Nógrád, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-23 / 249. szám

Hollandia Magyar—román árucsere­r (Folytatás az 1. oldalról) elnökkkel. A küldöttség tagja Lubomir Strougal, a CSKP KB elnökségének tagja, mi­niszterelnök, Vasil Bilak, a CSKP KB elnökségének tag­ja, a KB titkára, Milos Jakes, a CSKP KB elnökségének tagja, a KB titkára, Bohuslav Chnoupek, a CSKP KB tagja, külügyminiszter, Milán Vác-~ lavik vezérezredes, a CSKP KB tagja, nemzetvédelmi mi­niszter. A Lengyel Népköztársaság küldöttsége, élén Wojciech Jaruzelskivel, a LEMP KB el­ső titkárával, miniszterelnök­kel. A küldöttség tagja Józef Czyrek, a LEMP KB PB tag­ja, a KB titkára, ■ Zbigniew Messner, a LEMP KB PB tagja, miniszterelnök-helyertes. Stefan Olszowski, a LEMP KB PB tagja, külügyminiszter, Florian Siwicki hadseregtá- bornok, a LEMP KB PB pót­tagja, nemzetvédelmi minisz­ter. A Magyar Népköztársaság küldöttsége, élén Kádár Já­nossal, az MSZMP főtitkárá­val. A küldöttség tagja Lá­zár György, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Szű­rös Mátyás, az MSZMP KB titkára, Várkonyi Péter kül­ügyminiszter és Oláh István hadseregtábornok, honvédelmi miniszter, az MSZMP KB tagjai. A Német Demokratikus Köztársaság küldöttsége, élén Erich Honeckerrel, az N§ZEP KB főtitkárával, az államta­nács elnökével. A küldöttség tagjai Willi Stoph, az NESZP KB PB tagja, miniszterelnök. Hermann Axen, az NSZEP KB PB tagja, a KB titkára, Heinz Hoffmann hadseregtá- bornok, az NSZEP KB PB tagja, nemzetvédelmi minisz­ter Egon Krenz, az NSZEP KB PB tagja, a KB titkára, Günter Mittag, az NSZEP KB PB tagja.” a KB titkára. Ős- kar Fischer, az NSZEP KB tagja, külügyminiszter. A Román Szocialista Köz­társaság küldöttsége, élén Ni­cola e Ceausescuval, az RKP főtitkárával, köztársasági el­nökkel. A küldöttség ragja Constantin Dascalescu, az RKP KB PVB tagja, minisz­terelnök, Constantin Olteann vezérezredes, az RKP KB PVB tagja, nemzetvédelmi miniszter, Petru Enache, az RKP KB PVB póttagja, a KB titkára, Stefan Andrei, az RKP KB PVB póttagja, kül­ügyminiszter. A Szovjetunió küldöttsége, élén Mihail Gorbacsovval, az SZKP KB főtitkárával, a Leg­felsőbb Tanács Elnökségének tagjával. A küldöttség tagja Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke, Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB PB tagja, miniszterelnök, Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, külügy­miniszter, Szergej Szokolov, a Szovjetunió marsallja, az SZKP KB PB póttagja, hon­védelmi miniszter, Konsztan- tyin Ruszakov, az SZKP KB titkára és Borisz Arisztov. az SZKP KB tagja, külkereske­delmi miniszter. Az ülésen részt vesz Viktor Kulikov marsall, a Varsói Szerződés tagállamai egyesí­tett fegyveres erőinek főpa­rancsnoka. Az üiés főtitkári tisztségét Marij Ivanov, a bolgár , kül­ügyminiszter első helyettese tölti be. A tanácskozást Todor Zsiv- kov, a vendéglátó ország kül­döttségének vezetője nyitotta meg, üdvözölte a szocialista testvérországok legmagasabb színtű párt- és állami képvi­selőit. A délelőtti ülésen Gustáv Husák elnökölt. Felszólalt Mihail Gorbacsov, Wojciech Jaruzelski, Kádár János, Erich Honecker és Gustáv Kusák. A délutáni tanácsko­záson Todor Zsivkov elnökölt, felszólalt Nicolae Ceauses- cu és Todor Zsivkov. Az ülés résztvevői meg­hallgatták Viktor Kulikov­nak, a Szovjetunió marsall- jának, az egyesített fegyve­res erők főparancsnokának jelentését. A politikai tanácskozó testület kiemelten foglalko­zott korunk legfontosabb kér­déseivel. A fő figyelmet egye­bek között a békéért, a nuk­leáris fenyegetés megszün­tetéséért, az európai és a nemzetközi helyzet javításá­ért kibontakoztatott küzdelem alapvető feladataira fordítot­ták. Megtárgyalták a világ­űr militarizálásának meg­Hemzetkőzi sajtóértekezlet Moszkvában a szovjet békejavaslatokról Fazekas László, az MTI tu­dósítója jelenti: A nukleáris és az űrfegy­verzetre vonatkozó, a genfi szovjet—amerikai tárgyaláso­kon előterjesztett új szovjet javaslatokról tartott sajtótá­jékoztatót kedden Moszkvá­ban Leonyid Zamjatyin, az SZKP KB nemzetközi tájé­koztatási osztályának vezető­je, Georgij Kornyijenko, a Szovjetunió külügyminiszteré­nek első helyettese és Szer­gej Ahromejev marsall, ■ a honvédelmi miniszter első he­lyettese. a szovjet fegyveres erők vezérkari főnöke. Bevezetőjében Leonyid Zam- jatyin emlékeztetett rá. hogy a nyilvánosság előtt először Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára által Párizsban ismertetett javaslatok világ­szerte nagy visszhangot vál­tottak ki. A szovjet indítvá- nvok iránti érdeklődés még csak nő annak mértékében, ahogyan közelebb kerülünk a novemberre tervezett genfi Gorbacsov—Reagan csúcsta­lálkozóhoz. Az újságírók kérdéseire vá­laszolva Ahromejev marsall először arról szólt, hogy az új szovjet javaslatok két fő ele­me. a csapásmérő űrfegyverek betiltása és a nukleáris fegy­verzet 50 százalékos csrökken- fése szorosan összefügg egv- mással. Az Egyesült Államok ez űrfegyverkezéssel a bün­tetlenül végrehajtható első nukleáris csapás lehetőségét akarja megteremteni önmaga számára. Ahromejev marsall kitért arra is, hogy a Szovjetunió nem folytat az amerikai ha­dászati védelmi kezdeménye­zéshez hasonló, támadó fegy­verrendszerek létrehozására irányuló kutatásokat a világ­űrben, illetve űreszközökkel'. Természetesen végez űralap­kutatásokat, egy ellenséges tá­madás korai előrejelzését szol­gáló, s egyéb felderítőeszkö­zökkel kapcsolatos vizsgálato­kat. A szovjet kutatások azonban mind kizárólag az operatív és harcászati biztosí­tás körére korlátozódnak, , s nem támadó jellegűek. Leonyid Zamjatyin szólt arról, hogy az amerikai fegy­verkezési lépésekre adott ed­digi, s esetleges jövőbeni szovjet válaszlépések termé­szetesen komoly anyagi esz­közöket emésztenek fel. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az ország feladná, vagy meg­kurtítaná hagy szociális prog­ramjait. Egv kérdésre válaszolva az SZKP KB osztályvezetője vé­gezetül közölte, hogy . a KB múlt heti ülésének határoza­tával összhangban az SZKP újjászerkesztett programjának tervezetét október 26-án. a pé»*t módosított szervezeti sza­bályzatát pedig november 2- án hozzák nyilvánosságra a Szovjetunióban. 2 NÖGRAD - 1985. október 23.. **»rda akadályozásáért, a fegyver­kezési — mindenekelőtt a nukleáris fegyverkezési — hajsza megszüntetéséért, a leszerelésért, az enyhülés és az egyenjogú, kölcsönösen előnyös együttműködés ér­vényre juttatásáért foly­tatott harc kérdéseit. A résztvevők egybehangzó véleménye szerint az utóbbi években nagymértékben rom­lott a nemzetközi helyzet, fo­kozódott a feszültség. Mint az ülésen elhangzott, nem azon kell gondolkodni, hogy egy esetleges nukleáris hábo­rú milyen súlyos áldozato­kat követelne, hányán élnék azt túl, hanem minden erő­vel annak megakadályozásá­ért kell küzdeni. Ezzel ösz- szefüggésben kiemelték, hogy a szocialista országok errfe irányuló újabb és újabb bé­kekezdeményezéseket tesz­nek. Egyetértettek abban, hogy fordulatra van szükség a nemzetközi kapcsolatokban, amelynek előfeltétele, hogy hagyjanak fel a konfrontáció­hoz vezető erőpolitikával. Meggyőződésüket fejezték ki, hogy a novemberi genfi szov­jet—amerikai csúcstalálkozó­nak hozzá kell járulnia a há­borús veszély csökkentésé­hez. Álláspontjuk szerint le kell állítani a nukleáris fegy­verek telepítését Európában, teljesen mentesíteni kell a kontinenst mind a közepes hatótávolságú, mind a takti­kai nukleáris fegyverektől. A tanácskozás résztvevői ,,A nukleáris veszély elhárí­tásáért, az feurápai és a vi­lághelyzet kedvező fordula­táért” című közös nyilatko­zaton dolgoznak. A barátság és az elvtársi együttműködés jegyében ülésező testület megvitatja a tagállamok kö­zötti együttműködés idősze­rű kérdéseit is. Mint Makszim Karaüzsov, a bolgár külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője be­jelentette szerdán nemzet­közi sajtóértekezletet tar­tanak Szófiában a politikai tanácskozó testület kétnapos üléséről. A politikai ta­nácskozó testület ülésén részit vevő küldöttségek tag­jai kedden este díszhangver­senyen vettek részt Gandhi elutazott Kubából Kedden elutazott Havan­nából Radzsiv Gandhi in­diai miniszterelnök. A poli­tikus, aki jelenleg az el nem kötelezett országok mozgal­mának soros elnöke, Fidel Castro kubai állam- és kor­mányfő meghívására tett egynapos hivatalos, baráti lá­togatást Kubában. Gandhi kubai tárgyalásai után New Yorkban vesz részt az ENSZ-közgyűlés 40. ülésszakán. forgalmi egyezmény Veress Péter külkereske­delmi miniszter kedden Bu­karestben román partneré­vel, Vasile Pungan külke­reskedelmi és nemzetközi gazdasági együttműködési miniszterrel aláírta a két ország közötti 1986—1990-re szóló hosszú lejáratú áru­csere-forgalmi egyezményt. A két miniszter megvi­tatta a kereskedelmi kap­csolatok aktuális kérdéseit és meghatározta az 1986-ra szó­ló árucsere-forgalmi jegyző­könyv előkészítésével kap­csolatos feladatokat. ☆ A most aláírt hosszű le­járatú árucsere-forgalmi egyezmény a belkereskedel­mi és a kishatármenti áru­cserével együtt 3,2 miEiárd rubel értékű forgalmat irá­nyoz elő, ami 48 százalék­kal haladja meg a jelenle­gi, 1981—1985 évi egyezmény előirányzatát. Az átlagosnál nagyobb ütemben bővülnek a két or­szág közötti gépipari szál­lítások. Behozatalunkban kü­lönösen a Dacia (évi 24 ezer darab) és az Aro (évi 3600 darab) gépkocsi szállítása növekszik, Magyarország pe­dig többek közt szerszámgé­peket. híradástechnikai be­rendezéseket, mezőgazdasági gépeket szállít növekvő mennyiségben. Az alapanya­gok és fogyasztási cikkek for­galmában főként hagyomá­nyos áruk szerepelnek. Ro­mániától továbbra is nagy mennyiségben vásárolunk sót, vegyi alapanyagokat, szóda- terméket, faipari cikkeket, míg a magyar szállítások között egyebek mellett ko­hászati és vegyi termékek, élelmiszer-ipari áruk szere­peinek. A két ország közötti termelési kooperációk köre tovább bővül, de még ko­rántsem meríti ki az összes lehetőséget. Thaiföldi provokációk A thaiföldi tüzérség, a ha­ditengerészet és a légierő az elmúlt hét folyamán újabb provokációkat hajtott végre Kamdobzsa ellen — jelentette a SPK Phnom Penh-i hírügy­nökség. A thai légierő négy határ menti kamdobzsai tartomány fölött végzett ismételten fel­derítő berepüléseket, hadi" hajók pedig behatoltak a kambodzsai Koh Kong és Koh Tang sziget területi vi­zeire. A khmer ellenforradalmár fegyveresek thai területről több alkalommal törtek be kambodzsai területre. A népi fegyveres erők 205 ellenséges katonát harcképtelenné tet­tek. Még aggasztóbb — írja a hírügynökség az ellenforra­dalmároknak nyújtott köz­vetlen thaiföldi támogatás­ra utalva —, hogy október 5- én thai csapatok is támadást intéztek Battambang tarto­mány ellen. Telepítik-e a robotrepülőgépeket? Fábián Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: A holland parlament ked­den kezdett tárgyalni az ame­rikai manőverező robotrepü­lőgépeknek az országba való telepítéséről. A NATO-terv szerint Hol­landia területére 48 robotre­pülőgép jutna. A holland kor­mány 1979-ben a szovjet— amerikai tárgyalástól tette függővé döntését, majd 1984- ben ezt úgy módosította: ha a szovjet rakéták száma Eu­rópában nem haladja meg a 378-at, akkor nem járul hoz­zá a telepítéshez. Szeptembe­ri parlamenti trónbeszédében a királynő célzást tett arra, hogy — mivel amerikai ada­tok szerint a szovjet rakéták száma 441-re emelkedett — kormánya november 1-én elő. reláthatólag a telepítés mel­lett dönt. A november 1-i dátum kö­zeledtével, a holland tör­vényhozás súlyos dilemma előtt áll, miután Mihail Gor­bacsov Párizsban közölte, hogv a Szovjetunió közép- hatótávolságú rakétáinak szá­mát az eurónai térségben 243-ra. tehát jóval a hollan­dok által meghatározott szint alá csökkentette. Elgondolkoztatja a holland törvénvbozást. hogy a na­gyon sűrűn lakott ki.s ország közvéleménye a telepítés el­len van. A telepítés engedé­lyezése a jövő májusi válasz­tások előtt, igen súlyosan es­het latba a kereszténydemok­rata-liberális kormánykoalí­ció ellen. Bonyolítja a helyzetet, hogy a kérdésben, legalábbis an­nak egyes vonatkozásaiban a kormány sem egységes. A hadügyminiszter ragaszkodik hozzá, hogy a telepített ro­botrepülőgépek a holland hadsereg parancsnoksága alá kerüljenek, csak annak le­gyen joga azok bevetéséről dönteni, a külügyminiszter viszont elképzelhetetlennek tartja, hogy ne Washington­nak legyen joga az indító^ gombot megnvomni. A robotrepülőgépek e'.utasf-' tása viszont megkérdőjelezné Hollandia szövetségi hűségét és megbízhatóságát, s prece­denst teremtene más NATO- országok számára (amit Washington a NATO jelenle­gi nézetkülönbségei közepet­te. mindenképpen el akar ke­rülni). A parlamenti vita igen he­vesnek ígérkezik és napokig elhúzódhat. Az előzetes je­lekből és Lubbers miniszter- elnök nyilatkozataiból ítélve, a kormány a telepítés mel­letti állásfoglalásra hajlik, inkább vállalva a belső nép­szerűtlenséget, mint a hara­got Washingtonnal. Chilei asszonyok lázadása A chilei fővárosban 11 be­börtönzött . szakszervezeti ve­zető felesége hétfőn elfog­lalta és azóta is megszállva tartja a nemzetközi munka­ügyi szervezet santiagói szék­hazát. Kijelentették, hogy ott is szándékoznak maradni, mindaddig, amíg férjeik visz- sza nem nyerik szabadságu­kat. Az asszonyok azt akarják elérni, hogy a nemzetközi szervezet járjon közbe a chilei katonai junta vezetői­nél férjeik kiszabadítása ér­dekében. A szakszervezeti vezetőket „felforgatás” vád­jával szeptember 4-én, az országos tiltakozási napon tartóztatták le. Köztük van Rodolfo Seguel, a Chilei Dol­gozók Egységes Központja (CUT) a legtöbb tagot szám­láló szakszervezet elnöke is. Whitehead Tunéziában Olaszországi és egyiptomi látogatása után hétfőn Tuné­ziába érkezett John White- head. Az amerikai külügy­miniszter-helyettes, Reagan elnök különleges megbízott­ja még aznap találkozott Bed- zsi Kaid Eszebszi külügymi­niszterrel és várhatóan tár­gyal Habib Burgiba elnökkel és Mohamed Mzali kormány­fővel is. Whitehead látogatásának célja az, hogy elsimítsa a né­zeteltéréseket országa és az azzal hagyományosan jó vi­szonyban levő Tunézia kö­zött. A kapcsolatokra az ve­tett árnyékot, hogy az Egye­sült Államokkal szövetséges Izrael október elsején légitá­madást hajtott végre tuné­ziai területek ellen. Washing­ton nem volt hajlandó el­ítélni ezt az akciót, sőt Reagan elnök kezdetben „jo­gos önvédelemnek” minősí­tette azt. Tunézia helyzetét még ki-' nosabbá teszi Mubarak egyip­tomi elnöknek az a hét vé­gén tett szemrehányása, amely szerint a tunéziai ha­tóságok összejátszottak Wa­shingtonnal annak az egyip­tomi gépnek az elfogásában, amely az Achille Lauro olasz luxushajó palesztin elrablóit szállította. A kairói váddal kapcsolat­ban egy illetékes tunéziai for­rás hétfőn csak annyit volt hajlandó elismerni, hogy Washington és Tunisz való­ban kapcsolatban állt az ügy­ben. A Reuter által idézett illetékes kijelentette: „Az amerikaiak megkérdezték, hajlandók vagyunk-e fogadni a gépet és mi nemmel vála­szoltunk. Nem engedjük meg ugyanis gépeltérítőket vagy hajórablókat szállító gépek leszállását”. (MTI) Craxi és a korallzátonyok Itália eddigi 44 kormányválságára visszapillantva az elemzők egyetértenek abban: ez utóbbi alapvetően külön­bözik minden előzőtől. Nevezetesen azért, mert korábban — általában — a pártközi kapcsolatokban bekövetkezett gyö­keres változás, a római politika boszorkánykonyhájában oly’ művészi tökélyre fejlesztett frakcióharcok, gazdasági ér­dekellentétek vagy a kormányfővel szembeni bizalmatlan- • ság miatt maradt árván a Chigi-palotában a miniszterelnök reneszánsz íróasztala. Külpolitikai okokból — hasztalan lapozunk a köztársaság eddigi 43 kabinetjének históriájá­ban — még egyetlen olasz kormány sem bomlott föl. Nos, a múlt héten váratlanul kirobbant kormányzati vál­ság ezzel új színt csempészett az ország politikai palettájá­ra. Bettino Craxi ötpárti koalíciója ugyanis vitathatatlanul az Achilla Lauro nevű luxushajó ellen intézett terrorakció utórezgéseibe, a palesztin kommandó foglyul ejtésének és Abu Abbasz PFSZ-vezető Itáliából történt távozásának kö­rülményeibe bukott bele. Giovanni Spadolini exhadügymi- niszter, a republikánusok vezére azért parancsolta ki mi­nisztereit és államtitkárait a kabinetből, mert sem a kor­mányfő, sem Giulio Andreotti külügyminiszter — úgymond “ nem avatta be őt a palesztinokkal kapcsolatos íépéstek­be. Hirtelen és váratlanul Olaszország és az USA kapcso­lata is — átmenetileg — megromlott. Mint azt Craxi par­lamenti beszédében kifejtette, Itália szuverenitását az amerikaiak többször is súlyosan megsértették. Figyelemre méltó, hogy ezúttal a római válság rendkívül rövidnek bizonyult. Mint az vá rható volt, Francesco Cossiga államfő ismét a szocialista párti Craxit kérte föl a 44. ka­binet megalakítására, s a korábbi partnerek egytől egy,g készségüket fejezték ki támogatására. Még Spadolini is lehiggadt, s ebből arra lehet következtetni, hogy az újabb római koalíció legföljebb személyi összetételében különbö­zik majd Craxi előző kormá nyától. Tanulságoknak sincs híján a legutóbbi krízis. Kiderült, hogy bármennyire bírálat érte is az 51 éves, rendkívül am­biciózus Craxit, nálánál alkalmasabb személy pillanatnyilag nincs Rómában a kormányfői posztra. A politikus olyan stabil belpolitikai hátteret teremtett magának, amely ele­gendő pajzsnak bizonyult ebben a zavaros külpolitikái bo­nyodalomban. Craxi hajója tehát minden bizonnyal rövi­desen ismét fölszedi horgonyát. Űj kabinetje tulajdonkép­pen a régi hű tükörképe. A tapasztalt kormányos legföl­jebb óvatosabban hajózik majd a Földközi-tenger és az Egyesült Államok „vizeinek” alattomos korallzátonyai kö­zött. GDcues iJIésezIBc a lfS2ü gscsSiiiiceii tanácskozó testületé

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom