőgazda- sági vállalat zárta összesen 2 milliárd forint veszteséggel gazdálkodását. Az alaphiá­Vállalati gazdálkodó szerve­zetek befizetései Lakossági befizetések Költségvetési szervektől szár­mazó bevételek Nemzetközi pénzügyi kapcso­latokból és egyéb forrásokból származó bevételek Bevételek összesen: Kiadások PŰGRAD- 4985. októ bar szómba! * 1 Felhalmozási kiadások és hi­telfedezeti alap (eltöltése Vállalati gazdálkodó szerve­zetek támogatása és fogyasz­tói ártámogatások Költségvetési szervek kiadásai Társadalombiztosítási kiadá sok Nemzetközi pénzügyi kapcso­latokból eredő és egyéb ki­adások . Kiadások összesen: Hiány A költségvetési bevételek mintegy 82 százalékát kitevő vállalati és szövetkezeti befi­zetések közül elsősorban a társadalombiztosítási járulék és a nyereséget terhelő adók emelkedtek. A támogatáscsök­kenés legnagyobb része abból adódott, hegy a fogyasztói árkiegészítések mérséklődtek. A termelési támogatások csök­kenését évközi intézkedések is elősegítették, így például 10 százalékkal mérséklődött az ipar, a közlekedés, a belke­reskedelem támogatása. A vállalatoktól származó nettó — támogatásokkal csök­kentett — bevételek részará­nyának, vagyis a központosí­tásnak a növekedésében a ko­rábbiaktól eltérően kiemelke­dő szerepet játszott a támoga­tások és adó-visszatérítések 15,6 milliárd forintnyi mér- •ékléfefe. 443,7 468,2 37,6 45,1 46,0 49,5 13,1 10.1 543,7 572,9 Milliárd forintban! 1983. tény 1984. tény 67,0 71,6 162,4 146,7 172,4 183,8 107,2 120,0 40.8 54,5 549.8 576.6 6,1 3,7 A kifizetett bérekkel és jö­vedelmekkel, valamint a kis­vállalkozások terjedésével függ.össze az, hogy 1984-ben erőteljesen nőttek a költség- vetésnek a lakosságtól szár­mazó' bevételei. A lakosság 1983-hoz képest, több mirlt 20 százalékkal nagyobb összeget fizetett be a költségvetésbe társadalombiztosítási és nyug­díjjárulék címén. A lakossági adók és illeté­kek 2.6 milliárd forinttal ha­ladták meg az 1983 évit. Ezt döntően a kisvállalkozási for­mákban részt vevő magánsze- mélvek számának és adó alá vonható jövedelmének gyors növekedése eredményezte. A költségvetés felhalmozási célokra fordított kia fásának nagyobbik hányada — mint­egy 80 százaléka — a köz­ponti és a vállalati szövetke­zett beruházások finanszírozá­sát, kisebbik része pedig a magánerőből való lakásépítés támogatását és bizonyos gazdálkodó szervezetek fej­lesztési forrásainak kiegészíté­sét szolgálta.’A nagyberuházá­sok közül a tervnek megfe­lelően határidőre és költség­megtakarítással befejeződött a Szolnoki Papírgyár rekonst­rukciós bővítése, átadták az észak—déli metróvonal újabb — az Élmunkás tér és az Ár- pád-híd közötti — szakaszát, forgalomba helyezték a meg­újult Árpád-hidat és a Flóri­án teret. A központi költségvetési szerveknek nyújtott támogatás összege 70.6 milliárd forint, ez az előző évit 1,8 milliárd forinttal haladta meg. A tanácsi intézmények ki­adása 81,5 milliárd forint volt, az előző évit 6,2 milliárd fo­rinttal haladta meg. Az egészségügyi és szociális szervek kiadása 32,3 milliárd f,.-int volt. Az egészségügyi hálózat 1400 gyógyintézeti ággyal bővült. Az időskorúa­kat gondozó intézményháló­zat bővítése és a gép- és mű­szerállomány korszerűsítése azonban elmaradt a szándé­kolttól. A tervezett 73 öregek napközi otthona helyett csak 46 új otthon létesült. Az oktatás, a kultúra, a sport és a tudományos kuta­tás 1984. évi kiadása 54 mil­liárd forint volt, a,z előző évinél 2,7 milliárd forinttal több, 1054 új tanterem léte­sült. A gyermek- és ifjúság- védelem ráfordításai 1984-ben 1L5 százalékkal növekedtek. Bővültek a nagykorúvá vált állami gondozottak önálló élet­kezdését segítő pénzkeretek. A rendszeres és rendkívüli ne­velési segélyek a tervezettnél nagyobb ütemben növekedtek, így is hozzájárulva ahhoz, hogy minél kevesebb gyermek kerüljön veszélyeztetett hely­zetbe anyagi okok miatt. A tudományos kutatások költ­ségvetési ráfordítása 1984-ben 6.2 milliárd forint volt, ez az előző évinél 6,1 százalékkal több. ' Á társadalombiztosítás ki­adása 120 milliárd forint volt, 12 százalékkal több mint 1983-ban. Az 1984-ben végre­hajtott szociálpolitikai intéz­kedések 3.6 milliárd forinttal növelték az érintettek jöve­delmét. Az intézkedések ke­retében például január 1-től a családi pótlék és a jövedelem- pótlék összege gyermekenként havi 70 forinttal egészült ki. A gyermekgondozási segélyre jogosultak — a gyermekek számától függetlenül — havi 70 forint kiegészítésben része­sültek. pótlékra 18,8 milliárd forint ■ jutott (3,3 milliárd forinttal több mint 1983-ban). Varga Gyula (Zala m.. 2. vk.), .az MSZMP Zala Me­gyei Bizottságának nyugal­mazott első titkára, a terv- és költségvetési bizottság előadója elmondotta, hogy a kormány áltál benyújtott. Magyar Népköztársaság 1984. évi költségvetésének végre­hajtásáról szóló törvényja­vaslatot az Országgyűlés ál­landó bizottságai felelősen és nagy aktivitással vitat­ták meg. Határozathozatal követ­kezett. Az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1984; évi költségvetésének vég­rehajtásáról szóló törvényja­vaslatot egyhangúlag elfő-1 gadta. Ezután Vida Miklós (Bu­dapest. 23. vk.), a Fővárosi Gázművek műszaki igazga­tója interpellált a kormány­hoz új egységes energiatör­vény megalkotása ügyében. — Hat olyan . törvényünk van, amely teljes egészében vagy részben foglalkozik az energiahordozók, illetve, kü­lönböző' előállított energia- fajták termelésével,, szétosz­tásával és - felhasználásával. Ezek többsége 10—20 éves, úgynevezett kerettörvénv, amelyeket számos végrehai- tási szabályozás követett, korszerűsítésük ma már in­dokolt. Az interpellációra a kor­mány nevében Kapolvi Lász­ló ipari miniszter válaszolt. — A kormány egyelőre nem tervezi az egységes energiatörvény ’ kidolgozását — mondotta. — Voltak ez­zel kapcsolatban korábban is kezdeményezések, erre vo­natkozó vizsgálatok. Az elemzések arra a következ­tetésre jutottak — az akko­ri feltételek között —, hogy egyelőre nem időszerű ilyen törvénynek a megalkotása. A jelenlegi felvetés azonban indokolt, ezért a megfelelő intézmények bevonásával megvizsgálják az egységes energatörvénv megalkotá­sának lehetőségét. Ennek eredményeiről az interpellá­ló képviselőt és az illetéke- ket tájékoztatni fogják. Az . ipari miniszter vála­szát az interpelláló képvise­lő és az Országgyűlés' egy-, hangúlag tudomásul vette. Az elnöklő Sarlós István — az ülésszakot bezárva — megemlékezett egy száz esz­tendővel ezelőtti esemény­ről: akkor tették az' első ka­pavágásokat az Országház építkezésén. A családvédelemre fordított Ezzel az Országgyűlés két- kiadás 24,1 milliárd forint napos őszi ülésszaka — volt, 3,3 milliárd forinttal amelyen Sarlós , István és (15.9 százalékkal) több mint Cservenka Ferencné felvált- XS83-ban. Ezen belül családi va elnökölt, — véget ért. Befejezte miinüksaieit ez Országgyűlés

Next

/
Oldalképek
Tartalom