Nógrád, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-29 / 254. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA É 8 XLI. ÉVF., 254. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1985. OKTÓBER 29., KEDD Tanácskoztak a kezdő felsőfokú végzettségű mezőgazdasági fiatalok r A KISZ rryegyei bizottsága, a TESZÖV és a megyei ta­nács mezőgazdasági osztá­lyának szervezésében tegnap Salgótarjánban, a KlSZ-is- kolán került sor a megye termelőszövetkezeteiben dol­gozó kezdő, felsőfokú vég­zettségű mezőgazdasági fiatal szakemberek tanácskozására. Az egybegyűlteket és a meghívottakat Juhász András, a KISZ megyei bizottságának első titkára köszöntötte, rövi­den vázolta a találkozó cél­ját. majd dr. Halaj Ignác, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője tartott telőadást. Bevezetőjében a világra nyi­tott kaput, amikor elmondta, hogy hazánk a világ mező- gazdasági területének 0.14 százalékát mondhatja magáé­nak. ugyanakkor a világ me­zőgazdasági termelésének 0,8 százalékát adja. Agrárterme­lésünk növekedési üteme az utóbbi 15 évben 3—4 száza­lék volt, amely a világ átla­gának a kétszeresét jelenti, s Hollandia után hazánkban értük el a világ második leg­nagyobb növekedési ütemét. Egyes termelési mutatókban •— egy főre jutó hús, kuko­rica, búza — az élmezőny­höz tartozunk. Gondot jelent, hogy az utóbbi években szű­kült a fizetőképes piac, emi­att árveszteségek érték az ágazatot. Ennek ellenére me­zőgazdaságunk túlteljesíti VI. ötéves tervét. Rátérve megyénk helyzeté­nek ismertetésére, a mostani tervciklusban a fejlődést eredményesnek és töretlennek minősítette. Az árbevétel a korábbi 70 százalékkal szem­ben a mostani ötéves terv eddig eltelt időszakában 97 százalékot jelez. Az országos ütemet meghaladó előrelépés egy hatékonyabb anyag, és energiagazdálkodás, és költ­ségtakarékosság mellett való­sult meg. Ezek a sikerek olyan időszakban születtek meg, amikor a közgazdasági szabályozók elvonó jellege erősödött, csökkentek a tá­mogatások, s egyrte magasabb követelményekkel kellett megbirkózni. A fejlődés egy egészséges szemlélettel is párosult, amely megmutatkozik a termelési szerkezet folyamatos fejlődé­sében, a kiegészítő tevékeny­ség jelentős növekedésében. Az előadó foglalkozott azzal is, hogy a megyei tanács nagy figyelmet fordított a szakem­berhelyzet javítására. Négy év alatt, az üzemek vezetőinek javaslatára 27 millió forintot ítélt oda az arra érdemesek­nek. Megyénkben a felsőfokú végzettségű szakemberek szá­ma 33 százalékkal növekedett, jelenleg egy üzemre 16 magas­képzettségű szakember jut. Az eredmények mellett fog­lalkozott a megoldásra váró feszítő gondokkal. Ezek kö­zött említette a termelés üte­mének mérséklődését. az üzemek egy részénél állandó­sult pénzügyi feszültséget, az alacsony hatékonyságú üte­mek szamának növekedését, a kiegészítő tevékenység ered­ményességének csökkenését, a fejlesztési és a folyamatos termelés feltételeit biztosító források beszűkülését. Az idei várható kilátások­ról szólva elmondta, hogy az eredmények elmaradnak a tervtől és a várttól, felsorol­ta ennek okait, majd a jövő lehetőségeit felvillantva utalt azokra a kormányzati intéz­kedésekre, amelyek javítják majd a mezőgazdasagf üze­mek jövedelempozícióit. Is­mertette az országos és a me­gyei VII. ötéves tervi elkép­zeléseket, majd részletesen beszélt a szabályozók kedve­zőbb hatásáról. Beszámolója után válaszolt az előzőleg írásban bekül­dött kérdésekre. A délutáni órákban szekció­üléseken folytatták az esz­mecserét. Jövedelem* és keresetszabályozás 1986-ban igyei ünnepség Srécsényben Közös ügyünk : a takarékosság A bevezető gondolatok után, a salgótarjáni zeneiskola vonó snégyesének műsorát hallgat­hatták a résztvevők. — Kép: Bencze — Hatvanegy esztendeje an­nak, hogy a takarékpénztárak képviselői Milánóban elhatá­rozták, hogy minden év ok­tóberének utolsó munkanap­ját a takarékosság világnap­jává. nyilvánítják. Ezekben a napokban tehát a világ szá­mos országában emberek százmilliói értékelik gazdál­kodásuk eredményeit, takaré­kos életmódjuk „gyümölcseit”. Megyénk központi ünnepségé­nek hétfőn Szécsény városi jogú nagyközség adott otthont. A pártbizottság tanácskozó- termében gyűltek össze az OTP, a fogyasztási szövetke­zetek, a postahivatalok, a megye és a nagyközség tár­sadalmi szerveinek képviselői, az érdek'ődő lakosság, akiket Jakabné Deli Mária, az Ipoly Bútorgyár szécsényi vállala­tának párttitkára köszöntött, hangsúlyozva, hogy a takaré­kosság közös ügyünk, előre­haladásunk egyik feltétele. A bevzető gondolatok után Patakiné Kemer Edit adta elő Nagy László Rapszódia című versét, majd a salgótar­jáni zeneiskola vonósnégyesé­nek műsorát hallgatták meg a résztvevők. Ünnepi beszédet Burda Sándor, az Ipoly Bútorgyár szécsényi vállalatának igaz­gatója mondott. Bevezetőül utalt a takarékossági mozga­lom történelmi múltjára, en­nek mai jelentőségére, ki­emelve, hogy nem csupán a pénzzel, hanem az energiá­val, az anyagi javakkal és szellemi értetekkel is gondo­san kell gazdálkodnunk. — Ez évben csupán júliu­sig az OTP pénzügyi közre­működésével csaknem 26 ezer lakás készült el — mon­dotta —, s az év végéig még várhatóan több mint 50 ezer család költözhet új otthonba. A lakossági hitelállomány meghaladja a 190 milliárd fo­rintot, s lényeges az is, hogy az OTP a tanácsokkal szoro­san együttműködik az épít­kezések telekellátásának ja­vításával. Burda Sándor, a továbbiak­ban az Országos Takarékpénz­tár széles körű szolgáltatói tevékenységéről szólt, utalva az újszerű változtatásokra, korszerűsítésekre is. Végeze­tül arról beszélt, hogy a vál­lalati kollektíva is ftelelős részt vállal a takarékossági feladatokból, az élő munká­ban. az energiában, az anyag­felhasználásban egyaránt Mint említette a vállalat 40 százalékkal növelte termelé­sét, úgy hogy a létszám 10 százalékkal csökkent. Az ünnepi beszéd után Zsidai László, az OTP Nóg- rád megyei igazgatója kért szót. Mondandójában kiemel­te: a takarékossági eredmé­nyek tették és teszik lehetővé, hogy csupán lakásépítkezé­sekre több mint 190 milliárd forint hitelt tudtak biztosíta­ni a takarékpénztárak. Hang­súlyozta a megyei igazgató: fontos, hogy ne csak a pénz­zel, hanem a szellemi, gaz­dasági értékeinkkel is hasz­nosan takarékoskodjanak az állampolgárok. Beszéde végén az Ipoly Bútorgyár Zrínyi Miklós Szocialista Brigádjá­nak az eredményes takaré­kosság! törekvésekért taka­rékbetétkönyvet nyújtott át, amelvet Szentkúti Fereno brigádvezető köszönt meg. , 'Ä jövő évi jövedelem- és keresetszabályozásról tájé­koztatták hétfőn az újságíró­kat a Pénzügyminisztérium, valamint az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal képvise­lői a Parlamentben. Békési László pénzügymi­niszter-helyettes elmondotta: a jövedelem- és keresetszabá­lyozásban 1986-ban nem tervez alapvető változást a kor­mányzat, de néhány ponton módosításra kényszerült. Er­re azért van szükség, hogy kéllő feltételeket teremtsenek a jövő évi népgazdasági terv megvalósításához. Az 1986-os tervjavaslat továbbra is a gazdasági egyensúlyi viszo­nyok szilárdítását, az életszín­vonal megőrzését tűzi ki cé­lul, s emellett nagy súlyt he­lyez a gazdaság jövedelemter­melő képességének növelésére, a műszaki fejlesztés gyorsítá­sára. Ezekhez a célokhoz igazodva, a szabályozás a ko­rábbinál erőteljesebben kíván ösztönözni a líatékonyság nö­velésére, az exporttermelés bővítésére, az ésszerűbb taka­rékosságra. A pénzügyminiszter-helyet­tes a továbbiakban arról be­szélt, hogy a népgazdaság teL jesítménye miatt a költségve­tés mérlege várhatóan a ko­rábban számítottnál nagyobb mértékben romlik. Mivel az állami terhek jövőre sem csökkennek.—. hiszen nincs mód a vállalati támogatások, illetve a fogyasztói ártámoga­tások radikális leépítésére—^ így a költségvetés kiadásai 1986-ban tovább növekednek. Az ehhez szükséges jövedel­meket a gazdálkodó szférából kell elvonni. Ennek megfele­lően változik a gazdasági sza­bályozás. Kollárik István pénzügymi­nisztériumi főosztályvezető a konkrét változásokat ismertet­te. Elmondta, hogy jövőre öt százalékkal emelkedik a vál­lalati nyereségadó. Ugyanak­kor kedvezőbb feltételeket kí­vánnak teremteni az export- képesség javításához, a mű­szaki fejlődéshez.! Ezért janu­ár 1-től csak 8 százalék fel­halmozási adó terheli az ex­portfejlesztő beruházásokat — és néhány más, a kormány- programban szereplő fejlesz­tést — 1986 második felétől pedig általánosan 18-ról 15 százalékra csökken a felhal­mozási adó. Január elsejével számos olyan kedvezmény megszű­nik, amelyet a gazdaságirá­nyítás 1985-ben átmeneti jel­leggel vezetett be. Az intéz­kedés célja, hogy egységeseb­bé, kiegyenlítettebbé váljon a szabályozás, 1987-ig fokoza­tosan megszűnik a béradóked­vezmény a magasépítéssel fog­lalkozó vállalatoknál, a kuta­tóintézeteknél. az idegenfor­galmi vendéglátásban és a műszaki-fejlesztő vállalatok­nál. Négy textilipari szakága­zatban, valamint a közúti és légi közlekedési vállalatoknál a vagyonadó-kedvezménnyel nem számolhatna^ január el­-s A tőkeáramlás feltételeit a szabályozás több új\ intézke­déssel javítja. Jövőre a hasz­nált állóeszközök eladása, il­letve vétele felhalmozásiadó­mentessé válik. Hároméves vagyon-, illetve nyereségadó­kedvezményt kapnak azok az újonnan alakuló kereskedőhá­zak, amelyeket az alapítók közös tőkebefektetéssel hoz­nak létre. Ugyancsak kedve­(Folytatás a 2. oldalon) Múzeumi népművelők konferenciája && honismeret hasznáról Múzeumi népművelők há­romnapos országos konferen­ciája kezdődött hétfőn Ereszt- vénvben, a Salgó Hotelban. Az ország minden tájáról mintegy hetven szakember ér. kezett a festői szépségű üdü­lőövezetbe, köztük Villangó István, a Művelődési Minisz­térium közgyűjteményi főosz­tályának vezetője, dr. Sel- meczi László, a múzeumi osz­tály vezetője. Éri István, a Központi Múzeumi Igazgató­ság vezetője. A múzeumi népművelők évente megrendezett konfe. renciáján ezúttal a honisme­reti munka tapasztalatai ke­rülnek terítékre. A téma azért érdemes arra, hogy egy országos konferencia homlok­terébe kerüljön, mert a auüfr meghatározza a jelent, s a helyi történelem ismerete ha­tással van a település mai lakóinak kulturális életére, közösségi magatartására. A múzeumi szervezetek egyre jelentősebb szerepet játszanak a művelődési házak hálózata meilett a közművelődés szer. vezésében, alakításában, rész­ben épp’ a honismereti mun­ka révén. Berki Mihály, a Nógrád Megyei Tanács elnökhelyette­se nyitotta meg a múzeumi népművelők tanácskozását, majd Berta Istvánnak, a Bu­dapesti Történeti Múzeum osztályvezetőjének előadásá­val megkezdődött a szakmai program. A helytörténeti ku­tatások és ^ múzeumi köz­megvilágítása után a pécsi várostörténeti múzeum létre­jöttének körülményeiről szá­molt be Bezerédy Győző, a Janus Pannonius Múzeum osztályvezetője. A múzeum közművelődési tevékenységé­ről Mándoki László közműve­lődési osztályvezető tartott korreferátumot. Ez után az aszódi Petőfi Múzeum huszon­öt éves közművelődési gya­korlatát ismertette az intéz­mény vezetője, Asztalos Ist­ván. Veres Lászlónak, a Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Szervezet igazgató- helyettesének a helytörténeti kutatómunka tapasztalatairól tartott előadása után a házi­gazdák képviseletében dr. Praznovszky Mihály, megyénk múzeumi szervezetének igaew gatója a nógrádi tapasztalata, kát összegezte A helytörté­netírás szerepe a múzeumi közművelődési munkában cí­mű előadásában. Az előadáso. kát szakmai vita követte. Este fakultatív programként a francia múzeumokban szer­zett tapasztalatairól számolt be Szabó Éva, a szentendrei Ferenczi Múzeum közművelő­dési csoportvezetője. Ma nógrádi tapasztalatszer- ző úttal folytatódik a prog­ram. A vendégek felkeresik Karancsberényben a Nógrádi­partizáncsoport Emlékmúzeu­mát, Ipolytarnócon az ősma­radványokat, Szécsényben a Kubinyi Múzeumot tekintik meg, majd ellátogatnak Csesztvére, a Madách Emlék-* mózenanbal Felavatták a Ferihegy 2-t Délután ünnepélyes keretek között avatták fel a Ferihegyi repülőtér új forgalmi épület tét. Az es ményen megjelent Horváth István, a Magyar Szocialista' Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának, titkára, Czingge Lajos, a Miniszterta­nács'elnökhelyettese, valamint a kormány több más tagja. .Ott voltak a létesítmény terve­zésében és megvalósításában közreműködő hazai és külföl­di szervek, vállalatok képvise­lői. Jelen volt Arthur Agst- ner, az * Osztrák Köztársaság budapesti nagykövete. Elsőként Urbán Lajos köz­lekedési miniszter mondoti beszédet. Elégedetten állapí­totta meg. hogy az óránként ■ ezer utas kiszolgálására alkal­■ más forgalmi °pület és kap- - csolódó objektumai jó minő- i ségben, a tervezett határidő­re, az előirányzott költségke­(Folytatás a 2. oldalon) Budapestre érkezett Erich Honecker Kádár Jánosnak, a Ma- gyár Szocialista Munkás­párt főtitkárának meghí­vására hétfőn este baráti munkalátogatásra Budapest­re érkezett Erich Honecker, a Német Szocialista Egység­párt Központi Bizottságának főtitkára, az NDK Államtaná­csának elnöke. Kíséretében van Hermann Axen, az NSZEP Politikai Bizottságá­nak tagja, a KB titkára és Frank-Joachim Herrmann, a KB póttagja, államtitkár, az Államtanács Elnöki Hivatalá­nak vezetője. Erich Honec- kert és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Kádár János, va­lamint Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára és Kö­teti Géza, a KB tagja, a KB külügyi osztályának vezetője fogadta. Jelen volt Roska Ist­ván, hazánk berlini, vala­mint Karl-Heinz Lugenheim, az NDK budapesti nagyköve­te is. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom