Nógrád, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-11 / 213. szám

Egy mai néptanító HAZAI TÁJAKON „Lesz erőm folytatni" A csehszlovák határtól né­hány - kilométerre fekszik Szügy, a helységnévtábla alatt szlovák felirat is hirdeti a nemzetiségiek jelenlétét. itt él immár 11 éve Marcinké János népművelő. Szeptember első munka­napján kopogtattam a kultúr- házban, a most átadásra váró részben, takarítás közben találtam meg őt. Fiatal, jó megjelenésű, kedves férfi. Szívesen fogad. Bajusza alatt mosolyogva mondja: — Tudja, szeretnénk minél előbb átadni a termeket. A falu kissé kinőtte a régi há­zat. a klubok állandóan ver­senyeztek a helyiségekért. Most sikerült néhány újab­bat kialakítani. Lbülve a hajdan öltözőként, ma irodaként szolgáló szobá­ban, cigarettára gyújt. — Rakacán születtem — kezdi a beszélgetést Marcin­ké János — 1966-ban szerez­tem diplomát a Miskolci Ne­hézipari Műszaki Egyetemen, majd Kazincbarcikán mű­szaki tanárként dolgoztam. Tizenegy évvel azelőtt felesé­gemmel együtt pályázat ré­vén kerültem Szügybe. Főleg a továbbtanulási lehetőség vonzott és a megélhetés is könnyebbnek látszott itt. Mi­Szeptember 13­után idekerültünk. elvégez­tem az ELTE magyar—népmű­velés szakát. Az általános is­kolában szerettem volna ta­nítani, de népművelő lettem. Szemében látom: ez a vá­gya mégis megvalósult, a Jó­zsef Attila-i „taní-tani” szel-, lemében ma egy egész falu nevelője a népművelő. — Mikor idekerültem, szinte teljesen üres kultúrott- hont vettem át, — folytatja az elbeszélést — tizenegy év alatt, jórészt saját bevételek­ből, sikerült felszerelnünk. Azóta jó néhány sikbres szak­kört beindítottunk, s volta­képpen ennek az eredménye, hogy a régi helyiségek ma már szűknek bizonyulnak. — A legnagyobb rendezvé­nyünk? — gondolkodik han­gosan. — A szlovák nemzeti­ségi találkozó. A faluban élőknek csaknem a fele szlo­vák nemzetiségű, minden év. ben itt rendezzük meg a terü­leti találkozót, amelyre Bor­sod. Heves és Szabolcs me­gyéből sok vendég érkezik Szügybe. Marcinké János elmondja, hogy a nagyobb kulturális rendezvényeik. sajnos. rit­kulnak, A Déryné Színház működés»? idején rendszere­sen látogattak ide társula­tok, ma viszont a hiányos technikai feltételek miatt csupán hakniműsorokat fo­gadnak. fogadhatnak. A fa­lunak pedig igénye van a színvonalas előadásokra, de ezt ezek a műsorok nem elé­gítik ki. Ugyanakkor a hakni ára is egyre emelkedik, amely szinte sohasem fedi a művészi értéket. Hangjában valami régi nép­tanítói rezignáltságot érzek. Szomorúan, elégedetlenkedve mondja: az emberék nem haj­landóak hozzászokni, hogy megvásárolják. — egyre na­gyobb áron — amit kívánnak. Bár megfizetik a pesti szín­házlátogatásokat. de . ez nem lehet tartós folyamat. — Kereskedők lettünk — mondja tovább, némi panasz- szál a hangjában. — Elő kell teremtenünk azoknak az előadásoknak az anyagi hát­terét. amelyek magasabb művészi értéket képviselnek. Olyan műsorokat kell szer­vezni, amelyek bevételt hoz­nak. De amíg a magasabb művészi értékű előadásokon ugyanolyan telt ház iesz, mint a kasszadarabokon, addig lesz érőm folytatni. Hlavay Richard A noszvaji kastély Hungaroton-hanglemez­hetek A zenebarátok és a hang­lemezgyűjtők örömére, immá­ron nyolcadik éve rendezi meg a Művelt Nép Könyv- terjesztő Vállalat és a Hun­garoton Magyar Hanglemez- gyártó Vállalat a Hungaroton- hanglemezheteket szeptember 13—október 1. között. Az idei hanglemezheteket ez évfordulók fémjelzik. 300 éve született a zenetörténet két kivételes nagysága, Bach és Händel. A Hungaroton így egy Handel-opera, az Átalan- ta -világpremier-felvételét ad­ja az ünnepléshez, továbbá Bach két igen népszerű kan­tátáját és A fúga művészeté­nek változatát. 1986-ban ün­nepeljük Liszt Ferenc szüle­tésének 175. és halálának 100. évfordulóját Ezt bevezeten­dő. jelenik meg a Szent Er­zsébet legendájának új, digi­tális felvétele. Az újdonságok között felemelő emlékezésre ösztönöz Ferencsik János két posztumusz albuma: az Tn Memóriám és a Parsifal. Az Idei Hunearoton-kínálat meg­lepetést tartogat a magyar nénzene és az irodalom ked­velőinek is. A Művelt Nép Könyvter­jesztő Vállalat a Hungaroton- hanglemezheteket a zene ünne­peként tartja számon. Játék a hane'emezekért címmel, ze­nei rejtvényt jelenhetett meg a megvet lapok hatékony köz­reműködésével. A zenei rejt­vény eredménvhirdetése 1985. szeptember 13-án lesz Deb­recenben. az ünnepi megnvi- tó sztebelvpe. A tíz darab, egyenként 1000 forint értékű, hanglpmezjutalmat a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat munkatársai személyesen jut. tatiák el a szerencsés nyerte­sekhez. Veszprémben két esemény kapcsolódik az ünnepi ren­dezvénysorozathoz: szeptem­ber 24-én a Marica kávéház­ból sugározza a Magyar Rá­dió a Ki nyer ma? című ze­nei rejtvényét. A sugárzással egyidőben, a vállalat hang­lemez-bemutatót és -vásárt tart. Szeptember 30-án, a ze­nei világnapon, a Veszprémi Vegyipari Egyetem aulája ad otthont egy reprezentatív, az 1985-ös Hungaroton-lemeze- ket fölsorakoztató hangle­mez-kiállításnak és .vásárnak. Szombathelyen Németh Pál, a Capella Savaria együttes vezetője mutatja be Händel Atalanta című operájának le­mezfelvételét. Hanglemez-bemutatók és nagyszabású vásárok színhe­lye lesz — többek között — Gvőrött. a Szécsényi Művelő­dési Központ, Kecskeméten a Kodály Intézet, Nyíregyházán a Kelet-magyarországi Mély­építő Vállalat, a kistelki hon­védség. Szolnokon a művelő­dési ház és a zeneiskola. Szeptember 13-án a Magyar Rádió Könyvről könyvért ze­nei témájú rej-tvéhvműsorát.a debreceni Ady Endre köny­vesboltból sugározzák. Az árusítások helyszínén és a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat lemezposta-szolgála- tánál, valamint a hangleme­zeket árusító könyvesboltja­iban a kiadványok a hangle­mezhetek ideje alatt, leme­zenként 20 forint kedvez- ménnvel vásárolhatók. A Hungaroton-hanelemez- betek ünnepi megnvitóia 1985. szeptember 13-án, este lesz Debrecenben, a Bartók-terem. ben, ahol Kocsis Zoltán ad koncertet Bach. Beethoven, Bartók ás Schtihe-t műveiből. Vadász Judit A Magyar Tele­vízió IV-es stú­diójában befeje­ződtek Váradi Hédi színművész_ nő „És most éne­kelek” című shovo- műsorának felvé­telei. A művész­nő régi nagy sze­repeinek felele­venítése mellett új oldaláról is be­mutatkozik a mintegy negyven­perces műsorban: énekel és táncol. A műsor szer­kesztője: Len­gyelfi Miklós, rendezője: Koltay Beáta. Múzeum Gagarinban Múzeum nyílt Jirrij Raga­rin szülőföldjén, a szmolensz- ki terület Gagarin városá­ban. Néhány éve csapatosan érkeznek ide a Szovjetunió minden részéből a fiatalok, és ingyen építik a lakóháza­kat, óvodákat, iskolákat, kul­turális intézményeket. Jurij Gaganin (1934—1968) neve a bátorság szimbóluma, a világűr meghódításának va­lóra váltója lett. Az első űr­repülés óta eltelt évek során több ezer szputnyikot és űr­hajót bocsátott az ember Föld körüli pályára, elérte a Hol­dat és a távoli bolygókat. Több mint 130 ember járt a világűrben. A gagarini múzeumban 150 festmény, grafika, szobor, ke­rámia, ötvösmunka látható. A kiállítás tematikáját a vi­lágűr meghódításának szen­telték. A kiállított képek kö­zött ismert szovjet festőmű­vészek. szobrászok, grafiku­sok alkotásai láthatók. Sikeres tanévet zárt a na­pokban a Nőgrád Megyei Ne­velési Pályaválasztási Ta­nácsadó Intézet. A múlt tanévben összesen 1563 gyereket vizsgáltak meg az intézményben. Ezek kö­zül 889-en a nevelési tanács­adóban, 307-en az áthelyezé­si bizottságnál, 367 pedig a pályaválasztási tanácsadóban fordultak meg. Kiemelt feladatként kezel­ték a múlt évben a gyermek- védelmi jelleg erősítését, a veszélyeztetettség korai felis­merésének és megelőzésének segítését. Ennék érdekében a korábbi pedagógiai család- gondozást kibővítették logo­pédiai. gyógypedagógiai és pszichológiai gondozással. Az intézet jogi tanácsadó szolgá­lata révén hatvan családot részesítettek szociálpolitikai segítségben. Az elmúlt időszakban ja­vult a differenciált beiskolá­zást megelőző vizsgálatok szakmai' biztonsága. Ezekkel a vizsgálatokkal döntik el, hogy a hozzájuk irányított gyerekek közül ki iskolaérett, Műemléki címjegyzékünk száz kastélyt, védelemre ér­demes kúriát tart nyilván. Ezek egy része — tanú rá a sok méltatlankodó levél, a közfigyelemre apelláló újság­cikk — sajnos, cserepeit vesztve, vakolatát hullatva romlik, pusztul. Más részük vi­szont megifjodva mutatja szép formáit. Ez utóbbiak közé leg­inkább azok az épületek tar­toznak, amelyek egy-egy hi­vatalnak adnak otthont, ille­tőleg múzeumi jellegű gyűj­teményt fogadtak be. Noszvajnak, a Heves me­gyei — Egertől északkeletre fekvő — községnek a kastélya a magyarországi barokk mű­vészet megannyi szép tárgyi emlékét őrzi, és egész megje­lenése a XVIII. század végé­nek könnyed, játékos hangu­latát tükrözi, igaz, a követke­ző korszak, a klasszicizmus fegyelmével ötvözve Még a kis palota neve is muzsikál, így hívják ugyanis: De la Motte-kastély. Hogy ki volt ez a dallamos nevű illető, akitől jó kétszáz éven át senki nem vitatta el a keresztapaságot? Nos, egy ki szorul gyógypedagógiai át­helyezésre, ki alkalmas a vá­lasztott pályára és ki nem. A gyerekeket és szülőket sok­kal jobban előkészítik a vizs­gálatra az iskolák és az óvo­dák, egyre kevesebben érkez­nek' szégyenkezve, bizalmatla­nul az intézetbe. Nagy gondot fordítottak ar­ra. hogy segítsék a reális ön­ismereten, a társadalmi, nép- gazdasági igényeken alapuló pályairányító munkát. A vár­ható beiskolázás előkészítése érdekében a hetedik osztá­lyosok körében végzett elhe­lyezkedési szándékok felméré­sét — számítógép segítségé­vel — a korábbiaknál több­oldalúan elemezték. Gondot okoz, hogy erőfeszítéseik el­lenére sem javult a helyzet a hiányszakmák — például a vájár-, bánya- és nehézipari lakatosszakmák — iránti ér­deklődésben. A múlt évi értékelés alap­ján kialakult az intézet 1985— 86-i évi munkaterve. A gyer­mek- és ifjúságvédelmi mun­kát erősítendő, jobb kapcso­latokra törekszenek a gyer­A De la Motte-kastély francia hadfit kell tisztelnünk benne, aki miután emigrálni kényszerült, belépett az oszt­rák—magyar hadseregbe. Nemcsak a laktanyákat és a harctereket járta azonban, ha­nem a táncmulatságokat is, amelyek egyikén megismerke­dett egy szép özveggyel, ne­vezetesen gróf Almássy Antal- néval. Noha a hölgynek nem kevesebb, mint öt gyermeke volt, mégis feleségül vette, s vele együtt költözött, be a nászút idején még csak félig- meddig kész noszvaji kastély­ba. Ő fejeztette be tehát a késő barokk stílusban meg­tervezett épületet. Azt a palo­tácskát. amelyet eredetileg báró Szepessy Sámuel helybé­li földbirtokos szánt magá­nak, s amelynek plánumát föltehetőleg a híres Fellner Jakab vetette papírra. (Az építészettörténészek közül ezt a szerzőséget azonban többen vitatják. Az ellentábor véle­ménye szerint az egri, Illető­ségű Povolni János volt a tervező.) A noszvaji kastély 1780 ’á- ján készült el. Mégpedig úgy, hogy De la Motte úr francia eredetét is nyilvánvalóan tük­mekvédelmi és pedagógiai szakfelügyelettel, az iskolai gyermekvédelmi megbízottak­kal, a rendőrséggel, a hiva­tásos pártfogókkal. A diffe­renciált beiskolázás segítése érdekében minden súlyosabb esetben biztosítani kívánják a gyermekvizsgálatok komplexi­tását, kiemelten támogatják a megyében újonnan induló korrekciós osztályok nevein' figyelemmel kísérik az óvo­dában visszamaradt gyereke­ket. Az intézet pályairányítói munkájában hangsúlyosabb szerepet kap majd a körzeti, pályaválasztási munkaközös­ség és az iskolai felelősök fel­készítése. Nagyobb gondot fordítanak arra is. hogy mun­kájukkal a biztonságos, nép- gazdasági érdekeket is szol­gáló munkaerő-gazdálkodást segítsék. A mostani tanév kiefnelt feladata lesz, hogy felkészül­jenek a pedagógus-továbbkép­ző kabinettel történő integrá­cióra, amely jövő őszre vár­ható. K. E. rözte. Ha a vendég ugyanis belép a földszinti előtérbe, a festett lugasa mögül jellegze­tesen francia építmények raj­zolatai tűnnek elő. A földszintről a barokk épí­tészetre olyannyira jellemző kétkarú lépcsősor visz fel az emeletre. A fenti előtér mennyezetét egy freskó díszíti. Apollón diadalmenetét mutatja ez; azt a pillanatot, amikor a görög mitológia eme főistene lehoz­za a fényt a földre. (E kom­pozíció szerzőségét sem tisz­tázták még megnyugtatóan. Állítólag az osztrák Krac­ker Lukács János festette.) Az előtér oldalfalain megint csak görög istenek sorakoznak, de ezek már nem eszményítve, hanem — megörökítőjük Zách János jóvoltából — kis­sé karikírozva. A középső ajtón át jutunk be a díszterembe. Természe­tesen ennek mennyezetét is freskó ékesíti, mégpedig egy mitológiai alakoktól népes bachanália. Az oldalfaiakon megint csak a francia szellem mutatja meg magát a XVI. Lajos korát idéző vázák ké­pében. A díszteremtől balra nyílik a szalon, vagy más néven a római szoba. Ennek menny - zetén is egy mitológiai tárgyú freskó: Ámor, Zeusz és H a játszik egy kecskével. A r - mai szobából juthatunk át a telis-tele festett madaras szo­bába. Ennek a helyiségnek ugyanis mind a falait, mind a mennyezetét tarka tollazatú madarak, valamint egzotikus növények — gránátalmák, kó­kuszdiók stb., stb. — borítják. Láthatni aztán mindemel­lett Noszvajon még egy két­száz éves — különben Győ­rött mintázott, égetett — re­mekmívű cserépkályhát, s meg több olyan berendezési tár­gyat, ami máig dicséri a naj- dan élt kézműves mestereket. Építészeti különlegesség is a De la Motte-kastély, mert elöl egyemeletes, hátul föld­szintes. Mindez ,az ottani — különben 25 holdas — őspark terepviszonyai miatt alakult így: a barokk palotát csaik ek­képpen tudta jól beilleszteni a tájba Fellner Jakab, avagy — ha így igaz — Povolni János. Noszvajhoz egyébként a síkfőkúti hegyi tó is csak egy ugrásnyira van, meg a híres kaptárkövek sem valami mesz- sze meredeznek onnan. tgy hát igazán érdemes útieé"-4nt kijelölni Heves megyének :zt a kastély koszorúzta ékessé­gét. A. U Eves számvetés nevelési-pályaválasztási tanácsadóban

Next

/
Oldalképek
Tartalom