Nógrád, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-10 / 212. szám

X Nyugtával a napot? Szívesen panaszkodnék a televízióra és az elmúlt hétre. De nem tehetem. Nem tarto­zik a nézőre-olvasóra a jegy­zetíró gondja-baja: nincs mit értékelni ezúttal sem. . Ilyenkor bevált dolog kiszúr­ni egy valamit és annak a tartalmát jól-rosszul elmon­dani. de ettől senki sem lesz okosabb (hacsak azon a köz­ismert alapon nem. hogy „is­métlés a\ tudás anyja”). Van még egy „módszer” — fel­sorolni azt." hogv mi minden volt a múlt héten a képer­nyőn. illetve azt is (ha ez még kevés lenne), hogy mi minden lehetett volna. Jelenleg, ha nem tévedek, három összefüggő (mesében) sorozat koptatja a képernyőt; a górcső alá vont tárgyhé­ten egyszerre kettő indult (a Szerelem és barátság története és az Optimisták). Még ió. hogv nem egy napon, mert akkor akár össze is keverhet­nénk egy idő után. Szokás a televíziót szidni a burjánzó sorozatokért. Szokás ugyan, ezért dicsérni is. Majd meg­látják. hogv m'lyen eredeti do’got találok ki én a jegyzet végén...! Van aztán még a szép kényelmesen előreguruló történetecske a Császárság ie_ gyeseiről. Legutóbb a Tiszta gondolatok című részt lát­hatta, aki kedveli az unalmat és a lehetetlenül .hosszú ex­pozíciókat — a címéből is kö­vetkezik: igazán fordulatos­látványos sorozatrész lehe­tett a filmre vitt tiszta gon­dolatok. Felejtve bút és sorozatot — két kiemelkedő pontja min­denképpen volt a tévé múlt heti programjának. Az egyik­ről feltehetően sokat beszél­nek még — ez a kulcsügy volt, a Tomi-család eddig legbotrányosabb ..cselekede­te”. Hallottam utólagos vé­leményt tegnap reggel arról, hogy ,.na, most majd meg­nézhetik a Tomi gyártói, hogy ki veszi a dobozukat. . .!” Így becsapni az embereket! Mi­ért, mit vesznek majd, ha nagydoboz mosószerre lesz szükségük? Mert más márka ugyanis nincs ebből a fajtá­ból'. Hát. érről ennyi is sok, úgy gondolom. A másik ki­emelkedésen egy örökifjú hölgy állt, a francia Becsület- rend és az amerikai Szabad­ság Érdemrend (mindkettő a legmagasabb polgári kitünte­tés a két országban) tulajdo­nosa: Marlene Dietrich egv londoni forró hangulatú (n»m hidegvérűek az angolok?) kon­cert egyetlen szereplőjeként kb. 78 évesen. Nemrégiben ol­vastam, hogy Marlene Dietrich nyolcvanéves; a londoni kon­certről a film. amit vasárnap este láthattunk, két éve ké­szült. „Kívánom, hogy sze­ressenek” volt a műsor címe, a közönség úgy tűnt szó sze­rint vette és teljesítette a kí­vánságot — Dietrich a végén alig tudott lépni a színpadra ömlesztett virágoktól. Mégis azt remélem, hogy a képernyők előtt mindenütt zajlott a történelemóra, csak­úgy. mint nálunk, amikor az idősebbek egyszerűen azért, mert személyes jó barátként nézik az örökifjú énekes-szí­Pslotáshalmi óvodában nésznőt — elmondják; miért hagyta ott mindenféle egetve­rő ígérgetések ellenére is ha_ zaját. Németországot, Hitler birodalmát, amíg tehette, s miként vált az angol—ameri­kai frontok állandó , szereplő, jévé; mit jelentett a fasiszta hadigépezet ellen harcoló katonáknak ő maga: hány páncélosezreddel ért fel ak­kor egy „ilyen kis nő”. tgy valahogy a műsor nem csak meghatóan szép (kinek. ki_ nek). de hasznos is lehetett végered ménvben. Egyébre nem emlékszem. És akkor, visszatérve a so­rozatokra. Siikösd Mihály, aki többedmagával készítette a forgatókönyvet Sinkó Ervin hatalmas tablót festő regé­nyéből valóban a lehetetlen­re vállalkozva —, hogy ugyan­is ezt a regényt meg lehet filmesíteni kiemelkedő módon, mert másként meg minek? — azt kéri a beharangozóban, ami m»?llesleg majd egy ol_ dalas a műsorújságban, hogy fogadjuk figyelemmel az Op- l timisták feldolgozását, majd alkossunk tárgyilagos véle- ménvt. Az olasz sorozat a szerelemről és bará' Ságról, de különösen a fasizálódó Olasz­országról nyilvánvalóan ugvanerre számít. Nekem ugyan túl didaktikusnak-szAj- barágónak tűnt ez utóbbi in­dítása. s kevéssé megfotogra- fálhatónak az. amiről maga a Sinkó-regénv szól — de hát, hogy mondja a közmondás? „Nyugtával dicsérd a navot" Buktával értékeld a sorozatot Esetleg. (T. Pataki) A Múzsák Közművelődési Kiadó úi kötetei A tavaly Budapesten meg­rendezett országos köziműve­lődési tanácskozáson elhangzott előadásokat és az írásban be­nyújtott. hozzászólásokat könyvalakban megjelentette a Múzsák Közművelődési Kiadó. A könyvműhelyben a közel­múltban számos kötet készült el. Boltokba került Kosztolányi Dezső gyorsírással írt, s nem­rég a nagyközönség számúra is olvashatóvá tett napiója, amelyben versikezdeményeket, novellávázlatokat, idegen nyel­vű idézeteket, emlékeket rög­zített. A kötet a Petőfi Iro­dalmi Múzeummal közös gon­dozásban látott napvilágot. A filmművészet kedvelői Huszá- rik Zoltán és Rainer Werner Fassbinder életéről, munkás­ságáról olvashatnak monog­ráfiát. A magyar művelődés- történet 1930—1950. közötti szakaszának dokumentumát adja a Fél évszázad két évti­zede című kötet. A művelő­déstörténeti szemelvénygyűj­teményében egyebek között a munkásmozgalom és a kultúra kérdéskörében elhangzott beszédeket, megjelent cikkeket köz­ük. A Szépművészeti Múzeum gyűjteményében őrzött alko­tások képeiből állították össze a Modem grafikák című könyvet. A Múzsák kiadó az idén kötetet ad ki a videózásról. Gyorsfénykép egy építkezésről Tűzoltók malteroskanállal BIZONY, JÖ SOK ház épült fel azóta a környéken, hogy a Dózsa György Üti Ál­talános Iskola kapuit meg­nyitották 1970-ben Balassa­gyarmaton. Akkor 230 gyerek indult oda reggelente, mára 780-ra gyarapodott a számuk. Kellett nagyon az az új épü­letrész. amit három éve ve­hettek birtokukba a gyere­kek. Az űj szárnyba azon­ban nem került ebédlő. így tanévről tanévre vendéglőbe jártak ebédelni a Dózsa úti iskola tanulói. Nem volt rossz helyük az áfész Balas­sa éttermében, a koszt is íz­letesnek bizonyult, csak hát naponta egy kilométert járni, amikor azt az időt haszno­sabbra is lehet fordítani... Meg aztán az étieremben so kan megfordultak rajtuk kí­vül. esetleg még egv-két do­hányfüstös részeg ember is . A tanács költségvetésébe se­hogyan sem fért bele az is- ! koiai ebédlő, hozzáfogtak te­hát társadalmi összefogással. — Ebben a tanévben már az új ebédlőben étkezhetnek a tanulók — jelenti az ered­ményt Urbán Árp id igazgató- h< Ivettes, az építkezés szer­vezője, lelke. — 1984. máju­sában raktuk le az alapkö­vet. szeptemberben fogtunk hozzá igazán a munkához, s az elmúlt tanév végén ad­tuk át. Mégsem volt nyugodalmas nyaruk, mert az új ebédlő miatt hirtelen nagyon kicsi lett a régi konyha Igaz. hogy csak melegítőkonyha, de a KÖJÁL-előírások szigo­rúan megszabják, mit, hogyan kell a gyermekétkeztetésben. Ottjártunkkor, a szünidő utol­só napjaiban a konvhabővi- tés befejező fázisánál tartot­tak. Miközben rakják a csempét a kibővített konyhában, Pál Márton, a szolgáltató szövet­kezet gépkocsivezetője érke­zik három nagy mosogatóval. Ezek látványától azonban nem derül fel az ember szí­ve. Egy étterem konyhájából kerültek a teherautóra, s bi­zony nincsenek túl jó álla­potban. — Főnök, én ezt nem sze- lelem fel! — közli .Juhász M hály, a Kőporc helyi gyár­egységének vízvezeték-szere- iőie Urtán Árpáddal Pai Máiton gyorsan kommentál­ja. nehogy félreértsük: — Ö is társadalmi mun­kában dolgozik, két gyereke idejár. Érthető, hogy nem akar rossz munkát végezni. Tényleg gyatra állapotban vannak ezek a mosogatók, még ha ajándék, akkor sem szabad felszerelni. A KÖJÁL úgyse tűri el. A TÖBBI MUNKÁS bólo­gat, hümmög, ezt a mosoga­tót valóban nem szabad fel­szerelni — van. amire akkor is kell. hogy legyen pénz. ha nincs. Urbán Árpád — a tár­sadalmi munkások főnöke — megígéri, utánanéz, hol, ho­gyan találhatna helyettük job­bat. — Ez végig így volt az építkezés alatt' ennyire szí­vükön viselték az emberek, miiven lesz a végeredmény? Válasz gyanánt az igazaa- tóhelvettes átkalauzol a kész ebédlőbe. A tizenkétszer nyolcméteres teremben gyö­nyörű minden. A majd étel­kiadásra szolgáló ablakot nagy függöny fedi. hogv na­gyon már ne piszkolódion ez a helyiség Az ahlak keretét maga Urbán Árpád barká­csolta az otthoni műhelyben. A dicsérő szóra nyomban so­rolja, ki mindenki dolgozott itt az elmúlt hónapokban: — Nagyon készségesen se­gített rajtunk a Kőporc he­lyi gyáregysége, az énftőipa- ri szövetkezet, a NÁÉV, a városfejlesztési iroda, akik egyébként az anyagot is biz­tosították az egész vállalko­záshoz Jöttek a szülők is, kommunista szombatokat szerveztek, amikor tehetlék. De a legnagyobb segítséget a tűzoltóktól kaptuk. Az. ő mun­kájuk nélkül, valószínűleg nem ülhetnének itt asztalhoz a gyerekek az első tanítási napon. Kunhalasi Istvántól, a vá­rosi tűzoltóparancsnoktól kér­deztük. hogyan jött létre ez a kapcsolat. — Urbán Árpád hívott ben­nünket. az alapozáshoz. Az­tán úgy adódott, hogy később is szükség volt a munkánk­ra, mi pedig mentünk Azt szerettük volna, ha a város felszabadulásának negyvene­dik évfordulójára, azaz de­cemberre elkészülünk vele. de a hideg, és az anyaghiány akadályozott bennünket. Az egyik csoportunkban néhány olyan tűzoltó dolgozik, akinek az eredeti szakmája kőmű­ves. így jól ment a munka. — Hány tűzoltónak jár a Dózsa úti iskolába a gyere­ke? — Egynek — válaszol az őrnagy. ® A tűzoltók munkáia való­ban csodálatos. Előfordult, hogy a Dózsa utcában parkol­tak a tűzoltóautók. minden felszereléssel, vételre állított URH-készülékkel. A tűzoltók rakták a falat, s ha megszó­lalt a rádió, percek alatt el­tűntek, hogy tegyék a köte­lességüket. Aztán, ha eloltott ták a tüzet, folytatták a mal­terozást. A VÉGEREDMÉNY7 önma­gáért besz“l A kftrülbe'öl másfél millió forint értékű ebédlő és kibővített konyha — hála az önfeláldozó segí­tőknek — négyszázezer fo­rintból készült el. Ha nem fognak össze a munkáskezek, a gyerekek ma is gyalogol­hatnának. De a gyerekekért szívesen dolgoznak az embe­rek, akkor is, ha egyébként az életszínvonal megőrzése köti le a szabad ideiü’ et. Tgaz, a gyerekek komfortérzete hoz­zátartozik az életszínvonalunk­hoz. —vési— Több mint 23 millió fptnntt amerikai — csaknem minden ti­zedik állampolgár — nem tud írni vagy olvasni. Ez az adat a washingtoni kongresszustól szár­mazik. A kongresszus az adatok közzétételével egyidejűleg, ígé­retet tett, hogy az Egyesült Ál­lamokat 198S-ig — abban az év­ben ünnepük az alkotmány el­fogadásának 200. évfordulóját — az irni-olvasni tudók országává teszi. Ez nehezen elérhető cél, ha figyelembe vesszük, hogy a je­lenlegi költségvetés nem irányoz eiő anyagi eszközöket az ameri­kaiak jobb iskolai oktatására. Boorstin kongresszusi tisztvise­lő a jelentés ismertetése során az analfabétizmus megszünteté­sét „idealista célkitűzésnek”, tie elérhető célnak nevezte. Mint mondotta, az analfabétizmusnak, amely jelenleg elterjedt jelenség, ritkasággá kell válnia. A kongresszus tanulmánya az analfabétákat két csoportra osz­totta : az egyik csoporthoz tar­toznak azok, akik nem tudnak olvasni, a másikhoz azok, akik nem akarnak olvasni. Az első csoporthoz tartoznak azok a be­vándorlók is, akik nem tudnak angolul, és akiknek segítőkész honfitársaik nyújtanak segítséget a bürokratikus akadályok leküz­désében. Az újonnan jöttek kö­zül sokan az Egyesült Államok­ban élő honfitársaik körében te­lepednek le, és honfitársaikkal any any el vükön beszélnek. Ha egy ilyen közösség olyan nagy és annyira összetart, mint pél­dául a kínai, akkor saját újság­ja és rádióállomása is van. Ezek a bevándoroltak így nem tart­ják fontosnak, hogy megtanul­ják új hazájuk nyelvét. ' Az Egyesült Államok délnyu­gati részén a spanvoi legalábbis második fő nyelv. Es New York­ban a bevándorlók különböző nyelveken kaphatják meg a be­vándorlási dokumentumokat. Az angol nyelv ismerete a beván­dorlásnak nem feltétele. A nvelv nem tudása azonban problémát okoz, amikor a bevándorlók ké­sőbb meg akarják szerezni az amerikai állampolgárságot. A 17 éves amerikaiaknak 4* százaléka nem érti meg a leírt szót. Ez az arány állandóan nö­vekszik, mert mind több fiatal marad ki az iskolából. És a fel­nőtt amerikaiaknak csak a fele olvas rendszeresen évente leg­alább két könyvet. A tanulmány azt a következ­tetést vonja le. hogy a könyv, mint információforrás, a techni­kai fejlődés és a televízió elle­nére, megtartotta értékét. A fia­talok nem sok segítségei várhat­nak iskolai könyvtáraiktól. Ezek vagy nincsenek megfelelően fel­szerelve könyvekkel, vagv már régen bezártak. Az iskolák je­lenleg átlagosan kevesebbet ad­nak ki évente könyvtáraikra, mint amennyibe egy új könyv beszerzése kerül. „Hangos könyvek* vakoknak és csökkentlátóknak A vakuk és csökkentlátók tanulásához, művelődéséhez és szabad idejük hasznos eltölté­séhez szánt segítségként be­vezette a magnókazettára rög­zített művek kölcsönzését a szolnoki Verseghy Könyvtár. Jelenleg harminchat „hangos­könyv” közül választhatnak az érdeklődők, s ezek sorában klasszikus irodalmi alkotások, közkedvelt regények, népszerű természettudományos és mű­vészeti témájú művek egy­aránt találhatók Az új szol­gáltatásról a Vakok és Gyen- génlátók Országos Szövetségé­nek segítségével a városban több mint 250 érdekeltet ér­tesítettek, kérve őket. hogy látogassanak el hozzátartozó­ikkal a könyvtárba. A magnó- kazettára rögzített művek a könyvtár zenei részlegében hallgathatók meg, míg a köl­csönzés másik lehetőségeként a kazetták otthon is lejátsz­hatók az ugyancsak kölcsönbe adott magnetofonokon. (MTI) Sok amerikai analfabéta KOSSUTH RADIO: «.2®: Társalgó 5.44: Mese a vízilóról, aki félt az oltástól 10.05: Két hangon (ism.) 10.35: Éneklő Ifjúság 10.50: Népdalcsokor 11 40: Illés Endre két Írása (ism.) 12.30: Ki nyer ma? 12.45: A Rádió Dalszínháza IS.17: Évszázadok mesterművei­ből. 14 10: Magyarán szólva... 14.25: Orvosi tanácsok 14.30: Dzsesszmelódiák 15.10: Élő világirodalom (ism.) 15.29: Családi szőttes 16.05: Látogatóban... Játék és ajándékműsor beteg gye­rekekének. 17.00: Társadalom és jskola 17.30: Az RCA szimfonikus ze­nekar filmzenét játszik 17.45: A Szabó család 19.15: A Kibédy-kapcsolat. önarckép variációkkal. 20.24: A magyar opera nyomá­ban. XVIII/17. rész. 21.05: Weiner Leó tanítványai muzsikálnak. XV/14. rész. 21.30: A géntechnológia felleg­várából. Biológiai anyagok a meddőség, a cukorbaj és a szívinfarktus ellen. 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Közvetítés a Fehér Ga­lamb étteremből — Nyári Rezső népi zenekara ját­szik. 22.50: Munkásutánpótlás. II. rész. 23 00: Zenekari muzsika 0 15: Éjfél után... 4 NÓGRÁD - 1985. szeptember 10-, kedd PETŐFI RADIO: 8.08: slágermúzeum 9.05: Napközben 12.10: Kukely Júlia operettda­lokat énekel 12.30: Népi zenekarok muzsikál­nak 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót 14.15: Tardos Péter táncdalaiból 14.31: Régen találkoztunk. Rapcsányi László vendége: Baktai Ervinné (ism.) 14.46: Fiatalok muzsikálnak 15.05: Mario Lanza operettfel­vételeiből 15.20: Köpyvről — könyvért 15.30: Csúcsforgalom 17.30: Nemzedékek-útkeresők 18.30: Gramofonsztárok. II. rész. 19.05: Csak fiataloknak! 20.00: Végvári Rezső népzenei feldolgozásaiból 20 33: Népszerű melódiák pánsi­pon. 21.05: Indul a bakterház. 8 rész. 21.33: Szentirmay Elemér nótái­ból. 21 57: Filmfül — Képtelen rock­filmtörténet 14. rész. 23 20: A mai dzsessz 0.15: Éjfél után... MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: Döntött a bíró­ság. Dr. Tímár László előadása. 17.10: Fiatalok zenés találkozója. Szerkesztő: Beély Katalin és £a- kar János. 16.00: Észak-magyar­országi krónika. 18.25—18.30: Lap- és müsoréiőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 9.25: Tv-4orna (ism.) 9.30: Családi banda 11.05: Képújság 16 25: Hírek 16 35: Egy nap tavasz (ism.) 17.10: Három nap tévéműsora 17.15: A velünk élő történelem. „A népi demokrácia út­ján...” II. (ism.) W.15: képújság 18.20: Reklám 18.25: Mesterdallamok 18.50: Reklám 19.05: Mini Stúdió ’»5. 19.10: Tv-torna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Szerelem és barátság tör­ténete. Vl/2 rész: A kar­rier. 1936—1938. 21.00: Stúdió ’85. 22.00: Felkínálom 22.40: Tv-tükör 22.50: Tv-híradó 3. 23.00: Himnusz. 2. MŰSOR: 17.55: Képújság 18.00: Kuckó (ism.) 18.30: Körzeti adások 19.05: Beethoven-ciklus. XI/ll. rész 20.35: Rajzfilmek kedvelőinek 21 00: Tv-híradó 2. 21.20: Reklám 21.25: Rómeó és Júlia. Brazil tévédráma 23.00: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 20.00: Vámhivatal. Szovjet bűnügyi film 21.15: URH-kocsival. (Ism.) 21.55: 100 éve született Alexander Al'brecht zeneszerző 22.55: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: Fiatalok tv-klubja 21.30: időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: A harmadik vendég. 1. rés«. (Ism.) MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: A Sárkány közbelép. Színes, ame­rikai— hon gk omgi karatekaland - film. — Kohász: Gyertek el a névnapomra (14). Színes magyar film. — Tarján vendéglő: Hófe­hér (14). Színes magyar rajzfilm. — Balassagyarmati Madách: Fél 4. háromnegyed 6 és 8-tól: Át­lagemberek (14). Színes USA- film. — Pásztói Mátra: Aranyos­kám (14). Színes, szinkronizált USA-filmvígjáték. — Nagybáto- nyi Bányász: Házasság szabad­nappal (14). Színes magyar film­vígjáték. — Nagvbátonyi Petőfi: Folyóparti tangó (14). Színes, szinkronizált szovjet film. — Rétság: A cápa (161. Színes USA- kalandfilm. — Kisterenyei Pe­tőfi: Piszkos munka (14). Színes, szinkronizá'lt ausztrál western. — Jobbágyi: Hat gézengúz. Szí­nes, szinkronizált USA-kaland- fi-Lm. \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom