Nógrád, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-30 / 229. szám

Schönberger- emlékkiállífás a Nemzeti Galériában Száz éve született Schön­berger Armand festőművész, a szabad szellemű müncheni szabadiskolában Anton Azbé- nál. majd a hivatalos Akadé­mián tanult. 1909-es párizsi útja meghatározó jelentőségű: megismeri Cézanne és a ku­bisták művészetét, a futuriz- mus eszméit. Itthon a nagy­bányai iskola és a nyolcak fellépése jelentett számára művészi ösztönzést. A tizes évek végén az aktivisták von­záskörébe kerül. A két világháború között kiteljesedő, érett művészeté_ vei a magyar avantgarde jel­legzetes és maradandó értéke­ket felmutató képviselője. If­júkori stíluseszményeinek kö­vetkezetes vállalása hazai kö­rülmények között a progresz szív törekvések továbbvitelét jelenti, ami leginkább Kmet- tyvel rokonítja, még ha Schön. bergernél a stiláris igazodás nem is olyan egyenes vonalú, mint pályatársánál. Schönber­ger kezdetben az aktivizmus grafikai hagyományait folyta­tó expresszív-konstruktív raj­Ntü képmás Kompozíció kutyával zokat és expresszlonista- fauves szellemű képeket fest. A húszas évek második fe­lében egyre messzebb kerül a látott élmény valóságától, s a cézanne-i térszemléleten alapuló, a kubizmus tanulsá­gait is magábaolvasztó önálló képi viszonylatokra építő mű­vek sorát festi. Külváros, és kikötőképeivel közel kerül a fiatal Derkovitshoz. Schön- bergert azonban a lüktető nagyvárosi lét is vonzza; a koncertek, a kávéházak vilá gát megjelenítő művein a fu- turizmus képalkotó módsze­rét is felhasználja. A harmin­cas években a konstruktív dinamikus képépítéstől a klasszicLálás felé halad. Fiirdnzők Ha letompítottan és vissza fogottan is. a korai avantgarde örökségét élete végéig'vállalta, de nem lett egyetlen izmus doktriner képviselője, vagy epigonja sem. Schönberger Armand 1947-ben halt meg. A születésének 100. évfor_ dulójára rendezett emlékkiál­lítás az életmű korszakainak bemutatása mellett, a művé­szettörténet számára legfaj- súlyosabb időszakra, a húszas­harmincas évekre helyezi a hangsúlyt. A mintegy száz festményt és grafikát felvonultató kiál­lítást gazdag dokumentum­anyag egészíti ki. POLNER ZOLTÁN: Új lakásra Éjfél bolyong a süket házban. Éjszaka szöszmörög. A szobákat kóbor szem tépázza, tág üresség, csöndek árnya lebzsel a fehér falakon. Csöndek árnya: ’ehunyt szemhéj mered a tátongó homályból. Csupán egy bezárt macska nyirvákol. Tág üresség, lehunyt szemhéj. Mögötte átok, indulat: alszik az első éi a házban. várakoznak a falak, falakon a homály árnya eleven mozdulatra vár: azt öli, tépi, fojtogatja. Üveges szemű dög a macska hajnalra. KONCZEK JÓZSEF: Busongó Ezt a verset, ezt a ritmust ízlelgetem, dúdolgatom. Egen-földön. ki hatalom, hasonlítom hozzá egyre. É jjel 23 óra: a kilencedik emeleten üvölt egy gye­rek. A hatodikon kalapáccsal verik a gázcsövet (később majd lefestik): Csend legyen! A hetediken újra működésbe lép a hifitorony, teljes hang­erővel előre! A tizedikről a nyugdíjas váltó- és pénzügy­őr visszamegy a földszinti presszóba. Abbahagyja a gye­rek a bömbölést. Gabi ekkor csönget nálam Zsoltinak fáj a foga. Higgyem el„ soha nem kap édességet. Reggel viszi a fogorvoshoz. Deháf megőrjíti éjjel a házat. Róla nem is beszélve. Az or­vosság láttán is hisztizik. A férje külszolgálaton van. Csi­náljak -már valamit. Hívom a feleségemet, barátnők Gabi val. de látom, a kispárnámat már a fülére tette. Tehát én következem. Zsolti ötéves. a haverom, fgy elfogadja, hogy az ágya szélére üljek. Tréfálkozom: — Az egész ház részvétét küldi. Mindenki virraszt és együtt­érez veled. Még nevetni is tud a tíz­emelet magasságnyi együttér­zésen. — Az a gyanúm, Zsolti, hogy a fogadban (na, nem kell megmutatni!) egy csomó borzasztó picike, láthatatlan ember van és ott éppen ütik, verik egymást, s ez neked is fáj. Ebben a tablettában pe­dig, amit nem akarsz beven­ni, szintén sok pici emberke van, de ezek olyanok, mint a rendőrök és arra valók, hogy a fogadból a rossz emberké két kikergessék. De hogyan jutnak oda? Nézd meg a ke­zeden a borocskádéi! Látod alatta ezeket a kék ereket? Ezek csupa kis vasútvonalak, amelyek keresztül-kasul sza_ ladnak benned. Azok az ici­pici rendőrök, akiket most be­vehetnél ebben a tablettában, ezeken a kék vasútvonalakon addig utaznak, amíg eljutnak a fogadig. Zsolti engedelme­sen bevette a gyógyszert, az­óta is jó barátságban vagyunk. Azt mondta Gabi: csodát műveltem a gyerekkel. De­hogy. hát nem ti vettetek ne­ki karácsonyra villartyvasutat? Különben is Lakner bácsinak, á haidani gvermekszínház igazgatójának köszönjétek a dolgot: valaha ő adta be így a gyógvszert a kislányának, Noéminek. E gyébként a hatodikon már újrafestették a gázcső levert oldalát, a hetediken a hifitorony azóta is szünet nél­kül működik. a tizedikről nyugdíjas öreg barátom. a váltó- és pénzügyőr rendsze­resen jár a presszóba. Igaz, neki műfogsora van. Benkö Károly Toronyház Nógrádi Sándor Múzeum (Salgótarján) 1. Munkásélet Nógrádban a XIX—XX. században (ál­landó) 2. Szabó Gyula grafikus em­lékkiállítása Palóc Múzeum (Balassa­gyarmat) 1. Népélet a XIX. század de­rekától napjainkig (állan­dó) Múzeumi mozaik 2. Szabó Vladimír kiállítása 3. Mikszáth-emlékszoba 4. Madách-emlékszoba Pásztó Oskolamesterház Csesztve Madách Imre Emlékmúze­um Horpács Mikszáth Kálmán-emlék­ház Hollókő Falumúzeum Karancsberény Nógrádi-partizáncsoport emlékmúzeuma Bánk Nemzetiségi tájház Lombosán nyíl, nyilatkozik, mind aki van, aki lehet. Tudhatom magam eleget, ha nincs, amit — mondattanul kevesebbnek. Dudorászást. két karom víg himbálását. Bánatnak is inkább társát, mintsem néha elvesztőjét. Nagy óhaját völgynek- dombnak, akkor is, ha csak itt bennem. Míg ha nem is — nem felejtem, kitanulom, próbálgatom. Van-e bokor, van-e felhő fényes, aki testet ölthet. Tudni mának a megöltet. Petőfit is, Attilát is. SASS ERVIN: Mindig csak ennyi mindig csak ennyi, arany tömjén mirrha és három- királyok hódolva a meg­születőnek az összehajló ar­coknak az egymásba költö­ző lélekvándorlásnak, min­dig csak ennyi, aztán a megérthetetlen, földdé vál­tozó arany tömjén mirrha és márvánnyá kövesült ar­cokon a gyászzenét hallga­tó lélek. Puskin művei 35 kötetben A nagy orosz költő, Puskin műveinek 35 kötetes kiadását kezdlék meg a Szovjet Tudo­mányos Akadémia Orosz Iro­dalmi Intézetében. Az első 18 kötetben teszik közzé a szép- irodalmi alkotásokat. Az első kötetek megjelenése e közeljövőben várható. A 35 kötet kiadását 1999-re, Puskin születésének 200. évfordulójá­ra fejezik be. Ultrahang a régészei szolgálatában Kutatók ultrahangos érzé­kelőkkel jutottak nyomára az ősi novgorodi vár rejtett já­ratainak. Az ultrahangos nyomkeresőtől további sikere­ket várnak, mert a feltevések szerint a vár régi lakói kü­lönböző okmányokat és egyéb értékes történelmi emlékeket rejtettek el a falakban. Az ultrahangos „átvilágítással" nemcsak az elrejtett kincseket fedezhetik fel, hanem a fala­zatok hibáinak megállapításá­val azt is meghatározhatják, hogy hol van szükség helyre­állításra, javításra. B alaton-parti kemping. A feleségem régóta gyűj­töget, hogy egyszer már ml is, és főleg a gyerekek mi­att. Feleségem azt is kiszá­molta. hogy fejenként száz forintot költhetúnk naponta, kettőnket egynek-egynek, a gyerekeket pedig fél főnek számolva. Nem sok, de nem is kevés, ha azt is hozzávesz- szük, hogy itt a teljes ellátá­sunk megvan. A tábor közvet­lenül a tó partján fekszik, a sátor nyílásán át látni a vitorlásokat. Alkonyodik. A túlpart felől hűvösebb légáramlatokat so­dornak át a hullámok, de ez alig enyhít valamit a napok óta tartó forróságon. Mintha egy dunsztosüvegbe lenne bezárva az ember, és jó erő­sen lekötőzve celofánnal. El­megyek — gondolom —, s iszom egy po fa sört. A mai nap­ra rendelt százasom még meg­van, egész nap a vízben főt­tem, mire költhettem volna. Az egyetlen hely, ahol sör kapható, a táboron kívül van, túl a Bertha Bulcsu által is „megénekeU" balatoni körvas- úton, amely egyre kevesebb helven áll meg, s előbb-utóbb körbe fog futkározni, mint a kisfiam felhúzós vonata, amíg le nem jár. A vendéglőbe ilyenkor már csak húsz forin­tért lehet bemenni. Ott üt a kerthelyiség ajtajában a pin­cér, és szedi a húsz forinto­kat. — En csak egy hideg sört szeretnék inni — mondom Mester Attila: A’HONDA­LOVAG neki —, ha másként nem le­het, inkább kihozom ide, a kerítés tövébe. — Diszkó van bent — mond­ja a vámszedő —, azért kell a belépő. Megdönthetetlen érv. Kifize­tem az extraprofitot, és kiho­zok két sört. A diszkóval en­gem ki lehet űzni a világból, még itt is olyan a hangereje, mint egy távol-keleti vulkán- kitörés. Ni csak, egy Honda! Ott áll az út másik felén, ülésén egy űrhajós szkafanderre emlékez­tető nagy fehér \ bukósisak. Ez igen — gondolom, mig fél fenékkel ülök a vaskerí­tés egyik oszlopának arasznyi talpazatán. — Belekerülhetett két Zsiguli árába, s egyálta­lán, hozzájutni sem egyszerű. A szomszédos oszlop tövében egy csergehajú, térdnél sza­kadt nadrágú fiatalember ül. Néz maga elé. Foszlott trikója is olyan, amire a feleségem kapásból azt mondaná: túl érett már, Ideje mosógépbe tenni. Ül, szinte karnyújtás­nyira tőlem, és nagyon szo­morúnak látszik. Megsajná­lom. Biztosan nincs húsz fo­rintja, hogy bemenjen ebbe a csillagszórós leányvásárba, amit mindközönségesen disz_ kónak neveznek. Akkor hát legalább igyék egy kicsit. — Ha már kihoztam ezt a két sört, hogy megérje a be­lépőt, mondom —, fogyasszon belőle. Itt van. Rám néz, de szeme pillan­tása olyat árul el, hogy meg. borzadok tőle. Olyan lenézést, amihez legtávolabbi őseim se szoktak, vagy állandó lázadá­sokkal igyekeztek elégtételt venni érte. Aztán feláll, oda­megy a csodás Hondához, rá­teszi fürtökbe ragadt cserge- hajára az űrhajós sisakot, és elzúg Balatonlelle irányába, alacsonyan az út fölött, mint a vadászrepülők.. Új évad küszöbén A vidéki színházak tervei Soóky Andreával, a Műve­lődési Minisztérium színházi osztályának főelőadójával az idei évadról, a vidéki színhá­zak terveiről, vendégszerep­léseiről beszélgettünk. — A műsorterveket lapoz­gatva, úgy látjuk, hogy az idei színházi évadban gazdag vá­lasztékot kínálnak a színhá­zak. Mintegy 260 bemutatót számláltam össze vidéki szín­házainknál, s a műsoron levő darabok száma meghaladja az ötszázat. Azt hiszem, ez nem­zetközi viszonylatban is figye­lemreméltó. Természetesen nem a mennyiség az elsődle­ges, de a szerzők névsorát te. kintve sincs okunk a szé­gyenkezésre. A világirodalom jelentős alkotói, az ókori gö­rögöktől napjainkig mind he. lyet kaptak a műsortervek­ben. Ezt az évadot — bár nincs semmiféle kerek évfor­dulója — akár Shakespeare évnek is mondhatnánk, olyan sok drámáját mutatják be a színházak. Csak egy-két pél­da: Debrecenben a Troilus és Cressida, Kaposváron a Vi­har, Veszprémben a Szeget szeggel, Békéscsabán a Szent- ivánéji álom színrevitelét ter­vezik. — Mi a helyzet a magyar drámák bemutatóival? — Ez valóban lényeges kér. dés. hiszen egv országnak a színházi kultúráját a saját drámatermésének színen tar­tása határozza meg. Nálunk a bemutatásra váró daraboknak közel a fele magyar szerző műve, klasszikus, „félklasszi­kus”, vagy ma élő szerző munkája. A veszprémi Petőfi Színház műsortervében a ki­lenc bemutatott mű közül hat magyar darab szerepel. Mű­sorra tűzik Tamási Áron Tün­döklő Jeromos, Heltai Jenő Egy fillér, Aszlányi Károly Szélhámos kerestetik, Háy Gyula A ló. Vészi Endre Don Quijote utolsó kalandja és Molnár Ferenc Pál utcai fi­úk című alkotását. Győrött Karinthy Ferenc új művének ősbemutatójára készülnek, és Szántó Péter etső színpadi művét, az Ágyra.iárókat mu­tatják be. Zalaegerszegen Háy Gyula Mohács című tragédiá­ját, és Jókai Mór művét, A kőszívű ember fiait tűzik mű­sorra. Szolnokon Déry Tibor Tanúk. Miskolcon Illyés Gvu- la Kegvenc, Békéscsabán Ör­kény Tstván Forgatókönyv cí­mű művét viszik színile. Ter­mészetesen a lista ennél jó­val gazdagabb, említhettem volna Hernádi Gyula új mű­vét, melyet Pécsett, Berko vies György drámáját, melyet Szolnokon, vagy Fábián László darabját, amelyet Miskolcon mutatnak be az évad során. A szocialista országok drá­matermése is kiemelt helyet kapott a műsortervben: bol­gár, cseh, román, horvát, sőt kínai szerző műve is bemu­tatásra vár. Kevesebb a kommersz, a bulvárdarab, ehelyett értékes drámák. Ha­rold Pinter, Tenessee Willi­ams, Dürrenmatt, Edward Bond műveire készülnek a színházak. Hadd emeljem ki az orosz és szovjet szerzők műveinek műsorra tűzését. Több színház tart Csehov-premiert, talál­kozhatunk a műsortervekben Goncsarov. Gogol, Turgenyev, Osztrovszkij, Gelman nevé­vel. Színházaink két szovjet vendégrendezőt is meghívtak: Békéscsabán Anatolij Ivanov, a penzai Lünacsarszkij Szín­ház főrendezője állítja szín­padra Gogol Háztűznézőjét, Veszprémben Oleg Tabakov rendezi Goncsarov—Zorin Hét­köznapi, történetét. Az idei évad kezdetére esik a budapesti művészeti hetek és a szovjet kultúra napjai rendezvénysorozata. A művé­szeti hetek alkalmából Buda­pesten vendégszerepei a zala­egerszegi és a győri társulat. Az előbbiek Babel Húsvétját és Milne Micimackóját, a győ­riek Pinter Régi idők című drámáját adják elő, és fellép a fővárosban a Győri Balett is. A szovjet kultúra napjai alkalmából hazánkba látogat a moszkvai Nagyszínház vi­lághírű balettegyüttese, ők a fővárosban és Győrben lépnek a közönség elé, a moszkvai Komszomol Színház művészei pedig Budapesten és Debre­cenben mutatkoznak be. Ugyancsak ennek az évad­nak a „krónikájához” tarto­zik egy új kezdeményezés: a Radnóti Miklós Színpad a budapesti tavaszi fesztivál idején rendezi első országos kamaraszínházi találkozóját. Ezen a vidéki színházak ka­mara-, vagy kísérleti kamara- előadásait szándékozik bemu­tatni. Nagyon örülnénk, ha ez a rendezvény létrejönne, hiszen az országos színházi találkozón a vidéki színhá­zak produkciói mellett az ilyen kamarajellegű előadá­sok nem kapnak helyet. Kárpáti György NOGRAD 1985. szeptember 28., szombat 9

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom