Nógrád, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-14 / 216. szám

Baranya és Mógrácf múzeumi közművelődési kísérlete A múzeumi közművelődés jelentő.-, eredményei ellenére, amelyek Nógrád megyében \s naivra értékelendők, mind több jele van annak, hogy az eddigi formák egy része a változó körülmények közepet­te esetenként már elégtelen­nek bizonyul. Az eredmények­re alapozott továbblépés szük­ségessége tehát a múzeumi közművelődésben is időszerű­nek látszik. Többi között, ezért is élénk érdeklődésre számíthat az a közös múzeu­mi közművelődési kísérlet, amelyet, a Baranya Megyei és a Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatósába végez a követ­kező ötéves tervidőszakban, s amely jövőre kezdődik. Ennek célja, amint azt meg­fogalmazták, hogy a múzeumi közművelődési munka kiala­kult formáinak, hatékonysá­gának vizsgálata alapján meg­újítsák a közművelődési tevé­kenységet Elsősorban annak érdekében hogv a múzeumok társadalmi kapcsolatai tovább szélesedjenek és élénkül lenek, a múzeumok mind teljeseb-, ben megfeleljenek társadal­mi hivatásuknak, annak a sze­repnek. amelyet a magyar nemzeti -tudat erősítésébe« vállalniuk kell. Közös elképzeléseik szerint, a kísérlet kiterjed a múzeu­mi közművelődési munka va­lamennyi területére, együtte­sen kidolgozott, azonos kuta­tási program alapján, külön­böző viszonyok között, két el­térő helyszínen, közös üteme­zésben megy végbe. Szakasza­it szintén közös szempontok alapján tanulmányozzák, re­mélve, hogy az eltérő körül­mények között — Pécs és Salgótarján például merőben más művelődési hagyomá­nyokkal rendelkezik —, álta­lánosítható, országosan is hasznosítható tapasztalatokat nyernek, másutt is alkalmaz­ható közművelődési modellt dolgozhatnak ki. Bár a kísérlet jegyében fo­lyó gyakorlati munka csak 1986-ban kezdődik, a tervké­szítés már most élénken fo­lyik. Jövőre elkészülnek a pontos tervek, megindul az egyesületek szervezése, az is­kolai múzeumpedagógia; mun­ka, és így tovább. A társa­dalmi egyesületekről szólva, érdemes megemlíteni, hogy e társadalmi közösségi kapcsola­tok élővé tételére kívánják fordítani a legnagyobb gon­dot. Amint azt az előzetes tervvázlat elkészítésekor is hangoztatták, abból a törté­nelmi tényből indulnak ki. hogv a magyar múzeumok létesítésében is meghatározó szerepe volt annak idején az „alulról jövő” közösségi kez­deményezéseknek. a spontán társadalmi mozgalmaknak. Szükségesnek látszik tehát an­nak ismételt megvizsgálása, hogyan lehetséges a mai vi­szonyok között szélesíteni a múzeumok társadalmi Kancsó latait. milyen módon hozha­tók létre és milyen feltételek­kel működtethetők múzeum­hoz kapcsolódó társadalmi eqvesületek. amelyek ugyan­akkor belső szervezeti önálló­sággal rendelkeznek. Éppen ezért a következő hónapokban pontosan számba veszik, milyen egyesületek működnek Salgótarjánban, kik a tagjaik és támogatóik, te­vékenységük milyen körre terjed ki. és ígv tovább. Ősz-- tönözni és segíteni . kívánják múzeumi lehet ősénekkel ren­delkező új egyesületek létre­hozását is. amennyiben az in­dokoltnak látszik. Óban egye­sületekre gondolnak, amelyek szükségesek, de a múzeumnak nincs lehetősége működteté­sükre. ezit más intézmény vé­gezheti. a múzeum viszont szakmailag támogatja munká­iét. Ilven egyesület lehet Sal- sőtariánban például a honis­mereti kör. amelvet a Haza­fias Népfront és a honismere­ti munkabizottság működte*- ne a Bányász Művelődési Házban, mint bázisintézmény­ben. Természetesen, maga a múzeum is fenntartana egyesületeket. Elképzelés sze­rint, például művészetbarát­kört, amely sajátos múzeumi eszközökkel lehetővé tenné a megyei műpártolást is. Hason­ló kör Pécsett szintén létre­jönne. így a későbbiekben azt is vizsgálni lehetne, hogy "gy azonos jellegű egyesület ho­gyan működik eltérő körül­mények közepette. Az előze­tes tervekben szerepel a Ma­dách Imre irodalmi társaság létrehozása is. Ez olyan alko­tó jellegű, országos hatáskö­rű irodalmi egyesület lehetne, amely legfontosabb feladat­ként ' a Madách-hagvománv ápolását vállalja. Pécsett a Guzsalvos kör működik, ame'y néprajzi tevékenységet végez. Persze, a már meglévő mú­zeumi egyesületek, mxizeum- barátkörök szintén tovább működnek Szécsényben. Ba­lassagyarmaton és Salgótar­jánban, illetve Baranyában. Igen nagy jelentőségűnek ígérkezik a tervezett múze­umpedagógiai kísérlet, a mú­zeumok és az iskolák kapcso­latának hatékonyabbá tétele a közös nevelési célok megva­lósítása érdekében, szorosab­ban együttműködve a tantes­tületekkel illetve a pedagógu­sokkal. Szükségesnek látszik annak megvizsgálása, hogv a jelenlegi iskolarendszerben, az oktató-nevelő munka adott keretei között, milyen lenit.ő- sége van a múzeumoknak, milyen szerepet tölthetnek be az iskolákban. „Ez egyik fő kérdésünk még akkor is. ha — mint eddigi tapasztalataink sejtetik — a kísérlet ered­ményeként maid „csak” azt tudjuk megfogalmazni, hogy a múzeumoknak, igen csekély szerepe lehet ebben az iskolai felállásban” — hangoztatják. Az elképzelés mégis — vagy éppen ezért! — rendkívül iz­galmas A múzeumpedagógiai kísérlet Pécsett egv általános iskolában és egv gimnázium­ban. Salgóúinánban pedig egv általános, illetve esv szakkö­zépiskolában kezdődik meg a következő tanévben. Jó lenne, ha remélt eredménye szintén kisugárzó hatással bírna ma.,d. A múzeumi szakemberek sze­retnének számítani e közös munkában az iskolák komoly támogatására. Nem utolsósorban érdemel­nek figve'met a szervezeti kérdések, a múzeumi közmű­velődés szervezeti félállasának vizsgálata a kísérlet során Egvebeken kívül, válasz szü­lethet arra a kérdésre, hogy szükség van-e önálló közmű­velődési osztályra a múze­umban, vagy az egyes múze­umi osztályokhoz tar+ozó nép­művelők tudnak-e eredménye­sebben dolgozni. Pécsett pél­dául önálló közművelődési osztály működük. Salgótarján­ban viszont, a történeti, osz­tályokon dolgozó népművelők vesznek maid részt a kísérlet­ben. ígv a kétféle modell te­vékenysége összeveth értővé vá­lik. A két megye tervezett mú­zeumi közművelődési kísérle­te már a jelenlegi előkészítő szakaszban is izgalmas kérdé­seket vet fel. Beindulásakor várhatóan ielentősen élénkíti és gazdagítja a múzeumok ilven iránvú tevékenységét, bővíti az élő társadalmi kap­csolatokat. T. E. BENYET JÓZSEF; Örök őszben Égnek a szőlő zöld csillárjai, sisteregnek az árkok. Az ősz az augusztusi nyárba osonva beszivárgott. Karók tövén lapuló tél jár, harmatot sír a hajhal. Lépeget, jaj, az idő konokul: bölcsőben ravatal van. Kapaszkodj a fénv emlékeibe, kötözd virágba vállad, szoríts örök őszben örökre mosolygó almáá^at. KÖVES ISTVÁN: Csali-mese Kedvem ha volna nótám is lenne nótám ha szólna társam is lenne társam ha volna házam is lenne házam ha volna pincém is lenne pincém ha volna hordóm is lenne hordóm ha volna bor lenne benne borom ha volna vendég is lenne vendég ha szólna igaza lenne igaz ha volna de szép is lenne de szép is volna ha igaz lenne POLNERZOLTÁN: Igéző ige Hajam, hajam kifésült hajam, hol alszol az éjjel? El ne szállj a széllel, jaj, el ne vigyenek a madarak, , mert akkor végem. Mozdulni se tudok, mozdulni se merek: csak nézem az eget, az égen csapongó madarakat. Vajon hová viszik sötétlő hajamat? Ha az én hajamat alkonyra elvinnék, ha az én hajamat éjfélre elvinnék, ha az én hajamat hajnalra elvinnék: engem is vinnének a temetőbe innét. Hajam, hajam kifésült hajam, jaj, el ne vigyenek a madarak. Á Pozsonyi főváros' Galéria bemutatója Budapesten A Pozsonyi Fővárosi Galéria gyűjteményéből rendeztek ki Ál­lítást a Csehszlovák Kulturális és Tájékoztató Központ Nép- köztársaság úti bemutatótermében. Képeink a tárlat anyagá­ból mutatnak be néhányat. Emil Sedlak: Mészégető Nemeckan Alexander Szabó: Egy a sok közül — partizán asszony Ferdinand Hloznik: Kivándorlók B orka néni? Fia meggon­doljuk, hogy a név egy mindössze huszonegy éves — sudárkarcsú, szőke és hosszú hajú — ifjú peda­gógust jelez, mór az eddig mondottak alapján is láthat­juk, hogy a tanítványok szó- használatában jelen lévő megnevezéssel van dolgunk, s gyaníthatjuk azt is, hogy a kisgyermekes hangzású Boris- ka néni, Borika néni helyett éppen a név viselőjének né­mi szelíd ráhatására öltörte ezt az alakot. Így mondják az elsősök, mondják a többiek is, így mondják a végzettek s. „Borkám” — mondja az ál­latorvos felesége, s rendjén is volna ez így. Mert ez a Bor- ka amolyan városias ízt is ad a névnek, ám ugyanennvl erővel azt is feltételezhetjük, hogy éppenhogy nem városia­sat, hanem amolyan pusztai, tanyai száraztiszta hangzást. Mindegy, elég az hozzá, hogy a tanító néninek így tetszik a saját neve, tehát ígv la hív­ja őt a faluban mindenki. Borka néni albérletben la­kik, ám gazdasszonyára hárul valami ünnepélyes különösség ebből a tényből, hogy a kis­tanító néni éppen nála lakik, az új ház nagy folyosójáról nyíló egyik nagyszobában, közvetlen a fürdőszoba mel­lett, s nem is mulasztja el, hogv szóba hozza ezt a tényt, valahányszor vásárolni meav a boltba, „Szépet adion. mert Burkának lesz. lelkem!” Azt aztán már nem lehetne meg­mondani. hogv a „lelkem . vsev a kistanító nénire való hivatkozás miatt, de olvan zsír tálán szén szeleteket vág a marhaeombból Jani, hogv öröm nézni is. Ma reggel mégis egy Konczek József: Borka néni virágcsokra kicsit zord szemállással lép­ked Kati néni a hentesbolt felé, s amint emlékeit össze­szedegeti, már látja is az ösz- szefüggést az esti traktorzör­gés meg a ma reggel Borka ablakába állított kikerics- csokor közt. Az lehetett, a Varga Pista, az jár a trakto­rával. Biztosan jól beittak megint az este, és ők szed­ték az ősz első virágait amo­lyan goromba ugratás céljá­val Borka ablakába. Mert a Borka nem ment még férj­hez. No, még az a jó, hogy kora reggel, amikor Kati né­ni az öntözőkannával meg az ágseprűvel kiállít az uteára, azonnal észrevette a csokrot, le is tépte a zöld zsalu rései közül, először bedobta a víz- áteresz cementgyűrűje alá, az­tán. amikor felsöpörte a ház elejét, előhalószta, és azt is a kukába vágta. De a harag már akkor forrni kezdett nen­ne. Hiszen ha jól megnézzük, ez az otrombaság személyes sértés ő ellene is, nemcsak Borka ellep, de majd meg­mutatja annak a-z ostoba Var­ga Pistának. Nem láthatta senki olyan reggel azt a csok­rot, de, a sértés megesett. Nem talál magának valót ez a lány. Nem talál, istenem. Teli, de teli van a szekrénye könyvekkel, újságokkal, min­dig szól a lemezjátszó. Borka behúzódik a szobájába, csak teát fogad el estére, s lám- csak, most i« visszajön már a nyaralásból a tanév, kezde­te előtt egy hónappal, és ol­vas meg olvas. Aztán Itt van ez a pedagógusföld, abba ül­tetett egy sor virágot, meg is locsolja mindig tíz körül, amikor előjön a szobából — olyan szép az a lány fürdő­ruhájában, a fara, a melle, csupa kicsattanó egészség, meg az a hosszú laza haja, mintha saját magát látná Ka­ti néni ezelőtt huszonöt-har­minc évvel — iga?, addigra már a virágok meg vannak locsolva, reggel, jókor, dehát nem baj az, legalább ennyit törődjön a virágokkal. A ka­pálás, a paradicsom felkötö- zóse úgyis Kati nénire marad, a hullott szilvát is ő szedi össze, mert ebben a Borsa lányban nincsen paraszti von­zalom, átengedte a földet használatra, s ingyen. De, hogy mi mindent tud a lány. A harangokról is. Az. Hogy elmondta a múltkor is, amikor Kati néni a tejet szűr­te le, hogy a harangoknak régen saját nevet adtak, meg milyen nagy titok az, hogy miképpen öntik a harangot, aztán az is, ugye. hogy régen r harangokat acélból is pró­bálták csinálni, de a bronz a legiobb anyag, meg még. hogv a harangokat néha kicsit el kell fordítani, mert akkor a nyelv egyenletesen koptat 'a körbe, vagy mit csinál, ugye, a szoknyával. De, főleg az a jó ebben a Dorkában, hogy Pista. Né, még egy selyempa­pír is került a rózsacsokorra. És micsoda feszes-kemény szép bimbók. Na, te léhűtő! Aztán ne csak makogj itt ne­kem, hé, te. Benn van a Bor­ka néni, már megint a lemez­játszót szaggatja. Tudod, mi az. ami szól? Nem hát. Hát a Bétóven. Süket volt, amikor a legszebb muzsikát írta. „De nem úgy van az, Kati néném.” „Micsoda?” „Csakaz, hogy írt az a zeneköltő sok szépet azelőtt is, hogy megsü- ketült volna.” „Igen?” ,Az már csak a belső hallása volt, tudja-e?” Kati néni most két aranysárga krumplit csúsztat a levesbe, aztán beszólt az aj­tón. Milyen lassú beszéde van ennek a Pistának, gondolja később, a konyhában álldogál­va miközben a csipedettet gyúrja, de azért összefüggően tűd beszélni és jó sokáig. Az­tán kinn a konyhán Borka néni meg Pista megisznak egy pohár bort, sőt, kis rá­beszélésre, mármint a Pis­táéra, maga Kati néni is. Csak ennek a lánynak olyan távoli, különös mosolya van, a bort meg apródonként kortyolja, mintha nem is itt volna. K ésőbb meg, mielőtt Bor­kát ebédelni hívná, a rányitja az ajtót, látja, hogy szétnyitva hevernek a színes képzőművészeti albu­mok. Borka pedig a fürdőszo­bából bukkan elő, egyenest a hideg vizes, zuhany alól, hát az arca éppen olyan, de tényleg, mint a harmatos rózsa. otember 14-, szombat 9 tengerészcsíkos trikó alól Ilyenkor meg, persze, aiszik „Nagy fehér csokor rózsával, azzal jöhet a fiad a házam­hoz, értetted, Juli?” — bo­csátja el Kati néni a szegről- végről rokqnt, és mint aki jó! végezte dolgát, indul is ha­zafelé. Egy kis tejszín, az volna ió Borkának, a kávéhoz, amikor majd felkel az ágyból. A teg- napi tejnek lesz annyi szí­ne, hogy ki lehet keverni be­lőle azzal az elektromos gép­pel. amit a Borka adott. Ez a lány nagyon szereti a min­denféle elektromos gépekét. Van a szobájában egy padló- lóra helyezett négyes elosztó, abba dugdos mindenféle kap­csolókat. egy kapcsolás, szól a lemezjátszó, egy másik, mű­ködik a tévé, egy harmadik, az ágymelegítő, sőt van neki egy fura kis masinája is, azt mondja, az a masszírozógép. Persze van hajszárító is, meg kenyérpirító, természetesen kis ágylámpa, olvasni, éjjel, meg egy merülő forraló a ká­vénak, ha nagyon kihűlne, mert az egész csuporral. be szokta vinni magához, ha le- , fut a konyhán. Kati néni már szétdaraboí- 1 ta a kakast, jó zöldségg'd for- ] tyogott a gázon, amikor igen : csendesen beállított Varga i NOGRAD - 1985. szép olyan nagyon finoman és ki­fejezően kapcsolja egybe a sza­vakat, szóval, hogy olyan szé- , pen meg tudja mondani a . dolgot, az érdekességet, talán még a tisztelendő úr is szí- i vesen beszélgetne vele, arto- ■ gyan a Borka mosolyog, és mondja, hogy ebben, meg eb­ben igaza is van az ember­nek, de hallgasson csak, en mit hallottam. Hogy olyan - aranyosan mondja, mintha : nem is kellett volna neki azt a sok könyvet kiolvasnia, ej- • szaka, amikor rontja a sze- ■ mét a villannyal, hanem úgy, 1 jártában-keltébén, itt is, ott < is hallott volna valamit, és 1 aztán csak elmesélni. S akkor aztán ez a csokor. Kati néni mór a Jani pult- 1 ja előtt áll. most is megkap- 1 ja a szép szelet húsokat, ki- ; fizeti, de . közben már azt tér- ■ vezi. hogy beszélni fog a Var- 1 ga Pista anyjával. Még jó, 1 hogy éppen beleütközik, amint 1 a hentesbolt kopott cement- ■ lépcsőin lépked lefelé. Kati ' néni aztán kiereszti a nyel- ^ vét. Szegény Juli meg hülle- 1 de zik. hinni sem tudja a dől- 1 got, ám Kati néni igazsága- 1 nak 'nem lehet ellenállni, s s távozik is. aztán hamar a 1 „Túli. hosv beszéljen a fiával. Az a nagy pacula még föl t sem kelt. Igaz. szántott egész 1 héten, de csuda a jó dolgát, c a sört is elég gyakran erege­ti a torkán, mert a szőrös ha­sa egyre jobban kimászik a

Next

/
Oldalképek
Tartalom