Nógrád, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-14 / 216. szám

Baranya és Mógrácf múzeumi közművelődési kísérlete

A múzeumi közművelődés jelentő.-, eredményei ellenére, amelyek Nógrád megyében \s naivra értékelendők, mind több jele van annak, hogy az eddigi formák egy része a változó körülmények közepette esetenként már elégtelennek bizonyul. Az eredményekre alapozott továbblépés szükségessége tehát a múzeumi közművelődésben is időszerűnek látszik. Többi között, ezért is élénk érdeklődésre számíthat az a közös múzeumi közművelődési kísérlet, amelyet, a Baranya Megyei és a Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatósába végez a következő ötéves tervidőszakban, s amely jövőre kezdődik.

Ennek célja, amint azt megfogalmazták, hogy a múzeumi közművelődési munka kialakult formáinak, hatékonyságának vizsgálata alapján megújítsák a közművelődési tevékenységet Elsősorban annak érdekében hogv a múzeumok társadalmi kapcsolatai tovább szélesedjenek és élénkül lenek, a múzeumok mind teljeseb-, ben megfeleljenek társadalmi hivatásuknak, annak a szerepnek. amelyet a magyar nemzeti -tudat erősítésébe« vállalniuk kell.

Közös elképzeléseik szerint, a kísérlet kiterjed a múzeumi közművelődési munka valamennyi területére, együttesen kidolgozott, azonos kutatási program alapján, különböző viszonyok között, két eltérő helyszínen, közös ütemezésben megy végbe. Szakaszait szintén közös szempontok alapján tanulmányozzák, remélve, hogy az eltérő körülmények között — Pécs és Salgótarján például merőben más művelődési hagyományokkal rendelkezik —, általánosítható, országosan is hasznosítható tapasztalatokat nyernek, másutt is alkalmazható közművelődési modellt dolgozhatnak ki.

Bár a kísérlet jegyében folyó gyakorlati munka csak 1986-ban kezdődik, a tervkészítés már most élénken folyik. Jövőre elkészülnek a pontos tervek, megindul az egyesületek szervezése, az iskolai múzeumpedagógia; munka, és így tovább. A társadalmi egyesületekről szólva, érdemes megemlíteni, hogy e társadalmi közösségi kapcsolatok élővé tételére kívánják fordítani a legnagyobb gondot. Amint azt az előzetes tervvázlat elkészítésekor is

hangoztatták, abból a történelmi tényből indulnak ki. hogv a magyar múzeumok létesítésében is meghatározó szerepe volt annak idején az „alulról jövő” közösségi kezdeményezéseknek. a spontán társadalmi mozgalmaknak. Szükségesnek látszik tehát annak ismételt megvizsgálása, hogyan lehetséges a mai viszonyok között szélesíteni a múzeumok társadalmi Kancsó latait. milyen módon hozhatók létre és milyen feltételekkel működtethetők múzeumhoz kapcsolódó társadalmi eqvesületek. amelyek ugyanakkor belső szervezeti önállósággal rendelkeznek.

Éppen ezért a következő hónapokban pontosan számba veszik, milyen egyesületek működnek Salgótarjánban, kik a tagjaik és támogatóik, tevékenységük milyen körre terjed ki. és ígv tovább. Ősz-- tönözni és segíteni . kívánják múzeumi lehet ősénekkel rendelkező új egyesületek létrehozását is. amennyiben az indokoltnak látszik. Óban egyesületekre gondolnak, amelyek szükségesek, de a múzeumnak nincs lehetősége működtetésükre. ezit más intézmény végezheti. a múzeum viszont szakmailag támogatja munkáiét. Ilven egyesület lehet Sal- sőtariánban például a honismereti kör. amelvet a Hazafias Népfront és a honismereti munkabizottság működte*- ne a Bányász Művelődési Házban, mint bázisintézményben. Természetesen, maga a múzeum is fenntartana egyesületeket. Elképzelés szerint, például művészetbarátkört, amely sajátos múzeumi eszközökkel lehetővé tenné a megyei műpártolást is. Hasonló kör Pécsett szintén létrejönne. így a későbbiekben azt is vizsgálni lehetne, hogy "gy azonos jellegű egyesület hogyan működik eltérő körülmények közepette. Az előzetes tervekben szerepel a Madách Imre irodalmi társaság létrehozása is. Ez olyan alkotó jellegű, országos hatáskörű irodalmi egyesület lehetne, amely legfontosabb feladatként ' a Madách-hagvománv ápolását vállalja. Pécsett a Guzsalvos kör működik, ame'y néprajzi tevékenységet végez. Persze, a már meglévő múzeumi egyesületek, mxizeum- barátkörök szintén tovább működnek Szécsényben. Balassagyarmaton és Salgótarjánban, illetve Baranyában.

Igen nagy jelentőségűnek ígérkezik a tervezett múzeumpedagógiai kísérlet, a múzeumok és az iskolák kapcsolatának hatékonyabbá tétele a közös nevelési célok megvalósítása érdekében, szorosabban együttműködve a tantestületekkel illetve a pedagógusokkal. Szükségesnek látszik annak megvizsgálása, hogv a jelenlegi iskolarendszerben, az oktató-nevelő munka adott keretei között, milyen lenit.ő- sége van a múzeumoknak, milyen szerepet tölthetnek be az iskolákban. „Ez egyik fő kérdésünk még akkor is. ha — mint eddigi tapasztalataink sejtetik — a kísérlet eredményeként maid „csak” azt tudjuk megfogalmazni, hogy a múzeumoknak, igen csekély szerepe lehet ebben az iskolai felállásban” — hangoztatják. Az elképzelés mégis — vagy éppen ezért! — rendkívül izgalmas A múzeumpedagógiai kísérlet Pécsett egv általános iskolában és egv gimnáziumban. Salgóúinánban pedig egv általános, illetve esv szakközépiskolában kezdődik meg a következő tanévben. Jó lenne, ha remélt eredménye szintén kisugárzó hatással bírna ma.,d. A múzeumi szakemberek szeretnének számítani e közös munkában az iskolák komoly támogatására.

Nem utolsósorban érdemelnek figve'met a szervezeti kérdések, a múzeumi közművelődés szervezeti félállasának vizsgálata a kísérlet során Egvebeken kívül, válasz születhet arra a kérdésre, hogy szükség van-e önálló közművelődési osztályra a múzeumban, vagy az egyes múzeumi osztályokhoz tar+ozó népművelők tudnak-e eredményesebben dolgozni. Pécsett például önálló közművelődési osztály működük. Salgótarjánban viszont, a történeti, osztályokon dolgozó népművelők vesznek maid részt a kísérletben. ígv a kétféle modell tevékenysége összeveth értővé válik.

A két megye tervezett múzeumi közművelődési kísérlete már a jelenlegi előkészítő szakaszban is izgalmas kérdéseket vet fel. Beindulásakor várhatóan ielentősen élénkíti és gazdagítja a múzeumok ilven iránvú tevékenységét, bővíti az élő társadalmi kapcsolatokat.

T. E.

BENYET JÓZSEF;

Örök őszben

Égnek a szőlő zöld

csillárjai,

sisteregnek az árkok.

Az ősz az augusztusi

nyárba

osonva beszivárgott.

Karók tövén lapuló tél jár, harmatot sír a hajhal. Lépeget, jaj, az idő

konokul:

bölcsőben ravatal van.

Kapaszkodj a fénv

emlékeibe,

kötözd virágba vállad, szoríts örök őszben örökre mosolygó almáá^at.

KÖVES ISTVÁN:

Csali-mese

Kedvem ha volna

nótám is lenne nótám ha szólna társam is lenne társam ha volna házam is lenne házam ha volna pincém is lenne pincém ha volna hordóm is lenne hordóm ha volna bor lenne benne borom ha volna vendég is lenne vendég ha szólna igaza lenne igaz ha volna de szép is lenne de szép is volna ha igaz lenne

POLNERZOLTÁN:

Igéző ige

Hajam, hajam kifésült hajam, hol alszol az éjjel?

El ne szállj a széllel,

jaj, el ne vigyenek a madarak,

, mert akkor végem. Mozdulni se tudok, mozdulni se merek: csak nézem az eget,

az égen csapongó madarakat.

Vajon hová viszik sötétlő hajamat?

Ha az én hajamat alkonyra elvinnék, ha az én hajamat éjfélre elvinnék, ha az én hajamat hajnalra elvinnék: engem is vinnének a temetőbe innét. Hajam, hajam kifésült hajam, jaj, el ne vigyenek a madarak.

Á Pozsonyi főváros' Galéria bemutatója Budapesten

A Pozsonyi Fővárosi Galéria gyűjteményéből rendeztek ki Állítást a Csehszlovák Kulturális és Tájékoztató Központ Nép- köztársaság úti bemutatótermében. Képeink a tárlat anyagából mutatnak be néhányat.

Emil Sedlak: Mészégető Nemeckan

Alexander Szabó: Egy a sok közül — partizán asszony

Ferdinand Hloznik: Kivándorlók

B

orka néni? Fia meggondoljuk, hogy a név egy mindössze huszonegy éves — sudárkarcsú, szőke és hosszú hajú — ifjú pedagógust jelez, mór az eddig mondottak alapján is láthatjuk, hogy a tanítványok szó- használatában jelen lévő megnevezéssel van dolgunk, s gyaníthatjuk azt is, hogy a kisgyermekes hangzású Boris- ka néni, Borika néni helyett éppen a név viselőjének némi szelíd ráhatására öltörte ezt az alakot. Így mondják az elsősök, mondják a többiek is, így mondják a végzettek s. „Borkám” — mondja az állatorvos felesége, s rendjén is volna ez így. Mert ez a Bor- ka amolyan városias ízt is ad a névnek, ám ugyanennvl erővel azt is feltételezhetjük, hogy éppenhogy nem városiasat, hanem amolyan pusztai, tanyai száraztiszta hangzást. Mindegy, elég az hozzá, hogy a tanító néninek így tetszik a saját neve, tehát ígv la hívja őt a faluban mindenki.

Borka néni albérletben lakik, ám gazdasszonyára hárul valami ünnepélyes különösség ebből a tényből, hogy a kistanító néni éppen nála lakik, az új ház nagy folyosójáról nyíló egyik nagyszobában, közvetlen a fürdőszoba mellett, s nem is mulasztja el, hogv szóba hozza ezt a tényt, valahányszor vásárolni meav a boltba, „Szépet adion. mert Burkának lesz. lelkem!” Azt aztán már nem lehetne megmondani. hogv a „lelkem . vsev a kistanító nénire való hivatkozás miatt, de olvan zsír tálán szén szeleteket vág a marhaeombból Jani, hogv öröm nézni is. Ma reggel mégis egy

Konczek József:

Borka néni virágcsokra

kicsit zord szemállással lépked Kati néni a hentesbolt felé, s amint emlékeit összeszedegeti, már látja is az ösz- szefüggést az esti traktorzörgés meg a ma reggel Borka ablakába állított kikerics- csokor közt. Az lehetett, a Varga Pista, az jár a traktorával. Biztosan jól beittak megint az este, és ők szedték az ősz első virágait amolyan goromba ugratás céljával Borka ablakába. Mert a Borka nem ment még férjhez. No, még az a jó, hogy kora reggel, amikor Kati néni az öntözőkannával meg az ágseprűvel kiállít az uteára, azonnal észrevette a csokrot, le is tépte a zöld zsalu rései közül, először bedobta a víz- áteresz cementgyűrűje alá, aztán. amikor felsöpörte a ház elejét, előhalószta, és azt is a kukába vágta. De a harag már akkor forrni kezdett nenne. Hiszen ha jól megnézzük, ez az otrombaság személyes sértés ő ellene is, nemcsak Borka ellep, de majd megmutatja annak a-z ostoba Varga Pistának. Nem láthatta senki olyan reggel azt a csokrot, de, a sértés megesett.

Nem talál magának valót ez a lány. Nem talál, istenem. Teli, de teli van a szekrénye könyvekkel, újságokkal, mindig szól a lemezjátszó. Borka behúzódik a szobájába, csak teát fogad el estére, s lám- csak, most i« visszajön már

a nyaralásból a tanév, kezdete előtt egy hónappal, és olvas meg olvas. Aztán Itt van ez a pedagógusföld, abba ültetett egy sor virágot, meg is locsolja mindig tíz körül, amikor előjön a szobából — olyan szép az a lány fürdőruhájában, a fara, a melle, csupa kicsattanó egészség, meg az a hosszú laza haja, mintha saját magát látná Kati néni ezelőtt huszonöt-harminc évvel — iga?, addigra már a virágok meg vannak locsolva, reggel, jókor, dehát nem baj az, legalább ennyit törődjön a virágokkal. A kapálás, a paradicsom felkötö- zóse úgyis Kati nénire marad, a hullott szilvát is ő szedi össze, mert ebben a Borsa lányban nincsen paraszti vonzalom, átengedte a földet használatra, s ingyen.

De, hogy mi mindent tud a lány. A harangokról is. Az. Hogy elmondta a múltkor is, amikor Kati néni a tejet szűrte le, hogy a harangoknak régen saját nevet adtak, meg milyen nagy titok az, hogy miképpen öntik a harangot, aztán az is, ugye. hogy régen r harangokat acélból is próbálták csinálni, de a bronz a legiobb anyag, meg még. hogv a harangokat néha kicsit el kell fordítani, mert akkor a nyelv egyenletesen koptat 'a körbe, vagy mit csinál, ugye, a szoknyával. De, főleg az a jó ebben a Dorkában, hogy

Pista. Né, még egy selyempapír is került a rózsacsokorra. És micsoda feszes-kemény szép bimbók. Na, te léhűtő! Aztán ne csak makogj itt nekem, hé, te. Benn van a Borka néni, már megint a lemezjátszót szaggatja. Tudod, mi az. ami szól? Nem hát. Hát a Bétóven. Süket volt, amikor a legszebb muzsikát írta.

„De nem úgy van az, Kati néném.” „Micsoda?” „Csakaz, hogy írt az a zeneköltő sok szépet azelőtt is, hogy megsü- ketült volna.” „Igen?” ,Az már csak a belső hallása volt, tudja-e?” Kati néni most két aranysárga krumplit csúsztat a levesbe, aztán beszólt az ajtón.

Milyen lassú beszéde van ennek a Pistának, gondolja később, a konyhában álldogálva miközben a csipedettet gyúrja, de azért összefüggően tűd beszélni és jó sokáig. Aztán kinn a konyhán Borka néni meg Pista megisznak egy pohár bort, sőt, kis rábeszélésre, mármint a Pistáéra, maga Kati néni is. Csak ennek a lánynak olyan távoli, különös mosolya van, a bort meg apródonként kortyolja, mintha nem is itt volna.

K

ésőbb meg, mielőtt Borkát ebédelni hívná, a rányitja az ajtót, látja, hogy szétnyitva hevernek a színes képzőművészeti albumok. Borka pedig a fürdőszobából bukkan elő, egyenest a hideg vizes, zuhany alól, hát az arca éppen olyan, de tényleg, mint a harmatos rózsa.

otember 14-, szombat 9

tengerészcsíkos trikó alól Ilyenkor meg, persze, aiszik „Nagy fehér csokor rózsával, azzal jöhet a fiad a házamhoz, értetted, Juli?” — bocsátja el Kati néni a szegről- végről rokqnt, és mint aki jó! végezte dolgát, indul is hazafelé.

Egy kis tejszín, az volna ió Borkának, a kávéhoz, amikor majd felkel az ágyból. A teg- napi tejnek lesz annyi színe, hogy ki lehet keverni belőle azzal az elektromos géppel. amit a Borka adott. Ez a lány nagyon szereti a mindenféle elektromos gépekét. Van a szobájában egy padló- lóra helyezett négyes elosztó, abba dugdos mindenféle kapcsolókat. egy kapcsolás, szól a lemezjátszó, egy másik, működik a tévé, egy harmadik, az ágymelegítő, sőt van neki egy fura kis masinája is, azt mondja, az a masszírozógép. Persze van hajszárító is, meg kenyérpirító, természetesen kis ágylámpa, olvasni, éjjel, meg egy merülő forraló a kávénak, ha nagyon kihűlne, mert az egész csuporral. be szokta vinni magához, ha le- , fut a konyhán.

Kati néni már szétdaraboí- 1 ta a kakast, jó zöldségg'd for- ] tyogott a gázon, amikor igen : csendesen beállított Varga i

NOGRAD - 1985. szép

olyan nagyon finoman és kifejezően kapcsolja egybe a szavakat, szóval, hogy olyan szé- , pen meg tudja mondani a . dolgot, az érdekességet, talán még a tisztelendő úr is szí- i vesen beszélgetne vele, arto- ■ gyan a Borka mosolyog, és mondja, hogy ebben, meg ebben igaza is van az embernek, de hallgasson csak, en mit hallottam. Hogy olyan - aranyosan mondja, mintha : nem is kellett volna neki azt a sok könyvet kiolvasnia, ej- • szaka, amikor rontja a sze- ■ mét a villannyal, hanem úgy, 1 jártában-keltébén, itt is, ott < is hallott volna valamit, és 1 aztán csak elmesélni.

S akkor aztán ez a csokor.

Kati néni mór a Jani pult- 1 ja előtt áll. most is megkap- 1 ja a szép szelet húsokat, ki- ; fizeti, de . közben már azt tér- ■ vezi. hogy beszélni fog a Var- 1 ga Pista anyjával. Még jó, 1 hogy éppen beleütközik, amint 1 a hentesbolt kopott cement- ■ lépcsőin lépked lefelé. Kati ' néni aztán kiereszti a nyel- ^ vét. Szegény Juli meg hülle- 1 de zik. hinni sem tudja a dől- 1 got, ám Kati néni igazsága- 1 nak 'nem lehet ellenállni, s s távozik is. aztán hamar a 1 „Túli. hosv beszéljen a fiával. Az a nagy pacula még föl t sem kelt. Igaz. szántott egész 1 héten, de csuda a jó dolgát, c a sört is elég gyakran eregeti a torkán, mert a szőrös hasa egyre jobban kimászik a