Nógrád, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-29 / 254. szám

Arcok közelről

Göröngyös és szép út

Még egyszer felsorakozott a határőrség őrsparancsnokságának személyi állománya. Végső soron ünnepi volt ez az eligazítás, hiszen most nem csak a szolgálatba induló járőrök, hanem a többiek is ott voltak az eseményen. Végért Lajos határőr alezredes, őrsparancsnok még megtartotta az eligazítást, útjukra indultak a katonák, s az alezredes bevonult hivatali helyiségébe.

Leemelte határőrsapká.iát, zsebkendőjével megtörölte homlokát, s még egyszer leült. Még matatott az íróasztala fiókjában, s az 55 éves férfi, a katonai életben megedzett határőr alezredes előtt egy igen gazdag életút elevenedett fel. Talán gondolataiban zavarta meg a krónikás, amikor bekopogott az őrspárancsnokhoz. Arcán ismét a mosoly suhant át, s hirtelen csak ennyit mondott;

— Megint elindultak a fiúk.

Feladatuk a Magyar Népköz- társaság államhatárának őrizete. Remélem, ez a nap is olyan fegyelmezett lesz, mint az őrsön eddig mindig is volt. Számomra csak az a különös mindebben, hogy én többet nem adom ki a parancsot, nyugállományba vonulok. Sok szép emlék köt a Narancshoz, ide és a környező községekhez, azok lakóihoz! Rájuk mindig szívesen emlékezem majd. Ügy érzem, mi egyek voltunk: a

polgári lakosok és a határőrök. Közösen akartuk, hogy államhatárunk sérthetetlen legyen...

A határozott parancsnok ar- éát nézem. Tudom, hogy egész életútja végigvonul most gondolatain. A kunhegvesi szegény paraszti családból származó fiú igazán megjárta a „hadak útját”. Nyolc általános iskolát végzett, aztán a Belügyminisztérium akadémiájára került. A pártiskola is szólitotta. Ment, s önként vállalta a haza fegyveres szolgálatát. az államhatár őrizetét. Kétszeres kötelezettsége is szólította erre a feladatra. A szegényparaszti szülői ház, és a bányászcsaládból szárma- ssó felesége, rokonsága.

— Csaknem három és fél évtizedet töltöttem el a határőrség kötelékében. Göröngyös és rríégis szép út volt, amit most magam mögött hagyok. Különösen az utolsó három évtizedre emlékszem szívesen, amikor idekerültem a balassagyarmati határőrkerülethez. Dolgoztam Rónabányán, Somoskőújfaluban és immár csaknem negyedszázada itt az őrsön, Karancsbe- rényben. Voltam útlevélkezelő és őrsparancsnokként szerelek le. Amikor átvettem az őrs irányítását, új volt számomra ez a beosztás. Egy időben kevesebbet tudtam foglalkozni a sorállománnyal, de amikor kiépítettem a kapcsolataimat, megismertem a falut. az itt és a környékén élő embereket, s amikor befogadtak, elismertek és segítettek, egyre több szabad időm jutott a fiúk ügyes-bajos dolgainak intézésére. Vallottam és vallom, hogy az őrs egy nagy család. Emberek, akiknek problémáik, gondjaik vannak. Ezeket a gondokat a parancsnok segítségével nem egy esetben meg lehet oldani.

Mennyire igaza van a határőr alezredesnek.

Tény, hogy 1968-ban a megyében elsőként Karancsbe- rény nyerte el a határőrközség megtisztelő címet. S mi több, ezt megduplázták és ugyancsak elsőknek nyerték el a Kiváló címet a megyében. Végért Lajos határőr alezredes parancsnoksága ideién száznál több határsértőt fogtak el ezen a környéken. Aztán 1977-ben ebben a községben alakult meg elsőként az önkéntes segítők csoportja Létrái Dezsővel, az igen jó baráttal és segítővel az élen. A határsértők elfogásának 99 százalékában voltak ott az önkéntes segítők, a helyi lakosok. Talán nem lesz meglepetés így, ha azt is leírjuk. hogy Végért Lajos parancsnoksága alatt nyolc esetben vehették át a BM-határőrség kiváló alegysége, kilenc esetben pédig a BM-ha- tárőrség élenjáró alegysége címet.

— Sok munka', a katonák fegyelme, erkölcsi magatartása van ebben a tevékenységben. De benne van a lakosság erkölcsi-politikai támogatása is!

Aligha van ember a Ka- rancs völgyében, aki ne ismerné Végért Lajos határőr alezredest. Űton-útfélen köszönnek neki, de alig akad olyan ember, aki a parancsnokot meg tudja előzni az üdvözlésben. Ott volt a közéletben. képviselte a lakosságot a tanácsban, segített a KISZ-fiataloknak, az MHSZ- aktíváknak, a rendőröknek csakúgy, mint a rendezvények szervezésében. Aligha akadt a községben olyan megmozdulás, amelyen Végért Lajos —, ha a szolgálat is megengedte — ne lett volna ott.

A határőrizet emlékei szaporodnak az alezredes gondolataiban. A fagyos, téli éjszakák, a forró, napsütötte nappalok, a Karancs lejtőivel együtt él benne az éjszakai riadó, a szolgálattal együttjáró feladat végrehajtása.

Vggert Lajostól a napokban már elköszöntek a község lakói, vezetői. A pártbizottság titkára fogalmazott így:

— Nem' búcsúzunk, csak elköszönünk, Végért elvtársi

A kerületparancsnokságon is megrendezték az ünnepséget a búcsúzó Végért Lajos határőr alezredes tiszteletére. Parancsnoka — a sok kitüntetés, elismerés mellé —, a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozata kitüntetést nyújtotta át. Tiszttársai kedves emlékeket adtak társuknak. S, amikor kilépett az őrs kapuján, a személyi iromány tagjai • így búcsúztak: „Viszontlátásra !**

S mi lehetett volna ere a válasz: „További jó munkát, elvtársak!” Végért Lajos valóban csak elköszönt az őrstől. De itt marad közöttük, ideköti minden szál. Rokonok, jó barátok, elvtársak.

Közöttük érzi jól magát, i

Somogyvári László

előállított mennyiség viszont évről évre növekszik: 1000

hektoliterfokban mérve az 1960. évi 6311-ről 21 875-re.

A statisztika képet ad az italiermelés összességéről is. Az adatok szerint az ásványvíz-előállítás 1957-től mindössze 1961-ig emelkedett, ezután fokozatos visszaesést mutat, s 1983-ban ugyanany- nyit állítottak elő, mint 20 évvel korábban. A szikvíz- gyártás adatai hasonló képet mutatnak; az üdítőital-ter- melés viszont az 1958. évi 2,6 millió literről 1983-ra 269

millió literre növekedett. A bor, a sör és az égetett szeszes italok termelése fokozatosan emelkedik, viszont gyümölcspálinkából a hetvenes evek közepe óta egyre kevesebbet állítanak elő évente.

A szeszes italok fogyasztásának adatai azt rhutatják, hogy 1950 óta fokozatosan növekszik mind a bor, mind a sör, mind pedig az égetett italok egy főre jutó fogyasztása. Egyedül a sörnél mutatkozik némi visszaesés.

Jelenleg minden magyar állampolgár jövedelmének 2,6 százalékát költi borra, 3,8 százalékát sörre, 4,5 százalékát tömény szeszes italokra, tehát

Eredményes az áj érdekeltségi rendszer

Lakásfelújítás terven felül

A tanácsi házkezelési és tommunális szolgáltatási szervezetek ez év január elsejétől a közszolgáltató vái- alatok jövedelemszabályozá- ri és anyagi érdekeltségi •endje szerint működnek. SJem kivétel ez alól a Bátony terenyei Városgazdálkodási Vállalat sem. A nyereségti- ?usú gazdálkodás bevezetésével a belső önelszámolási egységek kialakítását is el kellett végezni: külön szerkezetet alakítottak a kezelői és külön önelszámolási “gység jött létre kivitelezői ‘eladatok ellátására. Eddigi sredményei alapján a bátonv- erényei vállalat idei tevékenysége igen kedvezően ítélhető meg.

Az érdekeltségi rendszer változása mellett a vállalat fő feladatát továbbra is lakóház-fenntartási tevékenység jelenti. Idei tervüket már úgy kellett meghatározniuk, hogy a hatodik ötéves tervi célkitűzések is teljesüljenek. Így az idén 76 lakás felújításával szemben 79 lakás teljes, és további 36 lakás részleges felújítását tűzték ki célul. Ennek teljesítésével a vállalat az öt év alatt a tervezett 355 lakás helyett 372 lakást újít felJó ütemben haladnak a városi jogú nagyközségben a fűtéskorszerűsítéssel: 1985.

év első fél évében a tervüket túlteljesítették. Év végére a tervidőszakra előirányzott 600 lakás helyett mintegy 745 lakásban történik még a fűtéskorszerűsítés, a gázhálózatba való bekötés. Ugyancsak túlteljesítés mutatkozik a köz- tisztasági tevékenységnél, a parkfenntartásnál és a virág- mükod lététénél. A

köztisztasági munka jelentős eredménye Mátraverebély bekapcsolása a lakossági és közületi „pormentes” szemétszállításba.

A Bátonyterenyei Városgazdálkodási Vállalat munkájában az idén, de már az elmúlt évben is „kézzel fogha- tóan” érvényesült a kormány lakásgazdálkodásra vonatkozó határozatának végrehajtása, amely szerint a meglévő lakásállomány megóvása ugyanolyan fontos feladat, mint az új lakások építése. És ez még akkor is igaz, ha a jelentős emelkedést mutató felújítások mellett a lakóházkarbantartás mértékében az első fél évben minimális lemaradás mutatkozott.

Kialakul a szükséges vállalati létszám: a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma 270. Már tavaly növekedett a belépő dolgozók száma, a kilépettek száma viszont csökkent. Ez a tendencia figyelhető meg az idén is. S, ha még a múlt évben azt lehetett megállapítani, hogy a város- gazdálkodásnál dolgozók jövedelme lényegesen elmarad a környező vállalatok bérszínvonalától, addig az év elején végrehajtott 8,5 százalékos bérfejlesztés nagymértékben megváltoztatta ezt a képet. A vállalatnál növekedett a mozgóbérformában dolgozók köre, forgalmi jutalékos rendszerben működnek a virágüzletek, s teljesítményarányos bérezést veztettek be a parkfenntartásban dolgozók között.

Családvédő

jogalkotás

Az Igazságügyi Miniszteri, umban folyamatban van a családot érintő jogszabályok felülvizsgálata. Az MTI tudósítójának értesülése szerint e munkálatok is kapcsolódnak annak a hosszú távú népesedéspolitikai koncepciónak .az érvényesítéséhez, amelyről nemrég minisztertanácsi döntés született, kimondva, hogy a házasság és a családi élet stabilitását a jog és az igazságszolgáltatás eszközeivel is támogatni kell. A kormányzati törekvés a családjogi sza. bályok korszerűsítésével arra irányul, hogy a házasság megkötésére és felbontására, a házastársak jogaira és kötelességeire, a szülők és a gyermekek közti viszonyra vonatkozó szabályok és ezek alkalmazása szilárdítsák meg a családi kapcsolatokat.

A tervezett jogszabály-módosítások során több intézkedés kerülhet szóba. Felvetődött például a nők házasságkötési korhatárának felemelése a jelenlegi tizenhatról tizennyolc életévre. Foglalkoznak a jogi szabályozás olyan változtatásával is, amelv a bíróság békéltető tevékenységének fokozásával, valamint a szakszerű családterápiái tanácsadás és családsegítő szolgálat megszervezésével azt hivatott elősegíteni, hogy az együttélés alatt felmerülő különféle problémák lehetőleg ne faiuljanak a végletekig a válásig. Amennviben a válás mégis elkerülhetetlen, — a gvermek érdelében, az ő harmonikus fejlődését elősegítendő,— olyan intézkedéseket is kívánnak hozni, amelyek a gyermekétől különélő. de egyébként annak nevelésére alkalmas elvált szülő számára szélesebb körű lehetőségeket biztosítanak a gyermekkel való érintkezésben

NÓGRAD - IMS. oktobor 29« kedd

TelepaiésfejlesztésrSl döntenek

Mit terveznek Álsótoldon és Nagylócon

Dezső tanácselnöktől, mire is kívánják felhasználni az évi 500 forintot, amelyet 800—850 család fizetne öt éven keresztül kissé távolinak tűnt a megvalósítás időpontja, s nehezen tudtam elképzelni, hogyan nyerhetők meg erre a három község lakói.

— Égető szükség van már Nagylócon egy nyolc tantermes általános iskolának és kisegítő objektumainak a megépítésére. Az öt év alatt fizetendő hozzájárulásból körülbelül két és negyed millió forint jönne össze erre a célra. A mostani. régi iskola nagyon zsúfolt, sokba került már a tanácsnak és újra felújítani, bővíteni nem lehet — mondja a tanácselnök.

A településfejlesztési hozzájárulás bevezetésével a tanácsi költségvetésben a lakossági támogatás itt is mintegy kétszeresére emelkedne. A fizetésre kötelezettek köre azonban megváltozna: az alacsony jövedelmű tsz-járadékosok, nyugdíjasok, akik a háztáji föld használata miatt a „községfejlesztést” fizették most—• lehet — mentesülnének a fizetés alól. Növekedne viszont a fizetésre kötelezhetők köre azokkal a fiatalabb korosztályhoz tartozó családokkal, akiknek Nagylócon, Hollókőn, Zsúnypusztán házas vagy egyéb ingatlanuk van.

— Űgv véltük a tanácsülésen, hogy az iskolaépítés most az a cél, amire a lakosságot mozgósítani lehet. A személyes lpeszélgetések során más célokat is megjelöltek az itt élők, főleg az idősek mondják: kell bizony az iskola is, de nekünk jobb lenne az öregek napközi otthona.

Nem tudni még, milyen döntés születik Nagylócon. Az azonban biztos, hogy a közösség jólétét segíti majd a településfejlesztési hozzájárulás.

Zsély András J

e itt ötéves időtartamra az •évi 600 forint településfejlesztési hozzájárulást. A környéken több nyugdíjas él, mint a megye más részeiben, ezért sokan lesznek itt majd olyanok is. akiket mentesíteni kell a hozzájárulás megfizetése a^ól.

— Fel is tettük magunknak a kérdést: nem lesz-e keve- rebb ez a hatszáz forint, mint ami a községfejlesztési hozzájárulás háromszáz forintja volt — vélekedik a titkár. — Az- fá- most ott tartunk, hogy örülni fogunk, ha annak kétszerese összejön majd.

Pedig az utóbbi időben Alsó- és Felsőtoldon megfigyelhető az a kedvező jelenség, hogy egyre több fiatal építkezik ezekben a községekben. Ebben az évben itt 16 építési engedélyt adtak ki. Bár az is igaz. hogy Kutasón már hosz- szú évek óta nem kértek engedélyt építkezésre. Ennek okai közül megemlíthető, hogy az emberek rájöttek arra. nem kellemes dolog az ingázás sem. akad munka helyben a termelőszövetkezetben is, s jók a közlekedési viszonyok azoknak, akik Pásztón dolgoznak.

— Meglepődtünk azon, milyen kedvezően fogadták a községek lakói a településfejlesztési hozzájárulással kapcsolatos elképzeléseket. A tanácsi javaslatok már benne élnek a köztudatban, a falugyűlésekre felkészülten jöttek el az emberek, hogy elmondják véleményüket. Jóleső érzés volt látni azt is, hogy a tanácstagok, az elöljárók milyen lendülettel fogtak ehhez a munkához — említi Hirka Sándor.

A napokban ők személyesen keresik fel a községek népét, és kérik ki véleményüket a

javaslatról.

Régóta dédelgetett tervét szeretné tető alá hozni Nagy- lóc a településfejlesztési hozzájárulás bevezetésével. Amikor először hallottam Bélák

Régen nem volt már példa a közélet ideihez hasonló meg- • élénkülésére. A tavaszi párt- ’ kongresszus után az országgyűlési képviselők és tanácstagok választása igényelte az állampolgárok figyelmét, beleszólását életünk alakításába. Most zajlanak a szakszervezeti választások a munkahelyeken, egy-egy település körzetének lakói népfrontgyűléseken mondanak véleményt a közösség dolgairól. . .

A demokratikus döntést követelő „témák” azonban nem záródhatnak le. Az utóbbi hetekben olyan kérdésben kell az ország lakosságának felelősen véleményt nyilvánítania, amely több évre is meghatározza életszínvonalunk, körülményeink alakulását, ugyanakkor mindannyiunktól nagyobb anyagi áldozatot kér.

Nem volt könnyű Alsótol- don sem. A községi közös tanácsnak hat környező kisközségre terjed ki az illetékessége. A községek kicsik, lélekszámúk kevés, s a településfejlesztés.) , hozzájárulással megvalósítandó célok kialakítását ez nem könnyítette meg. Tennivaló azonban mindig akad. Bokor községben a temetőhöz -vezető utat építenék meg. Kutasón és Cserhátszentivánban új transzformátor kellene, Felsőtoldon sportöltöző hiányzik, Álsótoldon járdát kell építeni és elkeríteni a temetőt.

— A településfejlesztési hozzájárulás segítségével megvalósítandó célok tükrözik a ta- ’ nácsi testületnek azt a törekvését, amit eddig is követtünk, hogy minden évben mindegyik községünk kapjon valamit — mondja Hirka Sándor vb-titkár. — Garáb községre vonatkozóan az az elképzelésünk. hogy temetőke- rítésre használjuk fel a hozzájárulásból befolyó pénzt.

Álsótoldon és társközségeiben 350—400 család dönt majd abbém, hogy jövőre bevezetikAlkoholtermelés, -fogyasztás és következményei

' A Központi Statisztikai Hivatal felmérést készített arról, hogyan alakult az utóbbi években hazánkban a szeszes italok alapanyagául szolgáló gyümölcsök termelése, mekkora az alkoholfogyasztás, s milyenek annak kimutatható következményei.

A felmérés adatai 1938 óta Rdnak átfogó képet arról, miként alakult a sör-, illetve a bortermelés Magyarországon. Eszerint 1938-ban 204

ezer hektárnyi területen csaknem 500 ezer tonna szőlő termett. A legutóbbi adat: 1984-ben mindössze 127 ezer hektáron több mint 800 ezer tonna szőlőt takarítottak be. Az előállított bormennyiség ugyanezen idő alatt 3 millió hektoliterről 5 millió hektoliterre növekedett. Napjainkban a legnagyobb bortermelő megye Bács-Kiskun — több mint 1,3 millió hektoliterrel —, a legkevesebb — 24 ezer hektoliter — bort pedig Nóg- rád megyében termelik. A pálinkafőzés alapanyagául szolgáló gyümölcsökből a legutóbbi esztendőben több mint 1,6 millió tonna termett, ez valamivel kevesebb, mint az 1980-as évek elején volt. A szeszfőzdék száma valamelyest csökkent: 1960-ban még 1250 volt, jelenleg 864. Pákeresetének összesen 10,9 százalékát fordítják alkoholra. Nemzetközi összehasonlításban hazánk a szeszfogyasztás területén „előkelő” helyet vívott ki: 100 százalékos alkoholra átszámítva a világranglista 5. helyén állunk. Mindössze Portugália. Franciaország, Spanyolország és Olaszország szeszfogyasztói előzi meg a magyarokat, de szorosan felzárkóznak a svájciak, az NSZK-beliek, a belgák, a dánok és az NDK- beliek is. A skandináv országok — Svédország és Norvégia, valamint Finnország lakói — a szeszes italok fogyasztásában a statisztikusok által összeállított lista végén szerepelnek.

A statisztikai adatok szerint Magyarországon 1984- ben összesen 3452-en haltak . meg alkoholfogyasztásra visz- , szavezethető betegségek miatt.

A Központi Statisztikai Hi- vatal az adatgyűjtemény megjelentetésével az alkoholizmus | problémájával foglalkozó

párt. és állami szervek, társadalmi szervezetek, valamint • a tudományos kutatók, szak- . emberék munkájához kíváD hozzájárulni, az adatok révén segítséget nyújtva a szüksé- t ges intézkedések kidolgozásá- i hoz, iMTÜ