Nógrád, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-12 / 214. szám

Lesz helyettesem... Nagy Béla neve sokat sze­repelt a sajtóban, a Kányá­don a nyár elején megindított új frontfejtés kapcsán. A Pothornik József nevét viselő frontbrigád vezetője 1949-ben „szállt le” először a „szénvá­gókkal”. Petőfi bányán. Igazi bányászdinasztia sarja, két fivére ugyancsak ezt a szak­mát választotta, bár az egyik „iparosként” dolgozik. A szakérettségi megszerzése után öt évig az aknamélyí­tőknél dolgozott. „Ez volt az igazi iskola” — állítja. 1964- ig születési helyéről, Rózsa- fczentmártonból ingázott, majd Apcra költözésük után jelenlegi munkahelyére ke­rült. — Még az edzett bányász­nak is nehéz megszokni a víz, a gáz. vagy a homok örökös veszélyét'. 1974-től vagyok frontmester, azóta csapatunk több elismerést szerzett. Há­rom éve én is megkaptam a Kiváló Bányász kitüntetést. Aki azt hiszi, ingyen adták, az téved. A maróhenger nem viszi a ..talpkövet”, kézzel kellett kínlódnunk. A terve­zett négy helyett hat tonnát termeltünk fejenként! Most sem rózsásabb a hely­zet pedig az új Glinik típu­sú önjáró úgy ontja a szenet, hogy a „kaparok” is alig győ­zik. — A tanulóidőszak'vége fe­lé közeledünk az új géppel. A vető persze vető marad, nézze a térképen, négy he- Iven is ..bejött”. Meg aztán több fiatal kellene, akiknek átörökítenénk tapasztalata­inkat. Alapi Jóskát szó sze­rint az utcán „szedtem ösz­sze”, eljött, remekül beleta­nult a vájármesterségbe, jó érzés, hogy lesz helyettesem. A külső szemlélő életerős, kemény embert lát személyé­ben, csak a beszélgetésünk alatt figyeltem föl rá, hogy nehezen veszi a levegőt. — Sajnos, ez a bánya át­ka, mint az ujjam elvesztése. Becsípte a tám. Az utóbbi időben a szóra­kozásra is kevesebb idő jut. — Ha én nem jövök túlmű. szakra, a többiek sem akar­nak, — neveti el magát. — így aztán kevesebb idő jut a szőlőre, meg a zöldségekre. Nagy örömére, a családi összhang jó, megértik otthon is, hogy szükség van a szén­re. — Azt tartották régebben, hogy az a jó mester, aki so­kat iszik. A bányász sokat dolgozik, ki sajnálná tőle. De a mértéket meg kell tartani — mondja szigorú tekintettel. Nagy Béla 51 évéből 36-ot szolgált a bányánál. Egész életét meghatározta az az ősz. szetartás, harcos ten ni aka­rás. ami a „széngyáriakat” jellemzi. Szívesen emlékszik a nehéz időkre, melyben azért akadtak kellemes pillanatok is. — D. Pali bácsitól telefo­non kérdezte az aknász, hogy mennyire haladtak a „zsomp” mélyítésével. Az öreg, fülén a kagylóval, szórakozottan így válaszolt: — „Mingyá meglépem!” — Persze, a „madzag” kiszakadt a helyéről. A fiatalokat azzal „bosszantottuk”, ha nem tud­tak magukkal mit kezdeni, ugorjának el a „siktakul- ésért”. Ezek nélkül az élmé­nyek nélkül nehezen ment volna az MHK is, afni azt je­lentette, hogy munkaidő után szervezetten sportoltunk „egyet”. A mai fiatalokról nem hiszem, hogy - bírnák. Csiszoltabbak, de ugyanilyen arányban fásultabbak. fárad­tabbak is — magyarázza. Még megkérdeztem, mikor volt legutóbb üdülni, kirán­dulni. Nevetve így válaszolt: — Termelni is kell valaki­nek! ... T. Németh László Fobizalmi-uaiaszSas a IlläEU-näl A Nógrád Megyei Állami Építőipari Vállalatnál augusz­tus végéig lezajlott a szak- szervezeti bizalmiak megvá­lasztása. A szakipari részlég­nél tiz testületi tag képviseli a 141 dolgozót. Múlt pénteki összejövetelük célja a főbi­zalmi megválasztása volt. A mozgalmi és gazdasági veze­tők részvételével megtartott értékelő szellemű gyűlésen Terdi'k István főbizalmi szá­molt be az elmúlt időszak munkájáról. Kemény, de őszinte hangvételű előadását a gazdasági helyzet elemzésé­vel kezdte. A tél különösen sújtotta az ágazatot, ennek el­lenére a fél év során sikerült behozniuk a lemaradást, s a tervezett 33 millióval szem­ben 36' millió forintra telje­sítették feladataikat, amiért miniszteri dicséretben része­sültek. Élen járnak a mun- kaversenyekben, ezt jelzi a négy arany, egy ezüst, és öt bronz fokozat elérése. Öt fő kapott miniszteri kitüntetést, öt éven belül húszán kapták meg a Kiváló dolgozó címet, egy fő pedig szakszervezeti munkájáért részesült elisme­résben. Az említett időszak­ban kétszer nyerték el a Szo­cialista üzem első helyezését. A fiatal gárda — átlagélet- koruk nem éri el a 30-at — kivívta a vezetők elismerését, s most már fokozott figye­lemmel kísérik munkájukat. A termelési tanácskozások­ról szólva elmondta, hogy az aktivitás nem érte el a várt színvonalat. Amit egymásközt megbeszélnek, nem mondják el vezetőiknek. A kommunis­ta műszakokról megjegyezte, hogy sokan látszattevékeny­ségnek fogják fel, és sérel­mezte, hogy nem tárják nyil­vánosság elé a felihasználás módját. Munkavédelmi kérdések kö­zött hangsúlyozta, hogy na­gyobb gondot kell fordítani egymás és saját épségük meg­óvására, s a kevés számú baleset is elkerülhető lett volna, ha a szerszámokat na­gyobb becsben tartanák és a munkákat szervezettebben vé­geznék. Kiemelten foglalkozott a munkahelyi körülményekkel. Raktározási nehézségek, bal­esetveszélyes munkahelyek tarkítják a mindennapos gon­dokat. A munkafegyelem javult ugyan, ,d,e meg mindig elő­fordul, hogy egyesek megrö­vidítik a munkaidőt, „kijár­nak” italozni.\ A társadalmi tulajdpn vé­delmére a jövőben jobban oda kell figyelni. Tarthatatlan ál­lapot a félig használt festé­kek eldobálása, vagy a hűtlen kezelés. A szakszervezeti munkáról fejtegetésében kiemelte, hogy az igazság érzetet támassza alá a munka. Felhívta a bizalmi­ak figyelmét, hogy problémá­ikkal először ne az igazgató­hoz forduljanak, hiszen az or­voslásukra alsóbb szinten is megvan a lehetőség. Igazságtalannak tartja, hogy csak a pluszmunkáért kap­nak prémiumot, a becsületes nyolc óráért ma már nem jár. A szociális ellátás alapve­tően • jó, hiányosságok mégis előfordulnak. Egyes öltözők állapota csapnivaló és a fi­atal szakmunkásokkal is töb­bet kellene foglalkozni. Eredménynek könyvelte ei, hogy az üzemi négyszög nem csak, gyűléseken vitatja mega felmerülő kérdéseket, hanem „láncszerűen” értesítik egy­mást az időközben felmerülő gondokról. A segélyezés mér­teke az elmúlt évhez képest nőtt, az idei kilencezer forin­tos keret azonban közel sem fedezi az igényeket. Üdülési kel lem ellenségekből is szót ejtett Terdik István, kiemelve, hogy a családosok főidényben nem, vagy alig jutnak beutalóhoz, ősszel vi­szont. az iskola „nehezíti” az 'együttutazást.- A beszámoló végén azokra a feladatokra hívta fel a fi­gyelmet, amelyek- nagyban be­folyásolhatják az évi terme­lési mutatókat. A gazdasági és mozgalmi vezetőik értékelő hozzászólása után sor került a választásra, ahol megerősítették társadal­mi munkakörében Terdik Ist­vánt. Benne jó képességű, harcos ember képviseli a szakipari dolgozók érdekeit, jogait. T. N. L. KERESKEDELMI ETIKA I ifij. felvázolnánk az eladó-vevő mieiOTT kapcsolatban az etikailag kifogásolható jelenségek körét —, mert a tárgyról újabban így, logikus rendszerbe foglalva ülik írni —, hadd vállalkozzunk egy másféle csoportosításra. Szerény véle­ményünk szerint a szakemberek manapság már pontosan tudják, milyen formákban je­lentkezik a boltokban, az éttermekben az eti­kailag elítélendő viselkedés. Biztató — bár talán még bővíthető — elképzeléseik van­nak arra nézve is, milyen eszközökkel he­lyes fellépni ellene; csak az nem akar egye­lőre sehogy sem összejönni, hogy a fellépés hatékony is legyen. Első ránézésre ez eléggé1 furcsa, hiszen az ügyeskedők, saját zsebre dolgozók csapatá­val a Belkereskedelmi Minisztérium, a Ke­reskedelmi,. Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete, a vásárlók és ven­dégek milliós tömege, no meg a kereskedők, vendéglátók tisztességes része, azaz túlnyo­mó többsége áll szemben. Ám, ha meggon­doljuk, hogy a rabló-pandúr összecsapások kimenetelét többnyire nem a létszámará­nyok szokták eldönteni, már nincs is kü­lönösebb csodálkoznivalónk. Legföljebb azon ütközhetünk meg — a rabló-pandúr hasonlat csak jobban rányit­ja a szemünket —, hogy miért vagyunk annyira szemérmesek? Miért nevezzük (a kisebb és véletlen botlásokkal összemosva) csupán etikátlannak, azaz erkölcsi szabályt sértőnek egyebek közt a megvesztegetést, a lopást, csalást? De ideje ígéretünket beváltam, nézzük az „etikailag kifogásolható jelenségek” három fő csoportját, a BKM elemzése alapján, bár nem hinnénk, hogy a meglepetés erejével fognak hatni. Árumanipulációk, korrupciós jelenségek; a vásárlók megkárosításának kü­lönböző formái; és az eladói magatartási­viselkedési szabályok megsértése. E három közül csak az utolsót, az eladók udvariatlanságát, közömbösségét érezzük iga­zán etikai problémának, de — jóllehet sok bosszúság, idegeskedés forrása ez — egy­ben a kisebb súlyúak is, az első kettőhöz viszonyítva. Megfordítva: ma még nem za­vartalan az örömünk, ha a kereskedő be­csapott ugyan, de visszaköszönt. Nem vigasztalna bennünket, ha a legud­variasabban közölnék is, (de nem úgy közlik), hogy a keresett árucikk sajnos nem kapha­tó, különösen ha tudjuk, hogy a szomszédos magánkereskedőnél —, aki egy tételben fel­vásárolta —, drágábban hozzájuthatunk. Hát még ha hiánycikkről van szó. Ezeknek az áruknak a pult alól, raktárról — és „termé­szetesen” csúszópénzért — történő értékesí­tését a szakemberek sem viselkedési hibá­nak tekintik. Szerencsére. Mert ugyanúgy megvesztegetéssel állunk szemben, mint ami­kor a csúszópénzt a vásárló beosztása, rang­ja helyettesíti, s a korrupt kereskedő a jó kapcsolatok, a „szívesség” elvtelen viszon­zásának reményében nyújtja a jogtalan előnyt. Úgymond: etikátlanul. Nem ismeretlen és nem kevésbé felhábo­rító a fogyasztók közvetlen és tudatos meg­károsítása sem. A súlycsonkítással, az ár­drágítással, a minőségrontással és társaival a boltokban és a vendéglátóhelyeken túl­ságosan gyakran kényszerülünk találkozni, s valamennyien tudjuk, hogy a manipulációk a mi zsebünkre mennek, nem csupán az er­kölcsi érzékünket sértve, hanem a tételes jogszabályokat is. Miért mégis a szemérmes szóhasználat? Egyik oka valószínűleg az lehet, hogy a csúszópénz, a hálapénz, az állampolgár meg­károsítása más területeken is terjed —, no­ha nem mindenütt regisztrálják —, és az ágazat irányítói óvakodnak egy esetleges ha­tározottabb fogalmazással azt a látszatot kel­teni, hogy a kereskedelem és a vendéglátás minden korrupció melegágya. Ez nem is lenne igaz. Mégis van egy gyengéje az emlí­tett felfogásnak: óhatatlanul ellene hat a fellépés határozottságának is. Aztán van itt még valami, nevezetesen a közgazdasági megközelítés túlhajtása. Ar­ra a jól ismert vetélkedésre gondolunk, hogy a csúszópénz, a korrupció, a vásárlók megkárosításának különböző formái szoros összefüggésben vannak a hiányhelyzettel, s ha egyszer általános lesz az árubőség, szin­te egy csapásra megszűnnek majd e ma annyira jellemző gondok. Bár ez így igaz, azért ne feledkezzünk meg róla: miként a tolvajok leleplezésével sem várhatunk min­den alkalom szisztematikus kiküszöböléséig, úgy a hiányhelyzet bűnös kihasználóival szemben sem függeszthetjük fel a harcot ama boldogabb idők eljöveteléig, amikor a pul­tok a mai hiánycikkektől . fognak roska­dozni. U. aztán a szakma az eíőjegyzéses nO*}Y megrendelésrendszerrel, a ter­meltetés szervezésével, átgondoltabb behoza­tallal. a verseny szélesítésével, a kiszolgálás technikai feltételeinek javításával, a bolt- és üzletvezetők, igazgatók felelősségének meg­szigorításával, az ellenőrzések fokozásával, a szűrőn fennakadtak gyorsabb és szigorúbb megbüntetésével, illetve az említett eszkö­zök együttes alkalmazásával tud-e ténylege­sen rendet teremteni, abba nincs módunk beleszólni. Egy biztos: tisztességes (és udva­rias) kereskedés, vendéglátás mellett még a hiányhelyzetet is könnyebb elviselni. Kéri Tamás Magyar vállalatok a plovdivi gépipari vásáron Tizenkét magyar vállalat kollektív árubemutatóval vesz részt a szeptember 30-án nyí­ló 41. plovdivi nemzetközi gépipari vásáron. A rangos kiállításon várhatóan 30 or­szág több mint 3000 kiállító­ja vesz részt. A magyar kiállítás sok új­donságot vonultat fel. A Pan­nónia—Csepel Külkereske­delmi Közös Vállalat közel 20-í'éle konfekcióipari gépet visz el Plovdivfoa, amelyek között megtalálható a bolgár piacon még kevéssé ismert vasalógép, szabászgép, gomb­fel varró. A Komplex Vállalat mezőgazdasági gépújdonsá­gokkal jelentkezik, a MET- RIMPEX új laboratóriumi műszereket, modul nedvesség­szabályzót, professzionális számítógépet állít ki. A Pe­rumon új festékszóróit mu­tatja be, az Elektromodul Primo személyi számítógépé­nek továbbfejlesztett változa­tait, fontos kiegészítő beren­dezésekkel együtt kínálja az érdeklődőknek. A NIKEX klórgázadagoiódcat, a Video­ton számítógéprendszereket, a Transelektro vendéglátóipari kisgépeket állít ki. Az Épi'ée- tudományi Intézet bemutatja találmányát, az energiataka­rékos bojlert, az Ikarus pedig luxus távolsági autóbuszát vi­szi el Plovdivba. Számos ma­gyar vállalat információs iro­dát üzemeltet a vásár ideje alatt. Havonta mintegy száznyolcvan vagon különféle tápot készítenek a szécsényi takarmány­keverő üzemben. A harmincötféle tápból évente, mintegy százötvenmillió forint ár­bevételt jelent a szécsényi üzemnek. Erdei fűzőr Földünkön évente hatalmas területek válnak erdőtűz mar­talékává. Francia szakembe­rek olyan optikai eszközt konstruáltak, amellyel szinte keletkezése pillanatában fel­fedezhető a tűzvész. A ké­szülék a látható és az infra­vörös hullámtartománvban működik; 360 fokos szögben elforgatva a teljes látóhatárt áttekinti. Működése azon alapul, hogy a környezeti sugárzás a me­leg gáz- és szilárd részecs­kékből álló füstoszlopok ha­tására megváltozik. A sugár­zás változásai a látható tar­tományban nappal, az infra­vörösben éjjel-nappal megfi­gyelhetők, nő az észlelés biz­tonsága, s a hamis riasztás aránya jelentősen csökken. Nappali felderítés esetén a megfigyelő távcső által felr fogott sugárzást egy beren­dezés két nyalábra osztja, majd fotodiódákra vetíti. Megfelelő fényrekeszsorok- kal a fotodiódák megfigyelési mezője különböző; a nagy- mezőjű dióda a sugárzás át­lagos értékét, a kis mezöjű pedig egy keskeny zóna egye­di értékét mutatja. A két érték összehasonlítása révén az esetleges rendellenesség — az erdőtűz — felfedezhető. Az infravörös • tartományban végzett megfigyeléshez ter- misztoros bolométert (sugár­zó,smérőt) használnak. A ter- misztor hőmérséklete emel­kedik, ha sugárzás éri. A berendezés — teleppel működtetve ' — önálló, sze­mélyzet nélküli állomásként működhet, amely egy központ­tal áll összekötetésben. Nagy előnye, hogy állandóan, éjjel­nappal üzemben van, s hogy azonnal észleli a tűz kitöré­sét (a készülék reakciójána*k maximális ideje 60 másod­perc.) NÓGRÁD - J9&5. szeptember 12„ csütörtök 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom