Nógrád, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-05 / 234. szám
Á szécsényi Kubinyi Feren c Múzeum új kiállításai A vadászati állandó kiállítás ízelítőt ad a magyarországi apró- és nagyvadakról. A Szinyei Merge Pál-emlékkiállítás Évezredek üzenete címmel láthatók megyénk őskorából származó régészeti leletek. A váci püspöki hivatal ősgaléria típusú arcképgyűjteménye. Bencze Péter felvételei Nemzetközi szimpózium az egyensúly- zavaroktól Az emberi szervezet egyensúlyzavarairól nemzetközi szimpózium kezdődött pénteken Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia kongresszusi termében. A kétnapos tanácskozást —, amelyet a szemészeti, ideggyógyászati, idegsebészeti és fül-orr-gégészeti tudományos társaságok egyensúlyzavarokkal foglalkozó szekciója rendezett — dr. Bodó György, a konferencia elnöke nyitotta meg. A továbbiakban referátu_ mok hangzottak el élettani, kórélettani, szemészeti, halló-, illetve egyensúlyszervi kérdésekről. Ezt követően dr. Ri- bári Ottó, a fül-orr-gégészeti orvosok tudományos egyesületének elnöke díszoklevelet nyújtott át dr. Michel Portmann francia és dr. Friedrich Oeken NDK-beli professzornak. A tudományos tanácskozáson három szekcióban több mint 110 előadás hangzik el. A mintesv 150 külföldi és hazai szakember a továbbiakban véleményt cserél az emberi szervezet térben való tájékozódásával. esvensúlyá- nak megtartásával kapcsolatos problémákról. Foglalkoznak az érzékszervi és idegrendszeri zavarok diagnosztizálásának és kezelésének legújabb eredményeivel. Különös figyelmet szentelnek az egyensúly felborulásával járó vegetatív idegrendszeri jelenségeknek. valamint az úi kutatási irányok értékelésének. (MTI) Magyar fodrászok sikere Becsben Az osztrák fővárosban tengerentúli résztvevőkkel megrendezett fodrász Európa- bajnokságon a huszonnégy ország képviselőinek versenyében a szolnoki Nagy Doroty- tya női fodrászunk harmadik helyezést és így bronzérmet nyert, Lestyán Csaba férfi- fodrászunk pedig az 5. helyet szerezte meg. A fodrászok világszervezetének határozata alapján most először amerikai, kanadai és japán fodrászok is indulhattak az Európa-bajnokságon. A következő fodrász Európa- bajnokság 1987-ben Budapesten lesz. Két évtizedes közúti munka Mindennapos megbízhatóság — Errefelé minden út görbe. így jelölték ki annak idején. Ügy tudom, rendezik itt majd az utakat, nekem is beljebb kell vinnem a kerítést. — mutat körbe a szép kilátású Somlyói dombokon Vu- kovics József. Néhány hete ' nyugdíjban van, a somlyói üdülőterületen tizenkét négyzetméteres kis házikót épített, rendezett kis telket alakított ki. A házikó előteréből létrán ereszkedik le az ásott pincébe, s hűvös ribizlibort hoz. Amellett idézgetjük a két évtizedes „utas”- múltat. — A Budapesti Műszaki Egyetemen tanultam, s mint általános mérnök szereztem diplomát, utak, vasutak, vízilétesítmények, hidak építésével kapcsolatos műszaki ismeretekből vizsgáztam. Gyulán a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóságon kezdtem dolgozni szakmérnökként. Fő feladatom az ár- és belvizek levezetése volt. Tizenegy év után, 1965-ben került aztán Salgótarjánba, ahol a víz helyett az út lett a munkája. Húsz évig — nyugdíjazásig — foglalkozott a Nógrád megyei közutak nem kevés gondjával. — A kezdetben bizony elő kellett szedni a szakkönyveket, mégiscsak más volt az út, mint a víz. De akár a vízügynél, a közútnál is a fenntartási munka volt a kedvencem, s talán hasonlóság is lehetett a kettő között, hiszen ugyanúgy rongálódnak az idők során az utak is, mint a vizek melletti töltések. így mindkettő folyamatos karbantartást, fenntartást igényel. Akkoriban az Egri Közúti Igazgatóság volt a nógrádi közutak gazdája, s a salgótarjáni és a balassagyarmati szakaszmérnökségeken keresztül irányították a megyei útépítést. Vukovics József a salgótarjáni szakaszmérnökség vezetője lett —. A makadámútok portalanítását kezdtük akkor. Ez azt jelentette, hogy bitumennel lepermeteztük a felületet és zúzalékot szórtunk rá. A hatvanas évek végén indult a 2-es főút építése, és a balassagyarmati—aszódi út korszerűsítésé, utat építettünk Salgótarjánból Nádújfaluba, és komoly alappal ellátott burkolat készül Benczúrfalva—Kis- hartyán között is, ahol addig még lovas kocsi is alig tudott elmenni. Három-négy bitumenszórója voh az igazgatóságnak, amit nagyon be kellett osztani. így hát hadakoztunk is a gépekért. A hetvenes évektől aztán — ekkor lett önálló közúti igazgatóság Nógrád megyében — komolyabb útfenntartási, — korszerűsítési munkák folytak: a nagyösszegű állami költségvetési juttatásból asz- faltutak, keverőtelepek épültek. Vukovics József területi műszaki osztályvezetőként vett részt a meginduló önálló munkában. — Az önállósuló tevékenység azt is követelte tőlünk, hogy folyamatosan kerestük azokat a műszaki szakembereket,' akik kellő felkészültséggel foghattak hozzá a mind nagyobb arányú útépítéshez, fenntartáshoz. Eleinte sokat kellett foglalkozni a más szakirányú mérnökök betanításával. A munka, s az akkor még- nagyobb pénzügyi költségvetés hatására aztán jelentősen javultak az útviszonyok: a megyei közutak mintegy négyszáz kilométeren aszfaltburkolatot kaptak. És lassan feledésbe merültek azok az idők. amikor az ütőről? nedves földdel kevert követ döngöltek be a kátyúkba. — Az önálló igazgatóságnak bővült a jogköre: 1972-ben megszervezték a hatósági csp- portot. aminek a vezetőjelettem és 13 évig foglalkoztam az útügyi hatósági feladatokkal. Hogy mit jelentett ez? Az igazgatóságnak mint az út gazdájának az érdekeit kellett képviselnem: szakvéleményt. engedélyt adni a közúton. vagy közelében elhelyezendő létesítményekre: Évente kötelezően Vukovics Józsefnek — akár ebben, akár abban a beosztásában — két- sz ", háromszor kellett bejárnia Nógrád megye közel ezer kilométeres országos közúthálózatát. Ezen kívül a helyszíni szakvéleményezések szinte mindennap az útra parancsolták. így hát nem csoda, ha az asztalára került példáié egy út alatti vízvezeték átvezetésének tervrajza, azonnal röaga előtt látta a helyszínt: az út melletti boltot, a házakat, a kerítés távolságát az út szélétől. — Mi tetszett az „utas”- szakmában? Először is a vízügy után az, hogy itt száraz lábbal lehetett megjelenni a helyszínen — mondja félig élcelődve. —. Komolyra fordítva a szót, szinte az út gazdájának éreztem magam, és igyekeztem úgy ellátni a dolgomat, hogy a közút érdeket képviseljem. Egy útboniás engedélyezésének ügyében a távlati fejlesztést sem lehetett figyelmen kívül hagyni a „pillanatnyi” érdekek miatt Vezetői akként fogalmaztak Vukovics József közúti munkájáról nyugdíjazásakor, hogy korunkban ugy.’m többet beszélünk a kreaJv. a merész, úi alko+ásokat létrehozó, kísérletező emberekről, de az elképzeléseket, a megalkotott szabályokat lelkiismeretesen, pontosan végrehajtó emberek nélkül csődbe jutna a megvalósítás. Ilyen megbízható, mindennapos szorgalmú munkát végzett húsz éven keresztül a közúti ' igazgatóságnál Vukovics József. ☆ Aztán, a jegyzet kereknek látszik, kérek egy sztorit. — A kezdetekből ‘ való. A 2-es utat építettük, s az egyik útszakasz átadás-átvételének napja volt. S mint ilyenkor szokás, a munka még nincs befejezve. de az átadásnak rpeg kell lennie! így hát még nagyban készül az útpadka: hoznak egy kocsi földet, leöntik a padkára, gyorsan elterítik, az egyik munkás pedig gumicsizmával tapossa. Tömöríti — ahogy ezt a szaknyelv nevezi. Megkérdezi akkor, az átvevők egyike. a pénzintézeti ember: Ez az egész tömörítés? Dehosv. feleli a munkás, még jövök visz- szafelé is. Zsély András MEGHÍVÁS BONTOPERRE Sok olyan házasságkötésen voltam, amelyből aztán mégsem lett holtodiglan-holtomig- lan együttlét. Pedig a lakodalmi asztalnál minden biztatónak tűnt! Nagy tálból ettünk, nagy pohárból ittunk, cigányzenekar húzta a talp- alávalót, volt menyasszonyi tánc, zöldhasú bankókkal, majd nászúira mentek a boldog arcú fiatalok... Aztán ha néhány évvel később összefutottam valamelyikükkel, csak annyit mondott: otthagytam ! Az a véleményem, hogy egy nagy csinnadrattával induló házasságot nem lenne szabad csak úgy ukkmukfuk fölbontani. Ennek is még kellene adni a módját! Hiszen egy válás sorsdöntőbb az ember életében még a házasságkötésnél is, nem? Tehát a bontóperre is meghívnánk a rokonságot. Példá’ ul így: „Cserép Virág és Viz Elek szeretettel meghívjuk Önt és kedves családját 1985. október 24-én. 15 órakor a Salgótarjáni Városi Bíróságon tartandó válóperünkre és az azt követő vacsorára”. A díszmenet szépen bevonulna a bírósági tanácsterembe, a feleség talpig színesben, tarka virágcsokorral ktezében, a férj sötét öltönyben, kattognának a fényképezőgépek. J. na. jó, nem a nászinduló csendülne fel, hanem mondjuk, a Sorsszimfónia. A bíró kérdéseket tenne föl, amelyekre csak igennel, nemmel, vagy nemigennel lehetne válaszolni. Aztán ítélethirdetés után vacsorát adna a válópár, majd az el- valtasszony-táncon mindenkinek visszaadnák azokat az ajándékokat — nem baj, ha kissé használtán —, amelyeket azzal a szándékkal kaptak, hogy a házasélet során szükségük lesz rá. Nincs házasság, nincs ajándék, világos. Ezután búcsúútra mennének a válóltelek, ki-ki saját kasszán. Itt még utoljára fölelevenítenék házasságuk legboldogabb napjait, nevezetesebb eseményeit, a nagy ígérteteket és hazugságokat, majd hazafelé menet a vasútállomáson kettéválnának útjaik. Javaslom, a MÁV ezekre a búcsúutakra is adjon kedvezményt! TITKOSAN, SZÓTÖBBSÉGGEL. .. Tanulnunk kell még a demokráciát. Mert, vagy ne írjuk le, amiröf tudjuk, hogy úgysem csináljuk. Vagy írjuk le, de akkor csináljuk is úgy! Az egyik szövetkezet szterve- zeti és'működési szabályzatában olvasható az alábbi gyöngyszem: ,.a tagság soraiból az elnököt titkosan, szótöbbséggel választja meg”. Vajon, kinek a fülébe kell súgni a „titkos” jelölt nevét? EGY SZINTEN A FŐNÖKKEL! Középkorú hölgy, kipíroso- dott arccal meséli: — Régen volt ilyen kellemes szabadságom! Képzeld, a főnök családja is ugyanabba az üdülőbe kért beutalót. Egy szinten voltunk velük! Mindig együtt reggeliztünk. Nagyon udvarias ember, az ismerkedési esten föl is kért táncolni. Olyan bókokat mondott, hogy csak hüledeztem, a férjem pedig ktezdett fél- tékenykedni. Néha a folyosón is összefutottunk, tudod, olyankor kedvesen mosolygott rám. Csak azt nem, értem, bent a gyárban miért olyan vaddisznó??? PROTEKCIÓ Csörög a telefon az állam- igazgatási hálózatban. — Te vagy az Gézukám! Egy kis protekciót szeretnék kérni tőled, tekintettel régi barátságunkra. Szóval, Gézukám, azt szeretném, ha segítenél abban, hogy leanyakönyvezzék a gyerekemet... — Kérlek szépen, az a világ legtermészetesebb dolga. Ehhtez semmi pro... — Tudtam öreg, hogy szá: míthatok rád! Te is szólj, ha bármire szükség van. Kösz! Négy nap múlva. Űjra csörög a télefon az államigazgatási hálózatban. — Gézukám! Olyan kedvesek voltak hozzám az anya- könyvvezetöben, hogy ki sem tudom mondani, öreg. Látszik, hogy nem vagy akárki! — Az az igazság, hogy senkinek sem szóltam, mert az a világ legtermészetesebb dolga, hogy ha születik egy gyerek, azt „leanyakönyvezzék”. — Géza, nem szóltál? Hát, miért nem szóltál? Ennyit ér neked a barátság ??7 KONTRASZTOK Ecsetre kívánkozó kép. Szürkés-barnás háttér, kontúrjaiban elmosódó presszópulttal, telőtte megterített asztal, rajta házi kolbász, dús bélű fehér kenyér, puffadt paprikákkal, vérvörös; paradicsomokkal, só, néhány korsó sör, ugyanennyi stampedli pálinka. Piros arcú, bizakodó tekintetű, jót étvágyú falatozókkal. (Jó étvágyat!) Egy másik képen tízemeletes lakóház. Üres. Lassan egy esztendeje, hogy műszakilag átadták, mégis üres. Mert drága. Nem, nem azért drága. mert a munkások inni járnak. Nem is azért üres, meri lassú az ügyintézés. Csak üres és drága. Egy harmadik kép. Ügyíel- jfogadas. Tucatnyi várakozó, nyöszörgő csemetékkel a szú- koske Ionoson. Türelmetlen felnőttek, valaki azt híresz- teji közöttük, ha huszonnyolcszor jönnek, akkor tutti a lakás. Rémhír. Összegezve: a munkások munkaidőben isznak, egy lakóház üres, a sorbanállás tart. Egyébiránt, óvakodjunk az összefüggések fenaictsatoi.! Tanka László I FILLÉRES EMLÉKEK
