Nógrád, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-17 / 218. szám

r* I i mm »9 V roldon/aras Amikor az ember — törté­nete őskorában — rádöbbent tehetőségeinek iszonyúan szűk­re szabott, önnön parányi vol­tára, elkezdett félni. S félel­me csodákra tette — és cso­dákra teszi ma is — képessé] Kitalálta magának az is­ten (eke)-t, hogy megvertségé- ben is győztesnek hihesse, mondhassa magát, hogy tágas legyen maga körött a világ, hogy óriás lehessen S ami­ként hinni kezdett és tudott magában, akként erősödött, lett egyenrangú társa környe­zetének. Megtanult a földön járni{?). GÓLYAVÁRI ESTÉK I: Mindez olyan példázat, pon­tosabban fejlődéselméleti-tör- téneti, házi fogantatású és használatú szintézis, amely a Gólyavári esték nézése közben mindjobban megerősödik ben­nem. Szombatonként, a má­sodik műsorban látható A Biblia világa című sorozat napjainkban is — és még na­gyon sokáig — fontos filozó­fiai és históriai kérdéseket boncolgat, magas színvonalon, közérthető formában. Kitűnő stwüu-m ez a mai harminc- negyven éveseknek is, akiktől annak idején elzárták az em­beriség e jelentékeny kultúr- kmcsét, akik ezért sokáig ma­kacs küzdelmet folytathattak — ha éppen meg nem unták — a középkori és a modern művégzetek ábrázolásmódjá­nak, kifejező eszközeinek, jel­rendszerének megismeréséért. Főleg az irodalomra, a képző­művészetre, a zenére vonat­kozóan. A mostani iskolások már tanulnak a Bibliából, és hi­szem. könnyebben birkóznak meg az izmusokkal. ÁLOMGYÁR ügy 1983-ban, a hollywoo­di Universal filmgyár szoká­sos gyárlátogatási túráján for­gatott NSZK-beli film viselte ezt a széles körben ismert cí­met. Az Universalban minden megtörténhet, akárcsak a Bib­liában. Ha Mó?es képes volt szétválasztani a tengert, ak­kor a Mózest játszó színész is képes volt rá ebben a gyár­ban. Az Apokalipszis lovasai félelmetes robotokként eleve­nedtek meg, akiket mellesleg már a magyar közönség is láthatott néhány világsikerű szuperfilmben, például a Csil­lagok háborúja sorozatban. A Spieíberp-filmben idegeket borzongató cápát a massa. chusettsi partokról szállították ide riogatni az Amity Village­be önkéntes alapon ellátoga­tó turistákat. Az Universalnak ugyanis van egy több éve jól jöve­delmező idegenforgalmi érde­kessége: a gyárlátogatás. Egy háromkocsis buszszerelvény hordja végig kilenc dollár el­lenében a látogatókat egy ki­jelölt útvonalon, melyen fan­tasztikus élményekben része­sülnek. Idomított állatokon kacaghatnak — köztük Boo­mer kutyán, „akinek" a soro­zata egy hete fejeződött be a hazai képernyőn —. átélhetnek egy majdnem-ütközést a vo­nattal, egy majdnem-hídom- lást. kaszkadőrök vadnyugati bemutatóján szórakozhatnak, bebocsáttatnak a filmtörténet híres vámpírjának, Drakula grófnak kastélyába, ahol a há­zigazda ebédre várja a ször­nyeteg Frankensteint és meny­asszonyát. A felsoroltaknál persze jóval több a látnivaló, amely lenyűgöz érdekességé­vel. és le is leplezi a film- trükkök világát. A néző tanul belőle. Ami viszont nem tet­szik, noha az ötlet célprémi- umos. hogy az általam elfo­gadhatónak, ízlésesnek tartott­nál többet ijesztgeti az embe­reket. No de az óceánnak azon a részén egészen más a világ, a gondolat az esztétikában is — nem csak a politikában. CSALÁDI VASÁRNAP Először jelentkezett a Csa­ládi kör című nevelési műsor magazinja Vágó István veze­tésével. Kertész Zsuzsa és Fe­ledj/ Péter riporteri segítsége mellett. A Magyar Televízió nem álomgyár, ezl minden né­zőtársam garantálhatja, de nem is annyira elveszett in­tézmény. mint amennyire az. utóbbi évek teljesítményei alapján joggal gondolhatjuk. Rengeteg kifogásolnivaló akad a működ (tét) ésében, számtalan külön anyagi befektetés nélkül kijavítható, melyekre a sajtó­ban rendszeresen javaslatok is elhangzanak. Némi ered­ménnyel; és ezt személy sze­rint méltányolom. Sokszor, sokan kifejtették példának okáért, hogy a te­levízió az élő adásokra ter­mett, abban konkurencia nélkül, verhetetlen. mégsem épít eléggé adottságaira, a „konzervet” erőlteti. Nos, az új magazinműsor élőben megy, csak egy csekélyke része, ami a beszélgetésekhez szükséges, pereg felvételről. így a néző a kocosságot is elviseli, sőt magától értetődő természetes­ségnek tartja, s érzelemmel teli figyeli az eseményeket. Közben, aki nem rest, tanul­hat: pedagógiai, családműköd­tetési és önismeretet: Kedvet meríthetünk csereberevásár, családi szakkör szervezésére. A műsor mértéktartóan köz­vetlen hangvételű, a riporte­ri közreműködés viszont csap­nivalóan gyenge. Legtöbbször — enyhén fogalmazva — a kérdések sutasága miatt eset­lenek a civil szereplők, nem az elkerülhetetlen lámpaláz­tól. Az élő műsort bizony ta­nulnunk kell; a gyakorlatban, mert másként nem lehet. Ak­kor aztán megpróbálkozhatunk élővé tenni a politikai műso­rok javát is. netán — megint csak a példa kedvéért — a Hatvanhatot. De maradjunk a földön: ez nem kizárólag — sőt! — a tévesek szándékának függvé­nye. .. tok) A nyári színházi évad tapasztalatai A nyári színház évadban a budapesti és a vidéki szabad­téri színpadokon több mint 100 színművet, operát, ko­moly- és könnyűzenei hang­versenyt láthatott-hallhatott a közönség, mintegy 400 előadá­son. A lezárult idény kapcsán' elsősorban az általánosítható tapasztalatokról, a továbblé­pésre ösztönző művészeti-mű­sorpolitikai tanulságokról a Művelődési Minisztérium szín­házi osztályán elmondták, hogy az előző két évad alap­ján rossz előérzettel és elője­lekkel készültek e nyári évad­ra. Ennek oka egyrészt az anyagi-technikai-szervezeti ellátottság nem megfelelő szín­vonala —, ami már korábban megfigyelhető volt —, más­részt az eddigieknél is keve­sebb pénz állt rendelkezésre a nyári színházi programhoz. A kedvezőtlen előérzeteket táplálta a közönség igényének erőteljes megváltozása is: egyre inkább kifejezetten szó­rakoztató, vagy zenés színházi produkciókat kívánt látni a színpadokon, ugyanakkor jó néhány értékes, magas szín­vonalú előadást majdhogy­nem kongó nézőtér előtt tar­tottak meg az előző évadok­ban. E tapasztalatok ellenére az idén a megtorpanás, a visz- szaesés jelei helyett a fejlődés, új tendenciák kibontakozása volt megfigyelhető. Jelentős értékek születtek, rossz, íz­léstelen és sikertelen előadás sehol sem került színpadra. A korábbinál több és értéke­sebb új magyar drámát mutat­tak be a szabadtéri színpadok, a nyári színházak. Ebből a szempontból műsorpolitikai előrelépés például A festett király, vagy a Kun László szereímei-nek előadása Gyu­lán és Az ördög győz mim dent szégyenleni bemutatója Kisvárdán. Figyelemreméltó volt a pécsi nyári színház Krleza-előadása, a Szent Ist- ván-napi búcsú. A kaposvá­riak Alkesztisz-produkciója pedig már a legjelesebb kül­földi, elsősorban nyugati szín­házi műhelyekben kibontako­zott tendenciát jelzi, amely a belső világ, az emberi lé­lek felé fordul, belső drámát visz színre. E — rendezői — színjátéki tendencia hazai elő­retörését tükrözi ez az elő­adás is. Az évad sajátos mű­fajú ősbemutatókat, új szer­zőket is „hozott”: profilváltás volt megfigyelhető Budapes­ten a Városmajori Színpa­don, s az idén először egyre több szabadtéri színpad pro­dukált gyermekelőadásokat is. Csaknem minden nyári szín­ház programjából kiemelhető egy-egy színvonalas, értékes produkció, s új kezdeménye­zések születtek a zenés szín­házi, zenedrámai előadások műveinek megválasztásában, illetve színrevitelében is. Ebben az évadban — a ko­rábbiaktól eltérően — a szín­házak és a színészek is szí­vesebben vállalták új előadá­sok létrehozását. Mindemel­lett voltak sajnálatos jelen­ségek is, például az Egervá­ri esték programsorozata a sorvadás jeleit mutatja, és több. nagy erőfeszítéssel elő­készített és beharangozott produkció bukott meg művé­szeti szempontból. A nyári színházi évad ta­pasztalataiból levonható leg­fontosabb tanulság, hogy sok­kal jobban kell koncentrálni az anyagi-technikai-szerveze­ti erők fejlesztésére, támogat­va az újabban megmutatkozó műsorpolitikai törekvéseket. Benyó Ildikó grafikusművész Pásztoriak adományozott müveiből rendezett kiállítás tekint, hető meg a város kisgalériájában október 5-ig. — bp — Egymásra csodálkozunk Á francia kapcsolat Tizenöt balassagyarmati középiskolásnak bőséggel van mit mesélni az idei nyárról az iskolában. Franciaország­ban jártak, majd maguk látták vendégül a róluk gondos­kodó fiatalokat. Nem szokványos turistaút volt ez, de még csak nem is a hagyományos csereüdülések egyike. — A felső-normandiai UNI- REG közművelődési szervezet vezetője tavaly megkereste a Népművelési Intézetet, hogy tegyék lehetővé a kapcsolat felvételét néhány magyar mű­velődési házzal. Az intézet javaslatai között mi is szere­peltünk, végül Zalaegerszeg és Jászszentlászló mellett min­ket választottak ki a franciák — kezdi a történetet dr. Kecs- keméthy Gyuláné, a balassa­gyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központ igazgató­nője. — A felsorolásból kitet­szik, a franciák nem a frek­ventált helyeken élőkre vol­tak kíváncsiak. Az egész akt ció úgy jövetelt létre, hogy az említett: közművelődési szer­vezet az ifjúság éve alkalmá­ból jelentős állami támogatást kapott ahhoz, hogy ismerked­jenek a magyar kultúrával, a mi életviszonyainkkal, hogy közvetlen kapcsolatokat ala­kítsanak ki magyar fiatalok­kal és ezzel megtegyék az első lépést a mélyebb barát­ságok megszületéséhez. A francia partnerek kérése az volt, hogy Balassagyar­matról elsősorban diákok utazzanak, nem egy művészeti csoport, hanem olyan gyere­kek, akik a művelődési ház állandó látogatói. Júliusban indultak Pont- Audemerbe, ez egy kedves kisváros tizenkét kilométerre a csatornától. — A Clo-Normand ifjúság- házban laktunk, melletünk még vagy száz gyerek nyári napközis tábora zajlott. A Clo-Normand egyébként cso­dálatos intézmény, a normánd népi építészet jegyeit viseli, minden igényt kielégítő fel­szereléssel, magánkézben. — Kecskeméthyné lelkesfen so­rolja, milyen tájakon jártak, milyen remek programokat biztosítottak a vendéglátók. — Roppant vendégszeretők voltak azok a fiatalok, akik­kel mi találkoztunk. Ök gon­doskodtak rólunk, főztek, te­rítettek, mosogattak, meghív­tak bennünket az otthonuk­ba, láttuk, hogyan élnek. Ér­dekes volt tapasztalni, meny­nyire mások, mint mi. Mást tartanak fontosnak! Szeretnek élni, az fontos számukra, ami kellemesebbé teszi az életü­ket. A fiatalokat is erre neve­lik. Értékfelik a művészetet, a tudományokat, de fontosabb­nak tartják, hogy a fiatalokat apró, gyakorlatias dolgokra megtanítsák, helyes és kelle­mes életmódra szoktassák. Ök nem csak beszélnek a kör­nyezetkultúráról. Nem baj, ha sátorba kell aludniuk, csak tiszta legyen a hálózsák; nem baj. ha farönkön tála­lunk, csak legyen egy tiszta és szép terítő... Molnár Mónika a szerencsés diákok egyike, a Balassi Gim­názium harmadikosa. Ütitár- saival ellentétben ő nem ta­nul franciául, ő a németben igyekszik jártasságra szert tenni. — Ezzel is jól boldogultam, mert a francia fiatalok is ta­nulnak németül az iskolában. Körülbelül azonos nyfelvtudás- sal rendelkezünk. — Te milyennek találtad őket? — Kedvesek, barátságosak. Mindig nagyon egyszerűek voltak és közvetlenek. Déván egy kritikai észrevételem is. Mi akkor is érdeklődők vol­tunk, ha már elfáradtunk, ök bizony nem rejtették véka alá, ha unták már a múzeumot. — Nem szeretik a nagy- rendezvényeket, a családias hangulatú programokat ked­velik — veszi át újra a szót a gyarmatiak vezetőjfe, a mű­velődési központ igazgatónője. — Népművelőként is tanulsá­gos volt ez az út. Az ottani közművelődési intézmények nem paloták, nem annyira szépek, de mindent tudnak, tiszták és rendesek. Képesek akármilyen program megren­dezésére és nem félnek attól, hogy főzni, sőt, utána moso­gatni kell. A termek beren­dezése ott is az igazgató és az animátor feladata — sze­rettem volna, ha látja ezt néhány magyar népművelő. A tapasztalataim mfegerősítet- ték a már nálunk is elkez­dett nvitottház-koncepció he. lyességében. Továbbra is aa emberek igényeiből, érdekei­ből kiindulva kell szervezni a művelődési ház életét. A gyarmatiak hazatérés« után néhány nappal megér­keztek a francia fiatalok. Ugyanazok, akikkel Pont- Audemerben együtt voltak. — Igen, de közben telje­sen át kellett forgatni a prog­ramot. A Geisler Eta kollé­giumban laktak, meg kellfett szerveznünk, hogy hozzájuk hasonlóan itt mii lássuk el őket személyesen. Hogy ők is megismerhessenek minket. Szükségük is volt rá. mert sokféle téves elképzelésük volt Magyarországról, kellemes meglepetés érte őket az élet­viszonyainkat, az ország fej­lettségét illetően. Előítéleteik voltak, sokan még a vasfüg­gönynél tartottak. Nagyokat beszélgettünk, igyekeztünk igazi arcunkat megmutatni, így lassan-lassan kölcsönösen reálisabb kép alakulhatott ki egymás népéről, országáról. Az ifjúsági év elmúltával nem biztos, hogy jövőre is lesz pénz hasonló akcióra. De az biztos, hogy a fiatalok kö­zül sokan még találkoznak: konkrét meghívásokat beszél­tek meg a búcsú előtt. Barát­ságok szövődtek. — vési — műsor KOSSUTH RÁDIÓ: 8.2*: Társalgó HM: Két hangon — Horgas Béla és Levendel Júlia — Ady történeti érzékéről (ism.) 10.35: Éneklő ifjúság 10.33: Üj Melődia-lemezeinkből 11.39: A kelletlen leány, XV/2 rész 12.30: Ki nyer ma? 12 45: A Rádió Dalszínháza 14.10: Magyarán szólva 14.25: Orvosi tanácsok — a hajhullásról 14.30: örökzöld dzsesszmelődiák 15.00: Élő világirodalom: Finnország (ism.) 15.20: Szimfonikus zene 16.05: Varázskörben — Janikovsz- ky Éva és a gyerekek (ism.) 17.00: Az igazi Benvovgzky 17.30: Beszélni nehéz 17.45: A Szabó család... 19.15: Gondolat 20.00: Diszkotéta. A lemezbarátote órája 21 OO: Régi híres előadóművészek lemezeiből 21.30: Receotek a kilábalásra 22.30: Nóták 22.50: Munkásutánpótlás III rész 23.00: Aida. Részletek Verdi operájából 0.15: Éjfél után PETŐFI RADIO: 3.0«: Slágermúzeum « 50: Tí7 perc külpolitika (ism.) 9 05: Napközben. Zenés délelőtt i2.10: Maevar dallamok rézfúvókra 12.30: Lakatos Mihály népi zene­kara játszik 13.05: Popzene, sztereóban 14.00: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót: Horváth Eszter énekel 14.15: Népdalkórusok, népi hang­szerszólók 14.45: Régen találkoztunk... 15.05: Idrányi Iván táncdalaiból 15.20: Könyvről könyvért 15.30: Csúesforgalom 17.30: Tini-tonik 18.30: Táncházi muzsika 19.05: Csak fiataloknak! 20.00: Közvetítés a Novotel Szálló Karolina étterméből 20.33: Indul a bakterház, X/9. rész 21.05: Mit olvashatunk a Béke és Szocializmus című folyóirat­ban? 21.15: Filmfül 22.16: Zeneközeiben a hallgató... 0.15: Éjfél után MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Műsorismertetés. hírek, időjárás. 17.05: Zeredoboz, Zenés rejtvényműsor. Telefonügyeiét: 35-510. Szerkesztő: Beély Katalin. 18.00: Észak-magyarországi kró­nika. 18.2*5—18.30: Lap- és műsor- előzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 9.15: Tv-torna. (Ism.) 9.20: Iskolatévé. Pszichológiai csapdák I. (FF) 9.50: Lottósorsolás 10.00: Nyúl a Kalapban és egyéb történetek NSZK-tévéfilm. (Ism.) 11.20: Képújság 15.45: Iskolatévé. Nevelési helyzetek I. 16.20: Hírek 16.25: A velünk élő történelem. VII/3. rész 17.25: Képújság 17.30: Jöttem én a semmiből 17.50: Három nap tévéműsora 17.55: Reklám 18.00: Nemcsak nőknek! 18.20: T. Bíróság! 18.50: Reklám 19.05: Mini Stúdió ’85 19.10: Tv-torna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Szerelem és barátság története Vl/3. rész. Az üldöztetés 1938—1940. 21.05: Stúdió ’85 22.05: Mutató 22.50: Tv-híradó 3. 23.00: Himnusz 2. MŰSOR: 18.05: Képújság 18.10: A zenélő golyóbisok 18.30: Körzeti adások: — Budapest — Pécs — Szeged 19.05: Táplálkozzunk egészségesen! 19.15: Utak és állomások egy világsztár életében 20.00: . . . mert az olyan érdekes 20.45: Az Országos közlekedés- biztonsági Tanács filmje: Kerékpárral az iskolába 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Reklám 21.25: Csakhogy megszabadultam tőle. Kanadai film. (16 éven felülieknek!) 23.15: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: A gvőzelem stratégiája. 2. rész 21.00: Egy nagvváros bűnei 22.05: Kamarahangverseny 22.50: Hírek 2. MŰSOR 19.30; Tv-hírado no '■ Fiatalok t\-klubja 21.50: időszerű esemenyek 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: A harmadik vendeg MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: A Sárkány közbelép. Színes, ame­rikai-hongkongi kara-tekaland- film. — Kohász: Aranyeső Yuc- cában. Színes, szinkronizált ola-sz western. — Tarján vendéglő: Szomszéd szeretők. (16) Szinkro­nizált francia film. — Balassa­gyarmati Madách: Fél 4. három­negyed 6 és 8-tól: Egy kicsit én. egy kicsit te. . . (14) Színes film­vígjáték.. — Pásztói Mátra: Ádáz hajsza. (1*6) Színes, szinkronizáltt japán bűnügyi film. — Nagybá- tonvi Bányász: Androidok láza­dása. (14) Színes, szinkronizált USA fantasztikus kalandfilm. — Nagvbátonv i Petőfi: : Álmodik az állatkert. Színes magyar fpr r-’ A­szetfiTm. — Rét*"ág: Söomljia. rek. (14) S7Íno<:. U« A ■ .f-Urvi _ K i«terenvoi Petőfi: ••ő. (14) Szenes S7ÍPk’’e fe’??’1' T'cA — mesehorror — jobHáen« • ’P’-'do­kan. Szín°c rom pn + olasz— francia—NSZK kalandfiim. 4 NÖGRÁD - 1985. szeptember 17., kedd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom