Nógrád, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-04 / 233. szám

RLMJEGYZFT [Október 5., Csesztve Madách Imre irodalmi nap Sikere* balatoni utószezon A gyönyörű őszeleji időjá­rás az utóbbi évek legsikere­sebb utószezonját teszi lehe­tőve a Balatonnál. Az élénk forgalomhoz természetesen hozzájárulnak az utó§zezoni, mintegy húszszázalékos ked­vezményes árak is. Az IBUSZ balatoni igazgatóságának tá­jékoztatása szerint jelenleg száz nagyobb — főként NSZK- beli. osztrák és szovjet ven­dégekből álló — csoport tar­tózkodik a tóparton. Telt ház van a siófoki szállodasoron. A szeptember 1-e óta tartó utó­szezonban az IBUSZ által bé­relt szálláshelyeken tizenöt százalékkal több a vendég, mint tavaly ilyenkor. Az IBUSZ balatoni igazga­tósága a vendégek számára a főszezonihoz hasonló változa­tos programról gondoskodik. A balatoni hajókirándulások mellett elviszik őket Hévízre, a 'zántódnusztai idegenforgal­mi és kulturális központba, részt vehetnek a badacsonyi és köröshegvi szüreti mulatsá­gokon, s megismerkedhetnek az ország más vidékeivel, így a Dunakanyarral és Kalocsá­val is. (MTI) A Nógrád Megyei Múzeumok i Igazgatósága az idén is meg- I rendezi Csesztvén a Madách 1 Imre irodalmi napot. Ekkor, j október 5-én változatos prog­ramokkal várják a településre az irodalom, a művészet, a múlt iránt érdeklődőket. A múzeum klubjában 9 óra 30 perckor kezdődnek az iro­dalmi előadások. Kerényi Fe­renc irodalomtörténész, a Ma­gyar Színházi Intézet igazga­tója Színibemutatók a 19. szá­zadi Nógrád megyében cím­mel eleveníti fel az 1800-as évek színházi életét, kultúrá­ját. majd megemlékeznek Krúdy Gyuláról. Délután két órakor Szabó Károly iroda­lomtörténész az újabb Tragé­dia-értelmezéseket világítja meg. Az állandó Madách iroda­lomtörténeti kiállítást tíz órá­tól dr. Praznovszky Mihály történész, megyei múzeum­igazgató, tizenegy órától dr. Kerényi Ferenc mutatja be tárlatvezetésen. A művelődési ház klubjá­ban könyvbemutatót tartanak a Nógrád megye irodalma cí­mű kiadványról. Ugyanitt 13 órakor kezdődik a könyvpre­mier; a Madách Imre-doku- mentumok című kötetet a szerző. Ueblancné Kelemen Mária levéltáros, a kiadó. Var­ga László, a megyei levéltár igazgatója és a szaklektor, dr. Kerényi Ferenc mutatja be. A művelődési ház mozijá­ban 9 óra 30 perctől vetítik Jeles András, viharós fogadta­tású Angyali üdvözlet című filmjét, amely gyerekszerep­lőkkel játszatja el Az ember tragédiáját. Délután a Krúdv- művekből Huszárik, Zoltán ál­tal forgatott Színdbád című fil­met, este a Mikszáth-regénv- ből készült Kísértet Lublón című Bán Róbert-filmet játsz- szák. Jeles András művéről ankétot rendeznek az alkotó részvételével. A művelődési ház közönsé­ge 12 órakor a helybeli páva­kor műsorát hallgathatja meg. Irodalmi hagvományaink is­meretéből rendeznek vetélke­dőt az általános iskolában. A múzeum klubjában azoknak a megyei középiskoláknak a kép- j viselői cserélik ki hagyomány­őrzési tapasztalataikat., ame­lyek egy-egy író, költő nevét viselik Lukács Margit Kossuth-dí- jas. kiváló művész műsorá­nak a műemléki templom ad helyet Ifi órakor. Az önálló est címe: Madách Évája. A múzeum mellett Madách Imre szobrát 17 óra 30 perc- ko • koszorúzzák meg, a ba- lassagvarmati Balassi gimná­zium diákjainak közreműködé­sével. A nagyszabású programso- | rozat védnökségét a salgótar- 1 jáni Madách Imre Gimnázi­um és Szakközépiskola vállal­ta. míg társszervezői a Balas­sagyarmati Városi Tanács és a balassagyarmati Madách Im­re Könyvtár. A menetrend- szerű járatok mellett október 5-én reggel 8 órakor külön autóbusz indul Csesztvére Sal­gótarjánból a Nógrádi Sándor Múzeum mögötti parkolóból. 50 éves a vájárképzés Bányászünnep Várpalotán Sportfilmszemle Zalában Nemzetközi sportfilmfeszti­vált rendeznek október 21. és 26. között Zala megyében. Az immár nyolcadszor lezajló se­regszemlére minden eddiginél többet, 29 országból 154 alko­tást neveztek. Az előzsűrizés során ezek közül félszázat ítéltek alkalmasnak a bemu­tatásra. Az eddigieknél lénye­gesen nagyobb számban küld­tek be animációs filmet, ame­lyek általában a spori és az élet kapcsolatát vizsgálják. Nagyon színvonalasak az ok­tatófilmek, emberközeliek a világhírű sportolókat bemuta­tó portrék. A közönségnek a fesztivál mindhárom helyszínén — Hé­vízen, Keszthelyen és Zala­egerszegen — lehetősége lesz arra, hogy a versenyprogram­ban nem szereplő alkotásokat is megnézze. ötven évvel ezelőtt Várpa­lotán kezdték meg Magyaror­szágon először a vájárkép­zést. A fél évszázados jubile­um alkalmából a kezdemé­nyezőkre, az oktatás megala­pozóira emlékeztek csütörtö­kön a bányászvárosban, a Thury-várban rendezett ün­nepségen. Korompay Lajos, a várpa­lotai bánya akkori igazgató­ja hozta létre az első vájár­iskolát, amelynek Faller Jenő, a bánya akkori főfelügyelője lett a vezető tanára. Korom­pay írta a vájároktátás első kézikönyvét is. Az induláskor a tantárgyak között szerepel­tek a bányászati alapfogalmak, a bányászati munkálatok, a robbantás, a bányaszellőzte­tés, a szállítás, a vízemelés, a balesetelhárítás kérdései. Az elmúlt ötven év alatt több­ezer vájárt képeztek itt ki. A csúcsot az 1950-es évek je­lentették. amikor évente több mint száz vájárt bocsátott ki az iskola. Mivel újabban a szakma iránti érdeklődés nagymértékben visszaesett, az egykori vájáriskola utóda, a 305-ös saaíkmunkásképző je­lenleg csupán hét vájárta­nulói oktat. A megemlékezés lehetőséget adott, a várpalotai szénbányá­szat múltjának és jövőjének áttekintésére is. Több mint sz z éve bányászkodnak ezen a vidéken, az úgynevezett sárréti medencében. Legtöbbet az 1970-es esztendőkben ter­meltek: éVén.té" másfél millió tonnát. A készletek kifogyó­ban vannak, s a munkát geo­lógiai nehézségek hátráltat­ják. A fejlesztés is elmaradt a szükséges ütemtől. Ebben az évben a Veszprémi Szénbá­nyák Vállalat várpalotai üze­mében 900 ezer tonna szenet hoznak felszínre. A szénmedence jövője azon­ban ismét biztató, mert már megkezdte a termelést az új Ferenc-bánya, s ennek kész­lete legalább 10 évig gondos­kodik arról, hogy évi egymil­lió tonna szenet adjon Vár­palota. A földtani kutatások során jelentős szénkészletet találtak a várpalotai úgyne­vezett S III-as lelőhelyen. A szakemberek véleménye sze­rint a várpalotai szénbányá­szat jövőjét 2000 utánra is megaíanpzza, hogy a felderítő kumsasok :<í szomszédbe Gsír Kütfgös Csajág községek környékén jelentős szénva- gyonra bukkantak. (MTI) Pereli Zsuzsa: Hölgy állatkával (gobelin) Antoni Rozália: Textilfigurák (Fotó: Hauer Lajos) Iparművészeti kiállítás a Vigadóban Az Idea Iparművészeti Vál­lalat kollekciójából nyílt ki­állítás a Pesti Vigadóban. Ké­peink a kiállításon készültek. Szovjet filmek feszhvá'ja 1/özhelyszerűen hangzik ma már az a megái.upitág, hogy a világ és különösen Kelet-Európa történelmé­ben meghatározó szerep jut a Szovjetuniónak. Mondom közhelyszerűen hangzik, de ne engedjünk a kényelem csá­bításának, hanem egy kicsit töprengjünk el rajta. Az em­ber hajlamos arra. hogy csak a saját életét befolyásoló időszakra és esemenyekre gondoljon vissza. A Szovjetunió szerepe nem a második világháború óta íródott, hanem a nagy októberi szocialista forradalom győzelmétől. Nekünk magyaroknak pedig már azelőtt is illett voina jobban is­mernünk ezt az országot, hiszen itt Köz.ép-Kelet-Evvóoá- ban soha nem volt elég csak egy irányba tekintgetni. Múl­tunk és jelenünk bizonyítja, hogy saját helyünket a világ­ban csak a másokéhoz viszonyítva tudhatjuk reálisan meg­határozni. Így van ez az élet legtöbb területén, gazdaság­ban, politikában és a számunkra e helyen fontos kulturális szférában, a fiimművés:*'tben is. A film. mint a legpopu- lárisabb. emberek tömegéhez legkönnyebben eljuttatható művészeti termék fontossága ma már elvitathatatlan. Nem véletlen hát az sem. hogy a korabeli Oroszország­ban még füstölögtek a barikádok, amikor a forradalmi ;n- dulókkal együtt az elsők között született meg a szovjet film. Eizenstein. Pudovkin. Dovzsenko és a többiek a for­radalom hatása alatt alkottak olyan új műveket, amtlyek ideológiájuk ellenére is világsikerré lettek az összes pol­gári országban. Üj kifejezési formákat, friss lendületet, di­namikát vittek filmjeikbe, amelyek máig hatóan beíc'.vá- solták a világ filmművészetének alakulását. De napjaink legjobb szovjet alkotói is ezen a megkezdett úton járnak. A Nógrád megyei szovjet filmek fesztiváljának program­ja ezt a széles, majd hetvenéves- időszakot igyekszik át­fogni. Rögtön hozzátehetjük, hogy csak roppant vázlatosan képes erre. hiszen a nem egészen egy hónapos időszak sok­kal több lehetőséget nem nyújthat. A megye mozijaiban bemutatásra kerülő több mint negy­ven film közül szemelgetve rögtön kitűnik néhány. Ezek többsége a már klasszikus értékű alkotások közül való, ki­sebbik részük pedig most kerül először műsorra. A korszakot és a tematikát figyelembe véve elsőként a Szörgej Eizenstein által rendezett Rettegett Ivánról essék szó. Az 1944—46-ban készült film Eizenstein legjobb es legkalandosabb életű műve. Olyan monumentális hősköl- temértv Iván cárról, az orosz birodalom keménykezű meg­teremtőjéről, amely már elkészülte pillanatában a viták keresztüzébe került. Eizenstein csodálatos érzékkel festet­te meg egy törvényszerűen magányos nágv ember vívódását és az ugyan jó cél érdekében, de alapvetően tekintélyurai- mi irányítás természetrajzát. A három részesre tervezett —, feketéből színesbe váltó — filmnek, sajnos. c«ak az első két része készült el. Annak is második részét. egv 1946-ban hozott központi bizottsági határozat révén csak a személyi kultusz időszaka után. 1958-ban forgalmazták a mozikban. A fenséges légkör, a festői hátterek, a méltó­ság és az erő, valamint a szinte hamletszerű jelenség áb­rázolása teljes joggal tette világsikerűvé majd klasszikus értékűvé ezt a remekművet. A programból kiemelkedő másik film már egy későbbi időszakban, a polgárháború idején játszódik. Csuhraj 195fi- ban készített A negvvPnegyedik című művéről van szó. Története miatt ez a film is megjárta a.saiá* kálváriáját, amíg a megérdemelt sikerig eljutott. A f“hergárdista f'ú őrzésével megbízott bolsevik mesterlövész lány szere1 mé­nek. történelem által befolyásolt drámáját Csuhraj nagy lélektani beleérzéssel ábrázolja. A támadások őt annak idején, éppen amiatt égték«,hpgy egy öntudatos bolsevik lá­nyon nem uralkodhatnak áz érzelmei és nem szeretheti meg az ellenségeit.. Ma már ez a film is a túlélte ezt a szemléletet és elsősorban kiváló művészi értékei alapján kerül megítélésre. A következő nagyobb blokkba azok az alkotások kerül­hetnének, amelyek tematikailag a második világháborúhoz, vagy másgéppen a Nagy Honvédő Háborúhoz kapcsolód­nak. Tagadhatatlanul sok didaktikus és gyenge film szü­letett erről a témáról, de nem M’vés a jelentősebbek és a remekművek száma sem. Ezek közül most a neves rendező Andrej Tarkovszkij Iván gyermekkora című megrendítő alkotása és Szergej Bondarcsuk méltán híres Emberi sors. című filmje került a fesztivál programjába. Ugyanakkor részben még ide tartozik Todorovszkij Harctéri regénye is. ami szokatlan vonatkozásban vizsgálja a háborúban részt vevő emberek máig ható érzelmeit, illetve egy front­szerelem utórezgéseit. Még két nagyobb „fejezetről” távirati stílusban. Az egyiket a napjaink szovjet valóságával, az ott élő embe­rek hétköznapi, ám létüket meghatározó problémáival fog­lalkozó filmek alkotják. Ezek közé tartozik az Utószó, amely az idősebb, de még mindig tenniakarássa! teli*és a fiatal, ám annál enerváltabb és gyávább generáció világát ütközteti. Valamint egy furcsa, Idedvesv és mégejtő törté­netet elmesélő mű. a Folyóparti tangó. Meglepően jó film! Tiszta szívből ajánlom a negyvenes éveikben iáró nézőknek. Találunk itt még egy gyönyörűen elkészített önéletrajzi filmet is világhírű táncosnőről Anna Pavleváról — ez a címe is. Végül a gyermekeknek szánt filmekből hármat. Egyik­ről őszintén meg kell mondanom, hogy teljesen félresike­rült. A Natalja Bondarcsuk által rendezett Kiskacsa a magaslesen című. enyhénszólva mesterkéltre sikeredett filmről van szó. Szerencsére két másikon is vigasztalódhat­nak a gyerekek és az esetleg őket kísérő szülők. Egyik a jónevű rendező, Alekszandr Mitta által készített varázs­latos Vándorlások meséje, a másik a nagyobbaknak szánt Hurrá, nyaralunk! című igazán élvezetes filmvígiáték. Bodnár Mihály műsor KOSSUTH RADIO: 8.25: Es nálunk...? Az energia- takarékos építészetről 8.56: Versenyművek (ism.) 9.55: Száll az ének 10.05: Ülj le mellém 10.10: Hétszinvirág 10.40: Iránytű 12.45: Szórakoztató magazin vi­lágjáróknak és otthonülők­nek. 12.55: Lemezmúzeum 14.10: Zenekari muzsik# 15.00: Erről beszéltünk 15.30: Leoncavallo operáiból 16.05: Budapesti művészeti hetek 16.41: Corteccia: Lakodalom a Medici-udvarban 17.00: Vizsgálatok nyomában. Riport 17.25: Verbunkosok, nóták 19.15: Magyarország ’85. 20.13: A Rádió Dalszínháza 21.30: Inter-chip. avagy: lesz-e közös magyar—csehszlovák elektronikai vállalat? Riport 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Britten: Háborús requiem 0.15: Éjfél után... PETŐFI RADIO: 8.05: A Pitzelberger-szalon. 8.50: Tíz perc külpolitika (ism.) 9.05: Napközben 12.10: A csehszlovák rádió Svi­torka fúvószenekara játszik 12.25: Édes anyanyelvűnk (ism.) 12.30: Népi muzsika 13.05: Pophullám 14.00: Péntektől, péntekig 17.30: ötödik sebesség 18.30: Fiataloknak! 19.47: Egészségünkért! 19.57: „öreg idő. szálló Idő” 21.05: Séta kettesben 22.05: Bagoly Éjszakai érdekes magazin 0.15: Éjfél után... MISKOLCI STÜDIÓ: 17.00: Műsorismertetés. hírek, időjárás. 17.05: Péntek este Észak. Magyarországon (A tartalomból: Oktatás az óvodában? — A kár­talanításokról — Mit tegyünk a túracsomagba? — Programok a hét végére.) Szerkesztő: Jakab Mária. 18.00: Észak-magyarorszá­gi krónika. 18.25—18.30: Lap_ és műsorelözetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.55: Tévétorna. (Ism.) 9.00: Iskolatévé 9.35: Fizikai kísérletek I. 9.45: Énekel: Barbara 10.40: Afrikai ántilopok 11.05: Operált operák. Otelló 11.15: Képújság 15.30: Iskolatévé 16.00: Hírek 16.10: 100 híres festmény 16.20: Három nap tévéműsora 16.25: Horizont 17.45: Képújság 17.50: Reklám 18.00: Ablak 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Jogi esetek 20.40: Hangverseny a kastélyban 21.15: Tv-imterjú Mihail Gorbacsovval, az SZKP KB főtitkárával. 22.(H): Szép história 23.30: Tv-híradó, 3. 2. MŰSOR* 16.55: Képújság 17.00: Emberrablók. XIII/3. rész. Az utazás. (Ism.) 17.25: Kicsi a bors... 3. rész. Korszerű krónika 17.45: Európai biztonsági és együttműködési értekezlet 18.45: A hódok élete 19.15: A jövő mozija, a mozi jövője 20.00: ide nekem a Sast! 21.15: Tv-híradó 2. 21.35: Reklám 21.40: Röplabda Euróf>a- bajnokság 28.10: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 10.30: Tv-híradó 20.00: Állatok a kamera előtt. 2. rész. Ism. 20.3#: Moliére. Francia filmsorozat. 2. rész 21.26: Képernyőn az Alekszandrov-együttes 21.50: Bankszámla figyelmezte­téssel. Olasz film 23.35: Hírek 23.45: Dzsesszpódium 2. műsor: 19.30: Tv-níradó 20.00: Társadalmunk időszerű problémáiról 20.50: Egy kis muzsikaszó 21.15: Portréfilm 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00:- Ez történt 24 óra alatt 22.10: A sárga postakocsi. Tévéfilm ff. Ism. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: IS­KOLAMOZI : Álmodik az állat­kert. Háromnegyed 6 és 8-tol: Fantom az éjszakában (16). szí­nes, szinkronizált USA bűnügyi film. — Balassagyarmati Madách: Háromnegyed 6 és 8-tól: Nyomás utána (14). Színes, szinkronizált olasz filmvígjáték. — Pásztói Mátra: Hamiskártyások fejedelme (14.) Színes lengyel bűnügyi film. — Szécsényi Rákóczi: Dél­után: Kunyhó a nádasban (16). Színes bolgár film. Iván gyer­mekkora. Szovjet film. — Rét­sági Rettegett Iván l—TI. Szenes szovjet történelmi film. MESE­MOZI: Szélmolnar. — Ersekvad- kert: Ragtime 1—II. (14). Színes, szinkronizált USA-film — Nagy* lóc: Vadlovak (14). Színes, szink. ronizált uj-zeiandi western. 4 NÖGRÁD - 1985. október 4., péntek \

Next

/
Oldalképek
Tartalom