Nógrád, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-07 / 235. szám
Csmeristöl ismerősig Fizetek főár... Hogyan ünnepeltek Szécscnyben? Megjelent a Honismereti Híradó Itüiönszáma „...volt egy feketém!” Biztos sokan emlékeznek még Kalmár Pál háború előtti kávéházi slágerére. A harmincas években társadalmi életünk java része kávéházakban játszódott. Nagy íróink, költőink alkotóhelye volt egy- egy kopott vendéglői asztal. S. ahogy múltak az évek, megváltozott a világ, vele együtt, a kávéházak is. Helyüket nagyrészt átvették a presz- szók, vendéglők és a férfiak által uralt szakmában megjelentek a nők. . salgótarjáni Pécskő kávé- ház pincérnője Méréséi Kálmánná csinos, fiatal, barna szemű asszony. — Több jnint tizenhat éve dolgozom a szakmában. Egészen pontosan 1969 augusztusától. egy munkahelyen, itt a Pécskőben. három gyermekem szakította csak meg a munkaviszonyom. Két fiam van és egy kislányom, aki a középső. Nem is tudom miért, de arra nagyon büszke vagyok. hogy a fiaim egy napon augusztus 10-én — születtek. Ha, lenne még egy lányom, biztos vagyok benne, hogy novemberben látná meg a napvilágot — mondta mosolyogva. — Ha bemegyek egy zsúfolásig megtelt presszóba és elnézem az ott dolgozókat, hogy mennyit szaladgálnak, kiszólnál ják a vendégeket, aztán sietnek a pulthoz tússzá újabb rendelésekkel. mindig arra gondolok: vajon mennyit mehetnek egy nap? — Megmondom őszintén, nem mértem még. Nem tudom. hogyan lehetne a lábamra szerelni egy kilométermérőt — pillantott a bokájára — Körülbelül öt-hat kilométert gyalogolhatunk egy nap. ha csúcsforgalom van, akkor tizet is. — Azt mondják, a pincér- lányok könnyen ismerkednek, meghívják őket erre-arra ... — Ez nem igaz! — állította határozottan. — Előfordul, hogy megkínálnak egy pohár itallal, de munkahelyen soha nem fogadok el semmit, és e^zel így vannak a kolléganőim is. Lehet, egyszerűen azt értik félre sokan, hog'y kedves az ember. A mi szakmánkban azonban alapfeltétel a szívélyesség, csak így lehet elérni, hogy a vendéglátóipar nehéz helyzetét megkönnyítsük. Jó legyen a forgalom, járjanak hozzánk visz- sza a vendégek. — Vannak törzsvendégei? — Természetesen. A reklámokban úgy mondják: ..olyan mint otthon, de valahogy mégis más’’. Ami azt jelenti, hogy tudom mit fogyaszt, még mielőtt kérne, kiviszem neki kedvenc italát. — Azt mondja, nemrég jött vissza dolgozni. Van-e valami változás az utóbbi időben ezen a helyen? — Rengeteg! Amikor úira munkába álltam, nem győztem csodálkozni, mert egy kocsma szintjére lezüllött üzletet hagytam itt. Most pedig maga a nyugalom, teljesen új a bútorzat, a padlószönyegek. friss a tapétázás. Csak, sajnos. sokan nem vigyáznak rá. Nem akarom bántani a fiatalokat. de elsősorban a közép- iskolások töltik el itt mindennap fennmaradó idejüket, egykét órájukat a vonatindulás előtt. Körbebarikádozzák magukat táskákkal, nem lehet tőlük közlekedni, hangoskodnak, nem tudnak viselkedni. Most nehogy valaki azt gondolja. hogy az a bajom: kis pénzűek. A vendég, az. vendég. egyformán szolgáljuk ki akkor is. ha tíz forintot hagy itt. Azon bosszankodom nqv mint nan hogy kiégetik a tizenévesek a székeket, szőnyegeket. nem vigyáznak a rendre. ta1án nem is akarnak. — ön kit akar Int m^hoz egy hétre a NÚGRÁD-ban? — Tekintettel arra. hogy három kisgyerekem van, egy óvónőt. V. M. Tavaly májusban volt 650 éve annak, hogy Károly Róbert magyar király mezővárosi rangot adományozott Szé- csénvnek. A mai városi jogú nagyközségben nagyszabású programsorral emlékeztek a történelmi eseményre, s most megjelent a szécsénvi Honismereti Híradó különszáma. amely az évfordulóhoz kapcsolódó ünnepségeket, programokat örökíti meg. A Hazafias Népfront Szé- csényi Bizottsága, a Kubinyi Ferenc Múzeum baráti köre, a TI. Rákóczi Ferenc Művelődési Központ honismereti munkabizottságának kiadványa bemutatja az évfordulóra kibocsátott. Bánhelyi Imre által tervezett emlékér Egymillió forintos alapítvánnyal ajándékozta meg Balassagyarmatot Rebmann Ró kusné. Az idős hölgy leánykori neve Horváth Valéria és Horváth Endre húga. Horváth Endréről, a neves grafikusművészről galériát is elneveztek Balassagyarmaton. A bazini születésű Horváth Endre a városban töltötte gyermekéveit, s a Balassi mét. beszámol a megrendezett kiállításokról, vetélkedőkről, a természetjárók Szé- csényben szervezett országos találkozójáról, az elvégzett társadalmi munkákról. Ezek közül kétségkívül kiemelkedik a műzeumbaráti kör nagy vállalkozása, a keleti bástya felújítása, amely ma már teljes pompájában .megtekinthető. Az ünnepi év kiemelkedő eseménye volt az ünnepi ülés, amelyet Károly Róbert okmányának kibócsátása napján, május 5-én rendeztek meg. A Honismereti Híradó külön- száma tartalmazza az . ülésen elhangzott előadásokat, referátumokat. valamint annak az irodalmi műsornak a forgatóGimnáziumban érettségizett. A művész később a nemzeti bank pénzjegynyomdájának vezető tervezőművésze lett, s a régi pengők mellett az új forintok — a papír tízforintos, húszas, ötvenes és százas bankjegy — megtervezése fűződik nevéhez. A Dürer-féle rézmetszés hazai felújítója, meghonosítója, Balassagyarmaton van eltemetve. könyvét is, amely tavaly június 18-án volt a Kubinyi Múzeum dísztermében, s, amelyet decemberben a Magyar Rádió is sugárzott felvételről. A kiadvány sajtószemelvényt is közöl: a szerkesztők az év. forduló kanosán megjelent cikkek jegyzékén kívül teljes terjedelemben közreadnak néhány, a NÓGRÁD-ban. az Ország-Világban, és a Honismeretben megjelent írásokból. A híradó e számát díszítő rajzokat a Kubinyi Ferenc Múzeumban őrzött. 1485-ben né met nvelven nvomtatott Herbáriumból vették át. a kiad- vánv utolsó lapjain a mai és a régi Szécsénv egy.eav nevezetes épületének reprodukciója látható. Húga, Rebmann Rókusné eladta balassagyarmati házát, s az ezért kapott egymillió forintból létesítette az alapítványt. A város művészeti életének fellendítésére fordítható összegről az alapítólevél részletesen rendelkezik. Horváth Valéria most egyébként a városi szociális otthonban él. Ősi eszközöket találtak Nepálban Amerikai és nepáli régészek valószínűleg egy ősi város maradványait találták meg kb. 20 km-re északra Katmandu- tól — hivatalos jelentés szerint. A közlések szerint Du- mekhle kiásásakor olyan eszközöket találtak az i sz. első századból, amilyenekhez hasonlókra Nepálban eddig még sohasem bukkantak. Kuba már 4000 évvel ezelőtt lakott volt A nyugat-kubai Pinar del Rios tartományban végzett ásatások leleteiből kiderült, hogy az őslakosok itteni létezésének legrégebbi bizonyítékai 4000 évesek. A szakértők arra számítanak. hogy bizonyítékokat találnak majd az ember 5000 évnél régebbi jelenlétére is. A legrégebbi lakosok — a leletek bizonysá- ga szerint — vadászok, halászok és gyűjtögetök voltak, a konkvisztádorok érkezése előtti, későbbi lakosok már ismerték a mezőgazdaságot és a fazekasságot is. A könnyek és a sebqyóqyutás A könnyek nemcsak meg- könnvebülést hoznak a fájdalomtól szenvedőnek, hanem gyógyító hatásuk is van — állapították meg a Szovjet Tudományos Akadémia Kísérleti Kardiológiai Kutatóintézetének munkatársai. A tudósok számos kísérlet során felfedezték, hogy a könnymiri- gvek endokrinfunkcióval rendelkeznek, azaz a könnyeken kívül a gyógyítási folyamatban közvetve részt vevő mirigyváladékokat is kiválasztanak és azokat közvetlenül a vérkeringésbe juttatták. A tudósok könnyező patkányok sebgyógyulását hasonlították össze olyan patkányok gyógyulási folyamatával, amelyek nem „sírtak.” Alapítvánif a Művészeiért Északi folxfók hajózása A7 északi folyókat egész évben hajózhatóvá szeretnék tenni a Szovjetunióban. Ebből a célból, kis méretű, de rendkívül erős jégtörő hajókat terveztek a mérnökök. A hajók sorozatgyártását a Lenin- grádtól ötven kilométerre fekvő Petrokreposzty város hajógyárában kezdték meg. Ä „kis” jégtörők önsúlya 1700 tonna, a hajótestet különlegesen erős lemezek borítják A hajtóművük négyezer lóerős, így bármilyen folyami jeget fel tudnak törni. A magasságuk mindössze öt méter, ami nagyon fonlos. hiszen a Névén, ahol először állnak szolgálatba, télen, csaknem öt hónapon át nem nvitiák fe a hidakat. Márpedig a Néva deltájában 42 szigeten elterülő Leningrád- ban a hidak alacsony építé- sűek. Az alacsony felépítésű jégtörők nyomában ugyancsak alacsony felépítésű dereglyék, önjáró uszályok közlekedhetnek. Ezáltal — a kidolgozott vízi szállítási programok előírásainak megfelelően — egész évben hajózható lesz a Volga—Balti víziót. A vfziút többi szakaszán az Onyega- és a Ladoga-tavon, a Szvir folyón már eddig is rendszeresen jártak a nagy erejű folyami jégtörők, amelyeket finn szállítók készítettek szovjet megrendelésre. A folyókon dolgozó jégtörőflotta segítségével a téli időszakban már eddig is tizennyolcmillió tonna árut szállíthattak évente. tnykiti a fantom fájdalmat Segítséget ígér a gyakran csak nehezen enyhíthető fantomfájdalmak esetén a nagy frekvenciás idegölés. A fantomfájdalmak amputált vagy béna tagokban látszanak jelentkezni. Az új műtéti technikát a hannoveri orvosi főiskolán Wolfhard Winkelmüller professzor és dr. H. Weisend dolgozta ki annak a felfedezésnek az alapján, hogy a fantomfájdalmak az állítólag fájós területről érkező idegeknek a gerincvelőbe való belépési helyén keletkeznek e sejtek túlingerlése miatt. Ezeket a sejteket most az úi eljárás során nagy frekvenciás áram'ökésekkel elölik. Az első tapasztalatok azt mutat- já’- hogy az új módszer különösen olyan betegeknél sikeres. akiknek baleset következtében béna az álteste. Amputáltak esetében viszont eddig csak ritkán segített. ' Ha valaki aztán elkezd perlekedni, hogy visszasírom a régi rossz (jó?) világot, a szegénységet, az egyenjólétet stb. ’nos, annak a valakinek nem lesz igaza. Felfigyeltem a fartáskára. Nem ez a neve, nem tudom a nevét, csak azt, hogy néhány évvel ezelőtt a menő utazótáskák kategóriájában startolt és sokáig nem is tett mást, mint amit egy utazótáskáról feltételezni lehet — utazott. Többnyire kitömötten és nem egyedül. Mindig tartozott hozzá valaki, aki mbgtömte és útra vitte. Ez a táska azért is kedvelt volt igényes utazói körökben, mert ha a pakk kicsökkent (?) belőle, akkor össze lehetett hajtani a feiére-negyedére és még akkor is táska volt. Hosszú és rövid fogó. villámzár, zsebek tartoztak hozzá, évekkel ezelőtt is potom ötszázért lehetett itthon kapni, voltak aztán nem is kevesen, akik a „fogyasztói” társadalmakból hozták haza. hogy azután itthoni göncökkel megtömjék és úgy vigyék vissza, ahonnan hozták. Jó, jó — de miért éppen fartáskaí Rakott diplomatáik Nbm kell hozzá nagy megfigyelő erő, hogy észrevegyük: a mai kamasztarsada- lom a biológia, az orosz és az irodalom, a kémia és a matematika (stb.) tudományt a farán viseli. Aki kézben, a kis fogónál tartva viszi a fartáskát — az nem ad magára. Vagy csak nem bírja a himbát, amit a tízkilónyi tudomány a vállszíjon füg- geszkedve a kamaszcsontozatra rak, és akkor kényszeredetten kézben viszi a lány meg a fiú az utazótáskát. Eny nyi fiatal utazót talán még a nagy Cook sem álmodott (nagy angol utazó, felfedező és gyarmatosító, róla nevezték el az égjük legrégebbi utazási irodát, amely egyben a leghíresebb is. mert soha nem adott ki vonatjegyet valahova külországba olyan vidékre. ahol még sínek sincsenek stb.. szóval ódivatúan megbízható). Reggelente elég csak kikönyökölni a város(ok) erkélyeire és láthatja az ember. ahogv a mai diáksereg — beleszámítva a hetedikesnyolcadikos általános iskolásokat. a közép- és persze a főiskolásokat, ahol van egyetem. ott az egyetemistákat is — innen-oda utazik. Vállán erősen himbál a fartáska, amely teljes súlyával veri végig az úton a szegény diákot, ahogy mondani szokás „hátulról mellbe”. Tavaly kezdődött a jelenség. Hogy ki kezdte, egészen pontosan ném lehet tudni. Valószínűleg valamelyik osztály szépe, aki meghatározza a státusokat — nem a tudás szerint — a mindenkori divattal lépéstartás képességei alapján. Egyszerre nyolc-tíz fartáska kezdett iskolába járni és hiányozni otthon a papának, mamának, ahogy a „kaszu- csi” és a „jojo” farmer is ebben a modulban működik (terjed, cserél le más, eddig egyedü. értékesnek tartott göncöt). A dolog ellenőrizhetetlen és visszafoghatatlan. Nevezzük Helgának — ő aztán lehet mindenből a legjobb, db ha „jojo”-ban jár, kel és ráadásul még az idén is diplomatatáskával startol reggelente a suliba — akkor legfeljebb arra jó, hogy kifaggassuk a szünetben a soros szövegből, de amúgy „nem számít”. Hát igen, a diplomatatáska ! Teljesen megbukott. Valamikor még az alsós is diplomatát hurcolt (vagy a pa- pája-mamája hurcolta utána, amíg ő is elbírta) — ma senki. semmibe sem veszi. Csúfos vég. Ma már csak a diplomaták hordják, mert körük. ben nehezebb új divatot csinálni. Bár, ki tudja...? Klárika (nevezzük Klárinak) is hogy járt? Peches lány, mint Sári a szoknyával. A külhonba szakadt tehetős rokon megérkezvén nag^ boldogan adta át a csodás diplomatatáskát, ami számjegyvezérlésre nyílt, csukódott és egyáltalán, olyan volt, hogy. .. Szegény gazdag rokon (relative persze), nem tudhatta, hogy mióta utoljára nájunk járt, a diplömata teljesen köddé vált és már egy éve dúl a farverő divattás- • kában. Legközelebb zsebtás-. kával állít majd be ő és sok kedves rokon, hogy szuperfar- táskával járuljon hozzá a magyar oktatásügy sikeréhez. De addigra esetleg divatba hozzák az osztály szépei a mai magyar diák korszerűségének újabb etalonját-fokmérőiétí: a gyalogbékás hátizsákot (természetesen a sátorlap nélkül)'. Nem tudom, ki gyártja á fartáskát, de egészen biztos köpi a markát. És aki a diplomatatáskát. gyártja? Lehel;, hogy ő is dörzsöli, mert esetleg a kettő ugvanaz! A kiskamasz meg mhgy a divat után és el sem hinné, hoav volt idő, amikor több generáció járt eev aktatáskával, amivel szánkózni is lehetett. Na ja! De mi lett a. sok diplomatával (táskával) ? Átöröklődtek. A levelezősök- nél láttam őket. T. Pataki László \ NÓGRÁD - 1985. október 7„ hétfő Ó Űj otthonokból kialakított ut casor bizonyítja Bujákon is az építkezési kedvet.- kj -
